"Nem született végleges döntés dec. 19-én Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének és a megyei ifjúsági szervezetek vezetőinek tanácskozásán, mert a hat ifjúsági szervezet közül a Magyar Diákszövetség (MADISZ) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői nem jelentek meg a találkozón. A hat megyei szervezet közül négy, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Cserkész Szövetség és az Alternatív Ifjúsági Egylet képviselői jelentek meg. /Pap Melinda: Nem jelölték ki az ifjúsági MKT-tagokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Korodi Kis Ibolya tavaly márciustól református lelkész Miriszló a faluban. Miriszló Oláhlapádhoz tartozott mint egyházközség, de 1700-ban "anyásították", vagyis független egyházközségként működött tovább. A gyülekezet 298 tagú és mind református felekezetűek. A lakosság ugyanakkor fele-fele arányban él a román nemzetiségűekkel. Nagyon szomorú - mondta Korodi Kis Ibolya -, hogy az eddigi magyar alpolgármesternőt nem választották újra személyes torzsalkodások miatt. Olyan községben, ahol a lakosság fele magyar, fele román, illene, hogy valaki képviselje a magyarság érdekeit is. /Dézsi Ildikó: Lenn a völgyben. Miriszló rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Kilenc erdélyi városból összesen tizenhat diákújságíró és sulirádiós vett részt az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közös szervezésű szakmai találkozóján, dec.18-án és 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakónai Központban. Szenkovics Dezső, az alapítvány ügyvezető igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét a közös munka, a tapasztalatcsere fontosságára. A résztvevők elméleti előadásokat hallgattak az újságírás és rádiózásról, a diáklapok szerkesztési elveiről, médiaműfajokról és internetről. Adorjáni László lelkipásztor, az Agnus Rádió igazgatója az egyházi média sajátosságairól, Szabó Zsolt egyetemi tanár pedig az helytörténet és újságírás kapcsolatáról értekezett. /Z. R.: Diáklapos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Ottlik Géza (1912-1990) közel háromezer kötetes könyvtára néhány napja az Országos Széchenyi Könyvtár adományaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán létrehozott könyvtárat és kutatótermet gazdagítja. Már az első héten érdeklődés mutatkozott az immár Ottlik néven ismert földszinti terem iránt. Dr. Egyed Emese tanszékvezető szerint nagyon kellett ez a minőségi ugrás. /Ördög I. Béla: Új kolozsvári könyvtéka. Jó kezekbe került az Ottlik-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Dec. 19-én Kós Károlyra emlékeztek a kolozsvári Kakasos templomban, az építész születésének százhuszadik, és a templom építésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke tartott előadást, majd az érdeklődők a templom eredeti tervrajzait tekinthették meg. Kós Károly tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: mindent, amit tett, az erdélyi magyarságért tette. Elsősorban építésznek vallotta magát és alkotásaival Pesttől Sepsiszentgyörgyig mindenhol találkozhatunk. Az ő transzszilvanizmusáról árulkodik Kolozsvár egyik jelképe, az 1913-ban befejezett Kakasos templom is. Ez az épület teljes mértékben az ő keze nyomát őrzi, hiszen az építkezés alatt gondosan ügyelt arra, hogy a mesterek pontosan betartsák a művészi tervet. /P. M.: Kettős ünnep a Kakasos templomban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"A Kolozsmonostori Református Egyházközség volt a házigazdája annak a "karácsonyt váró énekkari hangverseny"-nek, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség december 14-én szervezett. Főtámogatója a Nemzeti Kultirális Örökség Minisztériuma. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke megnyitó beszéde után felléptek az énekkarok Méráról, Magyarfenesről /népviseletben/, Kisbácsról, Kolozsmonostorról, végül a Brassói Magyar Dalárda állt a gyülekezet elé. /Miklós Ferenc: Karácsonyvárás énekléssel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Fodor Sándor Sündisznóállás című könyvét mutatták be dec. 19-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Az író második világháborús élményeiről szóló könyv az apró események bemutatása révén nyújt teljesen a háborúról, mondta méltató beszédében Sántha Attila. /Pap Melinda: Sündisznóállásban túlélni az életet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Dec. 19-én Kolozsváron Makkay József és Pillich László mutatta be Tatár Zoltán Kincses külvárosom /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ című visszaemlékezés-kötetét. A Kalauz Kiadó az Alsand Kiadó utódaként az utóbbi években gazdáknak szóló kiadványokkal, szakács- és gyerekkönyvekkel jelentkezett az erdélyi magyar könyvpiacon, mondotta Makkay József, a kiadó vezetője. Pillich László beszédében a visszaemlékezés-irodalom fontosságáról szólva, elmondta: ez gyakorta olyan dolgokat rögzít, amit el akarnak feledtetni velünk. /K. ZS.: A külváros kincsei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Adrian Nastase román kormányfő dec. 20-án a televízióban "rendkívül bölcs embernek" nevezte Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt, mint mondta, kettejük "kiváló kapcsolata révén" sikerült lényegesen javítani a román-magyar viszonyt. Románia és Magyarország európai partnerségének megteremtésével a két kormányfőnek sikerült elkerülnie azokat az "időzített robbanással fenyegető csapdákat", amelyeket az Orbán-kormány hagyott hivatali utódaira - mondta Nastase. Ilyen "késleltetett robbanással fenyegető csapdának" nevezte a román miniszterelnök például a magyar kedvezménytörvényt. Kijelentette: csodálattal adózik a magyar miniszterelnök csapatának és személy szerint Medgyessy Péternek. Hasonló elismeréssel szólt Adrian Nastase az RMDSZ-ről is, amely lojális partnernek bizonyult a kormányzásban. Ugyanakkor megismételte a néhány nappal korábban már kifejtett álláspontját "bizonyos személyekkel szemben, akik különböző alkotmányellenes nyilatkozatokat tesznek az etnikai elvű területi autonómiáról". Nastase megerősítette: nagyon komolyan gondolta, amit néhány nappal korábban mondott azokról "a külföldi személyekről", akik megengedik maguknak, hogy "tanácsokat" fogalmazzanak meg és osztogassanak Románia területi struktúrájával kapcsolatban. "Ez megengedhetetlen, s a lehető legtermészetesebb, hogy az ilyeneket ne fogadjuk tárt karokkal. Nagyon világosan meg kell mondanunk nekik: ha nem tanúsítanak kellő tiszteletet Románia identitása, a román intézmények és Románia alkotmánya iránt, nincs semmi keresnivalójuk nálunk" - szögezte le Adrian Nastase. Nastase hangsúlyozta: a román állam csak akkor lép közbe, amikor "a szélsőséges egyének a szavakról áttérnek a tettekre". /Nastase az RMDSZ-t és Medgyessyt dicséri. Erélyesen elítélte az EMNT-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Adrian Nastase kormányfő hű maradt önmagához. Az ilyen nyilatkozatok rendszeresek voltak a kilencvenes évek elején. Nastase megváltozott, kormányfőként és pártvezérként figyelemre méltó pályaívet futott be, retorikájának forrásvidékére való visszatérése épp a változás jele.Mostani televíziós megnyilatkozásával tudni kívánja, hogy meddig "mehet szembe" a 2004-ben immár EU-tag Magyarországgal. Kérdés számára, hogy Németh Zsolt levele, amelyet Emma Nicholsonnak küldött, milyen mértékben számít a majdani román-magyar államközi kapcsolatok tónusát meghatározó akciónak. Nastase tudni akarja, számíthat-e az MSZP és Medgyessy Péter "szociáldemokrata szolidaritására". Adrian Nastase tesztelni kívánja az RMDSZ esetleges irányváltását is. Hiszen nemcsak arra kell számítania, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával egy újabb politikai szereplővel bővült a román-magyar kapcsolatrendszer, hanem arra is, hogy ez irányváltásra készteti az RMDSZ-t. /Bakk Miklós: Partnermérőben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Több mint 100 millió eurót kaptak munkájukért Románia külföldön dolgozó polgárai, derült ki a Munkaerő-vándorlási Hivatal 2003-as jelentéséből. 2002-ben 22 ezer román állampolgár vállalt munkát külföldön a hivatal révén, az idén a határon túl munkát vállalók száma 40 ezerre nőtt. A legtöbben, mintegy 23 ezren Németországban dolgoztak, főként mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, négy hónapos szerződéssel vidámparkokban, illetve 18 hónapos munkaszerződéssel egészségügyben vállaltak munkát, az egyetemisták három hónapos munkaszerződéssel mezőgazdaságban, valamint vendéglátóiparban dolgoztak. További 15 ezren december 8-ig dolgoztak Spanyolországban. /100 millió eurót hoztak a külföldön dolgozó románok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi nyilatkozatában hangoztatta, 1989 nem befejezett múlt: a rezsim bukása csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának a kezdetét jelentette. Az 1989-es véres események áldozatai ügyében még nem szolgáltattak igazságot. A román kisebbségpolitika terén sem történt meg a rendszerváltozás. Az asszimilációs-homogenizációs többségi politika lényegét tekintve ugyanaz maradt. Borbély Zsolt politikatörténeti elemzése szerint az elmúlt 84 esztendő valamennyi román államberendezkedésének közös eleme: a magyarellenesség. Erre vallanak például a kormánypárt agresszív kirohanásai és hatósági intézkedései a frissen megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi autonómia ellen. Az RMDSZ legfőbb szövetségese ma már a román utódkommunista hatalom. A nacionál-kommunista visszarendeződésben tevőleges szerepet vállaló RMDSZ a neptuni paktummal kezdődően az erdélyi magyarság autonómiaprogramját is megtagadta. Orbán Viktor szerint "hosszú évek óta nem volt olyan reális esély az autonómia megteremtésére, mint most, mert az Európai Unió nemcsak államok, hanem közösségek közössége is". Az "európai mintájú autonómiák" irányába mutat - egyebek mellett - a Gross-féle jelentésen alapuló, az Európa Tanács által elfogadott 1334/2003-as számú határozat is. Az autonómia szolgálatában szót kell érteni, össze kell fogni. Tárgyalni kell az RMDSZ vezetőivel. A megegyezés tárgya maga az autonómia volna. /Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke: Ünnep- és újévköszöntő nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Legalább két magyar jelölt indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért, ugyanis Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt mellett a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség is saját jelöltet indít. Kelemen úgy véli, a 2000-es választásokon RMSZDP néven induló "zugpárt" vezetője, Kiss Kálmán Dorin Florea polgármester elkötelezettje. Kiss Kálmán pártja nevét átkeresztelte, Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból (RMSZDP) a nyáron Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség (RMSZSZ) lett. "Nem hiszem, hogy Kelemen Atilla a megfelelő jelölt a polgármesteri tisztségre - magyarázta Kiss Kálmán -, ezért döntöttünk saját jelölt állítása mellett." A polgármester-jelölt nevét azonban - mint mondta - mindössze "az utolsó száz méteren" hozzák nyilvánosságra. Kelemen Atilla képviselőt nem érte meglepetésként a hír. "Miután Kiss Kálmánék legutóbb, a 2000-es önkormányzati választásokon is jelöltet állítottak, aki elvitte a Fodor Imre polgármesterségéhez szükséges szavazatok egy részét, és miután a polgármester a városi kertészetnél alkalmazta Kiss Kálmánt, tehát a mindennapi fizetése függ Dorin Florea polgármestertől, nem is képzeltem másképp" - jelentette ki a Krónikának Kelemen. Az RMSZDP a kilencvenes évek elején alakult, és eddig csak a választások idején hallatott magáról: az RMDSZ szavazóinak elhódítását fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. Eddigi legkomolyabb eredménye az volt, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon a szerzett nem egészen 800 szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a városnak ne legyen ismét magyar polgármestere. /Lázár Lehel: Magyar ellenfél Kelemennek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Illés Lajos és Utassy József Betlehem csillaga című rockoperáját mutatta be dec. 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera. A bemutatón jelen levő zeneszerző, Illés Lajos elmondta, biztos jelét látja annak, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári közönség érdeklődik a műfaj iránt. /Soó Éva: Rockopera a kolozsvári színpadon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 20-án Sepsiszentgyörgyön újra bemutatkozott a Georgius kamarazenekar. A 2000-ben alapított formáció tagjait annak idején néhány hónap alatt különböző ösztöndíjak és egyéb lehetőségek külföldre vonzották, ezért a Georgius hosszú ideig nem hallatott magáról. Filip Ignác zenész-tanár kezdeményezésére újból életre kelt a pillanatnyilag tizenegy tagú zenekar.A bemutatót követően tizenhét taggal megalapították a Georgius Társaságot, amelynek célkitűzései között fő helyen szerepel a zenekar létének megszilárdítása, illetve egy koncertterem kialakítása. A társaság alapító tagjai között helyi vállalkozók, közéleti személyiségek és kultúrapártoló polgárok szerepelnek, a tevékenységet pedig az elnökké választott Filip Ignác és Demeter János alelnök - "civilben" megyei tanácselnök - irányítja majd. A zenekar működéséhez szükséges anyagi hátteret elsősorban adományok, koncertbevételek és hangfelvételek forgalmazása révén igyekeznek megteremteni. /Csinta Samu: Társaság alakult a zenéért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Születésének 120. évfordulóján Kós Károlyra emlékeztek Marosvásárhelyen. A több mint tíz éve megalakult Kós Károly Alapítvány művelődési vetélkedőt, irodalmi estet és könyvbemutatót szervezett a névadó tiszteletére. A rendezvénysorozat az Áll még a Varjúvár című Kárpát-medencei vetélkedő erdélyi szakaszának rendezvényével kezdődött. Ezután bemutatták a Mentor Kiadónál megjelent Kós Károly-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/, amelyet Kuszálik Péter állított össze. Végül Kozsik József színművész részletet mutatott be Orbán Márton Bernády című monodrámájából. A Kiáltó szó időszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Megjelent Benkő Samu Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2003/ című könyve. Előzőleg Benkő Samu szerkesztésében 1968-ban jelent meg egy monográfia, Bolyai János vallomásai címmel. Benkő Samu munkája a Bolyai János enciklopédiának tervezett üdvtanának írásait, a hagyaték befejezett, valamint befejezettnek tekinthető fejezeteit tartalmazza. A szerző ezúttal nem vállalkozott a kéziratok értelmezésére. Vallomása szerint a mű mikrofilológiai munkára jellemző alapossággal készült. /Szima Attila: Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 31-ig visszaigényelhetők a kommunista rendszer által az 1946-1990 időszakban elkobzott arany és drágakövek az államtól. Első ízben a három évvel ezelőtt született 190-es számú sürgősségi kormányrendelet teremtett erre lehetőséget. A végrehajtási utasítások viszont csupán a 2003. november 25-i Hivatalos Közlönyben jelentek meg. A dokumentum szerint azok, akik arany és/vagy drágaköveknek a kommunista hatalom által önkényes elkobzását igazolni tudják, bírósági úton kérhetik ezek mihamarabbi visszaszolgáltatását. A visszaszolgáltatás, vagy az arany, illetve drágakő ellenértékének kifizetése csakis bírósági döntés során történhet. A pert a Román Nemzeti Bank ellen a volt tulajdonosnak vagy ennek örököseinek kell beindítaniuk. /K. O.: Visszaigényelhető az elkobzott arany és a drágakő - december 31-ig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Január elsejétől 2,5 millióról 2,8 millió lejre nő a havi minimálbér összege. A bérnövekedés országszerte mintegy 1,3 millió alkalmazottat érint. Ezek közül 1,263 millió személy állami és magánvállalatok alkalmazottja, 37 ezer személy pedig közalkalmazott. /Januártól nő a minimálbér. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Orbán Viktor a Fidesz elnöke, volt kormányfő a Duna Televízió dec. 21-i, vasárnapi adásában kijelentette, "nagyon bizakodó" az erdélyi autonómiával kapcsolatban. Orbán Viktor szerint az autonómia most kiemelkedő kérdéssé válhat a térségben. "Végre eljött a pillanat, amikor a kárpát-medencei magyarság, a kárpát-medencei nemzetek közös életének talán legfontosabb kérdésévé válik az autonómia. És itt mindenkinek választania kell a múlt és a jövő között" - mondta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már választott, amikor a 90-es évek elején megalkotta a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvényt, amely lehetővé tette a kisebbségi autonómiát. Azért áll most jól ez az ügy, mert Románia is eljutott oda, hogy egyszerre hatnak a régi reflexek és a jövőre vonatkozó célok. Nem lesz könnyű döntés, hogy tudnak-e igent mondani az Európai Unióra - jelentette ki Orbán Viktor. "Az Európai Unióra igent mondani nem azt jelenti, hogy beadjuk a csatlakozási igényünket és tárgyalgatunk. Igent mondani azt jelenti, hogy képesek vagyunk nyitott országot teremteni, tudomásul venni, hogy eltűnnek a határok, a kisebbségek autonómiát szerveznek maguknak" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hatalmi pozícióban miért nem tartotta megvalósíthatónak a kettős állampolgárságot, Orbán Viktor azt mondta: akkor kell ezt a kérdést napirendre tűzni, amikor az emberek akarják. A Fidesz-kormány idején a Magyar Állandó Értekezlet a kedvezménytörvény megalkotását tartotta a legfontosabb kérdésnek. "Sosem zárkóztunk el a kettős állampolgárságtól" - fűzte hozzá. A Fidesz elnöke arra a felvetésre, hogy pártja mintha inkább Tőkés Lászlót támogatná az RMDSZ-szel szemben, kijelentette: a református püspököt nem lehet egy lapon említeni a pártpolitikai alapú szervezetekkel. "Tőkés László az az ember, aki a romániai forradalom idején döntő szerepet játszott, (...) nem pártérdeket, hanem eszméket képvisel, nagy nemzeti célokat testesít meg" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzáfűzve: "Tőkés László tiszteletbeli köztársasági elnöke az egész kárpát-medencei magyarságnak." /Orbán Viktor bizakodó az erdélyi autonómia ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Egy nappal a hivatalosnak tekintett forradalom napja után emlékezett meg az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége az 1989 decemberében elesettekről. Dec. 22-én gyűltek össze az RMDSZ helyi vezetői, valamint városi és megyei tanácsosai a főtéri forradalom hőseinek emlékművénél. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott rövid beszédet az elesettek emlékére, majd elhelyezték a koszorút. A Hősök Temetőjében megkoszorúzták a magyar áldozatok sírjait. Az elnök közölte: az RMDSZ minden évben dec. 22-én emlékezett meg a forradalom hőseiről. /(vk): Külön koszorúzott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Nagyváradon a római katolikus püspökség felkérte Pete István szenátort, hogy interpelláljon a Barokk Palota ügyében, amelynek tárgyalását a Legfelsőbb Bíróság ismét elnapolta. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a perben nem is lesz ítélethozatal, ugyanis időközben törvényerőre emelték az ingatlan restitúciójáról szóló sürgősségi rendeletet. 1998 júliusában az akkori kormány sürgősségi rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében 17 volt egyházi ingatlant juttatott vissza jogos tulajdonosának, köztük a nagyváradi római katolikus püspöki palotát. A rendelet csak több mint öt év elmúltával, novemberben emelkedett törvényerőre, azt követően, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben, és az államfő kihirdette. Néhány nappal ezt követően a Legfelsőbb Bíróság ismét elhalasztotta az ítélethozatalt az ingatlan ügyében, áprilisra tűzte ki az újabb tárgyalást. Pete István szerint a szó szoros értelmében vett interpellálásnak nemigen van értelme, a Legfelsőbb Bíróság ugyanis nincs alárendelve az Igazságügyi Minisztériumnak. A honatya - elmondása szerint - inkább informális úton próbál meg eljárni az ügyben, mely szerinte is fölöttébb homályos. Pete szerint a sürgősségi rendelet törvényerőre emelését követően a Legfelsőbb Bíróság ejthette volna az ügyet. Még nem kapták meg a tárgyalás elhalasztásának hivatalos indoklását. /Pengő Zoltán: Tárgytalanná vált a palota-per? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Kolozsváron a Phoenix könyvesház munkaközössége elhatározta, hogy idén először olyan anyagi körülmények között levő kolozsvári gyermekeknek készítenek el ajándékcsomagot, akik egyébként anyagi okokból kifolyólag nem kapnának könyvet karácsonyra. Megkeresték a történelmi egyházakat azzal a szándékkal, hogy ajánljanak érdeklődő, szegényebb gyermekeket. Dr. Cseh Áronnak kolozsvári főkonzul felesége is hozzájárul ehhez a karitatív akcióhoz. /(Csomafáy Ferenc): A Phoenix karácsonyi könyves ajándéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

"Borbáth Erzsébet a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1992. decembere óta az alapítvány mindenese. A moldvai csángó gyermekek százai jöttek a Székelyföldre magyar nyelven tanulni. Nagyon sok türelemre, megértésre, szeretetre volt szükségük. 2000 novemberében Hegyeli Attila kezdeményezésére Klézsén a Csángószövetség hazatért fiatal értelmiségi vezetői az RMDSZ, az EMKE és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szakembereinek segítségével kidolgoztak egy cselekvési tervet. Az oktatási fejezetet az erdélyi és moldvai tapasztalatok alapján Hegyeli Attila és Borbáth Erzsébet együtt készítette el. 1992-től 2003. szeptemberéig a Domokos Pál Péter Alapítvány gondoskodott az Erdélyben tanuló moldvai csángó diákok teljes bentlakási ellátásáról és a gyermekek felzárkóztató-nevelési programjáról. Olyan év is volt, hogy 134 diák költségeit kellett fedezni, ebből csak Csíkszeredában 104 diákét. A román kormány nem gátolt, de nem is támogatott. A magyar kormányok az első kormányváltás után fokozatosan csökkentették a támogatást. Nagyon nehéz volt összegyűjteni a pénzt. Sok-sok amerikai, kanadai, nyugat-európai, magyarországi, erdélyi magánszemélynek, civil szervezetnek is köszönhetik a csángó diákok, hogy magyarul tanulhattak, tanulhatnak. Végre a 2003-2004-es tanévre sikerült kidolgozni egy átfogó, egységes csángó oktatási programot. Ennek a részévé vált az erdélyi képzés is. A DPPA továbbra is felelősen hozzájárul a program megvalósításához, de a felelősséget átadta a megerősödött Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. /D. L.: Gyermekek százai jöttek a Székelyföldre tanulni. Beszélgetés Borbáth Erzsébettel, a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./A csíkszeredai székhelyű Domokos Pál Péter Alapítvány - elnöke Ferenczes István költő, szerkesztő, alelnöke Borbáth Erzsébet tanárnő - idén szeptember 30-án tájékoztatót tett közzé az alapítvány hozzájárulásáról a moldvai csángómagyar diákok erdélyi, magyar nyelvű képzéséhez a 2003-2004-es tanévben. Eszerint a 2002-2003-as tanévben 71 moldvai csángó diák tanult Erdélyben és a bukaresti Ady Endre Líceumban a DPPA támogatásával. - Kitűnő eredménnyel diplomázott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán Füstös Gabriella, aki sikeres versenyvizsgával Csíkszeredában dolgozik, és az ott tanuló 45 csángó diák pszichopedagógusa is. Lujzikalagorban tartotta első magyar nyelvű miséjét a Gyulafehérváron végzett Palkó Ágoston, illetve Magyarfaluban a Veszprémben végzett Polgár Róbert. Megjelent a Budapesten tanuló Iancu Laura Johófiú Jankó. Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjteménye. Azonban egyre kevesebben folytatják tanulmányaikat elméleti líceumokban, kevesen jutnak be főiskolára, egyetemekre. A Csíkszeredában tanuló moldvai csángó diákok felzárkóztató, nevelési programjának megvalósításához létfontosságú volt az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány tulajdonában lévő, a DPPA által működtetett csángó bentlakás, amely a csángó gyermekek számára létesült 1993-ban. /Beszédes számok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./"

"Örök iskola címmel nemrég megjelent a Báthory István Líceum /Kolozsvár/ emlékkönyve. A tanintézmény jövőre ünnepli alapításának 425. évfordulóját. /Emlékkönyv a közel 425 éves iskoláról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Megjelent Kalinovszky Dezső Grafittik a Szabadság oldalfaláról /Minerva Kulturális Egyesület, Kolozsvár/ című, a szerző humoros írásait tartalmazó kötete. A Szabadság napilap hasábjairól is jól ismert szerző éveken át tálalt jegyzetei, tárcái, gondűző humoreszkjei sorakoznak a könyvben. /(m.j.): Szabadság-humor, könyv alakjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./"