"Porcsalmi Bálint szórványügyi RMDSZ-alelnök beszélt az általa vezetett, szórványügyi és szociális kérdésekért felelő főosztályról. Először felülvizsgálják az eddigi szórványstratégiát. Jó magyar szórványszakértőkkel rendelkeznek Romániában, akikkel konzultálnak. Tervezik a magyarház-program és a szórványban oktatók egyéni támogatásának beindítását. Ősz végére szórványkonferencia megszervezését tervezik. Porcsalmi szándéka: lebontani a szórványról bizonyos mítoszokat. Most fog eldőlni, mekkora költségkeretet kapnak. /Cseke Péter Tamás: "Mítoszokat rombolni". = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"Kovászna megyét is bevonná az együttműködésbe a magyarországi Veszprém és a franciaországi Maine-et-Loire megye. Erről Veszprémben az elmúlt napokban esett szó, amikor a két megye további három évre megújította az 1997 óta fennálló baráti együttműködési szerződését. Az eddigi rendkívül élénk kulturális, turisztikai kapcsolatokon és a diákcseréken túl a jövőben erősíteni kívánjuk a gazdasági együttműködést is. Az elmúlt öt évben 150 Veszprém megyei középiskolás és egyetemista járt tapasztalatcserén és nyelvtanulás céljából Maine-et-Loire megye oktatási intézményeiben. Jelenleg kilenc veszprémi egyetemista tanulja a nyelvet Angersben, de évente fogadnak 20-20 hallgatót a debreceni és a szegedi egyetemekről is. /Magyar-francia-székely együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Súlypontos számokat szerkesztünk - mondta Kántor Lajos főszerkesztő a Korunk kolozsvári folyóirat bemutatóján Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Az erdélyi magyar arisztokrácia és annak fölszámolási kísérlete; A sztálinizmus Romániában; Kávéházak, kocsmák (azok kultúrtörténeti, irodalmi vonatkozásai); A harmincéves Korunk Galéria - íme néhány problémakör. A júniusi szám a vendégmunkásokkal foglalkozik. A Nyugaton dolgozó román állampolgárok évente 1,3 milliárd dollárt küldenek haza különféle bankszámlákon, ez a summa Románia egyik legfontosabb pénzforrása: az 1,3 milliárd dolláros keret 200 millió dollárral több, mint amennyit a külföldi befektetések jelentenek. Jelenleg 600 ezer román állampolgár dolgozik (törvényesen vagy félhivatalosan) külföldön. A folyóirat másik tömbje két szöveget foglal magába. Tófalvi Zoltán tanulmányát (Fodor Pál és az erdélyi kérdés és Schiff Júlia Bogáncsos táj. Egy deportált feljegyzései című prózáját. Az utóbbi forrásként édesapja, dr. Büchl Antal (1808-1980) bánsági kultúrtörténésznek az 1951-56-os baragáni deportálásáról készült feljegyzéseit használta fel. /B. D.: A megújult Korunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Határon túli és magyarországi középiskolás diákok számára idén már hatodszor szerveznek anyanyelvi tábort jún. 29-étől a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben. Az egyhetes táborban 160 diák vesz részt, 35-en Magyarországról, a többiek Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. Jönnek gyerekek Ausztriából, Svédországból, Finnországból, Oroszországból, Németországból, és az idén először amerikai táborozó is lesz Szurdokpüspökiben. /Anyanyelvi tábor Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Györkös Mányi Albert a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola egykori tanára, feleségének, néhai Jakab Ilona festőművésznek az ösztönzésére viszonylag későn, negyvenévesen próbálkozott meg a művészi mondanivaló képi megjelenítésével, hogy aztán a színek és formák teljes mértékben hatalmukba kerítsék. Először szülőfalujában, Tordaszentlászlón mutatta be festői próbálkozása eredményeit, később pedig Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd az országhatárokon túl, Budapesten, Kecskeméten és Kölnben is megnyíltak előtte a kiállítótermek. Munkássága különleges színfoltot jelent Kolozsvár festészeti életében. Tordaszentlászló és általában az erdélyi falu sajátos világa elevenedik meg alkotásain. A művész állandó kiállításán nem vagy ritkábban szereplő alkotásaiból nyílik tárlat júl. 5-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. /Németh Júlia: Tíz éve hunyt el Györkös Mányi Albert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Egyetértés mutatkozik Bukarest és Budapest között abban, hogy a státustörvény romániai alkalmazásáról a két félnek új megállapodást kell kötnie. A román kormány az elmúlt hónapban két nyilatkozatot adott ki a státustörvény módosításáról. Az elsőt jún. 3-án, s ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyar kormány a módosított törvény tervezetéből a területen kívüliség és a megkülönböztetés elemeinek többségét kiszűrte, Magyarországnak továbbra is a jogszabály eurokonformmá tételére kell törekednie. A dokumentum szerint Románia azt szeretné, ha a jelenlegi magyarigazolványokat a magyar fél "egyszerűbb és korszerűbb" dokumentummal helyettesítené. A második, jún. 24-i, román kormánynyilatkozat egy nappal a státustörvény országgyűlési módosítása után látott napvilágot. Ebben Bukarest közölte: tudomásul vette, hogy a jogszabályt a magyar törvényhozás módosította, de Magyarországnak további határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a törvényt az európai normákhoz igazítsa. Az új státus-megállapodásban a román fél "a magyarigazolványok ügyét" kívánja rendezni, s garanciákat kíván kapni arra nézve, hogy a státustörvényt Magyarország területén kívül nem alkalmazzák. Bukarest egyben arra törekszik, hogy az oktatási támogatásokat a magyar tannyelvű intézmények kapják, mégpedig a vegyes bizottság által kidolgozott és elfogadott módon, s hogy a támogatásokról Románia pontos tájékoztatást kapjon. Az RMDSZ ezzel szemben úgy véli, módosított formájában a státustörvény megfelel az európai normáknak, s azt Romániában minden további nélkül alkalmazni lehet. /Bukarest feltételekhez köti a státustörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Vekov Károly képviselő júl. 3-i sajtótájékoztatóján cáfolta azokat a beszámolókat, amelyek arról szóltak, hogy a bekövetkezett módosítások az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján születtek meg. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a vitákon a Nagy-Románia Párton kívül, a többi parlamenti párt is jelen volt, és hozzájárult a törvénytervezet kidolgozásához. Az előzetes tárgyalásokon az RMDSZ elfogadta, hogy a vitán ne essen szó két érzékeny problémáról, amelyet a Vekov Károly által vezetett RMDSZ-platform javasolt, éspedig az autonómia, valamint a szubszidiaritás kérdéséről. Vekov Károly jelezte: az általa előterjesztett törvénytervezet, amely a műemlék-templomok környékén zajló különböző rendezvények, sörfesztiválok és egyéb események korlátozását, illetve betiltását írná elő, egyetlen kifejezés módosításával átment a szenátusi vitán, majd ősszel kerül a képviselőház plénuma elé. A képviselő véleménye szerint az SZKT továbbra is az RMDSZ jelenlegi vezetőségének közvetlen irányítása alatt áll. /Köllő Katalin: Az SZKT-t továbbra is a csúcsvezetőség irányítja. A szenátus elfogadta Vekov Károly törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"A közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nemzetiségi aránycsökkentést javasolna Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, az érvényben levő 20 százalékos arány felezésével. A helyi közigazgatási törvény értelmében a kisebbségek abban az esetben használhatják anyanyelvüket, ha létszámuk aránya eléri a település összlakosságának 20 százalékát. Vekov kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: az őszi parlamenti ülésszak során olyan, a 2001/215-ös számú törvényt módosító javaslatot nyújtana be, amelynek értelmében ez az arány tíz százalékra csökkenne, így több helyen lehetne kifüggeszteni a többnyelvű helységnévtáblákat. Ha a parlament elfogadná Vekov Károly módosító javaslatát, Kolozsváron ismét lehetővé válna a magyar nyelv használata a közigazgatásban."Vekov Károly képviselő úr tehet ilyen javaslatokat, ezzel egyet fogunk érteni, de nem látom az eszközöket, amelyekkel ezt jelen pillanatban elérhetjük" - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lepedus Péter: Vekov Károly arányt csökkentene. Markó Béla szerint megvalósíthatatlan a javaslat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./"

"Idén ősztől jelentősen bővül a magyar nyelv oktatása a csángóföldi településeken - közölte júl. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miután tárgyalásokat folytatott Bákóban a megye prefektusával és főtanfelügyelőjével. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, valamint Bartha András és Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség két vezetője is. Idén szeptemberben további hat településen kezdik meg a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban, miután mintegy 140 szülő kérte gyermeke számára ezt a lehetőséget. Összesen hét új magyar tannyelvű csoport indul. /Hét csángó faluban lesz magyaróra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Testvérmegyei megállapodást írt alá júl. 2-án Nagybányán Gazda László, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnöke és Alexandru Cosma, a Máramaros megyei tanács elnöke. Két hónappal ezelőtt a két megyeszékhely, Nagybánya és Nyíregyháza kötött testvérvárosi kapcsolatot. A megállapodás egyik legfontosabb pontja az, hogy a magyarországi megye vezetői segítséget ajánlottak egy gyorsforgalmi út építéséhez Szatmárnémeti és Nagybánya között. A tervezett út Máramaros megyét is bekapcsolná az ötös számú európai közlekedési folyosóba, az M3-as autópálya folytatásaként, amelynek Nyíregyházáig húzódó szakasza várhatóan 2006-ra készül el. A megállapodásban emellett gazdasági, kulturális kapcsolatok létesítése szerepel, valamint olyan közös projektek készítése, amelyek finanszírozására együtt pályáznának az Európai Uniónál. /Máramarosi gyorsforgalmi út épül magyar segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Eredményes volt az Erdélyi Napló főszerkesztőjének Nagyváradon a városháza előtti júl. 3-i tiltakozó akciója. Dénes László kiállt a Szent László téri polgármesteri hivatal elé, mellkasán-hátán egy-egy, a városvezetést és a közműveket kárhoztató feliratú transzparenssel. Az önkormányzat részéről szinte senki sem méltatta arra, hogy szóba elegyedjék vele. Egyedül az RMDSZ egyik városi tanácsosa kérdezte meg a tiltakozót: miért nem próbálja meg felhasználni hírlapírói tisztségéből eredő befolyását az ügy érdekében. Dénes azonban elutasította a vízkérdés effajta megoldását. Később érkezett a helyszínre Constantin Tomulescu, az Apaterm műszaki igazgatója, és közölte a tiltakozóval, immár értelmetlen az akciója, mivel lakásában ismét folyik a hideg víz. A műszaki igazgató szerint a szolgáltatás újraindításának oka nem az egyszemélyes tüntetés volt, hanem hogy időközben a lakótársulás törlesztette 59 millió lejes adósságának egy részét. /Pengő Zoltán: Dénes vizet fakasztott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Több mint kettőszáztíz rendőr és csendőr biztosítja a közrendet júl. 5-én Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein. A rendezvényen este fél kilenctől az István, a király rockoperát is bemutatják a Nyeregben. A rockopera bemutatóján az előzetes tervek szerint részt vesz Szörényi Levente, a darab zeneszerzője és Bródy János szövegíró is. A sokak szerint történelmi jelentőségű zeneművet - legalábbis ami a főszereplőket illeti - eredeti szereposztásban viszik színre. /Kiss Edit: Drákói rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Aranyosegerbegyen végre elhelyezték a kétnyelvű településjelző táblákat is. Az aranyosegerbegyi helyi tanács erőteljes nagy-romániás lobbi hatására arra hivatkozva tagadta meg a táblák elhelyezését, hogy a település helyes magyar elnevezése nem Aranyosegerbegy, hanem a román elnevezés lefordítása szerint "Szőlőcske" lenne. Takács Csaba ügyvezető elnök Octav Cozmanca volt közigazgatási miniszternek még márciusban jelezte az aranyosegerbegyi helyzetet, s annak megoldását kérte. /(ke): Kitették a kétnyelvű táblát Aranyosegerbegyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Magyarfenesen júl. 3-án zárult a Schola Társaság által immár harmadik alkalommal megszervezett gregorián gyermektábor. A 2001-es harasztosi és a tavalyi jegenyei táborral ellentétben most Magyarfenesre nemcsak kolozsvári diákok, hanem a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából, Kolozsi István és Noémi kíséretében tízen érkeztek Déváról , valamint egy szebeni kislányt is vendégül láttak. Jakabffy Tamás, a közösség vezetője elmondta, hogy a táborban tanulnak, besegítenek a háztartásba is. /Berszán Blanka: Véget ért a III. Gregorián gyermektábor. Jövőre Tordatúrt célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Ion Iliescu elnök júl. 3-án érkezett hivatalos moszkvai látogatásra. Júl. 4-én találkozott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Iliescu az orosz fővárosban - egykori egyetemi tanulmányainak színhelyén - aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek megszövegezése hét éven keresztül húzódott, történelmi viták miatt. A román fél ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentumba kerüljön bele a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése, amelynek következtében Besszarábia - a mai Moldova - 1940-ben a Szovjetunióhoz került. Ezenkívül Bukarest el akarta érni a román királyi család által 1916-17-ben az Osztrák-Magyar Monarchiától és Németországtól elszenvedett vereséggel összefüggésben Szentpétervárra menekített aranykincs visszaadását, amire a bolsevik fordulat után az új vezetés tette rá a kezét. A megállapodás értelmében ez a kérdés kikerült az alapszerződésből, de a két ország egyeztetni fog a megoldásról. A román-orosz politikai kapcsolatokban a legfőbb vitás kérdés ma is Moldova: Moszkva és Bukarest az elmúlt évtizedben rendszeresen vádolta egymást a posztszovjet állam belügyeibe való beavatkozással azzal kapcsolatban, hogy az ottani orosz ajkú és a román lakosság között súlyos feszültségek alakultak ki, amelyek az 1990-es évek elején fegyveres konfliktusba torkolltak. Az orosz-román üzleti fórumon részt vevő Iliescu a két ország gazdasági kapcsolatainak dinamizálását sürgette, hangsúlyozva, hogy az oroszországi román kivitel mindössze az albániai export szintjét éri el: az energiahordozókból álló közel 1 milliárd 300 millió dollár értékű román importot mindössze 40 millió dolláros export ellensúlyozta tavaly. (Az oroszországi magyar export ennek több mint tízszerese.) Iliescu megfogalmazása szerint nem kár a hidegháborúban létrejött KGST-ért, de hiba volt teljes mértékben lebontani a volt szocialista országok gazdasági integrációját. /Ion Iliescu államfő Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Júl. 4-én barátsági és együttműködési szerződést írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu elnök. A megállapodás megszövegezéséhez tíz év kellett, döntően a két ország történelmi múltba visszanyúló viszályai miatt. Az alapszerződés legvitatottabb kérdése a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése volt, amelyből nem volt hajlandó engedni a román fél. A vitát végül kompromisszummal oldották meg: az alapszerződés a paktum mellett elítéli Románia II. világháborús szerepét is a hitleri Németország mellett. A román királyi család aranykincsének kérdése nem szerepel az alapszerződésben, de a két fél tárgyalni fog a megoldásról. /Aláírták a román-orosz alapszerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

"Újabb feszültséget támasztott Ion Iliescu államfő a román-moldovai kapcsolatokban a két ország lehetséges egyesüléséről tett nyilatkozatával - állapította meg júl. 4-i számában a Curentul román napilap. Ion Iliescu szerint a moldovai állam kialakulása után derül majd ki, hogy mit akarnak a moldovaiak. Ha egyesülni akarnak Romániával, akkor példaként szolgálhat Németország újraegyesítése. Ha nem akarják az egyesülést, akkor a közös nemzeti önazonosság, a közös nyelv, a közös érdekek és célok alapján a két állam között privilegizált kapcsolatok alakulnak ki. A román államfői hivatal külön nyilatkozatban közölte, hogy a Nyezaviszimaja Gazeta meghamisította Ion Iliescu szavait. Az elnöki hivatal által ismertetett változat szerint Ion Iliescu úgy fogalmazott, hogy a közös történelem, a közös nyelv és kultúra fényében természetesnek tűnik az egyesülés gondolata, de Románia megérti azt a történelmi valóságot, hogy a Moldovai Köztársaság önálló államként létezik. Az Evenimentul Zilei című lap szerint a román államfő első alkalommal beszélt arról, hogy belátható időn belül megtörténhet Románia és Besszarábia egyesülése. Az utóbbi időben az orosz sajtóban komoly vita folyt arról a lehetőségről, hogy a Moldovai Köztársaságot föderatív állammá alakítják át, majd a Dnyeszteren túli terület Ukrajnához, a történelmi Besszarábia pedig Romániához kerül. A román államfő végre kimondta azt, amit minden román gondol: természetes dolog Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése - írta júl. 4-i számában a Cronica Romana című napilap, amely ebből az alkalomból az egykori Nagy-Románia térképét közölte első oldalán. /Románia és Moldova egyesül? Vitatott elnöki elszólás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Részletes írás jelent meg a Capital folyóiratban arról, hogyan folynak el a közpénzek. A folyóirat adatokat közöl a politikusok munkaprogramjáról, keresetéről, a keresetkiegészítő lehetőségekről, külföldi utazgatásaik gyakoriságáról és áráról, a parlament "anyagbeszerzési" szokásairól. Ebben az évben nagyjából a költségvetés egyharmadát utalták ki a szenátorok és képviselők, valamint a kisegítő személyzet fizetésének és napidíjának fedezésére, személyzet pedig van bőven: 344 képviselő, emellett a képviselőháznak még 1300 alkalmazottja van, 141 szenátor mellett pedig a szenátus 916 alkalmazottat foglalkoztat. A parlament egy évben közel kétezer milliárd lejt használ el, ez nagyjából 60 millió dollárnak felel meg. A képviselőháznak idén 1345 milliárd lejt utalnak ki, ami képviselőnként 3,9 milliárd lejt jelent. A politikusok keresete 124, a kisegítő személyzet keresete 226 milliárd lej. 132 milliárdot tesz ki az elszállásolási költség, ugyanannyit a parlament épületének fenntartása, amelybe 154 milliárdot ruháznak be. Telefonköltségre 30 milliárdot, üzemanyagra 14,4 milliárdot szánnak, belföldi napidíjra 43, külföldire 5 milliárdot számoltak, és 29 milliárdba kerül a külföldi utazás. A szenátusnak 600 milliárd lejt utalnak ki ebben az évben, ez 4,25 milliárdot jelent szenátoronként, akiknek a fizetése 53, a kisegítő személyzetüknek pedig 80 milliárd lej, a területi irodák alkalmazottainak bére pedig 39 milliárd. Belföldi napidíjra 11,5, külföldi utazásra 20 milliárd lejt szánnak, 50 milliárdba kerül a szállásdíj, 7 milliárdba a protokollköltségek. Telefon-beszélgetésre 16, számítógép-felszerelésre 42, üzemanyagra pedig 42 milliárdot szánnak. Egy egyszerű parlamenti tag bruttó keresete 29,5 millió lej, ez a pénzösszeg a betöltött tisztség szerint növekszik közel 40 millió lejig, amelyhez még hozzászámítják a hűségpénzt, az üléseken való részvételi hányadot, továbbá a területi munkát, amelyet az általuk képviselt körzetben kellene hogy végezzenek. /Pénznyelő intézet az éhes parlament. A költségvetés egyharmadát emészti fel a politikai gépezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Rendhagyó módon az idén Kolozsváron nyitották meg a hagyományos kalotaszegi ünnep, a Vasvári Pál Emléknapok háromnapos rendezvénysorozatát. Júl. 4-én a Reményik Sándor Galériában Péntek László, elismert Vasvári-kutató köszöntötte az egybegyűlteket a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen. Pécsi L. Dániel jelképtervező Új címerek és protestáns jelképek Erdélyben és a Kárpát-medencében című kiállítását Okos Márton nyitotta meg. Dr. Egyed Ákos történésznek, az EME elnökének Kalotaszeg a szabadságharc alatt című előadása hangzott el, majd a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad alkalomhoz illő verseit hallgathatta meg a közönség. A rendezvénysorozat júl. 5-én Kőrösfőn, este pedig Magyarvalkón folytatódik. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn ünnepelnek, majd a Vasvári Pál sírját kutatják fel a Jósikafalván-Havasnagyfaluban tett kirándulás során. /Kolozsváron nyitották meg a kalotaszegi Vasvári-napokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóját ünnepelték júl. 4-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség székházában. Balogh Gizella, a nőszövetség elnöke felvázolta Szervátiusz Jenő életútját. Dr. Czirják Árpád érseki helynök elmondta, a szobroknak üzenetük van, befolyásolják a történelem menetét, hiszen események, forradalmak, megmozdulások fűződnek egy-egy szoborhoz. Az ünnepi beszédek sorát Csoóri Sándor magyarországi költő folytatta, aki a magyarországi emlékkiállításon elhangzott beszédét mondta el, és reményét fejezte ki, hogy szavai érvényesek mindkét "hazában", majd az elhunyt művész menye, Szervátiusz Klára üdvözlő szavai következtek. Az ünnepi műsor a Szervátiusz múzeumban folytatódott. /S. B.: 100 éves lenne Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője júl. 4-i sajtótájékoztatóján elítélte a júl. 3-án Székelyudvarhelyen alakult Magyar Polgári Szövetség azon szándékát, hogy ellenjelölteket állítson az RMDSZ-szel szemben a székelyföldi helyhatósági választásokon. - Bűnös dolog szervezett módon ellenjelölteket állítani a helyhatósági választásokon, mert a választások jelentik a romániai magyarság közképviseletének alapját - mondta. A képviselőház által elfogadott alkotmánymódosító törvény szövegét Eckstein-Kovács Péter kompromisszumosnak nevezte. Románia nemzetállam jellegét leszögező első cikkely kapcsán a szenátor közölte, hogy javasolni fogja a román szenátus jogi bizottságának, egészítse ki a román alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyét azzal a mondattal, hogy a nemzetállam fogalma ne jelenthessen diszkriminációs jogalapot a román állampolgárok nemzetiség szerinti megkülönböztetésére. /Borbély Tamás: Bűnös dolog ellenjelölteket indítani. Eckstein-Kovács Péter sajtótájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Ünnepélyes keretek között vette birtokba júl. 3-án Nagyváradon a Római Katolikus Püspökség a Barokk Palota restitúciója első lépéseként visszaadott helyiségeket. A palota részleges visszafoglalását az épületnek a kápolna mellett található, emeleti termében ünnepelte Tempfli József megyés püspök, Fodor József püspöki helynök, Markó Béla szövetségi elnök, Székely Ervin képviselő, Pete István szenátor, Lakatos Péter, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor megyei választmányi elnök, a megyei önkormányzat alelnöke. Tempfli József köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartó lobbival hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház "birtokon belül" kerüljön. Tempfli József elérzékenyülve mondta, reméli, rövidesen a palota dísztermében lehet majd ünnepelni az épület teljes visszaszolgáltatását. Most egy emeleti és három földszinti termet, a kápolnát és a pince egy részét veszi birtokba az egyház. Októberben további három helyiség kerül vissza a püspökség tulajdonába. A püspökség vállalta, hogy megtűri a Körösvidéki Múzeumot az épületben mindaddig, amíg annak új székhelyet találnak, de ennek legtöbb öt év alatt meg kell történnie. /Pengő Zoltán: Biztató kezdet. Néhány helyiséget birtokba vett a püspökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Izgatottan várják az István, a király című rockopera erdélyi ősbemutatója stábjának tagjai a júl. 5-i előadást - főleg a résztvevők száma ad okot találgatásokra. Júl. 4-én a főszereplők és a stáb vezetősége sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában. Szörényi Levente zeneszerző kifejtette, nem először jár a produkció helyszínén, a két Somlyó-hegy közötti Nyeregben, hiszen korábban egész Erdélyt átfogó turnét képzeltek el az előadással. "Én is második alkalommal járok ezen a dombon, hiszen volt még a városban előadásom, és akkor nem hagyhattam ki, hogy megnézzem ezt a nevezetességet" - mondta Varga Miklós. Kovács Kriszta ebben a produkcióban - saját kérésére - nem István feleségét, Gizellát, hanem az első magyar király édesanyját, Saroltot játssza. Mint kifejtette, nagy kihívást, rengeteg izgalmat jelentett a Népstadionban hetvenezer ember előtt fellépni, ám a jelenlegi koncert valószínű, még több meglepetést tartogat.A kis népek önrendelkezésért folytatott erőfeszítései mindig tragikus szembenállásokhoz vezettek. Ez a darab az ősbemutató után két évtizeddel is aktuális, hiszen arról szól, hogyan lehet a magyarság számára az európai közösségbe vezető utat úgy megtalálni, hogy közben nemzeti érdekeink ne sérüljenek. Amíg ezek a konfliktusok áthatják a társadalmat, a rockopera érdekes marad - fejtette ki a szerzőpáros másik tagja, Bródy János, aki az előadáson a már elválaszthatatlanul hozzá nőtt krónikás, regős szerepében színpadra is lép. Az István, a király csíksomlyói bemutatója hozzávetőlegesen 30 millió forintot, vagyis több mint 4,2 milliárd lejt emészt fel, ezt az összeget számtalan támogató révén sikerült előteremteni. Rosta Mária producer szerint a riasztóan magasnak tűnő szám ellenére ez Magyarországon közepes költségvetésű produkciónak számít, és a legtöbb pénzt a szállításra, szállásra fordítják. Ennek ellenére a felvonultatott technika látványos lesz, a tökéletes, tiszta hangzást 70 ezer wattos hangszórók biztosítják, a látványhoz több száz fényszóró és pirotechnikai eszköz járul hozzá. Rosta fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a produkció háta mögött a forintmilliókon túl a kormány nyújtotta jelentős erkölcsi támogatás áll. Kifejtette ugyanakkor, hogy az előadást a romániai politikusok is jól fogadták. /Rédai Attila: Harmincmillió forintos rockopera. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Júl. 4-én a Korunk Galériában megnyílt az a festészeti-grafikai kiállítás, melyet az Egy mondat a zsarnokságról címmel fiatal művészeknek meghirdetett pályázatra beérkezett munkákból állítottak össze. A mottóként és alap gondolatként felhasznált Illyés Gyula-verset Rekita Rozália színművésznő olvasta fel, majd Kántor Lajos értékelte a versenyt. /Ö. I. B.: Tárlat a zsarnokság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"A Szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány jól ismert Kaláka Néptáncegyüttese immár negyedik alkalommal vesz részt a Vendégségben Budapesten elnevezésű nemzetközi ifjúsági találkozón. Az örmény kisváros 36 táncosa ezúttal is gazdag műsorral lép fel a Petőfi-csarnokban. A Balázs Bécsi Attila klubvezető tanár irányításával útrakelő szamosújvári táncosok fellépnek még a Margitszigeten megrendezendő Égtájak Budapesten elnevezésű fesztiválon is. Az idén Vendégségben Budapesten rendezvényen 12 országból összesen 600 fiatal vesz részt. /Erkedi Csaba: Budapesten a Kaláka. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"A kegyetlen háborúk árváinak magyarországi, jelképes örökbefogadtatása mellett erdélyi tehetségmentő programba kezdett egy szeretetszolgálat. A már hét éve működő Magyar Baptista Szeretetszolgálat közhasznú alapítványként a világ számos országában végez segítő akciókat, és ezzel kitűnik a többi anyaországi, hasonló tevékenységet végző civil szervezet közül. Különböző háborúkban, menekülttáborokban segítenek a szenvedőkön. Szenczy Sándor lelkész, a szolgálat vezetője arról tájékoztatott, hogy a "Fogadj örökbe jelképesen egy gyermeket!" program a világ számos országában ismert. Magyarországra való adaptálását megkönnyítette, hogy Észak-Koreában, Csecsenföldön, Mongóliában és Kambodzsában találtak olyan árvaházakat, amelyeknek magyar kötődése is volt. A hetvenes évek szocialista, "testvéri" összefogásából több távoli országban építettek olyan létesítményeket, amelyek ma is működnek, noha szolgáltatásaik messze elmaradnak a kor követelményeitől. A szeretetszolgálat egyik alapelve, hogy "kézből kézbe" dolgozik. Amit kapnak, maguk adják át a rászorulóknak, közbeiktatott szervezetek nélkül. A küldemények sorsát is felügyelik, így látják, hogyan gyarapodik az árvaház. A szeretetszolgálat kizárólag jelképes örökbefogadással foglalkozik. A határon túli magyarok megsegítését is fölvették programjukba. Szabadkán mozgássérült és Down-kóros gyermekeket rehabilitálnak, illetve a velük foglalkozó pedagógusok módszertani ismereteinek bővítésére gyűjtenek. Munkácson egy szegénykonyhát üzemeltetnek. Erdélyi programjuk még komolyabb. Esélyt szeretnének adni a tanuláshoz azoknak, akiknek anyagi körülményeik megakadályozzák, hogy éljenek a tehetségükkel. A gondolat elindítója és az akció erdélyi védnöke Péntek János, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének a vezetője. Hasonló tehetségmentő program utoljára az 1940-es években volt Erdélyben. A tanulók tehetséggondozásának hiányában nincsenek kellő alapjai a magyar nyelvű felsőoktatásnak sem. Erdélyi egyetemekkel, középiskolákkal együttműködve olyan támogatókat keresnek, akik - egyelőre egy évig - gondjaikba fogadnának egy erdélyi magyar középiskolást vagy egyetemistát. Fiatalonként két-két örökbefogadó szülőt keresnek, hogy több jusson a kiválasztottaknak. Tízezer forintból Erdélyben egy érettségizni szándékozó vagy diplomázásra készülő fiatal havi összköltségét finanszírozni lehet. /(kristály / MTI): A kiszolgáltatottak szeretetszolgálata Jelképes örökbefogadás, valódi segítség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"