"Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./"

"Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét - nyilatkozta Gheorghi Prisacaru, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában részt vevő román küldöttség vezetője.Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, amely szerint az autonómia kedvező módja egyes feszültségek megoldásának Európában. "Ez a jelentés elfogadhatatlan a román küldöttség számára." "Andreas Gross ahelyett, hogy csak a nemzeti kisebbségek védelméről, esetleg a kisebbségek bizonyos kulturális autonómiájáról szólna, felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét" - állapította meg a kormánypárti politikus, aki szerint a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia ellentmond a nemzeti érdekeknek és az európai normáknak. Prisacaru elmondta azt is, hogy a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításai nem adnak teljes egészében megnyugtató választ a Magyarországgal szomszédos államok, így Románia aggodalmaira. /"Elfogadhatatlan" a Gross-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./"

"Az RMDSZ megfelelőnek tartja a jelenleg érvényes választási rendszert, közölte Markó Béla azt követően, hogy Ion Iliescu elnök konzultált a parlamenti pártok képviselőivel. "Azt hiszem, nem kellene a választási jogszabályok módosítására pazarolnunk az energiánkat, mi megfelelőnek tartjuk a választási rendszert", mondta az RMDSZ elnöke. /Markó: Megfelelő a jelenlegi választási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2003-ban immár harmadik alkalommal hirdet felvételit. A jelenleg működő 15 szak mellé - előreláthatólag - három új szak társul, azaz idén júliusban a felvételizők 18 szak és három erdélyi város közül választhatnak. A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar keretében a már működő környezetföldrajz - környezettudomány szakirány mellett a fotóművészet, filmművészet, média szakra is lehet felvételizni, mivel az Akkreditációs Szakbizottság jóváhagyta a szak működését. Csíkszeredában két új szak indul a jelenleg működő hét szak (agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom, szociológia - vidékfejlesztés szakirány, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök) mellett, a környezetgazdaság és társadalmi kommunikáció - közkapcsolatok szak, ez utóbbi szaknak a működési engedélyeztetése még folyamatban van. Marosvásárhelyen, a Műszaki- és Humántudományok Karon a pedagógia - szociálpedagógia szakirány, közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, kertészmérnöki szakok működnek. A jelenlegi diáklétszám az EMTE karain Csíkszeredában 480, Kolozsváron 20, Marosvásárhelyen 415. Az új tanévet - amennyiben a meghirdetett helyek betelnek - 1 695 diák kezdi majd. Az EMTE-re bejutott, tandíjas vagy tandíjmentes helyeken tanuló hallgatók három típusú ösztöndíjra lehetnek jogosultak. A tanulmányi eredmények függvényében a hallgatók tanulmányi, illetve érdemösztöndíjban részesülhetnek, amely halmozható a szociális ösztöndíjjal. A legjobb diákok kiemelt, külföldi felajánlásokból származó ösztöndíjakat is elnyerhetnek. Három új szak a Sapientián. Végre beindul a film-fotó-média képzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ marosvásárhelyi városi tanácsosa kijelentette, soha nem fog anyanyelvén beszélni a tanácsüléseken. Kolozsváry hozzátette: a magyar nyelv használata a helyi tanácsban nem demokratikus gyakorlat és nem is prioritás az RMDSZ számára. - A román nemzetiségű tanácsosokkal való jó megértés érdekében ezt az érzékeny kérdést kerülni kell - fogalmazott a tanácsos. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának helyettes vezetője leszögezte, soha nem fog élni anyanyelvhasználati jogával, még akkor sem, ha a helyhatósági törvény ezt lehetővé teszi. /Nem él anyanyelvhasználati jogával a tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Pataki Júlia bukaresti RMDSZ-es parlamenti képviselő, az Egészség- és családügyi bizottság, valamint az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság tagja nyílt levelet intéz a romániai magyar orvosokhoz, amelyben elnézést kér, mivel önhibáján kívül nem lehetett jelen az RMDSZ által szervezett országos találkozón június 14-én Marosvásárhelyen. Sajnálatos módon, a neki címzett meghívó elkallódhatott. Jogászként a 2000-es választások óta képviseli az RMDSZ parlamenti csoportját a képviselőházi egészségügyi bizottságban. Ami a törvényhozói munkájában a legjobban hiányzott, az egészségügyben dolgozók tapasztalata, éppen azok a gondolatok, gondok, amelyek valószínűleg elhangzottak az említett találkozón. Ezért arra kérte a romániai magyar orvosokat, hogy amennyiben hasznosnak gondolják, keressék meg javaslataikkal, gondjaikkal, ki kellene alakítani egy interaktív szakmai tanácsadó testületet. /Nyílt levél a romániai magyar orvosokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa, a Restitúciós Kormánybizottság elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: az összehangolt nyomásnak köszönhetően a kormány elszánta magát és zöld utat adott a restitúciós folyamat tényleges beindításának. A folyamat legelején vannak még és nagyon jelentősek azok az erők, amelyek mindent megtettek azért, hogy ne történjen jelentős elmozdulás az ügyben. A romániai vallásfelekezetek összesen mintegy 7500 ingatlanukat kérik vissza. Ebből mintegy kétezer a görög katolikus, kb. ugyanennyi a zsidó közösség által letett igény és csak a harmadik helyen van a négy magyar történelmi egyház a maga közel 1500 kérésével. A törvény alkalmazása szempontjából a legkényesebb a görög katolikus ingatlanok ügye, mivel azokat az ortodox egyház használja és sok településen már híveik sincsenek. A visszaadandó első 35-ös listán 22 magyar egyházi ingatlan szerepel: 13 római katolikus, 5 református és 4 unitárius. Ezeken kívül két evangélikus szász, három zsidó és nyolc ortodox ingatlanról született döntés. Jún. 27-én újabb döntéseket fog hozni a kormánybizottság. A már visszaítélt ingatlanok közül megemlíthető a jelenleg a zeneiskola által elfoglalt kolozsvári ferences kolostor, egy nagyszebeni iskolaépületet, amelyben jelenleg egy orvosi fakultás működik, a ferences nővérek petrozsényi iskolaépülete vagy a kolozsvári Monostor úti református Kakasos-templom parókiaépülete, amelyet egy kisegítő iskola használ. Székelyföldről Hármasközség (Csókfalva), Nagyajta, Kökös, Bölön, Angyalos... iskola, óvoda, művelődési otthon működik bennük. Minden egyes visszaigényelt ingatlan ügyében egy kérdőívet küldött ki a kormánybizottság titkársága, az ingatlan jelenlegi helyzetéről és adatairól érdeklődve. Ezeket - sajnos - egyes polgármesteri hivatalok nem nagyon sietnek kitöltve visszaküldeni. Ezek hiányában pedig nem kerülhet a bizottság elé a visszaigénylési kérés. /Borbély László: Valami megmozdult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"

"A 2002-es romániai népszámlálás eredményeiről Veres Valér társadalomkutató, a Romániai Doktoranduszok Országos Szövetségének (RODODSZ) elnöke, egyetemi tanársegéd kommentálta a számadatokat és azok jelentését. Megfigyelhető az öregedési tendencia. A romániai magyarság korstruktúrája az össznépességhez képest is elöregedettebb volt már 92-ben is, s ez a tendencia folytatódott. Tehát ugyancsak elöregedettebb a romániai magyarság, de ezt mennyiségben kifejezni elég nehéz. A magyarok körében 20 százalékkal nagyobb az öregek aránya. Romániában a vidéken élők aránya 45 százalékról felemelkedett 47 százalékra az utóbbi tíz évben. A kommunizmus idején, az erőltetett urbanizáció következtében olyan csoportok kerültek városra, akik később gazdasági kényszerből vagy saját kívánságukra visszaköltöztek falura. Csökkent a romániai magyarság száma, nagyobb mértékben, mint ahogy arra az elemzők számítottak. Kolozsváron az össznépesség száma nem változik jelentősen, viszont a magyarok száma drasztikusan csökken. 92-ben több mint hetvenezer magyart számoltak össze, a 2002-es népszámlálás előzetes eredményei alapján 59 ezer magyar él a városban. Ez pedig nem adja már ki a húsz százalékot - ami a magyarok számára fájdalmas eredmény. A fogyás nagyobb része a kivándorlásnak tudható be. Elkezdtük az elemzéseket, az adatgyűjtés folyik. /Balázsi-Pál Előd: Adatok tükrében - a népszámlálásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Három fiatal magyar énekes végez a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, akiknek a Kolozsvári Magyar Opera biztosít teret és helyet első komoly szárnypróbálgatásukhoz: Borsos Edith Bizet Carmenjének címszerepével államvizsgázott, Vigh Ibolya az Éj királynőjét, Haraszti Zsombor pedig Taminó szerepét énekli Mozart: A varázsfuvola című operájából. Vigh Ibolya kolozsvári, zongora-szakra vették fel, később döntött úgy, hogy inkább énekesnő lesz. A kolozsvári Magyar Opera tagjaként ősszel magiszteri tagozaton folytatja tanulmányait. Haraszti Zsombor /Marosvásárhely/ Haraszti: a marosvásárhelyi zeneiskolában kezdett. Tanulmányi évei alatt tagja volt a helyi filharmónia énekkarának. Borsos Edith szintén a filharmónia énekkarában énekelt. Jó lenne, ha a Magyar Opera továbbra is foglalkoztatná őket, írta Hintós Diana. /Hintós Diana: Pályakezdő énekesek debütje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kisebbségi és román nemzetiségű újságírók folytattak tanácskozást a hét végén Temesváron a nemzeti kisebbségeknek a hazai sajtóban betöltött szerepéről. Nem lehet szeparatizmusnak nevezni, ha egy nemzeti kisebbség sajtótermékeken keresztül kívánja használni anyanyelvét - hangzott el a konferencián. Az időközben megszűnt Tájékoztatási Minisztérium, az Európa Tanács emberjogi főosztálya és a Független Újságírásért Központ által szervezett konferencián román, magyar, szerb, roma, szlovén és albán hírlapírók osztották meg egymással a kisebbségek sajtómegjelenéséről alkotott véleményüket. Dan Oprescu, a Tájékoztatási Minisztérium romaügyi hivatalának szakértője elmondta, a két romániai "nagy kisebbség", a magyarok és a romák közösségéről még ma is az a sztereotípia él a román sajtóban, miszerint az előbbi az egységes román nemzetállamra, az utóbbi a közbiztonságra jelent veszélyt. "A hazai sajtóban nemcsak a nemzeti kisebbséget éri intolerancia, hanem a vallási vagy szexuális kisebbséget is" - fejtette ki Oprescu. A konferencián elhangzott: a tömegtájékoztatásban az újságíró jóindulatán, valamint a főszerkesztő "engedékenységén" múlik, hogy a kisebbségek megjelennek a híradásokban. A kilencvenes évek közepén a román média még az RMDSZ-t, vele együtt pedig az erdélyi magyarságot tüntette fel a konfliktusok forrásaként; a szövetség erőteljesebb politikai szerepvállalásával (kormányra lépésével) aztán ez a "szerep" a romániai cigányságra hárult. Az Academia Caţavencu Sajtómonitorozó Ügynökség kilenc bukaresti napilap cikkeit elemző legújabb felmérése szerint az utóbbi időszakban némi szimpátia tapasztalható a román sajtóban a roma közösség iránt, ám még mindig olvashatóak olyan anyagok, amelyekben a cigányokat potenciális agresszióforrásként, "bűnöző romaként" tüntetik fel. /Rostás Szabolcs: Újságírók szemtől szemben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kijavították a képességvizsga-dolgozatokat. Az országos adatok szerint sikeresnek mondható az idei képességvizsga, hiszen a nyolcadikosok mintegy 70 százaléka sikeresen vizsgázott. Ugyanakkor a diákok jelentős része megóvta a jegyeket. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnap elmondta: a diákok mintegy 73 százaléka vizsgázott sikeresen a múlt heti kisérettségin, mintegy kilenc százalékkel többen, mint a tavaly. A Kovászna megyei nyolcadikosok 78 százaléka sikeresen vizsgázott román, 94 százalékuk pedig magyar nyelvből. Keresztély Irma elmondta: az eredmények kifüggesztése után mintegy 490 óvást nyújtottak be a diákok és szüleik, főként olyan tanulók, akiknek a kisérettségin 7-esnél illetve 8-asnál nagyobb osztályzatokat értek el. "Maros megyében a nyolcadikosok alig 67,5 százaléka vizsgázott sikeresen, ez pedig siralmas eredmény" - nyilatkozta Farkas Ernő tanfelügyelő, a vizsgabizottság megyei titkára. Farkas Ernő szerint a rossz eredmények oka elsősorban a szakképzett pedagógusok hiánya. Maros megyében az osztályt megkezdő 7455 diákból mindössze 6098 jelent meg a kisérettségin, közülük 4721 vizsgázott sikeresen. A magyar nyelven eredményesen vizsgázók száma ennek alig egynegyede, azaz 1272. Szatmár megyében kevesebb nyolcadikos jutott át sikeresen a képességvizsgán, mint tavaly. Míg 2002-ben a végzősök 82 százalékának sikerült a megmérettetés, az idén az átmenők aránya 76,39 százalék lett. Ezt Kónya László megyei főtanfelügyelő helyettes az idei, viszonylag nehezebb vizsgatételekkel magyarázza. Az eredmények kihirdetése után 368-an kérvényezték dolgozataik újrajavítását, a fellebbezők közel fele a román jegyével volt elégedetlen. Az átmenők jobb általánossal végeztek a tavalyiakénál, a diákok kétharmadának hat és nyolc közötti a médiája, 25 százalékuknak pedig ennél is nagyobb. Magyar nyelv- és irodalomból 1060-an vizsgáztak, a magyar anyanyelvű tanulóknak közel 70 százaléka érte el az ötös fölötti médiát. A tavalyihoz képest háromszor annyian, több mint 1300 nyolcadikos Kolozs megyei diák óvta meg a képességvizsga eredményeit. A legtöbben a matematika-eredményekkel elégedetlenek, ezután a román és a földrajz következik. A magyar vizsgán kapott jegyet 19 diák óvta meg. /Sokan megóvták az eredményeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"A Wass Albert rehabilitálására vonatkozó kérelmet olvasatlanul és a tanúk meghallgatása nélkül utasította el a bíróság - nyilatkozta a Wass család ügyvédje, Frunda György RMDSZ-es szenátor. Wass Albertet 1946-ban egy kolozsvári népbíróság háborús bűnösnek ítélte, ennek megsemmisítését kérte a legfőbb ügyészségtől a család ügyvédje. Indoklásában arra hivatkozott, hogy az amerikai emigrációs iroda és a Wiesenthal Alapítvány is cáfolta, hogy háborús bűnös lett volna az Egyesült Államokban letelepedett magyar író, akit az amerikai Pen Club vezetőségébe is beválasztottak. A közelmúltban eltávolíttatták vagy letakartatták Erdélyben a Wass Albert- szobrokat, a nevét viselő iskolát névváltoztatásra kötelezték. A rehabilitációs kérelem elutasítása ellen a Wass család ügyvédje óvást nyújt be. /(simon): Elutasították Wass Albert rehabilitálásának kérelmét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között került sor az Épített Örökség-helyreállító Szakképző program 2003-as megnyitójára Bonchidán a Bánffy kastély udvarán. A programot a Transylvania Trust és az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) szervezi, célja a hagyományos építő-mesterségek, -technológiák felelevenítése és terjesztése. Az idei program célcsoportját a felújítási tevékenységhez kapcsolódó szakmákban képzett szakmunkások képezik: vakoló- és falazó-kőművesek, ácsok, kőfaragók, bádogosok, valamint az azonos profilú egyetemek és posztgraduális képzések hallgatói alkotják. Az elméleti előadásokat a nagy-britanniai Oxford Brookes Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem, a Kolozsvári Műegyetem oktatói, valamint hazai és külföldi gyakorló szakemberek tartják. /Beindult a bonchidai restaurátorképző tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Ötödik alkalommal rendezték meg a Szamosújvári Napokat jún. 21-22-én az örmény kisvárosban. A szabadtéri színpadon négy népi- és könnyűzene előadásra került sor. Többek között fellépett a Téka Művelődési Alapítvány Kaláka néptánccsoportja, valamint a magyar tagozatú 2-es számú I-VIII. osztályos iskola diákjai is. A népzene-előadás keretében összesen 19 népdalénekes lépett színpadra, előadásuk éjfélig tartott. Megnyílt Debreczeni Botond grafikakiállítása, az újonnan felavatott galériában pedig a helyi képzőművészeti kör 17 tagja állítja ki alkotásait. /Erkedi Csaba: A zene és tánc ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A kilenc éve megalakult Teodidaktos Humanitárius Alapítvány vidéki középiskolások kolozsvári bentlakásgondjainak enyhítését tűzte ki céljául. Két bentlakásukban, Kolozsváron olyan életszínvonalat biztosítanak, amely Nyugaton is megállná a helyét. Az alapítvány most újfajta ösztöndíjrendszert hirdetett meg. Vizi Imre elnök erről kifejtette, hogy az utóbbi időben a nagy elszegényedés miatt sok gyerek a nyolcadik osztály elvégzése után a közelebbi, jobb színvonalú román tannyelvű iskolát választja. Emiatt indították a Pártfogószülői Programot, amelynek lényege, hogy a benne részt vevő vállalja el egy szórványvidéki diák egyévi bentlakási költségeit az alapítvány által működtetett bentlakásban. A 600 USD/év/diák összegben benne van a lakás, étkeztetés, mosás, minden. Megható a civil szféra segítségnyújtása. /Ö. I. B.: Pártfogószülői Program vidéki középiskolások kolozsvári oktatására. Megmozdult a civil társadalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A kelet- és közép-európai régióból Horn Gyula ex-miniszterelnök vett részt a volt kormányfőket tömörítő InterAction Council hétvégi, moszkvai tanácskozásán. A klub 20 évvel ezelőtt, Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár kezdeményezésére alakult meg. A szervezet több mint 30 tagja - akik találkoztak Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel és Igor Ivanov külügyminiszterrel is - a nemzetközi terrorizmus, a vallások együttélése, valamint az európai-amerikai viszony problémáit vitatta meg az orosz fővárosban. Horn Gyula ez utóbbi kérdéshez szólt hozzá a tanácskozáson. Utalt arra: Európa nem folytathat Amerika-ellenes politikát. Horn Gyula szerint Európát és Amerikát összekötik a közös politikai értékek, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek, továbbá a szélsőséges, antidemokratikus rendszerek elszigetelése, a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés is. Az ENSZ reformjáról szólva a szocialista politikus úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a tagállamok jogát az önvédelemre. Horn szerint az orosz szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak annak az úttörő szerepnek, amit a demokratikus baloldal játszott a kelet-közép-európai változásokban. /Horn Gyula Moszkvába látogatott. Ápolt kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Intézmény- és szövegtörténet címmel tartottak tudományos konferenciát fiatal kutatók az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében, jún. 20-án. Az esemény szervezője, Egyed Emese, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője értékelte a konferencia munkálatait.A konferencia célja mindig az új szakdolgozatok bemutatása, és a teljesítmény felmutatása (Aranka Györgynek a kolozsvári könyvtárakban fellelhető kéziratos és nyomtatott gyűjteménye az egyik témakör, a másik pedig a színház helyi története). Látható, hogy van érdeklődés az irodalomkutatás iránt. Még ebben az évben meg fog jelenni egy Aranka György tanulmánykötet, amely hosszas munka eredménye, de készül leveleinek katalógusa is. Ezt a kutatást az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén támogatja a magyarországi Arany János Közalapítvány, a színháztörténeti-komparatisztikai kutatást pedig a Sapientia - Kutatási Programok Intézete. /Sándor Boglárka Ágnes: Fiatal bölcsészek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ "

"Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében fogadta el a kedvezménytörvény módosítását. A változtatás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön. Ugyanakkor a parlament döntése értelmében bővül a kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni. A 2001-ben megalkotott törvényt elsősorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosították a képviselők. A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették. Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltja fel. Mint ismeretes, az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve a nemzetközi szerződések keretein. A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A kedvezménytörvény a változás után világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus- és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztik a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra. A támogatásokat személyekhez, civil, iskolai és pedagógus szervezetekhez is el lehet juttatni, kétoldalú kormánymegállapodás alapján. Utazási kedvezményt viszont ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani, de a kedvezmények köre kiszélesedik a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a törvény a bizalmi elvre épít: a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell. A kedvezményhez a magyarigazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni. A Velencei Bizottság által megállapított diszkrimináció feloldására a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik, akárcsak a pedagógus-, illetve oktatói kedvezményeket, a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra. A diák-, a pedagógus-, az oktatói kedvezményeket a magukat magyar nemzetiségűnek vallók továbbra is a magyarigazolvánnyal, a magyar hozzátartozói igazolvánnyal, valamint az e célra rendszeresített diák- vagy pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával vehetik igénybe. Ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani magyarigazolvány iránti kérelmet. Az ajánlószervezetek tevékenységét megszüntetik, mivel az ellentétes a nemzetközi joggal. A munkavállalást illetően a módosított törvény szerint csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni. A törvény szövege kitér arra, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik, akik kötődnek a magyar kultúrához. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szerint a kedvezménytörvény módosításának parlamenti tárgyalása és elfogadása a demokratikus eljárás karikatúrája. A jogszabály elfogadását követően Németh Zsolt Fidesz-MPSZ az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy az előterjesztés általános vitája hajnalban kezdődött a magyar parlamentben, majd a bizottságokban még aznap leszavazták a módosító indítványokat, és a plenáris ülésen lefolytatták a részletes vitát is. Németh Zsolt hangsúlyozta: a jogszabály módosításával Magyarország egyoldalú engedményt tesz a kedvezménytörvény megcsonkítására, ez pedig diplomáciai szarvashibának tekinthető. Utalt arra, hogy Szlovákia a módosítás ellenére továbbra is ellenzi a kedvezménytörvényt. A képviselő számára "a kedvezménytörvény megcsonkítása és a magyarigazolvány leértékelése" egyértelműen a nemzetpolitika megtorpanását tükrözi. "Ennek hátterében pedig egyértelműen a szocialista múlt kísértése tapintható ki, amikor lemondtak a határon túli magyarokról" - szögezte le az ellenzéki politikus. /Módosították a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elmúlt évi tevékenységeinek összegzésére, illetve a jövendő terveinek ismertetésére hívták össze jún. 23-án az egyetem magyar vezetői a magyar sajtó képviselőit. A találkozón egyúttal reagáltak arra a kijelentésre is, amely a múlt héten hangozott el a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte sajtóbeszélgetésen. Eszerint a BBTE-n idén már csak román nyelven lehetett magiszteri dolgozatokat leadni, továbbá a professzori címek megadását annyira megnehezítették, hogy magyar anyanyelvű oktató csak nagy nehézségek árán érheti el az említett rangot. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: az egyetem magyar tagozata 1993-ban indult háromszáz hellyel, amely idénre mintegy ezerre növekedett. Pontos számokat nem lehet megállapítani, mivel mindig a szakminisztériumtól függ, hogy hány helyet ítél meg a magyar szakok számára. A rektor-helyettes elmondása szerint négy karon is működik a magyar nyelvű magiszteri képzés: a bölcsészkaron három szakon is lehet "mesterizni", a filozófián, a református teológián és a matematikán is magyarul tanulhatnak és vizsgázhatnak a diákok, továbbá dolgozataikat is magyarul írhatják és védhetik meg, tehát nyelvi egység tapasztalható az oktatás terén. Ugyanakkor dr. Kása Zoltán kitért a professzori címekre is, ismertetve az újságírókkal, hogy a követelmények egységesek országos szinten. Dr. Néda Árpád rektor-helyettes részletezte: 2002-2003-ban összesen 32 docensi, illetve professzori címet értek el magyar oktatók, továbbá öten (Cseke Péter, Néda Árpád, Egyed Emese, Keszeg Vilmos és Buzogány Dezső) kapták meg a jogot doktori dolgozatok irányítására. Kiderült továbbá, hogy az egyetem 19 magyar kara jelenleg 270 főállású oktatót foglalkoztat. Az EMTE-n elhangzott állításra reagálva dr. Péntek János, a BBTE Bölcsészkara magyar nyelv tanszékének vezetője elmondta: az EMTE annak idején komplementáris jelleggel jött létre, tehát mintegy kiegészítéseképpen a már meglévő magyar szakoknak. Ugyanakkor a BBTE örül a természetes konkurenciának. A professzor részletezte a doktori cím elnyerésének körülményeit, elmondva, hogy a múlt ősztől már működik a Hungarológiai Stúdiumok elnevezésű magyar doktori iskola. Az eddigi megvalósításokat ismertette dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, kiemelve, hogy ez az egyedüli kar, amelyen magyar távoktatás is működik. Ez a rendszer lehetőséget nyújt például vidéki helyettes tanárok számára, hogy diplomához jussanak. A történelem kar fennállása óta minden évben több új szakot indított, az idei volt az első olyan tanév, amikor nem indult új szak. További szakok kaptak viszont jóváhagyást, és tervek szerint legkésőbb a jövő ősztől lehet felvételizni fizika-informatika, református vallástanár-zenepedagógia és római katolikus vallástanár-szociális munkás szakra, továbbá környezetvédelem, illetve orvosi műszerek fizikája főiskolai szakokra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nyelvi egység az egyetemi oktatásban. A BBTE örül a természetes konkurenciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Jún. 23-án megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. A sajtótájékoztatón botrány tört ki, melyen Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a helyi RMDSZ-szervezet ismét egymást vádolta. A múlt héten Dorin Florea polgármester és néhány RMDSZ-tanácsos már összekülönbözött a városnapok miatt. A Benedek István, Dávid Csaba és Kolozsváry Zoltán azt kifogásolta, hogy a városnapokon túl sok román résztvevő lép fel. Dorin Florea cáfolta a vádakat: "Hiába neheztel rám az RMDSZ, a magyar nyelvű programok szervezésével a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre foglalkozott. Arról pedig nem tehetek, hogy nem találtunk annyi magyar együttest, mint románt" - védekezett a polgármester. A magyar nyelvű programok szervezésében oroszlánrészt vállaló EMKE-nek a városvezető nem hajlandó átutalni azt a pénzösszeget, amelynek odaítélését ő maga is jóváhagyta. Florea kijelentette, nem tekinti reprezentatív testületnek a tanácsot, ezért a továbbiakban nem hajlandó együttműködni vele. Fodor Imre alpolgármester azzal replikázott felettesének, hogy egy polgármester nem döntéshozó, hanem végrehajtó. /Szucher Ervin: Veszekedés a megnyitó előtt. Megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./"

"A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) választmánya megdöbbenéssel értesül és szembesül nap mint nap azzal a szomorú ténnyel, hogy a több mint 400 esztendős kolozsvári Házsongárdi temetőben a közállapotok az utóbbi években folyamatosan romlanak. Ez megnyilvánul a következőkben: A XVI-XVIII. századi régi sírkövek egyre másra tűnnek el, ugyanis kidöntik és feldarabolják őket pótléknak a modern beton sírkertekbe; sem a régi, sem a XIX-XX. századi értékes/jellegzetes sírköveket nem védi semmilyen törvény, ha a sír megváltatlan marad, a síremléket rövidesen elpusztítják; a megváltott és gondozott sírokról is a bronz betűket, művészi kivitelezésű fém domborműveket, portrékat, szobrokat lefeszítik, ellopják, a rendőrség képtelen azonosítani a tetteseket; a friss sírokról temetés után néhány órával ellopják, szétszórják a koszorúkat, lelopják a virágokat; a temetőben felgyűlő szemetet legfeljebb évente egyszer (halottak napja előtt) takarítják el; a sírok közt közlekedni nem lehet, mert az erre fenntartott ösvényeket rendre betemették. A KLMT követeli, hogy a Házsongárdi temető kapja vissza műemlék- és kegyeleti jellegét. Az illetékesek a legmesszemenőbben gondoskodjanak a temető műemlék-jellegű vagy híres személyiségeket magukba záró sírjainak védelméről, az egész sírkert rendszeres őrzéséről, kerítésének és kapuinak helyreállításáról, a kapuk éjszakai bezárásáról és a rendszeres takarításról. /A KLMT a Házsongárdi temető védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"A képviselőház jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a "nemzetállam" kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Varga Attila képviselő a plénum előtt kifejtette: a nemzetállam kifejezés "anakronisztikus és nem helyénvaló", nem felel meg a jelenlegi politikai valóságnak és "potenciális veszélyt jelent a nemzeti kisebbségekre". Hozzátette: a kifejezés megtartása jogi alapot szolgáltathat egy nacionalista és kisebbségellenes politikának. Az SZDP, a DP, az NLP és az NRP képviselői elvetették Varga Attila érveit, és kifejtették, hogy nem támogatják az RMDSZ kezdeményezését. "A nemzetállam kifejezés összhangban van az európai követelményekkel, és nem lehet alapja a kisebbségek elnyomásának", mondta Valeriu Stoica liberális képviselő. Ioan Timis (SZDP) szerint minden európai ország alapja a nemzetállam. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ "nemzetellenes téziseket kíván bevezetni". "Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!", mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. A nagy-romániás képviselő beszéde felbolydulást keltett az RMDSZ-frakcióban, de a liberálisok és Valer Dorneanu házelnök is bírálta a diskurzust. /Nem törölték a "nemzetállam" kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"A román kormány véleménye szerint a magyar kedvezménytörvény módosított változata sem mindenben felel meg az európai normáknak, ezért továbbra is figyelembe kell venni az európai szervezetek dokumentumait, hogy kétoldalú román-magyar megállapodást lehessen kötni a jogszabály alkalmazásának feltételeiről - hangsúlyozta a román kormány jún. 23-án közzétett nyilatkozata. A román kormány nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a román és a magyar miniszterelnök idén június 6-án egyetértésre jutott egy kétoldalú román-magyar megállapodás megkötéséről. A román kormány szándéka az, hogy az új megállapodás tartalmazza a 2001. decemberében született román-magyar egyetértési nyilatkozat előírásait, amelyek megőrzik érvényességüket a kedvezménytörvény módosítását követően is. /A módosítás sem felel meg. A román kormány a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Több mint 22 ezer fővel csökkent Hargita megye lakossága az 1992-es és a 2002-es népszámlálás között. A végleges adatok szerint a megye lakossága 326 222 fő, 22 113-mal kevesebb, mint 1992-ben. A számlálóbiztosok közel 19 ezerrel kevesebb magyar nemzetiségű polgárt jegyeztek fel, 276 038-at, ők az összlakosság 84,61 százalékát teszik ki az 1992-es 84,69 százalékhoz képest. A második legnagyobb nemzetiség a románság, ők arányukat a megyében a két népszámlálás közt alig érzékelhetően növelték, 14,05-ről 14,06 százalékra, s 3078-cal vannak kevesebben, mint 1992-ben, számuk jelenleg 45 870. Az önmagukat romáknak vagy cigányoknak vallók száma kevéssel haladja meg az egy százalékot, összesen 3835-en vannak az 1992-es 3827-hez képest, a roma anyanyelvűek még ennél is kevesebben vannak, 1238-an, a hiányzó részt megtaláljuk a magyar és román anyanyelvűeknél, ugyanis 2445-tel többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyar nemzetiségűnek, s 355-tel több polgárnak anyanyelve a román, mint ahányan román nemzetiségűek. /Rédai Attila: Változatlan a magyarok és románok aránya. Hargita megye. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"A bukaresti Adevarul napilap elkészítette a gazdasági érdekeltséggel is rendelkező honatyák toplistáját, a politikusok által leadott vagyonnyilatkozatok tartalma alapján. Az első az üzleti életben Verestóy Attila, aki 12 gazdasági társaságnál részvényes, azt beszélik - állítja a lap - fűrészáruval és ételjegyekkel foglalkozik. Verestóyt a szociáldemokrata párti Doru Ioan Taracila követi a toplistán. Hasonló helyezést ért el a liberális Dan Constantinescu, aki szintén 10 vállalkozásnál érdekelt. A bukaresti napilap szerint a szenátoroknak több mint fele végez még egyéb, fizetett tevékenységet, a törvény értelmében pedig ezeket a mellékkereseteket is be kellett vallani. Az erről szóló nyilatkozatok alapján az élvonalban Adrian Paunescu áll, aki 6 mellékállást foglal el - természetesen az ezzel járó keresettel együtt: tévéműsor-szerkesztő, egyetemi tanár, egy konstancai hetilap munkatársa, tagja továbbá a Szerzői Jogok Egyesületének, az Írószövetségnek és az Irodalmi Alapnak. A kormánypárti Sergiu Nicolaescu forgatókönyvírás, színészkedés, filmrendezés révén jut mellékeresethez, Aristide Roibu, Antonie Iorgovan és Alexandru Athanasiu jogászok mellékkeresetét pedig pedagógiai tevékenységük biztosítja, az utóbbi három egyetemen is előad. Ami az egyesületi és alapítványi tagságokat illeti, az élen a kormánypártot képviselő Adrian Paunescu és Avram Craciun áll, mindegyikük 5 ilyen jellegű szervezet tagja. /Toplistán a gazdaságilag érdekelt honatyák. Verestóy Attila a lista élén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Darvay Nagy Adrienne színháztörténész immár második éve a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának egyik művészeti tanácsadója: Szűcs Katalin Ágnes színikritikussal közösen döntik el, egy adott társulat mely darabbal szerepel a versenyprogramban Kisvárdán. Darvay Nagy Adrienne lassan húsz éve foglalkozik a határon túli magyar színházakkal. Az eddigi jelöléses rendszertől eltérően a teátrumok most csak javaslatot tesznek a versenyelőadásokra vonatkozóan. Az az általános kritérium, hogy szakmai szempontból legyen értékes az előadás. A fesztivál versenyprogramjában minden színházi műhely részt vehet egy előadással. A fesztiválnak van egy versenyen kívüli, off-programja is. Az off-program a társulatok művészi sokszínűségét igyekszik bemutatni, továbbá a kisvárdai közönség szórakozni vágyó rétegeit ezzel szeretnék becsalogatni a színházba. /Botházi Mária, Kisvárda: "Nem csupán szelektorok vagyunk" . = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"Jún. 24-én megkezdődött a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése. Mintegy 150 küldött hallgatta meg Pap Géza püspök éves beszámolóját és Ötvös József generális direktor missziói jelentését, majd a különböző bizottságok jelentései következtek. Tonk Sándor főgondnok kitért arra, hogy az egyházban sok a fegyelmezetlenség. Pap Géza püspök leszögezte, az egyháznak nem kell pártpolitikai csatározásokban részt vennie, de az egyház nem fog megfeledkezni arról sem, szóljon, Isten szavával akár a hatalmat is figyelmeztesse, és hogy részt vegyen a közügyekben, közéletben. Pap Géza emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozata értelmében a lelkipásztoroknak sem politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, sem független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként nem szabad feladatot végezniük. Elmondta, hogy egyes gyülekezetek a lelkipásztorok nem tartják be a törvényes rendelkezéseket, a felsőbb vezetés utasításait (példa ez utóbbira többek között a Kolozsvár belvárosában kialakult helyzet). Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán a püspök hangsúlyozta: a visszaszolgáltatást pedig a mindenkori adminisztráció és bürokrácia igyekszik elhúzni, lehetetlenné tenni. Több esetben a visszaigényelt ingatlant a helyi önkormányzat már eladta. Ezért nemzetközi jogorvoslatért fognak folyamodni. Fogy a magyarság, a kisebb gyülekezetekben csökken a magyar osztályok száma, vagy éppen iskolák szűnnek meg. Kollégiumokban kell gondolkodnunk - mondta a püspök -, amelyek nemcsak iskolát jelentenek, hanem bentlakást is. A hat református kollégium mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) egyetemi kollégiumra is kell gondolni. Erdélyben már 170-re nőtt a 300 lélek alatti gyülekezetek száma . /Somogyi Botond: Nagyobb áldozatvállalás szükséges. Évi közgyűlését tartja az Erdélyi Református Egyházkerület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"