"Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

"Okt. 3-án Nagypetri faluban Kőrösi László református lelkipásztor felszentelte a Barátság Gyülekezeti Házat. Nem keseregni kell a múlton, hanem "tisztelni kell hagyományainkat, őseinket, és építeni a jelenben a jövőnket", mondta Csiha Kálmán erdélyi püspök. Sokan közreműködtek az 1995. május 15-én beindult építkezésben, helyi, kalotaszegi, nagyszalontai (a lelkész földijei), prágai, hollandiai, svájci és franciaországi gyülekezetek és magánszemélyek. Kalotaszeg egyik legszebb közösségi épülete készült el, az alagsorban konferenciaterem, konyha, és mellékhelyiségek, a földszinten imaterem, tágas csarnok, teakonyha, fedett erkély, lelkipásztori irodahelyiség, a tetőtérben pedig három hálószoba van, amely a faluturizmus beindítására alkalmas építmény. Nagypetri régi műemléktemplomát felújították. /Gáspár Attila: Szilágysági hétvége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Csucsa már csak öt magyar lelket számlál, ennek ellenére Csucsán is megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról, szabadságharcról. A Kalotaszegi Református Egyházmegye nőszövetsége és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény a csucsai református templomban kezdődött. Pásztor Jánosné lelkipásztor, a magyar református nőszövetség országos elnöke tartott előadást Bemről és Czetz Jánosról, a legfiatalabb negyvennyolcas tábornokról. Alföldi László magyar főkonzul beszéde után a zsoboki egyházközség kórusa énekelt, és megkoszorúzták a két fentebb említett tábornok tiszteletére készített emléktáblát, melyet egy éve helyeztek el az újjáépített templomban. /(péntek): Apadó közösség ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ folyóirat szeptemberi, a tíz éve élő lap századik száma. Boldizsár Zeyk Imre írása a lap életét követte nyomon. Kusztos Tibor, a lap jelenlegi főszerkesztője a mai Kalotaszeg sorsát méltatta. /100. Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

A Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) néprajz szakos osztályának rendezésében megtartották az 1999-2000-es tanév első táncházestjét, melyen sok pár járta a széki, felcsíki, kalotaszegi és mezőségi táncrendeket. Tervük, heti rendszerességgel megrendezni a táncházat. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári táncházmozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Okt. 31-én tartotta évi tisztújító közgyűlését Bánffyhunyadon a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. Péntek László leköszönő elnök jelentését - annak hangvétele miatt - a közgyűlés nem fogadta el, és átírására újabb határidőként december 31-ét jelölte meg. Az új vezetőséget, valamint az elnököt, Buzás Pál kolozsvári zenetanárt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. /Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Az 1956-os forradalomra emlékezett a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ októberi száma. A folyóirat hírt adott arról, hogy október elején Nagypetriben a barátság házának keresztelt gyülekezeti házat avattak. /Októberi Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Megjelent a Kalotaszeg (Bánffyhunyad) novemberi száma. Tartalmazza többek között dr. Kozma Dezső: Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen című írását, Buzás Pál: Kalotaszeg irodalma sorozatban Kós Károlyt mutatta be. /Novemberi Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Erdélyi magyar népzene címmel kazettára és CD-re készített hangfelvételt a magyarországi Fonó Records, melyet a sepsiszentgyörgyi Tempo Kiadóval közösen forgalmaznak a Corvina könyvesboltokban. A kazetta Panek Kati előadásában mutat be gyimesi és moldvai balladát, keservest, magyarózdi, magyarszováti, kalotaszegi és magyarlapádi dalokat. /Karácsonyi ajándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

"Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Tordaszentlászlón százéves a műkedvelő színjátszás. Az emlékező ünnepségen fellépett a kórus, színjátszó csoport és fúvószenekar mellett a Zajongók gyermek és ifjúsági néptánccsoport, a Tarisznyás zenekar kíséretében. Boldizsár Zeyk Imre, a hajdani kultúrigazgató és fia, Boldizsár Zeyk Zoltán tanár - aki feleségével, Bázsa Lovász Ibolyával együtt a helyi színjátszás szervező-rendezője emlékeztek a megtett útra. A múlt században alakult a fúvószenekar. Thamó Gyula lelkipásztor - akinek ma nevét viseli a tordaszentlászlói kulturális egyesület - alapította meg a kórust, ezután született meg a Tordaszentlászlói Ifjúsági Daloskör, Kalotaszeg első műkedvelő csoportja. 1988-ban női kórus is alakult. A helyi színjátszók a nagy ünnepeken mindig fellépnek egy-egy előadással. Boldizsár Zeyk Zoltán 1990 óta foglalkozik a színjátszókkal. A színjátszók a Csárdáskirálynőt már Tordán, Bánffyhunyadon, Kövenden és Aranyosrákoson is bemutatták. /Kerekes Edit: Százéves a tordaszentlászlói színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Márc. 7-én Csíkszeredán telt házas bemutatót tartott a Hargita Állami Székely Népi Együttes. A Múltunk-jelenünk-jövőnk című produkció nemcsak az erdélyi táncokból adott ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok gazdag tánckincséből is. A produkció rendezője-koreográfusa Timár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész, akit munkájában felesége, Böske és fia, Mihály segített. Ha nem vigyázunk a múltunkra - figyelmeztetett Timár Sándor -, és hagyományainkat nem adjuk át az egymást követő nemzedékeknek, akkor nem lesz jövőnk. - Talán a leglátványosabb műsorszám az Öt legény tánca volt, a kalotaszegi legényes motívumaira épülő tánc. /Szatmári László: Múltunk-jelenünk-jövőnk. A Hargita Állami Székely Népi Együttes bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

"Kalotaszentkirály általános iskolájába 13 településről járnak a tanulók, így a 156 diákkal működő iskola Kalotaszeg egyik fontos központjává nőtte ki magát. Lakatos András igazgató adott tájékoztatást. A 156 diák közül 57-en elemi tagozatra járnak, 99-en pedig gimnáziumba. Az elemi osztályokban a 43 gyerekből álló magyar tagozat mellett egy 14 kisdiákot számláló román is működik. A gimnáziumi tagozaton a 74 magyar gyerek 5 osztályt alkot; a román részlegen 2 osztály működik, összesen 25 diákkal. Három óvodás csoportunk is van, három nevelőnővel, összesen 45 óvodással. Az iskola 40-45 személyes bentlakással működik, étkezdéjük 40-45 férőhelyes. A diákokat saját iskolabusszal hozzák és viszik. A nemrégiben lezajlott pontozásos jellegű felmérés során a kalotaszentkirályi Általános Iskola olyan pontszámot ért el, hogy kérheti a reprezentatív státust. Az iskola saját jövedelme onnan van, hogy három hektár földet visszaigényeltek az önkormányzattól. Másik jövedelemforrás: nyáron kiadják a bentlakást különböző kiránduló és egyéb csoportoknak. /Szabó Csaba: A kalotaszentkirályi Általános Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

Könczeiné Tolna Éva a Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanára 15 éve. A legsötétebb években sikerült a tanárnőnek lelket vinnie az iskolai munkába. Amikor az ünnepélyeken nem lehetett magyarul szólni, széki és kalotaszegi ruhában jelent meg a tanárnő tánccsoportja. Nem beszéltek, csak táncoltak. A tanárnő hozta létre az iskola Bogáncs tánccsoportját, amely most 15 éves. /Hantz Lám Irén: Bogáncs-köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya emlékének adózik a Kalotaszeg áprilisi száma, a lapalapító neves gyerőmonostori papleány halálának 90. évfordulóján. Olvashatunk Gyarmathy Zsigánéról, az irodalmárról, a népművelőről, a népművészet szerelmeséről és annak népszerűsítőjéről, a gyermek- és haza-, otthonszeretőről. A folyóiratban Szőke Zoltánné Bak Erzsébet, a Tordaszentlászlói Női Kar elnöke köszöntötte a tízéves nagyatádi kórust. Boldizsár Zeyk Imre részleteket közölt Tordaszentlászló közbirtokosságának, "Úrbéres közönségének" történetéből. /Áprilisi Kalotaszeg XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A jelenleg Magyarországon élő, Bánffyhunyadról elindult Lovász Krisztina Csillagok szöges ágyán című verseskötetét Bánffyhunyadon, a Ravasz-Kós-emlékházban mutatták be. A szerző az előszó szerint: "Ingázik a Kalota és a Duna között. Tüzeket gyújt a közöny, az elidegenedés, az önzés és a gyűlölet bozótjaiban." A könyvet Kudor István (Bánffyhunyad) lenyomatai és Sinkó Kalló Katalin Kalotaszegi nagyírásos című könyvének mintái illusztrálják. /Költészet a szülőföldről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A hajdan népes, mára kétszázra fogyó kalotaszegi Kispetri temetője befogadta első hétvégi lakóját, Daróczi tanár urat. Mintha az őshaza régi elvesztése óta egy falut hordoznánk szívünkben, amíg élünk. Hány pusztuló erdélyi falut menthettünk volna meg, ha Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról vagy Székelyudvarhelyről örökbe fogadjuk őket, ha odafigyelünk a kiöregedő falvakra és az elmagányosodó emberekre, írta Vetési László. Daróczi szántott, vetett, barátkozott és otthon volt a kevesek között. Szinte saját kertje végében nyugszik a falu barátja, fejfát is faragtak neki, melyen neve után ott áll az is, hogy a "tanár úr". /Vetési László: Köszönet Kispetrinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceum idén is megrendezte az Apáczai Napokat, mely a millenniumi rendezvények között is megállta a helyét. Máj. 25-én, az ünnepélyes megnyitón dr. Wolf Rudolf igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A "Fele sem igaz" vetélkedő Apáczai Csere János munkásságával volt kapcsolatos. Az iskola néptáncegyüttese, a Szarkaláb kalotaszegi, mezőségi és felcsíki táncokat mutatott be. Kiállították az iskola diákjainak kézimunkáit, faragásait. Sikeres volt "A magyarok ezer éve" művelődéstörténeti vetélkedő. A Rendhagyó irodalomóra témája a memoár volt. A líceum tanulói megkoszorúzták a Házsongárdi temetőben Apáczai síremlékét. Fellépett az iskola színjátszóköre, a BUHU is. /Az Apáczai-napok zárszámadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Június 24-én Tordaszentlászlón a helyi Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésében megrendezték a XI. Szent László-napi kórustalálkozót. A református templomban a részvevők megkoszorúzták a cinteremben álló Szent László szobrot. Idén 24 kórus találkozott e kalotaszegi településen. /XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

A pár száz lakost számláló kalotaszegi falu, Zsobok Essig Klára képzőművésznek, és a lelkész házaspárnak, Molnár János professzornak és feleségének köszönhetően ötödször nyújt otthont a képzőművészeti alkotótábornak, ezzel neve Ukrajnától Dániáig ismertté vált. A most megnyíló nemzetközi alkotótábor 35 művészvendége között többen már törzsvendégek. Lesznek író-olvasó találkozók, előadások és viták is. Immár hagyományosan, a táborban készült alkotásaikat a művészek Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában is bemutatják. /Németh Júlia: Ötéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./