"Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén megnyílt Vas Géza Kalotaszegi népviselet című fotókiállítása. A szerző eddig harmincöt egyéni tárlaton fényképekkel, diapozitívekkel vett részt, és egy országos 4. helyet is magáénak mondhat. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Kalotaszegi népviselet - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

"Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje elmondta: egyesek megjósolták már a táncházmozgalom halálát, de az nem következett be. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncházmozgalom átlépte az ország, és Európa határait is. Kallós Zoltán tevékenyen is részt vállal az intézmény kialakításában, mivel felajánlotta 14 ezer dallamot tartalmazó gyűjteményét. A Moldvában, a Gyimes-völgyében, a Mezőségen és Kalotaszegen gyűjtött népdalok tárgyi emlékek immár, több mint hat évtized megszakítás nélküli munkáját ölelik. E négy, néprajzilag jelentős tájon gyűjtött anyagait a Balladák könyvében adta közre. A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. A rendszerváltás előtt évtizedeken át "titokban, rejtve, illegalitásban" tudta csokorba szedni a felbecsülhetetlen értékű magyar népi hagyományokat. /A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. Interjú Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

A megjelentek kis létszáma miatt döntésképtelen első ülést követően újabb gyűlést hirdetett meg a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. November végén Buzás Pál, az egyesület elnöke és a vezetőség lemondott tisztségéről, a jelen lévő tagok Kudor Istvánt bízták meg a Pro Kalotaszeg ügyeinek igazgatásával. Az egyesület utóbbi kétéves tevékenységéről Buzás Pál, a leköszönő elnök számolt be. Az egyesületünk fontos célja az 1990-ben indult Kalotaszeg folyóirat fenntartása. A kiadás gondjaival küszködő öttagú szerkesztőbizottság csupán tiszteletpéldánnyal tudja honorálni a cikkírók munkáját. Túl vannak a századik lapszámon. Két alkalommal a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel közösen megszervezték a Riszegtetői majálist, népdalvetélkedővel, sportvetélkedőkkel, gyermekjátékokkal. A bánffyhunyadi református egyházzal karöltve előadóesteket szerveztek. Két, egyenként kilenc képeslapból álló sorozatot adtak ki, ezek kalotaszegi életképeket, népszokásokat, műemlékeket ábrázolnak. Gyarmathy Zsigánénak, Kalotaszeg nagyasszonyának emlékére Gergely István jeles kolozsvári szobrászművész készített emlékplakettet. /K. E.: Ideiglenes vezetőség a Pro Kalotaszeg élén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Egyhetes kézimunka tanfolyamot szervezett az Unitárius Nők Országos Szövetsége Kolozsváron. A résztvevőket munkájukban Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet segíti. A kézimunka tanfolyamokat 1993-tól rendszeresen tartják Kolozsváron és különböző vidékeken. A torockói varrottastól kezdve, kalotaszegi, udvarhelyszéki, keresztúri, széki mintákig mindenfélével foglalkoztak és foglakoznak. /Máté Erzsébet: A népművészet bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Febr. 16-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bokor Ernőnek az Erdély öröksége miniatűrökben címet viselő festészeti tárlata. A tárlat három témakörre tagolódik: Kalotaszeg népviselete és építészete, a magyar történelem és művészet klasszikus alakjainak portréi, valamint Kolozsvár műemlékei. /Sokatmondó minivilág. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

Márc. 21-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában három néprajzi könyvet mutattak be. Virt István: Elszakasztottad a testemtől én lelkemet (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001), Tamási Margit: Táncalkalmak, táncszokások, táncrend Lövétén (Püski Kiadó, Budapest, 2001), valamint Kalotaszeg néprajzi bibliográfiája (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001. - Ercsey Judit szerkesztésében) című könyvekről számoltak be az egybegyűlteknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Tavaly szervezték meg először a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedősorozatot, ahol a bánffyhunyadi V?VIII. osztályos diákok mérték össze tudásukat Kalotaszeg néprajzából, irodalmából, történelméből és földrajzából. Idén immár az egész Felszegre kiterjedően, a versenyt négynaposra bővítve, a Kós Károly Kulturális Egyesület égisze alatt szervezték meg a vetélkedősorozatot. Ápr. 5?6-án a Kalotaszentkirályban zajlott a verseny első fordulója, a kőrösfői és kalotaszentkirályi diákok részvételével. Ezt követően bánffyhunyadi diákok "mérkőztek" a helyi kultúrotthonban. Összesen 16, teljes létszámú magyar osztály több mint 250 tanulója csillogtatta tehetségét és tudását. /Péntek László: Felöleli a Felszeget a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. Tetemes támogatást nyújtottak a felszegi vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Máj. 4-én került sor a kőrösfői Ríszegen a 13. Ríszegtetői ifjúsági majálisra. A már hagyománnyá vált ünnepségre évről évre több és több érdeklődő érkezik. A népdalvetélkedőre közel ötven gyermek jelentkezett. Kudor Mária, a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület egyik vezető tagja elmondta, hogy a Communitas Alapítvány 5 millió lejjel járult hozzá az ünnepség megszervezéséhez. A Magyarok Világszövetsége és a Heltai Alapítvány könyvadományokkal segített. A zentai citera zenekar lépett fel, majd a zsoboki néptánccsoport. A Kós Károly Egyesület elnöke, Szrága Zoltán bánffyhunyadi egyetemista elmondta, hogy társaival idén januárban vették át az egyesület vezetését, amelynek körülbelül hetven tagja van, mind pályakezdők. A sportrendezvényeket ők szervezték meg. /Valkai Krisztina: 13. Ríszegtetői ifjúsági majális. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Együtt érkeznek a csíksomlyói búcsúra a sárisápiak a jegenyei keresztaljával. Visszafelé jövet pünkösdvasárnap este Jegenyén a fiatal házasok szervezete falubált rendez a magyarországi vendégek tiszteletére, akik hétfőn reggel indulnak haza a kalotaszegi faluból. /Hírek. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 19./

Máj. 25-26-án rendezték meg az I. Mérai Napokat. A hagyományteremtés a céljuk, jelentette ki Sárosi Arthur, a Diakoniai Keresztény Alapítvány igazgatója, az egyik főszervező. A vásáron a könyvvásártól kezdve az ínyenc falatokig sokrétű szórakozási lehetőséget biztosítottak a szervezők. A díszes kalotaszegi népviseletet legalább tíz helyen árusították. Itt vasárnaponként még mindig népviseletben szokás templomba járni. A hagyományos gyermekfoglalkozásokra is hangsúlyt fektettek, így a kicsinyeknek alkalmuk adódott megismerkedni a gyöngyfűzés, a babakészítés és a szalmafonás fortélyaival, míg este fele a tánctanítást, énektanítást és legényes-táncvetélkedőt tűztek műsorra. A Mérai Hagyományőrző Tánccsoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok után zenés-humoros összeállítással és szobanézéssel zárták a Mérai Napokat. /Borbély Tamás: I. Mérai Napok. A hagyományteremtés rögös útjain. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Máj. 25-26-án a kőrösfői diákok történelmi vetélkedőjével kezdődött az a kétnapos ünnepség, amelyet a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány támogatásával a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg Nagyasszonya születésének 159. évfordulója alkalmából. Bemutatták a Kalotaszegi Madonna című filmet is. Az emlékünnepség Bánffyhunyadon folytatódott. Dr. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "Gyarmathy Zsigáné, a néprajzkutató" című előadásában ismertette Gyarmathyné életének fontosabb eseményeit. Zsakó Erzsébet textilmérnök és Orbán Erzsébet tanárnő az "Erdélyi népi varrottasok" című előadása sorána megjelentek betekintést nyerhettek a népi varrottasok készítésének titkaiba. /Csáki Jutka: Gyarmathy Zsigáné-emléknapok Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

"Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ "

"Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A Kalotaszeg új, május-júniusi számban Kusztos Tibor a jún. 7-i kalotaszegi értelmiségi találkozóról írt. Ami Kalotaszeg bibliográfiájából kimaradt a címe Sebestyén Kálmán írásának. A lap közölte Gráfik Imre és Vízy László Néprajzi örökség, tárgyi műveltség Kós Károly életművében, illetve Aki tudott magyarul építeni című tanulmányait. /Megjelent a Kalotaszeg legújabb száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"Bálványosváralján Kerekes Sándor, a megyei tanács elnöke és Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök nyitotta meg a Szent István-napi ünnepi műsort. A helyi gyermektáncsoport mutatkozott be, amely kalotaszegi legényessel és mezőségi csárdással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a pancsovai (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művészeti Egyesület Maroknyi Néptáncegyüttese is. A kétezres lélekszámú, nagy többségében magyar anyanyelvű Bálványosváraljáról csupán mintegy 200-an voltak jelen. Biztató, hogy a falu szinte egész gyermekserege egybegyűlt. A falu első alkalommal volt helyszíne a megyében már negyedik alkalommal megrendezett néptánctalálkozónak. Hagyományos az itt megrendezett nemzetközi cserkésztalálkozó. /Balázs Bence: Egymásra találás Bálványosváralján. Alaposan kiverték a port a színpad deszkái közül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Jegenyén a falu fiataljai Jesus Nazarenus rex Judaeorum címmel kalotaszegi passiót bemutatására készültek, jelezte Mátyás Károly jegenyei plébános. A zeneakadémista Kondrát Csaba elképzelése szerint, pantomim formájában a Szent István-napi rendezvények keretében, augusztus 25-én mutatták be a darabot. Kondrát Csaba a zenetanítást 2000 őszén kezdte Jegenye faluban, jelenleg már 33-an járnak az "iskolájukba". Elmondta, hogy a zenével gazdagodik a gyermekek lelkivilága. /Schuller Mária: Lenyűgöző előadás egy kis faluban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 8./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese az idén előadásokban és vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt. A Kisbogáncs csoport fellépett a Mérában megrendezett I. Kalotaszegi Gyermek Néptánctalálkozón. Júliusban a Brassais Véndiák Alapítvány torockói Tóbiás Ifjúsági Házában edzőtáborokat tartottak az együttesek számára. A tábor végén a gyermekek a falubeliek számára előadást tartottak a helybeli Kriza János Művelődési Otthonban. A szamosújvári Kérőfürdön megrendezett Erdélyi Sokadalomban a "Bogáncs iskola" ismét felvonultatta csoportjait: a Morzsabogáncs, az Apróbogáncs és a Bogáncs , majd a Zurboló Táncegyüttes is fellépett. Ugyancsak szerepeltek a Szent István-napi rendezvényeken. Szept. 15-én a Zurboló Táncegyüttes az első marosludasi Gyöngykoszorú fesztiválon vett részt. /A bogáncsos és zurbolós nyárról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, most Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyed római katolikus templomát tervezi. Előzőleg ő tervezte Gyerőmonostoron, Kalotaszegen a református parókiát, majd a gyilkostói Szent Kristóf-kápolnát, és részt vállal Gyergyószentmiklós főterének új rendezési tervében is. Anthony Gall építészi diplomát szerzett, majd magyarországi ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Budapesten, és végül itt telepedett meg, családot alapított. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A szerző saját költségén juttat könyvéből Erdélyben iskoláknak és dokumentációs könyvtáraknak. /Barabás István: Fogadott magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./"

"Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"A Hunyad Megyei Hírmondó után a Kalotaszeg lett az a romániai magyar közéleti havilap, amelynek a Világhírnév jóvoltából elkészült az internetes változata. A havilapok a www.vilaghirnev.net címen érhetők el. Az ingyenes online-változat listán a nagyenyedi Bethlen Kollégium diáklapja, a Firkász is szerepel. /Sz. Cs.: Magyar havilapok interneten. Megszületett a Kalotaszeg on-line változata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Kétnapos /okt. 19-20./ ünnepséggel emlékeztek meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör évtizednyi fennállásáról. Kiss Margit, a kör vezetője bemutatta tevékenységük eddigi kiemelkedőbb eredményeit. A tíz év alatt sok előadást, belföldi és külföldi tanulmányutat, honismereti napokat tartottak. Állandó tagságuk 50 személyből áll. Társult tagjai a Magyar Honismereti Szövetségnek. Tízéves munkájukról programfüzetet jelentettek meg. Neves közéleti személyiségek előadásai hangzottak el, majd a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Kőváry László sírját, azután az Apáczai Líceumban kulturális műsorral folytatódott az ünnepség. A rendezvényen Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető igazgatója a körnek ajándékozta A magyarok krónikája című kiadványt, majd a Szarkaláb néptáncegyüttes lépett fel kalotaszegi táncokkal. Másnap az ünneplők Torockóra látogattak, ahol a település jellegzetes népi építészetével ismerkedtek. /Borbély Tamás, Ördög I. Béla: Tíz év a honismeret szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"