A törvényszéki tárgyalás után jó héttel még mindig nincs ítélet a prefektus kontra illyefalvi tanács perben. A háromszéki prefektúra beperelte a tanácsot az autonómia-népszavazás kiírása miatt. A december 9-i tárgyaláson a bírónő, elfogadva a prefektúra jogászának óvását, mely szerint írásos felhatalmazás nélkül a polgármester nem képviselheti a törvényszéken a tanácsot, nem adta meg a szót az illyefalviak képviselőjének. Az ítélet kihirdetést elhalasztották. /(b. kovács): Halasztás az autonómiaperben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Fellebbezést nyújtott be a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróságon az illyefalvi helyi tanács a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete ellen, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte az önkormányzatot. Benedek Huszár János illyefalvi polgármester elmondta: jogászokkal és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott konzultációk után a referendum kezdeményezői a jogi harc folytatása mellett döntöttek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban vette át az oklevelet a posztgraduális mentálhigiénés képzés első évfolyamának 35 végzőse. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia kara által 2002-ben, első ízben Illyefalván indított képzésen lelkészek, tanárok, orvosok és pszichológusok vettek részt, akik szakmájukban próbálják alkalmazni a tanultakat. Kató Béla református püspök-helyettes, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) elnöke elmondta, a tanfolyam megszervezése a svájci református egyház segélyszervezete és az Apáczai Közalapítvány támogatásával valósult meg. /Bíró Blanka: Sepsiillyefalván. Mentálhigiénés szakembereket képeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Horia Grama előző prefektushoz hasonlóan György Ervin RMDSZ-es kormánybiztos is törvénytelennek tartja az autonó­mia-­re­ferendumok megszervezését. Úgy döntött, ha a vargyasi helyi tanács nem vonja vissza vonatkozó határozatát, akkor azt a közigazgatási bíróságon támadják meg. Vargyason két héttel ezelőtt döntött a helyi tanács arról, hogy április 10-én referendumot tartanak azzal a kérdéssel: akarja-e, hogy a Székelyföld mint autonóm közigazgatási egység szerves törvény által létrejöjjön, és akarja-e, hogy Vargyas község ennek szerves része legyen? Horia Grama prefektus tavaly ősszel közigazgatási bíróságon támadta meg az illyefalviak hasonló határozatát. A per azóta is folyik, több­­szöri halasztás után március 17-én tárgyalják a sepsiszentgyörgyi bíróságon. /Farkas Réka: György Ervin Grama nyomdokain. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

A brassói táblabíróság március 17-én tárgyalta középfokon az illyefalviak autonómia-népszavazás perét. Ítéletet egy hét múlva hirdetnek, de a helyi önkormányzatot képviselő Benedek Huszár János polgármester fontosnak tartja, hogy ,,85 év óta először az autonómia nem koncepciós peren jut el a román igazságszolgáltatás felső fórumaira, polgári peren, tágyilagos érvelések hangozhattak el”. Benedek Huszár János érveivel arra világított rá, hogy a prefektúra indokai nem helytállóak, a helyi határozatnak van törvényes alapja. Egyrészt a közigazgatási törvény, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanács dönthet a település határairól, másrészt a refe­rendum­törvény, amely előírja, különleges fontosságú helyi ügyekben népszavazás szervezhető. /Farkas Réka: Érdemi tárgyalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Váradi Péter Pál veszprémi agrármérnök, fotóművész és felesége, Lőwey Lilla történelem–magyar szakos tanárnő Erdély vidékéről képes kalauzt szerkesztettek. A Magyar Örökség-díjat idei 38. döntésük alkalmával a Sárospataki Református Kollégium, Csík Ferenc úszóbajnok (post mortem), Olofsson Károly bencés szerzetes, Fülei Szántó Endre nyelvtudós (post mortem), Borsa Gedeon bibliográfus és Zsögödi Nagy Imre festő-grafikus művész (post mortem) kitüntetésével együtt Váradi Péter Pálnak ítélték oda. Váradi Péter Pál 1968-ban Nagyváradról Moldvába kényszerült munkát vállalni, majd innen telepedett át Magyarországra 1972-ben. Feleségével, Lőwey Lillával készíti az Erdély – Székelyföld honismereti és irodalmi fotóalbum-sorozatot, amelynek napjainkig tizenkilenc kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgy és vidéke album megjelenését őszre tervezik, idén a könyvesstandokra kerül Sepsiszentgyörgy ké­pes krónikája, s ezzel párhuzamosan készül Sepsi­illyefalva honismereti képes könyve is. A házaspár Szováta közelében épített hétvégi háza is lehetségessé teszi a székelyföldi-erdélyi tartózkodásukat. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély-Székelyföld újkori képi-költészeti felfedezésében úttörő munkát végez. /Sylvester Lajos: Erdély újabb kori képes költészete (Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Elutasította az illye­falviak fellebbezését a brassói táblabíróság, az autonómia-népszavazás kiírását ez a testület is törvénytelennek találta. A brassói táblabíróság kétszeri halasztás után mondta ki az elutasító ítéletet. /(-kas): Brassó is nemet mondott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Az amerikai unitárius univerzalisták és az erdélyi unitáriusok 1993-ban indították el közösségfejlesztő programjukat. A műhelymunka olyan kérdések megvitatására összpontosít, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következmények stb. Az illyefalvi rendezvény szervezői között van a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban május 9-11-e között lesz a műhelymunka. /Műhelymunka Illyefalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Fenntartható vidékfejlesztés, hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezett háromnapos tanácskozást az erdélyi unitárius egyház, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az amerikai Project Harvest Hope Alapítvány. Az sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, a műhelymunka célja olyan kérdések megvitatása, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ennek ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következményei. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva polgármestere köszöntőbeszédében Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt idézte, aki szerint több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, de két vesztese van: a mezőgazdászok és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka hangsúlyozta, hogy Székelyföldön fokozott figyelmet kell fordítani a vidékfejlesztésre. /Bíró Blanka: Kettős lépéshátrányban a csatlakozás előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Létre kell hozni a beszerző-értékesítő szövetkezeteket, a termelői-értékesítő szervezeteket és a termelői csoportokat, mert ezeken keresztül lehet uniós támogatásokat szerezni – hangzott el a „Vidékfejlesztés – hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén” című vidékfejlesztési konferencián, Sepsiillyefalván. A háromnapos rendezvényen Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész, az Aratás Reménysége Homoródért Alapítvány elnöke kifejtette, meg kell erősíteni az érdekvédelmi szövetségeket, mert a sajátos erdélyi tájgazdálkodási rendszert az EU is el tudja fogadni, ha azt megfelelően terjesztik elő. El kell érni, hogy a támogatott gazdálkodási rendszer szerepeljen a romániai vidékfejlesztési tervben. David Keyes, az amerikai Harvest Hope Alapítvány alapítója kifejtette:. „A rendtartó székely falu modellje csak úgy tartható meg, ha a gazdák szövetségekbe tömörülnek, legyőzik a kommunista termelőszövetkezetekkel kapcsolatos rossz emlékekből fakadó ellenérzésüket”. /Bíró Blanka: Szövetkezetekkel a rendtartó székely faluért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Illyefalva, Kökös, Réty és Uzon községek önkormányzata úgy döntött, hogy kisrégiókat hoznak létre fejlesztési programok megvalósítására, hogy a prefektúra többé ne gyakorolhasson ellenőrzést döntéseik felett. Két hónappal ezelőtt Demeter János megyei tanácselnök kifejtette, hogy a prefektúra korábbi vezetése politikai okokból támadta a kistérségek megalakításával kapcsolatos határozatokat. /Kisrégiók: első lépés az autonómia felé? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Sepsiillyefalván zajlik az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által szervezett Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor. Vajdasági, magyarországi és erdélyi, anyanyelvi vetélkedőkön díjazott diákok vesznek részt a táborban. A diáktáborral párhuzamosan nyelvészeti szeminárium is zajlik Illyefalván, a délelőtti szakmai programokon a szótárírási munka sajátos nehézségeiről, kihívásairól, feladatairól értekeznek, illetve a nyelvészeti kutatások legfrissebb eredményeivel ismerkedhetnek a résztvevők. /(vop): Anyanyelvi tábor Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./ Péntek János, az AESZ elnöke megnyitóbeszédében az anyanyelv megőrzésének jelentőségére, illetve arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy a Kárpát-medencében szétszóródott magyarok megismerjék az erdélyi kultúrát, hagyományokat. /Bíró Blanka: Anyanyelvi tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Fábián Ernő nevét vette fel az Sepsiillyefalván a falunapok alkalmából felavatott új kulturális intézmény. A filozófust a község díszpolgárává avatták Deák József lelkész és Verena Frankhauser svájci támogató társaságában. Fábián Ernő /1932- 2001/ hat évig tanított fiatal tanárként a községben, és művei jó részét itt írta, laudációját Kónya Ádám olvasta fel, méltatta az elhunyt gondolkodó érdemeit Németh Zsolt fideszes politikus is. Délután a Keresztény Ifjúsági Központban megtartott Fábián Ernő-konferencia első előadója is Kónya Ádám volt, majd Domokos Géza beszélt arról a hatásról, melyet a népi írók gyakoroltak Fábián Ernőre, elmesélve többek közt, hogyan vonatta vissza az üzletekből és zúzatta be a szekuritáté Fábián Ernő „A példaadás erkölcse” című, Kriterion által kiadott könyvét a nyolcvanas években. Bíró Béla méltatta Fábián átlagon felüli gondolkodói erőfeszítéseit, melyek szakítást jelentenek a centralizálóval és a szélsőségesen individualista szabadelvűséggel. A konferenciát követően avatták fel a község központjában az új könyvtárat. /b. kovács): A háromszéki filozófus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Románia uniós csatlakozásának külpolitikai és hazai tényezőit próbálja azonosítani a Sepsiillyefalván zajló negyedik Transylvania nyári egyetem több mint 40 résztvevője. A Pro Europa Liga által szervezett rendezvény július 29-én ér véget. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke elmondta, elemzik, milyen kihívásokkal szembesül Románia az európai alkotmány franciaországi és hollandiai népszavazáson való elutasítása után, másrészt azonosítják az ország 2007-es, sikeres csatlakozásához szükséges reformokat. A Pro Europa Liga a regionalizálás híve. /Bíró Blanka: Ne maradjanak papíron a reformok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Háromszék vendége lesz a hét végén Makovecz Imre jeles magyarországi építész. Október 2-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön felavatja az általa tervezett szemerjai református ravatalozót, délben pedig Vargyason ünnepélyesen átadják a XI–XII. századi kora román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. Makovecz a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciájára érkezik Erdélybe. A Kós Károly Egyesülés szeptember 30.–október 2. között rendez háromnapos székelyföldi konferenciát Csíksomlyón és Illyefalván. A tanácskozás célja ,,egy olyan, a Kárpát-medence egészére kiterjedő szellemi együttműködés megalapozása, mely a 2004. december ötödikén a magyarság ellen elkövetett manipuláció ellensúlyát képezi” – áll a meghívóban. /Farkas Réka: Ravatalozót és templomot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

A Kárpát-medencében, Közép-Kelet-Európában a szerves gondolkodásnak, egy olyan szellemiségnek kell uralkodnia, amely nem nacionális és nem pénzcentrikus. Ezért alakult meg a Kós Károly Egyesülés Magyarországon, és ezért hozták létre most ennek erdélyi szervezetét – fogalmazta meg október 1-jén Sepsiillyefalván Makovecz Imre neves magyar építész. A Kós Károly Egyesülés évi összejövetelét nem véletlenül szervezték Székelyföldön. Kolumbán Gábor felkérésre jöttek Erdélybe neves magyarországi építészek, segíteni az itteni szakembereknek megteremteni a hasonló értékekben, szellemiségben dolgozók, hívők műhelyét. ,,Újra kell rendeznünk sorainkat, meghatározni a várakat, amelyeket meg kell építeni, nem ideiglenesen, hanem legalább ezer évre” – hangsúlyozta Kató Béla tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Kidolgozták a Kós Károly Egyesülés romániai tagozatának munkaprogramját, döntöttek ennek bejegyzéséről is. A Kós Károly Egyesülés negyedévente megjelenteti az Országépítő című folyóiratot, eredményesen működik Vándoriskolájuk, amely frissen végzett építésznek nyújt hároméves szakmai továbbképzést. Következő állomásként a Kós Károly Egyesülés felvidéki tagozatát tervezik létrehozni. /(-kas): A jövőteremtés felelőssége (Makovecz Imre Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Az egészség megőrzése, betegségmegelőzés, alkohol- és drogprevenció, lelki segélyszolgálat szerepel többek között a Sepsiilyefalván megalakult Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Szövetség célkitűzései között. A bejegyzés előtt álló civil szervezet alapítóülésén az Illyefalván második rendben szervezett mentálhigiénés képzés hallgatói vettek részt, a szövetséget társszervezetté fogadta a hasonló célkitűzésű magyarországi szervezet. Kató Ibolya, a szövetség elnöke közölte, Illyefalván jelenleg a második harmincöt főnyi csoportot oktatják magyarországi szakemberek a lelki egészségvédelemre, és elkezdték hat hallgató felkészítését, hogy képzőkké váljanak. /(fekete): Civil szervezet alakult Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Némi lobbi eredményeként mégsem Csíkszeredában lesz a Kós Károly Egyesülés Erdélyi Tagozatának a székhelye, hanem Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az alakuló közgyűlés december 10-én lesz a múzeumban, Makovecz Imre építész, a Kós Károly Egyesülés örökös tagjának vezetésével. A Kós Károly Egyesülés az ősszel Illyefalván tartott konferenciáján határozott erdélyi tagozatának létrehozásáról. /(vop): Sepsiszentgyörgy az erdélyi központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

1994. október elsején nagy ünnep volt Illyefalván, ott volt mindenki, aki számított Erdélyből, egyházi méltóságok, művészek, közéleti emberek. Gyermekfalut avatott a KIDA Alapítvány és a református gyülekezet, szinte tucatnyi család befogadására alkalmas pompás házakat, melyek árát, ahogyan Kató Béla sepsiillyefalvi református tiszteletes fogalmazott, Európából koldulták össze. A kétszintes, tágas lakások egy része hamar benépesedett. Kató Ibolya pszichológus, a Gyermekfalu működtetésének felelős-mindenese emlékezett a tízéves zavartalan működésükre, s az utolsó év kálváriáira. 1992-ben elhatározták, hogy létrehoznak egy gyermekfalut. Tervük két év alatt megvalósult, és 1994. október elsején megnyitották, azzal a szándékkal, hogy segítsenek az árván vagy elhagyottan maradt gyermekeken. Úgy tervezték, hogy a gyermekfaluban családi rendszerben működő nevelést valósítanak meg. Körülbelül hat év alatt népesedett be teljesen a gyermekfalu hét háza. Lelki támaszt és anyagi segítséget szerettek volna nyújtani. Tizenegy évig működött így a gyermekfalu. Azután közbelépett a törvény. Tavaly novemberben a munkaügytől jött egy személy, aki közölte, hogy az örökbe fogadó anya státus nem létezik Romániában, ezért most, tizenegy év után el kell végezniük a hivatásos nevelőszülői iskolát. El is végeztették ezt a képzést a nevelőkkel. A következő lépés az volt, hogy a KIDA Alapítvány, mint civil szervezet, nem tarthat fenn hivatásos nevelőszülői hálózatot, annak ellenére, hogy három minisztérium és a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Bizottság jóváhagyta e tevékenység folytatását. Más nem maradt, mint hogy az anyukák és velük a gyermekek átmenjenek a gyermekjogvédelem hatáskörébe. A családokat nem küldték el azokból az otthonokból, ahová tizenegy évvel ezelőtt jöttek, hogy a gyermekeket felneveljék. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az anyák fizetését a mai napig a KIDA állja, mert a gyermekjogvédelemnek nem volt erre pénze. Nagyon nehezen élték meg az alapítók és a szülők, gyermekek ezt a változást. 2005 januárjától új törvény jelent meg. A gyermekek után járó pénzjuttatásokat, ami az élelem és ruháztatás költségét jelenti, annak a megyének kell fizetnie, ahonnan a gyermek származik. 1994-ben több helyről hozták a gyermekeket: Bihar és Szatmár megyéből, Marosvásárhelyről, Hargita megye falvaiból. Rengeteg időbe és hiábavaló utazgatásokba került, amíg a támogatások egy részét sikerült megszerezni. Hargita megye a tíz gyermekből csak három költségeit vállalta fel, arra hivatkozva, hogy ezek a gyermekek tizenegy éve Illyefalván élnek. Három hónapig jártak a nyakukra, végül átvette őket a Kovászna Megyei Tanács, vállalva ezzel a rájuk eső költségek fedezését. Nagyon felkavarodott a családok élete, félnek, hogy esetleg elveszíthetik a gyermekeiket. Mind a házak felépítését, berendezését, felszerelését, mind a gyermekek ellátását, az anyák fizetését a KIDA-alapítvány állta 1994-től 1998-ig száz százalékban. Az állam ebben az időszakban semmivel sem támogatott, arra hivatkozva, hogy ez egy sajátos intézmény, ilyen nincs Romániában. Külföldi adományozók pénzéből tartották fönn a gyermekfalut. 1998 júliusától a gyermekek megkapták a román államtól a kihelyezési pénzt, ami minden elhagyott vagy árva gyerek után jár. /Simó Erzsébet: Széttört álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4., folyt. jan. 5./

Háromszéken naponta ötezer diák kel útra egyik településről a másikra, hogy eljusson az iskolába. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő riasztónak tartja, hogy 540 1-8. osztályos és 4380 felső tagozatos diák ingázik. Az ingázás rányomja bélyegét a gyerekek teljesítményére, az elvesztegetett órák miatt kevesebb idejük jut a tanulásra. A főtanfelügyelő jobbnak találná, ha a diákok hét közben a bentlakásban laknának. Kovászna megyében jelenleg 8 iskolai kollégium működik, öt Sepsiszentgyörgyön, kettő Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán. Baróton és Bodzafordulón, ahol a környékbeli gyerekek 83 százaléka ingázik, nincs bentlakás. A tanfelügyelőség ezért kezdeményezte, hogy az Oktatási Minisztérium campusépítési programjának keretében már ebben az évben lássanak hozzá a két településen új bentlakások építéséhez. A háromszéki bentlakásokban jelenleg 883 hely áll a diákok rendelkezésére, de ezek kihasználtsága mindössze 57,7 százalékos. A kisiskolások szülei több okból sem engedik gyerekeiket bentlakásba. Egyrészt elégedetlenek a körülményekkel, de sokan nem tudnák fizetni a költségeket sem. Az illyefalvi KIDA Alapítvány két évvel ezelőtt indított programja is a vidéki, továbbtanulni vágyó 9-10. osztályos háromszéki fiatalokat segíti a bentlakási költségek átvállalásával. A KIDA-konferencia-központ vezetője elmondta, a havi másfél millió lejes támogatást 125 diáknak folyósítják, és bár több gyereket is tudnának segíteni, csak ennyien nyújtottak be pályázatot. /Balogh Levente: A háromszéki diákok közel egynyolcada ingázik az iskolába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Cs. Gyimesi Éva gyönyörűséggel járt mindig Erdély-szerte ott, ahol nyolcvankilenc után a teremtő szabadság jeleit megtapasztalta. A nyavalygások – a „nem lehet” – özönében, a kisközösségek élni kezdtek a szabadsággal. A marosvásárhelyi Vártemplom (immár néhai) lelkipásztora: Fülöp G. Dénes és családja, a csíksomlyói Gergely István atya, az illyefalvi tiszteletes: Kató Béla, a dévai ferences szerzetes: Csaba testvér, és még hosszan sorolhatná azok nevét, akiknek munkáján Isten áldása van, írta. Hihetetlen például, hogy mit hozott létre a kolozsvári Diakónia Alapítvány, élén Sárosi Arthur doktorral. Ugyanígy tisztelet illet olyan iskolamodelleket is, mint a kolozsvári Montessori, amelynek igazgatója Visky Sarolta, vagy a magyarózdi Drogterápiás Központot, amelyet a Bonus Pastor Alapítvány tart fenn, Horváth Mária vezetésével. /Cs. Gyimesi Éva: Kényünk kedve. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Sepsiillyefalván egy vidékfejlesztési konferencián bemutatták a Civitas Alapítvány Helyi Fejlesztési Ügynökség projektjét, amelynek egy újabb változatában hat udvarhelyszéki unitárius egyházközségben kezdtek munkát helyi fejlesztési ügynökök. A projekt célja, hogy az önkormányzatok mellett a helyi fejlesztést elősegítő fiatalok dolgozzanak, főként a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásán. A Project Harvest Hope, a Harvest Hope Pro Homoród és a Civitas Alapítvány „Partnerségben az unitárius vidéki települések fejlődéséért” címmel tavaly elindítottak egy programot, amelyben az énlaki, a homoródalmási, a homoródkarácsonyfalvi, homoródszentpéteri, kénosi és oklándi unitárius egyházközségek vesznek részt. Ebben a programban a fejlesztési ügynökök az egyházközségekben dolgoznak, támogatják a helyi fejlesztési kezdeményezéseket, projekteket dolgoznak ki, pályázatokat írnak. /Kiss Edit: Helyi fejlesztési ügynökök az egyházközségek mellett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./