"Egyetértek egy magyar autonóm régió létrehozásával Erdélyben - jelentette ki Adrian Niculescu román történész, a bukaresti Politikatudományi Főiskola professzora az Illyefalván, a helyi Keresztény Ifjúsági Központ és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga által rendezett II. Transsylvania Nyári Szabadegyetemen. Sepsiillyefalván a hét végén az erdélyi helyzetről és a területi autonómiáról rendeztek vitát magyar és román értelmiségiek részvételével. Niculescu professzor a regionalizmusok kapcsán fejtette ki véleményét az erdélyi magyar autonómiáról. Kijelentette: Dél-Tirol Ausztria és Olaszország határán terül el, mégsem "szakadt ki". Az esetleg létrejövő erdélyi magyar autonóm terület ezt még kevésbé teheti majd meg, hiszen az az ország közepén helyezkedne el - mondta. Adrian Cioroianu történész viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi románok az autonómiát nem fogadják el. Molnár Gusztáv politológus az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta Romániában. "

"Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./"

"Háromnapos szakmai fórumon vettek részt hazai és anyaországi könyvtárak munkatársai aug. 25. és 27. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) szervezésében Sepsiillyefalván. A megjelent több mint száz érdeklődő a kortárs magyar irodalom olvasottságáról, ajánlási lehetőségekről, a könyvtárak közösségteremtő jellegéről, valamint a jövő könyvtáráról hallhatott beszámolót,. Aug. 27-én a romániai magyar könyvtárügy gondjairól tanácskoztak a szakemberek. Kiss Jenő, az RMKE elnöke a háromszéki községi közkönyvtárakról beszélt. A községi könyvtárak nagyon ritkán kapnak megfelelő anyagi támogatást ahhoz, hogy a kellő mértékben gyarapítsák könyvállományukat, és a helyi önkormányzatoktól is ritkán kapnak pénzt ilyen célra. A múlt rendszerben alakult háromszéki községi könyvtárak legkevesebb hat, legtöbb tizenkétezres gyűjteménnyel rendelkeznek, és a magyar klasszikusok mindegyikben megtalálhatóak, viszont általános gond, hogy kevés a gyermekkönyv. Egy hat évvel ezelőtt készült felmérés szerint Erdélyben sokkal több magyar klasszikust olvastak, mint Magyarországon, és jobbak voltak az olvasási mutatók is. "Ha most ismételnék meg a felmérést, az a gyanúm, hogy az eredmények az anyaországiéhoz közelítenének, az új társadalmi-gazdasági berendezkedés miatt" - mondta Kiss. /Demeter Virág-Katalin: A jövő könyvtára. Véget ért a könyvtárosok tanácskozása Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Első ízben tartott szemináriumot okt. 3-án Kolozsváron az Initiative Egyesület, Felkészülés Európára - Üzleti tervek mindenki számára címmel. Kiss Tibor, az Erdélyi Református Egyházkerület titkára kifejtette: céljuk, hogy idővel megalapítsák a kolozsvári keresztyén vállalkozók társaságát. Az Initiative Egyesület 1990-ben alakult Németországban, a gazdasági életben, az egyházban és a közéletben tevékenykedő hívők számára, hogy tapasztalataikkal a közép-kelet-európai országokhoz tartozó egyházakhoz közel álló vállalkozókat segítsék. Jelenleg több mint háromszáz tagjuk van. Eddig Romániában Illyefalván és Nagyváradon tartottak találkozókat, most pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen szerveznek szemináriumokat. Szó volt a következőkről: stratégiai menedzsment, üzleti terv elkészítése, a minőségmenedzsment konkurencia-előnye, hatékony reklám stb. /Ö. I. B.: Keresztyén vállalkozók társasága alakul. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magánlátogatásra indult Erdélybe, okt. 27-én Kolozsvárra látogatott. Az államfő találkozott az RMDSZ tisztségviselőivel, meglátogatta a belvárost és a Sapientia-Erdélyi Tudományegyetem központi székhelyét, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által az elnök tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Mádl Ferenc elmondta, hogy több információt akart szerezni a romániai magyar közösség gazdasági, oktatási, elvándorlási, restitúciós és anyanyelvhasználati kérdéseiről. Magyarország felelősségérzetét akarja ezáltal kifejezni a határon túli magyar közösség sorsa iránt, amit a magyar alkotmány is rögzít. Egy évvel ezelőtti romániai hivatalos látogatásán Ion Iliescu államfővel az államközi kapcsolatokról tárgyaltak, ezúttal a magyar államfő az erdélyi magyarság gondjait tekinti át. Mádl Ferenc utalt az erdélyi magyarságon belül létező ellentétekre is, mondván, ha ezeket megismeri, akkor véleményezésük is könnyebbé válik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök összefoglalta a tárgyaláson elhangzottakat. Tájékoztatták a magyar államfőt, hogy az RMDSZ vezetői hogyan látják a szövetség teendőit, a romániai magyarság politikai helyzetét. Néhány nappal volt az alkotmány módosításáról a népszavazás, melyet a romániai magyarság 95 százaléka támogatott. A felekezeti oktatás, a nyelvhasználat tekintetében és más területeken az RMDSZ-re az elkövetkezőkben újabb teendőket ró. Tájékoztatták Mádl Ferencet az ingatlanok visszajuttatásáról, s ezen belül az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint olyan problémákról, mint a státustörvény alkalmazása. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült a magyar és a román kormány között olyan megállapodást kidolgozni, amely a törvény zökkenőmentes alkalmazását lehetővé teszi. Az elmúlt hetekben már több ezren hozzájutottak a gyermekenként járó húszezer forintos oktatási támogatáshoz, amelyet a következő hetekben összesen több mint harmincezer családnak kell megkapnia. A Szabadság-szobor körül kialakult helyzet miatt válságban van az RMDSZ és a román politikai élet viszonya - fejtette ki a szövetségi elnök. Szóba kerültek azok a megosztási kísérletek is, amelyek az RMDSZ-t, a romániai magyarság politikai egységét érintik. Markó szerint a nagyarányú részvétel és igen-szavazat azt bizonyítja, hogy továbbra is egyértelmű támogatása van annak, amit az RMDSZ tesz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jelezték az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Azt a választ kapták, hogy nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Markó hozzátette: az RMDSZ támogatta a Magyar Demokrata Fórumnak azt a kezdeményezését, hogy ha nem is kollektíven, de egyénileg kedvezményesen kapják meg a magyar nemzetiségűek a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, ahol megkoszorúzta Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem egykori rektorának sírját. Ezt követően megtekintették a Farkas utcai református templomot és a Református Kollégiumot, ahol az iskola vezetősége és diákjai fogadták az államfőt. Czirják Árpád érseki helynök vezetésével megtekintették a Szent Mihály plébániatemplomot. Mádl Ferenc az esti órákban találkozott a Sapientia Egyetem vezetőségével, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület által tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Magánlátogatása során Kolozsváron kívül Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Illyefalvát is felkeresi. /B.T, T.SZ.Z.: Az egység üzenetével érkezett Mádl Ferenc. Elsőként Kolozsvárt látogatta meg a köztársasági elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./"

"Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./"

"Dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke a kézdivásárhelyi Siculus Rádió vendége volt. Elmondta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) kérésére indult a tanszéken az újságíróképzés. Három év után a képzés próbált önállósulni. Nagyváradon beindult az Ady Endre Sajtókollégium magánoktatási formaként, majd kapcsolódott a Partiumi Keresztyén Egyetemhez. Később a kolozsvári egyetemen önálló újságírói szak indult. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezett képzést Illyefalván a rádiók és a televíziók munkatársainak. Ennek a lényege a beszédtechnika volt. Péntek János azt várja, hogy merjenek a lapok, rádióadások "helyiek lenni". Nem kell félni attól, hogy provinciális lesz az újság vagy a rádió azért, mert helyi dolgokkal foglalkozik. A megyei lapnak, a Háromszéknek megvan az a nagy előnye, hogy a sepsiszentgyörgyi írók és költők, Farkas Árpád és társai, a huszadik század második felének rangos írói, költői odaálltak a lap mellé. Annak idején Magyari Lajos a legnehezebb műfajjal, a vezércikkekkel tudott naponta újat mondani. A Háromszék napilap nyelvileg, stilárisan karakterisztikus és színvonalas. Sylvester Lajos írásai kemények szókimondóak, a politikai-gazdasági elemzések szakszerűek és olvasmányosak.A kisebbségi sajtó túlságosan is protokolláris, udvarias. Újra vannak tabutémák és tabuként kezelt nevek, személyek. A tények mélyebb feltárása hiányzik. /Dr. Szőcs Géza: A szóért, szavunkért, nyelvünkért! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./"

"Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./"

"Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Sepsiillyefalván sikerült megegyeznie az MPSZ-nek és az RMDSZ-nek. Egyedülálló kezdeményezés eredményeként a háromszéki Illyefalván megszületett a kompromisszum az RMDSZ és az MPSZ között: közös előválasztásokat tartanak. A megállapodás értelmében valamennyi magyar jelölt megmérettetik az ápr. 18-i előválasztásokon. A szavazócédulán mindegyik tanácsosjelölt neve mellett szerepelni fog, hogy milyen politikai alakulatot képvisel. A listákon a szavazatok száma szerint állítják fel a sorrendet, a választásokon az így kialakult tanácsosi listával indul a két szervezet. A megegyezés eredményeként a júniusi külön listák már nem vezetnek magyar szavazatvesztéshez, akár az RMDSZ-re, akár az MPSZ-re ütik pecsétjüket a választók, így is, úgy is magyar jelöltet támogatnak. A polgármesterjelölteknél a legtöbb voksot szerző jelölt száll versenybe a két alakulat jelöltjei közül, a többiek visszalépnek. /Farkas Réka: Közös előválasztások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

A Magyar Polgári Szövetség polgármesterjelöltet állít Kovászna kivételével Háromszék több városában is: Baróton Bán István vállalkozót, Kézdivásárhelyen Csiszér Józsefet. A városokon kívül még Illyefalván, Kommandón, Dálnokon, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Barátoson és Vargyason állítanak polgármesterjelöltet. /Nevesítették a polgármesterjelöltet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./

Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Hatnaposra bővítve ünneplik az idén az illyefalviak névadójuk, Illés ünnepét. Sepsiillyefalván júl. 20-án kezdődtek a falunapok. Lesznek gyermekprogramok, sportvetélkedők, fogathajtó verseny, a falutalálkozó júl. 24-én lesz. Kádár Gyula történész Illyefalva a történelem sodrában címmel tart előadást, Török János egykori iskolaigazgató a kuruc mozgalomról beszél a résztvevőknek. Idén az Illyefalvi Napokat a nemrég bejegyzett Villa Sancti Eliae Alapítvány rendezi. /Farkas Réka: Falunapok gulyással körítve. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Júl. 24-én Dálnok völgyében rendhagyó szoboravatás lesz, a műút mentén lévő vendéglő előterében állítják fel Dózsa György mellszobrát, alkotója Miholcsa József, marosvásárhelyi szobrászművész, aki a panzió tulajdonos, Daragus Attila megrendelésére készítette el a művet. – A falunapok lesznek Sepsiillyefalván, Ozsdón és Egerpatakon. /(Flóra Gábor): Eseménydús hétvége Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

 Gazda Zoltánt választotta meg sepsiszéki elnökévé a Magyar Polgári Szövetség szept. 17-i területi tisztújító gyűlése Sepsiszentgyörgyön. Tulit Attila eddigi elnök felvázolta az új politikai mozgalom útját. A párt országos választmányába a gyűlés Benkő Árpádot (Illyefalva), Benedek Barnát, Fazakas Tibor vállalkozót, Kovács István unitárius lelkészt, dr. Antal Álmos nőgyógyászt és Váncsa Albert tanárt delegálta, Gazda Zoltán hivatalból lesz tagja a választmánynak. /(b. kovács): Sepsiszéki tisztújítás (MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Kőhíd néven alapított egyesületet Sepsiszentkirály értelmisége. Az egyesület a falu közművelődési életét akarja fellendíteni, mutatott rá Vida Zsombor, az egyesület elnöke. Az egyesületben képviselteti magát a községközpont, Sepsiillyefalva önkormányzata is. /Kőhíd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

A hét végén az Illyefalvi KIDA központ adott otthont az erdélyi tájházak irányítóinak, illetve vezető néprajzgyűjtők szakmai tanácskozásának. A bevezető előadást Pozsony Ferenc tartotta. Előadást tartottak magyarországi vendégek is. A székelyudvarhelyi Szabó Sámuel a tájházakról és a népi építészetről tartott előadást, a csíkszeredai Mihály Zita a műemlékvédelem és a tájházak Hargita megyei tapasztalatairól számolt be, Hlavathy Izabella a kulturális örökség romániai védelméről nyújtott tájékoztatót, Gazda Enikő a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményéről tájékoztatott. /Néprajzi gyűjteményekről, tájházakról értekeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte szeptemberben a Torockói Néprajzi Múzeum. Ez alkalommal emlékeztek a múzeumalapító sepsiszentgyörgyi Győrbíró Pálra (Sepsiillyefalva, 1913– Sepsiszentgyörgy, 1987).   Győrbíró Pál tanítót 1951-ben helyezték Torockóra. Ekkor kezdte gyűjtő és kutató-, múzeumszervezői munkáját. Öt éven át gyűjtött, tizenkilenc évig volt a múzeum hivatalosan kinevezett őre. Munkájának eredményéről maga számolt be Balassa Iván néprajzkutatónak: ,,2000 db régi kézirat, az egykori vasművesség sok-sok tárgyi emléke, festett bútorok, helyi népviselet, kerámiák, régészeti leletek.” 1956-ban háromezer tárgy szerepelt a leltárán. Győrbíró Pál a csíkszeredai tanítóképzőben végzett Domokos P. Péter tanítványaként. Tőle kapta az ösztönzést, mely meghatározta későbbi érdeklődési körét. /Torockó és Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Rekordsebességgel ellenőrizte a prefektúra a sepsiillyefalvi önkormányzatnak az autonómiaügyben kiírandó népszavazásról szóló határozatát, és Horia Grama kormánymegbízott felszólította a testületet annak visszavonására.  Sepsiillyefalva tanácsa okt. 20-i ülésén határozott arról, hogy kiírja a népszavazást, melyen arról kérdezik meg az illyefalvi polgárokat, akarják-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves, törvény általi létrehozását és Illyefalva ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását. /(Szekeres): A prefektus megtámadta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Sepsiillyefalván indította korteshadjáratát a Magyar Polgári Szövetség. Az illyefalvi önkormányzat Háromszéken eddig egyetlenként döntött az autonómiareferendum kiírásáról. Az illyefalvi községháza előtti téren az MPSZ jelképéül választott fenyőt ültettek a jelöltek, Smaranda Enache AP-alelnök és Szász Jenő MPSZ-elnök közreműködésével. Smaranda Enache kifejtette, nehéz út áll a két alakulat előtt, mivel együtt kell megtestesíteniük azt a jobbközép politikai vonalat, amely kihalóban van Romániában. Szász Jenő kifejtette: „Az MPSZ azért jött létre, hogy felszámolja az egypártrendszert, és addig küzdünk, amíg ez sikerül. Egy másfél milliós közösségnek pluralizmusra kell berendezkednie, másképp nem alakulhat ki egészséges demokrácia”. /Farkas Réka: Kampányfenyőt ültettek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Az országban alighanem egyedülálló agrárképzést működtet Illyefalva alapítványa, immár tizennegyedik alkalommal hirdetve meg oktatási gazdatoborzóját. A LAM Alapítvány az elmúlt időszakban közel ötszáz falusi fiatalnak nyújtott képzést, közülük sokan azóta sikeres farmerek. A képzés 5 hét elméleti és 7 hét gyakorlati oktatást jelent, a sikeresen vizsgázók 4–6 hónapos gyakorlaton vehetnek részt Svájcban, illetve Németországban. /Flóra Gábor: Illyefalvi gazdahívogató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./