Tizennyolcadik alkalommal rendezték meg Homoródszentmártonban a művésztábort, idén harmincan vettek részt rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

Homoródszentmártonban dec. 8-án emlékeztek a millecentenáriumra, tizenegy-tizenegy fát ültettek az unitárius, illetve a református templom kertjében. A tanácsház előtt kopjafát avattak 896-1896 felirattal. A kopjafa Zólya Kálmán székelyudvarhelyi fafaragó munkája. Az ünnepségen beszédet mondott Kerekes Péter polgármester és Nágó Mihály alpolgármester. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

"Jún. 29-én rendezték meg Székelykeresztúron a XVI. Fúvószenekari Találkozót. Tíz zenekar lépett fel, egy magyarországi Dunakesziről, a többi erdélyi magyar zenekar volt: Barátos, Uzon, Fehéregyháza, Parajd, Gyergyóalfalu, Szentegyháza, Kápolnásfalu, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr fúvószenekara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./"

"Jún. 28-án - a népművészeti kiállítás megnyitásával egyidőben - megnyitotta kapuit a 20. Homoródmenti Alkotótábor. Igaz, szokatlan helyen, nem Homoródszentmártonban, mint eddig, hanem Székelyudvarhelyen. Csak ezzel a kompromisszumos megoldással lehetett elérni, hogy a megyei Művelődési Felügyelőség támogatást nyújtson. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./"

Homoródszentmártonban felújították a templomvárat, az unitárius templomot. Ez alkalomból hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen részt vett dr. Szabó Árpád unitárius püspök. A kazetták rendbetételére-festésére Kádár Dombi Mózes nyolcvan esztendős, nagyhírű helyi népművész vállalkozott. /Felújították a templomvárat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg idén a homoródszentmártoni alkotótábort. Az idei tábor helyszíne - az eddigiektől eltérően - Lókod. Eredetileg harminc művészt vártak a szervezők Erdélyből, Magyarországról, Szlovákiából és Németországból. /Művésztábor Lókodon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Homoródszentmártonban okt. 3-án tanácskozásra gyűltek össze a két Homoród menti települések képviselői, a megyei tanács szakemberei és a politikusok. Jelen voltak két, megyénkkel szomszédos falu, a Kovászna megyei Vargyas és a Brassó megyei Székelyzsombor küldöttei is. Megállapodtak abban, hogy a következő lépés az alakuló településszövetség alapszabályának kidolgozása lesz. - Ismert tény, hogy a két Homoród mentén a települések társadalmi, gazdasági sajátosságai jelentős mértékben különböznek, következésképpen problémáik is lényegesen eltérőek lehetnek. - Szükséges, hogy a célok meghatározásában a vidék lakosságának is minél szélesebb körű részvételi lehetősége legyen, enélkül kevés esélye lehet az önerős, összefogáson alapuló térségfejlesztésnek. /Településszövetségek alakulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont helyettes igazgatója elmondta, hogy a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumánál pályázatot nyertek a kastély restaurálására. Összesen 31 rendezvényt terveztek az idei évre, a legközelebbi május 1-10 között egy régésztábor. Május 14-23 között lesz a székelyudvarhelyi képzőművészek Udvar csoportjának alkotótábora, a csoport vezetője Bíró Gábor. Írótábort is szerveznek június 16-25 között. Elkészültek a kastély falkép-restaurálási tervei, ezért szerveztek egy falképrestauráló tábort, amelyre Bartos Jenő, a iasi-i képzőművészeti főiskola volt rektora elhozza csoportját. Van egy alegységük Homoródszentmártonon, ahol eddig évente egy alkotótábort szerveztek, az idén kettőt. Népfőiskolát is fognak indítani. /Tervek a szárhegyi alkotóközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

"Román Viktor /Homoródszentmárton, 1937. már. 12- Párizs, 1995. ápr. 12./ a marosvásárhelyi művészeti középiskola után a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati fakultásán szerzett diplomát 1960-ban. Korai munkáiban a székely népművészet hangulatai, sőt formamegoldásai csakúgy tetten érhetők, mint az ősi egyiptomi vagy etruszk szobrászat térkitöltő biztonsága. 1967-ben egyesztendős ösztöndíjat kapott a londoni Angol Királyi Művészeti Kollégiumon; 1968-ban Nogent-sur-Marne-ben telepedett le. Júl. 16-án avatják emlékházát avatják szülőfalujában. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Júl. 16-án Homoródszentmártonban a falunapokkal egybekötve millenniumi emlék-istentiszteletet tartottak, dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott beszédet. Felavatták a szószék melletti falon a Biró család címerét és emléktábláját; a jelenlévők rövid előadást hallhattak a homoródszentmártoni Biró család történetéről és Biró Sámuel (1665-1721) főgondnok életútjáról. Ezt követően az unitárius templom cintermében avatták fel a község jeles szülöttjének, Román Viktor szobrásznak (1937-1995) bronz portrészobrát, melyet még diákkorában készített Hunyadi László. Beszédet mondott továbbá Kányádi Sándor és Kelemen Hunor államtitkár, majd a népes közönség az iskola termeiben tekintette meg a falumúzeumot és a Román Viktor munkáiból rendezett kiállítást. /Homoródszentmártoni faluünnep. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

Homoródszentmártonon a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett szept. 3-án megnyílt újabb tábor Homoródmente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kíván élni. A gyergyószárhegyi Alkotóközpont által finanszírozott, szeptember 17-ig tartó közös munka tájalakításként, tájberendezésként határozható meg. A táborvezető Bodó Judit ötletét Banner Zoltán művészettörténész elemezte: Valamennyi résztvevő - olvashattuk a közös alkotásra invitáló levélben - egy gyakorlatban kinyilvánított szellemiség képviselőjeként kapcsolódhat be a közös mű megteremtésébe, megfogalmazva egyéni élményanyagának mitológiáját. (A személyes lét, élettörténet, emlékek, kulturális történelmi- és művészettörténeti idézetek, felidézések stb. motívumaiból.) Nem illúziókat, hanem a valóság által megszentelt anyagokat, köveket, gerendát, boronát, deszkát, géproncsokat, habarcsot, rögzítő, szigetelő masszákat, festéket, vásznat stb. használnak az "építkezéshez". A homoródmenti tábor meghívottjai: Bencze László, Bíró Gábor, Bott Mária (Szlovákia), Siklódy Zsolt, Suhajda Zita (Kis-Jugoszlávia), Szemán Ferenc (Ungvár) és Török Ferenc. Az egészet filmen rögzítik Imets Márton és Nagy P. Zoltán segítségével. /Tájberendező alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

"Homoródszentmártonban a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett újabb kezdeményezés bontakozott ki: a tábor e vidék, a Homoród mente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kívánt élni. A tábornak konkrét célja is volt, a téralakító közös munka, a jelteremtés szándéka. Az alkotók a vártemplom falának egy hiányzó részletét kívánták rekonstruálni. Nem tudományos igénnyel, hanem a művészet eszközeivel. "Ez az alkotás egy közösség emlékműve, mementó is - és csupán mirajtunk múlik, hogy az ipari vagy méginkább informatikai civilizáció romboló hatása miatt a közösség sírköve vagy éppen nélkülözhetetlenségének dicső jele lesz." - írta Szatmári László. /Szatmári László: Szobrok, domborművek. Homoródszentmárton mesterséges falmaradványa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./"

Szeptember végén címmel foglalta össze e hónapi kulturális rendezvényeit Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Kulturális Központ. Homoródszentmártonban szept. 22-én kezdődött meg a Kriza János Néprajzi Társasággal közösen rendezett néprajzi konferencia, melynek témája a népi gyógyászat. A konferencián dr. Hála József (Budapest) bemutatja Homoród monográfiáját. Csíkszeredában szept. 23-án kezdődik a kórusszövetségek találkozója: a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagjai évi közgyűlésüket tartják, szept. 24-én pedig a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszakát rendezik meg, valamint a meghívott kamarakórusok hangversenyét a Szakszervezetek Művelődési Házában. Gyimesfelsőlokon ugyancsak szept. 24-én kerül sor a Tatros forrásánál elnevezésű tizenegyedik alkalommal megrendezett csángó fesztiválra. /Szeptember végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

Az elmúlt héten a gyergyószárhegyi alkotóközpont újabb képzőművészeti tábort szervezett. Az egyhetes tábor meghívottjai most Bálint Károly, Bálint Zsigmond és Simon Endre (Marosvásárhely), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András és Márton Árpád (Csíkszereda), Labancz László (Bukarest), Péter János (Sepsiszentgyörgy), Veress Pál (Kolozsvár) képzőművészek voltak. Egyfajta alkotóházi rendszert kívántak létrehozni. Elsőként a székelyudvarhelyi Udvar művészközösséget hívták meg Szárhegyre, nyáron a Homoródszentmártonban kezdeményezett téralakító tábort, majd az gyergyóalfalusi képzőművészeket. /Alkotóházi program Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

"Jan. 6-án Homoródszentmártonban, a Zoltán Aladár Művelődés Házban helyi és környékbeli tanulók kulturális vetélkedőjét tartják. A téma: Szent István király, valamint Vörösmarty Mihály. /Kulturális vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

" Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"

"Székelyföld több településén tartottak falunapokat. Felsősófalván a Szász házaspár kezdeményezte. A férj református lelkész, az asszony községi tanácsos. Nyíres fesztivál volt Homoródszentmártonban. - Még 1941-ben Dunavecse járás nyolc települése kötött testvértelepülési szerződést az akkori oklándi járás nyolc településével Erdélyben. A kapcsolat megszakadt a második világháború után, majd 1991-ben újrakezdjék. /Oláh István: Falunapok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"A Humán Reform Alapítvány ezen a héten 25-30 résztvevővel és meghívottal tartja az első Székelyföldi Közösség- és Közművelődésfejlesztő Vándortábort a homoródszentmártoni Dávid Ferenc Egylet Oktatási Központjában. A rendezvény fő témái a közösségfejlesztés módszertana, illetve a projektmenedzsment. Balla Zoltán, a SZEKE vezetője tájékoztatott, hogy a helyi, főleg homoródmenti községekből jött résztvevők csoportos foglakozásokon sajátítják el a közösségfejlesztés módszertanát, bevezető képzést kapnak a közművelődésről, ugyanakkor megtanítják őket különböző projektek elkészítésére. /Közösségfejlesztő vándortábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 6./"

"Homoródszentmártonban okt. 12-én megnyílt a 24-ik alkalommal megrendezett homoródszentmártoni alkotótábor anyagából összeállított képzőművészeti kiállítás. A tárlaton 19 művész 27 alkotása került bemutatásra. A rendezvényen Nagy Attila, a homoródszentmártoni tábor szervezője köszöntötte a megjelent kiállítókat. /Fekete B. Zoltán: Homoród menti tájak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./"

"A székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében novemberben indul az Udvarhelyszék jövőjéért nevet viselő önkormányzati képzés. A kétéves program során a résztvevők a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. Az első nov. 3-4-én lesz Homoródszentmártonban, a Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferencia Központban. /Jakab Árpád: Képzés Udvarhelyszék jövőjéért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Huszonötödik alkalommal nyílik aug. 12-én Homoródszentmártonban az alkotótábor. Nagy Attila szervező, a Homoródmente Művészetéért Alapítvány vezetője elmondta: az ünnepi alkalomra elkészült a Román Viktor szentmártoni születésű képzőművészt ábrázoló bronzplakett, Székely József alkotása, melyet ajándéknak szántak az idei tábor résztvevőinek. A húsz alkotó között van magyarországi és németországi résztvevő is. Közel négyszáz alkotás maradt Homoródszentmártonban a huszonöt évi "termés" eredményeként. 1991-től a Homoródmente Művészetéért Alapítvány szervezi a tábort, a begyűlt alkotások is az alapítvány tulajdonaként szerepelnek. /P. Buzogány Árpád: Huszonötödször Homoródszentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./"

"Márc. 8-9-én Petrozsényban Bálint Róbert petrozsényi és Koppándi Zoltán lupényi fiatal unitárius lelkészek szerveztek programot, melyet ,,magyarság-kúrának" lehetne nevezni. Arra gondoltak, hogy a Homoródszentmártonban nyaranta megrendezett szórványtábor résztvevőivel évközben is foglakozni kell. Ezután a Zsilvölgyi Ifjúsági Konferencia gyűlésén az éves tevékenységi programról volt szó, az ökumenikus istentisztelet után pedig a kolozsvári Fűszál együttes zenés műsorára került sor. /Ch. A.: Magyarság-kúra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./"

"Aug. 17-én zárul az alkotótábor Homoródszentmártonban. Nyolc festőművész lakja jelenleg a homoródszentmártoni Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferenciaközpontot, itt zajlik a huszonhatodik alkalommal megszervezett alkotótábor. Az egyezség szerint a táborzárás napján mindegyikük két munkát ad át mintegy fizetségképpen a szervező Homoródmente Művészetéért Alapítványnak. A művészek által adományozott festmények fele Gyergyószárhegyre vándorol át, mert ők is támogatják a tábor szervezését. /Zilahi Imre: Festészet és traktor-filozófia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Az Unitárius Egyház négy éve rendszeresen gyermektábort szervez. Idén júliusban Homoródszentmárton, szept. 1-7. közt pedig Várfalva adott otthont a rendezvénynek. Rácz Róbert programfelelős elmondta: a rendezvény megszervezésére az ötletet a már tíz éve működő szórványtábor adta, amelyen etnikai és felekezeti szempontból szórványban élő unitárius fiatalok vesznek részt. A szeptemberi táborba 32 gyermek érkezett. A szórakozás, pihenés, vetélkedők, kézműves foglalkozások és kirándulás mellett a gyermekek gazdag lelki táplálékot kaptak. /Szentes Szidónia: Hagyj magad után nyomokat az úton... Unitárius Gyermektábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

A Kolozsvárról elszármazott Banner Zoltán művészettörténész közel tizenöt éve áttelepedett Magyarországra, Békéscsabára, de változatlanul figyelemmel követi a mai erdélyi művészet alakulását. A monográfia- és tanulmányírás mellett művésztáborok esetében a gyűjtemények "születését" és gondozását és a nyilvánosság elé tárás biztosítását követi. Rendszeres látogatója a homoródszentmártoni, gyergyószárhegyi, a Kézdivásárhely melletti és a zsoboki tábornak. Az erdélyi magyar művészetnek nincs múzeuma, ezért megnő a kisebb gyűjtemények jelentősége, amelyek ezekben a táborokban születnek. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat hozott az erdélyi magyar képzőművészeti életben. Kihalt a klasszikusok nemzedéke: Nagy Albert, Szervátiusz Jenő, Erdős Imre Pál és Bordy András. Mások eltávoztak, úgy mint Tóth László, a képzőművészeti főiskola utolsó magyar tanszékvezetője, vagy Pallós Jutta. Vége annak az állami dotációnak, aminek azonban nagyon nagy ára volt: ideológiai, szellemi, erkölcsi kompromisszum. A képzőművészetben is megindul a polarizáció: a szűk hozzáértők, az elit köre és az alacsony műveltségű nagy tömeg. A művész ebben a helyzetben meg kell hogy találja a modus vivendit, az egyensúlyt. Banner Zoltán ötven éve a művészet krónikása Erdélyben, mindig igyekezett összképet alkotni a kortárs erdélyi művészetről. /Hintós Diana: Mindörökké az erdélyi művészet vonzásában. Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./