Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A mostani kormányváltás idején a vezetők kevesebb mint fele magyar. Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Az RMDSZ meg akarja védeni György Ervin prefektust, aki az elmúlt négyéves tevékenységével bizonyította rátermettségét. /Farkas Réka: Kezdődik a tisztogatás? (Román vezetőt akarnak minden intézmény élére) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Az esztendő utolsó napján egy mentőorvos itthagyta Kovászna megyét, jelenleg három orvos egész és egy fél normával dolgozik a megyei mentőszolgálatnál. Mindannyian a sepsiszentgyörgyi központban teljesítenek szolgálatot, Háromszék többi városában orvos nélkül működik a mentőállomás. A törvény szerint húsz mentőorvosnak kellene dolgoznia a megyében. /Fekete Réka: Még húsz mentőorvos kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Háromszéki egyetemisták, friss diplomások úgy döntöttek, további kapcsolatot tartanak a fiatalabb, még középiskolás generációval, ezért amolyan tanácsadó, támogató testületként létrehozták a KOVAKÖ Szenior Klubot. Kialakult egy csapat régi ,,kovakősökből”, melynek alapító tagjai, úgy döntött, évente a Bátor kiállás díjával tünteti ki azokat a fiatalokat, akik már középiskolásként bizonyítottak a KOVAKÖ-ben. 2008 végén már másodszor adták át az elismerést, Zsigmond József és Serestély Zalán kapta a díjat, és az újonnan alakult klub tiszteletbeli tagjává fogadta Dénes Istvánt, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnökét, amiért éveken keresztül segítette a szervezet munkáját. /Mózes László: KOVAKÖ-s összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Kovászna megyében január 5-én találkoznak a két kormánypárt, a szociáldemokraták és a demokrata-liberálisok képviselői és a magyar önkormányzati vezetők. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, több kormányzati fejlesztési program van folyamatban, remélik, hogy az új kormány ezeket folytatja. Tamás Sándor hangsúlyozta, a közel 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken nem lehet pártpolitikai logika alapján szétosztani a tisztségeket. /Bíró Blanka: Magyar–román tárgyalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Választások, kormányváltások után már szinte törvényszerű, hogy elkezdődik a koncért való marakodás. A győztes pártok osztozkodnak Bukarestben, és ugyanezt teszik megyei szinten. Székelyföldön mégis etnikai színezetet kap a vezetőváltás. Magyar igazgatókat kívánnak románokra cserélni, s bár legtöbb esetben munkájuk ellen nem tudnak kifogást emelni, a változás szükségességét hangoztatják. Menesztenék a magyar prefektust – aki RMDSZ-tagságáról is lemondani kényszerült, és kinek tevékenységével tulajdonképpen mindenki elégedett volt – csak azért, mert egyesek meglátása szerint román vezető kell a kormányhivatal élére. Elfelejtik azt az apróságot, hogy Háromszék vagy Hargita megye mégsem ugyanolyan, mint Románia többi régiója. Székelyföldön a magyar lakosság aránya még mindig majd 70 százalék, így jogában áll beleszólni az elsősorban őt érintő kérdésekbe. A tapasztalat már megmutatta: amelyik hivatal élére román vezető kerül, ott általános tisztogatás kezdődik, minden döntő pozícióba románt helyeznek. Ha megtörténik a nagy vezetőváltás, várható, hogy a magyar önkormányzatoknak nemcsak beleszólásuk nem lehet majd, de rálátásuk sem a bukaresti direktívákra. Minderre, persze, megoldás lehetne a területi autonómia, de nagy előrelépést jelentene a valós decentralizáció is. /Farkas Réka: Politikai vagy etnikai tisztogatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A Kovászna megyei könyvtár belső katalógusát internetre viszi. A könyvtár www.kmkt.ro honlapján, mely pillanatnyilag fejlesztés alatt áll, nemsokára a címek és szerzők, témák világában is lehet majd tájékozódni, jelezte Szonda Szabolcs igazgató. Az év vége az állománygyarapítás terén is eredményes volt a megyei könyvtár számára, a lexikonok, kézikönyvek mellett, az egyetemmel egyeztetve, a hallgatók által igényelt könyvek közül is sikerült a hozzáférhetőeket beszerezniük, vásároltak továbbá sok szépirodalmi kötetet is. /B. Kovács András: A megyei könyvtár kilép az internetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A Kovászna megyei önkormányzatok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány december 30-i sürgősségi kormányrendeletét, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke számításai szerint a háromszéki önkormányzat 2,3 millió lejt-, és további 22 háromszéki település összesen 4 millió lejt veszít el. /Kovács Zsolt: „Kifosztott” önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Háromszéken a lakosság kétharmada élt a másfél évig tartó lehetőséggel, az ingyenes orvosi kivizsgálással. /Fekete Réka: A lakosság harmada lemaradt (Egészségfelmérő program) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Az új esztendőben többet kellene tennünk a két Háromszékért. Haza kellene kerülnie a megye természetes erőforrásaiból fakadó haszonnak – az Őrkőt ugyanis jelenleg Brassóba, Mikóújfalu és Bükszád bazalt- és andezitköveit a Regátba, erdeinket, fáinkat Máramarosba és egyebüvé, pityókánkat a Kárpátokon túlra szállítják, írta dr. Szőts Dániel. A közintézmények élére legalább a megyében 75 százalékban helybelieket kellene kinevezni. A másik Háromszéket, a lapot 2009-ben békén kell hagyni. Nem szabad a szerkesztőséget kitenni jelenlegi helyéről. A háromszékiek hová fordulhatnak segítségért? Az ,,anyaországhoz” nem. A három főbűnös – Gyurcsány, Hiller, Kuncze – azt próbálta elhitetni a 2004. december 5-i népszavazás előtt, hogy a határon túl nincsenek is magyarok. Magunkra vagyunk utalva, tegyünk meg mindent Háromszék felemelkedéséért! – zárul az írás. /Dr. Szőts Dániel: A két Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

A Háromszék napilap nem könnyű munkát vállal, amikor – már-már egyedül az anyanyelvünkön megjelenő sajtóban – van mersze ismertetni a választottjainkkal szembeni eljárásokat, megszólaltatni a jogosan elégedetlenkedőket, írta a lap egy olvasója. Románia a legutolsó európai ország a kommunisták által elkobzott javak visszaszolgáltatásában. Mindennek ellenére az RMDSZ, az érdekvédelmi szervezet képviselői csendben kuksoltak parlamentben. Meg kellene becsülni azokat, akik ébren tartják a tüzet. /Tölgyes Lajos, Sepsibükszád: Mindig lesznek pofázók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Az RMDSZ ragaszkodik Háromszéken az intézményvezetői etnikai arányok megőrzéséhez. Tamás Sándor megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester erről is tárgyaltak a két kormánypárt megyei vezetőivel, akiknek kifejtették: tudomásul vették, hogy a két alakulatnak 70 százalékos többsége van, de emlékeztették a helyi román politikusokat, hogy Kovászna megyében a voksok kevesebb mint 20 százalékát tudták megszerezni. Ragaszkodik az etnikai arányok megőrzéséhez az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) is. /Politikai vagy etnikai logika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Nagyobb bérezés reményében kezdeményez törvénymódosítást a Művelődési Központok Országos Egyesülete – döntötték el január 12-én a Kovászna megyei Árkos Európai Tanulmányi Központjában szervezett találkozónImreh István, a találkozó szervezője, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, a kétnapos találkozón a hazai művelődési központok vezetői abban állapodtak meg, hogy javaslatot tesznek a kulturális intézmények alkalmazottainak bérezéséről szóló kormányrendelet megváltoztatására is. Gondot jelent, hogy a művelődési intézmények nem alkalmazhatnak kutatókat, így egy doktori oklevéllel rendelkező szakembert csak tanácsadói vagy referensi munkakörben lehet foglalkoztatni, alacsonyabb fizetésért. Emiatt nem kapnak szakembereket, Háromszéken például nincs néprajzos, kevés pénzért ugyanis a doktorit végzettek nem nagyon vállalnak munkát. /K. Zs. : Nagyobb bérért módosítanának törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

„Túlméretezett alkalmazotti létszámmal működnek az önkormányzatnak alárendelt intézmények és vállalatok, nagy összegeket pazarolnak el fölösleges állásokra” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, felszólítva az alárendelt intézmények – a közszállítási, köztisztasági vállalatok, a közművek, az idősek otthona, a két színház, illetve a Háromszék táncegyüttes – igazgatóit, hogy ésszerűsítsék alkalmazottaik foglalkoztatását, szervezzék át az intézményt, így jelentős pénzösszeget takaríthatnak meg. „Hét bőrt szeretnének lenyúzni az önkormányzatról az alárendelt intézmények és vállalatok vezetői a költségvetés osztásakor, mert tévesen úgy viszonyulnak az önkormányzathoz, mint az államhoz” – mutatott rá a polgármester, aki szerint irreális, hogy egy intézménynél, amelynek 25-30 alkalmazottja van, tíz csak az adminisztrációval foglalkozzék. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak alárendelt intézményeknél mintegy 1300 személy dolgozik. A polgármester számítása szerint akár évi több százezres összegeket tudnának megtakarítani a fölösleges tisztségek felszámolásával. Újabb illetéket szabna ki a Sepsiszentgyörgyön működő kocsmákra és vendéglőkre Antal Árpád polgármester, a befolyt összegből krízisközpontot működtetnének szenvedélybetegeknek. A polgármester szerint egyre súlyosabb jelenséggé vált az alkoholizmus, és úgy gondolja, az önkormányzatnak is tennie kell valamit, hogy csökkenjen a szenvedélybetegek száma. /Kovács Zsolt: Tisztségeket számolnának fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Megvédi az RMDSZ a magyar intézményvezetőket, ha szükséges, tiltakozó megmozdulásokat is szervez – szögezte le Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki területi elnöke. Kiemelte, az RMDSZ Háromszéken is ragaszkodik az etnikai paktumhoz. /Farkas Réka: El a kezekkel a magyar vezetőktől (Az RMDSZ megvédi embereit). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Mind gyakrabban merül fel az RMDSZ két területi szervezetének egyesítése: elsősorban az alsó-háromszékiek szeretnék beszippantani az annak idején különvált felső-háromszékieket. Újrarendeződnek a megyei RMDSZ-es hatalmi viszonyok, az önkormányzati választásokon nyertes fiatalok igyekeznek minél több és fontosabb, döntő pozíciót megszerezni a szervezetben. Nem véletlen, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester állt elő az ötlettel, és az sem, hogy elválaszthatatlan barátját, Tamás Sándort javasolta a megyei elnöki funkcióra. Egy könnyen kézben tartható szervezet, élén a ,,megyei első titkárral”, kényelmes lenne. /Farkas Réka: Szervezetépítés központosítással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke egyetért a megyében működő két területi szervezet egyesítésével. A felső-háromszékiek, Tamás Sándorral az élen, eddig ellenezték az egyetlen megyei szervezet létrehozatalát. A két háromszéki területi szervezet a 90-es évek közepén vált külön, és első ízben 2007 decemberében, a kudarcos EP-választási szereplés után vetette fel az RMDSZ csúcsvezetése az újraegyesítést. /Farkas Réka: Egy jobb, mint kettő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Háromszék megyében a tizennyolc év alatt befektetett közvetlen külföldi tőke nem éri el a kétszázmillió dollárt, 1990 óta összesen 177 millió dollár tőke érkezett a megyébe. Legtöbb Magyarországról (64 millió dollár), a további sorrend: Hollandia (50 millió dollár) és Németország (22 millió dollár). Háromszéket továbbra is elkerülik a külföldi befektetők, míg az országba évente több milliárd euró érkezett. /Ferencz Csaba: Kullogunk (Tőkeberuházás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Közös levélben fordulnak a bukaresti hatóságokhoz a háromszéki polgármesterek, döntötték el a héten a felső-háromszéki polgármesterek bálványosi találkozóján. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök támogatja az ötletet, mert a föld- és erdő-visszaszolgáltatások esetén mindenütt ugyanazok a gondok. A találkozón elhangzott, hogy nincs politikai akarat a Vrancea megyéhez csatolt erdők visszaszolgáltatására. A háromszékiek telekkönyvekkel tudják igazolni, hogy több mint tízezer hektárra jogosultak, ezt azonban a szomszédos megye földosztó bizottsága nem hajlandó elismerni. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár háromszéki területet átcsatoltak Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez. Bákó és Buzau megyében a többéves eljárás eredménnyel zárult, de a Vrancea megyébe került területekért évek óta eredménytelenül harcolnak. /Közös lépés az erdőkért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

A magyar kultúra napjára a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Kovászna Megyei Tanács támogatásával Nagyjaink – Háromszék jeles szülöttei címmel Szőts Zsuzsa szerkesztésében 2009-es évfordulós listával rukkolt ki. /Sylvester Lajos: Nagyjaink – Háromszék jeles szülöttei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Az MPP és a PDL Kovászna megyei szervezete együtt fog működni a helyi önkormányzatokban és a megyei tanácsban, jelentette ki Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke. Csinta szerint az MPP képviselői az infrastruktúra fejlesztés ütemének felgyorsításáról, az intézmények decentralizálásáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a gyógy-turizmusról, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház rehabilitálásához szükséges alapok kiutalásáról is beszéltek, és a PDL megyei vezetőségének támogatását kérték a román nyelvtanítási módszereinek módosítására a magyar diákoknál. Gheorghe Baciu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke az MPP képviselőivel való találkozó után kijelentette, a szervezet hajlandó együttműködni az MPP vezetőivel a vidék fejlesztését érintő ügyekben. /Önkormányzati együttműködés az MPP és a PDL között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése – hangzott el Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson. A fórumon Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Tulit Attila szerint a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. /Farcádi Botond: Közös ügy (Székelyföldi Termék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Jó hangulatban zajlott az MPP és a D-LP Háromszék megyei vezetőinek tárgyalása, nyilatkozta Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezetője. A találkozót az MPP kezdeményezte. Az MPP-s küldöttség ismertette azokat a megye témaköröket, melyekben számítanak a kormánypártok támogatására. Fontosnak tartják az infrastruktúra fejlesztésének folytatását, a fejlesztési régiók átalakításának szorgalmazását és megvalósítását, a megyei intézmények decentralizálását. Oktatási kérdésekben két témát vetettek fel: a román nyelvet a magyar gyerekeknek ne anyanyelvként tanítsák, illetve ne román nyelven oktassák Románia földrajzát és történelmét. Támogatást kértek a Fogolyán Kristóf-kórház rehabilitálásának felgyorsításához. /Farkas Réka: Tabu a székelyföldi fejlesztési régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

A magyar kultúra napján kezdődött a Benedek Elek Emlékév Háromszéken. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke közölte: Benedek Elek honlapot szerkesztettek és azt tervezik, hogy a meseköltő szülőfalujában mesefalut hoznak létre. /Kovács Zsolt: Megvalósul a székely tündérország. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Feszültté tette a politikai légkört a magyar vezetők eltávolításának perspektívája. Az „etnikai tisztogatás” látható mindenütt. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szóvá tette, hogy a magyar intézményvezetők elleni „etnikai tisztogatás” a háttérben már kezdetét vette. Például az ő tisztségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete már kiszemelte egyik embere számára. – A versenyvizsga eredményét máris ismerni lehet, jegyezte meg az intézményvezető. Háromszéken még nem váltottak le magyar intézményvezetőket, de „készülnek rá”. A két kormányzó párt – a PSD és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) – Szatmár megyei vezetői egyezményben rögzítették, hogyan osztják el egymás közt a helyeket. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ – és egyben a megyei tanács – szerint mindenképpen tárgyalni kell az igazgatói helyek megtartásáról. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy várható-e igazgatócsere az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények élén, a Maros megyei RMDSZ szervezete tárgyalásokat kezdeményezett a kormánypártok megyei vezetőivel. Bihar megyében sem lehet még pontosan tudni, kiknek kell távozniuk a megyei közintézmények éléről, jelezte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Aradon Király András megyei RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, tárgyalni próbálnak a PD-L és a PSD helyi szervezeteivel arról, hogy a megye közintézményeinek vezetőségében megtarthassák a szövetség egyes tagjait. /Erdélyi magyar ómen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Politikai körökből értesültem, hogy leváltanak tisztségemből, sőt, már utódomat is megnevezték dr. Braic Emilia, maroshévízi orvos személyében – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság igazgatója. Az új egészségügyi miniszter kijelentései alapján mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre számítanak az igazgatóságon. /Forró-Erős Gyöngyi: Leváltják dr. Tar Gyöngyit? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Magyar nyelvtanfolyamokra küldenék a háromszéki rendőröket megyei önkormányzati tanácsosok, a román tanácstagok szerint viszont a magyaroknak kellene inkább románul megtanulniuk. A rendőrök magyarra tanításának javaslata Baka Mátyás RMDSZ-es tanácstagtól, a szövetség felső-háromszéki elnökétől származik. Indoklása szerint Háromszéken több olyan magyar település is van, ahol a lakosok nem tudnak románul, a település rendőre pedig az ott élők nyelvét nem beszéli. Ioan Solomon szerint azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megtanulják az ország hivatalos nyelvét. /Kovács Zsolt: Magyaróra román rendőrnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Miután két évig hasztalan fizette a tagságdíjat, Kovászna megye tanácsa kilépett az Európai Hegyvidéki Régiók Választott Tisztségviselőinek Szövetségéből. A kilépésről a háromszéki önkormányzat január 27-én tartott ülésén döntött. /Kovács Zsolt: Kilépett Háromszék a „hegyvidékből” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Január 23-án a Kézdiszentlélek nagyközség Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthonában megalakult a Fiatalok Kézdiszentlélekért Szervezet, rövidítve a FIKSZ. Az alakuló ülésen Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere, Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke is jelen volt. Az elnöki tisztséget Karacsi Barna, az ifjúsági szervezet kigondolója tölti be. /Iochom István: Megmozdultak a kézdiszentléleki fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./