Erdővidéken november 23-án zárult a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében lebonyolított, tizenhat települést együvé ölelő egyhetes kulturális rendezvénysorozat. A sok rendezvény fő jellemzője a kulturális és művészeti önképzés csoportos megnyilvánulása és a műfaji változatosság. A találkozók nyilvánvalóvá tették ennek a földrajzi, néprajzi, nyelvi és kulturális egységnek a történeti és kortársi összetartozását, írta Sylvester Lajos. Az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényeit színezték a húsz éves Kájoni Consort régizene-együttes fellépése, de meglepetésszerű volt a helyi kötődésű könyvfelhozatal is: Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauza, Nagybaczoni Molnár Ferenc kötete, a Tábornokok földje, Erdővidék és Antal Jenő Vadászemlékeim című önéletírása. /Sylvester Lajos: Erdővidéki frigyre lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

Háromszék épített örökségének védelméről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön, a hét végén a hatodik Civil Napokon. „Meg kell akadályozni a székelyföldi régiségek, tárgyi értékek kihordását, kilopását az országból”, – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, egyre több székelyföldi parasztbútort, értékes tárgyi emléket visznek külföldre. Tamás Sándor maga is régiséggyűjtő, a Civil Napok megnyitóján egy közel 100 oldalas, az 1848-as forradalom és szabadságharc előtti években kelt dokumentumcsomagot adott át a Székely Nemzeti Múzeumnak. Tamás Sándor kifejtette: „Vannak olyan emberek, akik erdélyi múzeumokból, levéltárakból kihordják az értékes dokumentumokat, és külföldön laponként 10 és 20 eurós összegért eladják”. A Székely Nemzeti Múzeumban a konferenciát bevezető kiállítás is a falusi épített értékek megmentését tükrözte, Varázslatos Bikfalva címmel. /Kovács Zsolt: Kicsempészett értékek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Megjelent Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauz /Tortoma Kiadó, Barót/ című könyve, a várhoz fűződő mondákat és legendákat is tartalmazza. Könyvében 54 kő- és földvárról, várhelyről és várhegyről ad képet rajzokkal. A kivitelezés a Cova-Print Nyomdát dicséri. Ritka pillanat, amikor az olvasmányosság, a tudományosság, a laikus ember mese- és képzeletvilága ilyen szerencsésen megfér egymás mellett. A kommunista diktatúra éveiben voltak, akik pártmegbízatással azért járták e táj történelmi emlékhelyeit, hogy feltérképezzék, mit kell elpusztítani majd, ami az új történelemcsinálók útjába áll. Eközben Kisgyörgy Zoltán azért rótta a vidéket, azért kutakodott a népi emlékezet mélységeiben, hogy ezen értékeket megmentse. Mostani szövegeinek alapját képezik az egykori Megyei Tükörben, a Múlt idők tanúi sorozatban (1978–1980) közölt várismertetők. /Sylvester Lajos: Háromszéki vártúrakalauz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Soha még ilyen győzelmet nem aratott az RMDSZ – nyilatkozta a Duna Televízióban Frunda György, s valóban úgy tűnik, sikerül megőriznie a szövetségnek eddigi parlamenti arányát. Töretlen az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarok körében – emelte ki Markó Béla elnök is. Azonban az RMDSZ-nek a rá leadott voksok számával is szembesülnie kell: a 90-es évek elejét majd egymillió szavazatot kapott, de még négy évvel ezelőtt is több mint 600 ezren voksoltak rá. 2004-ben a képviselőházi lista 628 000, a szenátusi lista 637 000 szavazatot kapott. A mostani részeredmények tetemes fogyatkozást mutatnak, 90 százalékos feldolgozottságnál alig 400 ezer támogatója volt a szövetségnek. Rosszabb a helyzet Háromszéken, a végleges adatok szerint feleződött az RMDSZ támogatottsága: négy esztendeje 72 000 szavazatot kapott a szövetség, most 35 500 körüli a voksok száma. A magyarság vezetőinek érdemes lenne elgondolkodniuk, versenytárs nélkül csak ennyit sikerült elérniük, a néhány függetlenként induló összesen kevesebb mint 20 000 szavazatot vitt el. A számok tükrében rendkívül vitatható a Markó által emlegetett ,,töretlen támogatottság”. /Farkas Réka: Még egy ilyen győzelem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

A Háromszék lapot okolják a gyenge háromszéki részvételért az RMDSZ helyi vezetői. Márton Árpád több országos lapnak, hírügynökségnek nyilatkozta, a Háromszék felelős, mert távolmaradásra, érvénytelen voksolásra buzdította a választókat. Egyetlen példával sem támasztotta alá vádaskodását, és a lap kérdései elől elzárkózott. Márton Árpád legdurvább kirohanását a Transindex közölte: ,,Van egy monopolhelyzetben levő magyar lap, melynek felelőtlen újságírói nem vették észre, hogy román érdekeket szolgálnak. Arra buzdították az olvasókat, hogy ne menjenek el szavazni, szavazzanak a függetlenekre, vagy szavazzanak érvénytelenül. Ezt le lehet ellenőrizni, mint ahogy azt is, hogy hogyan mocskolták az RMDSZ-jelölteket, miközben semmilyen információt nem nyújtottak például Ötvös Mózes képviselőjelölt ’89 előtti életéről, vagy arról, hogy később hogyan szerzett vagyont. Kovászna az egyedüli megye, ahol ilyen monopolhelyzetben levő, egyértelműen rossz irányban elkötelezett napilap van, számomra ez magyarázza az eredményt. Megengedhetetlen, hogy egy napilap reklámoldalon elsikkasztva hozza azt a közérdekű információt, hogy ki melyik utcába menjen szavazni. ” Hasonlóan nyilatkozott a Transindexnek Albert Álmos is, aki szerint ,,egyértelműen az RMDSZ és a háromszéki magyarság ellen dolgozó Háromszék napilapnak köszönhető”, hogy 5000 szavazatnál is többet kapott a függetlenként induló Szilágyi Sándor, meglátása szerint ,,egy teljesen ismeretlen személy nem kaphat ennyi szavazatot”.,,A háromszéki alacsony részvétel elsősorban annak köszönhető, hogy háromszéki politikusaink nem dolgoztak az elmúlt 4–8 évben, nem tudtak meggyőzőek lenni, a szociális és gazdasági problémák miatt nagyon rossz hangulat alakult ki” – nyilatkozott a Transindexnek Takács Csaba kampányfőnök. Takács szerint a gyenge részvétel annak is köszönhető, hogy a sajtó – elsősorban a Háromszék – ellenségesen viszonyult az RMDSZ politikusaihoz. /(-kas): Össztűzben a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Háromszék, 1848–48 /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvének harmadik, bővített kiadását Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Sepsiszentgyörgyön az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel – hangoztatta Egyed Ákos. /Szekeres Attila: Háromszék ünnepe (Forradalom, szabadságharc). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A romániai magyarok megértették: a parlamenti választásokon nincs helye a széthúzásnak, csak egységes fellépéssel tudunk parlamenti képviseletet biztosítani, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A veszteség az, hogy Kolozsvárnak esett egy magyar szenátora, és nincs Hunyad vagy Beszterce-Naszód megyének RMDSZ-es képviselője. A Kolozs megyei magyarok nem mentek el olyan részben szavazni, mint a románság. Kovászna megyében még az országosnál is alacsonyabb volt a részvétel. „Ennek az egyik oka, hogy az RMDSZ imidzse nem a legjobb a szóban forgó megyében, amiben nagyon nagy szerepet játszott a Háromszék megyei napilap is” – mondta Kelemen Hunor. A választások eredménye az MPP veresége, mert a függetlenként induló jelöltek mögé állt. /Lokodi Imre: „Bölcs volt az erdélyi magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Romániában a nacionalista hangulatkeltésnek nincs nagy esélye, az RMDSZ-kormányzásnak ez legjelentősebb vívmánya, állapította meg Bíró Béla. A nacionalizmus a racionális érvekkel, a fenntartásokkal szemben tehetetlen. „Elegendő egyetlen józan hang, amely román szájból hangzik fel, hogy a vita a nacionalista eufória fellegeiből az együttélés valóságába szálljon alá” – a cikkíró szerint. Az RMDSZ igazi gondjai a közeljövőben sem a román–magyar viszony, sokkal inkább a magyar–magyar viszony problémáiból adódnak. Az RMDSZ választói bázisa érzékelhetően apad. A válság legtisztább jelei a Székelyföldön, különösképpen Háromszéken érzékelhetőek. Ezen el kell gondolkodni az RMDSZ vezetőinek. Háromszéken súlyos hiba volna a viszonylagos sikertelenségért a Háromszék című napilapot felelőssé tenni. Bíró Béla szerint Háromszéken „két – az idő által ideológiailag és morálisan meghaladott – érdekcsoport, a lap közvetlen támogatóinak és az RMDSZ klientúrájának küzdelme rontotta le a magyar politizálás esélyeit. ” /Bíró Béla: Sikerek és aggodalmak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az egységes dolgozatírás gyakorlatának megszüntetését kéri Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő. Kifejtette, hogy az egységes dolgozatírás fölöslegesen elvesztegetett napokat, és fölösleges kiadást jelent. Ehelyett a decentralizációt kellene megvalósítani, hogy az iskolák maguk dönthessék el, milyen módon válogatják be a diákokat. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség erre vonatkozó tanulmányát továbbította a szaktárcához. /(K. Zs.): Autonómiát kér a háromszéki tanfelügyelőség. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Először ülnek össze az RMDSZ megújult frakciói december 6-án Marosvásárhelyen, december 8-án pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) Bukarestben kiértékeli a választások eredményét, valamint az új kormánykoalíció témája is napirenden szerepel. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint szervezési és személyi problémák vannak a Kovászna megyei RMDSZ-szervezeteken belül, ennek tulajdonítható az alacsony választási részvétel. Az elöljáró rámutatott, négy éve 70 ezren voksoltak a szövetség jelöltjeire, míg most csak 35 ezer szavazatot kaptak. Antal Árpád megoldásként azt javasolta, hogy szüntessék meg a két háromszéki területi RMDSZ-szervezetet, mivel ilyen kicsi megyében elég egyetlen szervezet is, és az új Kovászna megyei RMDSZ-szervezet élére Tamás Sándor megyei tanácselnököt nevezzék ki. Tamás Sándor volt az, aki korábban a két területi szervezet létrehozását szorgalmazta, ezért nem támogatja az egységes megyei szervezet megalakítását. Ezzel ellentétben Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke támogatja a két szervezet összevonását. /B. S., K. Zs. : Háromszéki egyesülés-terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A választási eredmény Alsó-Háromszéken 33,51 százalékos részvétel mellett jött létre. A gyenge jelenlétért a legnagyobb felelősség az RMDSZ vezetőségét terheli. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint az alsó-háromszéki RMDSZ vezetősége elszakadt az emberektől, s igyekszik minden hibát az MPP-re és a Háromszék napilapra hárítani. Ezen változtatni kell. A Kereszténydemokrata Mozgalom a tisztújítás minél hamarabbi, demokratikus megszervezését kéri. /Szőke Szabolcs a Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából: Őszinte önelemzést és tisztújítást kér a Kereszténydemokrata Mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A választási győzelem után sem látszik csitulni a háromszéki RMDSZ-nek a Háromszék lappal szembeni gyűlölete. A voksolást követő napokban azt állították: azért volt alacsony a megyében a részvétel, mert a Háromszékben közölt cikkek távolmaradásra, függetlenekre szavazásra ösztönözték a polgárokat. Konkrétumot nem emlegettek. Sokan jelezték, nem tudják, mitévők legyenek, csak egyik vagy másik jelöltre szavaznának, így talán jobb lenne, ha el sem mennének. A Háromszék erre megírta, ilyen esetben is létezik megoldás, nem emelték ki, hogy független vagy RMDSZ-es legyen a kiválasztott. Kampánycsend lévén ez nem is lett volna helytálló. Márton Árpád azonban ezt az írást okolta a nagyarányú távolmaradásért. Albert Álmos a Székely Hírmondó legfrissebb számában azzal vádolta a Háromszéket, hogy ,,gusztustalan” módon a lap átírta a sajtótájékoztatókon mondottakat. Példákkal nem igazolta állítását. Egyetlen RMDSZ-szel kapcsolatos hírt sem közöltek a kampányban – állítja Albert Álmos, pedig ebben az időszakban is megjelent minden jelentős, kormányzattal, megyei vagy városi önkormányzatokkal kapcsolatos információ, szép számmal olyanok, melyeknek főszereplői RMDSZ-es tisztségviselők. Hat újságoldalon közölték a jelöltek kérdésekre adott válaszát. Az RMDSZ megyei vezetői nemcsak szóban mocskolják a Háromszéket. Albert Álmos már a választások után két nappal jelezte, a Háromszék napilap repül a székházból, és egy hétre rá megkapták a megyei tanácselnök újabb felszólítását: december 15-től ki kell költözniük. Bűnbakot keresnek, mert pártjuk vezetői számon kérik rajtuk, hogy az összes RMDSZ-es jelölt közül éppen Márton Árpádnak és Albert Álmosnak sikerült a magyar szavazók arányaihoz mérten legkevesebb voksot összesíteniük. /Farkas Réka: Továbbra is felelősséget hárít a háromszéki RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Megjelent megyei tanács küldötte Sepsiszentgyörgyön a sajtóépületben, a Háromszék szerkesztőségében, megnézte, megfelelő lenne-e az épület gyermekvédelmi igazgatósági központnak. A lap szerkesztősége 1968 óta itt működik. Az RMDSZ híve és tagja volt mindig. De egyre inkább kiábrándul az RMDSZ bosszúálló és harácsoló tisztségviselőiből, írta Magyari Lajos, a lap főmunkatársa. Ez az épület sajtóháznak épült. Most a megyei tanács ki akarja tenni a szerkesztőséget, annak ellenére, hogy milliárdos befektetésekkel korszerűsítették. Milyen erkölcsi alapon akarják tönkretenni a Háromszéket? /Magyari Lajos:... És jött egy ifjú hölgy... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Háromszéki képzőművészeket is bemutat a Bázis című kortárs képzőművészeti folyóirat (http://www.bazis.ro/) legújabb, harmadik száma. A Csíkszeredában 1500 példányban kiadott, igényes kivitelezésű lapban az ETNA & HATok performanszairól láthatóak fényképek, illetve a Magma projektről olvasható rövid összeállítás. A Bázis szerkesztője, Berszán Zsolt december 12-én Sepsiszentgyörgyön a Míves Házban mutatta be a kiadványt. /Mózes László: Kortárs képzőművészeti kiállítótérről a Bázisban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Falun jóval többen buktak román nyelv és irodalomból, mint városon – derült ki az egységes félévi dolgozatok háromszéki eredményeinek összesítőjéből. A IX. osztályba jutást is befolyásoló egységes félévi dolgozatok eredményei újból bebizonyították, hogy a többségében magyar anyanyelvű diákok amiatt teljesítenek gyengén románból, mert a román anyanyelvűekével azonos tankönyvekből nem tudnak kellőképpen felkészülni, az egységes követelményrendszernek nem tudnak eleget tenni. Háromszéken 2036 VII. és 1901 VIII. osztályos tanuló román tudását mérték fel, közülük 774-en, illetve 600-an megbuktak. Az ötös alatti dolgozatjegy ugyan nem jelenti azt, hogy az illető tantárgyból félév végén a tanuló nem érheti el az átmenőt, de ez a jegy rontja az általánosát, és ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy erős IX. osztályba jusson be. A magyar gyermekek anyanyelvük irodalmából és nyelvtanából jól teljesítettek, mindkét évfolyamon 91–92 százalék közötti az átjutás, a jegyek fele nyolcason felüli. /Fekete Réka: Tömeges bukás románból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

A Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet vezetőtestülete közleménye szerint ,,megdöbbenéssel és felháborodással értesült a Háromszék független napilap ellen indított méltatlan támadásról, ami a szerkesztőség kilakoltatását körvonalazza”. A Nagy Gábor elnök által jegyzett közlemény szerint ,,meggondolkoztató, hogy az a szövetség, amely önmagát mint a romániai magyarság érdekeit képviselő szervezetet határozza meg, nem tűri a másként gondolkodást és a szabad véleménynyilvánítást, tekintettel arra, hogy a kilakoltatási szándék hátterében a megyei tanács elnöki hivatala húzódik meg”. A szervezet cselekvő támogatásáról biztosítja a szerkesztőséget, és állásfoglalásra kéri a pártfüggetlen civil szervezeteket, mert szerintük ,,vétkesek közt cinkos, aki néma”. /A Háromszék védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Ha 2007 a nekiindulás éve volt, 2008 pedig a szervezeti megerősödésé, akkor 2009 remélhetőleg a kibontakozás esztendeje lesz a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) számára – jelentette ki Bereczki Kinga, az ernyőszervezet éves közgyűlésén. Bemutatták a Háromszéki Civil Katalógust, majd újabb tagszervezetek csatlakozásáról döntöttek, és megválasztották a szervezet elnökségét. Bereczki Kinga felsorolta az eddigi eredményeket, többek között a kéthavonta megrendezett civil kerekasztalt, amelyen önkormányzati vezetőkkel találkoztak, megemlítette a pályázatíró képzéseket, a Szent György-napok alatt felállított civil sátrat, a Háromszék napilapban indított Civil híradó rovatot. Szeretnék létrehozni a CIVNET hálózatot, amely folytonos kommunikációt tenne lehetővé a civil szervezetek között. A Háromszéki Civil Katalógust Nemes Előd alelnök, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. A tavalyi, első kiadáshoz képest az idei bővült, közel kétszáz háromszéki szervezet adatait tartalmazza. A CIVEK vezetői tisztségét a következő két évben is Bereczki Kinga fogja betölteni. A nyolc új egyesülettel immár megközelíti a negyvenet a CIVEK tagszervezeteinek száma. /Farcádi Botond: Teret a civileknek (CIVEK-közgyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ szót emel a szólásszabadság korlátozása ellen, és csatlakozik a Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet felhívásához. Határozottan elutasítják a szólásszabadság korlátozásának minden formáját. Elítélik a Háromszék napilap ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket, és felhívják a figyelmet, hogy ez az a lap, amely a háromszéki polgárok számára az olvasói leveleken, álláspontokon keresztül a lakosság igényeit, sérelmeit is nyilvánosságra bocsátja, ezáltal válik a háromszéki polgárok lapjává. A tiltakozó nyilatkozatot Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke írta alá. /Civilek a Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Nem csupán ünnepi, hanem munkajellege is lesz a Magyar Polgári Párt országos tanácsának 2009. március 14-én, erről döntöttek a hét végén Székelyudvarhelyen a bővített vezetőtestületi ülésen az alakulat képviselői. A megbeszélésen majdnem valamennyi megyei szervezet képviseltette magát. Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke közölte, a háromszéki küldöttségnek sikerült érvényesítenie álláspontját, a megyei szervezetek képviselőinek többsége egyetértett azzal, hogy a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára tervezett kongresszus ne csupán ünnepi, hanem munkajellegű is legyen. /Farcádi Botond: Ünnep is, munka is (MPP-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Első lépésként már tárgyaltak a vállalkozók egy részével a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, most olyanokat igyekeznek megkeresni, akik már levédett termékeket, például kürtőskalácsot gyártanak, véleményükre kíváncsiak – mondta Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. Elképzelésük szerint díjat is alakítanának, minden esztendőben kiosztanák Az év székelyföldi terméke kitüntetést. Az MPP bízik benne, hogy kezdeményezésük mozgalommá válik. /Farkas Réka: Közmeghallgatás a Székelyföldi termék márkanévről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

A hetedikesek és nyolcadikosok egységes dolgozatainak eredményei rosszabbak vagy a tavalyihoz hasonlóak Hargita és Kovászna megyében, jobbak az eredmények Maros megyében. Szatmár megyében is jobbak az eredmények, mint a korábbi években. A háromszéki diákoknak több mint egyharmada, 34 százaléka nem kapott átmenőjegyet a román nyelv és irodalom dolgozatára. Még tavalynál is rosszabbul teljesítettek a háromszéki tanulók, akkor 70 százalék fölött volt az átmenőjegyet elérők aránya. Hargita megyében a diákoknak közel fele nem ment át a románvizsgán. Idén, akárcsak tavaly, román nyelv és irodalomból szerepeltek Hargita megyében a legrosszabbul a diákok. /(O. M.): Gyengébb dolgozatjegyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke értékelte az évet: nehéz, de eredményes volt az RMDSZ számára a 2008-as esztendő, két választást is megnyertek, előbb az önkormányzatit, majd pedig a parlamenti választásokat, a kormányzati munka is nagyon jó teljesítményként értékelhető. Majdnem 200 polgármesterük, sok helyi és megyei tanácsosuk van, négy megyét pedig RMDSZ-es elnök vezet. Háromszéken a magyarok részvétele alacsonyabb volt a kelleténél, ha ott többen mentek volna el szavazni, akkor Kolozs megyének most lenne szenátora. Kolozs megyére és Kolozsvárra ezután is odafigyel az egész RMDSZ. Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti, hangsúlyozta Markó. A jövő évet politikailag két választás határozza meg, a júniusban sorra kerülő európai parlamenti választások lesz az újabb kihívás. Az őszi államelnöki választással kapcsolatosan Markó egyelőre nem tudja megmondani, hogy mennyire lesz tét az RMDSZ számára. /Ferencz Zsolt: „Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Elhunyt Kovács József, Erdővidék északi régiójának legkiválóbb ismerője, a Háromszék külső munkatársa, topográfusa, kartográfusa, térképésze nemcsak erdőnek, mezőnek, hanem a szénbányák belső labirintusának is. Székelyszáldobos, Bardoc, Erdőfüle és Olasztelek térségében a helynevek ezreit gyűjtötte egy csokorba. Lejegyezte a régi történeteket, a helyi népszokásokat, késével-bicskájával megörökítette a száldobosi faragott fejfák motívumvilágát. Kopjafát faragott minden idők egyik legnagyobb magyar történészének, László Gyulának.,,Jegyezgetem a veszendő dolgokat – mondta utolsó találkozásuk alkalmával –, mert a betűk emlékeznek akkor is, ha mi már nem leszünk. ” Kovács József tolla, faragókése örökre megpihent. /Kisgyörgy Zoltán: A betűk emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust, a nagykoalíció két alakulatának egyezkedései eredményeként. Jelenleg végzi a prefektusi tanfolyamot Olosz Gergely RMDSZ-képviselő és Hobincu Zoltán, a háromszéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője, ők azonban esélytelenek, mert egyikük RMDSZ-es képviselő, a másikat pedig a liberális párt nevezte ki igazgatóvá. György Ervin prefektus korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. /Horváth István, Kovács Zsolt: PSD-s „székely” prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./