"Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése (AER) Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Kolumbán Gábort a vaslui-i bíróság rágalmazásért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyű Aris Industry S. A. ügyvezetőjeként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román?magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja fel. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki, amelyben rögzítette azt, hogy "minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerződés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó képességűnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék." Aristide Roibu alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt? Az indulatosság és agresszivitás, amellyel Aristide Roibu kifejti nézetét anélkül, hogy a beszélgetések során felmerült kérdésekre válaszolna, arra késztet, hogy az illetékes szervekhez forduljunk, kérve a pénzügyi átutalások törvényességének, a behozatalnak és az építkezés költségeinek felülvizsgálását." - Aristide Roibu ezt rágalmazásnak vélte, és panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint őt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo, "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd megjegyezte: egész egyszerűen nem értette, hogyan is állapíthatta meg a vaslui-i bíróság: fennállnak a rágalmazás tényálladéki elemei. Mindenekelőtt nem a vitatott alattomos kifejezést tartja rágalmazónak, amelyet románul egyébként helyesen nem szubverzívnek, tehát Roibu olvasatában az állam belső rendjét aláásónak kellett volna fordítani, hanem perfidnek (e fogalomnak viszont semmi köze sincs az államrendhez). Az ítélet indoklása szerint a rágalmazást azáltal követte el Kolumbán Gábor, hogy azt állította: a sértett jogtalanul, a svájci Basel Hilft Alapítvány felhatalmazása nélkül ajándékozta a kérdéses csereháti ingatlant az apácarendnek. Ez az indoklás azért is érthetetlen, mert a csereháti ingatlan tulajdonjogi helyzetéről a marosvásárhelyi bíróságon folyamatban van egy per - mindaddig tehát, amíg a polgári bíróság jogerősen nem állapítja meg, hogy az ingatlan ajándékozása szabályos volt, hogy annak ki is a jogos tulajdonosa, bárkinek jogában van ebben a kérdésben szabadon véleményt nyilvánítani. Aristide Roibu panasza nem is vonatkozott az ajándékozással kapcsolatos véleményre, ő a szubverzív kifejezést panaszolta, tehát az ítélet ebből a szempontból is szakmailag elképesztően dilettáns. A vaslui-i megyei törvényszék - gyanús gyorsasággal - a fellebbezési tárgyalást már március 10-ére ki is tűzte. Kolumbán Gábor időközben a Román Legfelsőbb Ítélőtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bűncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság a csíkszeredai lett volna. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak az "Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikk kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Elfogadhatatlan a politikai szólásszabadságnak a bírói út felhasználásával való korlátozása. Ezzel az ítélettel is a román igazságszolgáltatás túllépte az egyezmény biztosította szólásszabadság korlátozási lehetőségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. Kincses Előd szerint "jogosan elvárjuk, hogy a román állam az idézett egyezmény szellemében védje meg Kolumbán Gábort." /Kincses Előd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadó az erdélyi hegységeknek szentelt turisztikai könyvsorozatát (Erdély Hegyei) a most megjelent nyolcadik kötettel folytatta: Xántus János-Xántus Juliánna: Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke c. munkájával, amelynek hátlapján a továbbiakban a következő kalauzokat ígéri: Csíki-havasok, Torockói-hegység, Királykő-hegység, Nemere-hegység, Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Az említett kiadó egy másik, Barangolás a székelyföldön c. sorozatának (amelyből eddig Hargita megye kalauza látott napvilágot) ezúttal a Maros megye c. kötete is piacra került Balás Árpád szerkesztésében. A Pallas-Akadémia a továbbiakban Kovászna megye monográfiáját ígéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

"Az RMDSZ stratégiája elfogadhatatlan, Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR első alelnöke Temesváron. Szerinte az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán "nem európai, Amerika ellenes megfogalmazások hangzottak el". Toró T. Tibort - mint mondta - "azért küldtek éppen ide Temesvárra, hogy megbontsa a városban és a megyében a toleranciát, az etnikumok közti harmóniát". - Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke párthívei brassói tanácskozásán kijelentette: "Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyékben, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak". /RMDSZ-ellenes kirohanások. Még a levegőt is elvennék a magyaroktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"

"Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./"

A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön című útikönyvsorozatának első kötete Hargita megye, a második Maros megye, és készül a harmadik: Kovászna megye. A Maros megyét bemutató könyvnek Balás Árpád a szerkesztője. A kötet tartalmazza mind az 513 Maros megyei település leírását, nemzetiségi és felekezeti adatait. A szerzők bejárják a megye tájait, elmondják az útba eső városokról, falvakról, hogy kik lakják ma, vannak-e a helyhez fűződő említésre méltó történelmi események, melyek voltak hajdan a település nevezetes épületei, kastélyai, kúriái, s ha megmaradt-e belőlük bár egy kaputorony, egy bástya, egy falképtöredék, egy fogadalmi oltár, vannak-e érdekes szellemi hagyományai a falunak, jeles szülöttei. A könyvet román-magyar, illetve magyar-román helynévmutató és részletes térképmelléklet egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

"Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

A szenátus június 7-i ülésén Puskás Bálint Zoltán szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azokkal az erőszakos, soviniszta-nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban, melyeket a június 5-i román-magyar labdarúgó mérkőzés nyomán lehetett tapasztalni egyes erdélyi városokban. A román csapat győzelmének ünneplése magyarellenes, a romániai magyarsággal szembeni, fenyegető demonstrációba csapott át. Kövekkel dobáltak meg Nagyváradon egyházi hivatalokat, Kolozsváron többek között a Magyar Színházat, és megrongáltak Hargita megyei rendszámú gépkocsikat is. A magyarságot fenyegető erőszak reális veszélyéről lehet beszélni. Az RMDSZ ismételten hangoztatni kívánja, hogy az efféle sovén-nacionalista megnyilvánulások gerjesztői az etnikumközi feszültségeknek s az alkotmányos rend és a jogállam destabilizálásához vezethetnek. Erőteljesen tiltakozik az ilyen tendenciák felerősödése ellen - mondotta az RMDSZ háromszéki szenátora. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz./

Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke reagált arra, hogy Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere megdöbbent azon, hogy a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítéséről folyt tanácskozáson Orbán nem csatlakozott a Hargita megyei tanács által kezdeményezett humán erőforrás konzorciumhoz. Orbán Árpád kifejtette, hogy a Kovászna megyei tanács egyetért a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítésével. Azért nem csatlakoztak, mert az eddigi közös vállalkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Sepsiszentgyörgyön működő két főiskolai szak - menedzserképzés és helyi közigazgatás - mellett ősztől indul Kézdivásárhelyen a magyar nyelvű felsőfokú tanítóképzői szak. Kezdeményezték egy pénzügyi főiskola elindítását, ebben az ügyben tárgyaltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával. Ugyancsak kezdeményezték az együttműködést a Veszprémi Egyetemmel, elindult az oktatói és hallgatói csere. /Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke: A székelyföldi magyar oktatásért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

A csíksomlyói Szent Anna Iskola, az ország egyetlen magyar nyelvű kisegítő szakiskolája kilátástalan helyzetben van. A tulajdonképpen Hargita és Kovászna megyei enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyerekek tanítására hivatott iskola már évek óta nem tudja fogadni a háromszékieket, helyhiány miatt. A 136 diák így is eléggé nyomorúságos körülmények között lakik, étkezik. A Szent Anna Iskola gondja, hogy öt épületben szétforgácsoltan működik. A tanügy általános pénztelensége őket is komolyan érinti. Nincs miből élelmet venni a gyerekeknek, nincs ahol lakniuk, nincs műhely, ahol a szakmát tanulják. Gergely Borbála igazgatónő nagy szeretettel beszélt tanítványairól. Mindenki elsősorban Cserehátra /Székelyudvarhely/ gondol, arra az épületre, amely ilyen iskola számára épült, és amelyben most néhány apáca teng-leng. A kormány segítsége nélkül ez nem megy. /Adósságok és helyhiány hálójában. Túlélési gondok a csíksomlyói Szent Anna iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa június 23-án Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését. A Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó- Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetéről. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg. Megállapíthatták a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevők elhatározták, hogy ezt a kérdést a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. A Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenő kisebbségellenes, idegengyűlölő, antiszemita megnyilatkozásokról nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenség káros voltára, felszólítva minden illetékes intézményt, hogy határozottan foglaljon állást ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetőtörvénykönyv nemzetiségellenes, uszítást tiltó és büntető paragrafusait. Egy másik nyilatkozat szerint a Kisebbségek Tanácsa támogatja mind a Helyhatósági Törvény, mind a Tanügyi Törvény módosítását. A Kisebbségvédelmi Hivatal ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottsága eddigi tevékenységét. Az ülésen javasolták a kisebbségi művelődési központ és a kisebbségi vállalkozókat tömörítő gazdasági egyesület létrehozását, továbbá a kisebbségi szervezetek vezetői közvetlen tanácskozásának intézményesítését. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplő Kisebbségkutató Intézet mihamarabbi létrehozását. /Bartunek István: Tájékoztató - Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal -Közönség- és sajtókapcsolatok főosztálya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 23-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselői aggodalmuknak adtak hangot a szélsőséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedő kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólították a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehető legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyezték: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelősségre kellene vonniuk a vétkes személyeket. /Tiltakozik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

"A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./"

Hargita megye az eddig kiosztott birtoklevelek szerint az utolsók között szerepel, utána Kovászna és Brassó megye következik. Ennek az az oka, világosított fel Romfeld Mária Magdolna, a Hargita megyei prefektusi hivatal főtitkára, hogy az erdélyi megyékben nem csupán a gazdasági regiszterekhez, hanem a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni kell a birtoklevelek kiadásakor. Emiatt aztán nehézkesen halad a munka. A Kárpáton túli megyék esetében nincs telekkönyv. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok a volt területekhez foggal és körömmel ragaszkodnak, a tagosításról hallani sem akarnak (kivált Csíkban). A polgármesterek nem minden esetben lépnek fel a vonatkozó törvény előírása szerint, ennek egyik paragrafusa kimondja, hogy a jogtalan bitorlók akár börtönbüntetéssel is sújthatók. /Miért késnek a birtoklevelek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

A Földrajztanárok Egylete (Budapest), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanács (VET) szervezésében idén Õrködő hegyeink - a Kárpátok témával hirdetnek földrajz-vetélkedőt a kárpát-medencei régió magyar tanulói számára. A szlovákiai döntőre 8 tanuló utazhat Erdélyből. A jelentkezők két csoportban (5?8. osztályosok és 9-10. osztályosok) versenyeznek. Arad, Brassó, Beszterce, Hargita, Kolozs és Szatmár megyékből érkeztek benevezések az erdélyiek selejtezőjére. /Õrködő hegyeink - a Kárpátok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Súlyos incidens történt júl. 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét figyelte a titkosszolgálat. A rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvetlenül az épület előtt parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videokamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. A kocsi vezetőjétől azt követelték, nyissa ki a furgon zárt részét. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal írásban értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. Egyben arra figyelmeztette az ottlévőket, hogy a titkosszolgálati akció akadályozása törvénybe ütköző cselekedet. - A Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatnak korábban vendége volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSZ-elnököt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot folytat a székelyudvarhelyi incidens ügyében - közölte Ovidiu Iordache, a SRI szóvivője. /Kivizsgálják az incidenst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Júl. 8-án a rendezvényről távozó résztvevők gyanús fényjeleket észleltek a közelben parkoló gépkocsi zárt rakteréből. Valaki videofelvételeket készített a kocsiból, ezért néhány személy a jármű elé ülve megakadályozta, hogy azzal a gépkocsivezető eltávozzon. Szász Jenő polgármester értesítette a rendőrséget a tilosban parkoló gépkocsiról, majd kérte a főügyészt, hogy vizsgálják át a gyanús gépjárművet. Az ügyészség átkutatási parancsot bocsátott ki, amely viszont a vonatkozó törvények szerint csupán másnap (júl. 9-én) alkalmazható. A helyszínre kiszállt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetője. Szőke László újságíró szerint Orbán Árpád, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, SRI-vezetőkkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy titkosszolgálati akcióról van szó, amelynek akadályozása törvénybe ütköző. Ezt követően - július 9-én reggel 5 órakor - a jelenlévők szétoszlottak, feloldva a polgári engedetlenség spontán megnyilatkozása nyomán létrejött blokádot. A gyanús gépkocsi távozását megakadályozó személyek ellen - újságírók szerint - bűnvádi feljelentés készül a hatóság munkájának akadályozása címén. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja az eset kapcsán kihallgatást kért a SRI igazgatójától. /A VET Sajtószolgálatának tájékoztatása a július 8-9-i székelyudvarhelyi incidensről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

Júl. 19-én megkezdődött Tusnádfürdőn a tizedik, jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A tábor megnyitó előadásai a regionális társadalomépítés, régiómarketing témakörben zajlottak. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kifejtette, Romániában a hagyományos történelmi tájegységek lakóiban már eleve létezik egy igen erős regionális öntudat. Kolumbán a január 1-én életbe lépett, helyi közpénzügyek törvényéről szólva elmondta, azok akik eddig szegények voltak, azok most még szegényebbek, akik meg gazdagok, azok még gazdagabbak lesznek. Ennek következtében elindulhat egy olyan migrációs folyamat, mely veszélyesebb lehet a Ceausescu-időkben gyakorolt kényszer-áttelepítéseknél. A helyi pénzügyi törvény következtében az életszínvonal módosulásával az ország nem három, hanem ennél is több darabra bomlik. Õry Csaba magyarországi politikai államtitkár előadásában részletesen kitért a Magyarországon külföldi állampolgárként munkavállalókra. Beszámolt arról, hogy hamarosan megállapodás jön létre a román és a magyar kormány között, mintegy ötezer szezonális munkavállalási engedély kibocsátásáról. Hasonló jellegű megállapodás már létrejött Magyarország és Szlovákia között. /Jubileumi Bálványosi Szabad Egyetem Tusnádfürdőn - hétfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A tíz évvel ezelőtt magyarországi és romániai fiatal politikusok által elindított rendezvénysorozat mára már intézménnyé nőtte ki magát, olyan fórummá, amelyen eddigelé tabunak számító témákat is meg lehet vitatni. A tábor magyarországi szervezői azóta már a politikai hatalmat gyakorolják, a hazai szervező hajdani MISZSZ-es politikusok a szintén kormányon lévő RMDSZ-ben töltenek be különböző tisztségeket. Az idei szabadegyetem témája Közép-Európa- Kelet-Európa- Balkán A ma délelőtti előadások témaköre: Regionális társadalomépítés, régiómarketing. Meghívott előadók: Ioan Muresan, román mezőgazdasági miniszter, Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke és Borsos Endre, a budapesti Carpathia Alapítvány képviselője. /Bálványosi tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Júl. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza előtt ünnepélyes keretek között felavatták a névadó, a nagy erdélyi tudós professzor mellszobrát, Bodó Levente szobrászművész alkotását. A Bolyai Nyári Akadémia megnyitójához kapcsolódó rendezvényen részt vettek a megyei és helyi önkormányzat képviselői, a magyar és román oktatási minisztérium képviselői, Hargita megyei szenátorok és képviselők és a történelmi egyházak lelkipásztorai. Burus Siklódi Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója, az RMPSZ főtitkára Apáczai alakját idézte. Az ünnepi szónokok, Dézsi Zoltán prefektus, dr. Csedő Csaba polgármester, dr. Kötő József államtitkár, Beder Tibor főtanfelügyelő az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozták. Szabó K. Attila és Busuioc Stelian Apáczai Csere János életpályáját tekintették át magyar, illetve román nyelven, majd leleplezték a szobrot. Az ünnepség résztvevői megtekintették a Pedagógusok Házában berendezett Apáczai-emlékszobát és Moser Zoltán fotókiállítását, melyet Apáczai szülőföldjének tájai ihlettek. /Apáczai-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

Aug. 5-én Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban bemutatták Zöld Lajos memoárkötetét /25 év a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor életéből, 1974-1999/. A kötet kiadója a szárhegyi Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa. /A víz szalad, a kő marad... Zöld Lajos könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

A klinikai vizsgálatok szerint több mint 1600 agyhártyagyulladásos megbetegedést tartanak nyilván Romániában. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elmondta: a csütörtöki kormányülésen 134,5 milliárd lejjel növelték az egészségügyi tárca költségvetési keretét, és ez lehetővé teszi a betegséggel szembeni hatékonyabb védekezést. Továbbra is a moldvai megyék lakossága a legveszélyeztetettebb. Iasi megyében 443, Botosani megyében 181, Suceava megyében 172, Neamt megyében 170, Constanta megyében 127, Bacau (Bákó) megyében pedig 98 agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak. - Maros megyében 43 beteget vizsgáltak ki, Máramaros megyében 27-et, Hargita megyében 26-ot, Brassóban 6-ot. Az észak-moldvai megyék kivételével, Románia többi részén az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nem haladja meg az utóbbi 9 esztendő átlagát - jelentette ki Molnár Géza. /Agyhártyagyulladás: Erdélyben nincs járvány Nem halasztják el az iskolakezdést. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

Három éve Marosfőn nagyméretű építkezésbe kezdett a Hargita-Kovászna megyei Ortodox Püspökség. A tervnek megfelelően augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fel is szentelték a kolostort. Több megyéből érkeztek az ünneplőbe öltőzött ortodox hívek a több milliárdos, új építmény elé. A tömeg köszöntötte Hargita-Kovászna megye ortodox püspökét Ioan Selejant. A püspök kijelentette: a Kárpátok, Románia oszlopai is ezt a napot várták. Milliárdos nagyságrendű épülettel lett gazdagabb Hargita megye ortodox közössége, amely az 1992-es népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 13,2 %-át tette ki. /(Daczó Dénes): Ortodox kolostor Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

"Verestóy Attila Hargita megyei szenátor augusztus 27-én nyilvánosan rágalmazta, gazembernek nevezte az Udvarhely Szék újságíróját az Etéden résztvevő nyolc polgármester előtt. A szenátor fizikai bántalmazással is fenyegette az újságírót, erre azonban nem került sor. Jóllehet "magánszemélyként" rágalmazott Verestóy Attila, a törvényes számonkérésnek semmilyen esélye nincsen, hiszen a mentelmi jog ezt megakadályozza.- Verestóy Attila azt kiabálta, hogy az ő nevét kizárólag az ő előzetes beleegyezése alapján használhatná bárki, így az Udvarhely Szék is. /Verestóy szenátor visszaél mentelmi jogával. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 1./"

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./