Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. augusztus 3.
A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 18.
"A Tőkés László elleni 1994-es lejáratási kampány idején Ferenczy L. Tibor megírta véleményét egy lapnak, de nem közölték, mert az akkori szerkesztő túlhaladottnak, időszerűtlennek minősítette. Az eltelt négy év alatt érte még számtalan vád "az erdélyi és az összmagyarság egyik legbátrabb képviselőjét és élharcosát". Ferenczy az 1994-ben írtakat változatlanul időszerűnek érzi. Négy esztendeje szidják, gyalázzák azt az embert, akit nem is olyan régen a forradalom lángra lobbantó szikrájának neveztek. A legvadabb, legsovinisztább román pártok és pártvezérek felhasználják erre a sajtónál, tévénél dolgozó társaikat, a parlamentben és a szenátusban az uszító magyargyűlölőket. Hihetetlen, hogy terveik végrehajtása érdekében magyar képviselőket is megnyertek. Ennyire rövidlátó volna Nagy Benedek? Szégyelli, írta Ferenczy, hogy olyan képviselő beszélt szűkebb hazája, Hargita megye nevében, aki sárral fröcskölte be azt, aki vállalta a küldetést. Hol van már Nagy Benedek, fejezte be cikkét Ferenczy, azóta mások álltak a helyére. /Ferenczy L. Tibor: Büszkeség és szegyen, avagy egy négyéves jegyzet aktualitása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"
1998. augusztus 21.
"C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./"
1998. augusztus 29-30.
Idén nagyon sokan megbuktak az érettségin. A pórtérettségin a minisztériumi kimutatás szerint a diákok közel 50 százaléka sikeresen átment. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. Hargita megyében 75 %, Maros megyében 73,8 %, Kovászna megyében 51 %, de Bihar megyében 44 %, Szatmár megyében 35 % és Kolozs megyében 32 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus folyamán
Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/
1998. szeptember 1.
Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./
1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./
1998. szeptember 12.
Az RMDSZ több képviselője és vezetője felhívást tett közzé. Ebben kifejtették, hogy az RMDSZ 1996 novemberében, Románia más demokratikus erőivel együtt, politikai felelősséget vállalt a valódi rendszerváltás megvalósításáért. Az "utóbbi húsz hónapban, a kezdeti nyitást és néhány tényszerű cselekvést - például: az oktatási- és önkormányzati törvények módosítása - nem követte azok parlamenti megerősítése, sőt ellenkezőleg egyre nyilvánvaló ellenállás jelentkezett nem csak a politikai ellenzék, hanem koalíciós társaink részéről is. Az 1998 áprilisában történt kormányfő- és részleges kormányváltás óta eltelt öt hónap sajnos, csak az iszapbirkózás-jelenséget erősítette." Nem fogadható el, "hogy az RMDSZ elsősorban kormányozzon és csak másodsorban szervezze saját társadalmát. Azt kérjük, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárásainak teljesítése egyidőben, párhuzamosan történjen az országban zajló más átalakulási folyamatokkal - amelyek ugyancsak késnek -, szorgalmazva ezek mielőbbi megvalósulását." A felhívás aláírói szerint részt kell vállalni a politikai hatalom gyakorlásában mindaddig, amíg ezzel saját társadalmunk érdekeit legalább annyira tudjuk szolgálni, mint az össztársadalomét. Nem kockáztatható az RMDSZ egysége és programhű cselekvése, amelyet senkinek nem lehet végletes szempontok szerint kisajátítani. Az aláírók javasolják az azonnali, belső és teljes körű részvétellel párbeszéd megkezdését az RMDSZ-en belül, az RMDSZ tisztségviselők cselekvéseinek a Szövetség programjához való jobb visszacsatolásáért. Javasolják a magyar nemzeti közösség civil társadalmának hathatós bevonását érdekvédelmi tevékenység alakításába. A felhívás aláírói: Birtalan Ákos – parlamenti képviselő, Kelemen Attila – parlamenti képviselő, Tamás Sándor – parlamenti képviselő, Eckstein Kovács Péter – szenátor, Kolumbán Gábor –Hargita megye tanácselnöke, Székely István – RMDSZ Ügyvezető Elnökség alelnöke, Vida Gyula – parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc – parlamenti képviselő, Ráduly Róbert – parlamenti képviselő, Bara Gyula – munkaügyi államtitkár, Demeter János – kormányfőtitkár-helyettes, Kelemen Hunor – művelődési államtitkár, Burkhárdt Árpád – Maros megye prefektus-helyettese. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
1998. szeptember 14.
Szept. 12-13-án tartották meg Szilágysomlyón a Báthory Napokat, immár ötödik alkalommal orvostovábbképző konferenciával, Bihar, Maros, Hargita, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei orvosok részvételével. A Magyar Egészségügyi Intézet segítségével újból megtartott tudományos konferenciára eljött és előadást tartott a két egészségügyi miniszter - a romániai dr. Hajdú Gábor és a magyarországi dr. Gógl Árpád, továbbá dr. Kalmár László /Budapest/, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke is. A konferencia ezúttal nem kimondottan orvosi szakterületet, hanem a társadalmat érintő kérdéseket tűzött napirendre, nevezetesen az egészségügyi szervezést, annak reformját és a gyógyító tevékenység menedzsmentjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., szept. 16./
1998. szeptember 18.
Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./
1998. szeptember 18.
C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.
1998. szeptember 21.
Gavril Dejeu belügyminiszter kétnapos látogatást tett Hargita és Kovászna megyékben a múlt héten. A látogatásról beszámoló a román sajtó a román-magyar ellentétekre helyezte a hangsúlyt. Az Adevarul szerint a belügyminiszter elintézte "a magyar szélsőségeseket". A látogatás során a miniszter a belügyminisztérium alkalmazottainak szociális és problémái iránt érdeklődött. A miniszteri látogatásról Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a miniszter teljesen mellőzte a magyar hatóságokkal való párbeszédet. Ráduly emlékeztetett, hogy Dejeu nyíltan ellenezte a kormány reformtörekvéseit, ezzel elnyerte a Nagy-Románia Párt szimpátiáját. Ráduly kifejtette, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség esetében csak a nevüket változtatták meg, de ez nem jelentette a működési elvek megváltoztatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1998. szeptember 21.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált arra, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter kijelentette: a Hargita és Kovászna megyei "sanyarú sorsú" román csendőrök és családjaik elleni felbujtókat megfelelő intézkedések foganatosításával csendre fogja inteni. A belügyminiszter székelyföldi látogatása alkalmával többek közt kijelentette: az országvédelem nem tartozik a helyi szervek hatáskörébe, az esetleges kaszárnyatelepítések "stratégiájához" az illető települések önkormányzatainak tehát semmi köze. A miniszter ugyanakkor egy-egy hektár mezőgazdasági területet ígért a Székelyföldön szolgálatot teljesítő csendőröknek. Takács hangsúlyozta, hogy Dejeu belügyminiszternek a Hargita és Kovászna megyei látogatása során tett kijelentései provokatív jellegűek. Nem lepik meg ezek a magyarellenes hangulatkeltéshez tartozó megnyilvánulások, és határozottan visszautasítja azokat. Ezek a felelőtlen kijelentések csak arra jók, hogy tovább élezzék az amúgy is javában tartó magyarellenes kampányt, és fokozzák, megye lakosságának amúgy is kiábrándult, rossz hangulatát, amely épp a közbiztonság, a rend megbomlásához vezet. /Újabb provokációt jelentenek a belügyminiszter székelyföldi nyilatkozatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1998. október 6.
"Gyimesközéplokon szept. 27-én rendezte meg a hagyományos csángófesztivált a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség, a csíkszeredai Népi Alkotások Háza és a gyimesközéploki önkormányzat. A rendezvényen "összegyűlnek a Dévától Moldváig szétszóródott csángók, hogy számot adjanak őseink hagyatékáról" - mondta megnyitójában Gyimesközéplok polgármestere. Pusztináról és Rekecsinyből is jöttek hagyományőrző csoportok. /Kiss Edit: A Tatros forrásánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 6./"
1998. október 8.
"Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
1998. október 8.
Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 20.
"Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./"
1998. október 30.
"A Cotidianul egész oldalas összeállításában a "Hargita-Kovászna problémát" akarja újból előtérbe hozni, a sepsiszentgyörgyi csendőrkaszárnya építésének témáját említve. Az Igor Drag által összeállított oldal minősíthetetlen, magyarellenes hangnemben erősíti a "szokásos" sztereotípiákat a székelyföldi románok elnyomásáról, akiket bevándorlóknak tekintenek, Hargita és Kovászna megye "Románia térképén a lyukat jelenti", stb. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 30., 201. sz./"
1998. november 6.
November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 27.
Háromnapos budapesti hivatalos látogatása befejeztével együttműködési megállapodást írt alá nov. 25-én Budapesten Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa és Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Az egyezmény értelmében a felek - többek között - kicserélik tapasztalataikat a középszintű államigazgatási szervek koordinálásáról, illetve a köztisztviselők továbbképzésének formáiról. A két ország közigazgatási hivatalai elősegítik a gazdasági kamarák és az önkormányzatok kapcsolatfelvételét. Utóbbiak együttműködésére példa a Hargita megyei Tusnádfürdő és Budapest XVIII. kerületének szándéknyilatkozata, amelyben egy tusnádfürdői telken az önkormányzatok üdülőt készülnek építeni - tartalmazza a közlemény. /Kovászna megyei kormányhivatal prefektusa Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 28.
Testes mű, 600 A4-es oldalnyi monumentális munka Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között /Pro Print Kiadó és a Teleki László Alapítvány közös kiadása, 500 példányban Csíkszeredában nyomták. A könyv tanúsítja, hogy egy 4-5000 főnyi magyar falu hogyan csökkent két-három emberöltő alatt 40-50-re. /(Willmann): Csontok és számok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./
1998. december 9.
Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./
1998. december 15.
"Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"
1998. december 16.
"A SZET-en és az SZKT-n is felszólalt Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kérte, ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSZ vezető fórumain, mert meg kellene állítani a moldvai magyarok asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer moldvai csángó még beszél magyarul, de csak 2 %-uk tud elolvasni egy magyar nyelvű szöveget. évente 4 %-kal csökken a magyarul beszélő csángók száma. - Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Romániában a fő cél a románosítás. Ez a folyamat 1918 óta feltartóztathatatlanul halad előre. Ezen nem változtat az, hogy az RMDSZ kormányon van. "Elvesztettük a csíksomlyói iskolát. Elveszítettük a székelykeresztúri tanítóképzőt... Most elveszik a megyétől az iskolai táborokat... Irányított földvásárlással az elnéptelenedő székely falvakban románok vásárolnak... Mi az RMDSZ stratégiája a tömbmagyarság, a Székelyföld megmentésére?" - kérdezte. Beder Tibor nem kapott érdemleges választ kérdésére. /Zsehránszky István: Csángósodunk, ez a jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"
1998. december folyamán
"A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./"
1999. január 22.
"Kolumbán Gábort, Hargita megyei tanács elnökét rágalmazási perben 20 millió lej büntetésre ítélték, igaz, hogy végrehajtását fölfüggesztették egy évre, priusszal jár. Ez károsítja a jóhírét, és nyilvánvaló, hogy ez is volt a cél. Kolumbán Gábor kifejtette: "véleményem szerint az a nyilatkozat, aminek az alapján elítéltek, semmi értelemben sem sértette Aristide Roibu úr személyiségét". A többi büntetés is mértéken felüli. "Az 1 milliárd lej erkölcsi kártérítés túlzottan nagy, nyilván, anyagi romlásba akarnak dönteni vele. Nekem nincs vagyonom. A keresetemből élek. Nem is tudják rajtam behajtani az 1 milliárd lejt." - nyilatkozta Kolumbán Gábor. "A csereháti konfliktus rendezésének semmiképpen sem kedvez ez a per, hiszen hasonló perek vannak folyamatban, és várható, hogy az érdekelt felek közötti viszony az eddiginél még rosszabb lesz. És a dolog furcsasága, "jogi fintora", hogy pontosan én voltam az a magyar politikus, aki a bázeli tárgyaláson ésszerű megoldást javasoltam, ezelőtt, immár, két évvel." A "csereháti intézmény bármikori provokáció forrása - lesz és marad - a megye területén." /Zsehránszky István: Rendkívül súlyos ítélet. Beszélgetés KOLUMBÁN GÁBORRAL, a Hargita megyei tanács elnökével a vaslui-i per után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"
1999. január 22-28.
Az Agache-per jan. 18-i tárgyalásán megjelent Paizs Ottó vádlott, nem tudott eljönni Héjja Dezső, a másik vádlott, mert ágyhoz kötött súlyos beteg. Filip Orbán Daniela és Konrád János vádlottak tartózkodási helye ismeretlen. A vádlottak védője Fazakas Forró Csilla. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A mostani tárgyaláson Paizs Ottót hallgatták ki, aki elmondta, hogy azon a napon maximum tíz percre hagyta el munkahelyét, el a borbélyüzletet. Paizs Ottó elmondta: maga az ügyész is gondban volt vele, hogy felmentse vagy ne. A tanúk elmondták, hogy Paizs Dezső nem is ment a verekedés közelébe. A felperes tanúi az áldozat testvérei voltak, akik arról szóltak, hogy milyen sokba került a temetés /később kiderült, hogy belügyminisztériumi temetést rendeztek/. Az özvegy egymilliárdos kártérítést követelt, továbbá a temetési költségeket. Fazekas Forró Csilla védőbeszédében kitért arra, hogy 1989 decemberében máshol is sor került hasonló cselekményekre, de csak Hargita és Kovászna megyében ítélkeznek a - vélt - elkövetők felett. /Béres Katalin: Az Agache-per. Eskü - Biblia nélkül. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./
1999. február 13.
Razvan Popescu államtitkár, a kormány információs hivatalának vezetője bejelentette, hogy a határon túli románokkal foglalkozó főosztály új államtitkára Viorel Badea lesz, aki a magyarellenességéről híres Mugur Vasiliu helyét veszi át. Vasiliu elsősorban a romániai magyarok sorsával volt elfoglalva, aki mindent megtett a román-magyar viszony megmérgezése érdekében. Vasiliu a fővárosi román lapoknak adott nyilatkozatában azzal vádolja a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), hogy a román állam integritása elleni tevékenységet folytat. A parlament jóváhagyott tízmilliárd lejt a határon túli románokkal foglalkozó főosztály projektjeire, ebből 4,3 milliárdot a határon túli román sajtó támogatására fordítanak. Popescu arról is beszámolt, hogy a kormány 1 milliárd lejes támogatást szándékszik nyújtani, a magukat fenntartani képtelen Hargita és Kovászna megyei román nyelvű lapoknak és folyóiratoknak. /Leváltották a határon túli románok vezetőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
1999. február 24.
Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök védelmében nyílt levélben fordultak Emil Constantinescu államfőhöz, Radu Vasile miniszterelnökhöz és Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez a Hargita Megyei Tanács képviselőtestületének és a megye közigazgatási hivatalának tagjai. Kolumbánt - egy fordítási hiba miatt szándékosan félreértett szövegrészre hivatkozva - rágalmazás címén első fokon 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte a Vaslui-i bíróság, ezen túlmenően pedig egymilliárd lej kártérítés kifizetésére és 10 millió lej perköltség megtérítésére. A Hargita Megyei Tanács elnökét a csereháti árvaház épületének vitatott ügyével kapcsolatos közleménye miatt perelte be az ingatlant kivitelező cég igazgatója. Kolumbán Gábor sikeres megyei vezető, és ha az ítéletet a törvényszék megerősíti, s az jogerőre emelkedik, le kell mondania tanácselnöki tisztéről is. /Nyílt levél Kolumbán-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1999. március 1.
"A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"