Megtartó hűség
Kérdések a 70 éves Tófalvi Zoltánhoz
– Erdély egyik legszebb és leghíresebb fazekasközpontjában született, Korondon. Meséljen gyermek- és ifjúsági éveiről, a szülőföld megtartó erejéről.
– Korondra születni – vallom immár hetven esztendő tapasztalatával a hátam mögött – csodálatos dolog, ugyanakkor feladatok sokasága is! Tamási Áron intelme semmit nem veszített időszerűségéből: "Az embernek egyetlen szülőföldje van, és sok-sok kötelessége." Ma már tudom: az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy valamennyit lerójunk a szülőfalunk iránti tartozásból! Dédelgetem magamban az álmot: még lesz erőm megírni szülőfalum, Korond regényét.
1944. március 24-én láttam meg a napvilágot, amikor – újra Tamási Áronnal szólva – "Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a gondviselés." Áldott emlékű Édesapámat – aki a földművelés utolsó polihisztorainak egyike volt – az "Árpád-vonal" védelmére behívták katonának. Azelőtt is annyi átképzésen vett részt, hogy ma sem tudom: édesanyám, a Sóvidék szövőnője, hogyan tudta megművelni a tűrésnyi földet? Gyermekkoromban még teljes pompájában tündökölt az esti fonó. Másodikos koromtól oda állítottak, hogy egy-egy irodalmi alkotást felolvassak. Arany János Nagyidai cigányok című költeménye, Toldi mindhárom éneke, Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Madách Imre Az ember tragédiája akkor vésődött kitörülhetetlenül az emlékezetembe.
– 1965-ben történelemtanárként tért vissza szülőfalujába. Hogyan emlékszik ezekre az évekre?
– Be kellett bizonyítanom: nem igaz a mondás, miszerint "senki nem lehet próféta a saját falujában!" Kiváló tanárok tanítottak Korondon. Beder Tibor, Hargita megye 1990 utáni főtanfelügyelője, aki a törökországi Magyarfalut, Rodostót gyalog kereste fel. Az erdélyi magyar gimnáziumok, líceumok egyik legkiválóbb matematikatanára, a fájdalmasan korán elhunyt Szilágyi Ferenc először Korondon, majd Gyergyószentmiklóson teremtett matematikai iskolát! Czegő Zoltán költői, írói pályáján a korondi tanárkodás meghatározó jelentőségű. Korond szerelmesei között a korábbi tanítók, tanárok közül hadd említsem Benczédi Sándort, Haáz Sándort, Kedei Zoltánt, Ambrus Lajost, a Hazanéző folyóirat főszerkesztőjét. Korondnak köszönhetem a helytörténeti kutatások elindítását, itt fogalmazódott meg bennem: az etnikailag, néprajzilag is egységes Sóvidéknek meg kell írni a történeti, etnográfiai monográfiáját. Ezt akadályozta meg a Szekuritáté.
Kiváló tanítványok sorával büszkélkedhetem: Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport, a KAM megteremtője, a prózaíró Korondi Kovács András, a költő Majla Sándor, az UNESCO-díjas Páll Ágoston kiváló népi fazekas. 2003-ban, 2004-ben a katedra még egyszer a bűvkörébe vont: óraadóként a Sapientia marosvásárhelyi karán magyarságtörténetet és művelődéstörténetet taníthattam.
– Alig nyolc évet tanított. 1972-ben a marosvásárhelyi rádió munkatársa lett. Milyen volt ez a tizenhárom év, a Ceausescu-korszak leghírhedtebb korszaka?
– Szerettem a rádiót mint megszólalási lehetőséget. A rádió sokkal meghittebb, személyesebb, mint a televízió. A marosvásárhelyi rádiónál láttam először, hogyan működik a sajtóigazság fedőnéven futó cenzúra. Két nagyon fontos műsoromat tiltották le: az egyik a jobbágyfalvi, több hónapig tartó néprajzi kutatással összeállított Tavaszi határkerülés, a másik a Bolyai Tudományegyetem első csoportjának perében hét év börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Istvánnal készített nagyinterjú. A marosvásárhelyi rádiónak köszönhetően végezhettem el azt a szociológiai kutatást, amelynek során a Temesváron élő atyhaiak 490 főt számláló közösségének minden tagjával elbeszélgettem. Az atyhaiak a bánsági nagyvárosba mentették át a kalákaszellemet, a közösségi életet. Névsoruk volt arról: Temesváron, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, az Amerikai Egyesült Államokban hol laknak az egykori falusfeleik, ott szállást, élelmet kapnak, emberi szóval fogadják őket. A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányom a Korunk 1982. évi pályázatán első díjat nyert, önálló kötetben is megjelent. A Forrás-sorozatban 1979-ben rádiósként jelent meg az első önálló kötetem, Pogány fohászok faluja címmel.
– Ezután volt kultúrigazgató, lapszerkesztő, helytörténeti kutató, tévészerkesztő.
– Akkor már túl voltam az első házkutatáson – a jegyzeteim, kézirataim egy részét elvitték –, az állambiztonsági szerveknek sikerült megakadályozniuk a Sóvidék történeti, néprajzi monográfiájának megírását, megjelentetését. Amikor kineveztek a nyárádtői művelődési otthon igazgatójának, Angela Isaroiu propagandatitkár kijelentette: "Azért tesszük oda, hogy elvérezzen! Ne mind irkáljon olyasmiket, amelyeket a Szabad Európa Rádió sorozatban közöl!" A SZER ugyanis folytatásokban sugározta A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányomat, a nagyernyei Péterffy Júlia magyartanárnő és Kim Imola zenetanárnő által szervezett iskolai vetélkedőről szóló publicisztikámat: "A nyelv ma néktek végső menedéktek,/ A nyelv ma tündérvár és katakomba,/Vigyázzatok jól, mikor beszéltek." (Reményik Sándor: Az Ige). Óriási botrány lett belőle! Koppándi Sándor fő pártcenzor "kedvenc üldözöttjévé" váltam. Leutazott Bukarestből, hogy "megrúgódjon", "móresre tanítson".
Nem szerettem a kultúrigazgatást, de annyit elértem: a Marosvásárhelyi Állami Színház, a Maros Művészegyüttes havonta tartott előadást, képzőművészeti kiállításokat szerveztem, és hadakoztam a magyar nyelvű oktatás megmentéséért. 1987. január 1-jétől A Hét, 1991 nyarától az Erdélyi Napló, 1994. február 1-jétől a Román Televízió magyar adásának belső munkatársa lettem.
– 1979-ben jelent meg első riportkötete, a Pogány fohászok faluja, amely a Sóvidékről szól, a kötet címét Alsósófalva "adta". Miről szól a könyv?
– A kötet tulajdonképpen a Sóvidéket alkotó tizennégy településről szóló tényfeltáró riportok füzére. A sófalvi sót az 1562. évi felkelésig a székelyek szabadon használhatták. A székely só "fakó kerekű", azaz: ráf nélküli szekereken Fogarasföldre, Kőhalom környékére is eljutott. Ez is a megírásra váró feladataim egyike. A kötetben részleteket közöltem a világot bejáró egyetlen sóvidéki tengerész, idős Cseresznyés Gyula hajónaplójából. Megtaláltam Siklód legnagyobb szerelmese, Visky Károly néprajztudós egyetlen példányban fennmaradt, soha nem publikált rajzait. Röviden arra is utaltam: minden idők egyik legnagyobb magyar művészettörténésze, Fülep Lajos, 1919-ben három hónapig Szováta református lelkésze volt, a helyi tanító akadékoskodása miatt kellett elhagynia a települést. Nemrég megkaptam a teljes szovátai levelezését, amely Szováta történetének eddig ismeretlen fejezete. A kötetben utaltam Ady Endre és Boncza Berta 1915. augusztusi szovátai útjára, és arra, hogy a Medve-tóban való fürdés után kijelentette: ide tér vissza "megegészségesedni"… A pogány fohászok faluja cím valóban Alsósófalvát idézi: az elzártság miatt a település lakói mindenkinél jobban megküzdöttek az önmaguk elfogadtatásáért. Elegendő hivatkoznom a festő Sükösd Ferencre, Fülöp G. Dénesre, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkészére, a rendező Cseresznyés Gyulára, a táncmester Kacsó Andrásra. A sziknyos, követ és bábakalácsot termő vidéken a pogánykor emlékei a kereszténységre való áttérés után is tovább éltek.
– Fő kutatási területe az erdélyi, romániai '56-os történések, szervezkedések, elhurcolások és bebörtönzések kutatása.
– 1956-ban hatodik osztályos kisdiák voltam a korondi iskolában. A forradalom óriási hatással volt rám. A későbbi kutatások során azonosítottam: 1956. november 11-én Moyses Márton (1970. május 13-án tűzhalált halt) vezetésével négy 15-16 éves baróti gimnazista megpróbált átszökni a román–magyar határon. Ketten átjutottak! A kádári hatóságok 1957. március 15-én adták vissza a román állambiztonsági szerveknek Bíró Benjámint és Józsa Csabát. Az erdélyi, romániai ’56 történéseit tíz vaskos kötetben tárom az olvasó és a történészszakma elé. Megjelent öt kötet.
– Két évvel korábban, amikor A megmentett hűség – 2012 című kötet számára készítettem interjút, Ön azt mondta: egy 1000 oldalas könyvön dolgozik. Miről szól?
– Az említett 1000 oldalas kötet az "erdélyi kérdés" kialakulásáról, akuttá válásáról, és a megoldást sürgető tervezetekről szól. Középkori oklevelek alapján rekonstruálható, hogy a török betörések nyomán hogyan változott meg a korábban magyarok és szászok által lakott régiók etnikai összetétele. A 15. század elejére jórészt kialakult Erdély etnikai sokszínűsége. A 18. század második fele, az 1761-1762 körüli időszak az, amikor a románság számbeli fölénybe került. A reformkor idejétől kezdve magyar, román és részben szász tervezetek, elképzelések születtek az "erdélyi kérdés" megoldására. Ezeket a tervezeteket vontam górcső alá, a haza bölcse, Deák Ferenc 1842. évi levelétől kezdve – először jelzi az "erdélyi kérdés" súlyosságát! –, folytatva báró Wesselényi Miklós 1848. június 18-i, a lakosságcserére vonatkozó tervezetével, Alexandru Papiu Ilarian 1860-ban papírra vetett és Alexandru Ioan Cuza fejedelemnek átadott Emlékiratával, Kossuth Lajos konföderációs tervezetével, a 19. századi, 20. századi különféle megoldási kísérletekkel. Paál Gábor 1919 januárjában, román katonai fogságban megfogalmazta a "Székely Köztársaság" tervezetét, a két világháború között a román, magyar és szász megoldási kísérletek a lakosságcserék révén próbálták orvosolni az "erdélyi kérdést". A második bécsi döntés után – 1940. augusztus 30. – több román tervezet is született, amelyek a lakosságcserék révén próbálták az "erdélyi kérdést" orvosolni. Sabin Manuila – Budapesten szerzett orvosi oklevelet –, a Román Statisztikai Intézet megteremtőjeként 1941. október 15-én Ion Antonescu marsallnak adta át azt a tervezetet, amely szerint a homogén román nemzeti államot úgy lehet megteremteni, ha 3,8 millió kisebbségit telepítenek ki Nagy-Romániából! A több nyelven beszélő Vasile Stoica román külügyminiszter-helyettes – Budapesten szerzett bölcsész oklevelet, a híres Eötvös Kollégium tagja volt – 1942. évi tervezete már ötmillió kisebbségi áttelepítésével számolt. 1943-ban az állampolitika rangjára emelték a román–ukrán–orosz lakosságcsere-tervet.
1946-ban a magyar békeelőkészítő osztály olyan Székelyföld-autonómiatervezetet dolgozott ki, amely magába foglalta – falvanként feltüntetve – a barcasági, a volt vármegyei vonzáskörzeteket is. Ezeknek a tervezeteknek a nyomát sem találjuk a román Parlamentnek benyújtott autonómiatervezetben!
– Pár éve nyugdíjas, nem kell már bejárnia a tévéhez. Mivel tölti a szabadidejét, és miért jön oly ritkán haza Erdélybe, bár ma is marosvásárhelyi lakos, itt van lakása a Gecse utcában?
– Levéltári kutatással, különböző könyvtárakban való búvárkodással, írással töltöm a mindennapjaimat. Marosvásárhelyen, a Gecse utcában van a lakásom, de alig tartózkodom ott. A marosvásárhelyi életemet teljesen ellehetetlenítették! A feleségem családja főbérlőként 1938-tól lakott a Gecse utca 19. szám alatti lakásban. 1977-ben ezt a lakást megvásároltuk Dósa György Alberttől, akiről a szekusdossziém 2011. januári átvételekor kiderült: "Demeter" fedőnéven csak rólam 62 jelentést készített. Volt olyan nap, amikor három jelentést is átadott a tartótisztjének! Nemcsak rólam, mindenkiről jelentett, aki élt és mozgott Marosvásárhelyen! A marosvásárhelyi Vízüzemnél – ahol ideig-óráig dolgozott – munkatársai életét tette tönkre. Olyan, saját kézzel és magyar nyelven írt jelentéseket készített, amelyek alapján kiváló szakembereket, mérnököket hurcoltak meg, rúgtak ki a Vízüzemtől! Szabotázsakciókat, tudatos ivóvíz- szennyezést, sőt mérgezést fogott rájuk, a kapusról pedig azt állította: ráfogta a fegyverét! Saját kezével kétszer írt beszervezési kötelezvényt, hogy a jelentéseiről senkinek, még a családtagoknak sem beszél. Másodszor már teljesen rám állították! A Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, a CNSAS, 2012. április 25-i hivatalos átiratban dekonspirálta a Demeter fedőnéven jelentő, 1945. szeptember 28-án született Dósa György Albertet, Albert és Erzsébet fiát.
Dósa György Albert – aki a szüleitől adományként kapta azt a lakást, amelyben mi lakunk, és amelyet 1977-ben megvásároltunk –, 2001-ben eladta a Gecse utca (Stefan cel Mare) 19. szám alatti ingatlan első részét és a hozzá tartozó kertet. Ezzel párhuzamosan a mi lakásunkhoz tartozó, általunk 1977-ben megvásárolt, 1991-ben a feleségem és az én nevemre betelekelt kertért, udvarért beperelt a marosvásárhelyi törvényszéken. Dr. Kincses Előd volt az ügyvédünk. Marosvásárhelyen és Maros megyében 1974 és 1989 között 5.000 család, személy vásárolt hasonló körülmények között lakást. Az 1989. decemberi rendszerváltás után mind az 5000 család, személy nevére betelekelték a cseausiszta diktatúra idején törvénytelenül az állam tulajdonába utalt beltelkeket. Az 5000 család, személy közül csak ellenünk indítottak pert, és a Táblabíróság csak Dósa György Albertnek adott igazat!
Elvették a kertünket, az udvarunkat, most a lakáshoz tartozóan egyetlen négyzetcentiméternyi terület sincs! Ezt az iszonyatos drámát a feleségem, Tófalvi Mária magyartanárnő nem tudta feldolgozni, és 2009. október 2-án a budapesti Péterffy Kórházban visszaadta a lelkét a Teremtőjének. Az volt az utolsó kérése: szeretett városa, Marosvásárhely református temetőjében helyezzük örök nyugalomra. Ezt megelőzően két betörés volt a lakásunkban: először a központi fűtés hőkazánját lopták el, másodszor az ’56-os kutatásaim levéltári anyagának egy részét. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el! Ma semmit nem tartok a lakásban! Mindez olyan mély nyomot hagyott, hagy az életemben, hogy ritkán tartózkodom Marosvásárhelyen. A várost viszont ma is nagyon szeretem…
– Mi van a fiókban, min dolgozik jelenleg?
– Folytatom az 1956 erdélyi mártírjai sorozatot, a hatodik, majd a hetedik kötetet készítem elő kiadásra. Az elmúlt év végén jelent meg a sóvidéki prózaantológia, benne a Véres szárnyverések című novellám. Egy meghívás révén az elmúlt esztendő végén, 2014 januárjában Adelaide-ben – kérésre – felolvastam az említett novellát. Óriási sikere volt, hiszen a magukra maradt öregek drámája ott is hasonló!
– Több díjban részesült, soroljon fel néhányat.
– 1982-ben megkaptam a Korunk pályázatának első díját, a rendszerváltást követően az Ifi Fórum első díját. 1994-ben elnyertem a budapesti Hitel folyóirat szociográfiai pályázatának első díját, a Pro Civitas Alapítvány első díját a bözödújfalusi székely szombatosokról írt tanulmányommal. 1997-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tévés nívódíjjal jutalmazott. A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld 2002-ben ugyancsak nívódíjjal tüntetett ki. A Magyar Újságírók Közössége Petőfi Sándor Szabad Sajtó Díja szintén fontos kitüntetés. Az Erdős Irma-díjat azért kaptam, mert én készítettem az önálló kötetben is megjelent nagyinterjút az Állami Székely Színház egykori művésznőjével. A legfrissebb díjat most, 2014. március 15-én kaptam Könyv és gyertya címmel. A végére hagytam a Hazanéző szerkesztőségétől kapott elismeréseket. Ezek arra figyelmeztetnek: sokszor kell még hazanéznem!
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)

Szolgálnak és védnek, de nem minket
Sok víz le fog még folyni az Olton, amíg én képes leszek megérteni, hogy egyesekben miért nem képes a becsület egyetlen szikrája sem megvillanni.
Azok közé tartozom, aki vallják: Hargita megye rendőrparancsnokának a március 15-ei rettenetes tragédiát követően, ami két beosztottjának és egy ártatlan járókelőnek oltotta ki az életét, le kellett volna mondania. De továbbmennék. Radu Sandu Moldovannak nem feltétlenül emiatt a baleset miatt kellett volna lemondania. Radu Sandu Moldovannak azért kellett volna már rég távoznia, mert egyszerűen alkalmatlan a feladatára, s ez már több alkalommal is bebizonyosodott.
Hargita megyében siralmas a közbiztonság és a közlekedésbiztonság. A vezetési morál az egyik legagresszívebb az országban, talán csak a szomszédos Kovászna megyében rosszabb a helyzet. Ezt a kijelentésemet nem statisztikára, hanem személyes benyomásaimra alapozom: hányszor akarnak leszorítani az útról az agresszív előzésekbe bonyolódott székely atyafiak, hány alkalommal kerülök halálközeli helyzetbe mondjuk egy Csíkszereda és Marosvásárhely közötti utamon. Egy alkalommal megkíséreltem megszámolni: a Tudor lakótelepi szerkesztőségi székhely és a Kőrösi Csoma Sándor utcában található néhányszáz méteres útszakaszon közlekedve hány szabálysértéssel találkozok. Tíz után abbahagytam: elsőbbséget nem adó autós a körforgalomban, jelzés elmulasztása a körforgalomból való kihajtásnál, a körforgalomban való megállás, a buszmegállóban való parkolás, a gyalogátjárónál a gyalogosoknak járó elsőbbség megadásának elmulasztása... Ez mind röpke két-három perc alatt történik Csíkszereda közútjain, minden nap, minden órában, s ezért leginkább a rend őrei, azaz a rendőrök a felelősek, akik az évek folyamán mulasztásaik sorozatával „elérték” a jelenlegi állapotokat, ahol már gyakorlatilag a szabálytalanság a norma, a szabályok betartása kirívó. De ugyanez a helyzet a közbiztonsággal, s erre a kérdésre most azért nem térek ki részletesen, mert ezt egy előző írásomban, ugyanebben a rovatban már megtettem, felsorolva néhány nagy port felkavart, azóta is megoldatlan ügyet: a Madezit-rablás, a Merkúrban történt fegyveres rablás, az eltűnt Andreea esete, egy udvarhelyi borzalmas nemi erőszak, az agyagfalvi Sala-gyilkosság, egy évtizede felderítetlen, sokkoló tinédzsergyilkosság Gyergyóban. De hogy ne csak ezekkel példálózzak: a lakóhelyemmel majdnem szomszédos vegyesüzletet az elmúlt két évben kétszer rabolták ki, a tettes mindkét esetben ismeretlen.
A közlekedésbiztonság, illetve a közbiztonság betartására és betartatására teljesen alkalmatlan rendőrség vezetője a helyi közösség legitim képviselőjének távozásra felszólító üzenetére arrogánsan reagált: néhány nap elteltével egy névtelen közleményben, gyakorlatilag ismeretlen testületek köpenye mögé bújva tulajdonképpen politikai cselszövéssel vádolta Csíkszereda polgármesterét. Ez számomra két dolgot tett világossá: a rendőrkapitány magából indult ki, amikor a polgármester akcióját politikai tulajdonságokkal akarta felruházni, mert feltehetően saját pozícióját politikainak tekinti. S ez itt a második probléma, ami a rendőrkapitány távozását, mint lehetőséget sem engedi felmerülni. Hisz ha Hargita megye rendőrkapitányának lenni politikai pozíció, akkor már érthető, hogy a rendőrség miért nem a közbiztonság és a közlekedésbiztonság javításával van ezen a vidéken elfoglalva. Minden jel arra mutat, hogy a Hargita megyei rendőrség ma is ugyanúgy Bukarest kinyújtott, fegyveres keze Székelyföldön, mint a megyei milícia volt 1989 előtt. Nem hiába tekintenek áldozatként ma is az egyenruhások azon volt milicistákra, akiket a népharag pusztított el 1989 decemberében. Jól véssük hát észbe, ha rendőrt látunk 2014-ben ma Székelyföldön, kiket szolgál és véd. Mert úgy érzem, hogy székelyföldi, magyar nemzetiségű, átlagos állampolgárként én nem tartozom közéjük.
Rédai Attila. Székelyhon.ro

Băsescu: a székely autonómia alkotmányellenes
Traian Basescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Basescu hozzátette: „Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicusor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Basescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Erdély.ma

Băsescu: aki autonómiát akar, a román államba ütközik
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
„Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik” – szögezte le Traian Băsescu.
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicușor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinți megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Băsescu. Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Valami bűzlik Bukarestben
Újabb pofont adott a kormány a Székelyföldön élőknek, amikor úgy döntött, gyorsforgalmi úttal váltja ki az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát.
Tény, hogy ez is jobb, mint a jelenlegi semmi, s legalább gyorsabban eljuthatnánk Nagyváradról mondjuk Sepsiszentgyörgyre, de a potenciális beruházók továbbra is elmaradnának. Mint ahogy az is változatlanul távol tartja őket Hargita és Kovászna megyétől, hogy a brassói repülőtér tovább késik, illetve egyelőre biztos nem épül meg a tervek szerint Hargita megyei településeket is érintő Marosvásárhely–Jászvásár-sztráda.
Eközben a közlekedési miniszter arról beszél, hogy az áprilistól az üzemanyagokra kivetett plusz hétcentes jövedéki adóból befolyó bevételekből öt év alatt hétszáz kilométer sztráda épül meg. De ahogy elnézzük, nem nálunk fejlesztenek.
Prioritást élveznek ugyanis a déli szakaszok, egyebek mellett amiatt is, hogy a Renault nemrég azzal fenyegette meg a kormányt, hogy ha záros határidőn belül nem tudják sztrádán kivinni az országból a Daciákat, akkor Marokkóba teszik át az ország legfőbb exporttermékének gyártását. (Ehhez képest nem sok zsarolási potenciálja van a kormányra lépés egyik fő feltételeként az észak-erdélyi autópálya megépítését megjelölő RMDSZ-nek, de mindenképp több, mint ellenzékből, s reméljük, meg is tesznek minden tőlük telhetőt.)
Ismét azt látjuk hát, hogy hiába vagyunk becsületes adófizető polgárai Romániának, pénzünket más régiók fejlesztésére költik el, közben meg váltig hangsúlyozzák, hogy a Székelyföld nem elég fejlett az autonómiához. Hát hányszor mondjuk még el, hogy próbáljuk meg? Hagyják, hogy minden régió önállóan döntse el, mire fordítja a saját polgárai által megtermelt összegeket. Eddigi tapasztalataink szerint lényegesen megnőne mind az észak-erdélyi autópálya, mind a brassói repülőtér megépülésének esélye.
Jelenleg ugyanis az az érzésünk, mintha Bukarest szándékosan próbálná még jobban elsorvasztani gazdaságilag ezt a térséget.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnökök is úgy viselkednek, mint a románok
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
"Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája" - utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Băsescu hozzátette: "Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
"Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicuşor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk" - jelentette ki Traian Băsescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség. (mti) Transindex.ro

Băsescu: Romániában mindannyian románok vagyunk!
Traian Băsescu államfő szerint, aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államiságba ütközik. Az államfő a Realitatea hírtelevízió által közvetített kétórás interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi autonómia-törekvésekre, írja az MTI.
Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára.
Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik – tette hozzá Traian Băsescu. Meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
Băsescu szerint a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök semmiben nem más, mint Konstanca megye vagy Mehedinti megye vezetője. Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. "Mindannyian románok vagyunk!" – jelentette ki Traian Băsescu. maszol/MTI

Selejan: megfelelő központi források nélkül az autonómia öngyilkosság
Egész Európában a romániai magyar kisebbség képviselői szólhatnak bele leghangsúlyosabban az ország sorsába, és elvárjuk, hogy a kormány magyar tagjainak olyan kezdeményezéseik legyenek, amelyek az ország egészét, nem csak egy kisebb térséget érintenek – ezt mondta a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
A székelyföldi románok szellemi vezetőjének számító Ioan Selejan püspökkel Csíkszeredában Mihály László beszélgetett a román-magyar együttélés vélt és valós problémáiról.
A püspök azt mondta, itt a románok is ugyanazt a nehéz életet élik, mint a magyarok, miközben mindenki egy jobb jövőben reménykedik, és azt érzi, hogy az utóbbi 20 évben az interetnikai és a vallási feszültségek sokat enyhültek. Hozzátette: Székelyföldön nem az erdők kivágása a legnagyobb veszély, hanem az értelmiség elvándorlása.
Az autonómia kérdéséről szólva Selejan kifejtette: egyértelműen lépéseket kell tenni az autonómia felé, de előbb olyan törvényeket kell hozni, amelyek megnövelik a helyi döntéshozás hatáskörét. Megfelelő központi források nélkül az autonómia kész öngyilkosság – szögezte le Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
Selejan elismerte, hogy a románság körében létezik egy bizonyos fokú érzékenység az autonómiával kapcsolatban, mert az ők értelmezésükben ez a törekvés az elszigetelődéssel, és a függetlenedéssel fonódik össze. Mi, románok, ragaszkodunk a nemzetállam egységéhez, hogy az ország megmaradjon jelenlegi határai között, persze biztosítva a kisebbségek jogait – tette hozzá a székelyföldi ortodoxok egyházi vezetője.
Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormány három minisztere Hargita megyei, a miniszterelnök-helyettes is innen van, ennél több nyitottságot, ennél több szabadságot mit kellene felmutasson Románia a kisebbségeket illetően – érvelt a püspök. Nincs még egy olyan európai ország, ahol egy kisebbség ilyen hangsúlyosan beleszólhatna a döntéshozatalba – tette hozzá Selejan. Majd így folytatta: a románok szerte az országban azt várják el a magyar döntéshozóktól, hogy nemzeti tervekkel álljanak elő, olyanokkal, amelyek az egész országot, és nem csak egy szűk térséget érintenek.
Összességében ebben a térségben közös a vágyunk arra, hogy együtt haladjunk egy jobb élet felé, ez kellene legyen az alapja az autonómiáról szóló párbeszédnek – magyarázta a székelyföldi ortodox püspök.
A zászlóügyekről és a provokációkról Selejan azt mondta: mindkét oldalon vannak túlkapások, de nem ezek az együttélés alapvető problémái, lakósság többsége a politikusoktól a gazdasági problémák megoldását várja, azt, hogy a miden napi kenyeret tudja letenni a gyerekei elé.
Duna Tv. Erdély.ma

Székelyföldön is kötelezően lesz 1918. december 1. utca
Megszavazta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely valamennyi romániai várost kötelez arra, hogy egyik utcáját a nemzeti ünnep történelmi dátumáról, 1918. december elsejéről nevezze el – számoltak be hétfő este a hírtelevíziók.
A jogszabály ugyanakkor valamennyi megyeszékhely önkormányzatát arra kötelezi, hogy a nemzeti ünnepen hivatalos ceremónia keretében emlékezzen meg a három román fejedelemség egyesüléséről.
Az ellenzéki szenátorok keményen bírálták a tervezetet. A demokrata liberális Marinică Dincă szerinta a törvény tulajdonképpen „parancsba adja” december elseje megünneplését. Párttársa, Dumitru Oprea szerint a jogszabály a helyi önkormányzatok autonómiáját csorbítja azáltal, hogy felülről diktálja az utcák elnevezését.
Mircea Duşa védelmi miniszter – Hargita megyei politikus – tervezetét végül 64 igen szavazattal 30 nem ellenében elfogadta a szenátus. A jogszabályról a képviselőháznak is szavaznia kell. maszol/realitatea.ne

Nem kötelezhetik, hogy kitűzzék a zászlót
Nem lehet kötelezni az RMDSZ-t arra, hogy csíkszeredai székházára kitűzze a román nemzeti lobogót – közölte kérdésünkre Hargita megye prefektusa, Jean-Adrian Andrei.
A Hargita megyei Prefektusi Hivatal tavaly októberben szólította fel a Csíki Székely Múzeumot és az RMDSZ Csík Területi Szervezetét, hogy tartsák be az érvényes jogszabályokat, amelyek a román zászló kitűzésének kötelezettségére vonatkoznak. Azóta a múzeum épületén megjelent a zászló, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének Mihai Eminescu utcai székházán viszont nem. A prefektusi hivatal ezzel kapcsolatban április 7-én küldött választ a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tănasănak, aki arról érdeklődött, hogy mi történt a felszólítás után.
Választ kapott
A válaszból, amelyet Tănasă hozott nyilvánosságra, kiderül, hogy a múzeum eleget tett a kérésnek, az RMDSZ-től pedig azt kérte a prefektus, hogy tartsák be az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1187-es kormányhatározat vonatkozó előírásait. Kérdésünkre a prefektus elmondta, a vonatkozó jogszabályok azt írják elő, hogy a közintézmények, kulturális intézmények, politikai pártok székhelyeire kell kitűzni a zászlót, az RMDSZ viszont nem politikai pártként van bejegyezve. „Ezért nem lehet arra kötelezni az RMDSZ-t a törvény alapján, hogy a zászlót kifüggesszék. Viszont jó lenne, ha mégis kitűznék, mert az RMDSZ tagja a kormánynak, és ez a tisztelet jele lenne a román állam irányába” – összegzett a prefektus.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

A Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai Erdélyben
Hargita megye kórházaiban, iskoláiban, óvodáiban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai május 10. és 18. között.
Az NGYSZ önkéntes orvoscso-portja évente kétszer utazik Hargita megyébe, ahol az intézményeket gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel és szakmai továbbképzéssel is segítik. A korábbi évekhez hasonlóan a Gyermekmentő Szolgálat nőgyógyászati szűrőkamionja és mozgó fogászati busza is csatlakozik az úthoz. A mobil rendelőkben dolgozó orvosok szűréseket, vizsgálatokat végeznek és tanácsadást tartanak.
Tavaly a szervezet önkéntesei több mint 10 ezer vizsgálatot végeztek el. Az NGYSZ által felújított csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központot a szervezet magyarországi gyermekneurológusa is folyamatosan támogatja munkájával. Tavaly a szűrővizsgálatok hatására 34 gyermek magyarországi műtétjét és gyógykezelését végezték el és 48 gyermek jutott ingyenesen szemüveghez.
Az orvoscsoport látogatásával egy időben idén is megrendezik a hagyományos erdélyi gyermek- és ifjúsági focikupát Csíkszentdomokoson, amelyet az Aranycsapat tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sportbizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezet. A győztes csapatokat a szolgálat vendégül látja a Budapesti Önkormányzattal közösen szervezett idei budapesti Városligeti Gyermeknapon május 24-25-én. Népújság (Marosvásárhely)

Borboly: ne démonizálják a Székelyföldet!
Felháborodásának adott hangot kedden Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke egy, a német sajtóban a múlt héten megjelent cikk miatt, amely szerint Európa következő „szeparatizmus miatti konfliktusa” Romániában törhet ki, ahol a Székelyföld „az autonómia megszerzése előtt áll.”
Borboly szerint valóságos hisztéria tört ki a székely autonómia kapcsán, és leszögezte: a Der Freitag című lapban megjelent cikkben – amelyet a bukaresti sajtó is átvett – megemlített Hargita, Kovászna és Maros megyében az emberek mindennapi gondokkal küszködnek, problémáik ugyanazok, mint az ország más régióiban – például a munkahelyek hiánya, a fiatalok elvándorlása vagy az oktatási rendszer hiányosságai.
Hozzátette: a térség gazdasága az idegenforgalomra támaszkodik, annak fejlődéséhez pedig nyugalomra van szükség, nem pedig rendszeresen visszatérő botrányokra. Krónika (Kolozsvár)

Megrongálták a megye határát jelző táblát
A Hargita és Brassó megye határán, a 137A jelzésű megyei út Petek és Homoródbene közti szakaszán található kijáratnál megrongálták a nemrégiben kicserélt megyehatárt jelző táblát. Az ismeretlen tettesek céltáblának használták az útszéli határjelzőt, feltehetőleg sörétes puskával lőttek rá.
Hargita Megye Tanácsa évente több tízezer euró értékben cseréli ki az út menti táblákat az ügykezelésébe tartozó utakon, mivel folyamatosan megrongálják azokat: összetörik, leverik vagy újabban céltáblaként használják.
– A határjelző, valamint útszéli táblákat egyébként rendszeresen fémtolvajok lopják el. Azzal is próbálkoztunk, hogy a fém helyett műanyag táblákat állítottunk. Ezeket azonban könnyebben össze lehet törni, a vandálok pedig rendszeresen élnek is a kínálkozó lehetőséggel. Mindez sajnálatos, mert a tábla akár életet is menthet, és természetesen segít az eligazodásban. Az emberek mentalitása meg kell hogy változzon, figyeljünk oda környezetünkre és egymásra! – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a táblarongálás kapcsán.
Csíkszereda, 2014. április 23. erdon.ro

Székelyekkel tart a prefektus?
Sorozatos törvényszegésekben való közreműködéssel vádolta Hargita megye prefektusát a feljelentéseiről ismert Dan Tănasă. Beadványa után fegyelmi vizsgálat is indult, de az ügyben a kormánymegbízottnak adtak igazat.
A Köztisztviselők Országos Ügynökségéhez tavaly nyáron juttatott el panaszt Dan Tănasă, aki Jean Adrian Andrei prefektus azonnali leváltását kérte, mert, mint fogalmazott, ahelyett, hogy érvényesítené, betartatná a törvényeket, politikai támogatást érezve maga mögött szemet huny ezek megsértése fölött.
A feljelentő elsősorban a székely zászló középületekre történő kifüggesztése, a középületeken levő magyar feliratok és jelképek miatt értékeli úgy, hogy Hargita megyében a nyugalom érdekében a prefektus feláldozta a román Alkotmányt és azokat a törvényeket, amelyek erre az országrészre is érvényesek. Felrója, hogy a prefektus nem intézkedett Nyirő József szobrának eltávolítása, illetve az író nevét viselő iskolák névváltoztatása érdekében, hogy nem indított eljárást a Wass Albert-megemlékezések miatt, és hogy több településen nem tartják be a román állami szimbólumok és zászló kifüggesztésére vonatkozó jogszabályokat.
A magyar revizionizmus támogatójának nevezte
Több mint harmincoldalas jelentésében, amely dokumentumokat, hivatalos levelezést is tartalmaz, Tănasă Kovászna megyei hasonló eseteket hoz fel példaként, ahol szerinte érvényesítették a törvényeket, és felteszi a kérdést, hogy a két megyében különböző törvényeket alkalmaznak, vagy sem. „Egyértelmű, hogy a változástól való félelmében a törvényszegők cinkosa lett” – írja a jelentés a prefektusról, akinek Tănasă szerint semmilyen autoritása nincs Hargita megyében, és „a magyar revizionizmus támogatója”. A panaszos blogján több olyan, utólag módosított, manipulált fotót is közölt, amely székely fejpánttal vagy a háromszínű, hivatalos alkalmakkor a tisztségviselők által használatos jelkép helyett kék-arany szalaggal ábrázolja Jean Adrian Andrei-t.
A vizsgálat nem talált törvénysértést
A beadvány nyomán a magas rangú köztisztviselők országos ügynökségének fegyelmi bizottsága vizsgálatot indított az ügyben, a prefektust beidézték, meghallgatták, az eljárás közben le is zárult – ezt közölte kérdésünkre a prefektus. Mint elmondta, a bizottság megállapította, hogy ő nem sértett törvényt, és a feljelentésnek nincs alapja. Kérdésünkre, hogy Tănasă megállapításai, kijelentései miatt szándékában áll-e pert indítani, nemmel válaszolt. „Számomra ő egy panaszos, akinek válaszolni kell” – tette hozzá. A történtekkel kapcsolatban elektronikus levélben kérdeztük Dan Tănasă véleményét, válasz esetén az ügyre visszatérünk.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Magyar iskolát akarnak
Fenyegetettséget jelentene a magyar közösség számára, ha szétszakítanák a jelenleg egy épületbe járó magyar iskolaközösséget – vélik Balánbányán. A magyar szülők és pedagógusok szeretnék, ha a magyar diákok egy helyen maradnának, ezért kisebbségi magyar iskola létrehozását kezdeményezték.
Drámai hangú nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz Vermesser Levente, a balánbányai 1-es számú általános iskola magyar szakos tanára. „Magyar iskolát kérünk Balánbányán. Abban az épületben, amit apáink és nagyapáink építettek. Ehhez kérjük az Önök támogatását is, tisztelt Olvasók. Szívdobogással, jó szóval, mert ez a legtöbb, amit kérhetünk. Mert kétezer ember úgy döntött, csekélyben is lehet nagy a kezdet. Mert Balánbánya magyarsága úgy döntött, amíg lehet, írjuk és mondjuk el magyarul is azt: Nagyhagymás, Öcsém, Egyeskő. És a város német neve, a Kupferwergberk, a román neve, Bălan mellett, amíg lehet, mondjuk és írjuk le magyarul: Balánbánya. És amíg lehet, mondjuk és írjuk magyarul: édesanyám, édesapám, gyermekem, családom, Istenem. Mi döntöttünk. Kérjük, segítsenek a fiatalokon, gyermekeinken és a hetvenéves nénin, hogy a végvár talpon maradjon” – fogalmazta meg a pedagógus.
Két jogi személyiségű iskola
A balánbányai iskolahálózat egy 16 ezer lakosú város kiszolgálására épült, az 1-es számú Általános Iskolában ezer gyerek tanult valamikor, a Geo Bogza Általános Iskolában pedig több mint ezer – idézte fel a levél közzététele nyomán tett balánbányai látogatásunkon Brezovszky György, a város polgármestere.
Ehhez képest most összesen 488 gyermek van a két általános iskolában, a magyar tagozaton ősztől 109 gyerek lesz, jelenleg hattól 17-ig terjed az osztálylétszám. Az 1-es számú Általános Iskolába jár jelenleg az összes magyar osztály és néhány román tannyelvű, a Geo Bogza Általános Iskola pedig teljesen román tannyelvű. Néhány hónapja a gyermeklétszám csökkenése miatt és a fenntarthatóság érdekében az önkormányzat úgy döntött, ősztől egy jogi személyiségű iskolává olvasztja össze a két általános iskolát, egy másik jogi személyiségű tanintézetet pedig a szakközépiskola alkot majd a két óvodával összevonva.
Szétmorzsolódástól tartanak
Bár azt ígérték, hogy a magyar osztályok az összevonás után is a helyükön maradhatnak, a húsvéti vakáció után arról értesültek, hogy a felső tagozatos magyar diákokat ősztől a Geo Bogza Általános Iskolába akarják átvinni – ismertette Orbán Loránd történelem és Vermesser Levente magyar szakos tanár azt, hogy mi volt „az utolsó csepp a pohárban”, mi váltotta ki a szülők és a magyar közösség felháborodását.
Nem szeretnénk, ha a gyerekek egy része a másik iskolába járna, az egyes iskolában egyben van a magyar közösség, a tanintézet szellemi központként is működik – fejtették ki. Úgy látják, a magyar gyerekek két iskolába való szétosztása folyamatos fenyegetettséget jelent majd a balánbányai magyar közösség szétdarabolására és felmorzsolására.
Különálló kisebbségi iskola
Az ősztől létrejövő összevont általános iskola osztályainak átrendezése kapcsán több találkozó lezajlott már, amint hallottuk, ezek egy része indulatoktól sem volt mentes. Az egyesülő két iskola szülői bizottságai is találkoztak, ott hangzott el az, ami aztán kezdeményezéssé konkretizálódott, hogy hozzon létre magyar iskolát a közösség. Utánanéztek, és a tanügyi törvény lehetőséget biztosít kisebbségi iskola létrehozására, ezért el is kezdték ennek érdekében az aláírásgyűjtést. Addig is, amíg az elképzelés megvalósulhat, azt szeretnék, hogy a magyar gyerekeket ne vigyék el jelenlegi helyükről – mondta el a két pedagógus. „Nem harcolni, építkezni akarunk” – szögezték le.
„Ha a törvény lehetőséget ad rá, miért ne?”
Nem zárkózik el egy kisebbségi iskola létrehozásának lehetőségétől Brezovszky György, Balánbánya polgármestere. Elmondta, a kisebbségi iskola óvodától középiskoláig ad helyet a gyerekeknek, és a fejkvóta keretében valamennyi plusz finanszírozás is jár az ilyen típusú tanintézeteknek. Ugyanakkor figyelmeztetett, az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy jelentősen kipótolja a fejkvóta alapján járó finanszírozást, ezért a gazdasági oldalát is meg kell fontolni a kezdeményezésnek. Azzal kapcsolatosan, hogy a magyar osztályokat addig se helyezzék át, a polgármester azt mondta, az iskola vezetősége kell döntsön erről.
Szükségtelen, érzékeny helyzet alakul ki
A kisebbségi magyar iskola az egyetlen megoldás arra, hogy el legyen rendezve a magyar gyerekek sorsa és hogy ne legyenek magyar és román összezördülések ezen a téren – mondta el a kezdeményezést szülőként támogató Sándor Csaba Lajos koreográfus, az Ördögborda néptáncegyüttes vezetője. „Mi a közösséget elsősorban nyelvi közösségben látjuk, és nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy ezt szétforgácsolják” – magyarázta. Ugyanakkor szülőként tart attól, hogy gyermeke román többségű iskolába járjon. Elhangzottak érvek, miszerint a román gyerekekkel egy iskolában könnyebben megtanulnak románul a magyar gyerekek is – ez véleménye szerint azért nem állja meg a helyét, mert a balánbányai gyerekek többsége a játszótársai körében úgyis elsajátítja a nyelvet.
Gazdasági és oktatási szempontokat tartottak szem előtt
Gazdasági és oktatásszervezési szempontok alapján tervezték meg az osztályok átszervezését az ősztől létrejövő összevont általános iskolában – mondta el mindkét, még különálló általános iskola igazgatója.
Az 1-es számú tanintézet vezetője, Hada János rámutatott, jó állapotban, de rossz anyagi helyzetben vannak a helyi iskolák, ezért olyan megoldást kerestek, amellyel benépesítik mindenik iskolaépületet és egy váltásban tudnak járni a gyerekek, az 1-es iskolában ugyanis jelenleg két váltás van. Így az a terv született, hogy az 1-es iskola épületébe kerüljenek ősztől a magyar és a román elemi osztályok, a Gego Bogza iskola egyik szárnyában maradjanak a step by step módszerrel tanuló román elemi osztályok, ezen iskola másik szárnyába kerülne az összes felső tagozatos osztály – részletezte az igazgató.
Liliana Tîrnaucă, a Geo Bogza igazgatója még azt mondta el, több tanárnak katedrakiegészítése van náluk, így az órarend és a pedagógusok szempontjából is egyszerűbb lenne, ha a felső tagozatosok egy helyen lennének. Nem játszottak szerepet nemzetiségi szempontok az osztályok átrendezésének megtervezésekor – szögezte le Liliana Tîrnaucă is, aki ennek alátámasztására azt mondta, gyermekei beszélnek magyarul, iskolájukban pedig opcionális tantárgyként a román gyerekek is választhatják a magyart. Az igazgató úgy tudja, sok az olyan magyar szülő is, aki nem ellenezné, hogy a felső tagozatosok egy helyre járjanak a román gyerekekkel.
Hada János a kisebbségi iskola ügyéről azt gondolja, hogy el lehet azt közben indítani, az osztályok áthelyezéséről pedig az a véleménye, hogy erről még tárgyalni kell és kész közvetíteni ez ügyben. Az átrendezésről a végső döntést az iskola vezetőtanácsának kell meghoznia.
„Helyi szinten kell döntést hozni”
Nem fogják elbotlasztani, ha kapnak egy ilyen önkormányzati döntést – mondta a kisebbségi iskola létrehozása kapcsán Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Bár a szív azt mondaná, hozzák létre, a gazdasági szempontokat tekintve elég rizikósnak látszik az elképzelés – tette hozzá. Rámutatott, a fejkvóta alapú finanszírozással azok az iskolák jönnek ki jól, ahol ötszáz körüli a létszám, és bár kisebbségi iskola esetén van kiegészítő finanszírozás, egy ilyen tanintézetnek így is gondjai lehetnek – vélte a főtanfelügyelő. Leszögezte, egy iskola létrehozásáról a helyi önkormányzat kell döntést hozzon, és ugyancsak az kell vállalja, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt, ha szükséges.
R. Kiss Edit. Székelyhon.ro

Áthelyezések és kinevezések
Közel negyven pedagógus áthelyezési kérését oldották meg, további negyven tanító és tanár pedig katedrára történő kinevezést kapott az elmúlt két napban Csíkszeredában.
Lezajlott a katedrára való kinevezéssel rendelkező pedagógusok kérésre történő áthelyezése az idei pedagógus-versenyvizsga keretében, hétfőn Csíkszeredában 39 pedagógus igénylését oldották meg – tájékoztatott Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékese. Közölte, 43 kérés volt, két esetben egymás között cseréltek állást a pedagógusok, két igénylést pedig elutasítottak. A tanítók, tanárok általában olyan esetekben kérik az áthelyezést, ha például költöznek, vagy ingáztak és a lakhelyükhöz közelebb üresedett meg állás.
Katedrára történő kinevezést kaptak
Amint arról beszámoltunk, az oktatási törvény alkotmányellenesnek minősített, majd módosított rendelkezése értelmében azok a pedagógusok, akik meghatározott időre szóló munkaszerződéssel dolgoznak, az elmúlt hat évben pedagógusi versenyvizsgán legalább hetes jegyet értek el és legalább négy évig fenntartható az állásuk, alkalmazhatók meghatározatlan időre abban az iskolában, ahol tanítanak. Az érintett Hargita megyei pedagógusok számára kedden Csíkszeredában szerveztek nyílt ülést az állások elosztására.
Waczel Ferenc tájékoztatása szerint 49 kérést kaptak meghatározatlan időre szóló kinevezésre. Két helyen többen is pályáztak ugyanazon állásra, ilyen esetekben az volt a döntő, hogy megvan-e a pedagógusnak a véglegesítő vizsgája, ugyanott lakik-e, ahol az állás van, illetve, hogy mekkora jegyet ért el a versenyvizsgán. Olyanok is voltak, akik nem jelentek meg, így végül 41 pedagógus jutott álláshoz tegnap. A tanfelügyelő még elmondta, a katedrára történő kinevezést kapottak között olyan is van, akinek nincs meg a véglegesítő vizsgája, ebben az esetben csak akkortól kötnek meghatározatlan időre szóló munkaszerződést a pedagógussal, amikor sikeresen leteszi (ebben az évben) a véglegesítő vizsgát.
R. Kiss Edit. Székelyhon.ro

Temesváron először: Magyar Hagyományok Napja
„Egyik legsikeresebb kampánynyitó rendezvényünk lett a mai”
A Temes megyei RMDSZ április utolsó szombatján első alkalommal szervezte meg a Magyar Hagyományok Napját a Lugosi úti Kemping területén. Az Összetartozunk székely–szórvány partnerség keretében Hargita megyei hagyományőrzőket is meghívták Temesvárra, akik bemutathatták népi táncaikat, ősi foglalkozásaikat és a hagyományos székely termékeket.
A hagyományteremtő szándékkal megtartott rendezvény ez alkalommal a helyi RMDSZ európai parlamenti kampányának nyitóeseménye volt, de a szervezők azt ígérik: jövő tavasszal is megtartják a magyar hagyományok, közösségi értékek ünnepét Temesváron.
A gyönyörű tavaszi időben megtartott, jó hangulatú rendezvény több mint 200 résztvevőjét a Magyar Hagyományok Napjának ötletgazdája, Molnár Zsolt parlamenti képviselő ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Nagyon örülök, hogy ilyen szép számban összegyűltünk temesvári és Temes megyei magyarok. Jó látni, hogy tudunk még találkozni, én is sok régi ismerőssel találkoztam itt. Remélem, hogy sok ilyen alkalmunk lesz, hogy az ismerőseinkkel minél szélesebb körben találkozzunk!” A képviselő hozzátette: a Temes megyei RMDSZ azt szeretné elérni, hogy ezek a közösségi rendezvények gyakrabban, szélesebb skálán, több műfajban valósuljanak meg.
Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök köszöntőjében rámutatott: „Nemcsak a magyar hagyományokat ünnepeljük ma, hiszen egy hónap múlva, május 25-én európai parlamenti választások lesznek és ezt a rendezvényt kampányindító rendezvényünknek is tekintjük.” Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta: visszatekintve az előző évekre, a Magyar Hagyományok Napja lett a helyi RMDSZ egyik legsikeresebb kampánynyitó rendezvénye. „Nagyon remélem, hogy május 25-én mindnyájan, 10-15 ismerős kezét megfogva elmennek szavazni, hogy a hazai önkormányzatokon és a bukaresti parlamenten túl az európai parlamentben is ott lehessünk, ahol az erdélyi és ezen belül a bánsági magyarság érdekeit továbbra is képviseljük” – zárta mondandóját Halász Ferenc.
A Magyar Hagyományok Napján Hargita megyéből érkezett kézművesek mutatták be Székely Termék védjeggyel ellátott hagyományos termékeiket. A vásáron gyergyószentmiklósi házi szörpöket, lekvárokat, küküllőkeményfalvi házi mustárokat, csíkpálfalvi méztermékeket kóstolhattak meg a bánságiak. Népművészeti munkáikkal jöttek Temesvárra Török Csaba fafaragó mester (Csíkszereda), Kilyén Irma bútor- és kerámia-festő művész és Bálint Júlia, a csuhéból készült dísztárgyak, használati tárgyak mestere. A vásár keretében kézműves sarok is működött, ahol a hagyományos mesterségek alapjait sajátíthatták el a gyerekek. A Vinum Hungaricum jóvoltából a magyarországi borvidékek válogatott kézműves borait is megkóstolhatták az érdeklődők.
A bánsági magyar települések bográcsfőző versenyére két temesvári és egy végvári csapat nevezett be. A győztesnek járó serleget a Szabó Ferenc néptáncoktató vezette temesvári csapat emlékezetes túrós-csuszás borjúpörköltje érdemelte ki, ezüstérmes lett Fazakas Csaba, az RMDSZ művelődési alelnöke vezette csapat marhahúsból készült, ínycsiklandó raguja, a bronzérem a végvári Palicsák Zoltán ízletes sertéspaprikásának jutott. Fazakas Csaba református esperes és segédei jóvoltából kürtőskalács-sütöde is működött a kempingben, ahol a vendégek saját maguk süthették meg a hagyományos székely édességet.
A sikeres rendezvény fénypontja volt a hagyományőrző gálaműsor, ahol a Madéfalvi és Csíkcsicsói Ifjúsági Néptánccsoport, a temesvári Bokréta népi táncosai és citerásai, valamint az Eszterlánc és Bóbita csoportok népi táncosai fellépésének tapsolhatott a közönség. A gálaműsor a Scserbin János vezette, Arany Páva-díjas Kazincbarcikai Galagonya Citerazenekar fergeteges koncertjével zárult.
„Temes megyében nagyon erős a néptáncmozgalom, emellett sok helyen hagyományos mesterségeket űznek, és hagyományos termékeket állítanak elő – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő, a rendezvény ötletgazdája. – Hiányzott az összefogó esemény, amelyik ezeket az értékeket fel tudja mutatni. Így alakult ki a Hagyományok Napjának ötlete, ami nemcsak a bánsági hagyományokat próbálja bemutatni, hanem a magyar hagyományos értékeket általában. Meghívtuk a székely testvéreinket is erre a rendezvényre. Nagyon jó kapcsolatunk van Hargita megyével 2010 óta, a székely–szórvány partnerség keretein belül sok akció megvalósult, több rendezvényre, tapasztalatcserére került sor, oktatási és kulturális szinten. Annak örülök, hogy ilyen szép, széleskörű rendezvényt sikerült összehozni, ahol fel tudtuk mutatni hagyományos, autentikus magyar értékeinket. A Temes megyei RMDSZ kezdeményezésére nagyon sokan pozitívan válaszoltak, a megvalósításban nagyon sok ember segített és szeretném nyilvánosan is megköszönni mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a rendezvényhez!”
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Összeáll-e Székelyföld? – Három helység már szavazott, a többi nem
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai parlamenti választásokon az erősen vékonyka részvételi hajlandóságot talán felerősítené, ha az RMDSZ azzal mozgósítaná a választókat, hogy autonómiapárti önkormányzati határozatokat fogadtat el Székelyföldön.
Mint ismeretes, az SZNT február 12-én nyílt levéllel fordult a székelyföldi önkormányzatokhoz arra kérve őket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A tanács a javasolt határozat szövegtervezetét is mellékelte, és javasolta, hogy a határozatot a kormány helyi képviselői mellett az Európai Unión belül működő Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is küldjék el.
Gyergyóban és környékén már léptek
Izsák az MTI-nek elmondta, eddig Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy és Gyergyóújfalu önkormányzata készítette el az SZNT által javasolt határozatot. A testületek kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű közigazgatási egységhez akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén a magyar is hivatalos nyelv. Amint az várható volt, Hargita megye prefektusa mindhárom határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, noha úgy vélte, a pernek sok értelme nincsen, hiszen a határozatokhoz nem tartozik végrehajtandó feladat.
„Ezek a határozatok a közhatalommal felruházott székely közületek dokumentálható akaratnyilvánításainak tekinthetők. Ha megszületik a 153 önkormányzati határozat, közösségi akarat rajzolja ki Székelyföld térképét” – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kezdeményezés másnapján úgy nyilatkozott, hogy a szövetség később alakítja ki álláspontját a kezdeményezésről, ám azóta sem nyilvánított véleményt.
Halasztották a pert
Ugyanazon hétfői, marosvásárhelyi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy június 5-ére halasztották az SZNT elnökének az államfő, a szenátus volt elnöke, a miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes ellen indított diszkriminációs perét (azok ugyanis kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában). Az SZNT azt kérte a fellebbviteli bíróságtól, hogy az ügyben kérje ki a Európai Bíróság véleményét.
„Kértük a bukaresti fellebbviteli bíróságot, hogy kérjen előzetes döntést az Európai Bíróságtól, mivel erre joga és lehetősége van, ugyanis mi a 2000. évi 137-es kormányrendeletre hivatkoztunk, amely a 2000. évi 43-as uniós direktívát ültette át a román törvénykezésbe. Reméljük, továbbítják a kérdéseinket Luxemburgba, hiszen nincs mitől tartaniuk” – fogalmazott Izsák.
Magyar feliratok Négyfaluban
Feltehetően az Izsák által javasolt aktívabb kampánynak a része az a négyfalusi (szecselevárosi) beadvány is, melyben Géczi Gellért, Brassó város alpolgármestere és három önkormányzati képviselő arra szólítja fel Nistor Radu Florea négyfalusi polgármestert, hogy érvényesítse a törvényt, és helyezzen ki kétnyelvű feliratokat a közintézményekre, mivel a településen a magyar lakosság számaránya meghaladja a törvény által a feliratok kihelyezéséhez előírt 20%-ot. Kampány vagy nem, mindenképp ideje volt lépni ebben az ügyben.
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Nem lép be a perbe a Hargita megyei önkormányzat
Hargita megye önkormányzata is lépjen be abba a perbe, amelyet a Székely Nemzeti Tanács indított az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogainak érdekében, mint amilyen Székelyföld is – indítványozta a Magyar Polgári Párt. Erre egyelőre nem kerül sor.
Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt képviselője a megyei önkormányzati képviselő-testület szerdai ülésén napirend előtti felszólalásban ismertette a felhívást. A pert azért indította az SZNT az Európai Bizottság ellen az Európai Unió luxemburgi bíróságán, mert a bizottság a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését elutasította. Az MPP felhívása szerint miután Kovászna Megye tanácsa nemrég belépett a Székelyföld jövője érdekében folytatott perbe, Hargita megyének is követnie kellene ezt a lépést.
Hiányzó hatáskör
Mint az Egyed Árpád főjegyző által megfogalmazott válaszból kitűnt, ennek a lépésnek formai akadályai is vannak, sem az SZNT, sem az MPP felhívása nem felel meg az állampolgári kezdeményezésre, illetve a tanácshatározat-tervezetre vonatkozó előírásoknak. Ugyanakkor a megyei önkormányzatnak illetékesség, hatáskör hiányában nincs perbelépési minősége. Borboly Csaba elnök hozzátette, ezzel kapcsolatban megfelelően megindokolt határozati javaslat benyújtását várják, amelyet meg lehet majd vitatni.
Ványolós István is a testület tagja lett
Új tagja is van a megyei önkormányzat képviselő-testületének, az RMDSZ-t képviselő székelyudvarhelyi Ványolós István személyében. Ő a Köztisztviselők Országos Ügynöksége államtitkári rangú elnöki tisztségébe kinevezett Birtalan József mandátumának megszűnése nyomán lett a önkormányzati képviselő. Mandátumának igazolását megszavazták a tanácsülésen, utána pedig letette az esküt.
Négy útszakasz felújítását tervezik
Négy útszakasz felújítása esetében is kivitelezési tervek készültek el, ezeket elfogadta a testület. A Homoródszentmárton – Homoródkeményfalva, a Homoródszentmárton – Homoródalmás, a Kányád – Székelydálya – Városfalva, és az Etéd – Atyha – 13A jelzésű országút közötti megyei utakról van szó, amelyek felújítására a megyei önkormányzat kormánytámogatásból, illetve európai uniós pályázatokból igyekszik pénzt szerezni – közölte Borboly. Balánbánya számára 10 ezer lejes támogatást biztosítanak a tartalékalapból egy korábbi vihar okozta károk helyreállítására.
Parkolóépítés és területrendezés
Több mint 249 ezer lejbe kerül a megyei önkormányzat tulajdonában levő csíkszeredai rendelőintézet körüli területrendezés, és parkoló kialakítása – az erre vonatkozó kivitelezési tervet is elfogadta a testület. Ott 32 parkolóhelyet alakítanak ki, közvilágítási oszlopokat, szemeteskosarakat, padokat helyeznek el majd a beruházás során.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Tüntetne az MPP december elsején – Kiakadtak a román pártok
Felháborodással fogadták a román politikusok az MPP kezdeményezését, amellyel – válaszként a székely szimbólumok használatának korlátozására – tüntetés jóváhagyását kéri a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól december elsején, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért, de meg nem adott jogokat követelje a magyarság.
A tegnap Gyulafehérváron kampányoló Mircea Duşa védelmi miniszter, az SZDP Hargita megyei elnöke szerint „szemtelenség és sértés a románokkal szemben”, hogy éppen Románia nemzeti ünnepén kérjék a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul tér kibérlését, holott jól tudják, hogy ezt a napot „az ország minden egyes állampolgárának, etnikumtól függetlenül tiszteletben kell tartania, meg kell ünnepelnie. Amikor kijelentjük, hogy román állampolgárok vagyunk, amikor az MPP kijelenti, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok szolgálatában álló politikai párt, akkor tegye ezt becsülettel és felelősséggel, mivel mi tiszteljük a magyar etnikumot. Március 15-én, amikor a magyarok meg akarják ünnepelni a magyarság nemzeti napját, senki nem zavarja meg őket” – mondta. Mircea Duşa hozzátette: inkább kampányfogásnak tekinti az MPP gesztusát, de azért „az autonómia eszméit terjesztőknek is felelősen kellene viselkedniük”. Duşa szerint ezt a kérdést biztosan meg fogják vitatni a kormányban, és hivatalos álláspontot bocsátanak ki, de mind a románok, mind a magyarok képviselőinek „a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó” európai célokkal kellene foglalkozniuk, valamint a munkahelyek és a megfelelő életszínvonal biztosításával.
A párt Kovászna megyei elnöke, Horia Grama volt prefektus is szemtelenségnek, ráadásul pedig provokációnak, a román állam semmibevételének tekinti Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök ötletét, és meggyőződése, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza nem engedélyezi majd a tüntetést azon a téren, ahol a román ünnepi megemlékezéseket tartják. „Ez már túlzás. Meg kellene érteniük, hogy Romániában élnek” – nyilatkozta.
Visszafogottabban, de nem kevésbé elítélően minősítette az MPP gesztusát Mădălin Guruianu, az NLP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, aki szerint rendkívül rosszhiszemű és rendkívül rosszul időzített kezdeményezésről van szó, amely a mindenki számára kedves, és mindig pozitív megítélésű városnapok jó hangulatát is beárnyékolja. Álláspontját a szerdai tanácsülésen közölte, senki nem reagált rá.
Demeter J. Ildikó
Háromszék. Erdély.ma

Hatalomátvétel és a szellemi elit lefejezése

Amikor egy végvár nem akar összeomlani
Ha manapság valaki Balánbányáról hall Hargita megyében, megpróbál az emlékezetéhez vagy az internethez nyúlni. Az idősebbek tudják, hogy volt ott egy bánya, nem is működött rosszul, több ezer embernek adott munkalehetőséget.
Hogy miért szüntették meg a bányászatot, nos ezen majdnem annyian rágódnak, mint akik azon töprengenek, miért drágul már megint kistérségünkben a kenyér meg a hús. Az idősebbek és a fiatalabbak is tudják, hogy tavalyelőtt a balánbányai néptáncegyüttes elnyerte a Fölszállott a páva népzenei és néptáncvetélkedő közönségdíját.
Amit megint sokan tudunk – bármilyen kellemetlen legyen –, az éppen az, hogy Balánbánya a Székelyföld szívében egy magyar szórvány. Végvár. Mennyire pontos, fájdalmasan szép magyar szó. Egy szórványközösség, egy végvár megmaradásának legfontosabb kulcstényezője pedig a fiatalokkal való törődés. További gondolataim, meglátásaim ezirányban haladnak majd.
Igaza van Péntek János professzor úrnak, az erdélyi magyar közoktatás kiváló képviselőjének, amikor azt fejtegeti a Krónikában megjelent nyílt levelében, hogy a magyar anyanyelvű oktatásról való lemondás, az ebbe való beletörődés az illető magyar közösség eltűnését, megsemmisülését jelenti, szórványközösség esetében iszonyúan gyors következményekkel.
Segesvárott vagy Temesvárott éppúgy, mint Balánbányán. És ami minket, balánbányai magyarokat illet, a látlelet a következő. Ez év elején összevonták a kisváros tanintézményeit. Ezt gazdasági és multikulturális előnyökkel indokolták. Történt pedig ez a következőképpen: a Liviu Rebreanu Szakközépiskolához csatolták az óvodákat, a Geo Bogza Általános Iskolához az 1-es Számú Általános Iskolát.
Ez utóbbiban vannak, voltak a település I–VIII osztályos magyar tagozatai, hozzá kell tennem, a szakközépben is van évfolyamonként egy magyar osztály. És hozzá kell tennem azt is: az, hogy ki hová csatlakozik, a magyar gyerek, magyar szülő, a pedagógus, a pap, vagy a hetvenéves néni abszolút mellőzésével, meghallgatása nélkül történt. Azt ígérték ugyanakkor, hogy a magyar osztályok továbbra is ott maradhatnak, ahol eddig tanultak, ugyanabban az épületben. Meg hogy minden marad a régiben.
Kicsi, szegényes autonómia, de valamiféle autonómia. Ehhez képest két hétre rá már közölték, hogy összevonnak két magyar osztályt. És akkor a szülők összefogtak, és közölték, hogy na azt már nem. Hál’istennek s jó néhány ügyes embernek köszönhetően összevonás nem lett. És mindezek után néhány napja közölték, hogy a magyar gyerekek, pontosan az V–VIII-as tagozat tanulói szíveskedjenek ősztől leköltözni az újonnan névadó iskola épületeibe. Ezt megint a multikulturalitás előnyeivel indokolták.
Ennyit az előzményekről, és akkor a legfrissebb fejlemények. A legutolsó szülőbizottsági gyűlésen az újonnan egyesített tanintézmény vezetője meglepődve közölte: hát akkor miért nem igényelünk egy önálló magyar iskolát ? És mi, szülők, tanárok, gyerekek, lélekvezetők úgy döntöttünk: igen, ezt fogjuk tenni. Magyar iskolát kérünk Balánbányán. Abban az épületben, amit apáink és nagyapáink építettek.
Ehhez kérjük az önök támogatását is, tisztelt olvasók. Szívdobogással, jó szóval, mert ez a legtöbb, amit kérhetünk. Mert kétezer ember úgy döntött, csekélyben is lehet nagy a kezdet. Mert Balánbánya magyarsága úgy döntött, amíg lehet, írjuk és mondjuk el magyarul is azt: Nagyhagymás, Öcsém, Egyeskő. És a város német neve, a Kupferwergberk, a román neve, Bălan mellett, amíg lehet, mondjuk és írjuk le magyarul: Balánbánya. És amíg lehet, mondjuk és írjuk magyarul: édesanyám, édesapám, gyermekem, családom, Istenem.
Mi döntöttünk. Kérjük, segítsenek a fiatalokon, gyermekeinken és a hetvenéves nénin, hogy a végvár talpon maradjon.
Vermesser Levente
A szerző magyar irodalomtanár. Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki kalauz
Lapunk sorozat formájában közreadja munkatársunk, Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985 között a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-gyűjteményét. A térképvázlatok legfőbb értéke helyneveink, édesvíz- és borvízforrásaink bemutatása, de a jelmagyarázat alapján eligazító jelleggel tartalmazzák épített örökségünk is.
Sorozatunk új címe Háromszéki kalauz – Helytörténeti túrák. Ezzel főleg a gyalog- és autós túrákat kedvelő ifjúságot, azon olvasóinkat szándékunk szolgálni, akik aktív pihenésre használnák szabad idejüket, és azzal a céllal kelnek útra, hogy megismerjék megyénket a városoktól a legtávolabbi havasi vidékekig. A rövid, eligazító jellegű kísérőszövegben, amely a térképvázlat hátoldalán olvasható, elsőrendű fontossággal bírnak a turisztikai és idegenforgalmi értékek-érdekességek, védett területek, természeti kincsek, valamint a táj szava, ami nem más, mint anyanyelvünkön élő helyneveink. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni). A térrajzlapokból bárki kirakhatja majd magának megyénk 1:100 000 léptékű turisztikai térképét. Abban a reményben indítjuk felújított honismereti sorozatunkat, hogy a lehető legjobban szolgálja majd e táj – Háromszék – megismerését, olvasóink széles körű érdeklődésének kielégítését.
Tudnivalók a jelmagyarázathoz
A sorozatban csak utalunk rá, hogy egy-egy övezetben jelzett turistaösvények is léteznek, alkalomadtán azonban a főbb túrautak jelzéseinek színét kisbetűkkel jelöltük: a „p” piros, az „s” sárga, míg a „k” kék színt jelöl. Ahol a térképjel két tereptárgyat is jelöl (például kastély és kúria, múzeum vagy emlékház, emlékmű vagy szobor), a pontosabb magyarázatot a kísérőszövegben találja meg az olvasó, akárcsak az egyes turisztikai objektumokhoz kapcsolódó fontosabb részletadatokat is. A szövegben említünk olyan látnivalókat is, amelyek a lépték szabta korlátok miatt nem kaphattak helyet a rajzon. Ahol szükséges és a terjedelem is engedi, rövid könyvészeti utalást is közlünk. A térképlapok zöme egyforma méretű, de kényszerítő körülmények miatt a 6., a 7–17., a 12–21., a 38. és a 47. valamivel magasabb. (Kgy. Z.).
A Kormos völgye
1. A terület a Dél-Hargitához tartozik. A pisztrángban bővelkedő patak nevét a forrásvidékéül szolgáló Lucs tőzegmohaláp fekete iszapjától nyerte. Ez rárakódik a patakmeder köveire, és az amúgy kristálytisztán csörgedező patak medrét fekete színbe „öltözteti”. Jobb oldalról a Kuvaszó és a Fenyős-patak ömlik a Kormosba. Mindkettő völgyében szénsavas-vasas források fakadnak (Kuvaszói (1), Fenyősi (2) és Hájogi (3) borvíz).
A vízválasztót képező nyugati Lestetőn nyári szállások vannak. A hegység andezitféleségekből áll. Itt, a Fenyős-pataktól alig másfél kilométerre ömlik a Kormosba az Aranyos pataka (helyi nevén Farkas-ága). Ezt a völgyet, az ott végighaladó erdőipari utat az erdővidékiek Régi Kormosnak nevezik, ugyanis az Új Kormos útja (5) később épült. Nem messze a völgyben a Farkas-mező (ez már Hargita megye, de autóval megközelíteni csak Erdővidék felől lehet, erdészeti és erdőkitermelési szempontból is ide gravitál. Itt erdész- és vadászlak található, szemben két borvízforrás (4). Nyugatról ömlik az aranyosba a Muhar pataka (völgyében a Muhari borvíz), fennebb, a Kormos-fehérpatak völgyében található a Benzalatti, Fehér, Csurgó, Medvés-barlangi, Szikszai és Széncsűri borvízforrás, ahogyan az erdőipari munkások megnevezték. Az Aranyos mentén, a Halaság-patak beömlésénél találjuk a Kossós-borvizet, a Halasági-forrást, és a langyos víznek számító Szonda-borvizet. A Kuvaszó völgyén halad át a piros kereszt jelzés az Almási-barlangtól a Kakukkhegy irányába, a Barót köve nevű helyre. Az Aranyos forrásvidékén, az Odorfenyő nevű helyen található a vascsillám féldrágakő. A Muhar- vagy Köves-patak mentén (a vízválasztón át) másfél órai járással Kirulyfürdőre érünk. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az elveszett levél
A Székely Nemzeti Tanács másodszor is megfogalmazta a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványát, melyben felkéri Székelyföld önkormányzatait, hogy tanácsi határozatban fejezzék ki az általuk képviselt közösség igényét Székelyföld területi autonómiájára. Bár az udvarhelyszéki településvezetők tudnak a felhívásról, erre vonatkozó tanácsi határozat még nem született a térségben, ugyanis – mint az elöljárók portálunknak elmondták – nem kapták meg az SZNT dokumentumait. Utóbbi szervezetnél ezzel ellentétben mintegy másfél száz címzettről beszélnek, sőt Udvarhelyszéken külön postázták a felhívást az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz.
A Székely Nemzeti Tanács február 12-én tett felhívása szerint kérik láthatóvá tenni a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, továbbá egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – áll a dokumentumban. A felhívás nyomán két hónapja érdeklődtünk az udvarhelyszéki településvezetőktől, hogy értesültek-e az SZNT kezdeményezéséről, illetve a helyi önkormányzati testületek elé terjesztik-e a határozattervezetet. Az ügy azóta stagnál, hisz a településvezetők állítása szerint az SZNT felhívása azóta sem érkezett meg a helyi polgármesteri hivatalokhoz.
Nincs levél, nincs napirendi ügy
„Ismerjük a dokumentum tartalmát, de a hivatalos felkérést még nem kaptuk meg. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük, ők majd döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem” – mondta Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, minden bizonnyal utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője sem kapta meg a felhívást, Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy.
SZNT: jó lenne Brüsszelig vinni a határozatokat
„Az SZNT központi irodája továbbította a felhívást a mintegy másfél száz Székelyföldi önkormányzatnak, de az udvarhelyszéki szervezet nevében magam is elküldtem azt az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz” – mondta el Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács széki szervezetének elnöke. Mint hozzátette, a felhívás megfogalmazói ismételten azt hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-é a nagy felelősség ebben a kérdésben, hiszen az ő önkormányzati tisztségviselői alkotják a többséget Székelyföld legtöbb önkormányzatában. „Fontosnak tartanánk, hogy a május 25-ei európai parlamenti választásokat követően székelyföldi képviselőink magukkal vihessék Brüsszelbe az elfogadott tanácsi határozatokat, ezáltal nyomatékosítva, hogy a székely emberek akarata egységes” – magyarázta Thamó.
RMDSZ: ellentmondásos a tartalom
Az udvarhelyszéki önkormányzatoknál ismerik a dokumentum tartalmát, mely az RMDSZ álláspontja szerint ellentmondásos – nyilatkozta Bíró Barna Botond, a Szövetség széki szervezetének ügyvezetője. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy azt helyi szinten, az önkormányzatok is tanácsi határozatba fogalmazzák. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az illetékes. Összevetésképpen megemlítette az RMDSZ tavaly év végi kezdeményezését, melyben a Hargita, Kovászna és Maros megyékben kialakítandó önálló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazták. „Az első elképzelés szerint a népszavazás kiírására vonatkozó tanácsi határozatokat a helyi önkormányzatoknak kellett volna elfogadniuk, végül az a döntés született, hogy a megyei tanácsok tűzik azt napirendre. Hargita Megye Tanácsa el is fogadta a határozatot, melyet azonban megtámadott a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, így a népszavazást nem lehetett kiírni” – tette hozzá.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

Havadtőn született könyv a Sóvidékről
Nagyon jók a visszajelzések a gyerekek és pedagógusok részéről, sok gyereket olvasásra késztetett egy rádiós műsorvezető első könyve.
Sármási-Bocskai János a marosvásárhelyi közszolgálati rádió munkatársa. Tavaly egy beszélgetés során vetették fel neki az ötletet, hogy írjon egy mesekönyvet. Ő úgy vélte, ez nem az egérkéről és a sajtról, a boszorkányról és seprűjéről kellene szóljon, hanem „valódi” mese legyen. A havadtői születésű újságíró úgy érzi, falujában is sok olyan érték van, amit jó lenne átadni a gyerekeknek, de hogy ne csak egy kisebb csoportnak szóljon a könyv, nem egy falura, hanem a Kis-Küküllő mentére koncentrált. Így kezdte el írni első meséit a 41 éves szerző, aki elsőként Parajd, Szováta és Sóvárad nevezetességeit, értékeit mutatja be.
Ismeretterjesztő kalandregény
A kötet műfaját maga a szerző sem tudja pontosan besorolni, ismeretterjesztő kalandregénynek nevezné, hiszen van benne földrajz, történelem, környezetvédelem, illemtan egyaránt. A mesék arról szólnak, hogy egy marosvásárhelyi kisfiú megismerkedik egy parajdival, majd a nyári vakációban ott tölt egy hetet, barátja pedig bemutatja neki a vidéket. A helyszínek és az adatok valósak, a kerettörténet és a szereplők kitaláltak. A történetekben hétköznapi dolgokról van szó, amely a falusi gyereknek mindennapi, de a egy marosvásárhelyi lurkó szemével már lehet, hogy teljesen új a horgászás, kenyérsütés, a tehénbőgés.
A mesék stílusa az 1–4. osztályosokhoz alkalmazkodik, főleg őket célozza, de óvodásoknak is felolvasható és a nagyobbak is olvassák: az ismeretterjesztő részek tömörek, sok a párbeszéd, hogy ne legyen unalmas, sőt a meséket saját gyerekein is „tesztelte” a szerző. Sokkal több ismeretet lehetett volna bemutatni, kibontani, de a cél az olvasásra való sarkallás volt, és kisebb mennyiségű új információ átadása. Az első kötetben tizennyolc mese van, amelyek önmagukban is érthetők, de mégis összefüggnek.
Sokan olvassák
A Varázslatos Kis-Küküllő mente című kötetet egy marosszentgyörgyi kiadó vitte a piacra, már félszáz példány elkelt, folyamatosan utánnyomják, ugyanis a vártnál jóval nagyobb az érdeklődés – vallotta be a szerző. A megyeközpont és a Kis-Küküllő mente helységei mellett már Hargita megye több településén is bemutatták és bemutatják a közeljövőben. A gyerekek nagyon jól fogadták a meséket, hiszen nyelvezete hozzájuk igazodik, az új ismeretközlés pedig olvasmányos, és szinte mindenhol akad egy-egy személy, aki azonosul a szereplőkkel vagy a történetekkel, hisz a legtöbb gyerek átéli vagy megélt már ilyen helyzeteket.
Gligor Róbert László
Sármási-Bocskai János: Varázslatos Kis-Küküllő mente. Székelyhon.ro

Borboly Csaba
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKRÓL
Vastag számok, vékony elemzések
Az április 6-i választás legfontosabb eredménye, határon túlról nézve, hogy minden előzetes várakozást, elemzői jóslatot meghaladó mértékben regisztráltak és szavaztak a határon túli magyar kettős állampolgárok.
Az április 6-i magyarországi parlamenti választások határon túli, erdélyi tanulságaival kapcsolatban számos elemző, újságíró megszólalt a Transindex portál véleményrovatában. Jelen írásomban a választási eredményekkel szeretnék foglalkozni, amelyek a vitában megszólalók írásaiban nem kaptak kellő súlyt. Az április 6-i választás legfontosabb eredménye, határon túlról nézve, hogy minden előzetes várakozást, elemzői jóslatot meghaladó mértékben regisztráltak és szavaztak a határon túli magyar kettős állampolgárok, illetve elsöprő többségben, 95 százalék feletti arányban a Fidesz–KDNP-listára szavaztak.
Meggyőződésem, ha valamiről érdemes beszélni egy választás kapcsán, akkor az a választási részvétel, a leadott szavazatok eloszlása és az ezen jelenségek mögött rejlő motivációk, illetve a folyamatok jövőre vonatkozó politikai hatásának elemzése, becslése, jóslása. Teljesen értelmetlen dolognak tartom azt elemezni Erdélyből, hogy mennyire arányos és mennyire nem a jelenlegi magyar választási rendszer, és hogy ez jó vagy rossz, különösen egy olyan országból, ahol egy évvel a parlamenti választás után a parlamenti képviselők 20 százaléka pártot, politikai oldalt cserélt, és ahol az ellenzéki pártok polgármesterei a kormánypártnak kampányolnak, illetve ahol a koalíciós megállapodást azért kötik, hogy legyen mit megszegni a választást követő napon.
Nagyon annak sem látom értelmét, hogy a magyarországi parlamenti választáson leadott erdélyi magyar szavazatok tükrében bárki is a magyar–magyar politikai viszonyok elemzésébe bocsátkozzon, értve ezalatt mondjuk a Fidesz–RMDSZ-viszony vagy az RMDSZ és a néppárt/polgári párt viszonyának elemzését, mert az április 6-i választások nem erről szóltak, hanem arról, hogy az optimista, 80–100 ezres becslésekhez képest 150 ezer határon túli magyar leadta voksát, és 195 ezer polgár regisztrált a szavazásra. E számokból kell kiindulni, nem másból. És e számok nagyon masszív számok, ha belegondolunk abba, hogy az 550 ezer kettős állampolgárból levonva 90 ezer magyarországi lakcímmel is rendelkezőt (minden bizonnyal ott élőt), illetve a 100 ezer körüli kiskorút, az derül ki, hogy a 360 ezer szavazati joggal rendelkező polgár közel kétharmada regisztált, és a regisztrálók háromnegyede szavazott is.
Az összehasonlítás végett csak megjegyezném, hogy a legutóbbi romániai parlamenti választáson az RMDSZ-re az erdélyi magyar szavazók egyharmada szavazott, és ha a soron következő európai parlamenti választáson az erdélyi magyarság olyan aktivitást tanúsítana, mint ahogy tették az erdélyi magyar kettős állampolgárok április 6-át megelőzően, akkor minimum 4-5 fős brüsszeli EP-képviseletünk lenne, 10 százalék feletti eredmény mellett. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az állampolgárság igénylése folyamatos, sőt remélhetőleg azok közül, akik már kettős állampolgárok, de még nem regisztráltak, 2018-ig, a soron következő magyarországi parlamenti választásig többségében regisztrálni és szavazni is fognak.
Néhány hete olvastam, hogy Csehországban, amikor bevezették a határon túl élők levélben történő szavazásának lehetőségét, az első választáson hétezren voksoltak, a következőn viszont tízszer többen, több mint hetvenezren. Nálunk a szavazati joggal rendelkezők fele szavazott már első alkalommal, és ez is azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarok körében nagyon erős az igény a szavazati jog iránt. Szerintem óvatos becslés mellett is kijelenthető, hogy 2018-ban Erdélyben a magyarországi parlamenti választásokon leadott szavazatok száma könnyűszerrel meghaladhatja a 200 ezret. Kíváncsi vagyok, e szám tükrében is a mostanihoz hasonlóan fogalmaz-e Parászka Boróka 2018 tavaszán, miszerint a kettősállampolgár-történet véget ért, és hogy a magyar állampolgárságnak Magyarország határain kívül nincs keletje.
Az elemzéseket olvasva hiányolom azt is, hogy a megszólalók nem foglalkoznak a határon túli szavazokból keletkezett mandátumok számával, pedig az egyéni választókerületi mandátumot egyáltalán nem nyerő két párt, a Jobbik, illetve az LMP listás szavazatait megduplázva könnyűszerrel kiszámolható, hogy a határon túli szavazatokból több mint két és fél mandátum keletkezett. Elmondhatjuk, hogy jó két szép kerek mandátumot eredményeztek az erdélyi szavazatok a 199 fős Magyar Országgyűlésben, és 2018-ban lehet 4 vagy akár 5 is. Tudom, van, aki azt mondja, hogy ez kevés, de nézőpont kérdése, és egyébként is, aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli, és akkor még nem is beszéltünk arról a bizonyos kétharmadról, amely meglett.
Amint írtam, az előttem megszólalókat nem igazán késztették elemzésre a regisztrációs számok, a leadott szavazatok száma, illetve az e szavazatokból keletkező mandátumok száma, pedig szerintem izgalmas kérdések. E viszonyulást nem értettem, de amit igazán nem értek, az az egyes magyar pártok által elért szavazatok arányára vonatkozó elemzés mellőzése. A 95,59-os Fidesz-szavazati arány, akárhonnan is nézzük, magyarázatra szorul. Én egy dolgot tartanék fontosnak kiemelni székelyföldi politikusként: nálunk az emberek nem szeretnek adósok lenni. Mindig azon vannak, hogy ha van adósságuk, van kötelezettségük, azt teljesítsék. A Román Nemzeti Bank kimutatása szerint Románia legalacsonyabb lakossági eladósodási rátával rendelkező megyéje Hargita megye. Más magyarlakta megyék is élen járnak e vonatkozásban, tehát nem székelyföldi jelenség ez, hanem erdélyi magyar jelenség. A magas regisztrációs és szavazási arány, illetve főképpen a 95,59 százalék magyarázatát én ebben a magatartásban látom. Az emberek úgy érezték, hogy komoly adósságuk van az Orbán Viktor által megszemélyesített politikai közösség felé, személyesen felé, és az április 6. előtti napokban megtették azt, amiről úgy gondolták, hogy kötelességük megtenni. Az elmúlt két romániai parlamenti, önkormányzati választáson csekély arányban támogatták a Fidesz által patronált néppártot/polgári pártot, most mégis 95,59 százalékos arányban a Fideszre húzták be az x-et. Egyesek, gondolom, ezt ma sem értik, hogyan történhetett, pedig a magyarázat egyszerű: az erdélyi magyar ember közösségi ember, és az egyéni szavazat leadását mindig megelőzi egy közösségi vita, párbeszéd, amelynek végén megvalósul a közösségi döntéshozatal. Ezt a pártot, ezt a politikust kell támogatni, mert megérdemli, és akkor az a párt vagy politikus megkapja a bizalmat. Az erdélyi magyar közösség politikai értelemben is egy kiszámítható, nyugodt erő.
A lényeg az, hogy az április 6-i szavazásnak vannak tanulságai, amelyeket érdemes elemezni. Először is fontosnak tartom leszögezni azt, amit a választások után még a magyarországi balodali elemzők is kiemeltek, hogy a magyar választási rendszer változatlanul hagyása mellett, határon túli szavazókkal vagy nélkülük, szintén masszív, kétharmad közeli Fidesz–KDNP-s parlamenti többség keletkezett volna április 6-án. Ezt csak azért tartom fontosnak leszögezni, hogy ne értékeljük alul a határon túli magyar szavazatok szerepét, de felül se – kezeljük a helyén. Másik tanulság, hogy a határon túli magyar közösségekhez ideológiai szemüveggel közelíteni, problémáit, gondjait jobb/bal skála mentén elemezni nem vezet sehova. A polgári pártnak, majd a néppártnak ideológiailag megágyazni próbáló politológusok hiába mantrázták éveken keresztül, hogy a jobboldali erdélyi magyar a jobboldali magyar pártokra (néppárt, polgári párt) szavaz, aki meg az RMDSZ-re szavaz, az baloldali. Választásról választásra megbukott ez az elmélet, de április 6-ával végérvényesen elvesztette létalapját, és nevetség tárgyává válhat a jövőben az, aki megint elkezdi ezt erőltetni. Mellékesen megjegyzem, a néppárt, illetve a polgári párt háza táján okoz majd némi fejtörést ezen ideológiai űr pótlása, de nem kell aggódni, valahogy majd megoldják.
Ami az RMDSZ-t illeti, szintén számos tanulság leszűrhető, de én csak egyet emelnék ki, nevezetesen azt, hogy április 6-ára az erdélyi magyar kettős állampolgárok közel kétharmada teljesítette a nem is oly egyszerű regisztrációt, és közülük háromnegyedes arányban, tehát a teljes közösség fele (2/3 * 3/4 = 1/2) szavazott is. Felteszem a kérdést, ha egy olyan szavazáson, amely adminisztratív nehézségekbe ütközik, és amelyre sokan azt mondják, hogy tét nélküli az erdélyi magyar szavazók szempontjából, mégis minden második szavazati joggal rendelkező polgár szavaz, akkor nem kellene elgondolkodnunk? Szerintem igen, az 5 százalékos küszöb körüli politkai létet okozó egyharmados szavazati arányunkat illene felvinni minimum 50 százalékra, azaz ötszázezer szavazatra, hogy legalább elérjük a magyarság etnikai arányának megfelelő támogatottsági szintet. E téren az utóbbi időszakban megjelenő felmérések biztató, 6 százalék feletti, tehát etnikai arányunknak megfelelő eredményeket mérnek. Remélem, a növekvő tendencia kitart május 25-ig, és azt követően sem törik meg, ugyanis április 6. után én egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy ismét 7 százalék feletti támogatottságú politikai szervezet legyen az RMDSZ, hiszen láthattuk: az erdélyi magyar emberek mozgósíthatók.
Borboly Csaba,
Hargita Megye Tanácsának elnöke. Transindex.ro

Az SZNT felhívása a gondolkodó székelyekhez
Február tizenkettedikén felhívásban kértük Székelyföld önkormányzatait, hogy egy határozat elfogadásával egységesen nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek autonómia iránti igényét, és tegyék láthatóvá „a nagyvilág számára, amit a prefektusi önkény a népszavazások meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.” Az elkészített tervezet arra is kitér, hogy „ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.”
A nyilvánosságra hozott határozattervezet voltaképpen egy folyamodványt tartalmaz Románia kormányához, amelyben az önkormányzat a helyi közösség nevében kéri a fentieket. A felkérésnek eddig négy önkormányzat tett eleget: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy és Makfalva. Elhangzottak elhárító kifogások, ezekre adunk választ az alábbiakban, és kérünk minden érintettet, Székelyföld lakóit elsősorban, gondolkozzanak el a kifogásokon és a válaszokon.
1. Egy székelyföldi önkormányzati vezető szerint fölösleges kinyilvánítani újra és újra a közakaratot, hiszen mindenki tudja, mit akarunk. Hamis. A közakarat kinyilvánításának leghitelesebb módja a népszavazás. Hivatalos népszavazás a felsorolt célok mellett nem történt, ezt a prefektusok megakadályozták. Még az RMDSZ által kezdeményezett népszavazást is megakadályozták, pedig az csak annyit javasolt, hogy Kovászna, Hargita és Maros tartozzon egy fejlesztési régióba. Székelyföld bedarálásának veszélye nem múlt el, és vele szemben nincs hivatalos hivatkozási alapunk, a kormány, a törvényhozás, és a nagyvilág előtt!
2. Gyakran elhangzik az is, a prefektusok ezeket a határozatokat is meg fogják támadni a közigazgatási bíróságon, tehát értelmetlen ezeket elfogadni. Hamis. Míg a népszavazásra vonatkozó határozatokhoz volt egy hozzárendelt feladat, maga a népszavazás, amely nélkül a határozat önmagában semmit nem ér, a folyamodvány elfogadására vonatkozó határozat önmaga a végcél: a választottak nyilatkoznak a választók nevében. Másfélszáz önkormányzati határozat ugyanazt fejezi ki, mint a népszavazás. Ezt a prefektusok, vagy a bíróság minősítheti, meg nem történtté azonban nem tehetik.
3. Mások azt mondják, nem jó ezt a kérdést a kampányban felvetni. Hamis. A kampányban, amikor a közfigyelem a közéletre irányul, a határozatok egyöntetű elfogadása mozgósítani képes a választókat. Csak abban az esetben nem felel meg ez az időszak, ha nincs meg a határozatok elfogadásához szükséges politikai akarat, hiszen ez demobilizálja a választókat, mert politikai akarat hiányában a képviselet öncélú, értelmetlen.
4. Volt, aki azzal érvelt, hogy a székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el. Válasz: aki ilyent mond, az nem olvasta el a tervezetet, hiszen annak nem is tárgya a törvény elfogadása. Az valóban a parlament hatásköre, ám erre vonatkozó kérést, a közösség nevében bátran megfogalmazhat a helyi tanács.
5. Végül: a polgármesterek nem tudják pontosan, mit kell tenni. Válasz: Akár rendkívüli tanácsülésen elfogadni a Székely Nemzeti Tanács honlapján elérhető minta szerint a határozatot (a nyitó oldalon az „Önkormányzatok az autonóm Székelyföldért feliratra kell kattintani). Ez kimondottan csak akarat kérdése.
Meggyőződésünk, hogy minden székelyföldi önkormányzat jóhiszeműen közelíti meg a kérdést, és amint sikerült eloszlatni a félreértéseket, ezek a határozatok megszületnek és eljutnak a határozat 3. pontjában megjelölt címzettekhez.
Marosvásárhely, 2014. 05. 10.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Erdély.ma

Egészségügyi „nagyüzem” Alfaluban
Orvosi rendelőkké alakult az afalvi szociális központ épülete, ahol kilenc helyszínen végez egészségügyi szűrővizsgálatokat hétfőtől a Kecskeméti Megyei Kórház önkéntes orvoscsoportja. A péntekig tartó akció során mintegy ezer-ezerkétszáz lakos jelentkezésére számítanak.
Nyolcadik alkalommal végez ingyenes szűrővizsgálatot Hargita megyében a magyarországi Bács-Kiskun megyei orvoscsoport, ezúttal Gyergyóalfalu község lakossága veheti igénybe szolgáltatásaikat. A szociális központ épületében kialakított kilenc szakorvosi „rendelőben” kardiológus, diabetológus, endokrinológus, nőgyógyász, ideggyógyász, gyerekgyógyász, urológus és sebész-szakorvos végzi a vizsgálatokat, a diagnosztikai eszközök között ultrahang, EKG, illetve egy mobillabor áll a rendelkezésükre.
Naponta 80-100 páciens fogadását tervezték be, de arra is fel vannak készülve, hogy jóval több vizsgálatot végezzenek el. Amint azt dr. Mócza György, az orvoscsoport vezetője a sajtónak elmondta, a megyében végzett korábbi kiszállásaik tapasztalata, hogy – bár az akció egy adott község lakosságának szól – a környékről is nagy érdeklődés mutatkozik iránta. „Nem fogunk senkit elutasítani” – mondta Mócza doktor, hangsúlyozva, a vizsgálatoknál Alfalu község lakói élveznek elsőbbséget.
Kezeléseket nem végeznek
Kezelések elindítására nincs lehetőségük a magyarországi orvosoknak, terápiás javaslatokat viszont mindenképpen kapnak tőlük azok, akiknél valamilyen betegséget, elváltozást diagnosztizálnak. „Az akciónak az a lényege, hogy feltárjuk az esetleges problémákat, tudassuk azt a pácienssel. Ettől kezdve az ő lelkiismeretén is múlik, hogy továbblép-e, vagy nem foglalkozik a betegségével. Mi megtesszük számára a terápiás javaslatokat, és amennyiben elfogadja, további kezelésre küldjük. Arra is volt példa, hogy Magyarországon kezeltünk olyan betegeket, akiket itt nem lehetett” – mondta Mócza doktor.
A jelentkezőkkel való előzetes konzultációt, a programálások megszervezését a helyi dr. Kálcza Sándor háziorvos végzi, a helyszínen a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálatának munkatársai segédkeznek az adminisztrációs teendőkben.
A Kecskeméti Megyei Kórház Hargita Megye Tanácsával és Alfalu önkormányzatával partnerségben, a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálatának közreműködésével bonyolítja le az idei programot. Az intézmények képviselői „kapunyitás” előtt, hétfőn reggel fogadták és köszöntötték az orvoscsoportot. A hét folyamán kifejtendő önzetlen munkájukért köszönetet mondott Gáll Szabolcs alfalvi polgármester, Szabó Barna megyemendzser, Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács Programok és Alárendelt Intézmények Vezérigazgatóságának vezetője és Pázmán Enikő, a megyei orvosi kollégium elnöke.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro

Háromszéki kalauz (A Dél-Hargita szívében, 2.)
A Kormos völgye a Dél-Hargita Erdővidékhez tartozó övezetének legfestőibb vidéke. A Gesztenyeszikla csúcs (népi nevén Gesztena pusztája) és a Kakukkhegyet (a Dél-Hargita legmagasabb csúcsa) összekötő vízválasztóról lefutó patakok völgyében szép túrautak kínálkoznak.
Kiváló ásványvizek törnek fel e völgyekben: a Kisági (A), a Tányérosi vagy Bojtor borvíz (B) egy borvizes láp szélén, továbbá a kovácspataki források (1) és a Barót vize felső folyásán lévő szénsavas oligominerális vizek. Sorrendben így következnek: Cigánylábi borvíz (2), Ángyélikai (3), Meggyes pusztai (4) és a Pető borvíz (5).
A Kormos mentén haladó erdőkitermelő út a Lucs rezerváció (1079 m) mellett, Somlyó-kútjánál halad át a vízválasztón, és beereszkedik Csíkszentkirályra. Innen ágazik ki a Szentimrei Büdösfürdő felé vezető makadámút is. A lucsi vízválasztón erdészház is áll (Hargita megye). Ez az egész terület erdő- és természetvédelmi szempontból az egykori olaszteleki erdészeti hivatalhoz tartozott. A vízválasztót követő kék sáv gerincjelzés a Lucsnál elhagyja a hegygerincet, s a fürdő felé tartó utat követi. A település déli végénél újra a vízválasztóra ér, majd a Szentimrei legelőn át (itt kapcsolódik be a homoródalmási Orbán Balázs-barlangtól errefelé tartó piros kereszt jelzés) jutunk be az Ángyélika fenyveseibe, és a Barót vize forrását megkerülve az 1558 m magas Kakukkhegy csúcsára. Innen az ösvény Aladár pusztáján át a Mitács felé tart. A Kakukkhegy és környéke rezerváció. Itt él többek között a siketfajd. Nagyhavas-pusztáján tör felszínre a Bőforrás (édesvíz), közelében a Paphomlokán vascsillámokat lehet találni. Ezeket az ásványtani irodalomban kakukkhegyi gyémántok néven tartják nyilván. A területnek erről a szakaszáról a piros háromszöget követve Magyarhermányba érünk (4–5 óra).
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borboly: Bogdan Diaconu "zászlótörvénye" alkotmányellenes
Alkotmányellenesnek, ráadásul számos nemzetközi egyezményt sértőnek tartja Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az a törvénytervezet, amelyet Bogdan Diaconu szociáldemokrata párti képviselő készített a területi-közigazgatási egységek zászlóinak szabályozásáról. Borboly a tervezet elutasítását javasolja teljes egészében, hiszen az, elfogadása esetén, súlyosan sértené az alapvető alkotmányos és emberi jogokat.
A Bogdan Diaconu által előterjesztett jogszabálytervezet megtiltaná, hogy Romániában a területi-közigazgatási egységek „etnikai jellegű” zászlókat tűzzenek ki, hogy köztisztviselők, állami alkalmazottak viseljék annak bármilyen formáját, vagy hogy megjelenjen közintézmények honlapján, hivatalos iratokon.
Borboly Csaba szerint a tervezet az alkotmány 6. cikkelyébe ütközik, amely kimondja, hogy a román állam elismeri polgárainak a szabad identitásválasztáshoz való jogát, és szavatolja annak megőrzését, szabad kifejezését és fejlesztését; az alaptörvény 53-as cikkelyével sincs összhangban, amely szerint a szabadságjogok korlátozása csak külön törvény alapján, nemzetvédelmi, közrendi, közegészségügyi, közerkölcsi, büntetőjogi esetekben vagy katasztrófamegelőzés céljából lehetséges, márpedig egy zászló kitűzésének vagy kicsinyített mása viselésének megtiltása a szabadságjogok korlátozását jelenti; sérti az 1995-ös Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, amely szavatolja a kisebbségeknek a szimbólumaik használatának jogát, amit Románia parlamentje is ratifikált; továbbá a törvényhozási technikai módszertannak sem felel meg, amely szerint tudományos elemzéssel meg kell alapozni a beterjesztett dokumentumokat - írja levelében Borboly.
Emellett Diaconu kezdeményezése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19-es cikkelyébe ütközik, amely kimondja az egyének szabad véleménynyilvánításának jogát - mutat rá a megyeelnök, aki a zászlók használatára európai színvonalú szabályozás kidolgozását kérte a kormánytól már több alkalommal. (közlemény/hírszerk.) Transindex.ro