Székelyföldről elszívott adólejek
Egészen más gazdasági mutatók lennének a Székelyföldön, ha a legnagyobb vállalkozások adói nem közvetlenül Bukarestbe folynának be. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mekkora összegek folynak el a Székelyföldről, és azokból mennyit juttatnak vissza.
Torzítja a megyék gazdasági mutatóit, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító cégek Bukarestben fizetik az adót – vallja Ambrus Attila. Az adóhatóság Kovászna megyei fiókjának vezetője szerint emiatt a háromszéki adóbevételek mintegy fele a fővárosi statisztikákban jelenik meg.
Ugyancsak máshol adóznak azok a cégek, amelyek Bukarestben vagy más megyében vannak bejegyezve, ez is módosítja a mutatókat. Ambrus Attila felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megye a legkisebb az országban, ám az adóbevételek tekintetében hét másik megyét megelőz, tehát nem igaz, hogy eltartott lenne. A Kovászna megyei adóhatóság tavaly közel 7 százalékkal növelte a bevételeit, a lakosság és a cégek összesen 647 millió lejt fizettek be az államkasszába.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, a nagy forgalmú cégek által a fővárosba befizetett összegekről nincsenek adatok, nincs átláthatóság, így senki nem tudja, mi történik azokkal az összegekkel, visszaosztják-e legalább egy részét a megyéknek.
Édler rámutatott, hogy a romániai gazdaság jellegzetessége, hogy az adók 85 százalékát a vállalkozások 15 százaléka fizeti be, vagy megfordítva, a vállalkozások 85 százaléka mindössze az államkasszába befolyó pénz 15 százalékát fizeti be. „Ez a nagy számok törvénye alapján a megyékre visszaosztva is érvényes, tehát a pénzek nagy részét éppen azok a nagy cégek fizetik be, amelyek Bukarestben kénytelenek adózni" – mutatott rá a kamara elnöke.
Maros megye is sokat veszít
Az adóhatóság Maros megyei fiókja sem vezet semmiféle statisztikát arról, hogy mekkora öszszegtől esett el a megye amiatt, hogy a nagy cégek Bukarestben adóznak – állítja Dénes Irénke, az intézmény aligazgatója.
Szerinte a fináncok azért nem foglalkoznak ilyesmivel, mert a fővárosba „átigazoltatott" vállalkozások forgalma és nyeresége évről évre változik. Mi több még az is előfordul, hogy valamelyikük a csőd szélére sodródik, és kiesik a sorból. Maros megyéből, többek között, az Azomureș vegyipari kombinát, a SOCOT és a Benţa testvérek építkezési vállalatai adóznak a fővárosban.
Az RMDSZ megyei elnöke, Brassai Zsombor rendkívül fontosnak tartaná, ha az újonnan felálló kormány változtatna az adózási politikán. „Az adók helyben maradása a térség önálló gazdálkodásának az alapfeltétele" – vélekedett a politikus.
Sok a gond Hargita megyében
Hargita megyében három vállalat adója folyik el Bukarestbe, az Icos-Conf Rt., a Norada Rt. és a Melinda Impex bonyolít le akkora forgalmat, hogy erre kényszerüljön. Mint Balási Csaba, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke kérdésünkre rámutatott, a megyében a nagyvállalatok mindössze a forgalom 25–30 százalékát teszik ki, az ott bejegyzett cégek többsége kis- és közepes vállalkozás, amely helyben adózik.
„Kétszáz évvel vagyunk lemaradva az ország többi részétől, amikor a rendszerváltás után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson bezártak a nagyvállalatok, 15 ezer munkahely szűnt meg. Csíkszeredában 1989 előtt több mint hatvanezren éltek, a legutóbbi népszámlálás során pedig a lakosság száma nem érte el a negyvenezret, az emberek vidékre költöztek, vagy kivándoroltak. Ezeket a problémákat kell megvizsgálni, ezekről kellene elemzéseket végezni. Sajnos, a vonat, amit lekéstünk, már legalább húsz éve elment" – vallja Balási Csaba.
Szerinte a Székelyföld legnagyobb problémája az, hogy nincs megfelelően kiépített infrastruktúra, így a befektetők nem jutnának el onnan megfelelő idő alatt a határig vagy a fővárosig, azonkívül megfelelően képzett munkaerőt sem találnak.
Szóba se jön a decentralizáció
Az Országos Adóhatóság (ANAF) keretében a kezdetektől létezik a nagy adófizetőket kezelő főigazgatóság. Létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak, utóbbi az 1999-es eredmények alapján javasolta, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel létre kellene hozni egy „nagy adófizetőket" kezelő külön struktúrát, és segédletet is nyújtott az elején a cégek kiválasztásánál, valamint a kritériumok meghatározásánál.
2003 óta – amikor egy pénzügyminiszteri rendelettel nagy adófizetőknek minősítették Bukarestben és Ilfov megyében a kritériumoknak megfelelő cégeket, majd 2004-től az egész országból kiválasztottakat, nem akadt kormány, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása.
A Puterea című napilapban viszont egyértelműen riogatóan írták a következőket 2013 októberében: „A nagy adófizetőket adminisztráló főigazgatóság már nem a pénzügyminisztérium közvetlen alárendeltje, átadták a regionális pénzügyi igazgatóságnak, és 2014 januárjától szét akarják osztani a 42 megyei pénzügyi igazgatóság között."
A lap idézte a volt pénzügyminisztert, Gheorghe Ialomiţianut, aki szerint „ha a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek".
Krónika (Kolozsvár),

MENSURA TRANSYLVANICA: Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától. Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról

Háborognak a román nacionalisták az RMDSZ kormányzása miatt
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellen háborog nyílt levélben több román nacionalista szervezet.
A kormányhoz, a parlamenthez és az elnöki hivatalhoz intézett tiltakozásukban azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy hagyta magát zsarolni „egy olyan etnikai párt által, amely több mint két évtizede ellenségesen viszonyul a román állam nemzeti, egységes és oszthatatlan jellegéhez, és etnikai tisztogatást szorgalmaz Maros, Kovászna és Hargita megyében”.
Az aláírók szerint a hazai oktatás RMDSZ által kért „etnikai alapú szegregációja” románellenességet, romángyűlöletet, a román állammal és jelképeivel szemben érzett ellenszenvet táplál. A levélben szégyenteljesnek nevezik, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök került a kulturális minisztérium élére, aki „nyíltan ellensége az egységes román nemzetállamnak”.
A tiltakozók szerint a román koalíciós pártok és az RMDSZ közötti politikai megállapodás megteremti Románia föderalizálásának előfeltételeit. Ezért felszólítják a román állampolgárokat, hogy többé ne szavazzanak azokra a pártokra, amelyek elárulták a nemzeti érdekeket. A levelet többek között a székelyföldi románok civil fóruma írja alá.
maszol.ro,

Több mint négyszáz végzőst tud maga mögött a nyárádszeredai kertészoktatás
12. alkalommal szervezték meg a múlt hét végén Nyárádszeredában a hagyományos kertésznapot, amelyen zömében olyan erdélyi vállalkozók, termelők mutatkoztak be, akik a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának a nyárádszeredai kihelyezett tagozatán szereztek oklevelet, illetve sajátították el a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket. A szeredai tagozat tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, új évfolyamokat viszont nem indíthatnak, így két év múlva megszűnik a nyárádszeredai kertészoktatás. A hétvégi kertésznapon az elmúlt húsz év tapasztalatairól kérdeztük dr. Jakab Sámuelt, a nyárádszeredai tagozat vezetőjét.
– Tavaly június végén ünnepelték a 20 éves jubileumot, két évtizeddel ezelőtt sikerült egy hiánypótló képzést elindítani itt, a nyárádmenti kisvárosban. Valójában kiknek is szólt ez a képzés?
– Annak idején az volt az elképzelés, hogy olyan erdélyi fiatalok részére indítsuk, akiknek valamilyen okból kifolyólag nem sikerült érettségi után továbbtanulniuk, de szeretnék folytatni tanulmányaikat, vagy már gazdálkodnak és szeretnék tökéletesíteni a szakmai tudásukat. Többségében harminc-, negyvenéves diákjaink voltak, ritkábban ugyan, de még ötvenévesek is végeztek nálunk. Az évek során eddig 430-an szereztek diplomát. Legtöbb végzősünk természetesen Maros megyéből származik, de sokan érkeztek Hargita, Kovászna megyéből, és a kezdetekben, még mielőtt beindult volna a Partium Egyetemen az agrároktatás a Debreceni Egyetemmel karöltve, nagyon sokan jöttek Szatmár, Nagykároly, Nagybánya, Zilah környékéről. Gyakorlatilag lefedik Erdély összes magyarlakta vidékét.
A Sapientián a kertészmérnöki kar csak 2002-ben indult, tehát addig valójában hiánypótló volt ez a szakterület a környéken. A kertésznapot is azért kezdtük szervezni tizenkét évvel ezelőtt, hogy hallgatóink, végzettjeink kapcsolatba kerüljenek magyarországi vagy hazai, a kertészet terén tevékenykedő cégekkel, amelyek révén munkalehetőséghez juthatnak. Ezelőtt tíz-tizenöt évvel főként magyarországi cégek igyekeztek kelet felé orientálódni, fiókcégeket hoztak létre és keresték oda a megfelelő szakembereket. A hallgatóink alkalmasak erre, és számos sikeres együttműködés született. Hallgatóink közül nagyon sokan saját vállalkozásba kezdtek azon a területen, amelyen képesítést szereztek.
– A Sapientia kertészmérnöki szakja konkurenciát jelentett-e a nyárádszeredai kertészeti tagozat számára?
– Szerintem a Sapientia nem jelent számunkra konkurenciát, mivel oda főleg fiatalok, azaz frissen érettségizettek jelentkeztek, ide hozzánk pedig olyanok, akik nem tudtak nappali képzésben részt venni. Idősebbek, családosok, akiknek munkahelyük van, vagy saját területükön, kertjükben már gyakorolták a kertészkedést, gazdálkodást. Amikor a Sapientián megnyílt a kertészmérnöki képzés, engem bíztak meg, hogy előkészítsem a beindítását, már akkor jelezték, hogy itt, Nyárádszeredában ne indítsunk első évet, mert át kell majd vegye a Sapientia. Igen ám, de én erre úgy válaszoltam, hogy a Sapientia nem működtethet hétvégi oktatást mindaddig, amíg a szakot nem akkreditálják. Márpedig egy új szak indítása után el kell telnie több évnek, amíg akkreditálásra kerül sor. Végül a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumától megérkezett az értesítés, hogy nem támogatják újabb évfolyamok indítását, hanem integrálnia kell a Sapientiának az itt folyó oktatást. A már megkezdett évfolyamok kifutnak, de újabb évfolyamokat nem indíthatunk. Még két év van, a mostani másod- és harmadév befejezi, és megszűnik Nyárádszeredában a kertészeti oktatás. Jelenleg már csak 50-60 diákunk van.
– A környékbeli, idősebb gazdákra nézve nem jelent-e veszteséget, hogy megszűnik a helyi képzés?
– Valamilyen szinten veszteség, de azt is el kell mondani, hogy az utóbbi években a jelentkezők száma nagyon megcsappant. Eleinte negyvenen-ötvenen is jelentkeztek, de az utóbbi időben ez a szám húsz, majd tíz alá esett, úgymond aki akarta, elvégezte, tehát a kezdeményezésünk eleget tett a maga feladatának. Négy-öt személyért anyagilag sem éri már meg tovább működtetni a tagozatot, hiszen öt diák számára is ugyanannyi tanárt kell fizetni, mint ötvennek. Voltak hangok, hogy egy emberért is tovább kell folytatni, de az anyagi szempont nem mellékes.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely),

Udvariatlanok a vendégek
Traian Băsescu államfő udvariatlan gesztusnak minősítette, hogy több magyarországi politikus az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáról beszélt a március 15-i ünnepségeken, és leszögezte: Románia nem tűri el, hogy beleszóljanak, miként alakítsa át közigazgatási felosztását.
Az elnök szerint ez csak a román állampolgárokra – románokra és magyarokra – tartozik, és az illendőség azt követeli, hogy egy vendég ne avatkozzék be. Helyeselte, hogy a belügyminisztérium több magyar állampolgár Romániába való beutazását megtiltotta: „Remélem, hogy a belügyminisztérium névsora egy első jelzés lesz arra, hogy nem tűrünk már el ilyen üzeneteket. Ez a mi belügyünk, erről a témáról beszélhetünk itthon (...), de ne jöjjön más megmondani, mit kell tennünk!” – jelentette ki. Sérelmezte, hogy nemcsak a Jobbik képviselője, hanem Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt is Székelyföld autonómiájáról beszélt szombaton. Szerinte a fogalom értelmezésével is „játszadoznak”, és senki sem tisztázta, milyen autonómiát akarnak a székelyföldi politikai vezetők ahhoz képest, amivel már rendelkeznek. Kijelentette: Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztás nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait, közműveit működtetni. Megjegyezte, hogy az idei volt a legbékésebb március 15-i ünnepség Erdélyben, ahol a magyar közösség jelképei mellett román zászlók is megjelentek, és hangsúlyozta: a román jelképek iránti tisztelet az, amit elvár az erdélyi magyaroktól. „Legyenek korrektek a román állammal, és ha kitűzik saját jelképeiket, tűzzék ki a román zászlót is. A gond az, ha megvetik a román jelképeket.”
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Basescu magyarországi politikusokat bírált
Traian Basescu államfő udvariatlan gesztusnak minősítette hétfőn, hogy több magyarországi politikus az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáról beszélt a március 15-i ünnepségeken, és leszögezte: Románia nem tűri el, hogy beleszóljanak, hogyan alakítsa át közigazgatási felosztását.
Az elnök az Adevarul hírportálnak adott, interneten közvetített interjújában kifejtette: az ország közigazgatási megszervezése csak a román állampolgárokra – románokra és magyarokra – tartozik, és erről, ha napirendre kerül a kérdés, tanácskozhatnak egymással, de szerinte az illendőség azt követeli, hogy egy vendég ne avatkozzék be egy szomszédos, vagy baráti ország közigazgatási felosztásába.
Basescu arra is utalt, hogy pénteken a belügyminisztérium több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltotta meg, de még nem nevezte meg, kikről van szó.
"Remélem, hogy a belügyminisztérium név szerinti listája egy első jelzés lesz arra, hogy nem tűrünk már el ilyen üzeneteket. Ez a mi belügyünk, erről a témáról beszélhetünk itthon, amikor az ország közigazgatási átszervezése kerül szóba, de ne jöjjön más megmondani, mit kell tennünk!" – jelentette ki az elnök.
Rámutatott: nemcsak a Jobbik képviselője, hanem Magyarország miniszterelnök-helyettese (Semjén Zsolt) is a Székelyföld autonómiájáról beszélt egy szombati rendezvényen. Hozzátette: a fogalom értelmezésével is "játszadoznak", és az a gond, hogy senki sem tisztázta, milyen autonómiát akarnak a székelyföldi politikai vezetők, ahhoz képest, amivel már rendelkeznek. Szerinte Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztásból kap költségvetési forrásokat és ezek nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait működtetni, villamos energiát biztosítani a közműveiknek.
Basescu másrészt megjegyezte: az idei volt a legbékésebb március 15-i ünnepség Erdélyben, ahol a magyar közösség jelképei mellett román zászlók is megjelentek. Rámutatott: a román jelképek iránti tisztelet az, amit elvár az erdélyi magyaroktól.
"Legyenek korrektek a román állammal, és ha kitűzik saját jelképeiket, tűzzék ki a román zászlót is. A gond az, ha megvetik a román jelképeket. Nem utálhatod annyira a román államot, hogy ne tűzd ki a zászlaját!" – jelentette ki Traian Basescu államfő.
Az erdélyi magyarság március 15-i ünnepségein egyes helyszínein a magyar kormány tagjai is beszédet mondtak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kézdivásárhelyen szervezett ünnepségen arról beszélt, hogy a magyaroknak is jár az autonómia, ami nem irányul senki ellen. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Magyarország támogatásáról biztosította az autonómiáért küzdő székelyeket a sepsiszentgyörgyi ünnepségen elmondott beszédében.
Pénteken a belügyminisztérium szóvivője bejelentette: "szél-sőséges tevékenységük" miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. A szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) közölte: az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában – közölte pénteken a DIICOT.
Traian Basescu államfő kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva.
Népújság (Marosvásárhely),

Indokolatlannak tartja a kitoloncolást, cáfolja a gyűlöletkeltést Mikola Béla
Cáfolta a Székelyhon.ro megkeresésére Mikola Béla, az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasz vezetője az Evenimentul Zilei országos napilapban megjelenteket, miszerint a marosvásárhelyi Vártemplomban gyűlöletkeltéssel foglalkoznának, s ott tették volna le a hűségesküt is.
A magyar állampolgársággal rendelkező, de három éve Marosvásárhelyen élő és dolgozó Mikola elmondta, egyelőre nem tudja, hogy miért akarják kitiltani Romániából. Ügyében a per csütörtökön lesz Bukarestben.
Az Evenimentul Zilei román nyelvű napilapban egy állítólagos gárdatag testvére arról számol be, hogy Marosvásárhelyen a Vártemplom a gárdások „fészke”, ahol rendszeresen találkoznak, ott teszik le az új tagok a hűségesküt és, hogy a fiatalokat román-, cigány- és zsidógyűlöletre tanítják, és azt kell megfogadniuk, hogy a magyar nemzetért a vérüket is odaáldozzák.
Soha nem voltak a Vártemplomban
Mikola Béla kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy a Hargita és Maros megyében levő, 32 tagot tömörítő Székely Szakasz tagjai soha nem voltak a Vártemplomban, egyszer koszorúzták meg a templom udvarán levő kopjafát. Az avatás mindig Magyarországon történik, és mindig változik a helyszín. „Mindegyik tagnak vannak román ismerősei, barátai, munkatársai, szó sincs arról, hogy gyűlöletet szítanánk. Nem titok, hogy a magyarságért kiállunk, a magyar emlékműveket újítjuk fel, a magyar ünnepekkor mindig koszorúzunk, és ha lehet, egy-egy verset, gondolatot is elmondunk. Karitatív munkát is végzünk, és amikor árvaházakba ruhát viszünk, nem kérdezzük meg, hogy az a gyermek magyar vagy román” – mondta Mikola Béla.
Nem készülnek semmiféle harcra
Azon kérdésünkre, hogy miből áll a Székely Szakasz tevékenysége, Mikola fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nincs katonai, fegyveres kiképzés. „Nem készülünk semmiféle harcra. Az igaz, hogy a zászló piros-fekete, és ez a székely harci zászló. Főleg karitatív tevékenységet végzünk, iskolákban, árvaházakban, építkezésnél önkénteskedünk, ugyanakkor a hagyományőrzést tartjuk fontosnak, és a magyar ünnepnapokon koszorúzunk. A tevékenységeink soha nem a románok ellen szólnak” – mondta Mikola.
Tárgyalják a kitoloncolás ügyét
Mikola Béla elmondta, hogy a Székely Szabadság Napján a Székely Szakasz tagjai részt vettek a megemlékezésen, de egyikük sem vett részt a főtéren levő dulakodásban, egyikük sem kapott csendőrségi pénzbírságot. „Az egyik román napilapban megjelent egy fénykép egy kopasz, kövér férfival, aki állítólag azt kiabálta a csendőröknek, hogy «megöllek te», s a kép alá oda volt írva, hogy Mikola Béla fenyegette a rendfenntartókat. A képen nem én vagyok, és be fogom perelni a szóban forgó kiadványt. Ez váltotta ki a nevemhez fűződő cirkuszt. A román média úgy állította be, mintha az Új Magyar Gárda egyenlő lenne a náci mozgalmakkal. A kitoloncolásról egyelőre semmi konkrétumot nem tudok mondani, az ügyvédem még nem kapta kézhez a vádiratot, nem tudjuk, mivel vádolnak. Csütörtökön tárgyalás lesz Bukarestben, akkor megpróbálunk halasztást kérni, hogy tanulmányozzuk a vádakat” – nyilatkozta Mikola Béla.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

Hagyományápolásra buzdít Áder János (A magyar államfő Háromszéken)
Székelyföldi, 1848–1849-es tematikájú magánlátogatásának második napját a Székely Nemzeti Múzeumban kezdte Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczegh Anita. Ezt követően útjuk Kézdiszékre vezetett, Csernátont és Kézdivásárhelyt látogatták meg, majd a Nyergestetőn állítottak kopjafát. Erdélyi körútjukat Hargita megyében folytatták tegnap délután.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul és kísérete körében az elnöki pár gyalog érkezett a Székely Nemzeti Múzeumhoz, melynek kapujában Vargha Mihály igazgató köszöntötte őket. Az előcsarnokban Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte a vendégeket. Először az In memoriam Gábor Áron (1814–1849) állandó kiállítást mutatta be az igazgató, s azon belül is Gábor Áron ágyújához vezette a vendégeket. Majd a kökösi csata térképe és a székely Munkácsy, Gyárfás Jenő nagyméretű festménye, a Gábor Áron halála előtt időztek. A lovagterem felé menet Vargha Mihály megmutatta a székely nemzet pecsétnyomójának képét, utána a legfrissebb, nemrég az alkalomra megnyitott időszakos kiállítás, A szabadságharc ereklyéi című tárlat következett. Vargha Mihály tárlatvezetését Tamás Sándor kiegészítései fűszerezték. A hivatalos programban ennyi szerepelt, de az igazgató még becsalta a vendégeket a kápolnaterembe, ahol a Haza a mélyben című kiállítást mutatta meg, s a múzeum nagy kincsét jelentő Apor-kódex nemesmásolatát. A látogatás végén ajándékokkal kedveskedtek az elnöki párnak: Tamás Sándor Gábor Áron arcképének másolatával és a nemrég megjelent Descriptio Transilvaniae térképkatalógussal, Antal Árpád a Cserey Zoltán és József Álmos szerzőpáros Sepsiszentgyörgy képes története című munkájával, Vargha Mihály múzeumi kiadványokkal. Az elnökné asszony a Guzsalyas Alapítvány nemezsálával és egy festett faládikával gazdagodott. Ezt követően az államfő beírt a vendégkönyvbe: „Fogadják őszinte elismerésemet az 1848–49-es kiállításért. Remélem, minél több fiatal tér majd be a Székely Nemzeti Múzeumba, hogy megismerje történelmünk e fontos pillanatának emlékeit. Időutazás, emlékezés, hagyományápolás: legyenek a fő motivációi az erdélyi fiataloknak”. Ezt aláírta mind Áder János, mind Herczegh Anita. Tamás Sándor rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyarország közméltóságai gyakran jönnek Székelyföldre, és hívja, jöjjenek minél sűrűbben, hisz Erdély, s azon belül bármely térség magyarjai ugyanúgy a magyar nemzethez tartoznak, mint a magyarországiak. Tisztelgés a ’48-as hősök előtt
Délelőtt 11 óra körül érkezett meg az elnöki pár és kísérete Alsócsernátonba, ahol a Haszmann Pál Múzeum bejáratánál Bölöni Dávid polgármester, Haszmann Pál és D. Haszmann Orsolya, a múzeum volt és jelenlegi vezetője köszöntötte, majd népviseletbe öltözött csernátoni fiatalok szilvapálinkával és frissen sütött kürtőskaláccsal kínálták őket. Megtekintették a kopjafákat (felvételünk), a technikatörténeti kiállítást, a régi mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményt, valamint a Damokos-kúriában berendezett múzeumi termeket, az államelnök beírt a múzeum aranykönyvébe, tisztelgett Végh Antal és Bod Péter mellszobra előtt. Háromszéki körútjukat Kézdivásárhelyen folytatták, a Jazz Cafféban elfogyasztott kávé után a déli harangszót követően Áder János a biztonságára diszkréten vigyázó magyar és román testőrökkel körülvéve gyalog tette meg az utat Gábor Áron szobráig, ahol mintegy háromszáz fős összesereglett tömeg fogadta tapssal. A szobornál díszőrséget állt a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület két huszára. Az elnöki pár koszorút helyezett el az ágyúöntő hős szobrának talapzatán, majd a magyar és a székely himnusz közös eléneklése után Bokor Tibor polgármester üdvözölte a köztársasági elnököt. Rövid beszédét „Mindig szeretettel várjuk önt vissza Kézdivásárhelyre” szavakkal zárta. Áder János megköszönte a nagyon meleg fogadtatást, és elismerését fejezte ki, hogy ápolják „mindannyiunk hőse, Gábor Áron emlékét”. A szobortól az államfő és kísérete a 11-es udvarteret járta végig, majd a 10-es udvartéren, az Incze László Céhtörténeti Múzeum udvarán keresztül – ahol megtekintette Gábor Áron ágyújának hű mását – tért vissza a főtérre. Továbbutazása előtt Bokor Tibor polgármesternek elmondta, hogy a nyáron Csernátonba jön, amikor ismét meglátogatja a céhes várost, ahol nagyon jól érezte magát. A magyar államfő és kísérete Kézdivásárhelyről a Nyergestetőre utazott, ahol felavatta az 1848/49-es szabadságharcban itt elesettek emlékére általa állíttatott, a csíkszeredai Művészeti Népiskola műhelyében készült monumentális kopjafát. A Nyergestetőn Áder Jánost fúvószenekarral és huszárokkal fogadták, házigazdaként Borboly Csaba megyeitanács-elnök, a Csíki Területi RMDSZ elnöke és Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte. Áder János megkoszorúzta az emlékművet, majd a kopjafához vonult a vendéglátókkal együtt, ahol András Lajos faragómester, a Művészeti Népiskola oktatója elmagyarázta az alkotást díszítő motívumok jelentését. A kopjafát Tamás József római katolikus segédpüspök áldotta meg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Székely szabadság napja: kiállította a számlát a csendőrség
Annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, a hatóság súlyos pénzbírsággal sújtották a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit, valamint olyan személyt is, aki ott sem volt.
A Maros megyei csendőrség kedden közölte: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Daniel Manea szóvivő elmondása szerint a megbírságolt személyek valamennyien román állampolgárok, Hargita és Kovászna megyei lakosok. Emellett értesítették a marosvásárhelyi ügyészséget három, bűncselekménynek minősülő tett elkövetéséről is.
A csendőrség szerint egyik esetben a szolgálatban lévő csendőrök elleni erőszakos cselekedetekről van szó, továbbá fehér fegyvernek minősülő tárgy, végül pedig robbanóanyag használata miatt kérnek ügyészségi vizsgálatot.
Izsák Balázs, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke megerősítette: a szervező Siculitas Egyesületre összesen 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva.
Az SZNT elnöke elmondta: a bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a felvonulás betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat.
További 3 ezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá. Az SZNT elnöke közölte, az intézkedést megalapozatlannak tartja, és a közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését.
A marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész-tanárt, egy hagyományőrző egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred vezetőjét 3000 lejre bírságolta a csendőrség. Vetró azonban azt állítja, ott sem volt a vásárhelyi rendezvényen.
„Megalázó és felháborító az ellenem folytatott hadjárat – mondta a Krónikának a kézdivásárhelyi tanár. – Valószínűnek tartom, hogy azért kerültem fel a román karhatalom feketelajstromára, mert egy hagyományőrző egyesület parancsnoka vagyok. Nem csak személyem ellen, hanem az egész erdélyi hagyományőrzés elleni támadás, holott mi nem teszünk egyebet, csak tiszteljük hagyományainkat, őseinket, és méltóságteljes módon veszünk részt az ünnepeiken.”
A képzőművész ajánlott levélben kapta meg a büntető jegyzőkönyvet, miszerint „március 10-én Marosvásárhelyen erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet”. A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy annak kiállításakor a büntetett nem volt jelen, személyazonosságát a videofelvételek alapján állapították meg.
„Azon a napon 14 óráig a Nagy Mózes Gimnáziumban tanítottam, ezt az intézmény igazgatója tanúsíthatja. Majd betegen mentem haza, napokig ágyban feküdtem” – mondta a képzőművész.
Kedden egyébként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének hat tagja is kapott – összesen 12 ezer lejes pénzbírságról szóló – büntető jegyzőkönyvet.
Amint arról beszámoltunk, a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés végén a résztvevők – Dorin Florea polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak. A csendőrségi szóvivő akkor azt mondta: jelentősebb incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció, kisebb összetűzések abból alakultak ki, hogy a főtérre a járdán vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Eltartják magukat a székely megyék
Traian Băsescu államfő szerint Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztásból kap költségvetési forrásokat, és ezek nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait működtetni, villamos energiát biztosítani a közműveiknek – idézi az államelnököt az Adevărul.
Nemrég a Gândul hírportálon megjelent adatok szerint viszont a két székely megye többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. Tehát – ellentétben Traian Băsescuval, aki az autonómiakövetelésekkel szemben azt az érvet használja, hogy Bukarest nélkül csődbe mennénk – a Gândul nemrég közölt adatai is alátámasztják: Hargita megye a befizetett adólejeknek csupán 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól. Hargita és Kovászna megye e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el, számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve, annak dacára, hogy a székely megyéket évtizedekig tudatosan próbálták elsorvasztani.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Vatra-tüntetés a székely jelképek ellen Marosvásárhelyen
Az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék – hangoztatták szerdán a Vatra Românească tüntetői Marosvásárhelyen. A 350 fős tömeg a "Hargita, Kovászna: román föld", és "Székelyföld nem létezik" rigmusokat skandálta.
Mintegy 350 résztvevő jelenlétében kezdődött meg szerda délután Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a közigazgatási magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românescă Szövetség (UVR).
Délután négy órakor kezdtek gyülekezni a Avram Iancu szobra előtt, majd félórával-órával a meghirdetett kezdés előtt lehettek ötszázan is a résztvevők. Ám a szónoklatok megkezdése után, a hideg szél és eső miatt sokan otthagyták a teret, mire az esemény a végéhez közeledett, alig lehettek száz-százötvenen.
A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy nem a magyarok ellen gyűltek össze, de ellenzik a magyar nyelv hivatalossá tételét Romániában, ellenzik azt, hogy az RMDSZ-szel összefogjon bármelyik párt is, amely kormányra lép. Néhányan kígyók szigetének („insula șerpilor”) nevezték Hargita-Kovászna-Maros megye területét, a Székelyföldet. Ez a régió egyes felszólalók szerint nem is létezik, sőt még székelyek sincsenek, ugyanis a törökök teljesen kipusztították, vagy beolvasztották, elűzték őket, egy-két olyan személy van, aki tud néhány szót „ezen a nyelven”.
„Spune nu dezmembrării României!” (Mondj nemet Románia feldarabolására!), „Vatra Românească suntem noi!” (A Vatra Românească mi vagyunk!, „Dacii liberi” (A szabad dákok), „Nu prefect UDMR!” (Nem az RMDSZ-es prefektusra!), „Limba română – unica stăpână” (A román nyelv az egyedüli úr) – ezeket és ehhez hasonló jelszavakat emeltek a magasba.
A felszólalók a magyar nyelv, a székely és magyar zászlóhasználata, a „magyar irrendentizmus és szélsőséges megnyilvánulások” ellen tiltakoztak. A rendezvényen jelen levő Lazăr Lădariu, a Cuvântul liber megyei napilap főszerkesztője például a „hortista, fasiszta szimbólumok”, a magyar és székely zászlók és jelképek használata ellen,a kisebbségi diktatúra, a románok gyalázása, a románellenes szlogenek ellen emelt szót. Arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a kulisszák mögött a regionalizálás a hortista rendszer visszaállítását szolgálja Székely Autonómia elnevezéssel. „Vigyázzunk, hogy a román nyelv térképe nem legyen kisebb Románia földrajzi térképénél” – mondta.
Kígyók szigetének nevezte a Székelyföldet a román napilap főszerkesztője, de Ilie Șandru, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok egyesületének elnöke is, aki szerint az itt élő négyszázezres román közösség elfelejtett közösség. Egyes szónokok szerint Székelyföld nem létezik, míg mások szerint már maguk a székelyek sem léteznek.
A Vatra Românească nem csak Marosvásárhelyen szervezett tiltakozó/figyelmeztető megmozdulást, de szerte az ország különböző kisebb-nagyobb településein: Bârlad, Botoșan, Tulcea, Déva, Gyulafehérvár, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár román közösségei is a vásárhelyivel egyidőben adtak hangot annak az elvárásuknak, hogy a mindenkori román kormány mielőtt döntést hozna, konzultáljon a Vatra Românească civil szervezettel.
Antal Erika
maszol.ro,

Régi és új arcok a második vonalban
Fiatalok és technokraták is kerültek a Szövetségi Állandó Tanács által államtitkári posztra javasolt személyek névsorába. Cseke Péter Tamás a harmadik Ponta-kormány „második vonalának” RMDSZ-es tisztségviselőit számolta össze.
A román koalíciós pártokkal kötött megállapodás értelmében tizennégy államtitkárral, két prefektussal és öt alprefektussal lesz jelen az RMDSZ a harmadik Ponta-kormány „második vonalában”. Tizenhárom államtitkár vagy államtitkárjelölt, illetve egy prefektus és két alprefektus-jelölt neve már ismert, kinevezésük is folyamatban van. Hacsak nem lesznek meglepetések.
A vásárhelyi tüntetés „közbeszólt”
Egy kellemetlen meglepetés máris adódott. A RMDSZ-nek Brassó és Maros megyében ígért prefektusi tisztséget a Szociáldemokrata Párt (PSD). Míg a Brassó megyei magyar kormánymegbízott, Römer Ambrus Attila (a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség eddigi igazgatója) már le is tette az esküt, a Maros megyei magyar prefektus kinevezése késik. Ennek oka, hogy korábbi ígérete ellenére a miniszterelnök meghosszabbította Corneliu Grosu április elsején lejáró mandátumát. Victor Ponta felkérte az eddigi prefektust, továbbra is lássa el hivatalát, mert a magyarországi országgyűlési választások alatt „nagyon sok provokációnak teszik ki a régiót”. Kovács Péter főtitkártól megtudtuk, az RMDSZ nem tett le arról, hogy a Maros megyei kormányhivatal élére magyar prefektus kerüljön. Ennek érdekében a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezéséről folyatják a tárgyalásokat a PSD-vel. Az egyezség szerint az RMDSZ Szatmár, Temes, Bihar, Szilágy és Hargita megyében javasolhat alprefektusokat. Szatmár megyében Altfatter Tamás (az adóhivatal vezető beosztású tisztségviselője), Temes megyében Marossy Zoltán (korábbi alprefektus) a jelölt. A további három megyében még nem nevesítettek.
„Nincs világos stratégia az egészségügyben”
A román egészségügy legnagyobb gondja, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el – fogalmaz kinevezése előtt lapunknak adott interjújában VASS LEVENTE.
Cseke Attila és Ritli László mandátuma alatt is dolgozott már tanácsosként a minisztériumban, ismeri az ottani tevékenységet. Milyen szakterülettel foglalkozna szívesen?
Minden területen van tennivaló. Leginkább az egészségügy menedzselésével, a rendszer működtetésével, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területtel foglalkoznék. A gyógyszerkassza felügyeletével, a parlamenttel való kapcsolattartással kevésbé. Ám ahová helyeznek, ott fogom végezni a dolgomat.
Több órás interjú tárgya lehetne, de tudna-e röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy mi most a legnagyobb baj a román egészségüggyel?
A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el. Nincs egy világos, évekre szóló koncepció, vagy legalább egy váz, amelyet valamennyi miniszter követ. Tehát hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni.
Nem tart az önre váró feladatoktól a hazai egészségügy számtalan gondja miatt?
Annak ellenére, hogy a rendszer nagyon nehéz helyzetben van, sőt sokkal nehezebb helyzetben, mint az RMDSZ-es miniszterek mandátuma alatt, úgy vélem, ettől a minisztériumtól az RMDSZ-nek nem kell megfutamodnia. Ha nem is miniszteri, de államtitkári tisztségből a változásokat elő kell segíteni. Közre kell működnünk legalább egy középtávú stratégia kidolgozásában a rendszer átalakítására.
Jelölése azért volt némileg meglepő, mert a marosvásárhelyi RMDSZ körüli konfliktusok egyik főszereplője volt. Sokan úgy gondolhatták, hogy az RMDSZ felső vezetésében csökkent a Vass Leventébe vetett „politikai bizalom”. Ezt hogyan látja?
Engem az RMDSZ platformjai javasoltak erre a tisztségre. Nekem az RMDSZ felső vezetésével, személyesen Kelemen Hunorral semmilyen konfliktusom nem volt az elmúlt években. Mindig azt éreztem, hogy ahogy lehetett, kompromisszumos megoldásokat előtérbe helyezve, támogatást és segítséget kaptam. Ugyanezt éreztem most is. A bizalom bizonyítéka, hogy a Szövetségi Állandó Tanács engem jelölt a tisztségre.
Voltak ellenjelöltjei?
Igen, egy Maros és egy Bihar megyei ellenjelöltem is. Számomra megtisztelő, hogy a SZÁT engem választott. Ez egyébként azt jelzi, hogy az RMDSZ-en belül lehet más véleményeket megfogalmazni – lásd az én álláspontomat az elmúlt két-három év marosvásárhelyi történéseivel kapcsolatban –, ezért nem zárnak ki a szervezetből, hanem ahol lehet, alám nyúlnak. Ma is eltérő állásponton vagyunk a vásárhelyi szervezetben a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel. Nagyon sok rúgást kaptam az elmúlt években a helyi RMDSZ-től. A SZÁT valószínűleg azt látta, hogy engem nem a bosszúvágy hajt, hanem a munka érdekel.
Fiatalok és technokraták is
Az RMDSZ-nek lapzártánkig három kinevezett államtitkára volt a Ponta-kormányban. Kettőt az előző kabinettől örökölt: Király András oktatási államtitkárt és Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét. Az új tisztségviselők közül Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár volt az első, aki elfoglalhatta hivatalát. Ő korábban az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt.
A Szövetségi Álladó Tanács további tíz jelöltet nevesített. Hegedüs Csillát javasolta a kulturális államtitkári tisztségre. Az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző miniszteri mandátuma alatt. Pénzügyi államtitkárnak György Attilát, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem dékánhelyettesét jelölte a SZÁT. A szakembert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság javasolta a tisztségre.
Vízügyekért felelős államtitkár a nagyváradi Pásztor Sándor, a Körös-vidéki Regionális Vízügyi Igazgatóság eddigi vezetője lesz. Energiaügyi államtitkár a Hunyad megyei RMDSZ javaslatára Borbély Károly, aki egy előző RMDSZ-es részvételű kormányban már töltött be hasonló tisztséget. Egészségügyi államtitkári tisztségre a marosvásárhelyi Vass Leventét javasolták (lásd interjúnkat), aki korábban dolgozott már Cseke Attila, illetve Ritli László volt RMDSZ-es egészségügyi miniszterek kabinetjében. Szállításügyi államtitkárnak István Zoltánt, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökét, helyi tanácsost jelölték. Esetében összeférhetetlenség áll fenn, ezért lemond önkormányzati mandátumáról. Az európai alapok minisztériumának Szávics Petra lesz az egyik államtitkára (lásd interjúnkat). A kolozsvári szakember az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa. A Környezetvédelmi Őrség helyettes vezetője Szép Róbert fiatal szakpolitikus, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa lesz. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére Nagy Zoltán, Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetfőnöke kerül, aki korábban szintén vezette ezt az intézményt. A köztisztviselők ügynökségét Birtalan József, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke vezeti majd. Birtalan is irányította már korábban ezt az intézményt. Esetében is összeférhetetlenség áll fenn, ő megyei tanácsosi mandátumáról mond le. A munkaügyi tárca államtitkári tisztségére lapzártánk után nevesítetnek jelöltet, a korábban megkeresett, e pozícióban tapasztalatokkal rendelkező Derzsi Ákos nem élt a felkéréssel.
„Már készülnek az operatív programok tervezetei”
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokkal foglalkozna legszívesebben az európai alapok minisztériumának új államtitkára. SZÁVICS PETRA kinevezése előtt nyilatkozott a Riportnak
Milyen területtel szeretne foglalkozni leginkább?
Engem elsősorban az Európai Bizottsággal kötött partneri megállapodások, az uniós alapok 2014-2020-as időszakra szóló programja érdekel.
Mikor köti meg Románia a következő uniós költségvetési időszak operatív programjairól szóló szerződést Brüsszellel?
Románia ezekben a hetekben készíti elő az uniós alapokról szóló partnerségi megállapodást (partnership agreement) az EU-val. Ennek a mellékletei a különböző operatív programok. Bukarest februárban benyújtotta tervezete második, javított változatát az Európai Bizottságnak, a napokban megjelent a minisztérium honlapján a tervezet újabb változata is. Folyamatos az egyeztetés erről Brüsszellel. Időközben nyilvánosságra került a regionális operatív program tervezete is. Nehéz megmondani, mikor véglegesül a megállapodás szövege.
Jól tudom, hogy Brüsszel már kétszer is visszautasította a román tervezetet?
Nem tudom, pontosan hogyan zajlottak az egyeztetések a minisztérium és az Európai Bizottság között. Azt tudom, hogy tavaly októberben küldték el a tervezet első változatát Brüsszelbe. Ezt egyeztetés követte. Az Európai Bizottság decemberben elküldte válaszát, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek bekerültek a tervezet új változatába, ez jutott el februárban Brüsszelbe. Tehát hosszas a folyamat, amelynek a végén megszületik a megállapodás.
Nem beszélhetünk késésről?
Attól függ, honnan nézzük. A programozási időszak már 2014. január elsejével megkezdődött. Figyelembe véve azonban, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok alapját képező uniós rendeleteket csak tavaly decemberben fogadták el, nem mondhatjuk, hogy óriási késében vagyunk. A tagállamoknak szeptemberig kell beterjeszteniük az operatív programok tervezeteit, és ezekre újabb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Bizottság. A román dokumentumok készülgettek már a tavaly is, de addig egyiket sem lehetett véglegesíteni, amíg az úgynevezett programozási rendeletek meg nem jelentek.
Milyen munkakörben dolgozik az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél?
Az ügynökség stratégiai fejlesztési osztályán dolgozom, azelőtt a Duna-stratégia romániai koordinátora voltam. Még korábban a román-magyar határ menti együttműködési program közös szakmai titkárságát vezettem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Törvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról – EMNP-TERVEZET
– Tekintettel Székelyföld települési és megyei önkormányzatainak a székelyföldi társadalom nevében megfogalmazott, a Székelyföld régió megalakítására vonatkozó igényére, – annak érdekében, hogy Székelyföld megőrizhesse kulturális jellemzőit, hogy továbbfejleszthesse sajátos földrajzi helyzetéből adódó hagyományos gazdálkodási kereteit és – ezzel egy időben – felzárkózhasson az európai integráció által elindított gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatokhoz, – figyelembe véve Románia EU-integrációs folyamatban, valamint a regionális politikában és a közigazgatás decentralizálásában elért eredményeit, – figyelembe véve az európai régiók pozitív tapasztalatait, – különös tekintettel a Regionális Önkormányzat Európai Chartájában, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1334 (2003) számú, Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint konfliktusmegoldást segítő ihletforrás Európában címmel elfogadott határozatban foglalt elvekre és előírásokra,
Románia parlamentje az alábbi törvényt alkotja a Székelyföld különleges jogállású régió létesítéséről.
Székelyföld régió létrehozása
1. cikkely
Székelyföld régió létrehozása, területe
(1) A régiókról szóló kerettörvény 2. és 3. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban létrejön a Székelyföld különleges jogállású régió.
(2) A Székelyföld régió a következő területet foglalja magában: Kovászna megye jelenlegi területét, Hargita megye jelenlegi területét, valamint Maros megye azon részét, amely hagyományosan a Székelyföldhöz tartozott, azaz a következő jelenlegi községeket: Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Havad, Lukafalva-Dózsa György, Marosszentgyörgy, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Székelyhódos, Székelyvécke a hozzájuk tartozó falvakkal, és a következő városokat: Marosvásárhely municípium, Szováta és Nyárádszereda a hozzájuk tartozó településekkel.
2. cikkely
Székelyföld régió területi-közigazgatási felosztása, székhelye
(1) Székelyföld régiót a következő – a megyék jogállásával és hatáskörével rendelkező – területi közigazgatási egységek alkotják: 1) Kézdi-Orbai szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Kézdivásárhely;
2) Sepsi-Bardóc szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Sepsiszentgyörgy;
3) Csík-Gyergyó szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Csíkszereda;
4) Udvarhelyszék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Székelyudvarhely;
5) Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Szováta; 6) Bodzavidék/Întorsura Buzãului különleges körzet, amelynek székhelye: Bodzaforduló/Întorsura Buzãului; (2) Marosvásárhely municípium nem tartozik egyik területi-közigazgatási egységhez sem, a régión belül sajátos státussal rendelkezik, melyet külön regionális jogszabály állapít meg.
(3) Székelyföld székhelye: Csíkszereda. A régió megalakulását követő ötödik évben a regionális tanács új székhelyet jelölhet ki.
(4) Öt évvel Székelyföld régió megalakulását követően a régió határa mentén levő, azon kívül vagy belül elterülő települések és kistérségek népszavazás útján határozhatnak arról, hogy ki-, illetve bekerüljenek a régióba. A népszavazás eredménye nyomán a parlament hagyja jóvá Székelyföld régió határainak módosítását.
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
3. cikkely
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
(1) Székelyföld különleges jogállású régió rendelkezik mindazon hatáskörökkel és jogosítványokkal, amelyekről a régiókról szóló kerettörvény 6. és 7. cikkelye rendelkezik. (2) Székelyföld különleges jogállású régió az előző bekezdés által szabályozott hatáskörök és jogosítványok mellett, a régiókról szóló kerettörvény 2. cikkelyével összhangban, jelen törvény alapján a következő – további – hatásköröket kapja meg: a) Székelyföld saját nyelvtörvényének kidolgozása, mellyel Székelyföld régió területén a magyar nyelv egyenrangúvá válik az állam hivatalos nyelvével az állam és az önkormányzat összes intézményeiben, a régió nyilvánosságában; b) Székelyföld regionális választási törvényének elfogadása.
4. cikkely
Sajátos megosztott hatáskörök
(1) Székelyföld régió a román kormánnyal és a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzatával egyeztetve közhatóságokat létesíthet az oktatás és művelődés terén, melyek a magyar kultúra és oktatás terén kormányzati felügyeleti hatás- és feladatköröket látnak el. (2) Az (1)-es bekezdés szerint megállapított feladatkörökhöz szükséges költségvetési alapokat a kormány biztosítja
III. Zárórendelkezések
5. cikkely
Székelyföld régió vagyonának kialakítása
(1) Székelyföld régió köz- és magánvagyona Hargita és Kovászna megyék köz- és magánvagyonából, valamint Maros megye vagyonának egy részéből jön létre. A Maros megyei vagyonrész az egykori Marosszék területét megillető vagyonrész.
(2) Az állam átadja Székelyföld régiónak azokat az állami tulajdonban levő köz- és magán-vagyontárgyakat, amelyek a régiókról szóló kerettörvény 17. és 18. cikkelye alapján e régiót is megilletik. (3) A székek és különleges körzetek, mint székelyföldi területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonát a regionális választásokat és a székek, valamint különleges körzetek köztestületeinek megalakulását követően a régió adja át ezen testületeknek. 6. cikkely
Zárórendelkezések (1) Jelen törvény a régiókról szóló kerettörvény 3. cikkelye alapján lép életbe.
(2) Az első székelyföldi regionális választásokat a helyi választásokról szóló 70/1991-es számú – módosított – törvény alapján a kormány írja ki a jelen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül. (3) A választásokig Székelyföld régió ideiglenes tanácsa delegált képviselőkből jön létre a következő módon:
a) 22 képviselőt Kovászna megye tanácsa delegál saját kebeléből; b) 32 képviselőt Hargita megye tanácsa delegál saját kebeléből; c) 23 képviselőt azon Maros megyei helyi önkormányzati képviselők választanak, akik a régióhoz tartozó településeken választattak meg a legutolsó helyhatósági választásokon. E helyi képviselők közösen egyetlen ideiglenes választótestületet alkotnak, mely saját kebeléből választja meg a delegált képviselőket.
(4) A Székelyföld régió tanácsának választások utáni megalakulását követően a regionális tanács külön jogszabályt alkot a jelen törvény 2. cikkelyének (1) bekezdésében felsorolt székek és különleges körzetek határainak pontos kijelöléséről.
(5) A székek és különleges körzetek határainak kijelölését követően e területi-közigazgatási egységek ideiglenes tanácsokat választanak. Az ideiglenes tanácsot a székhez vagy különleges körzethez tartozó települések helyi képviselőinek közös ideiglenes választótestülete választja meg saját kebeléből.
(6) A Székelyföld régió köztestületeinek megalakulását követően a kormány és a régiók választott szervei intézkedési tervben rögzítik a hatáskörök átadásának menetrendjét.
Erdély.ma,

Hargitai projektek támogatását kérik a magyar államtól
A Hargita megyében tapasztalt orvoshiány volt a fő témája a Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csíkszeredai látogatása alkalmával tartott megbeszélésnek.
Ezen Zsigmond Barna Pál főkonzul mellett többek között Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos vett részt.
Elhangzott: a szakszerű egészségügyi ellátást helyben hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akik pénz- vagy időhiány miatt nem tudják távoli egyetemi központokban kezeltetni magukat. Erre az orvosok számára bérelhető lakások biztosítása jelenthet megoldást.
Az utóbbi években már történtek lépések ez ügyben, de mivel a következendő időszakban, egy újragondolt szakemberpolitika révén számos fiatal szakorvos érkezik a kórházba, további lakásokra lenne szükség, mondták az elöljárók, akik a magyar kormány segítségét kérték ehhez.
A Hargita megyei önkormányzat képviselői a szakoktatás fontosságáról is tájékoztatták a helyettes államtitkárt. Rámutattak, ma a fiatalok már nem Magyarországon keresnek munkát, hanem nyugatabbra utaznak, ami nemzetstratégiai szempontból kedvezőtlen helyzetet eredményez. Ezt a tendenciát hivatott visszafordítani a megyei tanács javaslatára indított, a szakoktatás fejlesztését célzó civil együttműködés.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola például hiánypótló ácsképzési programot dolgozott ki, közép- és hosszútávú céljuk, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a hagyományos ácsszakma magas szintű elsajátítására. Ez nemcsak az ő megélhetésüket biztosíthatja, akár saját vállalkozást is létrehozhatnak, ahol újabb szakembereket alkalmazhatnának.
Ez a folyamat szerves része annak a regionális törekvésnek, amely a helyi gazdaság önellátó képességének erősítését szolgálja, mutattak rá a székelyföldi elöljárók, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a népi mesterségek, hagyományok megőrzését célzó törekvéseiket. Répás Zsuzsanna projektelképzelések bemutatására és kidolgozására kérte fel őket.
A megbeszélés másik kiemelt témája az épített örökség védelme, ezen belül a székely kapuk megőrzése volt. Megemlítették többek között a máréfalvi Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutató munkásságát is, aki sokat tett és tesz a székely kapuk megmentéséért.
Mivel a megyei tanács egy éve nem tudja a Kölik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tagdíját fizetni – a román kormány ugyanis nem hagyta még jóvá a közhasznú társaságok támogatását –, Borboly Csaba arra kérte Répás Zsuzsannát, hogy a magyar kormány biztosítsa ezt az összeget. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy mielőbb megoldást keresnek a problémára.
A Hargita megyei vendéglátás és turizmus szintén témája volt a megbeszélésnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak székely termék, hanem székely szolgáltatás is létezik, mutattak rá a megyei elöljárók, akik a kettőt együtt szeretnék elérhetővé tenni minél több magyarországi számára.
Olyan élményekkel és célpontokkal akarják Székelyföldre csalogatni a turistákat, amelyekkel nemcsak a nehézkesebb idejutást tudnák kárpótolni, de életre szóló élményekkel is gazdagítanák a látogatót, hangzott el.
Borboly Csaba a román–magyar együttélési programokat és a Kelemen–Görgény Fejlesztési Társulást is bemutatta, arról tájékoztatva Répás Zsuzsannát, hogy normalizálni szeretnék a két nép közötti viszonyt. Hargita megyében – ahol a románság aránya 20 százalék alatti – ez részben már megvalósult, és a megyei elöljáró szerint hasonló kísérletet lehetne tenni Erdély más megyéiben is, főleg ott, ahol a népességi arányok hasonlók, csak a románság javára.
Borboly Csaba azt reméli, hogy a fejlesztési társulás megalakításának jó példája átvihető más erdélyi megyékbe vagy a Kárpát-medence más szegleteibe is.
Krónika (Kolozsvár),

Műemlékvédelem Erdélyben (VI.)
A marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány március 28–30. között Műemlékvédelem Erdélyben (VI.) címmel konferenciát szervez a szovátai Teleki Oktatási Központban. A kétévente megszervezett konferencia célja lehetőséget biztosítani az elmúlt időszak erdélyi műemlék-helyreállítási programjai, az épített és ingó örökségünkhöz kötődő kutatások, valamint a különböző örökségvédelmi projektek bemutatására. A rendezvényen a műemlékvédelemben szerepet kapó különböző szakterületek magyarországi és erdélyi képviselői, művészettörténészek, építészek, régészek és restaurátorok adnak elő, az erdélyi műemlékvédelem aktuális problémáiról tartanak kerekasztal-beszélgetést. A konferencia első, pénteki napjának előadásai az erdélyi épített örökség művészettörténeti és régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről számolnak be, szombaton az elmúlt időszakban végzett műemlék- helyreállítások bemutatása kerül előtérbe, míg a vasárnapi előadások főként a tárgyi örökség feltárására, restaurátori kutatásokra, műtárgyak restaurálására fókuszálnak. A konferencia 50 előadása a műemlékvédelem több specializált szakterületének legújabb eredményeiről igyekszik átfogó képet nyújtani. A fontosabb eredmények sorából jelentőségüknél fogva kiemelhetőek a változatos témájú művészettörténeti kutatások, a középkori falképek feltárása, kutatása és restaurálása, a további pusztulást megakadályozó műemléki gyors beavatkozások vagy a különböző európai uniós támogatásokból végzett műemlék- helyreállítások kérdésköre, amelyekről több előadás is beszámol. A rendezvény programja a www.monumenta.ro honlapon érhető el.
Műemlékvédelem Erdélyben VI. konferencia programja
Szervezők: Arcus Egyesület, Marosvásárhely Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Kolozsvár Helyszín: Teleki Oktatási Központ, Szováta Március 28, péntek 9:00 Megnyitó 9:20 Sarkadi Márton: Megjegyzések az alvinci református templom építéstörténetéhez 9:40 Kovács Zsolt, Lupescu Radu: Egy későközépkori polgárház Kolozsváron. Az unitárius püspöki lak műemléki kutatása 10:00 Mihály Melinda: Észrevételek a kolozsvári kőfaragó műhely két XVII. századi faragványtípusa kapcsán 10:20 Letiţia Cosnean: Arhitectul Bethlen Miklós și reședința din Ţopa în secolul al XVII-lea 10:40 Terdik Szilveszter: Adatok a nagyváradi görögkatolikus székesegyház építéséhez 11:40 Borboly Csaba (Hargita Megye Tanácsának elnöke): Műemlékvédelmi programok Hargita megyében 12:20 Furu Árpád: Az erdélyi unitárius egyházi örökség védelme. Szándékok, lehetőségek, kihívások 12:40 Sarkadi Márton: Megjegyzések a gyulafehérvári székesegyház hosszházának építéstörténetéhez 13:00 Halmos Balázs, Marótzy Kata: Mozaikok a gyulafehérvári székesegyház építéstörténetéhez 13:20 Pál Emese: Armenizmus falképeken – két szamosújvári példa 14:00–15:30 Ebédszünet
15:30 Bordás Bea: A historizáló kastélyépítészet kevésbé ismert emlékei az egykori Kolozs vármegyében 15:50 Szabó Tekla: A maroshévízi Urmánczy-kastély 16:10 Imecs–Magdó Eszter: Borszékfürdő dualizmus kori villái 16:30 Ladó Ágota: Adatok a csíkszeredai egykori Katolikus Főgimnázium tervezéséről 16:50 Orbán János: Műemléki topográfia Marosvásárhelyen 18:00 Botár István – Grynaeus András – Tóth Boglárka: Az erdélyi dendrokronológiai vizsgálatok eredményei az utóbbi két évben 18:20 Darvas Lóránt: A csíkszentkirályi Bors és Nagy családok udvarházainak kutatása 18:40 Györfi Zalán, Soós Zoltán: Ipari és katonai műemlékek feltárása, konzerválása és bemutatása a marosvásárhelyi vár felújítása kapcsán 19:00 Nagy Veronika: Almakerék és (a) Forster 19:20 Gaylhoffer-Kovács Gábor: Erdélyi falképek dokumentálása a Forster Központban 20:20 Könyvbemutatók A szórvány emlékei. Szerk. Kollár Tibor. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2013. Közös tér – Közös örökség. Common Space – Common Heritage.Szerk. S. Sebestyén József. Budapest, Crew Print, 2013. Bemutatja: S. Sebestyén József. Március 29, szombat 9:00 Makay Dorottya: A széki református templom: Egy kutatás-tervezés és a régen várt helyreállítás-támogatás története 9:10 Weisz Attila: A széki református templom kutatásának újabb építéstörténeti eredményei 9:30 Diana Imecs: Prezentarea conceptului arhitectural de restaurare în faza de proiectare și în urma informațiilor identificate pe parcursul execuției 9:50 Sándor Boróka: Egy a lábán alig álló templom tartószerkezeti meglepetései: kutatás, tervezés, kivitelezés 10:10 Csók Zsolt: A régészeti előkutatás jelentősége, a hatékony régészeti kiviteli felügyelet és tudományos eredményei 10:30 Mednyánszky Zsolt, Nagy Benjámin, Mihály Ferenc: Szakrestaurátori szempontok: kutatás, tervezés, kivitelezés 11:30 Horváth Ákos, Sarkadi Márton: Az égei református templom felújítása 11:50 Gergely Erzsébet: Restaurálások a Házsongárdi temetőben 12:10 Márton Judit: Sürgősségi beavatkozások a radnóti kastély bástyáinál 12:30 Kiss Lóránd, Mihály Ferenc: A fületelki evangélikus templom állagmegóvása 12:50 Szilágyi-Bartha Zsuzsanna: A besztercei evangélikus templom helyreállított reneszánsz tetőboltozata 13:30–15:30 Ebédszünet 15:30 Emődi Tamás: A „Középkori szatmári templomok útja” HURO projekt romániai objektumainak helyreállítása 15:50 Makay Dorottya: Épített örökségvédelem 10 év távlatából – nagy tervek és kivitelezésük tanulságai 16:10 Lángi József: Még egyszer a siteri református templom falképeiről 16:30 Kiss Lóránd: A besztercei evangélikus templom falképei 16:50 Pál Péter: A székelydályai református templom boltozati falképeinek restaurálása 18:00–20:00 Kerekasztal-beszélgetés a műemlékvédelem helyi és országos problémáiról, lehetőségeiről. A beszélgetésen résztvesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Kelemen Atilla-Márton, Maros Megye Tanácsának alelnöke és Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese Március 30, vasárnap 9:00 Kovács Mária-Márta: Történeti értékű klenódiumok a Dési Református Egyházmegyében 9:20 Bara Júlia: A nagykárolyi Károlyi-kastély egykori portrégyűjteménye 9:40 Hegedűs Enikő: A Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár inventáriumairól 10:00 Pap Zoltán: Az erdélyi orgonaépítés korszakai - II. rész 10:20 Tóth Zsuzsa: Kő vagy papír? –A Zárkő restaurálása 11:20 Czimbalmos Attila: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplomban előkerült XV. századi falkép illetve XVIII. századi külső díszítőfestés restaurálása 11:40 Borsos Ágnes: Az olaszteleki Daniel-kastély XVII. századi falképtöredékeinek restaurálása 12:00 Simó Anna-Mária: Kiegészítések a falképek esetében 12:20 Kis Zoltán, Gere István, László Attila: A szászsebesi ferences templom gótikus ablakainak restaurálásáról 12:40 Daczó Csaba: A szabadpiaci felkérések kényszerítő tényezői szemben a restaurálás elveivel 13:00 Mihály Ferenc: A kolozsvári Szent Mihály templom hajdani faberendezéséről, oltárairól 13:40 A konferencia zárása
Népújság (Marosvásárhely),

Összehangoltan
Két évtizedénél is hosszabb ideje az erdélyi magyarság autonómiát akar, nemcsak azért, mert a gazdasági, társadalmi jelenségek jó ideje rossz irányba mutatnak, azaz folyamatosan romlanak, hanem azért is, mert az itt élők zöme pontosan tudja, Bukaresttől jószerével semmit sem várhat, jelenleg a decentralizáció helyett is folyamatos központosítás zajlik, ráadásul a protekcionista forráselosztások hátráltatják e régió fejlődését.
Ezen sajnos az RMDSZ részvétele a kormányban keveset segít, csurrantanak-cseppentenek, ha épp alkalmuk adódik, de lényegében a dolgok keveset változnak. Kelemenék szerencsére most felvállalják a magyar közösségek autonómiaigényét, de hogy sikerül-e legalább a kisebbségi törvény javított változatát – mely szavatolná a kulturális autonómiát – elfogadtatniuk a Ponta-kormánnyal és a kormányzó szocdemekkel, később válik el. Tény: az erdélyi magyarság, a székely közösség vagy az Ér-mellékiek saját útjukat szeretnék járni, s ezt Kolumbán Gábor egyetemi tanár ránk vonatkoztatva pontosan meg is fogalmazta: „Székelyföldön a természetközeli, a természeti erőforrásokkal gazdálkodó önálló gazdasági modellben, az együttműködő közösségekben gondolkodunk, mert ennek vannak hagyományai, ehhez a székely embernek megvan a tudása. Teljesen más életmodellt és jövőképet modellezünk, olyan autonómiát, amelyben az emberek boldogan élnek.” Mikor a Székelyföld alulfejlettségét hangsúlyozzák a román politikusok, valójában e térség lakosságának önbizalmát kívánják megtörni, s elfojtani minden olyan vágyat bennünk, mely az autonóm léttel kapcsolatos. Hogy mind Kovászna, mind Hargita megye nettó befizető az államkasszába, azaz többet ad, mint kap a román államtól, rég tisztázták a helyi vezetők. A baj csak az, hogy mindeddig a két és fél székely megye közös fejlesztési stratégiájával adósok maradtak, s az együttműködés lehetőségei, az autonómia felé vezető út kitaposásáért igen keveset tettek. Halljuk, az RMDSZ új szövetségese, az MPP megkapta az RMDSZ 18 oldalas autonómiatervezetét, s munkacsoportot készülnek létrehozni a konszenzusos autonómiatervezet kidolgozására. S hogy ne legyen zsákbamacska, ígérik, közvitára is bocsátják.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hargita vs. Neamţ megye: itt a határ, hol a határ?
Sem Gyergyószentmiklós önkormányzata, sem Hargita Megye Tanácsa nem adja fel a harcot a Békás-szorosért: a lassan hatodik éve zajló megyehatár-tisztázási keresetben alapfokú döntésre várnak. A következő per időpontját május 6-ra tűzték ki.
Évtizedesnél is jóval több immár, hogy a Gyergyószentmiklós-Békás települések közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita-Neamţ megyehatár pontos vonala vita tárgyát képezi. Gyakorlatilag a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező Gyilkos-tóért és a Békás-szorosért folyik a harc. Az 1968-as megyésítés óta a határ a 32-es km-nél lenne, ellenben már a kezdetekkor homályban maradt a konkrét határvonal. Egy bizonyos jegyzőkönyv szerint a település- és megyehatár a Gyilkos-tó és a Békás-szoros között húzódik.
Ahol a tábla, ott a határ?
2009 júliusában Neamți Megye Tanácsa a megye kezdetét jelző táblát állított fel a szoros bejáratánál, amit természetesen sem a gyergyószentmiklósi önkormányzat, sem Hargita Megye Tanácsa nem nézett tétlenül. A terítékre került határvita kapcsán novemberben pert indított az önkormányzat a kétes adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellen és hivatalosan felkérte a megyei tanács részvételét is a perben.
Közigazgatási térképekből több is van
Több szempontból is kérdéses a jegyzőkönyv létjogosultsága – állítja Gyergyószentmiklós önkormányzata.
„Első és legfontosabb szépséghibája, hogy keltezés nélkül született – beazonosíthatatlan tehát, hogy pontosan mikor látott napvilágot – annyi biztos csupán, hogy 2000. előtti. Másodsorban a jegyzőkönyv az 1996/7-es számú törvényre hivatkozik, amelynek metodológiája csak 2001-ben jelent meg – tehát a jogi környezet szerint 2001. előtt érvénytelennek számít bármiféle jogi lépést erre alapozni.
Mindemellett nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a ’68-as dekrétum megyéket behatároló döntése csak és kizárólag törvénnyel módosítható. A megyésítés szerint pedig a 32-es km-nél húzódna a határ. A kereset alapját szolgáltató jegyzőkönyv, amely ehhez képest jelentős különbségeket tartalmaz, Gyergyószentmiklós kárára, ilyen környezetben nem tekinthető adminisztratív dokumentumnak, csupán egy tényállást jegyző irat, nem több: egy többoldalú találkozó jegyzőkönyve, de adminisztratív erővel nem bírhat a hatályos törvénykezés értelmében” – írja közleményében a polgármesteri hivatal.
Vándorper, rugalmas határviszonyok
A gyergyószentmiklósi bíróság az intézményhez leadott keresetet a Hargita Megyei Törvényszékre küldte tovább, arra hivatkozva, hogy nem számít illetékes hatóságnak ez esetben. Békás azonnal áthelyezést kért, mondván: Hargita megye érdekelt, ezért nem pártatlan a döntésben. A legfelsőbb bíróság ilyen helyzetekben a perrendtartás szerint indoklás nélkül hoz döntést, így került 2011-re Prahovára a kereset.
A prahovai törvényszék alapfokon elutasította a felperes gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, azaz érvényesnek tartotta a metodológia nélkül és dátum nélkül jegyzett gyergyói-békási határt.
A perrendtartás megszegése okán a gyergyószentmiklósi önkormányzat megfellebbezte az alapfokú döntést. Így a település- és megyehatár ügye a Ploiești-i Táblabíróság asztalára került. A táblabíróság 2013. április 1-jén elfogadta az önkormányzat perrendtartási kifogásait és teljesen új eljárást kérve visszahelyezte az ügyet alapfokra, Prahovára.
Hargita Megye Tanácsa is kitartó
Hargita Megye Tanácsának álláspontja nagyjából megegyezik a gyergyószentmiklosi önkormányzatéval, azonban fontosnak látja megjegyezni, hogy a szomszédos megyék képviselőinek beleegyezése nélkül nem lehet érvényes egy határvitát képező dokumentum, különösen, ha ez egyben a megyék közötti határt is jelenti, közölte a maszol.ro kérdésére Borboly Csaba tanácselnök.
A megyei tanács jogászai szerint a jegyzőkönyvnek egyéb tartalmi hibái is vannak, mint például az, hogy azt az alpolgármester írta alá. A hatályos törvények szerint, mint a város törvényes képviselője, csak a polgármester intézkedhet, és ezt a hatáskört nem is adhatja át másnak.
A határt megállapító jegyzőkönyv 2009 óta zajló keresetének kérdésében Békás álláspontja, hogy a felperes Gyergyószentmiklós által elindított kereset elévült. Ebben a kérdésben a bíróság 2014. március 24-én hozott döntést, amelyben elutasította az elévülési kifogást és újabb tárgyalást tűzött ki május 6-ra.
Csibi Márti
maszol.ro,

Autonómiakísértetek nyomában az ortodox püspökkel
Ioan Selejan Kovászna és Hargita megyei ortodox püspök együttélésről, önrendelkezési törekvésekről.
– Nincs olyan érzése, hogy a székelyföldi románok és magyarok elbeszélnek egymás mellett?
– De bizony hogy van, pedig ugyanazt az igát húzzuk. Majd meglátja, mi történik, miután lecsendesednek a dolgok, és mérleget vonnak a krími események után.
– Miért, mi történik?
– A nagy elemzők megállapítják, amit én már most ki merek jelenteni: minden a kommunikáció hiányára vezethető vissza. A konfliktusok amúgy is legtöbbször ebből a hiányosságból fakadnak. Ahol van párbeszéd, ott hamar kialusznak a feszültségek.
– Ebből az alapállásból szemléli az egyre hangsúlyosabb székelyföldi autonómiatörekvéseket is?
– Roppant összetett kérdéssel van dolgunk. Országos szinten egyértelmű a decentralizációs szándék, a megvalósítás azonban nagyon nehézkes. A különböző döntési jogok áthelyezésének folyamata helyi szintekre pedig itt, a Székelyföldön különleges, területi, etnikai árnyalatokat is kap. És mivel mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy ezt az országot megőrizzük a maga érintetlen egységében, nem csoda, ha riadalmat keltenek az olyan hangok, miszerint ez a terület elszakadni készül Romániától.
– Ön is reálisnak tartja ezt a veszélyt? A képzettsége, tekintélye révén, a rendelkezésére álló információk birtokában éppen önnek kellene megnyugtatnia a Székelyföld elszakadásától tartó embereket.
– Sokszor elmondtam a hozzám fordulóknak, hogy a különböző hatalmi, döntéshozatali elemeknek a területi struktúrákhoz való közelítése jó dolog, amit véghez kell vinni. Mivel azonban ezt a jelenséget többnyire kizárólag erre a régióra értelmezik, az RMDSZ pedig újra kormányon van, a többi politikai párttal – amelyek között tudomásom szerint egyik sem ellenzi a decentralizálást – összefogva kellene tisztázni ezt a kérdést. Mert az kétségtelen, hogy a Székelyföldön sokkal többet beszélnek autonómiáról, mint Moldvában vagy Olténiában.
– Talán érthető módon, hiszen az autonómiaigények tekintélyes mértékben történelmi gyökerekből is táplálkoznak. Az ókirályság régióinak pedig korábban nem nagyon voltak hasonló „gondjaik”...
– Ez részben igaz, ugyanakkor épp ez az alapkérdés. Mert ha a többi romániai régióban is hasonló gyakorisággal beszélnének az autonómiáról, megszűnnének az azzal kapcsolatos gyanakvások, miszerint a Székelyföld el akar szakadni, hogy mást akar, mint a többiek. A magyar félnek egyértelműsítenie kellene a parlamentben az álláspontját, és elfogadtatnia azt a többiekkel is. Mert amíg csak itt beszélnek előbb kulturális autonómiáról, aztán területi autonómiáról, a legtöbb románban felmerül a kétely: miféle vonalakat akarnak ezek a magyarok meghúzni?
– De milyen vonalakról lehet itt szó? Legfeljebb képzeletbeli vonalakról...
– Képzeletbeli vonalakról sem, hiszen ez a régió képtelen lenne élni például az országos energiarendszerek nélkül. Már csak ezért sem lenne szabad bármiféle elhatárolódásról beszélni, még ha azok elméleti síkon működnének is. Az alkotmány valamennyi romániai magyar számára garantálja a szabad közlekedést és munkavállalást az ország teljes területén. Még egyetlen magyar sem jött hozzám azzal a kérdéssel, hogy atyám, segítsen nekem az autonómia kivívásában, annál inkább jöttek olyan kérésekkel, hogy atyám, segítsen munkahelyhez jutni.
– Ha magyar emberek nem is ostromolták autonómiakérdésekben, politikai vagy civil szervezetek keresték meg ebben a témában?
– Nem, még nem, de részben megértem őket, hiszen roppant kényes kérdésről van szó.
– Éppen ezért kellene a párbeszéd lehetőségét keresnie mindkét félnek.
– Nézze, nagyon korrekt viszonyban vagyok például a Hargita megyei tanácselnökkel, Borboly Csabával. Mindig megkaptuk például az ortodox egyháznak járó támogatást. Biztosan mindenkinek jót tenne, ha elmélyítenénk ezt a párbeszédet, megnyugtathatnánk a térség románjait, akik joggal aggódnak, hogy mi lesz velük, ha Székelyföld autonómiához jut. Mert erre még senki sem próbált alapos választ adni.
– Ön szerint mi történhetne a románsággal?
– A történelembe visszapillantva egyet kell értenünk abban, hogy a románság sokszor húzta a rövidebbet Erdélyben. Nézzen körül alaposan a Székelyföldön, aligha talál olyan magyart, aki elveszítette az anyanyelvét.
– Székelyföldön talán nem, de a csángókról azért hosszan beszélhetnénk.
– Maradjunk azonban a Székelyföldön, ahol tekintélyes egykori román közösségek veszítették el a nyelvüket és identitásukat. Mikóújfalu, Sepsibükszád vagy Aldoboly beszédes példái ennek a jelenségnek. Ezek az emberek már csak a templomban, imáikban románok, otthon magyarul beszélnek. Ha a magyarok számára riasztó perspektíva elveszíteni az anyanyelvüket, a kultúrájukat, akkor a székelyföldi kisebbségi románokban is ugyanezek a félelmek dúlnak. Ezért lenne logikus, ha ez a két kisebbségi félelem találkozna, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe vegye a másik érdekeit is.
– Ön sem kezdeményezett párbeszédet a magyar elöljárókkal? Ha már ők nem keresték...
– Talán nem az én véleményem a legfontosabb ezekben a kérdésekben. Igyekszem minél inkább kívül maradni a politikai, közéleti csatározásokon, hiszen a politika néhány évente cseréli az arcait. Az egyház viszont kétezer éve változatlan állásponton van.
– Azért a történelemben előfordultak már jelentős közéleti szerepet vállaló papok is. Még az ortodox egyházban is. Arról nem is beszélve, hogy a székelyföldi románság különböző szervezetei önt tartják szellemi vezetőjüknek...
– Nyilván papi identitásom nem zárja ki, hogy részt vegyek közéleti kérdések megvitatásában is. Már csak azért sem, mert a hívek többsége csak vasárnap jelenik meg a templomban, a hét többi napjain más színtereken kell megpróbálnom segíteni őket. De a főszerepet akkor is a politikusoknak kell játszaniuk ebben a kérdésben.
– A román politikusok sem kíváncsiak az ön véleményére a Székelyföld jövője tekintetében?
– Ritkán. Egy regionalizációs ügyekben tartott marosvásárhelyi megbeszélésen vettem részt, ahol azt mondtam: kérem, írják le nekem, milyen jogosítványokkal rendelkeznek majd a tervezett új régiók, milyen rendszerben választják meg a vezetőit. Egyelőre azonban senki sem tud válaszolni ezekre a kérdésekre, mint ahogy a várható, jó és rossz következményekre sem. Pedig ezeket a dolgokat nagyon alaposan elő kell készíteni, hiszen nemcsak politikai játékokról, hanem – elsősorban – emberi sorsokról van szó.
– Hogyan viszonyult például ahhoz a Hargita megyei kezdeményezéshez, amely egyfajta autonómiát kínál a Maroshévíz környéki román többségű településeknek?
– Nem volt az semmiféle autonómia. Együtt beszéltük meg a Hargita megyei prefektus jelenlétében, hogy a megyében már létező térségi tárulások mintáját ki kellene terjeszteni Maroshévíz környékére is, hiszen jóval nagyobb eséllyel lehetne pályázni akár uniós forrásokra is. Ezt követően találkoztam az ottani polgármesterekkel, akiknek elővezettem Borboly Csaba kezdeményezését, ismertettem a hasonló társulások eredményeit, sőt kezdeményeztem, hogy nézzük meg együtt a helyszínen, hogyan is működnek ezek a programok.
Magam is támogatom a kezdeményezést, amely a térség versenyképességét és a települések közötti szolidaritást növelhetné. Az emberekkel folytatott megbeszélés arra is jó volt, hogy egyöntetűen csatlakozzanak, ugyanakkor hogy szétoszlassuk a lábra kapó félelmeket, mert bizony már kezdtek különböző „autonómiakísérteteket” látni. Az ügyből azonban csak a különböző utólagos értelmezések fabrikáltak autonómiakérdést.
– Elképzelhető, hogy a krími események nyomán a Moldovai Köztársaságban is „helyzet lesz”, ami a Románia és Moldova közötti közeledést is befolyásolhatja. Támogatja például a román államelnök által nemzeti stratégiai kulcskérdésnek nevezett román–moldovai egyesülés tervét?
– Kár lenne tagadni, hogyan gondolkodunk azon területek identitásáról, amelyeket a Molotov–Ribbentrop-paktum szakított el Romániától, és csatolt a Szovjetunióhoz. Annak az egyezménynek egyetlen pontja van még érvényben: Besszarábia elszakítottsága. Ennek ellenére mi továbbra sem akarunk erőszakosan viszonyulni a kérdéshez. Ha ők akár holnap úgy döntenek, hogy haza akarnak térni, mi tárt karokkal várjuk őket – miközben tisztában vagyunk a kommunizmus évtizedeiben véghez vitt etnikai átalakítás, agymosás következményeivel és Románia korlátozott gazdasági lehetőségeivel. Nem fogjuk csapkodni az asztalt, de a kapu nyitva áll.
– Ha már a románok félelmeiről beszéltünk, mivel igyekszik „megnyugtatni” az ortodoxia állami támogatású további térhódításától tartó székelyföldi magyarokat?
– Szeretném egyértelműsíteni: a székelyföldi templomépítések fejezetét gyakorlatilag lezártnak tekintem. Van még egy befejezésre váró templom Sepsiszentgyörgyön, kettő Hargita megyében, Maroshévíz környékén. Úgy ítéljük meg, hogy ezekkel elegendő templommal rendelkezünk a híveink számához viszonyítva. Néhány kápolna, imaház építésére még sor kerülhet, elsősorban kórházakban, de az ortodox egyház a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni tevékenysége hangsúlyait. Már csak az Úr segítségére, békére és egymás megértésére van szükségünk.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár),

Az ukrán-helyzet jó hatással lehet a román-magyar párbeszédre
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában Száva Enikő ezúttal Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével beszélgetett az autonómiatervezetről, arról, hogy az ukrajnai fejlemények jó hatással lehetnek az erdélyi magyarok és a románok közti párbeszédre, illetve arról a kampányról, amely Székelyföld gazdasági helyzetét siralmasnak állítja be.
Antal Árpád, aki maga is tagja az autonómiatervezetet kidolgozó bizottságnak, elmondta, hogy az általuk elkészített statútumot átadták az MPP-nek, és ezt a következő hetekben az SZNT-vel közösen megvitatják, ezután következik majd a közvita, illetve a tervezetnek a parlamentbe való benyújtása. Sepsiszentgyörgy polgármester szerint az ukrajnai helyzet egy új fejezet elé állíthatja a román kormányt, illetve elindulhat a román-magyar párbeszéd az autonómiáról. A román állam érdeke az, hogy ne legyen egyetlen potenciális konfliktusforrás sem Románia területén, amit mások, mint például az oroszok ki tudnának használni – érvelt Antal Árpád. Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Ioan Selejan nyitását a párbeszédre a polgármester ígéretesnek tartja.
Antal Árpád határozottan megkérdőjelezte annak a tanulmánynak a hitelességét, amely megállapította Székelyföld siralmas gazdasági helyzetét. Szerinte a tanulmány messze jár a valóságtól, hamis lábakon áll, nem a valós gazdasági helyzetet tükrözi. A polgármester kijelentette: a székelyföldi megyék a romániai átlag fölött teljesítenek, de ha Bukarest számára ekkora nyűg Székelyföldet eltartani, akkor azt „bízzák ránk”. Antal bízik abban, hogy öt év alatt Székelyföld GDP-je a mostani szinthez viszonyítva legalább 50 százalékkal növelhető.
Duna Tv. Erdély.ma

Ponta: sosem lesz etnikai alapú autonómia
A kormánypártok sosem fogják elfogadni az etnikai autonómiát - jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós interjúban, a koalícióban részt vevő RMDSZ jogköveteléseire reagálva. A szociáldemokrata kormányfő a koalíció több pártja nevében is arról biztosította az Antena 3 hírtelevízió nézőit hétfőn este, hogy az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodás nem jelenti azt, hogy elfogadnák az etnikai autonómiát.
"Az autonómia a helyi önszerveződés - gazdasági, társadalmi, kulturális, de sosem etnikai - szempontok szerinti fejlődését jelenti. Számunkra ez a téma le van zárva. Másrészt tudom, hogy az RMDSZ és a magyar kisebbség minden mozgalma egy olyan autonómiamodellt támogat, amely más országokban sem működőképes" - érvelt a kormányfő. Hozzátette: szerinte a magyar politikusok megnyilatkozásai a választási kampánnyal hozhatók összefüggésbe.
Ponta azt is elmondta, Hargita és Kovászna megye a központi költségvetéstől függ, a két székely megye kevesebbel járul hozzá az országos költségvetéshez, mint amennyit a visszaosztásból kap. (mti, erdély fm) Transindex.ro

Ponta: sosem fogjuk elfogadni az etnikai autonómiát
A román kormánypártok sosem fogják elfogadni az etnikai autonómiát – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós interjúban, a koalícióban részt vevő RMDSZ jogköveteléseire reagálva.
A szociáldemokrata kormányfő a koalíció többi román pártja nevében is arról biztosította az Antena 3 hírtelevízió nézőit hétfőn este, hogy az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodás nem jelenti azt, hogy elfogadnák az etnikai autonómiát.
„Az autonómia a helyi önszerveződés – gazdasági, társadalmi, kulturális, de sosem etnikai – szempontok szerinti fejlődését jelenti. Számunkra ez a téma le van zárva. Másrészt tudom, hogy az RMDSZ és a magyar kisebbség minden mozgalma egy olyan autonómiamodellt támogat, amely más országokban sem működőképes” – érvelt a román kormányfő. Hozzátette: szerinte a magyar politikusok megnyilatkozásai a választási kampánnyal hozhatók összefüggésbe.
A román kormánypártokhoz közel álló Antena 3 hírtelevízió műsorvezetője arról kérdezte Pontát: nem lehetne-e lemondani az RMDSZ kormányzati részvételéről, miután vezetői „ilyen” kijelentéseket tesznek.
„Közép és hosszú távon sokkal jobb megoldás a magyar kisebbséget, Románia legnépesebb kisebbségét a parlamentben, kormányban, helyhatóságokban a közelünkben tartani, mint a radikalizálódás felé tolni őket, és valóban olyan helyzetet teremteni, amely az üldözöttség érzését kelteni bennük. A magyarokat nem éri hátrányos megkülönböztetés Romániában, európai viszonylatban nagyon sok joguk van, és őszintén szólva, szerintem ezek inkább csak kampánybeszédek” – magyarázta Ponta.
Kifejtette: Hargita és Kovászna megye több pénzt kap a visszaosztásból, mint amennyit befizet az ország költségvetésbe. „Ezt a politikai vezetők is tudják” – jegyezte meg a román miniszterelnök.
Előzőleg a román média tág teret szentelt annak, hogy Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke pénteken megerősítette: a szövetség a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentben. A román hírforrások az RMDSZ európai parlamenti kampányindító rendezvényéről is beszámoltak, ahol Kelemen Hunor szövetségi elnök arra figyelmeztetett: ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnának be az EP-be, helyeiket román képviselők foglalnák el, akik nem tudják, és nem akarják az erdélyi magyarság érdekeit képviselni.
MTI. Székelyhon.ro

Antal Árpád: bízzák ránk Székelyföldet
Határozottan cáfolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Duna TV hétfő esti, Közbeszéd című műsorában annak a román sajtóban megjelent tanulmánynak a hitelességét, amely szerint a székely megyék gazdasági helyzete siralmas.
A polgármester kijelentette: a székelyföldi megyék a romániai átlag fölött teljesítenek, de ha Bukarest számára ekkora nyűg Székelyföld, akkor azt „bízzák ránk”. Antal bízik abban, hogy öt év alatt Székelyföld gazdasági összterméke a mostani szinthez viszonyítva legalább 50 százalékkal növelhető. Ha ez idő alatt nem bizonyítjuk be, hogy a régió életképes, fejlődésre és fejlesztésre alkalmas, visszaadjuk nekik – hangzott Antal javaslata a román hatóságok felé. Szerinte amúgy az ukrajnai helyzet egy új fejezet elé állíthatja a román kormányt, illetve elindulhat a román–magyar párbeszéd az autonómiáról, hiszen a román állam érdeke, hogy ne legyen lehetséges konfliktusforrás Románia területén. Ígéretesnek tartotta Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Ioan Selejan nyitását a párbeszédre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Műemlékvédelem Erdélyben
VI. konferencia a szovátai Teleki Oktatási Központban
Műemlékvédelem Erdélyben címmel rangos konferenciát szervezett a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány. Az immár hatodik alkalommal megrendezett eseménynek a szovátai Teleki Oktatási Központ Bíró István-terme adott otthont.
A kétévente megszervezésre kerülő Műemlékvédelem Erdélyben című konferencia az elmúlt időszak erdélyi műemlék- helyreállítási programjai, az épített és ingó örökségünkhöz kötődő kutatások, valamint a különböző örökségvédelmi projektek bemutatására biztosított alkalmat. A háromnapos ülésszak március 28-án, pénteken vette kezdetét. Az ülésszakon a műemlékvédelemben szerepet kapó különböző szakterületek magyarországi és erdélyi képviselői, művészettörténészek, építészek, régészek és restaurátorok adtak elő. A konferencia első napján a résztvevők többnyire művészettörténeti előadásokat hallhattak, a második nap helyreállításokkal, régészeti kutatásokkal kapcsolatos bemutatókat hallgathattak meg, a rendezvény záró napján pedig a restaurátori munkák kerültek terítékre. Az ülésszak 50 előadása a műemlékvédelem több specializált szakterületének legújabb eredményeiről igyekezett átfogó képet adni.
A háromnapos rendezvényt Mihály Ferenc restaurátor nyitotta meg, akit a műemlékvédelem jelenéről kérdeztünk.
"Az elmúlt huszonvalahány évben a változások után a műemlékvédelemnek különböző hullámai voltak, jók, közepesek, gyengébbek. Az állapot, sajnos az nagyon rossz, tehát nagy műemlékállomány van nagyon elhanyagolt állapotban, természetesen kevés szakember, kevés forrással. Vannak biztató jelek is, igyekeztünk ezen a konferencián néhány ilyen példát bemutatni, mint például a gyulafehérvári székesegyház, az alvinci református templom, az égei református templom, a fületelki református templom, ahol aránylag kevés ráfordításból elég jó eredményeket lehetett elérni. De vannak nagyon szomorú példák is, mint a kisbúni kastély, vagy olyanok, amelyek az út mellett – bőven elég, ha innen utazunk Nagyvárad fele és Kerelőszentpálra, Radnótra, Aranyosgerendre vagy ezekre gondolunk – omlófélben levő épületekkel rendelkeznek. Tehát nagyon széles a paletta a műemlékek állapotát tekintve." A restaurátor a kolozsvári Szent Mihály templom hajdani faberendezéseiről, oltárairól tartott egyéni előadást, továbbá közös bemutatót tartott Kiss Loránddal a fületelki evangélikus templom állagmegóvásáról, illetve Mednyánszky Zsolttal és Nagy Benjáminnal bemutatták a szakrestaurátori szempontokat. A pénteki ülésszakot két könyvbemutatóval zárták a szervezők, elsőként A szórvány emlékei című kötet került bemutatásra Kollár Tibor által, ezt követően a Közös tér – Közös örökség című előadást Sebestyén József előadásában hallhatták az egybegyűltek.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Műemlékvédelmi programok Hargita megyében címmel tartott előadást. "Hargita megyében hála istennek nagyon sok program fut párhuzamosan, hisz egyre inkább és egyre többen felismerik a lehetőséget, hogy a műemlékek nem csak problémát jelentenek és restrikciókat, különleges szabályozást, nehézséget, hanem lehetőséget. Itt elsősorban két dologra gondolunk, egyrészt az identitásunk megtartása tekintetében, az oda gyökerezésben, a helyi büszkeség kialakításában lehet megerősítő hatása. Azonkívül most már egyre inkább a vendéglátásban is az egyik célpont lehet egy-egy műemlék, lehet az akármilyen kicsi kapu, kopjafa, sírkő vagy akár egy Árpád-kori templom, és hát ilyen tekintetben nagyon sok programunk van. Tehát van külön műemlék-feljavítási programunk, van külön tanácsadási programunk, van a modern székház programunk, támogatjuk a faluképeknek a kialakítását. Van programunk az ásatásokra, a régészeti kutatásokra, hisz ez is hozzátartozik a múltunk feltárásához. Mindenre van nyertes pályázatunk, hogy bemutassuk interaktív, háromszázhatvan fokos honlap-rendszerekben. Ezenkívül foglalkozunk a fiatalokkal is, sőt mi több, most tankönyvet is készítünk számukra, hisz azt gondolom, hogy a fiataloknak, amikor eldöntik, hogy esetleg elhagyják ezt a térséget és elmennek külföldre, akkor azt is latba vetik, hogy mennyire kötődnek ehhez a térséghez, és hogy tudják a műemlékeinknek is a múltját, tudják a székely történelmet, akkor lehet, hogy nehezebb az elszakadás, az elmenés. Amellett persze rendhagyó történelemórákat szervezünk, sok pályázati kiírás, fotópályázat van. Próbáljuk felhívni a figyelmet a műemlékekre, speciális engedélyezési eljárásokban veszünk részt, és arra is odafigyeltünk, figyelünk, hogy azokhoz az eseményekhez, konferenciákhoz, programokhoz, amelyek a műemlékvédők tevékenységét segíthetik, járuljunk hozzá" – mondta Borboly Csaba.
Kovács Zsoltot, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténész adjunktusát a művészettörténet székelyföldi oktatásáról kérdeztük. "Nagyon sokat változott és fejlődött ez az oktatás a ’89 előtti állapotokhoz képest számos területen, jóval változatosabbá vált az a kínálat, amely Erdély épített örökségéhez, Erdély művészeti örökségéhez kötődik. Lehetőség nyílt magyarországi helyszíneken elsajátítani egyes ehhez kötődő szakmáknak az alapjait. Természetesen főként a ’90-es évek végétől Kolozsváron is, vagy Erdély más helyszínein is beindultak ehhez kapcsolódó képzések. Azt mondhatom, hogy az elmúlt időszakban egy olyan fiatal generáció került ki az egyetem padjaiból, amely teljes mértékben felkészülve vághat neki ilyen feladatoknak." Kovács Zsolt művészettörténész Lupescu Raduval tartott közös előadást Egy késő középkori polgárház Kolozsváron. Az unitárius püspöki ház műemléki kutatása címmel. Az ülésszak utolsó napján is érdekes előadásokon vehettek részt az érdeklődök, többek közt hallhattak a Dési Református Egyházmegyéről, a nagykárolyi Károlyi- kastély egykori portrégyűjteményéről, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár inventáriumairól, az erdélyi orgonaépítésről, a Zárkő restaurálásáról, a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplomban előkerült XV. századi faliképekről és az olaszteleki Dániel- kastély XVII. századi falképtöredékeinek restaurálásáról. Legközelebb két év múlva kerül megrendezésre a Műemlékvédelem Erdélyben című konferencia, amikor sor kerül az elkövetkező két év művészettörténeti, építészettörténeti és restaurátori munkáinak bemutatására.
Urbán Izabella. Népújság (Marosvásárhely)

Bunta: ne piszkáljuk a székelyzászló-ügyet
Bár az SZNT székelyudvarhelyi szervezetének kezdeményezésére felmerült, hogy a városháza székely lobogót helyezzen el a Márton Áron téren, Bunta Levente polgármester szerint nem időszerű ezzel foglalkozni.
Az elöljáró a testület csütörtöki ülésén azzal magyarázta kijelentését, hogy a hatályos törvények szerint a nemzeti szimbólumokat nem lehet állandó jelleggel kifüggeszteni közterületen.
„Tudva azt, hogy új törvény készül a szimbólumok használatáról, nem szerencsés most megbolygatni ezt az ügyet. A zászlót kitenni egyszerű, de szégyen lesz, és frusztrációt fog szüli, ha majd néhány hét múlva el kell távolítani azt” – fejtette ki Bunta.
Amint arról beszámoltunk, egy évvel ezelőtt Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azon az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng.
Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett beadniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt. A csíkszeredai ügyészség április 23-án közölte, hogy bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet.
Kovács Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Versek a költőnek
Sokak számára volt Farkas Árpád „a” költő, némelyek számára mester, egyféle jóakaratú báty, akinek egyéni zamatú, azonnal felismerhető versei mellett erkölcsi tartását is bámulták olvasói, pályatársai.
Csütörtök délután bensőséges, szeretetteljes ünnepségen köszöntötték a 70 éves alkotót tisztelői, rokonai, barátai a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Székelyföld kulturális folyóirat áprilisi számában tizenhárom író és költő üdvözli – versben és prózában – a kerek évfordulóhoz érkezett „élő klasszikust” (akinek sikerült tréfával oldania a pillanat komolyságát), ezeket az írásokat olvasták fel szerzőik: Ferenczes István, Bogdán László, Borcsa János, Dimény Árpád, Fekete Vince, György Attila, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos és Sántha Attila; jelen volt Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője is. Kis zene is fűszerezte a hangulatot: előbb a Kaláka együttes által megénekelt Virágzápor hangzott el, majd a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese adott elő Kodály- és Bartók-műveket, végül pedig Majláth Attila egy népdalt. Kolcsár József színész verseket olvasott fel, a városvezetés jókívánságait Incze Sándor tanácstag, nyugalmazott református esperes tolmácsolta, személyes ráadással is nyomatékosítva az üzenetet. Meglepetten és meghatódva válaszolt minderre Farkas Árpád: mert nem tudott arról, hogy ilyen összeesküvés készül a születésnapjára, és mert „ennyi barátja van még az embernek és a versnek”. Nem ilyen lovat akart ő sem – elevenítette fel gyermekkorát –, előbb pilóta szeretett volna lenni, azután kezdett verset írni, hogy szárnyai nem nőttek. Idővel kiderült, hogy a verseket ki is nyomtatják, és fel is szállnak, emberek közé mennek: így alakult a költői pálya, amelyhez az embernek, magyarnak, székelynek levés kényszere és igyekezete társult. Erre kell törekedni, nem arra, hogy élő vagy holt klasszikusok, esetleg múzsák legyünk – fogalmazta meg a Hargita megyei Siménfalván született, munkásságáért több rangos díjjal is kitüntetett költő, aki büszkén és felemelt fejjel vállalta, ami ráméretett: hogy „erdélyinek születtem és annak kellett maradnom”. Azt is elmondta, hogy külföldön, más tájakon éppen a sajátosan székely szavajárású, ízű, élményvilágú versei a legkeresettebbek, és ez nagy öröm. Éljünk a világban, ha már megadatott nekünk, és legyenek barátaink, mert valahogy így áll össze a közösség; vigyázzunk nagyon egymásra, ahogy én is szerettem volna a szavakra vagy a versekre vigyázni, hogy ne dülöngjenek szanaszét, ne lézengjenek csak úgy a világban – mondotta el köszönetképpen. A rendhagyó születésnap dedikálásokkal, oldott beszélgetéssel végződött. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az összefogás fontosságát hangsúlyozták
Évet értékelt a pedagógus-szövetség küldöttgyűlése
…Romániai magyar oktatásügy csak egy van, tehát romániai magyar oktatáspolitika is csak egy lehet. Ezért az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) nyitott az együttműködésre, és úgy értékeli, hogy a politikai érdekképviselet összefogására lenne szükség az oktatáspolitika terén leginkább.
A fenti megállapítások a Pedagógusok Szövetségének április 5-i országos küldöttgyűlésén hangzottak el a szovátai Teleki Oktatási és Módszertani Központban. Az ülésen meghívottként részt vett Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Király András oktatásügyi államtitkár, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár-helyettese, dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, a magyar középiskolások szervezetének képviselője.
Burus-Siklódi Botond elnöki beszámolójában elhangzott, hogy a hagyományos programok, a pedagógusok számára szervezett továbbképzők megszervezése mellett, a múlt évben a hangsúlyt a regionális központok megújítására és működtetésére helyezték, továbbá az anyanyelvű oktatás sajátos érdekvédelmének a képviseletére.
A sűrű hatalomváltások miatt a 2011-ben életbe lépett új tanügyi törvény alkalmazása gyakran okozott csalódást, mivel nehezen, helyenként egyáltalán nem sikerült érvényre juttatni a törvény által szavatolt jogainkat. A szövetség határozottan állást foglalt minden olyan rendelet, intézkedés ellen, amely csorbítani látszik az anyanyelvű neveléshez, oktatáshoz való alkotmányos jogunkat. A decemberi elnökségi ülésen állásfoglalásban tiltakoztak a fejkvóta szerinti finanszírozásnak a kisebbségi oktatásra való hatványozottan hátrányos hatása ellen. A tanügyi miniszternek személyesen adták át a kisebbségi tankönyv- és oktatási segédanyagok kiadására vonatkozó alkalmazási útmutató azon rendelkezéseivel kapcsolatos javaslataikat, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségi oktatást. Eredmény nélkül. Az idén februárban a szakoktatásról tartottak vándorgyűlést és munkacsoportot alakítottak ki egy szakoktatási stratégia kidolgozására. A szövetség az idén is csatlakozott az RMDSZ-főtitkársága által kezdeményezett Minden magyar gyermek számít mozgalomhoz. 2013-ban az iskolahálózat lehetőség szerinti megőrzését és fejlesztését tekintették a pedagógus-szövetség elsőrendű feladatának, s ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartottak a szakhatóságokkal, az RMDSZ Oktatási Főosztályával valamint a helyhatóságokkal. E három terület részvételét tartják fontosnak a közoktatási stratégia kidolgozásában.
A pedagógusok továbbképzésére a szovátai Teleki, a csíkszeredai Székelyföld, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partium területi-módszertani központok kínáltak változatos programokat. Ezek közül a váradi és a kolozsvári új székhelyre költözött. Munkájukról Pöllnitz Ilona, Virág Erzsébet, Demeter Emőke, Szolláth Hunor és Ferencz Salamon Alpár számolt be.
22 szekcióban, hét helyszínen, félezer pedagógus részvételével tartották a 2013-as Bolyai Nyári Akadémiát, amelynek témája A tanulás tanulása, az oktatás és nevelés harmonikus megvalósítása volt. A 2014-es BNYA általános témája a Differenciált oktatás, felzárkóztatás, tehetségápolás a közoktatásban, s július 7–augusztus 8. között több helyszínen tartják a továbbképzéseket.
Az RMPSZ az Ezüstgyopár-díjjal ismerte el a közoktatásban dolgozó 44 pedagógus tevékenységét. Az idén hatodik alkalommal osztják ki az Apáczai-díjat a tudományos munkában sikeres tanítóknak, tanároknak. A szövetség tehetséggondozó tanácsa a Mákvirág-díj különböző fokozataival tüntette ki a legeredményesebb középiskolás diákokat, s Bolyai Farkas-díjjal értékelte a matematika, Kós Károly-díjjal az anyanyelvápolásban legjobb diákok teljesítményét. Az elnök beszámolójában elhangzott, hogy a szövetség bekerült a nemzeti fontosságú intézmények sorába, s támogatását az Emberi Erőforrás Minisztériuma Közoktatási Államtitkársága, annak Külhoni Magyarok Osztálya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította a különböző helyekről kapott résztámogatások mellett.
A szövetség 2012 februárjától a Magyar kormány felkérésére koordinálja a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot, amelyről Márton Attila számolt be. A 2013/14-es tanévben 28 oktatási helyszínen (18-ban állami keretek között) 45 oktató révén 2190 gyermek képzése folyik, s az idén két újabb településen indult meg a magyar anyanyelv oktatása. A középiskolás diákoknak és az egyetemi hallgatóknak ösztöndíjat biztosítanak.
Az RMPSZ keretében működő Erdélyi Tankönyvtanács múlt évi munkájáról és idei terveiről Székely Győző beszélt. Mivel a támogatások nem tették lehetővé az elkészült tananyag könyv formában való kiadását, a szerkesztett és nyomdakész anyagok a világhálón levő Őrszavak elektronikus folyóiratban jelentek meg letölthető formában (www.orszavak.org) színes és hangzó anyagokkal. 2014-re szóló elektronikus tankönyvtáruk egy egész sor címet tartalmaz, s az első könyvek már készen állnak a szövetség megújuló honlapjára való feltöltéshez. A tankönyvekre szakosodott Ábel Kiadó megvalósításairól, terveiről és nehézségeiről Szikszai Ildikó számolt be.
Dr. Péntek János professzor sajnálattal beszélt a Tankönyvtanács 2005-ben történt felszámolásáról, amelyet követően sok szégyellnivaló magyar nyelvű tankönyv jelent meg. Továbbra is kilátásba helyezte az önkéntes lektorok segítségét, s felajánlotta az általa vezetett Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének az együttműködését az RMPSZ-szel. A szövetségtől segítséget kért a tehetséges, de nehéz anyagi helyzetben levő diákoknak szóló Nyilas Misi ösztöndíj odaítélésében, hogy a leginkább rászoruló tehetséges fiatalok részesüljenek a magánszemélyek által 11 éve folyósított ösztöndíjban.
A TOK fenntartásáért létesített intézmény, a Tokimpex gazdasági vállalkozásnak veszteséges évek után 2013-ban sikerült megsokszoroznia a 2012-es nyereséget – számolt be Keresztesi Erzsébet ügyvezető igazgató, aki elmondta, hogy a 14 alkalmazottat foglalkoztató központban jelentős fejlesztéseket és felújításokat végeztek önerőből és pályázati támogatásból. A további felújítások mellett a szállodai szolgáltatás kihasználtságának növelése érdekében egy kisebb (szaunával, pezsgőfürdővel és rekreációs edzőteremmel ellátott wellness-központ) építését tervezik.
A felszólalók sorát Király András államtitkár zárta, aki elismerte, hogy az oktatási reform lelassult, hogy a decentralizáció sem egyértelműen kedvező eredménnyel jár, s ami jó Hargita megyében, az nem működik Maros megyében például. Emiatt csak hosszú vitákkal lehet orvosolni azt, amit helyben nem sikerül. Az államtitkár figyelmeztette a jelenlevőket, hogy egy fontos szempontról, a minőségi oktatásról nem szabad megfeledkezni, s elfogadhatatlan, hogy a képességfelmérőn egyetlen megyében sem volt 50 százalék fölött a jegyek száma matematikából. Véleménye szerint a tankönyvkiadásra vonatkozó gyakorlati útmutatónak semmi hibája nincs, mindössze az okoz valóban nagy nehézséget, hogy a magyarul írt tankönyveket le kell fordítani román nyelvre is, ami a kiadót terheli, de tárgyalásokat folytatnak, hogy ezt a költséget a minisztérium fedezze. Azt viszont elismerte, hogy nagyon rövid az idő arra, hogy hat hét alatt az I-II. osztályosok számára szükséges tankönyveket megírják és lefordítsák román nyelvre. A továbbiakban felajánlotta, hogy minden fontos kérdés megbeszélésében készségesen áll az RMPSZ rendelkezésére.
Zárószavaiban Burus-Siklódi Botond elnök hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a romániai magyar közoktatási stratégiára, továbbá szeretnék továbbra is igénybe venni a tankönyvtanács lektorainak a segítségét, majd testületi véleményként leszögezte, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatása nem tekinthető plusznak, s a szóhasználatot ki kellene iktatni a rendszerből.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkoztak
Közel ötven fő részvételével került sor a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozójára 2014 április 4-5. között Árkoson, az Európai Oktatási Központban, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében.
A két napos találkozó több programpontból tevődött össze, amelyek a résztvevők számára lehetőséget adtak arra, hogy megbeszéljék a közös problémákat, tapasztalatokat, partnerségeket alakítsanak ki, illetve több nagy projekt kidolgozásában együtt gondolkodjanak.
A rendezvény első napján sor került a résztvevő közművelődési szakemberek által képviselt intézmények, civil szervezetek jó példáinak bemutatására. Ezt követően a jelenlévők elkészítették az általuk képviselt intézmények, civil szervezetek kulturális kereslet-kínálat listáját, amely által fény derült arra, hogy milyen sok és sokszínű kulturális programot szerveznek Kovászna és Hargita megye szerte. A nap második felében egy közös gondolkodás, ötletbörze alakult ki a Székelyföld Napok szervezése kapcsán. A nap lezárásaként levetítették Vargyas Levente és Kinda István „A sár mesterei” c. dokumentumfilmjét, majd István Ildikó és barátai nyújtottak ízelítőt székelyderzsi népdalokból.
Szombaton a résztvevők két műhelymunkán vehettek részt. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett műhelymunkát a Hargita Kultúra Munkacsoport vezette, melynek során a közművelődési szakemberek a kulturális eseménymenedzsment szakaszaihoz kapcsolódó információkat sajátíthatták el, míg a Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett műhelymunkán a résztvevők egy Székelyföldi Digitális Archívum létrehozásának szükségességét vitatták meg, amely összefogja az összes olyan kutatást, adatot, amely Székelyföldhöz kapcsolódik.
A találkozó kiértékelésekor a résztvevők megfogalmazták, hogy mennyire fontosak ezek a szakmai találkozók, amelyek során újabb ismeretek, újabb kapcsolatok birtokában, feltöltődve mennek haza.
A szervezők nem titkolt célja, hogy ezek a találkozók erősítsék a kulturális cserekapcsolatokat, járuljanak hozzá a résztvevők szakmai tapasztalatainak, tudásának növeléséhez, ezért mindenképpen fontosnak tartják a folytatást. maszol/MTI

Belföldi hírek
A magyar kultúra többet érdemel
Új igazgatót kell kinevezni a Román Kulturális Alap (RKA) élére, hogy az új vezetőség és a kuratóriumok értékelvű, a kisebbségi kulturális programokat is támogató döntéseket hozzanak az elkövetkezőkben meghirdetett pályázatok elbírálása során – nyilatkozta Hegedüs Csilla, a kulturális tárca államtitkára annak kapcsán, hogy az RKA szerdán közzétett eredményei nagy felháborodást keltettek a kulturális civil szervezetek és intézmények körében.
Hegedüs Csilla szerint felháborodásuk jogos, hisz a magyar közösség számára fontos programok nem részesültek támogatásban. „Sajnos, ez nem meglepő, hiszen gyakorlattá vált az, hogy a minket érintő kérdésekben mások döntenek nélkülünk. Amikor a tárcát nem RMDSZ-es politikus vezette, jóformán kizárták a támogatottak köréből a kisebbségi kulturális szervezeteket, holott az erdélyi magyar kultúra ennél többet érdemel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közösségünk számára fontos kulturális programokat a jövőben is támogassuk” – nyilatkozta az államtitkár. A pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbírálóbizottságok végezték akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. A döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik.
Diszkriminált kisvállalkozók
Nem minden szakbizottság véleményezte kedvezően a kormánynak az adótörvény változtatására benyújtott javaslatát, mely szerint az autójavító műhelyeket, a turisztikai vállalkozásokat, éttermeket és más vendéglátó-ipari egységeket nem jövedelmük szerint, hanem vállalkozásaik székhelyének nagysága függvényében stabil összegű értékkel adóztatnák. Moldován József, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezés kisvállalkozások tucatját sodorhatná kilátástalan helyzetbe országszerte. Elmondta, a törvényjavaslatot még az előző kormány kezdeményezte, és az RMDSZ már akkor sem támogatta, a szövetség frakciója pedig (a törvényjavaslatról még nem szavazott a képviselőház) mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányrendelet jelenlegi formájában ne léphessen érvénybe. Hangsúlyozta, mindaddig, míg Székelyföld gazdasága épp a kisvállalkozások és a turizmus fellendítése kapcsán erősödhet, nem támogathatják az egyik vagy másik iparág diszkriminatív adóztatását, amely előreláthatóan csődbe vihetné azokat.
Még egy kis tél
Az országos meteorológiai szolgálat elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést bocsátott ki tegnap Hargita, Kovászna és Maros megyére, valamint a Keleti-Kárpátok térségében levő megyékre, ahol ma hajnaltól szombat reggelig nagy mennyiségű csapadék várható. A figyelmeztetés szerint a Keleti-Kárpátok térségében elsősorban havazásra kell számítani, és arra, hogy a lerakódott hó nem olvad el azonnal. Tegnap már havazott Hargita megye magasan fekvő területein, Hargitafürdőt reggel vékony hóréteg borította, a Bucsin-tetőn áthaladó országúton csúszásgátló anyagot kellett elszórni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lojalitást vár el a magyaroktól Corlățean
Románia többi polgárához hasonlóan szeretne jobb életet biztosítani a magyaroknak is, de lojalitást vár el tőlük – mondta Titus Corlățean külügyminiszter egy, a bukaresti közszolgálati televíziónak adott interjúban.
Corlățean a szerda esti interjúban nagy veszteségnek nevezte a kétoldalú kapcsolatok számára Martonyi János magyar külügyminiszter visszavonulását, és úgy vélekedett, hogy utódjának nem lesz könnyű dolga, mert ugyanolyan magas szinten kell majd tartania a két ország közötti „kiváltságos” párbeszédet.
Kifejtette, a magyar–román kapcsolatok jövője szerinte azon múlik, előnyben részesíti-e az Orbán-kormány a „pozitív" elemeket a Jobbik által megjelenített „kísértésekkel” szemben.
„Mi nyitottak vagyunk, de látva, mennyire megerősödött egy szélsőséges, euroszkeptikus párt – a Jobbikról beszélek – szeretném leszögezni: arra senki ne számítson, hogy a román hatóságok elfogadnak majd olyasmit, amit a Jobbik művelt a kampány idején. Szélsőséges megnyilvánulásokat nem tűrünk, és ezek ellen határozottan fellépünk" - jelentette ki Titus Corlățean.
Felidézte, hogy évekkel korábban, amikor mindkét országot baloldali kormány vezette, sikerült megkötni egy olyan alapszerződést, amely lehetővé tette a kereskedelmi kapcsolatok bővítését, kölcsönös beruházásokat, a határ menti infrastruktúra fejlesztését.
Arra a kérdésre, hogy mit kezdenek majd a román hatóságok az olyan vitás kérdésekkel, mint a székelyföldi autonómiatörekvés, amelyet Budapest is támogat, és amely „utcai zavargásokhoz” vezetett Marosvásárhelyen, Corlățean azt mondta: Marosvásárhelyen (a Székely Nemzeti Tanács március 10-i autonómiatüntetésén – szerk. megj.) provokátorok szították a kedélyeket, de ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy most az RMDSZ is tagja a bukaresti kormánykoalíciónak.
„Az a fontos, hogy itthon, a koalíciós pártok szintjén beszéljük meg a dolgainkat, nem Budapesten. Nekünk kell eldöntenünk, milyen közigazgatási felosztás, decentralizációs képlet jobb a román állampolgároknak, az itt élő románoknak, magyaroknak, németeknek. Az etnikai alapú területi autonómiáról szóló mesékben még a Hargita és Kovászna megyei műveltebb magyarok, a politikusok sem hisznek, mert egy ilyen entitás gazdaságilag egy hónapig sem lenne életképes” – állította a román külügyminiszter.
Arra a műsorvezetői közbevetésre, hogy az RMDSZ-en kívül a magyarságot más pártok is képviselik, Corlățean azt mondta, más – adott esetben szélsőséges retorikájú – alakulatokkal ellentétben az RMDSZ-nek az kölcsönöz legitimitást, hogy minden ciklusban beválasztják a parlamentbe.
„Mi szeretnénk jobb életet biztosítani az ország minden lakosa számára, a magyarokat is beleértve, de úgy, hogy lojális polgárai legyenek Romániának” – szögezte le Titus Corlățean külügyminiszter.
Sajtóértesülések szerint egyébként Martonyi helyét mintegy fél évig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter foglalhatja el, azt követően ugyanis EU-biztossá kívánják jelölni.
Markó Béla: aggasztó a Jobbik előretörése
Aggodalmának adott hangot Markó Béla RMDSZ-es szenátor, a szövetség korábbi elnöke a Jobbik térnyerése miatt a magyarországi választások nyomán. „Romániában is volt ilyen időszak, amikor a Nagy-Románia Párt (PRM) 2000-ben több mint 20 százalékos eredményt ért el. De jelenleg egy ilyen irányzat magyarországi jelenléte egyáltalán nem segít nekünk” – nyilatkozta a politikus csütörtökön az RFI rádiónak.
Szerinte a térségben nem egyedülálló a jelenség, Romániában és Ukrajnában is újjáéledőben van a nacionalizmus és az ultranacionalizmus. Rámutatott: ennek egyik oka az, hogy még az EU-ba belépett országok sem voltak képesek megoldani a nemzetiségi kérdéseket. Markó szerint Magyarországon olyan politikai erőkre van szükség, amelyek képesek a párbeszédre, és a jószomszédi viszonyt választják, a nemzetiségi kérdést pedig együttműködés és közeledés útján kívánják megoldani. Krónika (Kolozsvár)

Újból érkeznek a „kalandorok”
Összesen 19 székelyföldi gazda fogad augusztusban hét napra egy-egy magyarországi fiatalt a Vidék Kaland Program keretében, amely immár második éve Erdélyre is kiterjed. Mint az erről szóló pénteki csíkszeredai sajtótájékoztatón kiderült, ezúttal a marosszékiek is bekapcsolódnak a kalandba.
Másodszorra kapcsolódik be Székelyföld a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) nagy sikerű, EU díjnyertes kommunikációs programjába, a Vidék Kalandba. A múlt évihez hasonlóan magyarországi városi fiatalok töltenek el egy hetet kilenc Hargita megyei, és ezúttal ráadásként tíz Maros megyei gazdánál, munkával, a gazdaság napi életének résztvevőiként.
„Tavaly rádöbbentünk arra, hogy a magyarországi fiatalok egy teljesen primitív Székelyföldet képzelnek el maguk előtt, mielőtt megérkeznek hozzánk a vonattal. Fontos számunkra, hogy megértsék, Székelyföld helyt tud állni az Európai Unióban, hogy ez nem egy elmaradott vidék” – jelentette ki a szervezők nevében Haschi András. A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének vezetője reményét fejezte ki, hogy a válogatás során ebben az évben is sikerül olyan fiatalokat vidékünkre csábítani, akik ugyanolyan lelkesen viszik haza hírünket, mint ahogy azt a tavalyiak tették.
Hargita megyében zömében csíkiak fogadják a vendégeket
A sajtótájékoztatón megtudtuk, a Nyárádmenti Kistérségi Társulás jóvoltából marosszéki gazdák is bekapcsolódnak a programba, az előzetes elképzelések szerint az említett vidéken is tíz, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozó fogad nagyvárosi fiatalt. Vidékünkről, a tavalyhoz hasonlóan két alcsíki, öt felcsíki és egy homoródalmási gazda fogadja a vendégeket, hozzájuk idén egy siménfalvi termelő is csatlakozott.
Mindenki számára hasznos tapasztalat a program
„Úgy érezzük, a tavalyi alkalom jól sikerült, ezt bizonyítják a résztvevők visszajelzései is. Az itt eltöltött napok pozitív hatással voltak a kalandorokra” – fogalmazott a múlt évi élményekkel kapcsolatban Gál Levente. A csíkmadarasi vállalkozó egy szoftverértékesítésben utazó és egy közigazgatásban foglalkoztatott nőt látott vendégül, bevallása szerint a tapasztalatok mindkét fél számára hasznosak voltak. „A székelyföldi turizmus egy ága is lehetne ez a vidék kaland. Hiszen egyre több az érdeklődő az ilyen típusú vakációzások iránt” – jegyezte meg a gazda.
Negyedik éve létezik a Vidék Kaland
Mint kiderült, a Vidék Kaland Programra 2014. április 19-ig várja az érdeklődők jelentkezését az AGRYA. A jelentkezési lapon lehet megjelölni, hogy az érdeklődő fiatal a magyarországi vagy a székelyföldi kalandot választja. A pályázók közül személyes meghallgatás során választják ki azokat, akik részesei lehetnek a programnak. Az elképzelések szerint a csíkszéki és udvarhelyszéki gazdákhoz augusztus első hétvégéjén érkeznek a magyarországi kalandorok.
Az AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. Ennek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, valamint betekintés engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
Rédai Botond. Székelyhon.ro