Felmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki előzőleg benyújtotta lemondását, egyúttal kilépett pártjából, a Szocialista Munkapártból is. Utódját még nem nevezték ki, de elterjedt hírek szerint erre a posztra Tankó István gazdászmérnököt szemelték ki erre a posztra. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa megvizsgálta a parlamenti választásokra összeállított megyei jelölőlistákkal kapcsolatos benyújtott óvásokat és határozatot hozott. Az állandó lakhellyel kapcsolatban úgy határoztak, hogy az csak a bejutó helyet biztosító megyékre vonatkozik. A Hargita megyei szenátori lista második póthelyének betöltésére a Csíki Területi Szervezet jogosult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 866. sz./

1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"Borbély Imre Hargita megyei képviselő óvást juttatott el a Hargita megyei jelölő bizottság tagjaihoz azzal kapcsolatban, hogy bár rendezte gyergyószentmiklósi ideiglenes letelepedését, ráadásul a szept. 19-i jelölőgyűlésen 7:3 arányban jelöltségére szavaztak, neve mégsem került rá az előválasztási szavazócédulákra. "Az RMDSZ szabályait és a demokrácia alapelveit semmibe véve, minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától" - írta Borbély Imre. Ezért kéri az előválasztás megismétlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

Kormányhatározattal kinevezték Hargita megye új alprefektusát Tankó István /Gyimesközéplok/ személyében, beiktatása szept. 25-én történt. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

"Az RMDSZ elemezni fogja a képviselő- és szenátorlisták összeállításának tapasztalatait, mivel nem mindenütt sikerült a különböző érdekek összeegyeztetése. A jövőben az RMDSZ tisztségviselőit, döntéshozó testületeit is ilyen közvetlen, belső választással fogják jelölni, ahogy ez Hargita megyében történt, fejtette ki Markó Béla. Elemezni kell a módszereket, mert az RMDSZ különbözik a politikai pártoktól, nem olyan centralizált, több platform van jelen soraiban. "Azok a markáns személyiségek, akik az elmúlt években bizonyítottak, és most nem kerültnek be a parlamenti csoportba, nem sodródhatnak félre. Nekünk az a feladatunk, hogy helyet, szerepet biztosítsunk" számunkra. "Egyáltalán nem tudunk egyetérteni Markó Béla kollégánk lépésével, hogy Hargita megyében függetlenként jegyezte be magát. Ez azt jelenti, hogy elhatárolta magát az RMDSZ-től, ezt mi mindenképpen elítéljük." Áldatlannak tartja a vitákat. Az olyan rendkívül jelentős emberekre, mint Sütő Andrásra, szüksége van az RMDSZ-nek. - Frunda György kampány igen jól megy, gyűlésein nagy a részvétel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./"

Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Kétéves fennállását ünnepelte nemrég a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség, joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, általános iskolákat kereszteltek el egyházfőkről, saját történelmi múzeumot hoztak létre, új templomokat építettek, összeírták a körzet szerintük történelmi műemlékké nyilvánítandó valamennyi régi ortodox kápolnáját és temetőjét. Méltán írhatta a kolozsvári ortodox érsek üdvözlő dísztáviratában: "E püspökségnek az a rendeltetése, és küldetését teljesíti is, hogy megfeleljen egy olyan román régió románjai lelki szükségleteinek, mely prédául esett az elnemzetlenítés viharainak." "Feladata tehát, hogy újból felfedezze, értékké avassa e zóna román múltját minden lehetséges, főleg vallási és művelődési eszköz felhasználásával". /Két év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ "

"Hargita megye az ország legnagyobb magyar lakosságú megyéje az országnak, eddig is innen kapta a legtöbb szavazatot az RMDSZ. Az előválasztások lehetőséget adtak mindenkinek, hogy közvetlenül véleményt nyilvánítson, "ezért elítélünk minden kísérletet a listán szereplő jelöltek megkérdőjelezésére" - olvasható Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök felhívásában. Borbély Imre azzal, hogy független jelöltként indul, "kizárta magát a szövetség képviselői közül" és szembefordult az RMDSZ-szel, "személyes érdekeit a szövetség érdekei fölé helyezte". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./"

Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyön a Nicolae Colan mitropolita nevét viselő sepsiszentgyörgyi vallási központ, az Erdélyi Nemzeti Múzeum keleti-kárpáti részlege, a helyi Andrei Saguna Keresztény Művelődési Liga szervezésében, a prefektúra támogatásával rendezvénysorozat kezdődik Román történelem, kultúra és civilizáció Erdély délkeleti részén címmel. Ennek keretében tudományos értekezlet, könyvbemutató lesz, melyen részt vesz Ion Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

"Az RMDSZ SZKT határozata amely a helyben lakást kizáró kritériumként szabta meg, sérti az egyén szabadságát és szűkíti a román törvény előírásait is, állapította meg Borbély Imre nyilatkozatában. "Minden demokrácia alapja a méltányosság és az esélyegyenlőség." A szavazócédulákra nem került rá a neve, ezzel az RMDSZ kényszerhelyzetbe hozta, vagy legitimálja a helytelennek tartott SZKT-határozatot, vagy vállalja a független jelöltséget. Hangsúlyozta, hogy lépése nem érinti az RMDSZ programjaihoz való hűségét, sem RMDSZ-tagságát. /Borbély Imre, Hargita megye független képviselőjelöltje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

Az 1956-os forradalom eseményeivel kapcsolatban Romániában bebörtönzött személyiségek egy csoportja, Hargita megyei 56-osok Fónay Jenőnek, a POFOSZ /Politikai Foglyok Országos Szövetsége/ elnökének írt levélben tiltakozott amiatt, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire nem kaptak meghívást. Budapestre olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük sem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben. A levelet Daday Zsolt, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei fiókjának elnöke, Kelemen Csongor, Páll László és Sándor Balázs alelnökök, Kimpián György gyergyószentmiklósi ügyvéd és sokan mások írták alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje okt. 24-én Hargita és Bákó megyében folytatta körútját. Gyimesbükkön Frunda György virágcsokrot helyezett el Dani Gergely katolikus pap sírjánál, akit a vidék népe Templomépítő Dani Gergelyként őriz emlékezetében, mert a hetvenes évek elején sikerült egy szép katolikus templomot emeltetnie, az akkori tiltások ellenére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 25., 895. sz./

Székelyudvarhely és Csíkszereda között, a Tolvajostetőn fából ácsolt hatalmas kereszteket avattak fel a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A legnagyobb nyolcméteres, mellette áll két kisebb kereszt. Az emlékmű értelmi atyja Borbély Gábor csíkszeredai főesperes, aki a vereckei emlékmű felállításának hírére határozta el, hogy ha ott nem, akkor itt legyen emlékmű. Albert Márton műépítész tervezte, a kivitelezésben Pataki Imréé az oroszlánrész. Pataki Imre Hargita megye utolsó magyar prefektusa, a Kriterion Alapítvány ügyvezetője, aki helyi cégek segítségével, igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. A hideg időben több mint ezren jöttek el az avatásra, hogy meghallgassák dr. Jakubinyi György érsek beszédét, majd Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, dr. Csedő Csaba polgármestert és Borbély Gábor főespres jelkép-magyarázatait. Félszáz katolikus pap, Hegyi István református, Simén Domokos unitárius lelkész biztosította az ökumenikus jelleget. A keresztállítók ugyanitt tizenegy fenyőfát is elültettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Hargita megyében 217 702-en mentek el szavazni, ez 87,01 %-os részvételi arányt jelent. Az elnökjelöltek közül Frunda György 171 907 szavazatot kapott /80,48 %/, a második Iliescu /11 587/, harmadik Constantinescu /11 288/. A képviselőházi listán az RMDSZ 171 758 szavazatot kapott /81.4 %/, a kormánypárt 8 374-et. A független Borbély Imre mindössze 2 356 voksot nyert el, a Székely Ifjak Fóruma 860-at, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 405-öt, a két cigányszövetség 1500-at. - Az RMDSZ szenátorlistája 177 113 szavazatot kapott, a kormánypárté 7 732-t, a Demokratikus Konvenció 6 984-et. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

"Patrubány Miklós újból emlékeztetett arra, hogy Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége által 1992. aug. 27-én összeállított Hargita megyei parlamenti jelöltlistát önkényesen megváltoztatta, idézte az RMDSZ Elnökségének Domokos Géza lépést elítélő okt. 15-i közleményét. A lap mindezt Domokos Géza reagálásával együtt közli. Domokos Géza mindent megmagyaráz, ő helyesen járt el, nem így "az akkor már többségében a Tőkés László-Szőcs Géza csoporthoz tartozó elnökség." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

Az RMDSZ szavazótáborának része volt Emil Constantinescu elnökké választásában, ezt mutatja, hogy Hargita megyében a választók 93 %-a, Kovászna megyében 88 %a, Szatmár megyében 78 %-a, Maros megyében a 69 %-a szavazott Emil Constantinescura. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18./

A nov. 19-én közzétett végleges adatok szerint Emil Constantinescu, az ellenzék közös jelöltje megszerezte a szavazatok 54,4 %-át Ion Iliescu volt elnök 45,6 %-ával szemben. /A 12 972 485 érvényes szavazatból Emil Constantinescu professzor 7 057 906-ot szerzett meg, Ion Iliescu pedig 5 914 579-et./ Az Emil Constantinescura leadott szavazatok ranglistáján a magyarlakta megyék állnak az élen: az első Hargita megye, ahol a demokratikus erők jelöltje a szavazatok 91,6 %-át kapta, második Kovászna megye /86,8 %/, a harmadik Szatmár megye /77,7 %/. Az egyetlen erdélyi megye, ahol Iliescu győzött, ha csekély különbséggel is /50 %/, Hunyad megye. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Megjelent a Hargita Kalendárium 1997 Sarány István és Ferencz Imre szerkesztésében, amely történelmi, helytörténeti, néprajzi írásokat is tartalmaz, továbbá helyet kapott benne Garda Dezső tanulmánya a székelység autonómiájáról, Pál-Antal Sándor írása /A székely székek címeres pecsétjei/, továbbá Hargita megye népmozgalmi adatai is szerepelnek benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

Ioan Vosloban Doru, Hargita megye prefektusa elbúcsúzott munkatársaitól. Voslobant Pataki Imre 1992-es lemondatása után nevezték ki a megye élére. Az új Hargita megyei prefektus nevét még nem hozták nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./"