Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Párhuzamosan és több helyszínen zajlanak a VII. Hargitai Megyenapok falvakban, városokban egyaránt. Gyergyószárhegyen avatóünnepség keretében adták át a Megyei Kulturális és Művészeti Központ új székházát. Az ünnepség a gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar közreműködésével és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület 11. székely határőr huszárezred gyergyói bandériumnak jelentésével kezdődött. Ez az épület ad helyet a jövőben az eddig a ferencesek kolostorában zajló alkotótáborok művészeinek. Dr. Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre című könyvének bemutatóját tartották május 23-án Székelyudvarhelyen. /(Szász Emese): VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Eva Maria Barki arra biztatta a székelyeket: ne várják az Európai Unió (EU) segítségét az autonómia megszerzésében, hanem küzdjenek maguk érte. A magyar származású, Ausztriában élő ügyvéd, akit 1994-ben „nemkívánatos személynek” nyilvánítottak Romániában, május 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) helyi szervezetének fórumán, amelynek fő témája a székelyföldi autonómia kérdése volt. Barki beszédében az EU-ban létező különféle autonómiaformákról beszélt, illetve arról, mennyire fontos megőrizni a magyarok identitását és egységét. Úgy vélte, a székelységnek minél több megmozdulást kell szerveznie, és petíciókat kell küldenie a különféle intézményeknek. Az ügyvéd fontosnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett referendumot az autonómia kérdésében. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arról beszélt, hogyan lehetne hasznosítani a nem hivatalos népszavazás eredményeit. Az SZNT szerint tavaly decembertől mostanáig Kovászna, Hargita és Maros megye 170 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgára Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt. Az igennel szavazók az urnák elé járulók 99 százalékát teszik ki. /Barki: Autonómiát a székelyeknek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Ötödik próbálkozásra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkormányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki önkormányzat /a szentkatolnai és nagyborosnyói/ visszavonta a társulásra vonatkozó határozatát. György Ervin Kovászna megyei prefektus kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Társulási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Hargita megyében még tervbe sem vették, Kovászna megyében elkezdték az iparipark-projektet. Miközben az erdélyi és partiumi városok többségében lassan már be is népesültek az ipari parkok, Székelyföld lemaradással küzd. Hargita megyében egyetlen ipari park sincs, és sem a megyei, sem a települések önkormányzatainak költségvetésében nem szerepel tervezett beruházásként ipari park létesítése. Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. ” A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígérte Tartán László. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása. /Felemás székely „iparosodás” = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Hargita megyében idén összesen 3569 nyolcadikos diák ballag, 1710-en városi, 1859-en pedig falusi iskolából. Középiskolából 4043-an ballagnak összesen, ebből 3446-an városi iskolákból, 597-en falun működő középiskolákból. Tizenharmadik osztályba idén 572-en iratkoztak be, ebből 504-en városi középiskolákban tanultak. Továbbá a XI., kiegészítő évet szakiskolában 1113 diák végzett. /Antal Ildikó: Ballagások idénye – „Csomagom kész van, a küszöbön áll”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Ma ér véget a 2006–2007-es tanév, az óvodások, iskolások zömének megkezdődik a vakáció. A nyolcadikosokra és a tizenkettedikesekre még nehéz vizsgák várnak. Akárcsak az állást kereső pedagógusokra. Hargita megye 691 óvodai csoportjában, 83 általános iskolájában és 38 középiskolájában búcsúznak ma a gyerekek egymástól és a pedagógusoktól. 13 306 óvodás közül 11 226-an, a 14 790 elemista közül 12 794-en tanultak magyar nyelven. 13 967 diák tanult az általános iskolák felső tagozatán, közülük 11 927-en magyarul. A megye 502 középiskolai osztályában összesen 13 120 diák tanult, 10 011-en magyarul. 11 401 középiskolás városi, 1719 pedig falusi iskolába járt. A 146 szakiskolai osztálynak 3328 diákja volt, ebből 119 osztály városon működött, 27 pedig falusi oktatási intézményben. 2925 diák tanult szakmát magyar nyelven, 403-an pedig románul. A reform része a pedagógusok versenyvizsgájának decentralizálása: tizenhárom iskola maga szervezi meg a vizsgát, a többi oktatási intézmény betöltetlen állásaira körzetenként jelentkezhetnek az állást kereső pedagógusok. /Takács Éva: Ma ér véget a tanév. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Az elmúlt hetekben Kolozs és Bihar mellett Kovászna, Hargita és Maros megyében kampányolt a kolozsvári rendőriskola annak érdekében, hogy minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen az idei felvételi vizsgára. A 150 meghirdetett helyre – nemzetiségtől függetlenül – máris 2300-an nyújtották be jelentkezésüket, és a határidő csak a jövő hét végén jár le. A túljelentkezés a magyar anyanyelvűek számára jelent hátrányt, hiszen a bejutásért többek között román nyelvtanból kell jobbaknak lenniük, mint a román anyanyelvűeknek. 2004-ben megszületett a kolozsvári Rendőrképző Iskola, amelyen évről évre több a magyar fiatal, bár összességében arányuk továbbra is rendkívül alacsony. A kolozsvári rendőrképzőben – kormányhatározat alapján –idén először különítettek el helyeket kisebbségeknek: a romák képviselői 5 helyet pályázhatnak meg. /Balázs Bence: Székelyföldről toboroz magyar fiatalokat a rendőriskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A kormány a megyék döntő hányadát – a 41-ből 33-at – nyilvánított szárazság sújtotta területnek. Az aszálykárok nem kímélték a magyarlakta erdélyi megyéket sem. Július 15-ig kaptak határidőt a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a kárigények pontos felmérésére. Maros megyében például az őszi gabonafélék hozamkiesése legalább 25 százalékos. Hargita megyében a búzában okozott aszálykár legalább 30 százalékos kiesést jelent, de hasonló veszteségre számítanak a zab és a sörárpa esetében is. /Domján Levente: Erdélyt sem kíméli az aszály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A lapok sorra búcsúztak Domokos Gézától, értékelve életművét: a/ Domokos Géza visszaemlékezéseiről szóló kötetének az Esély címet adta. 2004. decemberében beszélt munkásságáról a közszolgálati rádió bukaresti stúdiójában. Kifejtette, hogy a történelem felajánlott egy esélyt, egy lehetőséget. A nagy kérdés: hogyan éltünk ezzel az eséllyel? Az RMDSZ megalapításakor Domokos Géza úgy látta, hogy lezárult egy korszak: véget ért az elviselhetetlen nemzetiségi elnyomás és a beolvasztási politika. Itt követték el az első hibát: azt hitték, nem folytatódhat ez a nacionalizmus. A parlamentben az egyik román képviselő elkezdte mondani a románok elűzését Hargita és Kovászna megyéből... Hónapokig eltartott a vita, ami elvezetett a híres HarKov jelentéshez. Ez jelezte, hogy vajmi kevés történt: még ha az állam akkori vezetői vagy a kormányon lévő egy-két ember másképpen is gondolkozott, középszinten, vidéken megmaradt a mentalitás, az agresszivitás, elsősorban a magyarok iránti bizalmatlanság. Az, hogy más útra lépjen az RMDSZ, a vezetőségben soha nem képezte vita tárgyát. Elhangzott a Temesvári Kiáltvány, annak a nyolcadik pontja kimondta, hogy a volt pártvezetők, aktivisták ne viselhessenek köztisztséget. Domokos Géza a párt Központi Bizottságának póttagja volt. Úgy érezte, hogy ez tehertétel, ettől mentesíteni lehet az RMDSZ-t. Domokos Géza már 1990 januárjában felvetette egy román nyelvű lap kiadásának a szükségességét. Nem volt elég kitartás benne, nem volt elég pénzük. A másik, amit másképpen csinálna: árnyaltabban kellett volna beszélnie 1991 őszén, amikor kirobbant az autonómiavita. Ebben a kérdésben nem volt elég türelmes azokkal szemben, akik az autonómia kérdését napirenden tartották. /Szőcs Levente: Akinek a paktumpolitika nem volt pejoratív. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői találkoztak június 29-én Tusnádfürdőn. – Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásában – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A tanácskozáson mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenységéről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők érdektelenségét tevékenységük iránt. – Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkotni, ezért a közeljövőben legalább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi irodák személyzetét – javasolta Gál Kálmán, a Felcsík kistérség ügyvezetője. A beszélgetésen a jelenlevők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban például a községközpontot akarják korszerűsíteni, a Pogány-havas kistérségben pedig a régi épületek rekonstruálásán és azok karbantartásán dolgoznak. Alcsíkon az ottani egyesület a csíkszentimrei Büdösfürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A mostani összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről tartott előadást. /Kozán István: Helykereső kistérségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Gördülékeny volt az idei nyári érettségi vizsga – összegezte a tapasztalatokat Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Idén első alkalommal kapták meg a magyarul vizsgázó diákok a készen lefordított tételeket a román diákokkal egy időben, ráadásul a fordítás minőségével sem volt gond. A magyar nyelv és irodalomvizsgára 2411 diák iratkozott be, 2361 jelent meg, közülük pedig 2359-en (99,92%) kaptak átmenőjegyet. /Gördülékeny volt az érettségi. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Hatvankét végzős diák ballagott június 9-én a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumban. Az iskola újraindítása óta immár a 13. végzős csoport a gimnázium parkjában lévő szobroknál tisztelegett az iskolaalapító Majláth püspök és Márton Áron püspök emléke előtt. A diákokat többek között Tamás Levente igazgató és Bartolf Hedwig, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettese köszöntötte. /Csúcs Mária: Tudásban és erkölcsben Isten arcát tükrözni. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Orkán erejű szél kíséretében előbb felhőszakadás, majd közel fél órán át tartó jégeső zúdult július 11-én több Hargita megyei településre. Székelyudvarhelyen emiatt egy órán át megbénult a forgalom, és egész nap akadozott az áramellátás, két napköziotthon tetőszerkezetében jelentős anyagi kár keletkezett, máshol főleg a lakások tetőzetét rongálta meg a vihar, házak ablakait törte be a jég, több száz gépjárművet megrongált a jég. Szentegyházán több lakóház tetejét letépte az orkán erejű szél. Az ítéletidő más erdélyi megyéket sem kímélt. Eközben a nagy hőség miatt Erdélyben és Bukarest tavaiban is pusztulnak a halak. /Pusztító vihar és jégeső Székelyföld szívében. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Országszerte több ezer hektár termőföldet tett tönkre az ítéletidő. Erdélyben leginkább Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sújtotta a vihar. Háromszéken is hatalmas károkat okozott a vihar és a jégeső. Bálványosfürdőn például tojás nagyságú jég hullott. A heves esőzések miatt a településen 15 háztartást öntött el a hegyoldalról lezúduló esővíz. Mikóújfalun is a jégeső okozott károkat, több mint 180 háztartást öntött el az ár, továbbá elverte a gabonát. Felcsíkon közel 20 ezren maradtak villanyáram nélkül, mert a villanyvezeték megrongálódott. Hasonló volt a helyzet Udvarhelyszéken is. Székelyudvarhelyen 40 ezren maradtak ivóvíz nélkül, az áramszolgáltatás szünetelése miatt. /Több megyében tombolt a vihar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A nyolcadikos diákok és egyetemisták hátrányos helyzete mellett köztudott az, hogy a magyar diákok az érettségin egy tantárggyal többől, román irodalomból és nyelvtanból is vizsgáznak. Romániában a szakképzés minden fokon román nyelven folyik – még akkor is, ha nem hivatalosan a tananyagot több helyen magyarul oktatják –, és a diákok tudásukról csak román nyelven adhatnak számot. Országos szinten a magyar gyerekek egyharmada nem magyar tannyelvű iskolákba jár. Közben nemzetközi konferenciákon az államelnök azzal kérkedik, hogy Romániában a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása modellértékű. Az 1880-as évekig a magyar nyelvet a román iskolákban még tantárgyként sem oktatták, a román tanítók ezrei nem ismerték az állam nyelvét. Az ezeréves magyar uralom végén a románság alig 12 százaléka beszélte az állam nyelvét, de a korabeli román propaganda, hasonlóan az 1989 utáni Harkov (Hargita-Kovászna)-jelentéshez, a magyar elnyomás rémképeivel riogatta a világot. Ma az iskola nagyon sok magyar diáknak keseríti meg az életét. /Kádár Gyula: Az iskola éltető édesanya? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Romániában július 16-án tanárok versenyvizsgáztak a címzetes pedagógusi állások elnyeréséért. Összesen 11 157 betöltendő helyet írtak ki, ezekre 7 247 friss diplomás jelentkezett. A meghirdetett helyek elosztása a vizsgán elért pontszámok függvényében történik. Hargita megyében összesen 812 címzetes és helyettes tanári állást hirdettek meg, 463-an jelentek meg a vizsgákon, közülük kereken 200 jelentkező volt sikeres. /Vizsgáztak a tanárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Sikeresen zárult az agyagfalvi Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület egyhetes, fúvósok számára szervezett zenetábora, mely hét évvel ezelőtt az albertirsai zeneiskola tanárainak kezdeményezésére alakult meg. A tábor helyszíne Agyagfalva és a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola volt, ahol a fúvósoknak szakképzést tartottak. Hargita megye 11 településéről érkeztek a táborba fiatal fúvósok. A táborban részt vevők az udvarhelyszéki fúvószenekarral együtt a székelyudvarhelyi sörfesztiválon léptek fel. Nemzetközi fúvóstalálkozón vettek részt Rétyen, ami a zenetábor végét jelentette. /Fekete B. Zoltán: Zenetábor fúvósoknak, másodjára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./

Az Amőba Alapítványt a sepsiszentgyörgyi Amőba cég hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy széles körben népszerűsítse a korszerű ismereteket Kovászna megyében. Az alapítvány oktatást támogató programjairól, tudást népszerűsítő tevékenységéről vált közismertté. Az Amőba Alapítvány által koordinált egészségügyi menedzsmentképzések az orvosi kabinetrendszer átalakulási folyamatát könnyítették meg közel száz háromszéki orvos számára. Kézdivásárhelyen színvonalas informatika-tanfolyamok támogatásával több száz fiatal és középkorú számára teszi lehetővé a szakmai előrelépést munkahelyeken. Legfontosabb programja a nemzetközi ifjúsági program, a Global Teenager Projekt, amelynek országos koordinátora 2000 óta. A GTP-ben többek között háromszéki és Hargita megyei református kollégiumok, elméleti líceumok tanulói és tanárai vesznek részt, sikerrel. /Amőba Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

A székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett állapította meg a hét végén Maroshévízen Theodor Stolojan, a Liberális-Demokrata Párt elnöke, ezzel indokolva látogatását. „Nem tudom, mennyire alkotmányos, hogy a Hargita és a Kovászna megyei románoktól elvárják a magyar nyelv ismeretét” – fogalmazta meg Theodor Stolojan a kérdést, amely kivétel nélkül foglalkoztatja a Székelyföldre látogató román politikusokat. Stolojan „úgy hallotta”, hogy az itteni románság képviselői nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul. Stolojant bármelyik székelyföldi polgármesteri hivatalban felvilágosíthatták volna, hogy az új közigazgatási törvény elfogadása óta a kisebbségek saját nyelvükön kommunikálhatnak a helyi hatóságokkal, a 2003-as alkotmányreform pedig nemcsak megerősítette ezt az jogot, hanem az igazságszolgáltatásra is kiterjesztette. Ahhoz, hogy a kisebbségek élhessenek a nyelvhasználat jogával, a hatóságoknak olyan személyeket kell alkalmazniuk, akik maguk is beszélik az illető népcsoport nyelvét. Kevéssé hihető, hogy a PLD elnöke ezt nem tudja. /Sz. L. : Románok a „határon” túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Tízmillió lejt utalt ki a kormány az erdélyi megyéknek az idei tartalékalapból. Az RMDSZ lobbija nyomán a támogatásból Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye magyarlakta települései is részesültek. /Tízmillió lej erdélyi településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./