„Elképesztőnek tartom, hogy Hargita és Kovászna megyéből egyetlen szabadalmi kérés sem érkezett. Hol van a híres székely furfang?” – vetette fel az ÚMSZ-nek Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) elnöke. A két székely megye nem jeleskedett találmányokban az idén. Idén a legtöbb oltalom kérést – 230-at – Bukarestben nyújtották be, míg vidéken Iasi, illetve Kolozs megye 39 kérelemmel tartozik a „közvetlen élmezőnybe”. /Kiss Előd Gergely: Varga Gábor: hol a székely furfang? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, valamint az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmából tartott kétnapos megemlékezés-sorozatot az RMDSZ, Hargita megye és Bögöz község önkormányzata, valamint az Agyagfalva 1848 Alapítvány szervezete. Az agyagfalvi református templomban megtartott tudományos ülésszakon bemutatták a Pro Memoria – Agyagfalva 1506 emlékkönyvet, melyben öt tanulmány szerepel a középkori székely önkormányzatról. Előadást tartottak: Pál-Antal Sándor, Egyed Ákos akadémikus, Demény Lajos professzor, B. Garda Dezső parlamenti képviselő és Hermann Gusztáv Mihály. Az emlékezés második napja istentisztelettel kezdődött az agyagfalvi református templomban, majd a hagyományőrző székely huszárezred és az agyagfalvi fúvószenekar vezetésével a résztvevők az emlékműhöz vonultak, ahol sor került az ünnepi beszédekre. Az RMDSZ közleménye szerint a Székely Nemzeti Tanács tagjai megpróbálták füttyszóval és bekiabálással megzavarni az esemény ünnepélyességét. /Udvarhelyszéki RMDSZ Sajtóiroda: Agyagfalva–2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként nyilatkozatot tett közé Tőkés László is. A református püspök leszögezte: „Merő szemfényvesztés mindaz, amit az agyagfalvi »szocreál« emlékmű kirakati keretében Markó Béla az »összefogásról« mondott. Az RMDSZ autonómia-párti zászlóbontása szintén demagóg diplomáciai húzásnak tűnik.” „Nem kétséges, hogy a székelyföldi autonómia érdekében meghirdetett népszavazás kizárólag teljes körű magyar összefogással válhat eredményessé. Ennek tudatában nyilvános módon felszólítjuk az RMDSZ-t, hogy valljon színt. Hajlandó-e végre a román hatalommal folytatott paktumpolitikájával, másfelől a magyar viszonylatban gyakorolt diktátum-politikájával szakítani? És hajlandó-e végre igazi párbeszédbe kezdeni a tényleges összefogás érdekében?” A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleménye szerint: „Annak ellenére, hogy az SZNT elnökét a szervezők megakadályozták abban, hogy elmondja beszédét, a települések és a székek küldöttei nagy számban jelentek meg az agyagfalvi réten, a székely önrendelkezés szimbolikus helyszínén. Üdvözöljük, hogy a székely közösség – a szervezők kilététől függetlenül – minden alkalmat megragad autonómiaigénye kinyilvánítása érdekében.” A „megemlékezésen túl azonban a továbblépés immár halaszthatatlan. Másfél évtized hitegetés után tettekre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentéseivel ellentétben valljuk: a székelység békés, demokratikus jogkövetelésének folyamatában a parlamentáris eszközök már nem elegendők, szükség van a népakarat legitim felmutatására is.” /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Újra kiadták az Északkelet-Hargita Kistérségről szóló színes, képes katalógust. A projektet Hargita Megye Tanácsa és az Illyés Közalapítvány támogatta. /Katalógus az Északkelet-Hargita Kistérségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Rendes havi ülését tartotta október 27-én Hargita Megye Tanácsa. A napirendre tűzött kérdések megvitatása és a határozatok elfogadása után a testület díszülésen köszöntötte az 1956-ban meghurcoltakat. Meghívták mindazokat a Hargita megyeieket, akiket az 56-ban tanúsított magatartásukért a kommunista diktatúra kiszolgálói meghurcoltak, elítéltek. – A jegyzék túl hosszú, túl sok a név, túl sok a szenvedés, de helytállásuk erőt adó – mondta köszöntőbeszédében Bunta Levente elnök. Emlékdíjat adtak át a jelen lévő 56-osoknak, hozzátartozóiknak. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei önkormányzati ülés – Ötvenhatosok előtt tisztelgett a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

A Márton Áron-szobor avatása után nem sokkal ismét ünnepelt a kis falu, Kézdiszárazpatak. Ezúttal is az iskola udvarán állítottak emlékkopját, mégpedig az 1954-ben a brassói fémipari műszaki középiskolában végzett vén diákok egykori tanáruknak, Opra Benedeknek, akit börtönbüntetésre ítéltek, valamint a magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Faragta Antal Ferenc és Antal Balázs. Az avatóünnepségen a csíkszeredai Vitéz Lay Imre és a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei Szövetségének több tagja is részt vett, kegyelettel emlékeztek az 1956-os események miatt börtönbüntetésre ítélt Opra Benedekre. /Iochom István: Kopjafaavatás Kézdiszárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke második kiadásban is megjelentette az egykori sorstársai visszaemlékezéseit tartalmazó Katonasors című dokumentumgyűjteményt. 1999-ben kezdte a lapátos hadsereg tagjainak számbavételét, majd pedig visszaemlékezéseik összegyűjtését. Először Hargita, majd Háromszék és Maros megyében is megalakult az 1950-es években kényszermunkára hurcolt munkaszolgálatosok szövetsége – melynek azóta is elnöke –, a parlamenti képviselők segítségével kiharcolta, hogy mindazok szerény havi kárpótlásban részesüljenek, akik az 1950–1961 közötti időszakban lapátos építő- munkán töltötték le katonai szolgálatukat, majd szervezetüket felvették a Volt Munkaszolgálatos Katonák Nemzetközi Szövetségébe. Buzogány Dénest rendszeresen meghívják a Nemzetközi Szövetség konferenciáira. Nemrégiben Prágában számolhatott be szervezetük munkájáról. Tavaly jelent meg a könyv első kiadása, hamar elfogyott, szükséges volt újbóli megjelentetése. A kötet a visszaemlékezések és dokumentum értékű fotók mellett tartalmazza a 2004. március 1-jéig beérkezett kérések alapján összeállított Hargita, Kovászna és Maros megyei munkaszolgálatosok névjegyzékét is. /Katonasors – második kiadásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

Csíktapolcán a Szent Anna Elhelyező Központ lakói árva, félárva gyerekek, többnyire enyhe értelmi sérültek, akik közül néhányan beszéd- és tanulási zavarokkal, hallássérültséggel vagy akár mozgási nehézségekkel küszködnek. Az intézmény évente 100–110 Hargita megyei értelmi sérült diákot tart nyilván. A szolgáltatásokat azok vehetik igénybe, akik a Szent Anna Speciális Ipari Szakiskola diákjai. A bentlakásban mintegy 75-en laknak, de a bejárókat is innen látják el élelemmel, ruházattal, tanszerrel. Az intézmény igazgatója, Kelemen Attila elmondta, hogy a diákok 70 százalékának családja van, ők csak a tanév ideje alatt jogosultak ezekre a szolgáltatásokra. A napi ellátás, a rendszeres egészségügyi szolgáltatások mellett pszichopedagógiai, kinetoterápiás és szociális szolgáltatásokat is biztosítanak a gondozottak számukra. A Szent Anna Elhelyező Központ támogatására 2002-ben létrehozták az Elfi Egyesületet, amely pályázatok útján szerez forrásokat olyan programok lebonyolításához. A bentlakás szobáinak szépítésére, otthonossá tételére a város lakóihoz várnak segítséget, mert sok gyerek számára valóban az otthont jelenti ez a bentlakás. /Takács Éva: Otthonossá kellene tenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

A jövő Európája nem az országok, nem a nemzetállamok, hanem a régiók Európája. Ez mottója is lehetne a könyvnek /Régió – Fejlesztési törekvések a Székelyföldön. Szerk. Agyagási Levente. Alutus Kiadó, Csíkszereda, 2006./, mely a Marosvásárhelyi Rádióban elhangzott, regionalizmussal, régiós törekvésekkel kapcsolatos riportokat, interjúkat, beszélgetéseket tartalmazza. Az európai uniós pénzalapok hatékonyabb felhasználása érdekében a román kormány 1998-ban nyolc fejlesztési régióra osztotta fel az országot, ezek egyike a Hargita, Kovászna és Maros megyét is tömörítő Hetedik Központi Régió, amelyhez az említetteken kívül Brassó, Szeben és Fehér megye is tartozik. Ennek központjául Gyulafehérvárt jelölték meg, amely a székelyföldi pályázók szempontjából a lehető legrosszabb választásnak bizonyult. A magyar többségű megyék képviselői úgy érezték, hátrányosan kezelik őket. A könyvből kiderül, a három megye /Hargita, Kovászna, Maros/ képviselőinek körében csekély a hajlam az együttműködésre. /Sándor Boglárka Ágnes: Amit a régiókról tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Október 28–29-én Székelyudvarhelyen tartották a III. MIÉRT Székelyföldi Konferenciát „A fiatalok helye és szerepe a székelyföldi önkormányzatokban” címmel. A konferencia több mint ötven, Hargita, Maros és Kovászna megyei fiatal önkormányzati képviselő, alpolgármester, polgármester és ifjúsági vezető részvételével zajlott. Elhangzott, hogy a 2004-es választások után a helyi és területi RMDSZ-szervezetek nagy része kiürült, így elsősorban ezeket kell megerősíteni, és hogy az RMDSZ-nek külön stratégiát, programot kell kidolgoznia Székelyföldre, Partiumra és a szórványközösségekre. A következő időszakban elengedhetetlen az „új arcok” megjelenése, hisz több országos politikus az elmúlt 16 évben erodálódott. /bbj: A fiatalok megújítanák az RMDSZ-t. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 3./

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség kéréssel fordult a kovásznai tanácshoz építkezési engedély beszerzésére, fatemplom felépítésére. A negyedik ortodox templomot akarják felépíteni. Az engedélyek beszerzése előtt már az alapokat is ássák. Kovásznán sokan kérdezik, hogy a háromezer fős románságnak mi szüksége van a negyedik templomra is, amikor a hét és félezer fős magyarság hárommal is tudja gyakorolni vallását. /Bodor János: Új templomot az új papnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Fúvósébresztő, az egész települést megmozgató kulturális és sportrendezvények, szórakozás, tűzijáték tette teljessé a búcsús szentmise mellett a IV. Csíkszentimrei Sokadalom hét végi rendezvénysorát. November 3-án ünnepélyes átvették a kisvárdai önkormányzattól kapott tűzoltóautót. Kencse Előd polgármester megköszönte a kisvárdaiak önzetlen segítségét. A csíkszentimrei Zöld Fák fúvószenekar tagjai elfújták indulójukat, valamint a Székely himnuszt. November 4-án a zenekar tagjai, a közel –10 fokos hideg ellenére is bejárták a települést, zenével ébresztették a falu népét. Bemutatták a művelődési otthonban a falu szülöttje, a lap munkatársa, Kristó Tibor Fúvósébresztő. Édes Erdély itt vagyunk című, a Hargita megyei fúvósmozgalom múltját és jelenét feltérképező kötetét. Volt még lovasíjász-bemutató, szépségverseny, humorest és bál. /Csíkszentimrei sokadalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Vadonatúj sportcsarnokot avatott a hét végén Korondon Borbély László középítkezési miniszter. „A sportcsarnok megépülésével méltán tudjuk vállalni a nagy előd, Lőrincz Márton olimpiai aranyérmes birkózó által ránk hagyott örökség továbbvitelét, a következő aranyérmes nemzedék kinevelését” – mondta Fábián Vencel alpolgármester. Borbély beszámolt arról: 2000. és 2004. között 9 új sportcsarnokot kapott Hargita megye, 2005-2006-ban újabb 7 sportbázis építésébe kezdtek, és további 4 megépítésének tervezik. „Ez azt jelenti, hogy jövőben 11 vadonatúj sportcsarnokot adunk át a megyében. Megérdemlik a székelyek, megérdemli a régió” – fogalmazott Borbély. A korondi sportcsarnok Lőrincz Márton egykori aranyérmes olimpiai bajnok nevét viseli. /Lokodi Imre: Sportcsarnokavató Korondon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Napvilágot látott a hetedik X-en túl járó, sokat tapasztalt székelyudvarhelyi dr. Gotthárd Béla A Hargita ösvényein (Vadásznapló) című könyve, melyet a szerző a száz éve megalakult Udvarhelyszéki Vadásztársaság emlékére jelentett meg. Ezek mellett néhány novellát is tartalmaz a kötet, melyet vadászfotók illusztrálnak. Dr. Gotthárd Béla írásai előzőleg a ’60-as ’70-es években megjelentek a magyarországi Nimród vadászújság irodalmi pályázatain. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Gazdagodott a hazai magyar vadászirodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Az utóbbi években a Székelyföld autonómiája mint szlogen nem hiányzott egyetlen ünnepi szónoklatból sem, közben a konkrétumok szintjén vajmi kevés történt, állapította meg jelentésében Sorin Ionita, a Román Akadémiai Társaság elemzője. Sorin Ionita azzal vádolta az erdélyi magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az önrendelkezés gazdasági összetevőivel, és nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy az autonóm Székelyföld nem tudná eltartani magát. Az RMDSZ képviselői viszont hangsúlyozták: az RMDSZ igenis tett konkrét lépéseket az autonómia érdekében. Az elemzés az egy főre eső önkormányzati bevételeket vette alapul, és megállapította, hogy a Székelyföld gazdagságát hangoztató érvek egy mítosz részei. Szerinte a magyarság képviselői alaptalanul hivatkoznak a méltánytalan költségvetési elosztásokra, mivel a „csupasz valóság” az, hogy az autonóm Székelyföld nem lenne életképes. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: Székelyföldet nem a magyar elit tette tönkre. Ez sokesztendős, tudatos munkának az eredménye. Nem volt ipartelepítés, tudatosan nem fejlesztették az infrastruktúrát. Ezért nincs vagy alacsony a befektetői vágy, ezért nem csoda, ha a fiatalok elvándorolnak. Demeter hozzátette: „Régóta mondom, hogy e nélkül nem lehet egy területre az önrendelkezés intézményrendszerét, mechanizmusát ráépíteni. Az autonómia nem egy-két esztendős kérdés, bár nincs olyan székelyföldi ember, aki nem ezt szeretné. Nagyon komolyan fel kell mérnünk, milyen eszközeink vannak arra, hogy olyan erőnlétet biztosítsunk, amely garantálni tudja az autonómia működését” Véleményét osztja Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár is. „Ha a parlament annak idején elfogadta volna az autonómiát célzó törvénytervezetet, a Székelyföldet bezárhattuk volna” – nyilatkozta Korodi Attila. Az elmúlt tizenhat évben két alkalommal nyújtottak be törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról – ezeket a parlament rendre elutasította -, az utóbbi egy évben több nagygyűlést szerveztek és helyi referendumok készülnek a kérdésről. De eddig nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy mennyibe kerülne, milyen eredményekkel járna az autonómia a Székelyföld lakói számára. „Az önrendelkezés nagyon komoly előkészítést igényel. Néhány éve kezdődött csak el a valós decentralizáció, s az önkormányzatoknak hozzá kell szokniuk.” – mutatott rá Korodi Attila. Demeter János szerint az RMDSZ nagyon komolyan dolgozott azon, hogy a Székelyföld behozza a bukaresti hatóságok által tudatosan kovácsolt hátrányt. „Ma már Kovászna megyét nem kell eltartania a központi költségvetésnek, de tudni kell azt, hogy valahol a határon áll. Hargita megye egy picit még a támogatottak listájához tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fölött van. Nem véletlenül van így, valakik kőkeményen dolgoztak ezért” – hangsúlyozta Demeter. Korodi Attila szerint az Akadémiai Társaság elemzése figyelmen kívül hagyott több alapvető körülményt. Lehet, hogy a székelyföldi megyék bevételei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdálkodással javítható a helyzet. A másik, ezzel összefüggő kérdés a hatásköröké. Korodi Attila furcsállja, hogy az elemzés akkor kezdi hiányolni a gazdasági tervezést, amikor az RMDSZ készül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozására. A társulás egyik fő célja ugyanis a székelyföldi megyék fejlesztési stratégiájának kidolgozása. /Szőcs Levente: Autonómia – mi van a szlogen mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Akárcsak az ország megyeszékhelyeinek többségében Csíkszeredában is megoldatlan, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen bejuthassanak bizonyos közintézményekbe vagy nyilvános helyekre. Az 1990-ben megalakult Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, Fikó Csaba elmondta, 1991-ben céget is alapítottak, a Handicap Kft.-t, amely gyertyaöntő műhelyt és egy varrodát működtet; e két műhelyben állandó jelleggel 8-9 ember dolgozik. Gyergyószentmiklóson folyamatosan akadályba ütköznek a testi fogyatékkal élők. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan hivatalos intézmény, ahová akadálymentesen bejuthatnának a mozgássérültek. /Horváth István: „Fogyatékos” figyelem fogyatékkal élőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Kovászna és Hargita megyei románok Civil Fóruma felkérte a román politikai pártok vezetőit, hogy írjanak alá egy partnerségi protokollt az autonómia-törekvések megakadályozására. Megyei szinten a román politikai pártok egy része már aláírt erre vonatkozóan egy partnerségi szerződést a Civil Fórum képviselőivel, beleértve a Kovászna megyei DP-t is. /Állítsák le az autonómia-kezdeményezéseket! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Civil szervezetek képviselői számára tartanak kétnapos képzést Csíkkarcfalván, melyen harminc – a civil szervezetekben, kistérségi társulásokban, különböző egyesületekben tevékenykedő – személy vesz részt, tájékoztatott Sándor Magdolna, Hargita Megye Tanácsának civil szervezetekkel kapcsolattartó osztályának felügyelője, az esemény főszervezője. /Kozán István: Felkészítő civil szervezeteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

Kovásznán a Montana Szálló szomszédságában november 12-én Ioan Selejan Kovászna-Hargita megyei ortodox püspök a környék ortodox papjainak segédletével és a városközpontban lakó románság jelenlétében megszentelte a felépítendő ortodox templom alapkövét. Az eseményen templomalapítóként jelen volt Teodor Melescanu és Radu Campeanu liberális szenátor is. /Bodor János: Ortodox templomot építenek (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A sepsiszéki MPSZ vezetősége úgy véli, hogy a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazása egyszerű „színjáték”, mert nagyon kevés helyről van szó. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke, kifejtette, elképesztő, hogy milyen kevés rendőr ismeri a magyar nyelvet és milyen kevés helyet hirdetnek meg „magyarul beszélő” rendőrök számára. Kovászna, Bihar, Hargita és Maros megyékben összesen 17 rendőrtisztet és 48 rendőrügynököt kívánnak alkalmazni, miközben az említett megyék jelentős többsége magyar ajkú. Jelenleg a Kovászna megyei rendőrség alkalmazottainak 12–13% magyar nemzetiségű és több mint 40%-a ismeri a magyar nyelvet. /Rendőri színjáték. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

Az erdélyi magyarok inkább hajlanak a civil kezdeményezésre és társulásra, mint a magyarországi vagy a román lakosság, derül ki az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) tavalyi évre vonatkozó felméréséből. Az Ermacisza az erdélyi magyar civil szféra kisebbségi és nemzetiségi sajátosságait, értékeit és hiányait vizsgálta. Erdélyben az utóbbi években visszaesett az 1999-ben még felfelé ívelő szervezetalapítási hullám. Míg 1990-ben 43 szervezetet alapítottak, kilenc évvel később ez a szám 29-re csökkent, tavaly pedig mindössze hat új szervezet jött létre. Az Ermacisza tizenöt megye civil kezdeményezéseit vizsgálta; a legtöbb szervezet Hargita és Kolozs megyében van. A civil kezdeményezők túlnyomó része (42 százalék) a kultúra és művelődés terén tevékenykedik. Költségeiket javarészt alapítványi támogatásokból fedezik; a felmérés szerint a szervezetek működése szempontjából a legfontosabbak a magyarországi, pályázati úton elnyert összegek. Az egyesületek, alapítványok leginkább az Illyés Közalapítvány támogatását veszik igénybe (70,9 százalék), ezt követi a hazai Communitas Alapítvány, amelytől a szervezetek 60,2 százaléka jutott legalább egyszer támogatáshoz a rendszerváltás óta. A legnagyobb bevételek a szociális és oktatási-kutatási szervezetek esetében fordulnak elő. Jellemzőbb az erdélyi magyar civil szférára az önkéntesek foglalkoztatása: a szervezetek 60 százalékánál több mint húsz önkéntes tevékenykedik. /F. N.: Az erdélyi magyar civil szféráról készített felmérést az Ermacisza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Bezárták Csíkszeredában a Transzilvánia filmszínházat, Hargita megye utolsó moziját. Sem Udvarhelyszéknek, sem Gyergyószéknek, sem Csíkszéknek nincs már mozija. /Székedi Ferenc: A huszonegyes csapdája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Tizenketten jelentkeztek, de csak négyen jelentek meg a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság és a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) által Csíkszeredában szervezett román nyelvtanfolyamon. Csedő Zsófia, az igazgatóság vezetője elmondta, a gyér érdeklődésnek elsősorban technikai okai voltak. A heti egy alkalommal, román anyanyelvű tanár közreműködésével tartott tanfolyam leginkább azoknak a székelyföldi fiataloknak szól, akik tanulmányaikat külföldön végezték, vagy pedig itthon, a középiskola befejezte után nem volt alkalmuk gyakorolni az állam nyelvét. /Horváth István: Balul rajtolt a román kurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A ák nem támadják meg a helyi tanácsok csatlakozását a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Az erre vonatkozó önkormányzati határozatokat törvényesnek találták a Kovászna megyei kormányhivatal jogászai – közölte György Ervin, Kovászna megye prefektusa, hozzátéve, hasonló álláspontot képvisel a Hargita megyei prefektúra is. Az RMDSZ szeptemberben döntött a társulás létrehozásáról, és feladataként szabta meg a székelyföldi autonómia alapját képező fejlesztési tervek kidolgozását. Az egyesület létrehozásával megbízott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint november 24. a határidő, amíg a helyi tanácsoknak döntést kell hozniuk a csatlakozásról. Összesen 32 Maros megyei, 37 háromszéki, 60 hargitai és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. Több helyi tanács már csatlakozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Megalakulhat a Szövetség a Székelyföldért Egyesület – nem lesz közigazgatási akadály. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

November 24-ig kell dönteniük a székelyföldi helyi tanácsoknak arról, hogy csatlakoznak-e a Szövetség a Székelyföldért Egyesület önkormányzati társuláshoz. Összesen 32 Maros, 60 Hargita, 37 Kovászna és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. A tervek szerint november 30-án tartanák az egyesület alakuló ülését. A társulás létrehozásával Demeter Jánost, a Kovászna megyei tanács elnökét bízta meg az RMDSZ. Demeter János kifejtette, egységesen elfogadott fejlesztési megoldást kell találni Székelyföld számára. A munkacsoportot a székelyföldi megyék és települések közti együttműködési lehetőségeket feltérképezi. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület az első olyan intézménye lenne a Székelyföldnek, amelyben jelen vannak az összes önkormányzatai a régiónak. /Papp Annamária: Egységes fejlesztési stratégiát az új Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Újabb két kötettel (a szerkesztő szerint füzettel) gyarapodott a Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozat. A nagy erdélyi nyelvtudós életcélja volt Erdély teljes történeti helynévtárának összeállítása és közzététele. Harmincöt kartondoboz volt tele sokféle tárgyú és jellegű följegyzéssel, amikor 1987-ben Szabó T. Attila elhunyt. Az anyagot a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára vásárolta meg, a kiadást pedig pályázatokon nyert pénzösszegek biztosították. Jó ötlet volt az anyag megyénkénti elrendezése, az adatoknak pedig időrendbe való besorolása. Eddig a következő kötetek láttak napvilágot: Alsó-Fehér megye, Háromszék, Szilágy megye, Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megye, Torda-Aranyos megye, Udvarhelyszék. A mostani kiadvány címe: Maros–Torda megye. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Mihály és Sófalvi Krisztina. A megjelenés éveként 2005 szerepel, de a Hajdú írta előszó 2006. január 12-én keletkezett. A lejegyzés, javítás, ellenőrzés, korrektúra munkáját Sófalvi Krisztina végezte, akinek román nyelvtudása segített. Sófalvi Krisztina erdélyi származású, eddig, huszonévekben számolható élete a Hargita megyei Felsősófalvához kötődik. Már több nyelvészeti vonatkozású közleménye látott napvilágot. A régi helynevek ismerete nélkül roppant nehéz volna a nyelv-, település-, egyház- és iskolatörténet „művelése”, de a helynévanyag sok esetben az egykori joggyakorlatra, szokásvilágra is utal. Maros-Torda megye helynévanyaga egyike a leggazdagabb helynévtárral rendelkező településeknek. /Ráduly János: Történeti helyneveink. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

Rendőrségi kihallgatáson megvertek és elektrosokkal áramot vezettek több kiskorúba november 17-én Csíkszeredán a rendőrségen. A Kós Károly Szakközépiskola és a Székely Gábor Iskolaközpont három-három tanulóját lopás kapcsán kísérték be a rendőrségre, a kihallgatás alatt több ízben megütötték őket. A csíkszeredai diákok a rendőrség feltételezése szerint több gépkocsiról eltávolították a márkajelvényeket. Tankó József, a Kós Károly Szakközépiskola oktatója kifejtette, a rendőrök a tanóra megkezdése előtt az osztályteremből vitték ki a tanulókat. Néhány óra múlva engedték vissza őket az iskolába, s a diákok elmondták, hogy a rendőrök többször is megütötték őket. „Javasoltam, hogy szerezzenek be orvosi látleletet, azonban mivel nem csíkszeredaiak, és haza kellett utazniuk a szülőfalujukba, ez elmaradt” – tájékoztatott Tankó. Hozzátette, az egyik iskolás arra panaszkodott, hogy az ütések következtében megfájdult a mája, egy másik diáknak pedig a fején látszottak ütésnyomok. Az iskolás fiú azt is elmondta, két rendőr többször megpofozta és hasba vágta őket. A Hargita megyei rendőrparancsnokság szóvivője, Filip Gheorghe közölte, hogy valóban kihallgattak hat kiskorú személyt a rendőrségen lopás gyanújával, és bebizonyosodott, hogy ők a tettesek. Filip Gheorghe nem tudott arról, hogy a tanulókat megpofozták vagy esetleg megverték volna. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Krónikától értesült a történtekről. Elmondása szerint nem először történik rendőri túlkapás a környéken, amit az RMDSZ-képviselők rendszeresen jeleznek az illetékes hatóságoknak. A szenátor úgy véli, elejét kell venni a hasonló rendőri túlkapásoknak. /Kelemen Tamás:  Iskolásokat vertek meg a csíkszeredai rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./