A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében az egyetem csíkszeredai campusában július 29-én megkezdődött a Kárpát-medence Ásványvizei II. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A rangos rendezvényen mintegy 80 hazai és anyaországi kutató, egyetemi tanár, szakember vesz részt. A mostani konferencia folytatása a tavalyinak. A konferencia dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, a konferencia társelnöke, majd Szilágyi Pál rektor, Ráduly Róbert polgármester köszöntötte a megjelenteket. Július 30-án a résztvevők dr. Vofkori László egyetemi docens vezetésével tanulmányi kirándulásra utaznak. /Hecser Zoltán: Az ásványvizekről – azok hazájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Augusztus 7-én felavatták Csíkszentkirályon az újjáépített és kibővített Borsáros fürdőtelepet. A helyi önkormányzat, a budapesti Ars Topia Alapítvány tájépítői (egyetemisták, építészek), Hargita Megye Tanácsa, CSTTE, közbirtokosság, a Hargita Gyöngye Rt., magánszemélyek, közületek és a helyi lakosság közös összefogásával 10 nap alatt kemény munka árán újjávarázsolták a lepusztult telepet. Herczeg Ágnes budapesti kert- és tájépítő, a munkálatok vezetője vázolta az eddigi alcsíki fürdőhelyek (Lázárfalva, Tusnád, Kászonújfalu, Csíkkozmás) felújításában vállalt szerepüket. /Kristó Tibor: Fürdőavatás Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Hargita megye 49 milliárd régi lejt kapott a júliusi árvízkárok helyreállítására, a károk azonban 150 milliárd régi lejre tehetők. A megyében mintegy 35 települést érintett kisebb vagy nagyobb mértékben a júliusi árvíz. /Kevés a pénz a helyreállításra Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Ötmillió lejes bírságot róttak ki diszkriminációért Ráduly Róbertre, Csíkszereda polgármesterére. „Nem volna szabad ilyen kényes kérdéseket hozzá nem értő emberekre bízni” – reagált Ráduly Róbert az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntésére. A Krónikától értesült az ötmillió régi lejes bírságról, amiért a városháza egyik álláshirdetésében a magyar nyelvismeret is szerepelt a feltételek között. Ráduly Róbert szerint teljesen normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, illetve városban az önkormányzat alkalmazottai a román mellett a magyar nyelvet is értsék, és beszéljék. Ezzel a diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba is egyetért. Véleménye szerint azonban külön kell választani azokat az állásokat, amelyek közvetlen kapcsolattartást feltételeznek a polgárokkal, és azokat, amelyek nem tesznek szükségessé közvetlen érintkezést a lakossággal, illetve ügyfelekkel. Asztalos Csaba szerint a csíkszeredai városháza által meghirdetett állások közül a kapusi poszt valóban megkívánja a nyelvtudást, a gépésznek, mezőgazdásznak, illetve traktorvezetőnek viszont nem kell feltétlenül ismernie a magyar nyelvet. „Bár a tanács kifogásai jogosak voltak, indokolatlanul rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére. Máskor is előfordult, hogy valamely hivatal álláshirdetését azért tartottuk megkülönböztetőnek, mert a magyar vagy a tatár nyelv ismeretétől tette függővé annak a betöltését, de egyetlen esetben sem róttunk ki pénzbírságot, hanem beértük a figyelmeztetéssel” – fejtette ki a Krónikának Asztalos, akinek távollétében született meg a Ráduly Róbertet elmarasztaló döntés. Csíkszereda polgármestere ellen a Hargita Megye Erdőgazdálkodási Igazgatósága tett feljelentést. Ráduly nehezményezte, hogy őt sem a kivizsgálásról, sem annak eredményéről nem értesítették. /Benkő Levente: Ráduly: rólam döntöttek nélkülem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán előtérbe került a romániai romák helyzete. Augusztus 15–19. között zajlik Hargita megyében az Alkalmazási Karaván elnevezésű akció, melynek célja elsősorban a roma nemzetiségűek informálása jogaikról, munkába állási, valamint szakképzési lehetőségeikről, ugyanakkor feltérképezik az említett célcsoport problémáit. /Székely Judit: Útbaigazítás roma nemzetiségűeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Huszonötmillió lejre büntettek egy magyar–román állampolgárt „vámügyi kihágásért”, egy ártatlan bevásárlás miatt. Csató Imre, a nemrég történt eset elszenvedője családjával Budapestről érkezett haza Székelyudvarhelyre, nyári szabadságát tölteni. A férfi a kilencvenes évek elején Csíkszentimréről telepedett ki Magyarországra. Anyósa, aki a Hargita megyei kisvárosban üzletet működtet, megkérte, egyéb szállítóeszköz hiányában utazzanak veje személygépkocsijával Brassóba, ahol a cég számára, valamint személyes felhasználásra is bevásárolnának. Csató elvégezte a tervezett bevásárlást. A Metro bevásárlóközpont útba ejtése után egy másik üzletnél már kis híján berakták a megrendelt árut a csomagtartóba, amikor hirtelen a gépkocsi előtt termett két vámtisztviselő, és egyikük elkérte a vásárfia eredetét igazoló okmányokat a cég nevére kiállított számlával együtt. Az egyik közölte vele, hogy a romániai vámtörvény áthágása miatt megbünteti. Gavril Breunca vámtisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy a büntetés mellett elkobozza az árut, sőt letartóztattatja Csató Imrét. A vámtiszt elismételte, hogy egyik barátját évekkel ezelőtt szintén megbüntették a magyarországi hatóságok valamilyen kihágás miatt. Szavaiból kiütközött, hogy jobbára azért akarja megbüntetni, mert Csató magyar nemzetiségű akinek a vámos ráadásul az útlevelét, valamint kocsija zöldkártyáját is elkobozta. Csató Imre meggyőződése, hogy semmiféle törvénytelenséget nem követett el, nem fizette ki a büntetést. Csató Imre elkobzott útlevelét és zöldkártyáját később ügyvédje közbenjárására visszaszolgáltatta a brassói vámkirendeltség. Az udvarhelyi ügyvéd időközben panaszt emelt. /Rostás Szabolcs: Brassói vámolás bevásárlásért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 11-én került sor Csíkszentmártonban a magyarországi Jászapáti 2000 Rt. által Hargita megyébe irányított búzaszállítmány kiosztására. A küldemény 20,8 tonna csávázott őszi búza, amelyet gyergyói és csíki községek, illetve a csíkszentkirályi Agromec, a tusnádi Dako és a helyi Burgabotek vehettek át. Az adomány kiosztása előtt Bunta Levente megyei tanácselnök és Török Jenő mezőgazdasági és vidékfejlesztési vezérigazgató tájékoztatták a sajtót és az adomány átvételére érkezett polgármestereket, delegáltakat arról, hogy a megye árvízkárainak enyhítésére milyen segítségadásban részesültek. Az adomány legalább 80 hektár bevetéséhez elég, talán továbbszaporításra is alkalmas lesz a vidéken, ahol külön gond azon fajták hiánya, amelyek korábban érnek be, és amelyek bírják az itteni éghajlatot. Az adományozók korán érő és az itteni természeti viszonyainkat tűrő őszi búzát küldtek. A megye vezetősége, az igazgatóság köszönetet mondott Keresztes Vencel mérnöknek és a Burgaboteknek, hogy részt vállalt a raktározásban és szétosztásban. /Magyar búza megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Két nap alatt immár hét megyét érintettek az újabb áradások Romániában. Hunyad megyében két település maradt áramszolgáltatás nélkül, a Vajdahunyad közeli Felsőtarnócán például az orkán erejű szél által kicsavart fák rongálták meg a vezetékeket. Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője Budapesten bejelentette: vízszivattyúkat visz a romániai árvíz sújtotta települések megsegítésére. Szabó Imre, a Pest megyei önkormányzat elnöke közölte, hogy a tanács két csoportban, összesen nyolcvan árvízkárosult erdélyi iskolás gyermek magyarországi nyaralását fedezi, és az első csoport Hargita megyéből már meg is érkezett. /R. Sz.: Orkán és áradások országszerte. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

Nyolcra emelkedett az árvizek halálos áldozatainak száma. Négy embert agyoncsapott a villám, a többiek vízbe fulladtak. Vasile Blaga belügyminiszter szerint az özönvíz már huszonegy megyében pusztított, Arad, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben is érintett. Az országos összesítés szerint több mint 3800 házat öntött el a víz, 1140 lakhely súlyosan megrongálódott, csaknem százat teljesen újjá kell majd építeni. Augusztus 18-áig összesen 787 személynek kellett elhagynia lakhelyét. Mintegy 15 000 hektár termőföld került víz alá. Összesen 530 kisebb hidat sodort el országszerte a hömpölygő víz. /Nyolc halálos áldozata van az árvíznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Az újabb esőzések anyagi károkat okoztak Hargita megyében. Felsőboldogfalván 38 gazdaságot öntött el a víz, hidak, utak rongálódtak meg. Kobátfalván 41 pincét öntött el, Zetelakán hétvégi házakat sodort el az ár, Homoródszentmártonban 110 gazdasági épületbe hatolt be a víz. Székelyudvarhelyen magánházak, lakónegyedek tömbházainak pincéit öntötte el a víz. Néhány magánházból az ablakokon keresztül tudtak kimenekülni az emberek. /Szász Emese: Újabb árvízkárok megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Elégedetlenségének adott hangot Markó Béla kormányfő-helyettes a Kovászna és Hargita megyei beruházások szintjével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a javítási munkálatok fontosak, de nagyobb figyelmet kell fordítani a nagy terjedelmű programok kidolgozására és azok megvalósítására. Arra törekednek, hogy az elmúlt évtizedek mulasztásait valamennyire pótolni lehessen. /Kevés Székelyföldön a beruházás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Markó Béla kormányfő-helyettes a vele készült beszélgetésben megállapította, az RMDSZ-en belül szakembereket, politikusokat vittek Bukarestbe és bíztak meg különböző felelős tisztségekkel. Ez elég jól sikerült. A fiatalítást programszerűen kellene folytatni. Elmondta, előkészítik az RMDSZ reformját, a vezetőtestületeket megújítják, Az elképzelés szerint minden platform, csoportosulás listát indíthat, szervezett formában is lehet majd listával versenyezni. Háromszéket valami módon meg kell mozdítani. A megye jelen pillanatban gazdasági csődhelyzetben van. Sorra zárnak be a nagyvállalatok, igen magas a munkanélküliség, a nyugdíjak, bérek 3,5 millió lejjel kisebbek, mint az országos átlag. Romániában a költségvetés elosztása nagymértékben a kormánytól függ. Az árvizek kapcsán elkészült a belügyminisztériumi támogatási lista, és az első tervezetben, melynek kidolgozásában az RMDSZ nem vett részt, szó sem volt Kovászna, Hargita, illetve Maros megyéről. Az RMDSZ tárgyalásának köszönhetően a három székelyföldi megye is kap valamennyi pénzt. Az elmúlt években az erdélyi megyék aránytalanul kevesebb támogatást kaptak a központi alapokból. Székelyföldet kiemelten kell támogatni, ennek a régiónak ki kell lépnie a letargiából. Az autonómiára még valamennyit várni kell, de az autonómia irányába kell menni. Most elsősorban a kisebbségi törvénytervezet, illetve a decentralizációs törvénycsomag elfogadtatása a prioritás, de közben előkészítik a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését. A Fidesszel való kapcsolatról Markó kifejtette, ez a mostani közeledés egybeesik azzal, hogy vannak bizonyos elégedetlenségek a magyar kormánnyal szemben. A Szülőföldprogram egyelőre nyilatkozatról nyilatkozatra bukdácsol. Markó Béla úgy gondolja, hogy Tőkés László püspökkel párbeszédet kell folytatni. /Farkas Réka: Háromszéket ki kell moccantani a mozdulatlanságból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Kormánypárti önkormányzati tisztségviselők is aláírták a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azon tiltakozását, amelyben a helyi közigazgatási törvény tervezett módosítása ellen emelnek szót. Közöttük egyetlen RMDSZ-es van, Bunta Levente, Hargita megyei tanácselnök. /Kormánypárti tanácselnökök árulása? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Idén augusztus 8–13. között rendezték meg az immár négyéves hagyománynak örvendő Háló katolikus gyermektábort. A résztvevők olyan Hargita és Kovászna megyei, 7–15 év közötti fiatalok, akik aktívan bekapcsolódnak a helyi plébániák életébe. A csernátoni polgármesteri hivatal Ika-vár alatti nyaralóját 86 fiatal és 16 vezető népesítette be. Hitoktatók és teológusok tartottak előadást. Volt sportbajnokság és akadályverseny is. /Kádár Beáta: Katolikus jól neveltek ­tábora Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Augusztus elsejétől Bondor István Hargita megye főtanfelügyelője. Megbízatása egyelőre ideiglenes, végleges tisztségét egy későbbi versenyvizsga után foglalhatja el. Bondor István, aki eddig főtanfelügyelő-helyettes volt, Kálmán-Ungvári Zsófiát követi a tanfelügyelőség élén. /Új főtanfelügyelő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A napokban Mamaián tanácskoztak a Megyei Tanácsosok Országos Egyesületének képviselői. Bunta Levente, Hargita megyei tanácselnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy az összejövetelen az RMDSZ képviseletében aláírta a helyhatósági törvény módosításával kapcsolatos közös nyilatkozatot. A vitában elfogadták azt a javaslatot, hogy ne decentralizációról, hanem helyi autonómiáról beszéljenek. Bunta javasolta, hogy a nemzeti össztermékből százalékos minimumként kell biztosítani a helyi közigazgatásoknak a különböző költségek fedezésére az összeget. Eddig soha nem volt ilyen megoldás. A gyűlésen pártállástól függetlenül elutasították a helyhatósági törvény módosítására /a jogok szűkítésére/ vonatkozó törvénykezdeményezést és ezt közös nyilatkozatban fogalmaztunk meg. /Sarány István: Erős önkormányzatokra van szükségünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Farkaslakát, Tamási Áron szülőfaluját, akárcsak a többi árvíz sújtotta települést segítenünk kell minden lehetséges eszközzel – nyilatkozta Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki magánjellegű látogatáson tartózkodik Erdélyben. A hét első felében Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogatott, majd Szovátára és Parajdra vezetett útja, ahol Hargita megyei vendéglátóival együtt a sóbányát tekintette meg. Felkereste az árvíz sújtotta Korondot és Farkaslakát is. Szili Katalin megdöbbenéssel beszélt arról, amit a helyszínen látott. – Csíkszeredában megnézte az új, Makovecz Imre tervezte templomot. A szocialista politikus Csíkszeredában ellátogatott a Sapientia Egyetemre, ahol megmutatták neki az oktatási intézményt, fogadta Bíró Zoltán egyetemi tanár, aki vidékfejlesztés, az európai uniós csatlakozás és a térségfejlesztés romániai kérdéskörébe avatta be a vendéget, az egyetemi oktatás ezzel kapcsolatos feladatait vázolta. Találkozott az egyetem személyzetével, megtekintett több előadótermet, labort s a korszerű étkezdét is. Szili Katalin Csíksomlyón elzarándokolt a kegytemplomba, meglátogatott több nagycsaládost. A Székelyföldre először látogató elnök asszony hangsúlyozta: otthonról hazaérkezett. /Dobos László: Szili Katalin Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Tizenötre emelkedett a Hargita megyei árvíz halálos áldozatainak száma, megtaláltak még két áldozatot. A mentőalakulatok továbbra is keresnek egy 49 éves farkaslaki nőt. /Megtaláltak még két áldozatot. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A magyar kormány és a főváros, több minisztérium, az Országos Mentőszolgálat, magyarországi testvérvárosok, több megye, a Budai Önkormányzat, a Magyar Televízió és több segélyszolgálat is segítséget nyújt a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Elindult az a konvoj Székelyudvarhelyre, amely a magyar kormány és Budapest 40 millió forint értékű gyorssegélyét szállította az áradás sújtotta Hargita megyei településre. A Honvédelmi Minisztérium élelmiszert, a Belügyminisztérium pedig 10 szivattyút indított útnak Székelyudvarhelyre. A kormány vasárnap újabb, elsősorban gyógyszereket tartalmazó szállítmányt küldött, és hétfőn 30 millió forintos pénzbeni segélyt is átutal Hargita megyének, az Egészségügyi Minisztérium 50 millió forint értékű gyógyszeradományt indít útnak Székelyudvarhelyre. A szállítmány kiegészül az Országos Mentőszolgálat gépkocsiparkjának három Mercedes mentőgépkocsijával is. /Folytatódik a segélyakció. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakemberek utaztak Hargita megyébe, hogy segítsenek a károk felmérésében és a helyreállításban. A nyírségi szakemberek kéttonnányi fertőtlenítő anyagot, valamint a helyreállításhoz szükséges eszközöket hoztak magukkal. /Szabolcsi segítség megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

Marosvásárhelyen augusztus 27-én Somostetőn jótékonysági céllal rendezett az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezete gulyáspartit. A Hargita megyei árvízkárosultak megsegítésének céljával szervezték meg, a résztvevők ingyen juthattak hozzá az ennivalóhoz, cserébe mindenki lehetőségéhez mérten adományozott az árvízkárosultaknak. /Koszta Ferenc: Gulyáságyú a lőtéren. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Az augusztus 29-én átutalt 30 millió forinttal együtt 143 millió forint értékű segítséget nyújtott Magyarország Hargita megyének – tájékoztatta az újságírókat László Boglár kormányszóvivő. Az idei romániai áradások okozta károk enyhítéséhez a magyar kormány eddig 160 millió forinttal járult hozzá. /143 millió forint értékű árvízsegély Hargita megyének. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Csak a Bánságban mintegy 780 házat kell újjáépíteni az idei árvizek miatt, november végéig várhatóan ezt sikerül is teljesíti – mondta Borbély László, a területfejlesztéssel és közmunkálatokkal megbízott miniszter, hozzáfűzve, hogy az ugyancsak áradás sújtotta Moldvába és Hargita megyébe építőanyagokat küld a kormány. Hargita megyében rendkívül sürgős a leomlott galambfalvi híd rendbe hozása, hiszen e nélkül Székelyudvarhelyről nem lehet Segesvár felé haladni. A miniszter a jövő heti kormányüléstől azt várja, hogy a kormány tartalékalapjából minél nagyobb összeget utal majd ki a minisztérium hatáskörébe tartozó utakra, a megyei és községi utakra, hidakra, illetve más, infrastruktúrát érintő beruházásokra. /A kormány folytatja a házak újjáépítését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Kálmán Ungvári Zsófia lemondása után ideiglenes jelleggel Bondor Istvánt bízták meg a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztség betöltésére. Bondor közölte, továbbra is főtanfelügyelő-helyettes Costea Constantin, és ugyanilyen funkcióba került Bartolf Hedwig. Megjelent a minőségjavítási és -biztosítási törvény. Szeretné megerősíteni a szaktanfelügyeletet. Szükség van az oktatás menedzsmentjére. Bondor nagyobb autonómiát akar biztosítani az iskolaigazgatóknak. Fontosnak tartja az anyanyelvi iskolahálózat fenntartását és működtetését. /Takács Éva: Az oktatás minőségének javítására törekszünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./