Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. március 25.
A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2005. március 30.
A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./
2005. március 30.
Rendőrségi Szemle címmel jelent meg a Hargita Megyei Rendőr-parancsnokságnak magyar nyelvű kiadványa. A nyolc oldalas színes újság első magyar nyelvű számában, több intézmény vezetőjének, valamint az egyházi vezetők köszöntői olvashatók, amelyeket a rendőrség napja alkalmából küldtek a parancsnokságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. április 2.
Március 17–19-én az utóbbi 30 év legnagyobb árvize sújtotta Hargita megyét, a károk összértéke 19,4 milliárd lej. A legnagyob összegű kár Gyergyószárhegyen keletkezett, ahol 7 híd, több áteresz semmisült meg, és 2 kilométeren a 12-es országút alapozása is károsodott. /Összesítették az árvízkárokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. április 5.
A Hargita megyei Gagy mentével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Házat, ahol megnyílt az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be válogatást. Immár hetedszer hívták meg a fotósokat Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére. Táborozásuk nyomán művészi és dokumentumértékű felvételek sokasága született, CD-n is elérhetőek a közönség számára. /(nk): Élet a Gagy mentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2005. április 6.
Jogosnak tartja a gépkocsivezetők felháborodását, mégis politikai lépésként értékeli Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által Hargita és Kovászna megyében szervezett autós tüntetést az utak rossz állapota miatt. „Bárkinek joga van tüntetni, ám a párbeszéd, a tanácskozás sokkal hasznosabb. Tudjuk, hogy mi a helyzet, fölösleges felhívni a figyelmünket egy tüntetéssel arra, hogy rosszak az utak” – nyilatkozta Csíkszeredában a miniszter. Borbély Hargita megye gondjainak feltérképezésére érkezett a megyébe. Az elöljárók felvázolták, hogy százmilliárd lejre lenne szükség, hogy a megyei, valamint a községi utakon betömjék a gödröket. A miniszter kifejtette: az útjavításokra fordítandó keret nagyon szűkös. Borbély tudatta, hogy idén mintegy ötezer ifjúsági lakást szeretnének átadni országszerte, a sporttermek ügyében pedig ésszerűbb programot dolgoztak ki. /Péter Attila: Borbély: politikai autós tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./ Több száz elégedetlen autóst vár Brassóba április 13-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a székelyföldi utak rossz állapota miatt kezdeményezett tüntetésre – nyilatkozta Szász Jenő, az MPSZ elnöke. /D. Balázs Ildikó: Több száz tüntető autóst vár az MPSZ Brassóba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2005. április 8.
Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2005. április 12.
Szamosújváron a Téka-házban megnyílt az alfalusi (Hargita megye) Török Éva-Cecília nemez munkáinak, lakásbelső dekorációinak kiállítása. A hangulatos munkák az ősi hitképek griffes-indás vonalvezetését alkalmazzák. /Erkedi Csaba: Nemezalkotások Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 13.
A Hargita megyei egészségügy állapotáról tartottak elemző megbeszélést április 12-én Strujan Constantin prefektus kezdeményezésére. A találkozón részt vettek a megyei, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a tölgyesi kórházak vezetői is. A kórház igazgatók beszámolói egybehangzóak voltak: a megye minden kórháza pénztelenséggel valamint szakember hiánnyal küzd. A megyében hét egészségügyi posztlíceum működik, a végzettek a nagyobb fizetés reményében, külföldön vállalnak munkát miután minisztériumi rendelet értelmében két évig fel kellett függeszteni az alkalmazásokat. Az orvosok Magyarországon vállalnak munkát. Gyergyószentmiklóson hét épületben működik a kórház és ezek közül egyik sem felelő. 1991 óta épül az új kórház, de nem sikerült befejezni. /(Daczó Dénes): Egészségügyi röntgenkép: Pénz és szakember hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2005. április 14.
Április 13-án több száz Hargita megyei gépkocsitulajdonos tüntetett a székelyföldi utak katasztrofális állapota miatt. A tüntetők jelképesen fűrészporral tömték be az úttestet éktelenítő gödröket. A tüntetés Székelyudvarhelyen kezdődött, majd elindultak Gyergyószentmiklós felé. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az MPSZ elnöke, a tiltakozás egyik szervezője elmondta: az akciónak nem szántak politikai töltetet, a tüntetők megpróbálták felkelteni a kormányzat figyelmét a székelyföldi utak katasztrofális helyzetére. Csíkszeredában a tüntetők átadtak Constantin Strujan Hargita megyei prefektusnak egy, az államfőnek és a közlekedésügyi miniszternek címzett petíciót, amelyben kifejtették, hogy az utóbbi tizenöt évben egyetlen Hargita megyei utat sem javítottak meg teljes egészében. /MPSZ-es autótüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. április 14.
A National TV Hargita megyei tudósítói, Daniela Mezey riporter és Ferencz Hunor operatőr Székelyudvarhelyen a központban, az autós tiltakozás idejére lezárt úttesten készített interjút Szász Jenő polgármesterrel, amikor Ferenczy Károly üzletember, a csíkszeredai és az udvarhelyi kábeltelevízió-hálózat egykori tulajdonosa beléjük tolatott. Az incidensben senki sem sérült meg, a sofőr megállás nélkül továbbhajtott. – A forgalom állt, a sofőrt az újságírókollégák kiáltásokkal figyelmeztették, de ő továbbhajtott hátramenetben addig, amíg belénk jött. Az, hogy sikeres üzletember és Verestóy szenátor rokona, még nem jogosítja fel, hogy megszegje a törvényt és veszélyeztesse három ember életét – nyilatkozta Daniela Mezey. Ferencz Hunor elmondta, az ütés hátulról érte, és elesett volna, ha Szász Jenő el nem kapja. Az újságírók a helyi rendőrségen tettek panaszt, amelyet a rendőrök csak hosszas telefonálgatások után voltak hajlandók iktatni. Ferencz Hunor azt is elmondta, hogy később Ferenczy Károly felhívta telefonon és elnézést kért tőle, mondván, hogy nem látta őket. Az operatőr elmondása szerint az üzletember burkoltan célzott arra, hogy remélhetőleg a dolog ennyiben marad és nem lesz folytatása. /Szüszer-Nagy Róbert: Incidens Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2005. április 15.
Pénzbírsággal sújtotta Ferenczy Károly székelyudvarhelyi vállalkozót a Hargita megyei rendőrség, miután a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) április 13-án megszervezett autós tüntetésekor a bukaresti National Tv Hargita megyei tudósítóinak tolatott gépkocsijával. A vállalkozó kis híján elütötte a tüntetőket filmező tévéseket – Daniela Mezey riportert és Ferencz Hunor operatőrt. Az incidenst követően Ferenczy azonnal továbbhajtott. „Három ember életét veszélyeztette, tettéért vállalnia kell a felelősséget” – fakadt ki a riporternő. A helyi rendőrök csak Ioan Craciunas helyi parancsnok jelenlétében voltak hajlandók beiktatni a panaszt. /D. Balázs Ildikó: Nekiktolatott, majd elhajtott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 18.
Krízishelyzetben vannak a gyergyói térség famegmunkáló vállalkozásai – hangzott el az ARBOR – Famegmunkálók Szövetsége hétvégi értekezletén. Szilágyi Imre ARBOR-elnök szerint a faipari vállalatok egyik legnagyobb gondja, hogy a Romsilva tavaly 85 százalékkal drágította a fa árát. Másik probléma a nyersanyag-elvándorlás: külföldi cégek csak a Gyergyói-medencéből havonta öt-hatezer köbméter rönkfát szállítanak el. Bajkó Tibor alelnök előadásában jelezte: 2004 novembere óta a cégek többsége veszteséggel zárja a hónapokat, így már az elbocsátások is elkezdődtek. Az alelnök azzal a felhívással fordult az erdőtulajdonosokhoz és rönkforgalmazókhoz, hogy a nyersanyag eladásánál részesítsék előnyben a helyi cégeket. Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő ismertette a jelenlévőkkel az ARBOR felkérésére készített törvénytervezetét, amelyben hátrányos vidéknek nyilvánítaná azokat az erdős vidékeket, ahol a kitermelés többszörösen meghaladta a környezetvédelmileg megengedett mennyiséget – így Gyergyót is, ahol a megengedett mennyiség harmincszorosát vágták ki az elmúlt években. A hátrányos vidékeken a törvénytervezet szerint leállítanák a rönkfaexportot, és kizárólag a helyi feldolgozást írnák elő. /Gergely Edit: Elvándorol a nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2005. április 18.
A Szabadság napilapot először hívták meg a székely lapok találkozójára. Az eseménynek Szováta adott otthont április 16-án, a Maros megyei helyszín házigazdája a Népújság volt. Megnyitó beszédében Makkai János, a Maros megyei napilap főszerkesztője kiemelte, milyen fontosak ezek az időszakos találkozások, amelyen a Népújságon és Szabadságon kívül a Hargita Népe, a Háromszék és a Brassói Lapok képviseltette magát. Ezt követően, a lapok munkatársai, kötetlen szakmai megbeszélésen vettek részt. /P. J. A.: Székely lapok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2005. április 22.
Szolnokon a turisztikai kiállításon jelen volt a két romániai testvérmegye, Hargita és Máramaros is. /Kiállítás Szolnokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./
2005. április 26.
Mintegy húsz tonnányi segélyszállítmány gyűlt össze Hargita megyében a bánsági árvízkárosultak számára. Nemcsak a lakosság adakozott, hanem a cégek is nagylelkűek voltak. /Hargita megyei segélyszállítmány az árvízkárosultaknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. április 27.
Április 23-án második alkalommal szervezte meg Kászonaltízben a helyi iskola tanítói közössége a Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület és Hargita Megye Kulturális Központja közreműködésével a II. Alcsíki Gyermekszínjátszó Találkozót. Tíz faluból – Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Kozmás, Bánkfalva, Nagytusnád, Újtusnád, Kászonújfalu, Kászonfeltíz és Kászonaltíz – 18 csoport (220 gyermek) lépett fel. /Antal Teréz, Kászonaltíz: Gyermekszínjátszó találkozó a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2005. április 29.
A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2005. április 29.
Constantin Strujan prefektus bejelentette, hogy kezdeményezi a Hargita Megyei Művelődési, Vallásügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Felügyelősége vezetőjének, Váli Józsefnek a leváltását. Strujan szerint a felügyelőség vezetője nem tudja, mi történik hatáskörében, az intézmény működése nem megfelelő. Ezt azzal indokolta, hogy nemrég, a könyvtárosok napja után azt a tájékoztatást kapta a felügyelőségtől, hogy semmilyen rendezvényt nem szerveztek az alkalomból a könyvtárakban. Pár órával később viszont újabb tájékoztatást kapott, amely szerint mégis volt hét rendezvény a megyében. Váli József a Hargita napilaptól értesült a prefektus szándékáról, úgy vélekedett, hogy ennek a lépésnek politikai okai is vannak. /Kovács Attila: Leváltaná a főfelügyelőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. április 30.
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozója és igazgatója, Berszán Lajos címzetes kanonok kapja idén a Hargita Megyéért Díjat, amelyet évente adnak át a megye jeles személyiségeinek. A díjátadásra május 12-én, a Gyimesfelsőlokon tartandó ünnepi tanácsülésen kerül sor. /Kovács Attila: Berszán Lajos kapja a Hargita Megyéért Díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./
2005. május 7.
Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./
2005. május 7.
Május 6-án kezdődött a Játsszunk együtt! elnevezésű gyermekszínjátszó fesztivál a Székelyudvarhely szomszédságában lévő Felsőboldogfalván. A fesztivált tizedik alkalommal szervezték meg, az idei, kétnapos rendezvény az V. Hargitai Megyenapok égisze alatt zajlik. Összesen huszonhat, kisiskolásokból verbuválódott csapat nevezett be a hagyományteremtő seregszemlére. Távolabbi vidékekről – Gyergyóremetéről, illetve Gyimesbükkről – is jöttek versenyzők. /Szász Emese: Hargitai Megyenapok. Színjátszók Felsőboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2005. május 9.
Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ képviselő, az Országos Rádió és Televízió Társaság ellen kezdeményezett vizsgálatot végző bizottság tagja kijelentette: az intézménynél nem tapasztalhatók rendellenességek, cenzúráról sincs szó. Úgy látja, a jelenlegi vezetőségeket hagyni kellene, hadd végezzék tovább zavartalanul a munkájukat. /Kelemen Hunor: Nincs cenzúra az ORTT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2005. május 9.
Május 5-én kezdődtek a Hargitai megyenapok. Május 6-án indult Felsőboldogfalván a Játsszunk Együtt – Diákszínjátszó Fesztivál, melyen 500 gyermek lép fel. Május 7-én Székelyudvarhelyen Hobo-koncert volt, melyet másnap Csíkszeredában megismételtek. Több fotóművészeti kiállítást is tartanak. Május 12-én Míves emberek sokadalma, illetve Első Pünkösdi Könyvnapok zajlanak Csíkszeredában. Május 13-án, Székelyföld – Jövőképünk Európa Küszöbén – címmel konferencia lesz. /(Cseke Gábor): Hargitai megyenapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2005. május 9.
A Hargitai megyenapok egyik rendezvénye a Gyergyószentmiklóson május 7-én megtartott gyergyói népdalvetélkedő volt. Nem hiányzott az együtténeklés és a népdaltanulás sem. /Bajna György: Gyergyói népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2005. május 10.
Évente kétszer érkezik Hargita megyébe a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 25–30 önkéntes orvostagjából álló csoport, hogy szűrjék, vizsgálják és gyógykezeljék a rászoruló gyermekeket. Gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítik a rászoruló intézeteket. A csoport idén május 7–15. között látogat Hargita és Bákó megyébe. /Önkéntes orvosok megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2005. május 10.
Május 9-én új műsorral jelentkezett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Víg a gazda, víg a vendég című produkció az együttes táncosainak munkája. /Víg a gazda, víg a vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2005. május 10.
A Hargitai Megyenapokon koncertezett Csíkszeredában a Kaláka együttes. Az együttes Gyergyószárhegyen és Székelyudvarhelyen is fellép. Az EMTE – Sapientia csíkszeredai campusában tartottak május 10-én Európa Napot. A rendezvényen bemutatták többek között az információs pontok működését. /Szüszer-Nagy Róbert: Hargitai Megyenapok – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2005. május 12.
Május 11-én öt Hargita megyei fúvószenakar hangjaitól visszhangzott Csíkszereda, a Hargitai Megyenapok alkalmából. A szentegyházi, az egyesített székelyudvarhelyi és agyagfalvi, továbbá a gyergyóalfalvi, a csíkszentkirályi és újtusnádi rezesbandák adtak ízelítőt repertoárjaikból. Ezt követően valamennyien a megyeháza elé vonultak. Az eső azonban az árkádok alá szorította az együtteseket. /Kristó Tibor: Fújták a rezet az árkádok alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./