"Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./"

"A Romániai Magyar Szóban ilyen tudósítás évek óta nem jelent meg. A lap mindig tisztelettel ír arról, mi történt az RMDSZ-ben. Zárt ülés - erről még nem lehetett olvasni ebben a lapban. Várhatóan csak január közepén kerül újra a parlament szakbizottsága elé az a Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor által benyújtott, erdőgazdálkodásra vonatkozó törvénytervezet, melyet tavasz óta nem sikerül a képviselőház mezőgazdasági és erdészeti bizottságán keresztülvinni. Garda nehezményezi, hogy bár több mint két hete megígérte az RMDSZ a közbenjárást, erre nem került sor. A Hargita megyei Libán Közbirtokossági Unióhoz tartozó 24 közbirtokosság, valamint a Csíki Unióhoz tartozó negyven közbirtokosság közös levélben fordult Markó Bélához, melyben azt kifogásolták: az RMDSZ nem támogatja e módosító tervezet elfogadását. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke akkor kijelentette: bízik abban, hogy még az idén sikerül a tervezetet a képviselőházban elfogadtatni. /Gergely Edit: Vád az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Az utóbbi tíz év alatt csak Hargita megye lakossága közel harmincezer fővel fogyatkozott. Ilyen fogyás csak a két világháború időszakát jellemezte. Nagy Benedek könyvének /Küzdelem hajnalig, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ minden írása, minden beszéde felhívás, "kiáltó szó" az erdélyi magyarsághoz. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./"

"Minden egyes román állampolgárnak "fenéken kellene billentenie" Tőkés Lászlót, ahol csak jár-kel, "állandóan fenékbe rúgásokkal kellene sújtani", hátha akkor rájönne, hol a helye - jelentette ki Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetének elnöke dec. 22-i sajtótájékoztatóján. A képviselő a püspököt olyan jelzőkkel illette, mint: irredenta, romángyűlölő, Románia ellensége, s azon csodálkozik, hogy az igazságszolgáltatás nem lép, hisz szerinte a Maros, Hargita és Kovászna megyékre kiterjedő etnikai alapú autonómia követelése alkotmányellenes megnyilvánulás. Szerinte meg kellene vonni Tőkés román állampolgárságát. Casunean nem engedne be az országba olyan "egyéneket" sem, mint Orbán Viktor és Kövér László. Casunean meglepődött, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatából megtudta, hogy a szövetség célkitűzései között szerepel az autonómia kérdése is. Igaz, hogy az RMDSZ gazdasági jellegű autonómiáról beszél, de ugyanazt a területet célozza, mint a Tőkés-féle etnikai autonómia, fejtegette a képviselő hozzátéve, nehogy azt gondolja valaki, hogy gazdasági köntösbe bújtatva megoldhatják a nemzetiségi autonómiát, mert arra soha nem kerülhet sor. /(sz.): Casunean fenéken billentené Tőkést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./"

"Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy 2000-ben megszületett a Szövetség Hargita megyéért programtervezet melyben minden település leírta, mi a fontos a lakosságnak, s minek a megvalósítására van lehetőség saját vagy más forrásokból. Az összegzésekor kitűnt, hogy a 60 önkormányzat legtöbbje a gáz bevezetését szorgalmazza. Mára a fővezeték már megvan Csíkszeredán túl, a jövőben eljut Gyergyón át Maroshévízig, a Hargita Gaz Rt. pedig 167 településen építi ki a hálózatot, ennek köszönhetően közelebbről 80 000 családhoz jut el a vezetékes gáz. A gázhálózat kiépülése volt az elmúlt évek egyik legnagyobb megvalósításának. A másik nagy eredmény a vezetékesvíz-program kivitelezése. Mostanáig 90 százalékban megvalósult a 10,8 millió dolláros program, ennek folytán Hargita megye 58 települése jut vezetékes vízhez. A sikerek között van a gyermekotthoni hálózat megszüntetése, 800 000 eurós pályázatot nyertek, házakat vásároltak, családi környezetben helyeztek el 1200 gyermeket. A Caritasszal együttműködve szociális programunk keretében közel a megye 40 településén kidolgozták az idős emberek otthoni gondozásának rendszerét. Példa nélküli akció ez Romániában. A pénztelenség aggasztó. Sok helyen ott a gáz- és vízvezeték az utcában, mégsem jut el minden házba, mert költséges a bevezetése. Nagy probléma az úthálózat korszerűsítésének lassú üteme. A speciális útalapból kevés pénz jut a megyének, ezen a helyzeten a Megyei Tanácsok Szövetségének alelnökeként próbált változtatni, javasolt egy általánosan elfogadott szabály kidolgozását a pénzek leosztására. Hargita megyének 70 millió euróra lenne szüksége az utak rendbetételéhez, ezzel szemben évente 2 millió euróból gazdálkodnak. Százéves hídjaink vannak, amelyeket még a Monarchia idején építettek, bármikor betörhetnek. Hargita megye tagja az Európai Régiók ülésének, a Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának, a Kárpátok Eurorégiónak, testvérmegyei kapcsolatokat is ápolnak több magyarországi megyével, együttműködési megállapodást írtak alá a németországi Brandenburggal, a lengyelországi Krakkóval. Ezek a kapcsolatok anyagilag is fontosak. Amikor pénzhiány miatt elakadt a csíkszeredai Millenniumi templom építése, közbenjárásukra a magyarországi testvérmegyék 4,5 millió forinttal segítették ki őket. A személyes kapcsolatoknak köszönhetően a finanszírozott programok jóval több pénzt hoznak a megyének, mint a külföldi utak egész évi költségei. /Borbély László: Csapatmunkának köszönhető minden eredményünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./"

"Gergely András irodavezető (Hargita megye tanácsa), a Szentmártoni Ifjak Társaságának (SZIT) elnöke, a hősi halottak Úz-völgyi emlékművének egyik kezdeményezője jelezte, elhatározták, hogy jövőben, amikor az úzi események 60. és a II. világháborús emlékmű felállításának 10. évfordulójára fognak emlékezni, a hősök temetőjének bejáratához egy szép székely kaput állítanak. Adományokat várnak a székely kapu felállítására. /(sylvester): Úz-völgyi székely kapu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./"

Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Tavaly ősszel jelent meg Alsósófalváról Andrási Benedek nyugdíjas tanár által írt monográfia. Megjelenését az alsósófalvi közbirtokosság és Hargita megye Tanácsa támogatta. /Fülöp D. Dénes: "Lakosságának nagy része dalos kedvű". Alsósófalva monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

Bukarestig vezetnek a Hargita megyei erdőirtások szálai – jelentette ki január 12-én Garda Dezső RMDSZ-képviselő. Garda Dan Coriolan Simedru liberális képviselővel közösen Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondták: habár a törvénytelenségek bizonyítottak, a hatóságok nem hajlandók lépni a milliárdos erdőirtások ügyében. Az állami szervek akadályozzák a Hargita megyei erdőirtások ügyében a képviselőház visszaéléseket vizsgáló bizottsága által indított kivizsgálást – állítja Garda Dezső RMDSZ-es és Dan Coriolan Simedru PNL-s képviselő. A két bizottsági tag felkérésére az Országos Ellenőrző Hivatal szervei is kivizsgálást indítottak a Hargita megyei falopások ügyében. Megállapították, hogy a gyergyói erdészeti hivatal hamis adatokkal kiállított dokumentumokkal adott tovább nagy mennyiségű faanyagot a gyergyószárhegyi Erdőtulajdonosok Egyesületének, a „manővereknek” köszönhetően több mint 20 ezer köbméternyi fenyő „egyszerűen elpárolgott”. A jelentés szerint az így okozott anyagi kár kilencmilliárd lejre rúg. A dokumentum tizennégy nevet sorolt fel, akik ellen a pénzügyőrség bűnvádi eljárás indítását kérte. A fakitermelési vállalatok gyakran az erdészek vagy az erdészeti igazgatóság tulajdonában vannak. A környezetvédelmi rendőrség eljárás indítását kéri Laczkó Terézia, a csíkszeredai erdészeti igazgatóság főmérnöke, valamint Melles Előd, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetője ellen, hivatali mulasztás miatt. /L. L.: A fatolvajokat védik az állami szervek. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./

Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Megjelent az Erdélyi (könyv) Műhely negyedévi folyóirat Romániai magyar könyvszemle alcímmel a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál. Simó Márton szerkesztő szerint a kiadvány „arra való lenne, hogy segítsen eligazodni az erdélyi, a határon túli és az anyaországi kiadók háza táján". A Hargita megyei szerzők kötetei közül Simó Márton Az utolsó tanító /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda/, Sebestyén Péter Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ és a Csíki Műemlékvédő Egyesület által kiadott „A mi utcánk” címet viselő albumot ismertették. /Sarány István: Új könyves kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Sorozatos verekedésekkel, garázdálkodással tartja rettegésben a Gyimesek völgyét a tarhavaspataki Suba-klán. A legutóbbi áldozatukat, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát a marosvásárhelyi klinika sebészeti osztályán kezelik, közben a támadó a gyimesbükki polgármesteri szék elfoglalására készül. A 36 éves Szentes Szilárd lemelovast december 28-án vitték kórházba a mentők, aki többnapos kóma után kezdett ébredezni. Édesanyja a tettesek marosvásárhelyi villámlátogatásával hozta összefüggésbe, hogy a törvényszéki orvos azt írta jelentésébe, nem lehet életellenes cselekedetnek minősíteni a fiát ért agressziót. A Hargita megyei rendőrségen nem számít ritkaságnak a kocsmai verekedéssel kapcsolatos iratcsomó. A tettesek, Ioan Barsan és társa, Görbe Imre később ügyvédjük társaságában önként jelentkeztek. Moise Cristea ügyész szerint 40-45 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az áldozat, és ezek nem veszélyeztették az életét. Az adatok alapján az eset a könnyű testi sértés kategóriájába tartozik. Az ügyészség csak a súlyos testi sértések esetében köteles vádat emelni a tettes ellen. Az emberek félnek, nem mernek beszélni. A Szentes Szilárdot félholtra verő Ioan Barsantól – akit a környéken csak Suba Jánosként emlegetnek – jószerével mindenki fél a Gyimesekben. Az emberek Suba János pénzének és összeköttetéseinek tulajdonítják, hogy a törvény előtt még soha nem kellett felelniük a tetteikért. /Gazda Árpád: Az ököljog hatalma a Gyimesekben. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

Saját kérésére felmentették a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság éléről Micu Ioant. Az Országos Erdészeti Igazgatóság vezérigazgatója eltávolította tisztségéből Laczkó Teréziát, a megyei erdészeti igazgatóság műszaki igazgatóját és Melles Elődöt, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetőjét. Laczkó Terézia helyére Bokor Csabát, míg Melles Előd helyére Mihaila Florint nevezte ki ideiglenesen az országos igazgatóság vezetője. A személycserékre azt követően került sor, hogy egy belső vizsgálat rendellenességekre derített fényt. A leváltott személyek visszaéléseiről a sajtó már évek óta cikkezik, az ügyben számtalan parlamenti interpelláció is elhangzott. /Szüszer-Nagy Róbert: Tisztogatás az erdészet élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./

Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor felszólította az ügyészséget, indítson hivatalból eljárást azok ellen a „bűnözők” ellen, akik Székelyföld autonómiáját kérik; a kormánypárti szenátor azzal fenyegetőzik, hogy lemond mandátumáról, ha a vádhatóság nem végzi a kötelességét. Antonie Iorgovan egy televíziós műsorban éles hangnemben bírálta a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Mint állította, megbízható információkkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a székelyföldi hegyekben már fegyverkeznek is az autonómia hívei. Aggodalmát fejezte ki az SZNT autonómiastatútuma kapcsán a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség egyházkerületi közgyűlése is. Közleményükben arra figyelmeztettek, hogy az SZNT törekvései veszélyeztetik a román–magyar etnikumközi kapcsolatokat. A közgyűlés felkérte az illetékes szerveket és a civil szervezeteket lépjenek fel az SZNT kezdeményezései ellen. /Iorgovan: bűnözők az SZNT-sek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

A 80 éves Nagy Pál irodalomtörténésszel Bölöni Domokos beszélgetett. Az évtizedek alatt napvilágot látott néhány ezer különféle írása folyóiratokban, lapokban, kötetekben. Nagy Pál hiányolja a mai irodalmi életből az eleven szerkesztőségi légkört. Az együttlét melegét. Nagy Pál aggasztónak tartja az irodalomkritika siralmas állapotát: nincs mérvadó, rendszeres irodalombírálat a folyóiratokban. Elégedett lehet az elmúlt esztendő eredményeivel. Megjelent Emberi szavak /Palatinus Könyvkiadó, Budapest/ címen Tamási Áron interjúit, vallomásait, naplójegyzeteit tartalmazó kötete, ugyanitt látott napvilágot egy antológia (Hargitán innen, Hargitán túl címmel) a székely népi humor gyöngyszemeiből. Napvilágot látott még Tinta a kisgöncölben /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című kötete és Forgatagos időkben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel válogatott tanulmányait, emlékezését tartalmazó kötete. A Mentor munkatársaként szerkesztette a Wass Albert-kötetek sorozatát. Nagy Pál elmondta, ha belepillant egy irodalminak titulált folyóiratba vagy bármilyen hetilapba, s művek helyett értelmetlen szövegeléseket talál, vagy azt, hogy a fiatal költő versében zagyvaságban tömény trágárkodással bizonygatja kivagyiságát, akkor gyorsan befejezi a műélvezetet. /Bölöni Domokos: Csak úgy tudok élni, ha dolgozom. Beszélgetés a 80 éves Nagy Pállal. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Periplu montan – Barangolás, ez a címe a Hargita Megyei Kulturális Központ kétnyelvű kiadványának. A két előszószerző közül Bucur Nicolae "fényképben elbeszélt mikro- monográfiának" nevezi, Eigel Tibor pedig "Kisbeszterce fényképes könyvének". Ez a munka Borszék és környéke fényképes könyve. A könyv kordokumentum is. /Dr. Balázs Lajos: Barangolás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nem ismeretlen Hargita megyében sem. Borsos Miklós halálának 14. évfordulóján a gyergyócsomafalvi római katolikus templomban tartott kegyeleti szentmisén ő emlékezett a művészre. Kozma Imre hangsúlyozta, szeretettel jön a mostani határainkon kívülre szakadt magyar testvérekhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyre inkább elszegényedő otthoniak javára tevékenykedik, ugyanilyen fontosságú a határokon kívüli testvérek segítése is. Most alapvetően két területet nagyon fontos: a csángó-magyarok és a kárpátaljai magyarok megsegítése. /Bajna György: Különösen figyelnünk kell egymásra. Beszélgetés Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megkezdte az előkészületeket az aláírásgyűjtés megszervezésére – közölte február 5-én, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Mircea Dusa, az SZDP Hargita megyei elnöke úgy véli: az MPSZ-nek nincs esélye, hogy rövid időn belül politikai párttá alakuljon és részt vegyen a helyhatósági választásokon. Mint fogalmazott, "olyan körülmények között, hogy területi autonómiát követelnek, ami alkotmányellenes, nem hiszem, hogy Romániában létezik olyan törvényszék, amelyik bejegyezné az MPSZ-t mint politikai pártot." /Megkezdte az aláírásgyűjtést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Magyarország európai uniós csatlakozása után nem lesz nehezebb a testvérkapcsolatok fenntartása, éppen ellenkezőleg, szorosabb lehet az együttműködés – hangzott el február 12-én a Békés, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttségek Hargita megyei látogatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón. Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: az EU-tag Magyarország megyéi és az erdélyi testvérmegyék közötti együttműködés még erőteljesebb lehet, mivel közösen pályázhatnak az uniós támogatásokra. /Kovács Attila: Számíthatunk a testvérmegyékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./