Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hargita megye
5364 tétel
2003. szeptember 10.
"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2003. szeptember 11.
"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
2003. szeptember 12.
"Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 24.
"Rövidesen bejegyzik a Székelyföld egységes fejlesztéséért létrehozott Prosperitas Egyesületet tájékoztatott Demeter János, a háromszéki önkormányzat elnöke. A hivatalos bejegyzés azért is sürgetővé vált, mivel várhatóan október második felében utaznak Budapestre a megyei önkormányzat vezetői, ekkor tárgyalnak a magyar kormány különböző minisztériumaitól remélt jövő évi támogatásokról. A Prosperitas alapcélkitűzéseként szerepel a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ létrehozása, és az ígéretek értelmében ezt a tudományos intézményt támogatná a Magyar Tudományos Akadémia - fenntartási költségeihez pedig hozzájárulna a magyar állam is. "Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójához, Szarka Lászlóhoz eljuttatunk egy dokumentumot, amelyben közöltük, hogy nagyjából sikerült véglegesítenünk az intézet szerkezeti felépítését és a működési elképzeléseket. Ez képezi majd a magyarországi tárgyalások alapját." A központ ideiglenes székhelye a Székely Nemzeti Múzeumban lesz. A civil szervezetet április elején alapították meg Sepsiszentgyörgyön, a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elnökeinek kezdeményezésére. /Farkas Réka: Demeter János: fontos a forgatókönyv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"
2003. szeptember 25.
"Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma - állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakának adjunktusa szerint az apadás legfőbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1 434 377 (6,6 százalék) magyart (1 447 544 magyar anyanyelvűt) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1 624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségűt írtak össze a számlálóbiztosok. 1977-ben az ország lakosságának 7,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A kutató szerint a romániai magyarság részaránya 2,5-ször akkora mértékben csökken, mint a többi nemzeté, ráadásul elöregedettebb is a többieknél. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Kolozs megyében aggodalomra ad okot a magyarság fogyása: míg az 1992. évi népszámláláskor a megyében a magyarság közel 20 százalékot tett ki, 2002-re ez az arány már 17 százalékra csökkent. Ugyancsak 1-2 százalékos apadás tapasztalható Maros, Hargita és Kovászna megyében is. Veres szerint 60-65 ezer romániai magyar él több mint egy éve külföldön.Ha az apadás ma tapasztalható üteme tovább tart, Románia lakossága 2025-ben 20 millió, 2050-ig pedig 18 millió főre csökkenhet. A magyarság aránya ilyen körülmények között 25 év múlva 5,5-6 százalék, szám szerint a mai közel 1,5 millió helyett 1,1-1,2 millió, 50 éven belül pedig 5-5,5 százalék, azaz 900-990 ezer fő között alakul. "Mindez attól függ, hogy milyen mértékű lesz a kivándorlás. A lakosság számának alakulása aszerint is változhat, miként alakul majd a cigányság beolvadása, illetve számbeli gyarapodása" - tette hozzá Veres Valér. /Benkő Levente: Szórványvidéken nagyobb a fogyás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. szeptember 25.
"Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"
2003. szeptember 27.
"A Dosarele Istoriei című folyóirat sorozatban mutatja be a Securitate hírhedt gépezetének működését, kulisszatitkait, ahogy az utóbbi hónapokban történészeknek köszönhetően a legtitkosabb irattárakból napvilágra kerülnek. Hogyan tartották megfigyelés alatt még egymást is a pártkáderek (Gheorghiu-Dej olasz színésznőket is fogadott a lakásán), hogyan követték lépésről lépésre az országba érkező külföldieket, a neoprotestánsokat, hogyan szervezték meg a levelezés cenzúrázását stb. Néhány példa Hargita megyére vonatkozóan. A folyóirat 7-es száma különösen az Állambiztonsági Tanács 1968. máj. 3-4-i munkaülésének jegyzőkönyve. Az eseményről eddig csak annyit tudtak, hogy Ceausescu ez alkalommal számolt le végképpen addigi elvtársával, Alexandru Draghici tábornokkal, volt belügyminiszterrel, az 50-es években elkövetett atrocitások (Duna-csatorna, kuláküldözések, koncepciós perek stb.) túlbuzgó irányítójával. A "beolvasás" kényes feladata Vasile Patilinet KB-titkárra hárult, aki most első ízben nyilvánosságra hozott beszédében olyan leleményesen tárta fel addigi kebelbarátja visszaéléseit, hogy egyben t egykori felettesükön, Gheorghiu-Dejen is elverte a port. Erre egyetlen példa: Patilinet kimutatta, hogy Lucretiu Patrascanu lemészárlása, amelyet Draghici szervezett meg, Dej személyes utasítására - és természetesen Sztálin jóváhagyásával - történt. Ebben a Patilinet-beszédben szó esik a korabeli börtönviszonyokról is, ezen belül a válogatott kínzásokról. Az elvtársak azonban nem veréssel igyekeztek elviselhetetlenné tenni az "osztályellenesség" rabságát, hanem lelki megpróbáltatásokkal. Itt kerül szóba Csíkszereda. Női börtönének parancsnoka gondoskodott róla, hogy Lucretiu Patrascanu nyolc éven át fogva tartott özvegye hónapokon át ne értesüljön férje haláláról. Ugyanez a börtönparancsnok észrevette, hogy Lena Constante (vasgárdista múltja miatt elítélt festőművésznő) a cella ablakán át hosszasan nézeget egy fát, mint egyetlen kapcsolatát a külvilággal és a szabadsággal. Ez a "lázadás" annyira felháborította a parancsnokot, hogy kivágatta az akácot, majd a zárka ablakrámáján felfedezett madárfészket is eltávolította onnan. Egy másik kordokumentum 1982-ből való. Belügyi jelentések részletesen írják le a temesvári Helmer család hét tagjának aug. 26-i látványos menekülését. Egy Jugoszláviából érkezett sportrepülőgép leszállt a határ közelében, felvette az ott várakozó családot, majd meg sem állt Münchenig. A temesvári Securitate próbál mosakodni jelentésében: besúgói észlelésekkel bizonygatja, hogy az ország lakossága elégedetlen az ellátással, tehát ezért történnek ilyen esetek. Példának felhozza két csíkszeredai munkásasszony, Fodor Aranka és Moldován Jolán panaszait. Az utóbbiról az ismerőse azt jelentette, hogy beszélgetésük során elmondta neki, egyszerűen nincs mit főznie a családnak, szerencséje van Olga nevű barátnőjével, aki Jugoszláviából levesporokat hozott neki ajándékba. A példák nem véletlenül származnak Csíkszeredából: mivel a szökevény Helmer család német, a két asszony magyar, a jelentés azt akarta sugallni, hogy íme, csak a nemzeti kisebbségek elégedetlenek. Egy harmadik dokumentumanyag bemutatja a Securitate körültekintő, szakavatott szervezőmunkáját arra vonatkozóan, hogy minél több adatot gyűjtsön 1989. húsvétjának megünnepléséről. A mozgósított megyék között szerepel Hargita is: a belügyi hatóságok parancsot kaptak Bukarestből, hogy előzzenek meg minden "nacionalista-irredenta-tiltakozó megnyilvánulást", és szükség esetén a milícia lépjen fel a rendbontók ellen. Hasonló utasítást kapott Fehér megye Securitate-felügyelősége is, itt a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és teológiai intézet köré várhatóan tömegével érkező hívek nacionalista-irredenta megnyilvánulásait kellett figyelemmel követni és a karhatalmat is készenlétbe helyezni. /Barabás István: Fekete emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"
2003. szeptember 27.
"Szept. 26-án Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben címmel szervezett tanácskozásra eljöttek az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke és Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. A választási törvény módosításának szükségessége, a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatóságának létrehozása, a nemzeti kisebbségi törvény kidolgozása - néhány szemináriumon körvonalazódott elvárások közül. Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök hangsúlyozta: a Bernády Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését tűzték ki célul. /Antalfi Imola: Kisebbségi képviselet a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"
2003. szeptember 29.
"Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
2003. szeptember 30.
"Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"
2003. október 4.
"Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"
2003. október 4.
"Az ITD Hungary és az udvarhelyszéki RMDSZ társszervezésében okt. 3-án magyarországi és erdélyi magyar vállalkozók számára tartottak előadásokat politikusok és a meghívott szakintézetek vezetői Székelyudvarhelyen. Hargita megye Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, Bogos Zsolt megítélése szerint Hargita megyében az üzletnek "becsülete van". Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója elmondta, az új kuratórium elsősorban közösségeket, és nem egyéneket kíván támogatni, jövőre a határon túli magyar lakta térségek közül pedig Vajdaság és Kárpátalja kap nagyobb figyelmet - azonban az Erdélyből érkező pályázatok között sem osztanak szét kevesebb forintot, mint eddig. A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke, Csáka József a térség gazdasági lehetőségeit, Márk Péter, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgató-helyettese pedig a társaság erdélyi befektetéseit ismertette. / Pontos elszámolás, hosszú barátság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./"
2003. október 6.
"Szárnyakat formázó térplasztikát avattak okt. 4-én a Hargita megyei Szentegyháza Kápolnás felőli bejáratánál, Bodó Levente szobrász alkotását. Előzően a művelődési házban helyi vállalkozók termékeiből nyílt kiállítás, az eseményen fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A művelődési házban ugyanakkor a települést bemutató fotótárlat tekinthető meg. A városnapok okt. 3-án kezdődtek zenés táncmulatsággal, másnap a helyi amatőr színtársulat előadása következett. A zárónapon, okt. 5-én, vasárnap kiosztották a szentegyházi Pro Urbe Díjakat. Idén az egyik díjat Sükösdné dr. Laczkó Angi Mária és néhai dr. Sükösd József kapta, a másikat pedig Kádár Levente, a helyi Mártonffi János Általános Iskola igazgatója. /Zilahi Imre: Fából készült szárnyak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 7.
"Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 10.
"Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén. Udvarhelyszék, Hargita megye /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve. Ez a Székelyföld falvainak jelenkori helyzetét bemutató, négykötetesre tervezett könyvsorozat harmadik kötete. A 2000 júniusa és 2002 májusa közötti egyszemélyes terepmunkán alapuló faluleírások 128 udvarhelyszéki településre kalauzolnak el. Sepsiszéki Nagy Balázs a 90-es évek második felében Orbán Balázs leírásának megismétlésére vállalkozott. Könyve az idők múlásával történeti kútfő értékű lesz. Ki tudja, lesz-e még valaki, aki ötven vagy száz év múlva ismét bejárja ezt a vidéket, a Székelyföldet, és mit talál. Mi jellemzi a kötetet? A személyes emberközelség, az élő kapcsolat a tájjal, a településsel, szellemi, gazdasági, polgári vezetőivel, a csordapásztortól a lelkipásztorig. A Sepsiszéki Nagy Balázs így vallott könyvéről, megírásának szükségszerűségéről: "Ez a könyv egy nemzetmentő stratégiának is részét kívánja képezni. Bajban van az erdélyi magyarság, szerintem az egész magyarság, és ahhoz, hogy jövőstratégiát közösen építsünk, szükség van ilyen munkákra. A IV., a marosszéki kötet befejezése után tervezek egy olyan tanulmányt készíteni, amelyet el fogok juttatni felelős magyar politikusokhoz. Vázolnám, mit tehetnénk a gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékek megmentéséért. Eszembe jut a Homoródmente, ahol olyan falvak vannak, amelyekben a lakosság átlagos életkora 60 év fölötti. Hogy lehetne megmenteni a magyar jövő számára?" A kötet külön értéke, hogy a faluleírások után a kötetben szereplő, Udvarhelyszékhez kötődő neves személyiségek rövid életrajzai, majd a tájszavak és a rövidítések magyarázatai, végül a magyar-román és román-magyar helységnévtár következik. /Bán Péter: Udvarhelyszék falvai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./"
2003. október 11.
"Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 12.
"Révész-képzési előkészítőre került sor a kolozsvári Mozgássérültek Szent Kamill Szociális Otthonában. A tanfolyam szervezőjeként Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke hangsúlyozta: akkor nevezhetik eredményesnek a képzést, ha a révészekről mindenhol tudomást szereznek, és egy újonnan sérült esetén tudni fogják a hozzátartozók is, hol találnak számára elsősorban lelki támaszt. A képzésre Magyarországról, Szatmárról, Nagyváradról, Székelyudvarhelyről, valamint Csíkszeredából érkeztek a résztvevők. Az egyik előadó, a maga is kerekesszékben ülő Renner Erzsébet, világított rá a Magyarországon már jól működő révésztevékenységre. A révészek nem a túlpartra viszi át a sérültet, hanem onnan hozzák vissza. Hiszen ha valakit baleset ér vagy betegség folytán maradandó sérülést szenved, automatikusan átkerül a túlpartra. Onnan kell őket visszahozni: segíteni, hogy visszailleszkedjenek a családjukba, a társadalomba. /Antal Ildikó: Vissza a túlpartról. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./"
2003. október 13.
"Okt. 12-én Hargita, Maros és Kovászna megyében megalakultak a helyi székely nemzeti tanácsok, az utóbbi megyében 50 településen, amelyek az okt. 26-án megalakuló Székely Nemzeti Tanácsban tömörülnek majd. Sepsiszentgyörgyön a helyi Székely Tanács alakuló ülésán mintegy kétszázan vettek részt, Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tagja ismertette az autonómia-tervet. A sepsiszentgyörgyi tanács elnökévé Kónya Ádám RMDSZ-es városi tanácsost választották, aki hangsúlyozta, a testületek nem tömörülnek politikai pártba, és nem az RMDSZ ellen tevékenykednek. Kovásznán több mint hatvanan, Baróton több mint százan vettek részt a helyi székely tanács alakuló ülésén. /Székely tanácsok Háromszék 50 településén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2003. október 13.
"Okt. 11-én Csíkszeredában, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában második alkalommal rendeztek kulturális vitafórumot. A szervező intézet, a Hargita Megyei Kulturális Központ nevében, annak igazgatója, Karda Emese nyitotta meg a fórum munkálatait. Szőcs Endre, a székelyudvarhelyi iroda vezetője bemutatta a HMKK kulturális adatbázisát, s arra kérte a munkatársakat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az adatbázis folytonos felfrissítésében. Életműdíjat adtak át a 80 éves csíkszeredai népi szobrász, Orbán Ferencnek, a kitüntetést Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészek Szövetségének szakbizottsági elnöke nyújtotta át. A szakemberek hat szekcióban (népzene-néptánc, kórusok, fúvósok, fotográfia, népművészet-népi mesterségek, amatőr színjátszás) folytatták a tanácskozást. /Kristó Tibor: Kulturális vitafórum Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./"
2003. október 13.
"Magyarországról és Erdély különböző helységeiből több mint száz gyógyszerész vett részt a továbbképző okt. 10-i megnyitóján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ez volt az első alkalom, amikor a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Gyógyszerész Munkacsoportja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, illetve a Hargita Megyei Gyógyszerész Kollégium közösen szervezett ilyen jellegű szakmai rendezvényt. Előadást tartott többek között dr. Feszt György professzor és dr. Brassai Attila, illetve dr. Péter H. Mária Marosvásárhelyről. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbképzés, kapcsolatépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./"
2003. október 14.
"Az ügyészség fenyegeti, a Pro Európa Liga védi a plakátragasztókat. Az alkotmány első cikkelyének idézésével próbálta a települési székely tanácsok megalakulásának törvényellenességét bizonyítani Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. A marosvásárhelyi főügyész 5-15 éves börtönt helyezett kilátásba a plakátragasztóknak, a Pro Europa Liga viszont a hatóságok politikai terrorizmusa ellen tiltakozott. Ellentétesnek érzi az európai szellemmel a székely tanácsok megalakulását Gabriel Oprea, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter. "Románia az alkotmány meghatározása szerint független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ha területén úgynevezett székely vagy nemzeti tanácsokat hoznak létre, és ez nem a törvényes feltételek között történik, akkor ezeknek a tanácsoknak nincsen jogi alapjuk" - jelentette ki a miniszter. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus egyenesen aberrációnak titulálta a "Székelyföld autonómiájának a kikiáltására irányuló" terveket. A prefektus szerint Romániában a kisebbségi kérdést az európai standardok szerint sikerült megoldani, és a decentralizálási politika érdekében állandó párbeszéd zajlik a felek között annak érdekében, hogy "a román állampolgárok valamennyi csoportjának a vágyai teljesüljenek". /Beindult a nyilatkozatháború. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Két megyei önkormányzat, a Maros és a Kovászna megyei kérte felvételét a Hargita Turisztikai Egyesületbe. A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére létrejött civil szerveződés közgyűlése jóváhagyta a tagfelvételi kérelmet - tájékoztatott Mátéffy Győző, az egyesület ügyvezetője. Az 1997-ben bejegyzett egyesület 2001-től működik teljes gőzzel - mondta Mátéffy Győző. Az egyesület tagjainak száma elérte a 120-at. A tagság önkormányzatokból és idegenforgalmi vállalkozásokból áll. Az ügyvezető elmondta, hogy a közeljövőben a Brassó megyei önkormányzat társulását szeretnék elérni, hisz a négy megye együtt nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. /Sarány István: Hargita Turisztikai Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./"
2003. október 16.
"Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"
2003. október 21.
"Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"
2003. október 23.
"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a referendum sikere kapcsán külön kiemelte a magyar szavazatok jelentőségét: Hargita, Szatmár és Szilágy megyékben például, a magyar szavazók részvételi aránya meghaladta az országos részvételi arányt, továbbá a népszavazáson résztvevő magyarok 95 százaléka szavazott igennel, míg az igen szavazatok országos aránya 89,7 százalék volt. - A referendumot a magyarság szavazatai nélkül nem lehetett volna sikerre vinni - szögezte le Markó Béla. Mostantól jogi garancia biztosítja például az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, a dekoncentrált intézményekkel való kapcsolattartásban, és az igazságszolgáltatásban, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borbély László képviselő, a Képviselőház titkára, felhívta a sajtó figyelmét arra, okt. 23-tól érvénybe lép az az egyezmény, amelyet a magyar és a román kormány írt alá folyó év áprilisában. Az egyezmény értelmében a román állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Magyarország területén (a korábbi 30 nap helyett). Az RMDSZ politikusa beszámolt továbbá az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság döntéséről, amelynek nyomán újabb 35 ingatlan kerül visszaszolgáltatásra, közülük 25 a magyar történelmi egyházak tulajdonába. Ezáltal 96-ra emelkedett a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma - hangsúlyozta Borbély László. Winkler Gyula kitért arra, hogy az erdélyi önkormányzatok, valamint az egyes erdélyi infrastrukturális beruházások nagyobb mértékű finanszírozására vonatkozó RMDSZ-javaslatokat már az előkészítési fázisban elfogadták. /Sikeres referendum magyar szavazatokkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"
2003. október 23.
"Puskás Bálint szenátor politikai nyilatkozatában megkérdezte, hol szerepel a 2004. évi állami költségvetésben az ortodox egyház támogatása? Hargita és Kovászna kivételével valamennyi megyében szerepel az ortodox egyház világi alkalmazottainak nyújtandó támogatás összege. Ezek szerint más utakon juttatják el ide a pénzt, amit a szenátor sajnálatosnak vélt. Puskás kérte a kormányt, tegye nyilvánossá a Kovászna és Hargita megye ortodox felekezetének finanszírozására vonatkozó adatokat is, mert a titkolózás bizalmatlanságot és gyanakvást szül. /(s.): Hol a pénz az ortodoxoknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"
2003. október 24.
"Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai esetének kivizsgálását kéri az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének elnöke. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert október 9-én azért kísérték be az erdőszentgyörgyi rendőrőrsre, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat találtak a személyautójában. Ugyancsak azon a napon a marosvásárhelyi rendőrök bekísérték az őrsre Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnököt és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség aktivistáját, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak a város utcáján. Ugyancsak az említett plakátok és szórólapok terjesztése miatt kísérték be Tőkés András marosvásárhelyi tanácsost október 10-én Szovátán, és igazoltatták le Madaras Szilárdot Gyergyószentmiklóson. Fodor Imre és társai esetével kapcsolatban Dan Petru, a marosvásárhelyi táblabíróság főügyésze kijelentette: az említetteket az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, ezért öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A rendőrség által meghurcolt személyek mellett több emberjogi aktivista is kiállt, köztük Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke is. Ez utóbbi az esetekről írt jelentésében leszögezi: az ügyészség eljárása etnikai alapú diszkriminációnak számít, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által vallott autonómia-törekvés törvényes, amit a szólásszabadsághoz és gyülekezéshez való jog szavatol. Kijelentésének bizonyítására Andreescu a Hargita és Kovászna megyében tevékenykedő román szervezeteket említi, amelyek a magyar kisebbség ellen irányuló akciókat szerveznek, azonban még soha nem lépett fel ellenük a rendőrség. /P. M.: Továbbra is kérik az esetek kivizsgálását. Etnikai alapú diszkrimináció történt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
2003. október 24.
"Okt. 23-án a volt politikai elítéltek emlékművénél kezdődtek Csíkszeredában az 1956-os magyar forradalom 47. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek. Bara Lajos, a Volt Politikai Foglyok és Üldözöttek Szövetsége Hargita Megyei Szervezetének elnöke méltatta az évfordulót, Szilágyi Árpád volt 56-os elítélt pedig Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el. Nagy Benedek, a Hargita megyei szervezet csíki alelnöke, volt politikai elítélt mondott beszédet. A megemlékezés koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatánál a megyei és helyi önkormányzat, a városi RMDSZ-szervezet, a Segítő Mária, a Kós Károly és a Kájoni János középiskolák, a Németh Géza Egyesület, a Volt Politikai Foglyok és Üldözöttek megyei, illetve gyergyói szervezetének küldöttei. Az ünnepség a Kalász negyedi temetőnél folytatódott, ahol megkoszorúzták az 1956-os elítéltek emlékére felállított kopjafát. Székelyudvarhelyen a megemlékezésre a Ferenc-rendi templom udvarán lévő emlékműnél került sor. Pál László elnök,a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) nevében köszöntötte az egybegyűlt városlakókat. A megemlékezés közös imával és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /Ünnepi megemlékezések a magyar 56 évfordulóján. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./"
2003. október 24.
"Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"