Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. április 18.
Díszpolgári címet kapott Békésen Mezei János
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere megkapta Békés Város Díszpolgára címét Gyergyószentmiklós és Békés közötti testvértelepülési kapcsolat elmélyítésében végzett kiemelkedő munkásságáért.
Békés helység várossá nyilvánításának 43. évfordulója alkalmából elismerték a település kiválóságait, ugyanakkor a testvértelepülések képviselőit, köztük Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterét.
„Igazi székely magyar házigazdaként, őszinte szívélyességgel fogadott mindahányszor Gyergyószentmiklóson jártunk. Újabb és újabb ötleteket sorolt, hogy a közösségek közötti kapcsolatokat hogyan tudjuk szorosabbra fonni. Biztos alapokon álló hosszú távú együttműködéseket tekintette legfőbb célnak, így nyílt meg a Delta akadémia a székelyföldi fiatalok számára is” – hangzott el többek között a méltatásban.
„A válságos időszakban békési barátok jöttek el hozzánk, anyagi támogatást nyújtottak, hogy át tudjuk vészelni a nehéz időszakot. Összeszorult szívvel vártam a bíróság döntését, hogy eljöhessek átvenni a megtisztelő címet, hogy az önök szemébe nézhessek” – mondta többek között Mezei János, utalva arra, hogy a hatósági felügyelet hatálya alatt a bíróság jóváhagyása kellett a határ átlépéséhez.
„Meggyőződésem és hitem, hogy nem a materiális világ fogja kielégíteni az életünket, hanem a lelki kötődés, ami köztünk megvalósul. Hiába építünk épületeket, mert azokat az idő foga kikezdi, de az az emberi kötődés, ami bennünk köttetik, lehetőséget biztosít arra, hogy ezt mindannyiszor újraépítsük. Köszönöm a megtisztelő kitüntetést, sokat jelent számomra, erőt ad a továbblépésre, a küzdelemre” – mondta Mezei János a díj átvételekor.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere megkapta Békés Város Díszpolgára címét Gyergyószentmiklós és Békés közötti testvértelepülési kapcsolat elmélyítésében végzett kiemelkedő munkásságáért.
Békés helység várossá nyilvánításának 43. évfordulója alkalmából elismerték a település kiválóságait, ugyanakkor a testvértelepülések képviselőit, köztük Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterét.
„Igazi székely magyar házigazdaként, őszinte szívélyességgel fogadott mindahányszor Gyergyószentmiklóson jártunk. Újabb és újabb ötleteket sorolt, hogy a közösségek közötti kapcsolatokat hogyan tudjuk szorosabbra fonni. Biztos alapokon álló hosszú távú együttműködéseket tekintette legfőbb célnak, így nyílt meg a Delta akadémia a székelyföldi fiatalok számára is” – hangzott el többek között a méltatásban.
„A válságos időszakban békési barátok jöttek el hozzánk, anyagi támogatást nyújtottak, hogy át tudjuk vészelni a nehéz időszakot. Összeszorult szívvel vártam a bíróság döntését, hogy eljöhessek átvenni a megtisztelő címet, hogy az önök szemébe nézhessek” – mondta többek között Mezei János, utalva arra, hogy a hatósági felügyelet hatálya alatt a bíróság jóváhagyása kellett a határ átlépéséhez.
„Meggyőződésem és hitem, hogy nem a materiális világ fogja kielégíteni az életünket, hanem a lelki kötődés, ami köztünk megvalósul. Hiába építünk épületeket, mert azokat az idő foga kikezdi, de az az emberi kötődés, ami bennünk köttetik, lehetőséget biztosít arra, hogy ezt mindannyiszor újraépítsük. Köszönöm a megtisztelő kitüntetést, sokat jelent számomra, erőt ad a továbblépésre, a küzdelemre” – mondta Mezei János a díj átvételekor.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2016. április 20.
Havazik Hargita megyében
Visszatért a tél április közepén, és havazik Hargita megyében. Az Erdély FM tudósítása szerint a 12A jelzésű országúton akadozik a közlekedés, továbbá fokozott figyelemre van szükség a havazás okozta útviszonyok miatt a 13 B jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Parajd között, a Bucsin tetőn, a 12 C jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Gyilkos-tó között, a 13A jelzésű országúton Csíkszereda és Székelyudvarhely között a Hargitán és a 12A országúton Csíkszereda és Comăneşti között.
Hargitafürdőn az erőteljes havazás következtében vastag hóréteg rakódott le. A hókotrókat már bevetették, de óvatosságra intik az autósokat, mivel a lecserélt téli gumik miatt nagyobb a balesetveszély.
(erdély fm)
Transindex.ro
Visszatért a tél április közepén, és havazik Hargita megyében. Az Erdély FM tudósítása szerint a 12A jelzésű országúton akadozik a közlekedés, továbbá fokozott figyelemre van szükség a havazás okozta útviszonyok miatt a 13 B jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Parajd között, a Bucsin tetőn, a 12 C jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Gyilkos-tó között, a 13A jelzésű országúton Csíkszereda és Székelyudvarhely között a Hargitán és a 12A országúton Csíkszereda és Comăneşti között.
Hargitafürdőn az erőteljes havazás következtében vastag hóréteg rakódott le. A hókotrókat már bevetették, de óvatosságra intik az autósokat, mivel a lecserélt téli gumik miatt nagyobb a balesetveszély.
(erdély fm)
Transindex.ro
2016. április 21.
Gyergyóikumokat keresnek
A hungarikumhoz hasonló minősítést nyerhetnek el Gyergyószentmiklós jellegzetességei – gyergyóikumokra várja a lakók részéről a jelöléseket az önkormányzat. A helyi értékminősítés az első lépés lehet a nemzeti értéktárba való bejegyzés útján.
Helyi értékgyűjtésbe kezd, úgynevezett gyergyóikumokat keres Gyergyószentmiklós. „Bármit lehet jelölni, ami egyediségében, különlegességében kiemelt értéknek számít a városban. Bármit, amire a szentmiklósiak büszkék” – szól a felhívás.
A gyergyóikum kifejezés a hungarikum szó mintájára született, és ahogy a hungarikumok Magyarország, a magyar nemzet egyedi jellegzetességeit, sajátosságait jelentik, úgy a gyergyóikum szó Gyergyószentmiklós különlegességeit, csak itt megtalálható természeti kincseket, szokásokat, hagyományokat, akár eseményeket jelent. Hogy mi kaphatja meg ezt a minősítést, azt közösségi javaslatok alapján dönti majd el egy erre hivatott bizottság. A minősítés egy uniós pályázat keretében valósul meg, amelyet Kiskunmajsával partnerségben bonyolít le Gyergyószentmiklós, a két város közötti testvérkapcsolat 75. évfordulója alkalmából – mondta el Nagy Zoltán megbízott polgármester. A megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékek ismérvei a hungarikuméhoz hasonlók kell legyenek, azzal a különbséggel, hogy fellelhetőségük Gyergyószentmiklóshoz kell kötődjön, a városban, illetve a város adminisztratív területén kell megtalálható legyen.
A felhívás értelmében gyergyóikumok lehetnek például olyan ételek, amelyek gyergyószentmiklósinak számítanak vagy a népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat Szentmiklóson elterjedt és valószínűleg csak itt ismert szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények és gyógyhatású készítmények. Ugyancsak gyergyóikumok lehetnek a város különleges épületei. Egy másik kategória, amihez javaslatokat várnak az ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
Számos érték felsorolható a kulturális örökség, az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet itteni egyediségei, de a kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek is. Javasolni lehet a sport terén is gyergyóikumokat.
A Gyilkostónak és környékének biztosan gyergyóikumnak kell lennie, az ember természetes környezetének kategóriájában, de más fizikai és biológiai képződmények, természeti tájak is. Ugyancsak illeszkednek a sorba a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
A jelölési kategóriák részletesebben tanulmányozhatók a Hungarikum – gyergyoikum értéktár Facebook-oldalon. Ezen a felületen érhető el a jelölési űrlap is, de nyomtatott formában a városháza ügyfélfogadó irodájából és a művelődési központ titkárságán is igényelhető. Kitöltve május 13-áig juttathatják el ezeket a lakók a városháza ügyfélszolgálatára, de bedobhatják a polgármesteri hivatal postaládáiba, elektronikus formában pedig elküldhetik a kulkapcsolatok@gyergyoszentmiklos.ro e-mail címre. A javaslatokat egy értékbizottság bírálja el. Az elsőként kiválasztott gyergyóikumok szabadtéri fényképkiállítás keretében lesznek megtekinthetők, a tervek szerint május végén.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
A hungarikumhoz hasonló minősítést nyerhetnek el Gyergyószentmiklós jellegzetességei – gyergyóikumokra várja a lakók részéről a jelöléseket az önkormányzat. A helyi értékminősítés az első lépés lehet a nemzeti értéktárba való bejegyzés útján.
Helyi értékgyűjtésbe kezd, úgynevezett gyergyóikumokat keres Gyergyószentmiklós. „Bármit lehet jelölni, ami egyediségében, különlegességében kiemelt értéknek számít a városban. Bármit, amire a szentmiklósiak büszkék” – szól a felhívás.
A gyergyóikum kifejezés a hungarikum szó mintájára született, és ahogy a hungarikumok Magyarország, a magyar nemzet egyedi jellegzetességeit, sajátosságait jelentik, úgy a gyergyóikum szó Gyergyószentmiklós különlegességeit, csak itt megtalálható természeti kincseket, szokásokat, hagyományokat, akár eseményeket jelent. Hogy mi kaphatja meg ezt a minősítést, azt közösségi javaslatok alapján dönti majd el egy erre hivatott bizottság. A minősítés egy uniós pályázat keretében valósul meg, amelyet Kiskunmajsával partnerségben bonyolít le Gyergyószentmiklós, a két város közötti testvérkapcsolat 75. évfordulója alkalmából – mondta el Nagy Zoltán megbízott polgármester. A megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékek ismérvei a hungarikuméhoz hasonlók kell legyenek, azzal a különbséggel, hogy fellelhetőségük Gyergyószentmiklóshoz kell kötődjön, a városban, illetve a város adminisztratív területén kell megtalálható legyen.
A felhívás értelmében gyergyóikumok lehetnek például olyan ételek, amelyek gyergyószentmiklósinak számítanak vagy a népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat Szentmiklóson elterjedt és valószínűleg csak itt ismert szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények és gyógyhatású készítmények. Ugyancsak gyergyóikumok lehetnek a város különleges épületei. Egy másik kategória, amihez javaslatokat várnak az ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
Számos érték felsorolható a kulturális örökség, az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet itteni egyediségei, de a kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek is. Javasolni lehet a sport terén is gyergyóikumokat.
A Gyilkostónak és környékének biztosan gyergyóikumnak kell lennie, az ember természetes környezetének kategóriájában, de más fizikai és biológiai képződmények, természeti tájak is. Ugyancsak illeszkednek a sorba a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
A jelölési kategóriák részletesebben tanulmányozhatók a Hungarikum – gyergyoikum értéktár Facebook-oldalon. Ezen a felületen érhető el a jelölési űrlap is, de nyomtatott formában a városháza ügyfélfogadó irodájából és a művelődési központ titkárságán is igényelhető. Kitöltve május 13-áig juttathatják el ezeket a lakók a városháza ügyfélszolgálatára, de bedobhatják a polgármesteri hivatal postaládáiba, elektronikus formában pedig elküldhetik a kulkapcsolatok@gyergyoszentmiklos.ro e-mail címre. A javaslatokat egy értékbizottság bírálja el. Az elsőként kiválasztott gyergyóikumok szabadtéri fényképkiállítás keretében lesznek megtekinthetők, a tervek szerint május végén.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. április 25.
Közel ezer zarándok utazik majd a Boldogasszony zarándokvonattal
Az idén 950 zarándok utazik a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony zarándokvonattal – mondták el hétfői kolozsvári sajtótájékoztatójukon a vonatos zarándokutat szervező Misszió Tours utazási iroda képviselői. Budai László, a Misszió Tours alapítója elmondta, a 16 vagonos zarándokvonat május 12-én hajnalban indul Budapestről, és a magyar-román határt átlépve Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó településre, Gyergyószentmiklósra. Hozzátette, igény lett volna egy 17. kocsi helyeire is, de több vendégnek nem tudtak szállást biztosítani Gyergyószentmiklós térségében.
Budai András, a Misszió Tours ügyvezetője elmondta: a szerelvény valamennyi kocsijában hallható rádió által alakul ki a zarándoklat sajátos hangulata. A vonatrádió élő műsorában lelki programok, közös imák hangzanak el, idegenvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehetőség nyílik. A lelki elcsendesedésre vagy gyónásra a szerelvény három csendes fülkéje teremt majd lehetőséget.
A zarándoklat szervezői szerint a hangosítás azt is lehetővé teszi, hogy az állomásokon várakozók is hallják a benti közös imádságot és éneklést, a zarándokok pedig azt a műsort, amelyet egy-egy állomáson számukra szerveznek. „Hihetetlen az a szeretet, az a ragaszkodás, amely a vonat útvonalán megnyilvánul" – jelentette ki Budai László.
Az utazás második napján a zarándokok Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz látogatnak, harmadnap a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. E szentmise keretében bérmálnak a gyergyószentmiklósi fiatalok.
A Boldogasszony vonat utasait Bíró László tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Görbe László piarista szerzetes és Timár Asztrik ferences szerzetes kíséri a zarándokútra, és Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is csatlakozik hozzájuk. A zarándoklat világi fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyházi fővédnöke pedig Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
MTI
Erdély.ma
Az idén 950 zarándok utazik a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony zarándokvonattal – mondták el hétfői kolozsvári sajtótájékoztatójukon a vonatos zarándokutat szervező Misszió Tours utazási iroda képviselői. Budai László, a Misszió Tours alapítója elmondta, a 16 vagonos zarándokvonat május 12-én hajnalban indul Budapestről, és a magyar-román határt átlépve Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó településre, Gyergyószentmiklósra. Hozzátette, igény lett volna egy 17. kocsi helyeire is, de több vendégnek nem tudtak szállást biztosítani Gyergyószentmiklós térségében.
Budai András, a Misszió Tours ügyvezetője elmondta: a szerelvény valamennyi kocsijában hallható rádió által alakul ki a zarándoklat sajátos hangulata. A vonatrádió élő műsorában lelki programok, közös imák hangzanak el, idegenvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehetőség nyílik. A lelki elcsendesedésre vagy gyónásra a szerelvény három csendes fülkéje teremt majd lehetőséget.
A zarándoklat szervezői szerint a hangosítás azt is lehetővé teszi, hogy az állomásokon várakozók is hallják a benti közös imádságot és éneklést, a zarándokok pedig azt a műsort, amelyet egy-egy állomáson számukra szerveznek. „Hihetetlen az a szeretet, az a ragaszkodás, amely a vonat útvonalán megnyilvánul" – jelentette ki Budai László.
Az utazás második napján a zarándokok Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz látogatnak, harmadnap a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. E szentmise keretében bérmálnak a gyergyószentmiklósi fiatalok.
A Boldogasszony vonat utasait Bíró László tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Görbe László piarista szerzetes és Timár Asztrik ferences szerzetes kíséri a zarándokútra, és Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is csatlakozik hozzájuk. A zarándoklat világi fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyházi fővédnöke pedig Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
MTI
Erdély.ma
2016. április 27.
Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltjét támogatja az RMDSZ
„Történelmi” összefogás van kialakulóban Gyergyószentmiklóson: nemcsak, hogy nem indít az MPP polgármesterjelöltje ellen kihívót az RMDSZ, de saját jelöltjének is tekinti Nagy Zoltánt.
Rendhagyónak mondható sajtóbeszélgetést tartott kedden Barti Tihamér és Bende Sándor RMDSZ-es tisztségviselők, valamint Nagy Zoltán MPP-s polgármesterjelölt. Arra – legalábbis Gyergyószentmiklóson – nem volt példa, hogy a két szervezet közös polgármesterjelöltről beszéljen.
Az RMDSZ felmérte, hogy Gyergyószentmiklóson milyen a közhangulat, az emberek mit szeretnének, és arra a következtetésre jutottak, összefogást akarnak a gyergyóiak – vezette fel Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke a bejelentést, miszerint Nagy Zoltánt, az MPP polgármesterjelöltjét az RMDSZ is polgármesterjelöltjének tekinti.
„Nem valami ellen, hanem valami érdekében, Gyergyószentmiklósért kell dolgoznia mindenkinek. Azért is vállalom a kihívást, mert célom, hogy az egység megszülessen. Egység, de nem egyszínűség. Mindenki saját értékeit hozza be a közösbe. Ezen dolgoztunk már egy ideje, és úgy tűnik, megvalósul. Arra kell törekednünk, hogy ez hosszú távon fenntartható legyen” – fogalmazott Nagy Zoltán. A sajtótájékoztatón jelen volt Antal Szabolcs is, aki az MPP színeiben képviselőjelölt, de az EMNP-ből igazolt át két társával.
A közös polgármesterjelölt bejelentésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra az új, RMDSZ-es önkormányzati képviselő-jelölteket tartalmazó listát is. Ennek első helyén Barti Tihamér szerepel, de ő Gyergyószentmiklós RMDSZ-es jelöltje a megyei képviselői listán is. Az elképzelés szerint ő továbbra is a megyei tanács alelnökeként folytatná a tevékenységét. Barti ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a választás után Gyergyószentmiklóson nemcsak a testületben, de az operatív városvezetésben is szerepet kap az RMDSZ. Ez gyakorlatilag az alpolgármesteri tisztséget jelentené. Bányász Lehel, leköszönt helyi RMDSZ-vezető egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint György Istvánt, Gyergyóalfalu korábbi polgármesterét szeretné az alpolgármesteri tisztségben látni Bende Sándor. Bende cáfolta, hogy egyeztetett volna Bányásszal az alpolgármester kérdéséről, és elmondása szerint a tanácsosi lista összeállításáról sem tárgyaltak. Megjegyezte, egy ideje semmiről nem tudtak egyeztetni. Az alpolgármester kinevezéséről a képviselő-testület dönt, és egyébként neki személyesen nem lenne kifogása György István személye ellen.
Gergely Imre |
Székelyhon.ro
„Történelmi” összefogás van kialakulóban Gyergyószentmiklóson: nemcsak, hogy nem indít az MPP polgármesterjelöltje ellen kihívót az RMDSZ, de saját jelöltjének is tekinti Nagy Zoltánt.
Rendhagyónak mondható sajtóbeszélgetést tartott kedden Barti Tihamér és Bende Sándor RMDSZ-es tisztségviselők, valamint Nagy Zoltán MPP-s polgármesterjelölt. Arra – legalábbis Gyergyószentmiklóson – nem volt példa, hogy a két szervezet közös polgármesterjelöltről beszéljen.
Az RMDSZ felmérte, hogy Gyergyószentmiklóson milyen a közhangulat, az emberek mit szeretnének, és arra a következtetésre jutottak, összefogást akarnak a gyergyóiak – vezette fel Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke a bejelentést, miszerint Nagy Zoltánt, az MPP polgármesterjelöltjét az RMDSZ is polgármesterjelöltjének tekinti.
„Nem valami ellen, hanem valami érdekében, Gyergyószentmiklósért kell dolgoznia mindenkinek. Azért is vállalom a kihívást, mert célom, hogy az egység megszülessen. Egység, de nem egyszínűség. Mindenki saját értékeit hozza be a közösbe. Ezen dolgoztunk már egy ideje, és úgy tűnik, megvalósul. Arra kell törekednünk, hogy ez hosszú távon fenntartható legyen” – fogalmazott Nagy Zoltán. A sajtótájékoztatón jelen volt Antal Szabolcs is, aki az MPP színeiben képviselőjelölt, de az EMNP-ből igazolt át két társával.
A közös polgármesterjelölt bejelentésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra az új, RMDSZ-es önkormányzati képviselő-jelölteket tartalmazó listát is. Ennek első helyén Barti Tihamér szerepel, de ő Gyergyószentmiklós RMDSZ-es jelöltje a megyei képviselői listán is. Az elképzelés szerint ő továbbra is a megyei tanács alelnökeként folytatná a tevékenységét. Barti ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a választás után Gyergyószentmiklóson nemcsak a testületben, de az operatív városvezetésben is szerepet kap az RMDSZ. Ez gyakorlatilag az alpolgármesteri tisztséget jelentené. Bányász Lehel, leköszönt helyi RMDSZ-vezető egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint György Istvánt, Gyergyóalfalu korábbi polgármesterét szeretné az alpolgármesteri tisztségben látni Bende Sándor. Bende cáfolta, hogy egyeztetett volna Bányásszal az alpolgármester kérdéséről, és elmondása szerint a tanácsosi lista összeállításáról sem tárgyaltak. Megjegyezte, egy ideje semmiről nem tudtak egyeztetni. Az alpolgármester kinevezéséről a képviselő-testület dönt, és egyébként neki személyesen nem lenne kifogása György István személye ellen.
Gergely Imre |
Székelyhon.ro
2016. április 27.
Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik az RMDSZ
Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon - mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke szerdán, miután lezárult a jelöltlisták leadásának az időszaka.
A kampányfőnöki tisztséget is betöltő Kovács Péter elmondta: a szövetség legalább 200 polgármesteri tisztség és 2300 önkormányzati képviselői mandátum megszerzését tűzte ki célul. Hozzátette, hogy a számok a szövetség jelenlegi önkormányzati pozícióit jelzik, de jó esély mutatkozik a képviselet javítására is. A négy évvel ezelőtti választásokon ugyanis olyan körülmények között veszített fontos önkormányzati tisztségeket az RMDSZ, hogy a két nagy román párt - a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) - a Szociálliberális Szövetségbe (USL) tömörülve indult. Az a tény, hogy ezek a pártok most egymással versenyeznek, a román szavazatok fokozottabb megoszlását eredményezi, és a magyar jelöltek esélyeit növeli - vélte.
Kovács Péter elmondta: a szövetség meg szeretné duplázni az önkormányzati elnöki pozícióit, és a Hargita és Kovászna megyei mellett a Szatmár megyei és a Maros megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt elvesztett elnöki pozícióját is vissza szeretné szerezni. Hozzátette, nem lehet kiszámítani, hogy kedvez-e e cél elérésének az a tény, hogy az idén nem közvetlen választással, hanem közvetve, a képviselő-testület tagjai közül választják ki az elnököt.
Hasonlóan fontos célnak nevezte, hogy Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor, Marosvásárhelyen pedig a függetlenként induló Soós Zoltán nyerje meg a polgármesteri tisztséget. Úgy vélte, Szatmárnémetiben erre azért van esély, mert Dorel Coica jelenlegi polgármester - aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ-es Ilyés Gyulát váltotta le - semmilyen választási ígéretét nem teljesítette. Marosvásárhelyen az növeli a magyar jelölt esélyét, hogy a várost 2000 óta vezető Dorin Florea ellen bűnvádi eljárások zajlanak, és míg a román szavazatok jobban megoszlanak majd, valamennyi magyar párt az előválasztáson kiválasztott Soós Zoltánt támogatja. Kovács Péter szerint arra is jó esély mutatkozik, hogy Nagy András visszatérjen a szászrégeni polgármesteri székbe.
Kovács Péter szerint nem jelent hátrányt az RMDSZ-nek az a tény, hogy mind a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje, mind pedig a Hargita megyei elnökjelöltje ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Hozzátette, Ráduly Róbert, Antal Árpád és Borboly Csaba is élvezi a közösség bizalmát. Azt is megjegyezte, hogy különbséget kell tenni a székelyföldi vezetők és a Kárpátokon túli politikusok elleni eljárások között. "Míg Dél-Romániában több millió eurós korrupciós ügyekről van szó, addig például Csíkszeredában többek között egy 30 eurós benzinszámla miatt folyik eljárás az RMDSZ jelöltje ellen" - jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Kovács Péter elmondta, mintegy tucatnyi magyar többségű településen támogatja az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét. Ezek között Gyergyószentmiklóst és Tusnádfürdőt említette. Nem tartotta "világvégének" azt, hogy Gyergyószentmiklóson belső konfliktus alakult ki az RMDSZ-szervezetben emiatt, aminek következtében a helyi RMDSZ-szervezet által nevesített polgármesterjelölt egy román párt színeiben pályázta meg a tisztséget, és a szövetség listája első helyein szereplő tucatnyi jelölt pedig tiltakozásképpen kilépett az RMDSZ-ből. Hozzátette, a jelöltállítás időszakában szinte természetes, hogy van olyan hely, ahol fellángolnak az indulatok.
Kovács Péter azt sem tartotta rendkívülinek, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya annak az újabb mandátumra függetlenként pályázó Bunta Leventének a leváltására készül, aki nyolc éven át az RMDSZ színeiben vezette a várost. "Nem látok abban semmi gondot, hogy egy korábbi rossz személyi döntést elismerjünk" - fogalmazott Kovács Péter. Hozzátette: hiba volt, hogy a szövetség négy évvel ezelőtt Bunta Leventét újabb mandátumhoz segítette.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint arra is jó esély van, hogy a szövetség a jelenlegi négynél több jelöltet juttasson be a Kolozsvári önkormányzati testületbe, hiszen - mint fogalmazott - Horváth Anna sikeres alpolgármestere volt az elmúlt négy évben a városnak, és az RMDSZ-jelöltlista második helyén az egyházak jelöltjeként a rendkívül népszerű Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa szerepel.
Kovács Péter szerint a demográfiai változások aligha befolyásolják majd az eredményt, hiszen a magyarság számaránya országos szinten nem változott számottevően az elmúlt négy évben. Míg a szórványvidékeken csökkent, Székelyföldön nőtt a magyarok helyi aránya.
Gazda Árpád
Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon - mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke szerdán, miután lezárult a jelöltlisták leadásának az időszaka.
A kampányfőnöki tisztséget is betöltő Kovács Péter elmondta: a szövetség legalább 200 polgármesteri tisztség és 2300 önkormányzati képviselői mandátum megszerzését tűzte ki célul. Hozzátette, hogy a számok a szövetség jelenlegi önkormányzati pozícióit jelzik, de jó esély mutatkozik a képviselet javítására is. A négy évvel ezelőtti választásokon ugyanis olyan körülmények között veszített fontos önkormányzati tisztségeket az RMDSZ, hogy a két nagy román párt - a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) - a Szociálliberális Szövetségbe (USL) tömörülve indult. Az a tény, hogy ezek a pártok most egymással versenyeznek, a román szavazatok fokozottabb megoszlását eredményezi, és a magyar jelöltek esélyeit növeli - vélte.
Kovács Péter elmondta: a szövetség meg szeretné duplázni az önkormányzati elnöki pozícióit, és a Hargita és Kovászna megyei mellett a Szatmár megyei és a Maros megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt elvesztett elnöki pozícióját is vissza szeretné szerezni. Hozzátette, nem lehet kiszámítani, hogy kedvez-e e cél elérésének az a tény, hogy az idén nem közvetlen választással, hanem közvetve, a képviselő-testület tagjai közül választják ki az elnököt.
Hasonlóan fontos célnak nevezte, hogy Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor, Marosvásárhelyen pedig a függetlenként induló Soós Zoltán nyerje meg a polgármesteri tisztséget. Úgy vélte, Szatmárnémetiben erre azért van esély, mert Dorel Coica jelenlegi polgármester - aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ-es Ilyés Gyulát váltotta le - semmilyen választási ígéretét nem teljesítette. Marosvásárhelyen az növeli a magyar jelölt esélyét, hogy a várost 2000 óta vezető Dorin Florea ellen bűnvádi eljárások zajlanak, és míg a román szavazatok jobban megoszlanak majd, valamennyi magyar párt az előválasztáson kiválasztott Soós Zoltánt támogatja. Kovács Péter szerint arra is jó esély mutatkozik, hogy Nagy András visszatérjen a szászrégeni polgármesteri székbe.
Kovács Péter szerint nem jelent hátrányt az RMDSZ-nek az a tény, hogy mind a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje, mind pedig a Hargita megyei elnökjelöltje ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Hozzátette, Ráduly Róbert, Antal Árpád és Borboly Csaba is élvezi a közösség bizalmát. Azt is megjegyezte, hogy különbséget kell tenni a székelyföldi vezetők és a Kárpátokon túli politikusok elleni eljárások között. "Míg Dél-Romániában több millió eurós korrupciós ügyekről van szó, addig például Csíkszeredában többek között egy 30 eurós benzinszámla miatt folyik eljárás az RMDSZ jelöltje ellen" - jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Kovács Péter elmondta, mintegy tucatnyi magyar többségű településen támogatja az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét. Ezek között Gyergyószentmiklóst és Tusnádfürdőt említette. Nem tartotta "világvégének" azt, hogy Gyergyószentmiklóson belső konfliktus alakult ki az RMDSZ-szervezetben emiatt, aminek következtében a helyi RMDSZ-szervezet által nevesített polgármesterjelölt egy román párt színeiben pályázta meg a tisztséget, és a szövetség listája első helyein szereplő tucatnyi jelölt pedig tiltakozásképpen kilépett az RMDSZ-ből. Hozzátette, a jelöltállítás időszakában szinte természetes, hogy van olyan hely, ahol fellángolnak az indulatok.
Kovács Péter azt sem tartotta rendkívülinek, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya annak az újabb mandátumra függetlenként pályázó Bunta Leventének a leváltására készül, aki nyolc éven át az RMDSZ színeiben vezette a várost. "Nem látok abban semmi gondot, hogy egy korábbi rossz személyi döntést elismerjünk" - fogalmazott Kovács Péter. Hozzátette: hiba volt, hogy a szövetség négy évvel ezelőtt Bunta Leventét újabb mandátumhoz segítette.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint arra is jó esély van, hogy a szövetség a jelenlegi négynél több jelöltet juttasson be a Kolozsvári önkormányzati testületbe, hiszen - mint fogalmazott - Horváth Anna sikeres alpolgármestere volt az elmúlt négy évben a városnak, és az RMDSZ-jelöltlista második helyén az egyházak jelöltjeként a rendkívül népszerű Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa szerepel.
Kovács Péter szerint a demográfiai változások aligha befolyásolják majd az eredményt, hiszen a magyarság számaránya országos szinten nem változott számottevően az elmúlt négy évben. Míg a szórványvidékeken csökkent, Székelyföldön nőtt a magyarok helyi aránya.
Gazda Árpád
2016. április 28.
A teljesség fele
Az erdélyi magyar pártok országos és helyi vezetői közötti konfliktusok hűen tükrözik azt a megalapozatlan, meggondolatlan, makacs és erőszakos politizálást, amely miatt oly sokan fordítottak, fordítanak hátat a közéletnek.
Erőegyesítés helyett kiszorítósdi zajlik ott, ahol létfontosságú lenne az együttműködés, máshol pedig az egészséges verseny lefújása borítja ki a bilit.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt kapott nagy pofont meghatározó alakjától, Portik Vilmostól. Az előválasztáson dicséretesen szereplő, „jól felépített” politikus váratlan lemondásakor saját kudarcaként nevezte meg azt, hogy nem jött létre a teljes körű helyi összefogás, ugyanis szerinte hiba volt hagyni, hogy a pártok országos vezetői egyezkedjenek – eredménytelenül – a vásárhelyi helyzetről. Őt követte Jakab István városi elnök is, aki elmondása szerint nem tud politikai utasítások, elvárások játékszere lenni.
Gyergyószentmiklóson tucatnyi RMDSZ-tagnál ütötte ki a biztosítékot, hogy a Magyar Polgári Párttal kötött paktum miatt nem indíthatnak polgármesterjelöltet, sőt a tanácsosi listát sem helyben állíthatják össze. A székelyföldi városban ráadásul odáig fajult a konfliktus, hogy a felháborodott „lázadók” nagy része besorolt egy nemrég – éppen Vásárhelyen – alapított pártba, és kihívóként elindul a választásokon.
Ami a marosvásárhelyi és a gyergyószentmiklósi példában közös: a személyes célok, a helyi elképzelések összeegyeztethetetlennek bizonyultak az országos vezetőségek döntéseivel. Vásárhelyen ismét megmutatkozott, hogy a magasztos elvek képtelenek felülírni a megátalkodott pártérdekeket, míg a gyergyóiakra nem tudtak felülről ráerőszakolni egy csonka, sántító együttműködést.
A központ joggal kérhetné számon a pártfegyelmet, a lojalitást abban az esetben, ha a békétlenkedők felháborodása nem lenne jogos. Hogy kinek van igaza? Sajnos az erdélyi magyar politika is egyre több féligazságot termel, a teljesség hiányáért pedig mindig a másik a felelős. Erről akarnak minduntalan meggyőzni – nem csoda, ha egyeseknek elegük lesz.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
Az erdélyi magyar pártok országos és helyi vezetői közötti konfliktusok hűen tükrözik azt a megalapozatlan, meggondolatlan, makacs és erőszakos politizálást, amely miatt oly sokan fordítottak, fordítanak hátat a közéletnek.
Erőegyesítés helyett kiszorítósdi zajlik ott, ahol létfontosságú lenne az együttműködés, máshol pedig az egészséges verseny lefújása borítja ki a bilit.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt kapott nagy pofont meghatározó alakjától, Portik Vilmostól. Az előválasztáson dicséretesen szereplő, „jól felépített” politikus váratlan lemondásakor saját kudarcaként nevezte meg azt, hogy nem jött létre a teljes körű helyi összefogás, ugyanis szerinte hiba volt hagyni, hogy a pártok országos vezetői egyezkedjenek – eredménytelenül – a vásárhelyi helyzetről. Őt követte Jakab István városi elnök is, aki elmondása szerint nem tud politikai utasítások, elvárások játékszere lenni.
Gyergyószentmiklóson tucatnyi RMDSZ-tagnál ütötte ki a biztosítékot, hogy a Magyar Polgári Párttal kötött paktum miatt nem indíthatnak polgármesterjelöltet, sőt a tanácsosi listát sem helyben állíthatják össze. A székelyföldi városban ráadásul odáig fajult a konfliktus, hogy a felháborodott „lázadók” nagy része besorolt egy nemrég – éppen Vásárhelyen – alapított pártba, és kihívóként elindul a választásokon.
Ami a marosvásárhelyi és a gyergyószentmiklósi példában közös: a személyes célok, a helyi elképzelések összeegyeztethetetlennek bizonyultak az országos vezetőségek döntéseivel. Vásárhelyen ismét megmutatkozott, hogy a magasztos elvek képtelenek felülírni a megátalkodott pártérdekeket, míg a gyergyóiakra nem tudtak felülről ráerőszakolni egy csonka, sántító együttműködést.
A központ joggal kérhetné számon a pártfegyelmet, a lojalitást abban az esetben, ha a békétlenkedők felháborodása nem lenne jogos. Hogy kinek van igaza? Sajnos az erdélyi magyar politika is egyre több féligazságot termel, a teljesség hiányáért pedig mindig a másik a felelős. Erről akarnak minduntalan meggyőzni – nem csoda, ha egyeseknek elegük lesz.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 2.
Összetartozást hirdető kórustalálkozó
Harmincadik alkalommal rendezték meg szombaton a gyergyói főesperesi kerület egyházi énekkarainak találkozóját. Tizennégy kórus mutatkozott be Gyergyóújfaluban.
Szombaton délelőtt szentmisével kezdődött a Kájoni János nevét viselő kórustalálkozó az újfalvi templomban, majd sorra léptek a hallgatóság elé a körzet énekkarai. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Alfalu, Kilyénfalva, Remete, Ditró, Újfalu, Tölgyes, Maroshévíz, Borszék kórusai mellett Gyergyószentmiklósról a Szent Miklós, a Szent István, illetve az örmény katolikus plébánia kórusai vettek részt az eseményen.
„Színvonalas volt a kórusok szereplése, az énekkarok jól felkészültek, mindegyiken érződik a munka” – összegzett Bíró Zsolt karnagy. A szentmiklósi örmény plébánia énekkarának vezetőjeként mondta el, nagyon sok próba előzi meg a fellépéseket, amelyek – templomi kórusokról lévén szó – általában heti gyakorisággal vannak.
A szombati rendezvényen vélhetően minden résztvevő megérezhette az összhangzást, közös tevékenységük révén pedig bizonyára az összetartozást is. Ehhez a szervező Tankó Géza újfalvi plébános és Molnár Sándor kántor, karvezető külön alkalmat is biztosított, az ebéd mellett beszélgetésre is alkalmat teremtve a mintegy 350 résztvevőnek.
A Kájoni János Kórustalálkozó vándorzászlaja egy évig az újfalvi egyházkórusnál marad, jövőben a 31. találkozót szervező kilyénfalvi énekkarhoz kerül.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
Harmincadik alkalommal rendezték meg szombaton a gyergyói főesperesi kerület egyházi énekkarainak találkozóját. Tizennégy kórus mutatkozott be Gyergyóújfaluban.
Szombaton délelőtt szentmisével kezdődött a Kájoni János nevét viselő kórustalálkozó az újfalvi templomban, majd sorra léptek a hallgatóság elé a körzet énekkarai. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Alfalu, Kilyénfalva, Remete, Ditró, Újfalu, Tölgyes, Maroshévíz, Borszék kórusai mellett Gyergyószentmiklósról a Szent Miklós, a Szent István, illetve az örmény katolikus plébánia kórusai vettek részt az eseményen.
„Színvonalas volt a kórusok szereplése, az énekkarok jól felkészültek, mindegyiken érződik a munka” – összegzett Bíró Zsolt karnagy. A szentmiklósi örmény plébánia énekkarának vezetőjeként mondta el, nagyon sok próba előzi meg a fellépéseket, amelyek – templomi kórusokról lévén szó – általában heti gyakorisággal vannak.
A szombati rendezvényen vélhetően minden résztvevő megérezhette az összhangzást, közös tevékenységük révén pedig bizonyára az összetartozást is. Ehhez a szervező Tankó Géza újfalvi plébános és Molnár Sándor kántor, karvezető külön alkalmat is biztosított, az ebéd mellett beszélgetésre is alkalmat teremtve a mintegy 350 résztvevőnek.
A Kájoni János Kórustalálkozó vándorzászlaja egy évig az újfalvi egyházkórusnál marad, jövőben a 31. találkozót szervező kilyénfalvi énekkarhoz kerül.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. május 2.
Szülőföldön maradva létjogosultságot adni a templomnak
A munkások védőszentjének emléknapján, május elsején Munkás Szent József tiszteletére szentelték fel a gyergyószentmiklósi új templomot. A templomszentelő szertartást Tamás József gyulafehérvári segédpüspök végezte.
A szentelési szertartás elején Tamás József segédpüspök Portik Hegyi Kelemen főesperestől vette át az új templom kulcsát, és kinyitva ajtaját, a papsággal és a hívekkel együtt vonult az istenházába. A keresztség emlékére a vízszentelés következett – a püspök a szentelt vízzel hintette meg a gyülekezetet és a templom falait, majd elkezdődött az ünnepi szentmise.
„A jövő fogja bebizonyítani azt, hogy volt-e értelme a Munkás Szent József-templom felépítésének” – fogalmazott prédikációjában a püspök. Mint kifejtette, a gyergyói új templom akkor nyer létjogosultságot, ha az itt élők szülőföldjükön maradnak, ha utódokról gondoskodnak, és ha vasárnapról vasárnapra benépesítik Isten házát.
A szertartás szerint a litániát követően a templomért és annak leendő közösségéért imádkozott a főpásztor, majd az oltárnak a benedikálása következett. Ezt követte a templom falainak krizmával való megkenése, majd a templom megvilágítása. A ceremónia következő lépésében a püspök tömjénnel füstölte meg az oltárt és a híveket, ezt követően pedig megáldotta a templom védőszentjének szobrát. A szentmise az oltáron történő első Eukarisztia-áldozat bemutatásával folytatódott. A szentáldozást követően az Oltáriszentséget ünnepélyesen a szentségszekrénybe helyezték. Ekkor kigyúlt az örökmécses, jelezve, hogy ezentúl Krisztus állandóan jelen lesz itt a kenyér és a bor színe alatt.
Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános ismertette, az új istenháza megközelítőleg 1,1 millió lejből épült fel. Az összeg 43 százalékát Hargita Megye Tanácsa biztosította pályázatok útján, Gyergyószentmiklós önkormányzata 12 százalékkal járult hozzá a munkálatokhoz, 11 százaléknyi összeget a magyar állam, illetve a testvérvárosok biztosítottak. A fennmaradó rész, az összérték 34 százaléka a gyergyószentmiklósi közösség hozzájárulásából gyűlt össze.
A támogatók részéről többek között Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szólt az egybegyűltekhez, az összefogás fontosságára hívva fel a figyelmet. „Ha nyugatra nézünk, láthatjuk, hogy a liberalizmus olyan mértékben törli ki az értékeket az életünkből, hogy ott már templomot nem építenek, hanem a meglévőket jó esetben átalakítják múzeumnak, de sokszor mulatóhelyekké, kocsmákká. Ha nyugatra tekintünk, azt látjuk, hogy a család, a férfi és nő kapcsolata már nem érték. Azonos neműek házasodhatnak össze, fogadhatnak örökbe gyereket, és rúgják fel a természetnek minden törvényét” – mutatott rá.
A Munkás Szent József-templomban legközelebb május 5-én, csütörtökön délután 5 órától lesz szentmise. A továbbiakban csütörtökönként ugyanebben az időpontban, illetve vasárnaponként reggel fél 9-től várják szentmisére a híveket.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
A munkások védőszentjének emléknapján, május elsején Munkás Szent József tiszteletére szentelték fel a gyergyószentmiklósi új templomot. A templomszentelő szertartást Tamás József gyulafehérvári segédpüspök végezte.
A szentelési szertartás elején Tamás József segédpüspök Portik Hegyi Kelemen főesperestől vette át az új templom kulcsát, és kinyitva ajtaját, a papsággal és a hívekkel együtt vonult az istenházába. A keresztség emlékére a vízszentelés következett – a püspök a szentelt vízzel hintette meg a gyülekezetet és a templom falait, majd elkezdődött az ünnepi szentmise.
„A jövő fogja bebizonyítani azt, hogy volt-e értelme a Munkás Szent József-templom felépítésének” – fogalmazott prédikációjában a püspök. Mint kifejtette, a gyergyói új templom akkor nyer létjogosultságot, ha az itt élők szülőföldjükön maradnak, ha utódokról gondoskodnak, és ha vasárnapról vasárnapra benépesítik Isten házát.
A szertartás szerint a litániát követően a templomért és annak leendő közösségéért imádkozott a főpásztor, majd az oltárnak a benedikálása következett. Ezt követte a templom falainak krizmával való megkenése, majd a templom megvilágítása. A ceremónia következő lépésében a püspök tömjénnel füstölte meg az oltárt és a híveket, ezt követően pedig megáldotta a templom védőszentjének szobrát. A szentmise az oltáron történő első Eukarisztia-áldozat bemutatásával folytatódott. A szentáldozást követően az Oltáriszentséget ünnepélyesen a szentségszekrénybe helyezték. Ekkor kigyúlt az örökmécses, jelezve, hogy ezentúl Krisztus állandóan jelen lesz itt a kenyér és a bor színe alatt.
Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános ismertette, az új istenháza megközelítőleg 1,1 millió lejből épült fel. Az összeg 43 százalékát Hargita Megye Tanácsa biztosította pályázatok útján, Gyergyószentmiklós önkormányzata 12 százalékkal járult hozzá a munkálatokhoz, 11 százaléknyi összeget a magyar állam, illetve a testvérvárosok biztosítottak. A fennmaradó rész, az összérték 34 százaléka a gyergyószentmiklósi közösség hozzájárulásából gyűlt össze.
A támogatók részéről többek között Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szólt az egybegyűltekhez, az összefogás fontosságára hívva fel a figyelmet. „Ha nyugatra nézünk, láthatjuk, hogy a liberalizmus olyan mértékben törli ki az értékeket az életünkből, hogy ott már templomot nem építenek, hanem a meglévőket jó esetben átalakítják múzeumnak, de sokszor mulatóhelyekké, kocsmákká. Ha nyugatra tekintünk, azt látjuk, hogy a család, a férfi és nő kapcsolata már nem érték. Azonos neműek házasodhatnak össze, fogadhatnak örökbe gyereket, és rúgják fel a természetnek minden törvényét” – mutatott rá.
A Munkás Szent József-templomban legközelebb május 5-én, csütörtökön délután 5 órától lesz szentmise. A továbbiakban csütörtökönként ugyanebben az időpontban, illetve vasárnaponként reggel fél 9-től várják szentmisére a híveket.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. május 3.
A térséget képviselik a Székely Fesztiválon
Gyergyószentmiklós turisztikai célpontszerepét népszerűsíti, kézművesek és hagyományos élelmiszerek készítői is bemutatkoznak a csütörtöktől vasárnapig tartó budapesti Székely Fesztiválon.
A város kiállítóhelyét turisztikai vásárokon érdekessé tevő medve már megérkezett Budapestre, és készülődnek a gyergyószéki kiállítók is – mondta el Rusu Róbert, a gyergyószentmiklósi turisztikai iroda munkatársa. Az érdeklődőknek a város és a környék vendéglátását, látnivalóit hirdető idei turisztikai katalógust viszik. A fesztiválon Gyergyószéket elsősorban kézművesek és a térségre jellemző élelmiszereket készítők képviselik, például Páll Etelka szőtteseivel, a Székely Falat különleges húskészítményeivel lesz jelen, de kapható lesz a helyszínen tekerőpataki sajt is.
A gyergyószentmiklósi turisztikai iroda fő célja a kapcsolatépítés, és remélik, hogy a kézművesek portékái is felkeltik az érdeklődést a budapestiek számára. A Hargita megyét népszerűsítő pénteki napon egy előadáson sor kerül a város és a térség bemutatására – tájékoztatott Rusu Róbert. A városvezetés emellett meghívót kapott a csütörtöki zárt körű konferenciára is, amelyen Székelyföld gyógyturizmusáról értekeznek majd a meghívottak. Ezen Czink Attila megbízott alpolgármester lesz jelen. A városunkból elszármazottaknak itthoni ízelítőt is visz a csapat – helyi falatokat is terveznek megkóstoltatni.
A Székely Fesztiválon az Udvarhelyi Híradó Kft. is jelen lesz önálló kiállítóhellyel, ahol kiadványainkkal ismerkedhetnek az érdeklődők.
A Székely Fesztivál az elmúlt év sikeres rendezvénye után, május 5-8. között másodszor kerül sorra a budapesti Millenárison. A „gasztrokulturális majális” célja bemutatni az anyaországban élők számára a mai Székelyföldet minden értékével együtt.
Az első napon Székelyföld gyógyturizmusa címmel a szakma részére szerveznek konferenciát. Pénteken, szombaton és vasárnap a kultúra, a gasztronómia és a kézművesek mutatják meg értékeiket. Emellett természetesen igazi székely vendégszeretettel várják a nagyvilágban szétszóródott honfitársakat is. A három nap során a látogatók megcsodálhatják a székely kultúrát és gasztronómiát, énekelhetnek és táncolhatnak, megkóstolhatnak kézműves ételeket és italokat, de ami talán a legfontosabb, megismerhetik a székely és csángó embert virtusával, észjárásával együtt – olvasható a rendezvény felhívásában.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
Gyergyószentmiklós turisztikai célpontszerepét népszerűsíti, kézművesek és hagyományos élelmiszerek készítői is bemutatkoznak a csütörtöktől vasárnapig tartó budapesti Székely Fesztiválon.
A város kiállítóhelyét turisztikai vásárokon érdekessé tevő medve már megérkezett Budapestre, és készülődnek a gyergyószéki kiállítók is – mondta el Rusu Róbert, a gyergyószentmiklósi turisztikai iroda munkatársa. Az érdeklődőknek a város és a környék vendéglátását, látnivalóit hirdető idei turisztikai katalógust viszik. A fesztiválon Gyergyószéket elsősorban kézművesek és a térségre jellemző élelmiszereket készítők képviselik, például Páll Etelka szőtteseivel, a Székely Falat különleges húskészítményeivel lesz jelen, de kapható lesz a helyszínen tekerőpataki sajt is.
A gyergyószentmiklósi turisztikai iroda fő célja a kapcsolatépítés, és remélik, hogy a kézművesek portékái is felkeltik az érdeklődést a budapestiek számára. A Hargita megyét népszerűsítő pénteki napon egy előadáson sor kerül a város és a térség bemutatására – tájékoztatott Rusu Róbert. A városvezetés emellett meghívót kapott a csütörtöki zárt körű konferenciára is, amelyen Székelyföld gyógyturizmusáról értekeznek majd a meghívottak. Ezen Czink Attila megbízott alpolgármester lesz jelen. A városunkból elszármazottaknak itthoni ízelítőt is visz a csapat – helyi falatokat is terveznek megkóstoltatni.
A Székely Fesztiválon az Udvarhelyi Híradó Kft. is jelen lesz önálló kiállítóhellyel, ahol kiadványainkkal ismerkedhetnek az érdeklődők.
A Székely Fesztivál az elmúlt év sikeres rendezvénye után, május 5-8. között másodszor kerül sorra a budapesti Millenárison. A „gasztrokulturális majális” célja bemutatni az anyaországban élők számára a mai Székelyföldet minden értékével együtt.
Az első napon Székelyföld gyógyturizmusa címmel a szakma részére szerveznek konferenciát. Pénteken, szombaton és vasárnap a kultúra, a gasztronómia és a kézművesek mutatják meg értékeiket. Emellett természetesen igazi székely vendégszeretettel várják a nagyvilágban szétszóródott honfitársakat is. A három nap során a látogatók megcsodálhatják a székely kultúrát és gasztronómiát, énekelhetnek és táncolhatnak, megkóstolhatnak kézműves ételeket és italokat, de ami talán a legfontosabb, megismerhetik a székely és csángó embert virtusával, észjárásával együtt – olvasható a rendezvény felhívásában.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
2016. május 6.
Fiatal történészek tanácskoztak Nagyváradon
Kétnyelvű előadásokkal kezdték lebontani a magyar és román történetírás közti falat.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg Nagyváradon 2016. április 28-29. között az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciát. Az ülésszak témája: Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban volt. A rendezvényt a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete a Nagyváradi Egyetem Történelem tanszékével közösen szervezte.
Párbeszéd kialakítása a cél
A magyar és román nyelvű konferenciát a Nagyváradi Egyetem Egyetemi Könyvtárának konferenciatermében nyitották meg. A meghívottakat Tőtős Áron, történész, doktorandusz (ELTE), a rendezvény ötletgazdája és főszervezője köszöntötte. Megnyitó beszédében elmondta “híd kívánunk lenni, amely összekapcsolja az Erdély történetével foglalkozó román, magyar, illetve más nyelven beszélő kutatókat. E mellett tettük le a voksunkat azzal, hogy két nyelven szerveztük meg a konferenciát. Célunk a szakmai alapon nyugvó párbeszéd és a közös munka kialakítása.” Hozzátette, hogy nem „sok olyan rendezvény létezik, amely kimondottan az Erdély történetét kutató személyeket, azon belül pedig a doktoranduszokat célozza meg, függetlenül attól, hogy ki milyen nyelvét beszél”. A Nagyváradi Egyetem Történelemtudományi Tanszékének részéről az egybegyülteket dr. Gabriel Moisa egyetemi tanár köszöntötte. A román történetírásra és Románia 1945 utáni időszakára specializálódott történész rámutatott „nem kis dolog, hogy azon koordináták mentén találkozzunk, amelyek összekötnek bennünket”, utalva azokra a történészekre, „akik lelkiismeretesen, szakmai kritériumok mentén vizsgálják a történelmet”. Beszédében kiemelte, hogy „nem járhatunk külön utakon, ha tisztességesen vizsgáljuk a történelmet”. Az általa tartott plenáris előadás témája Erdély története a román historiográfiában volt, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra. Állítása szerint az 1945 utáni időszak Erdélyre vonatkozó történetírásának irányát többé-kevésbé a hatóságok határozták meg. A nemzeti eszmék terjesztésére, politikai célokra használták fel. A történelem a kommunista ideológia nyomása alatt íródott.
A résztvevő doktorandusz és néhány még felvételi előtt álló végzős magiszteri hallgató egy-két kivételtől eltekintve erdélyi születésű vagy kötődésű, akik tanulmányaikat, kutatásaikat a Babeș-Bolyai és Eötvös Lóránd Tudományegyetemeken, a Nagyváradi Egyetemen, a Román Tudományos Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetében vagy az Eszterházy Károly Főiskolán végzik. A sokszínű előadások tematikájukat tekintve felölelték mind az államot és egyházat, mind az urbanizációt, térszerkezetet, építészettörténetet, népesedési folyamatokat, mint a társadalmat, eliteket vagy éppen a hadászatot.
Kétnyelvű előadások és élénk vita
A rendezvény folytatásaként sor került az 1. és a 2. szekció előadásaira. A tagozatokat a rendezvény meghívottja, dr. Pál Judit egyetemi tanár, történész a Babeș- Bolyai Tudományegyetem oktatója vezette. Demjén Andrea, a Román Akadémia George Bariţiu Történeti Intézet Doktori Iskola ( Kolozsvár) doktorandusza és egyben a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton múzeum munkatársa a történetírás egyik elhanyagolt területét, az erdélyi vesztegintézeteket mutatta be. Részletesebben a Gyergyószentmiklóshoz közeli, Moldva felé vezető úton elhelyezkedő pricskei intézet adatait rekonstruálta bevonva a georadaros felméréseket, a régészeti kutatásokat (2009-2013, 2015), az archeozoológiai vizsgálatokat, az írott forrásokat, grafikai megjelenítéseket. Mint kiderült, a 18. század második felében virágzó pricskei vesztegintézet fontos adatokkal szolgál a Habsburg-kori Kelet-Erdély anyagi kultúrájának megismeréséhez, valamint a kevéssé népszerű újkori régészet fontosságára is felhívja a figyelmet.
Cristian Culiciu, a Nagyváradi Egyetem történész doktorandusza a sajtó hírközléseire alapozva a nagyváradi felsőoktatás 1963-1989 közötti helyzetét vázolta fel. Az 1780-1934 közt működő váradi Jogi Akadémia mellett a helyi Tanítóképzőről (1963-1974) és technikai (mérnöki, mechanikai) képzésről (1974-1989) is szó esett, felvillantva a diákok melléktevékenységeit (kulturális és sportélet, irodalmi körök, újságírás).
Bartha Zoltán, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Ökumené Doktori Iskola (Református Hitoktatói Kar) hallgatója a 18. századi erdélyi nemesség felekezetváltási okait vizsgálta meg, kiemelve a rang, hivatal könnyebb megszerzése, vallási meggyőződés helyett a szerelmet indító tényezőket. Példaként a korabeli botrányhős, Macskási Krisztina esetét hozta fel, aki válóperbe kezdett első férjével, Bethlen Istvánnal, mert beleszeretett Váradi Istvánba. Bethlen halála után hozzá is ment Váradihoz, de ez a házasság se tartott sokáig. A protestáns Macskási Bécsben áttért a katolikus vallásra, így házasságát érvénytelenítették és hozzá mehetett harmadik és egyben utolsó férjéhez, Dósa Mihályhoz. Macskási Krisztina lánya, Julianna lemásolta anyja hibáit.
Ladó Ágota, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum munkatársa az 1876-os megyerendezés okán falusias jellegét leküzdő Csíkszereda két főutcájának – az egykori és mai Kossuth –, illetve az egykori Vár–, majd Apafi–, mai Petőfi utcának – a századfordulón történt átalakulását igyekezte körvonalazni 1916–ig, esettanulmányként kiemelve dr. Fejér Antal ügyvéd Vár utcai házának építését.
Erdély a magyar historiográfiában
A konferencia másnap a Continental Hotel konferencia termében folytatódott. A napot dr. Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének osztályvezető plenáris előadása nyitotta meg. Előadásának középpontjában Erdély, Románia és a romániai magyar kisebbség történetével foglalkozó 1989 utáni magyar nyelvű szakirodalom nagy témái és kutatási programjai álltak. Expozéjában elsőként Erdély helyzetét körvonalazta a magyar historiográfiában. Szerinte 1918 előtt Erdély a magyar történetírás szerves részét képezte, 1918 után pedig mind a magyar, mind a román historiográfiát erősíti. Az 1989 utáni időszak kapcsán kiemelte a forráskiadások jelentőségét, amely elsősorban az Erdélyi Múzeum Egyesület nevéhez köthető, de itt is elsősorban a középkor és a koraújkor dominál. Kitért az általa „demitizálóknak” nevezett történészek munkásságára is. Megindult vagy folytatódott a különböző problémák feltárása, úgy mint intézménytörténet, helyi közösség működése, emlékezet, örökségesítés, történeti demográfia stb. Az előadás folytatásában röviden összegezte, hogyan tematizálódik Erdély, a románok, az erdélyi magyarság; 1920 után hogyan alakult a román-magyar viszony, a romániai magyar kisebbség története. Bárdi Nándor kifejtette azon álláspontját is, miszerint a román- és magyar történetírás közötti párbeszéd kialakításáért sokat tehetne a társadalomtörténet, a magyar szakkönyvek román nyelvű megjelentetése.
A plenáris előadások után a szekciók kerültek sorra. Kajtár Gyöngyvér, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója 1600/1601 telének kolozsvári koldusválságát ismertette a hallgatósággal. A 15 éves háború, a rossz időjárás rengeteg menekültet szabadított Kolozsvárra. A város szegénygondozó politikáját ebben az időszakban már nem az egyház, hanem a százférfiak tanácsa és az egyházi vagyon adminisztrátorai (egyházfiak) irányították (koldusokról való lista készítése, ispotályok működtetése, adománygyűjtés és -osztás, temetés), emellett a reformáció is átalakította a szegénységgondozás kérdéséről való elképzeléseket.
Markaly Aranka, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója és egyben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum , az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport munkatársa, doktorandusz előadásában rámutatott arra, hogy az egyes mikroközösségek termékenységtörténete egyre népszerűbb kutatási téma. Ezúttal a borsa-völgyi Kide református közösségének házas termékenységét vizsgálta meg a 20. századra fókuszálva. Az elemzéshez népszámlálási kiadványokon túl az egyházközösség anyakönyveit és családkönyveit is felhasználta. Ismertette Kide alapvető demográfiai mutatóit: a népességszám változását, a születések, a halálozások és a vándorlás alakulását, majd a családrekonstitúciós módszer alkalmazásával rámutatott a gyermekvállalás csökkenésének helyi folyamatára. Szabó Csongor, az ELTE doktorandusza a magyarság a két világháború közötti (1919–1939) romániai választásokon történt szerepléséről értekezett. Szó esett a választási rendszerekről (egyéni kerületi, „prémiumos”, korporatív választási rendszerről), választási törvényekről, kampányokról, választási visszaélésekről, eredményekről, szavazóbázisokról.
Lőrinczi Dénes, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója az impériumváltás folyamatát mutatta be-munkatársa a 17. századi csíkszéki nemességről nyújtott átfogó képet, kiindulva az 1562-es segesvári országgyűlés határozataitól, eljutva 1685-ig. Értelmezte a primor (főnép) fogalmát, családi/rokoni kapcsolatokat, hatalmaskodásokat, az erdélyi fejedelmek székely nemességgel szembeni politikáját, a kor anyagi kultúráját.
Koloh Gábor 20. századra fókuszálva. Az elemzéshez népszámlálási kiadványokon túl az egyházközösség anyakönyveit és családkönyveit is felhasználta. Ismertette Kide alapvető demográfiai mutatóit: a népességszám változását, a születések, a halálozások és a vándorlás alakulását, majd a családrekonstitúciós módszer alkalmazásával rámutatott a gyermekvállalás csökkenésének helyi folyamatára. Háromszéken, kitérve a Magyar Nemzeti Tanács háromszéki tagozatára, a román katonai megszállásra, a román Kormányzótanács háromszéki működésére, a helyi elit és közigazgatási apparátus átalakítására, a város arculatának átfestésére, iskolákat és egyházakat érintő intézkedésekre, a Magyar Szövetség háromszéki szervezetének megalakulására.
Balogh Zsuzsánna, az ELTE doktorandusz hallgatója Bornemissza Kata, egy 17. századi nemesasszony életét mutatta be (elsősorban leveleinek tartalmára támaszkodva), akit a történetírás háttérbe szorított testvére, a fejedelemasszony Bornemissza Anna, valamint második férje, Bánffy Dénes és fia, a későbbi gubernátor, Bánffy György alakja miatt. Bornemissza Kata kétszer házasodott, első férje Bethlen Mihály, második férje Bánffy Dénes. A politikai kérdésekben meglehetősen jól informált volt, gazdaságát hozzáértéssel irányította, sokat utazgatott birtokain, második férjéhez mindvégig hű maradt.
Bélfenyéri Tamás-János, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója I. Imre, az utolsó Árpád-házi váradi püspök (1297–1317) életútját vizsgálta meg. Útja (származás, egyetemjárás, papi pálya) a püspöki székig csak feltételezésekbe bocsátkozva rajzolható meg. Püspökként előbb III. Andrást, majd a cseh Vencelt, végül I. Károlyt támogatta. Hozzá köthető a káptalan vásárvámjogának megvédése, a belényesi aranybányák 1/3 jövedelmének a káptalannak juttatása, Várad város lakóinak terményadó csökkentése, a püspöktársak megvédelmezése (Csák Máté hatalmaskodásával szemben, fellép Máramaros vármegye erdélyi püspökséghez tartozása érdekében), tanúskodás az erdélyi káptalan és a plébánosok, szász dékánok közti 1308-as peren, a debreceni Szent András templom felszentelése és építtetése (?).
Nagy Andor, az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa a 17. századi brassói szász családok, különösen az elit történetének rekonstruálása érdekében a Joseph Trausch (1795–1871) brassói irodalomtörténész által összegyűjtött alkalmi szövegek gyűjteményét elemezte, amely jelenleg a brassói Fekete-templom Levéltárában (Evangelische Kirche Augsburgischen Bekenntnisses (A.B.) Kronstadt - Archiv der Honterusgemeinde) található. Az alkalmi nyomtatványokat az emberi élet különféle eseményei kapcsán készítették (peregrináció, házasság, haláleset, stb.) és maguk a kortársak (hozzátartozók, barátok) írták.
Izsák Anikó-Borbála, az ELTE BTK MA-s hallgatója rámutatott arra, hogy a történetírásban a romániai katolikus egyházról folyó diskurzust eddig az egyházi vagyon és a hitvallásos iskolák ellen intézett támadások uralták. Előadásában sematizmusok, naptárak, repertóriumok, egyházi lapok, jegyzőkönyvek segítségével az 1930-as évek katolikus egyházi elitjének, az egyház világi önkormányzatának, az Erdélyi Római Katolikus Státusnak (1932-től Egyházmegyei Tanács), Erdélyi Katolikus Akadémiának, Erdélyi Egyházmegyei Cenzúrahivatal, Erdélyi Tudósító vizsgálatára vállalkozott a pápai tanítások bevonásával is.
Hámori Péter, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet tudományos kutatója Észak-Erdély 1940-1942 közötti gazdasági helyzetét járta körül előadásában. A visszacsatolásnál felmerülő pénzügyi, jogi, a tulajdonosi és felügyeleti köri problémákra; a részvénytárságok kérdésére, és mindenekelőtt a nyersanyag-ellátás és a termelés ügyeire tért ki oral history kutatásait felhasználva.
Ladó Árpád-Gellért, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója a XIV. századi (Anjou-kori) magyar katonai felszereléseket (sisak, páncél, kard, tőr stb.) mutatta be, különös tekintettel az e században lezajló nagy, páncélzatfejlődési folyamatra, többek között a Szent László legenda fennmaradt freskói és a Képes Krónika miniatúrái alapján. Írott forrásokat, régészeti leleteket, művészettörténeti értelmezéseket, európai tárgyi analógiákat egyaránt felhasznált kutatásában. Megállapította, hogy a XIV. századi magyar sereg legütőképesebb eleme, a nehézlovasság, felszerelésében szinkronban volt az európai fejlődési trendekkel, a könnyűlovasság pedig egyedi vonásaival tűnt ki.
Folytatást is terveznek
A konferencia résztvevőinek aktív érdeklődése mellett nem maradhatott el a várlátogatás sem. A várat Mihálka Nándor nagyváradi régész-történész mutatta be. Az érdeklődő közönség megtekinthette a nemrég felújított és funkciójában is megújult történelmi örökséget.
A kétnapos tudományos ülésszakot Tőtős Áron főszervező és Székely Tünde, a Romániai Magyar Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke zárta. Előbbi, miután röviden összegezte a rendezvény tapasztalatait, ígéretet tett, hogy amennyiben szakmailag színvonalas munkák születnek az előadásokból, úgy tanulmánykötet formájában is közzéteszik. A konferenciát jövőre is meg kívánják szervezni. Utóbbi röviden ismertette a RODOSZ felépítését, célját, illetve kitért a legfontosabb rendezvényekre is, amelyek jelen konferenciával is gazdagodtak. A rendezvényt Magyarország Kormányának Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Balassi Intézet Márton Szakkollégium támogatta.
Bélfenyéri Tamás
Transindex.ro
Kétnyelvű előadásokkal kezdték lebontani a magyar és román történetírás közti falat.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg Nagyváradon 2016. április 28-29. között az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciát. Az ülésszak témája: Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban volt. A rendezvényt a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete a Nagyváradi Egyetem Történelem tanszékével közösen szervezte.
Párbeszéd kialakítása a cél
A magyar és román nyelvű konferenciát a Nagyváradi Egyetem Egyetemi Könyvtárának konferenciatermében nyitották meg. A meghívottakat Tőtős Áron, történész, doktorandusz (ELTE), a rendezvény ötletgazdája és főszervezője köszöntötte. Megnyitó beszédében elmondta “híd kívánunk lenni, amely összekapcsolja az Erdély történetével foglalkozó román, magyar, illetve más nyelven beszélő kutatókat. E mellett tettük le a voksunkat azzal, hogy két nyelven szerveztük meg a konferenciát. Célunk a szakmai alapon nyugvó párbeszéd és a közös munka kialakítása.” Hozzátette, hogy nem „sok olyan rendezvény létezik, amely kimondottan az Erdély történetét kutató személyeket, azon belül pedig a doktoranduszokat célozza meg, függetlenül attól, hogy ki milyen nyelvét beszél”. A Nagyváradi Egyetem Történelemtudományi Tanszékének részéről az egybegyülteket dr. Gabriel Moisa egyetemi tanár köszöntötte. A román történetírásra és Románia 1945 utáni időszakára specializálódott történész rámutatott „nem kis dolog, hogy azon koordináták mentén találkozzunk, amelyek összekötnek bennünket”, utalva azokra a történészekre, „akik lelkiismeretesen, szakmai kritériumok mentén vizsgálják a történelmet”. Beszédében kiemelte, hogy „nem járhatunk külön utakon, ha tisztességesen vizsgáljuk a történelmet”. Az általa tartott plenáris előadás témája Erdély története a román historiográfiában volt, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra. Állítása szerint az 1945 utáni időszak Erdélyre vonatkozó történetírásának irányát többé-kevésbé a hatóságok határozták meg. A nemzeti eszmék terjesztésére, politikai célokra használták fel. A történelem a kommunista ideológia nyomása alatt íródott.
A résztvevő doktorandusz és néhány még felvételi előtt álló végzős magiszteri hallgató egy-két kivételtől eltekintve erdélyi születésű vagy kötődésű, akik tanulmányaikat, kutatásaikat a Babeș-Bolyai és Eötvös Lóránd Tudományegyetemeken, a Nagyváradi Egyetemen, a Román Tudományos Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetében vagy az Eszterházy Károly Főiskolán végzik. A sokszínű előadások tematikájukat tekintve felölelték mind az államot és egyházat, mind az urbanizációt, térszerkezetet, építészettörténetet, népesedési folyamatokat, mint a társadalmat, eliteket vagy éppen a hadászatot.
Kétnyelvű előadások és élénk vita
A rendezvény folytatásaként sor került az 1. és a 2. szekció előadásaira. A tagozatokat a rendezvény meghívottja, dr. Pál Judit egyetemi tanár, történész a Babeș- Bolyai Tudományegyetem oktatója vezette. Demjén Andrea, a Román Akadémia George Bariţiu Történeti Intézet Doktori Iskola ( Kolozsvár) doktorandusza és egyben a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton múzeum munkatársa a történetírás egyik elhanyagolt területét, az erdélyi vesztegintézeteket mutatta be. Részletesebben a Gyergyószentmiklóshoz közeli, Moldva felé vezető úton elhelyezkedő pricskei intézet adatait rekonstruálta bevonva a georadaros felméréseket, a régészeti kutatásokat (2009-2013, 2015), az archeozoológiai vizsgálatokat, az írott forrásokat, grafikai megjelenítéseket. Mint kiderült, a 18. század második felében virágzó pricskei vesztegintézet fontos adatokkal szolgál a Habsburg-kori Kelet-Erdély anyagi kultúrájának megismeréséhez, valamint a kevéssé népszerű újkori régészet fontosságára is felhívja a figyelmet.
Cristian Culiciu, a Nagyváradi Egyetem történész doktorandusza a sajtó hírközléseire alapozva a nagyváradi felsőoktatás 1963-1989 közötti helyzetét vázolta fel. Az 1780-1934 közt működő váradi Jogi Akadémia mellett a helyi Tanítóképzőről (1963-1974) és technikai (mérnöki, mechanikai) képzésről (1974-1989) is szó esett, felvillantva a diákok melléktevékenységeit (kulturális és sportélet, irodalmi körök, újságírás).
Bartha Zoltán, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Ökumené Doktori Iskola (Református Hitoktatói Kar) hallgatója a 18. századi erdélyi nemesség felekezetváltási okait vizsgálta meg, kiemelve a rang, hivatal könnyebb megszerzése, vallási meggyőződés helyett a szerelmet indító tényezőket. Példaként a korabeli botrányhős, Macskási Krisztina esetét hozta fel, aki válóperbe kezdett első férjével, Bethlen Istvánnal, mert beleszeretett Váradi Istvánba. Bethlen halála után hozzá is ment Váradihoz, de ez a házasság se tartott sokáig. A protestáns Macskási Bécsben áttért a katolikus vallásra, így házasságát érvénytelenítették és hozzá mehetett harmadik és egyben utolsó férjéhez, Dósa Mihályhoz. Macskási Krisztina lánya, Julianna lemásolta anyja hibáit.
Ladó Ágota, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum munkatársa az 1876-os megyerendezés okán falusias jellegét leküzdő Csíkszereda két főutcájának – az egykori és mai Kossuth –, illetve az egykori Vár–, majd Apafi–, mai Petőfi utcának – a századfordulón történt átalakulását igyekezte körvonalazni 1916–ig, esettanulmányként kiemelve dr. Fejér Antal ügyvéd Vár utcai házának építését.
Erdély a magyar historiográfiában
A konferencia másnap a Continental Hotel konferencia termében folytatódott. A napot dr. Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének osztályvezető plenáris előadása nyitotta meg. Előadásának középpontjában Erdély, Románia és a romániai magyar kisebbség történetével foglalkozó 1989 utáni magyar nyelvű szakirodalom nagy témái és kutatási programjai álltak. Expozéjában elsőként Erdély helyzetét körvonalazta a magyar historiográfiában. Szerinte 1918 előtt Erdély a magyar történetírás szerves részét képezte, 1918 után pedig mind a magyar, mind a román historiográfiát erősíti. Az 1989 utáni időszak kapcsán kiemelte a forráskiadások jelentőségét, amely elsősorban az Erdélyi Múzeum Egyesület nevéhez köthető, de itt is elsősorban a középkor és a koraújkor dominál. Kitért az általa „demitizálóknak” nevezett történészek munkásságára is. Megindult vagy folytatódott a különböző problémák feltárása, úgy mint intézménytörténet, helyi közösség működése, emlékezet, örökségesítés, történeti demográfia stb. Az előadás folytatásában röviden összegezte, hogyan tematizálódik Erdély, a románok, az erdélyi magyarság; 1920 után hogyan alakult a román-magyar viszony, a romániai magyar kisebbség története. Bárdi Nándor kifejtette azon álláspontját is, miszerint a román- és magyar történetírás közötti párbeszéd kialakításáért sokat tehetne a társadalomtörténet, a magyar szakkönyvek román nyelvű megjelentetése.
A plenáris előadások után a szekciók kerültek sorra. Kajtár Gyöngyvér, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója 1600/1601 telének kolozsvári koldusválságát ismertette a hallgatósággal. A 15 éves háború, a rossz időjárás rengeteg menekültet szabadított Kolozsvárra. A város szegénygondozó politikáját ebben az időszakban már nem az egyház, hanem a százférfiak tanácsa és az egyházi vagyon adminisztrátorai (egyházfiak) irányították (koldusokról való lista készítése, ispotályok működtetése, adománygyűjtés és -osztás, temetés), emellett a reformáció is átalakította a szegénységgondozás kérdéséről való elképzeléseket.
Markaly Aranka, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója és egyben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum , az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport munkatársa, doktorandusz előadásában rámutatott arra, hogy az egyes mikroközösségek termékenységtörténete egyre népszerűbb kutatási téma. Ezúttal a borsa-völgyi Kide református közösségének házas termékenységét vizsgálta meg a 20. századra fókuszálva. Az elemzéshez népszámlálási kiadványokon túl az egyházközösség anyakönyveit és családkönyveit is felhasználta. Ismertette Kide alapvető demográfiai mutatóit: a népességszám változását, a születések, a halálozások és a vándorlás alakulását, majd a családrekonstitúciós módszer alkalmazásával rámutatott a gyermekvállalás csökkenésének helyi folyamatára. Szabó Csongor, az ELTE doktorandusza a magyarság a két világháború közötti (1919–1939) romániai választásokon történt szerepléséről értekezett. Szó esett a választási rendszerekről (egyéni kerületi, „prémiumos”, korporatív választási rendszerről), választási törvényekről, kampányokról, választási visszaélésekről, eredményekről, szavazóbázisokról.
Lőrinczi Dénes, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója az impériumváltás folyamatát mutatta be-munkatársa a 17. századi csíkszéki nemességről nyújtott átfogó képet, kiindulva az 1562-es segesvári országgyűlés határozataitól, eljutva 1685-ig. Értelmezte a primor (főnép) fogalmát, családi/rokoni kapcsolatokat, hatalmaskodásokat, az erdélyi fejedelmek székely nemességgel szembeni politikáját, a kor anyagi kultúráját.
Koloh Gábor 20. századra fókuszálva. Az elemzéshez népszámlálási kiadványokon túl az egyházközösség anyakönyveit és családkönyveit is felhasználta. Ismertette Kide alapvető demográfiai mutatóit: a népességszám változását, a születések, a halálozások és a vándorlás alakulását, majd a családrekonstitúciós módszer alkalmazásával rámutatott a gyermekvállalás csökkenésének helyi folyamatára. Háromszéken, kitérve a Magyar Nemzeti Tanács háromszéki tagozatára, a román katonai megszállásra, a román Kormányzótanács háromszéki működésére, a helyi elit és közigazgatási apparátus átalakítására, a város arculatának átfestésére, iskolákat és egyházakat érintő intézkedésekre, a Magyar Szövetség háromszéki szervezetének megalakulására.
Balogh Zsuzsánna, az ELTE doktorandusz hallgatója Bornemissza Kata, egy 17. századi nemesasszony életét mutatta be (elsősorban leveleinek tartalmára támaszkodva), akit a történetírás háttérbe szorított testvére, a fejedelemasszony Bornemissza Anna, valamint második férje, Bánffy Dénes és fia, a későbbi gubernátor, Bánffy György alakja miatt. Bornemissza Kata kétszer házasodott, első férje Bethlen Mihály, második férje Bánffy Dénes. A politikai kérdésekben meglehetősen jól informált volt, gazdaságát hozzáértéssel irányította, sokat utazgatott birtokain, második férjéhez mindvégig hű maradt.
Bélfenyéri Tamás-János, a BBTE Történelem, kultúra, civilizáció Doktori Iskolájának hallgatója I. Imre, az utolsó Árpád-házi váradi püspök (1297–1317) életútját vizsgálta meg. Útja (származás, egyetemjárás, papi pálya) a püspöki székig csak feltételezésekbe bocsátkozva rajzolható meg. Püspökként előbb III. Andrást, majd a cseh Vencelt, végül I. Károlyt támogatta. Hozzá köthető a káptalan vásárvámjogának megvédése, a belényesi aranybányák 1/3 jövedelmének a káptalannak juttatása, Várad város lakóinak terményadó csökkentése, a püspöktársak megvédelmezése (Csák Máté hatalmaskodásával szemben, fellép Máramaros vármegye erdélyi püspökséghez tartozása érdekében), tanúskodás az erdélyi káptalan és a plébánosok, szász dékánok közti 1308-as peren, a debreceni Szent András templom felszentelése és építtetése (?).
Nagy Andor, az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa a 17. századi brassói szász családok, különösen az elit történetének rekonstruálása érdekében a Joseph Trausch (1795–1871) brassói irodalomtörténész által összegyűjtött alkalmi szövegek gyűjteményét elemezte, amely jelenleg a brassói Fekete-templom Levéltárában (Evangelische Kirche Augsburgischen Bekenntnisses (A.B.) Kronstadt - Archiv der Honterusgemeinde) található. Az alkalmi nyomtatványokat az emberi élet különféle eseményei kapcsán készítették (peregrináció, házasság, haláleset, stb.) és maguk a kortársak (hozzátartozók, barátok) írták.
Izsák Anikó-Borbála, az ELTE BTK MA-s hallgatója rámutatott arra, hogy a történetírásban a romániai katolikus egyházról folyó diskurzust eddig az egyházi vagyon és a hitvallásos iskolák ellen intézett támadások uralták. Előadásában sematizmusok, naptárak, repertóriumok, egyházi lapok, jegyzőkönyvek segítségével az 1930-as évek katolikus egyházi elitjének, az egyház világi önkormányzatának, az Erdélyi Római Katolikus Státusnak (1932-től Egyházmegyei Tanács), Erdélyi Katolikus Akadémiának, Erdélyi Egyházmegyei Cenzúrahivatal, Erdélyi Tudósító vizsgálatára vállalkozott a pápai tanítások bevonásával is.
Hámori Péter, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet tudományos kutatója Észak-Erdély 1940-1942 közötti gazdasági helyzetét járta körül előadásában. A visszacsatolásnál felmerülő pénzügyi, jogi, a tulajdonosi és felügyeleti köri problémákra; a részvénytárságok kérdésére, és mindenekelőtt a nyersanyag-ellátás és a termelés ügyeire tért ki oral history kutatásait felhasználva.
Ladó Árpád-Gellért, a kolozsvári BBTE Történelem Karának MA II. éves, doktori fokozat megszerzése előtt álló hallgatója a XIV. századi (Anjou-kori) magyar katonai felszereléseket (sisak, páncél, kard, tőr stb.) mutatta be, különös tekintettel az e században lezajló nagy, páncélzatfejlődési folyamatra, többek között a Szent László legenda fennmaradt freskói és a Képes Krónika miniatúrái alapján. Írott forrásokat, régészeti leleteket, művészettörténeti értelmezéseket, európai tárgyi analógiákat egyaránt felhasznált kutatásában. Megállapította, hogy a XIV. századi magyar sereg legütőképesebb eleme, a nehézlovasság, felszerelésében szinkronban volt az európai fejlődési trendekkel, a könnyűlovasság pedig egyedi vonásaival tűnt ki.
Folytatást is terveznek
A konferencia résztvevőinek aktív érdeklődése mellett nem maradhatott el a várlátogatás sem. A várat Mihálka Nándor nagyváradi régész-történész mutatta be. Az érdeklődő közönség megtekinthette a nemrég felújított és funkciójában is megújult történelmi örökséget.
A kétnapos tudományos ülésszakot Tőtős Áron főszervező és Székely Tünde, a Romániai Magyar Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke zárta. Előbbi, miután röviden összegezte a rendezvény tapasztalatait, ígéretet tett, hogy amennyiben szakmailag színvonalas munkák születnek az előadásokból, úgy tanulmánykötet formájában is közzéteszik. A konferenciát jövőre is meg kívánják szervezni. Utóbbi röviden ismertette a RODOSZ felépítését, célját, illetve kitért a legfontosabb rendezvényekre is, amelyek jelen konferenciával is gazdagodtak. A rendezvényt Magyarország Kormányának Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Balassi Intézet Márton Szakkollégium támogatta.
Bélfenyéri Tamás
Transindex.ro
2016. május 6.
A Benedek-kúria rejtelmeibe lehet betekinteni
Gyergyószentmiklós legrégebbi faszerkezetű lakóháza látványos változásokon ment keresztül felújítása során – ezeket nyílt napok keretében vehetik szemügyre az érdeklődők. Csütörtökön több diákcsoport érkezett a Benedek-kúriához, ahol a munkálatok vezetőjétől kaptak válaszokat a restaurálás mikéntjére.
Sok mindenről árulkodik a Benedek-kúria – tudhatták meg mindazok, akik a nyílt napon ellátogattak a Gábor Áron utcai épületbe. Az érdeklődőket Oláh Ferenc munkálatvezető fogadta és magyarázta el nekik a felújítás folyamán történt változásokat.
Az 1840-ben épült polgári lakóház egykori arculatát próbálják visszaadni a felújítás során – mutatott rá a munkálatvezető, és a már befejezett épületrészeken mutatta meg az eredetihez hű kiigazításokat. Az utcai homlokzatról például elmondta, alsó részén az okker színű festés mellett a kék foltok azért maradtak meg, mert a falmintákból kiderült, hogy ez a szín második festésként került a falra, és most láthatóvá tették azt, hogy „régen is az emberek ízlése szerint változott az épületek színének használata.” Az utcai homlokzat egyébként arról is árulkodik, hogy mikor nyerte el az épület jelenlegi formáját – erre utal az 1840-es évszámfelirat. Ez és a babérkoszorúk is egyértelműen városi homlokzatra utalnak, na meg arra, hogy a házban lakó család tehetős volt, igényesen, szakemberekkel készíttették el a homlokzati díszeket. Ezekből az idők folyamán darabkák töredeztek ki, amit a felújítás során kiegészítettek. Úgynevezett vonalkás restaurálással javították ki, így különböztetve meg a kiegészített részeket az eredetitől.
Az udvarról figyelve meg az épületet, világossá válik annak falusi jellege. A tornác az egyértelmű jele ennek. „Gyergyó faluból nőtte ki magát várossá, építészete a falusi jellegűből alakult városivá” – hívta fel a figyelmet az árulkodó jelekre Oláh Ferenc. A tetőfedelet bemutatva beszélt a zsindely és a dránica közötti különbségekről, azt is elárulva, hogy a Benedek-kúria födéséhez használt dránicát Bukovinában készítették hagyományos módszerrel. A tornác visszaállításánál egy, a tetőtérben megtalált oszlop segített az eredetihez hűeket készíteni, a megtalált darabot be is építették az egyik tartópillérbe. Az 1930-as Vámszer-rajzok is segítségükre voltak a szakembereknek, azokon ugyanis öt oszlop figyelhető meg a tornácon, az 1990-es években történt felújítás óta viszont összesen hét pillér díszítette a tornácot.
A pórfödém, a padlódeszkázat felújítása során is fontos szempont volt, hogy a még jó állapotban lévő eredetieket megtartsák, és szemmel láthatóan elkülönítsék ezektől a pótlásra használt új darabokat.
Mint korábban írtunk róla, a munkálatok során eredeti belső falfestések is előkerültek. A feltárások eredményeképpen két egymás melletti helyiségében nagy felületeken váltak láthatóvá a faldíszítések, amelyek két különböző korszakból valók. Az egyik réteget az épület homlokzatának elkészülése dátumához, azaz 1840-es évhez kötik, a másik réteget néhány évtizeddel későbbre datálják a szakemberek. A gerendamennyezet alatti falrészen, több kisebb felületen, szintén régi falfestés nyomaira bukkantak, amiket egy harmadik réteg tanúfoltjaiként említenek, becsléseik szerint a XIX. század végéről. Jelenleg ezek restaurálását végzik.
Azért értékesek ezek a faldíszek, mert régi polgári lakóházakból ilyesmi nem maradt meg az utókornak – mutatott rá a munkálatvezető. A diákoknak egy mai példával érzékeltette a régi épületek felújításának fontosságát. „Nem biztos, hogy a régi épületek esetében az a megoldás, hogy lebontjuk, és építünk helyette újat. Akárcsak az autóknál: lehet egy csúcsmodell Mercedes nagyon menő, de az 1900-as évekbeli változata szépen kikrómozva, lefestve, szintén értékes. Azután is megfordulnak a járókelők, akárcsak a legszuperebb járgányok után" – fogalmazott.
A Benedek-kúria felújítása izlandi, liechtensteini és norvég alapokból valósul meg a kulturális és természeti örökség megőrzése és revitalizációja keretprogramban. A falfestmények restaurálásához szükséges pénzalapokat helyi költségvetésből a képviselő-testület irányozta elő – tudhatták meg az érdeklődők. Június végén fejeződnek be a munkálatok – tudatta velük a munkálatvezető.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
Gyergyószentmiklós legrégebbi faszerkezetű lakóháza látványos változásokon ment keresztül felújítása során – ezeket nyílt napok keretében vehetik szemügyre az érdeklődők. Csütörtökön több diákcsoport érkezett a Benedek-kúriához, ahol a munkálatok vezetőjétől kaptak válaszokat a restaurálás mikéntjére.
Sok mindenről árulkodik a Benedek-kúria – tudhatták meg mindazok, akik a nyílt napon ellátogattak a Gábor Áron utcai épületbe. Az érdeklődőket Oláh Ferenc munkálatvezető fogadta és magyarázta el nekik a felújítás folyamán történt változásokat.
Az 1840-ben épült polgári lakóház egykori arculatát próbálják visszaadni a felújítás során – mutatott rá a munkálatvezető, és a már befejezett épületrészeken mutatta meg az eredetihez hű kiigazításokat. Az utcai homlokzatról például elmondta, alsó részén az okker színű festés mellett a kék foltok azért maradtak meg, mert a falmintákból kiderült, hogy ez a szín második festésként került a falra, és most láthatóvá tették azt, hogy „régen is az emberek ízlése szerint változott az épületek színének használata.” Az utcai homlokzat egyébként arról is árulkodik, hogy mikor nyerte el az épület jelenlegi formáját – erre utal az 1840-es évszámfelirat. Ez és a babérkoszorúk is egyértelműen városi homlokzatra utalnak, na meg arra, hogy a házban lakó család tehetős volt, igényesen, szakemberekkel készíttették el a homlokzati díszeket. Ezekből az idők folyamán darabkák töredeztek ki, amit a felújítás során kiegészítettek. Úgynevezett vonalkás restaurálással javították ki, így különböztetve meg a kiegészített részeket az eredetitől.
Az udvarról figyelve meg az épületet, világossá válik annak falusi jellege. A tornác az egyértelmű jele ennek. „Gyergyó faluból nőtte ki magát várossá, építészete a falusi jellegűből alakult városivá” – hívta fel a figyelmet az árulkodó jelekre Oláh Ferenc. A tetőfedelet bemutatva beszélt a zsindely és a dránica közötti különbségekről, azt is elárulva, hogy a Benedek-kúria födéséhez használt dránicát Bukovinában készítették hagyományos módszerrel. A tornác visszaállításánál egy, a tetőtérben megtalált oszlop segített az eredetihez hűeket készíteni, a megtalált darabot be is építették az egyik tartópillérbe. Az 1930-as Vámszer-rajzok is segítségükre voltak a szakembereknek, azokon ugyanis öt oszlop figyelhető meg a tornácon, az 1990-es években történt felújítás óta viszont összesen hét pillér díszítette a tornácot.
A pórfödém, a padlódeszkázat felújítása során is fontos szempont volt, hogy a még jó állapotban lévő eredetieket megtartsák, és szemmel láthatóan elkülönítsék ezektől a pótlásra használt új darabokat.
Mint korábban írtunk róla, a munkálatok során eredeti belső falfestések is előkerültek. A feltárások eredményeképpen két egymás melletti helyiségében nagy felületeken váltak láthatóvá a faldíszítések, amelyek két különböző korszakból valók. Az egyik réteget az épület homlokzatának elkészülése dátumához, azaz 1840-es évhez kötik, a másik réteget néhány évtizeddel későbbre datálják a szakemberek. A gerendamennyezet alatti falrészen, több kisebb felületen, szintén régi falfestés nyomaira bukkantak, amiket egy harmadik réteg tanúfoltjaiként említenek, becsléseik szerint a XIX. század végéről. Jelenleg ezek restaurálását végzik.
Azért értékesek ezek a faldíszek, mert régi polgári lakóházakból ilyesmi nem maradt meg az utókornak – mutatott rá a munkálatvezető. A diákoknak egy mai példával érzékeltette a régi épületek felújításának fontosságát. „Nem biztos, hogy a régi épületek esetében az a megoldás, hogy lebontjuk, és építünk helyette újat. Akárcsak az autóknál: lehet egy csúcsmodell Mercedes nagyon menő, de az 1900-as évekbeli változata szépen kikrómozva, lefestve, szintén értékes. Azután is megfordulnak a járókelők, akárcsak a legszuperebb járgányok után" – fogalmazott.
A Benedek-kúria felújítása izlandi, liechtensteini és norvég alapokból valósul meg a kulturális és természeti örökség megőrzése és revitalizációja keretprogramban. A falfestmények restaurálásához szükséges pénzalapokat helyi költségvetésből a képviselő-testület irányozta elő – tudhatták meg az érdeklődők. Június végén fejeződnek be a munkálatok – tudatta velük a munkálatvezető.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. május 9.
Történelmi emlékhellyé vált a Gac-oldal
Az álmukban legyilkolt honvédek, ártatlanok, a 2. és 3. tízes 284 udvarának épületei és mintegy 1500 gyergyószentmiklósi földönfutóvá válása saját szülővárosában kitörölhetetlen emlék.
Az 1944. szeptember 7-én éjszaka és az azt követő két nap történéseiről már nem csak óvatosan suttogva mesélnek. Szabó József János hadtörténész levéltári adatokkal is megalapozott munkája, és az időközben a megyei és a helyi lapokban megjelent tényfeltáró anyagok is tájékoztatnak. Van úgy, hogy az írás sem elég az intelmek megőrzéséhez, ezért vált a kilencvenes évektől figyelmeztető emlékhellyé a Gac-oldal. Békés emlékeztető hellyé.
A két tömegsírt, amelybe a névtelen áldozatokat hantolták a kiparancsolt felszegiek, bátor asszonyok gondozták addig, ameddig már nyíltan is lehetett emlékezni. Előbb Burján Gál Emil kápolnát jelképező térplasztikája jelzett a sírok fölötti mezsgyén, aztán a székesfehérvári Honvédség és Társadalom Baráti Kör kezdeményezésére és támogatásával a székesfehérváriak is emlékművet állítottak az onnan ide vezényelt, és itt életüket vesztett, a Szent István ezred pótszázad katonáinak. 2009-ben a helyi polgárok a gyergyószentmiklósi áldozatokra emlékeztető keresztet és névtáblát helyeztek el az oldalban.
Vasárnap délelőtt a Történelmi Vitézi Rend – Erdély szenteltetett kopjafát az itt nyugvó honvédek emlékére. Az esemény főszervezője a Gyergyószéki Vitézi Rend volt, élén vitéz Percze Ferencné Székely Ilona-Mária Gyergyószszék székkapitányával és vitéz ifj. Pál Károly hadnaggyal. A méltóságos rendezvényen v. Lázár Elemér országos törzskapitány köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Czink Attila megbízott gyergyószentmiklósi alpolgármestert.
Dr. v. Ambrus Ágnes és Bajna György a tragikus eseményekről és a ránk maradt emlékek üzenetéről szólt. Mike Bernadett és Kercsó Attila mondott verset, illetve v. Czírják Edit Kopjafák című saját alkotását olvasta fel. Ezután v. Hunyadi László a Történelmi Vitézi Rend főkapitánya és v. Lázár Elemér országos törzskapitány leleplezték a kopjafát, amelyet nagytiszteletű Csedő István szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébános áldott meg evangéliumi részlet felolvasása és rövid elmélkedés után.
A kopjafához koszorút helyeztek a vitézi szék, az erdélyi törzs, valamint Gyergyószék, Csíkszék, Háromszék, Kézdiszék, Sepsiszék, Bardóc- Miklósvárszék, Szováta és Sóvidék, Marosszék, illetve Szászrégen küldöttei. Magyarországról v. Béres Ferenc országos törzskapitány és v. Kerecsen László törzskapitány koszorúzott. A tartalmas megemlékezésen Mayer Róbert, ifj. Csibi András és Korpos Szabolcs zenetanárok muzsikáltak.
Bajna György
Székelyhon.ro
Az álmukban legyilkolt honvédek, ártatlanok, a 2. és 3. tízes 284 udvarának épületei és mintegy 1500 gyergyószentmiklósi földönfutóvá válása saját szülővárosában kitörölhetetlen emlék.
Az 1944. szeptember 7-én éjszaka és az azt követő két nap történéseiről már nem csak óvatosan suttogva mesélnek. Szabó József János hadtörténész levéltári adatokkal is megalapozott munkája, és az időközben a megyei és a helyi lapokban megjelent tényfeltáró anyagok is tájékoztatnak. Van úgy, hogy az írás sem elég az intelmek megőrzéséhez, ezért vált a kilencvenes évektől figyelmeztető emlékhellyé a Gac-oldal. Békés emlékeztető hellyé.
A két tömegsírt, amelybe a névtelen áldozatokat hantolták a kiparancsolt felszegiek, bátor asszonyok gondozták addig, ameddig már nyíltan is lehetett emlékezni. Előbb Burján Gál Emil kápolnát jelképező térplasztikája jelzett a sírok fölötti mezsgyén, aztán a székesfehérvári Honvédség és Társadalom Baráti Kör kezdeményezésére és támogatásával a székesfehérváriak is emlékművet állítottak az onnan ide vezényelt, és itt életüket vesztett, a Szent István ezred pótszázad katonáinak. 2009-ben a helyi polgárok a gyergyószentmiklósi áldozatokra emlékeztető keresztet és névtáblát helyeztek el az oldalban.
Vasárnap délelőtt a Történelmi Vitézi Rend – Erdély szenteltetett kopjafát az itt nyugvó honvédek emlékére. Az esemény főszervezője a Gyergyószéki Vitézi Rend volt, élén vitéz Percze Ferencné Székely Ilona-Mária Gyergyószszék székkapitányával és vitéz ifj. Pál Károly hadnaggyal. A méltóságos rendezvényen v. Lázár Elemér országos törzskapitány köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Czink Attila megbízott gyergyószentmiklósi alpolgármestert.
Dr. v. Ambrus Ágnes és Bajna György a tragikus eseményekről és a ránk maradt emlékek üzenetéről szólt. Mike Bernadett és Kercsó Attila mondott verset, illetve v. Czírják Edit Kopjafák című saját alkotását olvasta fel. Ezután v. Hunyadi László a Történelmi Vitézi Rend főkapitánya és v. Lázár Elemér országos törzskapitány leleplezték a kopjafát, amelyet nagytiszteletű Csedő István szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébános áldott meg evangéliumi részlet felolvasása és rövid elmélkedés után.
A kopjafához koszorút helyeztek a vitézi szék, az erdélyi törzs, valamint Gyergyószék, Csíkszék, Háromszék, Kézdiszék, Sepsiszék, Bardóc- Miklósvárszék, Szováta és Sóvidék, Marosszék, illetve Szászrégen küldöttei. Magyarországról v. Béres Ferenc országos törzskapitány és v. Kerecsen László törzskapitány koszorúzott. A tartalmas megemlékezésen Mayer Róbert, ifj. Csibi András és Korpos Szabolcs zenetanárok muzsikáltak.
Bajna György
Székelyhon.ro
2016. május 10.
Fogadjuk minél többen a zarándokvonatot!
Csütörtökön, május 12-én 14:48 órakor érkezik Kolozsvárra közel ezer utasával a csíksomlyói búcsúra tartó Boldogasszony Zarándokvonat.
A résztvevők Magyarország és a Kárpát-medence minden részéből érkeznek e rendhagyó vonatos zarándokútra. Lelkivezetők Bíró László római katolikus tábori püspök, Görbe László piarista paptanár, Burbela Gergely verbita és Tímár Sándor Asztrik ferences szerzetesek. Szeretettel hívjuk és várjuk Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tisztelőit a kincses városból és környékéről a kolozsvári vasútállomásra, hogy a kihangosítással rendelkező vonat zarándokaival együtt fohászkodjunk nemzetünk lelki megújulásáért. A rövid ünnepség során Kovács Sándor római katolikus főesperes és Mile Lajos kolozsvári főkonzul köszönti a zarándokokat, amit a kolozsváriak műsora követ. A zarándokvonat Bíró László püspök áldása után indul tovább. A zarándokok az idén is felkeresik Gyergyószentmiklóst és a páratlan szépségű Gyimes-völgyét, Gyimesbükköt is.
Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal
Szabadság (Kolozsvár)
Csütörtökön, május 12-én 14:48 órakor érkezik Kolozsvárra közel ezer utasával a csíksomlyói búcsúra tartó Boldogasszony Zarándokvonat.
A résztvevők Magyarország és a Kárpát-medence minden részéből érkeznek e rendhagyó vonatos zarándokútra. Lelkivezetők Bíró László római katolikus tábori püspök, Görbe László piarista paptanár, Burbela Gergely verbita és Tímár Sándor Asztrik ferences szerzetesek. Szeretettel hívjuk és várjuk Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tisztelőit a kincses városból és környékéről a kolozsvári vasútállomásra, hogy a kihangosítással rendelkező vonat zarándokaival együtt fohászkodjunk nemzetünk lelki megújulásáért. A rövid ünnepség során Kovács Sándor római katolikus főesperes és Mile Lajos kolozsvári főkonzul köszönti a zarándokokat, amit a kolozsváriak műsora követ. A zarándokvonat Bíró László püspök áldása után indul tovább. A zarándokok az idén is felkeresik Gyergyószentmiklóst és a páratlan szépségű Gyimes-völgyét, Gyimesbükköt is.
Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal
Szabadság (Kolozsvár)
2016. május 11.
Színházi fesztiválokon az M Stúdió
Aradon és Gyergyószentmiklóson mutatja be előadásait a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház. Ma játszanak Aradon a Nemzetközi Új Színházi Fesztiválon, május 18-án pedig Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház által szervezett tánc.mozgás.színház fesztivál alkalmával lépnek színpadra.
Az aradi Ioan Slavici Színház szervezésében május 7–15. között tartják a Nemzetközi Új Színházi Fesztivál (FTN4 – Festivalul Internațional de Teatru Nou) negyedik kiadását, azon a sepsiszentgyörgyi társulat a Fehér Ferenc rendezésében készült Személyazonosság című produkcióját mutatja be. A gyergyószentmiklósi rendezvényt május 18–22. között rendezik meg, nyitányként az M Stúdió Tavaszi áldozat című legújabb előadása látható, a táncszínházi produkció Igor Stravinsky zeneműve alapján készült, és Andrea Gavriliu rendezte. (mol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Aradon és Gyergyószentmiklóson mutatja be előadásait a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház. Ma játszanak Aradon a Nemzetközi Új Színházi Fesztiválon, május 18-án pedig Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház által szervezett tánc.mozgás.színház fesztivál alkalmával lépnek színpadra.
Az aradi Ioan Slavici Színház szervezésében május 7–15. között tartják a Nemzetközi Új Színházi Fesztivál (FTN4 – Festivalul Internațional de Teatru Nou) negyedik kiadását, azon a sepsiszentgyörgyi társulat a Fehér Ferenc rendezésében készült Személyazonosság című produkcióját mutatja be. A gyergyószentmiklósi rendezvényt május 18–22. között rendezik meg, nyitányként az M Stúdió Tavaszi áldozat című legújabb előadása látható, a táncszínházi produkció Igor Stravinsky zeneműve alapján készült, és Andrea Gavriliu rendezte. (mol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 12.
Csíksomlyó: út a teljesebb élethez
Pünkösd ünnepének nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében a csíksomlyói búcsú lett a szimbóluma. Portik-Hegyi Kelemen pápai káplánnal, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia főesperes-plébánosával pünkösd megfogható üzenetéről, a Szentlélek adományairól és a búcsújárás reneszánszáról beszélgettünk.
– Ha a pünkösdöt összehasonlítjuk karácsonnyal vagy húsvéttal, sok embernek úgy tűnik, hogy a Szentlélek kiárasztásának ünnepe egy kevésbé megfogható és megtapasztalható egyházi esemény. Lelkészként találkozott-e már ezzel a dilemmával?
– Az egyház tanítása szerint az Atya és a Fiú után a Szentlélek a harmadik isteni személy. Az Atyát könnyű atyaként elképzelni, közel áll az emberekhez, megvannak az ezzel kapcsolatos tapasztalataink. A Fiú, aki emberré lett, olyan volt, mint mi, tehát egészen közel áll hozzánk. A Szentírásból tudjuk, hogy Isten a szeretetét a fián keresztül mutatja meg. A Szentlélek, a harmadik isteni személy, távolabb áll a mi emberi felfogásunktól, de itt jön a képbe a hit kérdése. A Biblia leírása alapján a Szentlelket sokkal inkább gyümölcseiről lehet megismerni. Ő az a személy, akin keresztül Isten vezet bennünket, azaz a sugallatai eljutnak hozzánk. Ezek azok a gondolatok és ötletek, amelyeket nem tudatosítunk, hogyan, honnan származnak. Ezek sokszor egy-egy imádság után érkeznek. Időnként azt érezzük, hogy ilyen sugallatok révén kerül világosságba életünkben mindaz, ami addig sötétségben volt. Ezt is a Szentlélek munkájának tulajdoníthatjuk.
– A Szentlélek első kiáradását Jézus mennybemenetele után tapasztalhatták meg az apostolok. Mi ennek az ünnepnek a mai ember számára szóló üzenete?
– Húsvét után a negyvenedik napon Jézus fölment a mennybe, és az apostoloknak azt hagyta hátra, addig maradjanak ott, amíg a magasságból el nem tölti őket az erő, tehát ameddig a Szentlelket el nem küldi számukra. A Szentírás szerint ez a mennybemenetel után tíz napra történt meg, és ötven napra Jézus feltámadását követően. Az Apostolok cselekedete leírja, hogy az apostolok a Szűzanyával együtt imádkoztak és közösen készültek pünkösd eljövetelére. Amikor a Szentlélek betöltötte őket, elkezdtek bátran beszélni, prédikálni, megvallva hitüket. A Szentlélek adományaként kapták meg a tudás és a bátorság lelkét. Mai szemmel nézve csodának tűnik, hogy a Jeruzsálembe érkező sokszínű és soknyelvű tömeg megértette az apostolok igehirdetését, nem voltak nyelvi korlátok. Mindez a Szentlélek műve, mint ahogy az is, hogy napjainkban szintén Máriával együtt megyünk Istenhez imádkozni, és várjuk a Szentlélek kiáradását mindennapi életünkre. Ez a kiáradás sokféleképpen megtapasztalható, átélhető a mai ember számára is.
– A katolikus egyházban a pünkösd szorosan összefügg a búcsújárás hagyományával. Acsíksomlyói búcsú az egyházi rendezvények sorában is kimagasló, ahova évi rendszerességgel százezrek látogatnak el a teljes Kárpát-medencéből, de még távolabbi helyekről is. Mennyire újszerű ez a hatalmas megmozdulás?
– Gyökerei egyértelműen a kommunizmus előtti időkbe nyúlnak vissza, de akkor sem járt ekkora tömeg Csíksomlyóra. A kommunizmusnak sikerült korlátoznia a búcsújárást: sokkal kisebb méretekben és kevésbé feltűnően működhetett. A rendszerváltás óta ismét reneszánszát éli, Székelyföld minden részéből indulnak zarándokok, akikhez egyre több külföldi is csatlakozik. A csíksomlyói búcsú mai méretét nagyban elősegítette a közlekedési viszonyok gyors fejlődése: személygépkocsival, buszokkal és vonattal egyaránt tömegek érkeznek, évről évre egyre többen. Sikerült újjáéleszteni a kommunizmus előtti gyalogos zarándoklat hagyományait is. Még azok is, akik nagy tömegben kocsikkal, buszokkal érkeznek, megtesznek pár órás gyalogos zarándokutat. Egyre népszerűbb az egy-két napos, az egyhetes vagy az ennél hosszabb idejű zarándoklat is.
– A Mária-kegyhelyek között Kárpát-medence-szerte jelzett zarándokutak vezetnek. Ez milyen mértékben lendítette fel Csíksomlyó népszerűségét?
– A spanyolországi Szent Jakab út, az El Camino mintájára Kelet-Európában is számos jelzett zarándokút létesült az elmúlt években. A Mária-kegyhelyeket napjainkra már szervezetten is összekötötték. A lengyelek nagy zarándokhelyétől, a czestochowai Fekete Madonnától Csíksomlyóra is el lehet jutni. A montenegrói Medzsugoriétől a magyarországi Máriapócson át az ausztriai Mariazellig, az erdélyi Csíksomlyóig vagy a lengyelországi Czestochowáig (hogy csak a legismertebbeket említsem) bármelyik útszakasz jelezve van gyalogos zarándokok számára. Nyilván, ilyen hosszúságú utakat kevesebben vállalnak, de vannak kisebb-nagyobb csoportok vagy családok, akik gyalog vagy kerékpárral vágnak neki a több száz kilométeres zarándokútnak.
– Miért vállalják az emberek a hosszú és sok megpróbáltatással járó zarándokutakat ilyenkor, pünkösd táján?
– Minden zarándoklatnak van célja. Akárcsak az ember életének. A hívő ember számára ez a cél az Istennel való együttlét. A keresztény ember éppen amiatt nem bolyong a világban tanácstalanul, mert van egy világos célja. Természetesen mind a rövidebb, mind a hosszabb zarándokutak áldozatot is jelentenek, ami révén a zarándok megtisztul. Az ember sokkal közelebb kerül a természethez, mely hozzásegít, hogy Istenhez is közelebb kerüljön. Az úton haladva megpróbál együtt járni Istennel. Ebben segítik az imádságok, az énekek és különösen az elmélkedések. A zarándok ilyenkor jobban önmagába fordul és másképp tekint az embertársaira is. Megszületik a teljesebb élethez szükséges háromszög: én, a zarándok, a szerető Isten és az embertárs. Számvetést készít értékeiről és a fölösleges dolgokról, a változtatáshoz pedig Isten segítségét kéri. A zarándoklat összetett dolog, amely egyaránt jelenti a befele, a felfele és az embertársakra történő rátekintést. Útközben a zarándok másokra is rászorul és segítséget kér, és ő maga is tud segíteni.
– Mit jelent a csíksomlyói búcsú egy olyan világban, ahol folyamatosan csökken a kereszténységüket megélő és megvalló emberek száma? Mekkora lehet ennek az evangélizációs szerepe?
– Sok olyan emberrel találkoztam már, akiket a kíváncsiság hozott el Csíksomlyóra. Feltették maguknak a kérdést: mi történik itt, ahova több százezer ember megy? Van ennek a helynek valamilyen kisugárzása, vonzása? Természetfölötti dolog ez, tényleg van Isten? Minden emberben benne rejlik a keresés, az anyagi világ fölé történő fölemelkedés vágya. Az emberek azt érzik, ők többre vannak teremtve annál, mint amit a mindennapi életben megtapasztalnak. Sokan kíváncsiságból jönnek el, és itt valami megragadja őket. Valami olyasmit kapnak, amire szükségük van. Amit nem találnak meg hétköznapi munkájukban és a napi élvezetekben. Sok ember megtapasztalja ezt a hiányérzetet, és erre kap választ a búcsún. Utána rendszerint alig várják a következő találkozót, hogy ebből az érzésből még többet kaphassanak. Így kerülnek közelebb Istenhez. Utána elkezdenek tovább kutatni, keresni, kérdezni, tanulmányozni, és eljutnak a hit kérdéséig. Sokan így kerülnek újra kapcsolatba Istennel és az egyházzal.
– Mennyire van a pünkösdi búcsújárásnak ökumenikus kisugárzása, hiszen Csíksomlyóra sok protestáns is eljut...
– Valóban sok református, unitárius és még más felekezethez tartozó, sőt még nem hívők is eljönnek Csíksomlyóra. Az a jó ebben a nagy rendezvényben, hogy szerető atyaként Isten mindenkinek tud adni valamit. Van, aki éppen itt tudja befogadni azt, amit Isten akar adni neki. Ezt nem ökumenizmusnak nevezném – a katolikus egyház itt nem az ökumenizmust akarja építeni, ami amúgy fő célkitűzései közé tartozik, hanem itt igyekszik megélni azt, ami a vallásos életéhez hozzátartozik. Ezt viszont nem úgy teszi, hogy másokat kizárjon. Az itt megélt vallásosság, az Isten és az emberi szeretet kisugárzik, és ez vonz másokat. Annyiban nevezhetjük ökumenikus eseménynek, amennyiben itt a különböző felekezetűek együtt imádkozva, egymást elfogadva és egymás iránti szeretetet megélve közelebb kerülnek Istenhez. A katolikus egyház azt mutatja meg, hogyan éli ő a pünkösdöt, és a más felekezetű ember ebből azt választhatja ki, ami számára jó.
– Gyergyószentmiklósi főesperes-plébánosként ön számára mit jelent pünkösd ünnepe?
– Számunkra a pünkösd megélése több szempontból is összekapcsolódik a zarándoklattal. Az utóbbi öt évben Gyergyószentmiklós fogadja a Magyarországról vonattal érkező zarándokokat. Városunkban és a környéken szállnak meg, mi látjuk el őket étellel, itallal, ami lehetőséget ad a szeretet megélésére. De nemcsak a Budapestről érkező zarándokvonat vendégeit fogadjuk ilyenkor, hanem Gyergyószentmiklós testvérvárosainak – Kiskunmajsa, Topolya – zarándokait is. Ez is része a pünkösdi felkészülésnek, akárcsak a bérmálás. Pünkösdkor évről évre mintegy száz fiatal kaphatja meg a bérmálás szentségében a Szentlélek ajándékait. A városban van egy kis létszámú görög katolikus közösség és egy nagyobb lélekszámú örmény katolikus közösség, akik szintén bekapcsolódnak a pünkösdi ünneplésünkbe. A katolikus közösséget két egyházközség, a város nyugati részén található, nyolc éve alakult Szent István egyházközség és a hívők kétharmadát magában foglaló Szent Miklós-plébánia gondozza.
Makkay Józse
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Pünkösd ünnepének nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében a csíksomlyói búcsú lett a szimbóluma. Portik-Hegyi Kelemen pápai káplánnal, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia főesperes-plébánosával pünkösd megfogható üzenetéről, a Szentlélek adományairól és a búcsújárás reneszánszáról beszélgettünk.
– Ha a pünkösdöt összehasonlítjuk karácsonnyal vagy húsvéttal, sok embernek úgy tűnik, hogy a Szentlélek kiárasztásának ünnepe egy kevésbé megfogható és megtapasztalható egyházi esemény. Lelkészként találkozott-e már ezzel a dilemmával?
– Az egyház tanítása szerint az Atya és a Fiú után a Szentlélek a harmadik isteni személy. Az Atyát könnyű atyaként elképzelni, közel áll az emberekhez, megvannak az ezzel kapcsolatos tapasztalataink. A Fiú, aki emberré lett, olyan volt, mint mi, tehát egészen közel áll hozzánk. A Szentírásból tudjuk, hogy Isten a szeretetét a fián keresztül mutatja meg. A Szentlélek, a harmadik isteni személy, távolabb áll a mi emberi felfogásunktól, de itt jön a képbe a hit kérdése. A Biblia leírása alapján a Szentlelket sokkal inkább gyümölcseiről lehet megismerni. Ő az a személy, akin keresztül Isten vezet bennünket, azaz a sugallatai eljutnak hozzánk. Ezek azok a gondolatok és ötletek, amelyeket nem tudatosítunk, hogyan, honnan származnak. Ezek sokszor egy-egy imádság után érkeznek. Időnként azt érezzük, hogy ilyen sugallatok révén kerül világosságba életünkben mindaz, ami addig sötétségben volt. Ezt is a Szentlélek munkájának tulajdoníthatjuk.
– A Szentlélek első kiáradását Jézus mennybemenetele után tapasztalhatták meg az apostolok. Mi ennek az ünnepnek a mai ember számára szóló üzenete?
– Húsvét után a negyvenedik napon Jézus fölment a mennybe, és az apostoloknak azt hagyta hátra, addig maradjanak ott, amíg a magasságból el nem tölti őket az erő, tehát ameddig a Szentlelket el nem küldi számukra. A Szentírás szerint ez a mennybemenetel után tíz napra történt meg, és ötven napra Jézus feltámadását követően. Az Apostolok cselekedete leírja, hogy az apostolok a Szűzanyával együtt imádkoztak és közösen készültek pünkösd eljövetelére. Amikor a Szentlélek betöltötte őket, elkezdtek bátran beszélni, prédikálni, megvallva hitüket. A Szentlélek adományaként kapták meg a tudás és a bátorság lelkét. Mai szemmel nézve csodának tűnik, hogy a Jeruzsálembe érkező sokszínű és soknyelvű tömeg megértette az apostolok igehirdetését, nem voltak nyelvi korlátok. Mindez a Szentlélek műve, mint ahogy az is, hogy napjainkban szintén Máriával együtt megyünk Istenhez imádkozni, és várjuk a Szentlélek kiáradását mindennapi életünkre. Ez a kiáradás sokféleképpen megtapasztalható, átélhető a mai ember számára is.
– A katolikus egyházban a pünkösd szorosan összefügg a búcsújárás hagyományával. Acsíksomlyói búcsú az egyházi rendezvények sorában is kimagasló, ahova évi rendszerességgel százezrek látogatnak el a teljes Kárpát-medencéből, de még távolabbi helyekről is. Mennyire újszerű ez a hatalmas megmozdulás?
– Gyökerei egyértelműen a kommunizmus előtti időkbe nyúlnak vissza, de akkor sem járt ekkora tömeg Csíksomlyóra. A kommunizmusnak sikerült korlátoznia a búcsújárást: sokkal kisebb méretekben és kevésbé feltűnően működhetett. A rendszerváltás óta ismét reneszánszát éli, Székelyföld minden részéből indulnak zarándokok, akikhez egyre több külföldi is csatlakozik. A csíksomlyói búcsú mai méretét nagyban elősegítette a közlekedési viszonyok gyors fejlődése: személygépkocsival, buszokkal és vonattal egyaránt tömegek érkeznek, évről évre egyre többen. Sikerült újjáéleszteni a kommunizmus előtti gyalogos zarándoklat hagyományait is. Még azok is, akik nagy tömegben kocsikkal, buszokkal érkeznek, megtesznek pár órás gyalogos zarándokutat. Egyre népszerűbb az egy-két napos, az egyhetes vagy az ennél hosszabb idejű zarándoklat is.
– A Mária-kegyhelyek között Kárpát-medence-szerte jelzett zarándokutak vezetnek. Ez milyen mértékben lendítette fel Csíksomlyó népszerűségét?
– A spanyolországi Szent Jakab út, az El Camino mintájára Kelet-Európában is számos jelzett zarándokút létesült az elmúlt években. A Mária-kegyhelyeket napjainkra már szervezetten is összekötötték. A lengyelek nagy zarándokhelyétől, a czestochowai Fekete Madonnától Csíksomlyóra is el lehet jutni. A montenegrói Medzsugoriétől a magyarországi Máriapócson át az ausztriai Mariazellig, az erdélyi Csíksomlyóig vagy a lengyelországi Czestochowáig (hogy csak a legismertebbeket említsem) bármelyik útszakasz jelezve van gyalogos zarándokok számára. Nyilván, ilyen hosszúságú utakat kevesebben vállalnak, de vannak kisebb-nagyobb csoportok vagy családok, akik gyalog vagy kerékpárral vágnak neki a több száz kilométeres zarándokútnak.
– Miért vállalják az emberek a hosszú és sok megpróbáltatással járó zarándokutakat ilyenkor, pünkösd táján?
– Minden zarándoklatnak van célja. Akárcsak az ember életének. A hívő ember számára ez a cél az Istennel való együttlét. A keresztény ember éppen amiatt nem bolyong a világban tanácstalanul, mert van egy világos célja. Természetesen mind a rövidebb, mind a hosszabb zarándokutak áldozatot is jelentenek, ami révén a zarándok megtisztul. Az ember sokkal közelebb kerül a természethez, mely hozzásegít, hogy Istenhez is közelebb kerüljön. Az úton haladva megpróbál együtt járni Istennel. Ebben segítik az imádságok, az énekek és különösen az elmélkedések. A zarándok ilyenkor jobban önmagába fordul és másképp tekint az embertársaira is. Megszületik a teljesebb élethez szükséges háromszög: én, a zarándok, a szerető Isten és az embertárs. Számvetést készít értékeiről és a fölösleges dolgokról, a változtatáshoz pedig Isten segítségét kéri. A zarándoklat összetett dolog, amely egyaránt jelenti a befele, a felfele és az embertársakra történő rátekintést. Útközben a zarándok másokra is rászorul és segítséget kér, és ő maga is tud segíteni.
– Mit jelent a csíksomlyói búcsú egy olyan világban, ahol folyamatosan csökken a kereszténységüket megélő és megvalló emberek száma? Mekkora lehet ennek az evangélizációs szerepe?
– Sok olyan emberrel találkoztam már, akiket a kíváncsiság hozott el Csíksomlyóra. Feltették maguknak a kérdést: mi történik itt, ahova több százezer ember megy? Van ennek a helynek valamilyen kisugárzása, vonzása? Természetfölötti dolog ez, tényleg van Isten? Minden emberben benne rejlik a keresés, az anyagi világ fölé történő fölemelkedés vágya. Az emberek azt érzik, ők többre vannak teremtve annál, mint amit a mindennapi életben megtapasztalnak. Sokan kíváncsiságból jönnek el, és itt valami megragadja őket. Valami olyasmit kapnak, amire szükségük van. Amit nem találnak meg hétköznapi munkájukban és a napi élvezetekben. Sok ember megtapasztalja ezt a hiányérzetet, és erre kap választ a búcsún. Utána rendszerint alig várják a következő találkozót, hogy ebből az érzésből még többet kaphassanak. Így kerülnek közelebb Istenhez. Utána elkezdenek tovább kutatni, keresni, kérdezni, tanulmányozni, és eljutnak a hit kérdéséig. Sokan így kerülnek újra kapcsolatba Istennel és az egyházzal.
– Mennyire van a pünkösdi búcsújárásnak ökumenikus kisugárzása, hiszen Csíksomlyóra sok protestáns is eljut...
– Valóban sok református, unitárius és még más felekezethez tartozó, sőt még nem hívők is eljönnek Csíksomlyóra. Az a jó ebben a nagy rendezvényben, hogy szerető atyaként Isten mindenkinek tud adni valamit. Van, aki éppen itt tudja befogadni azt, amit Isten akar adni neki. Ezt nem ökumenizmusnak nevezném – a katolikus egyház itt nem az ökumenizmust akarja építeni, ami amúgy fő célkitűzései közé tartozik, hanem itt igyekszik megélni azt, ami a vallásos életéhez hozzátartozik. Ezt viszont nem úgy teszi, hogy másokat kizárjon. Az itt megélt vallásosság, az Isten és az emberi szeretet kisugárzik, és ez vonz másokat. Annyiban nevezhetjük ökumenikus eseménynek, amennyiben itt a különböző felekezetűek együtt imádkozva, egymást elfogadva és egymás iránti szeretetet megélve közelebb kerülnek Istenhez. A katolikus egyház azt mutatja meg, hogyan éli ő a pünkösdöt, és a más felekezetű ember ebből azt választhatja ki, ami számára jó.
– Gyergyószentmiklósi főesperes-plébánosként ön számára mit jelent pünkösd ünnepe?
– Számunkra a pünkösd megélése több szempontból is összekapcsolódik a zarándoklattal. Az utóbbi öt évben Gyergyószentmiklós fogadja a Magyarországról vonattal érkező zarándokokat. Városunkban és a környéken szállnak meg, mi látjuk el őket étellel, itallal, ami lehetőséget ad a szeretet megélésére. De nemcsak a Budapestről érkező zarándokvonat vendégeit fogadjuk ilyenkor, hanem Gyergyószentmiklós testvérvárosainak – Kiskunmajsa, Topolya – zarándokait is. Ez is része a pünkösdi felkészülésnek, akárcsak a bérmálás. Pünkösdkor évről évre mintegy száz fiatal kaphatja meg a bérmálás szentségében a Szentlélek ajándékait. A városban van egy kis létszámú görög katolikus közösség és egy nagyobb lélekszámú örmény katolikus közösség, akik szintén bekapcsolódnak a pünkösdi ünneplésünkbe. A katolikus közösséget két egyházközség, a város nyugati részén található, nyolc éve alakult Szent István egyházközség és a hívők kétharmadát magában foglaló Szent Miklós-plébánia gondozza.
Makkay Józse
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. május 14.
Csíksomlyó méltósága
A kilencvenkilencedik évében járó Antal atya budapesti zarándokvonattal érkezett Csíksomlyóra. Böjte Csaba ferences szerzetes Gyergyószentmiklóstól kísérte, s azt tapasztalta, a napokban szemműtéten átesett idős pap rendkívüli formában van, a vonaton több beszédet tartott.
Csaba testvér megilletődve, a „zarándokok iránti tiszteletből” azt írta, „csodálom az emberi akaraterőt, mely képes a szeptemberben kilencvenkilenc éves csont-bőr testet ilyen csodálatos erővel mozgatni! Adjon a jó Isten mindannyiunknak Antal atya lendületéből, a jó Istent és drága népünket hősiesen szolgáló lángoló szeretetéből!”
Antal atya egyike a csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra induló, több százezer zarándoknak. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt ki kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, test és lélek próbája. A csíksomlyói ferencesek Légy az irgalmasság arca című felhívásukban hangsúlyozzák, az irgalmasság nyitott, szent kapuja fogadja az érkezőket a csíksomlyói kegyhelyen, miközben a zarándoklat lehetőséget kínál arra, hogy ki-ki saját élettörténete alapján lajstromba vegye azokat a jeleket, eseményeket, „amelyek az irgalmas Atya cselekvésére utalnak”. „A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét.” Az út, az értelem s az irgalmasság kapcsán érdemes visszakanyarodni Márton Áron szavaihoz is, aki egy papszentelés alkalmával így szólt tanítványaihoz: „az Úristen nem azt nézi, hogy mennyit ájtatoskodunk, hanem hogy mennyire vállaljuk az ő törvényeit. Csak olyan mértékben vagyunk keresztények, amilyen mértékben igazságosak, nagylelkűek, irgalmasak, békességes szívűek embertársaink iránt. Ha a szeretet a világban megfogyatkozik, a keresztények felelősek, a keresztények között is azok, akik a szeretet nagy titkának boldog birtokosai. Ezt hirdessétek”... Van tehát egy nap, immár több száz éve, amikor a világ magyarjainak egyszerre adatik meg a belső útkeresés lehetősége. Ám hogy ezt Csíksomlyón ki, miként éli meg, magánügy. Miként az is opció kérdése, valóban hitbéli, tartásbéli megerősödésre fordított e kegyelemteli zarándokút, vagy mindez csak valamiféle világias kinyilatkoztatás. De az a legszebb, hogy erről nem kell vallani, e viszonyulás lelkiismereti kérdés marad. A búcsú, a zarándoklat lehetőség a mélységek feltárására. Ez Csíksomlyó méltósága, mely százezrek tekintetében tükröződik, tükröződhet, s bizony, isteni kegyelem lenne, ha az ott felmutatott magyar erő és egység más napokra is átsugározna.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kilencvenkilencedik évében járó Antal atya budapesti zarándokvonattal érkezett Csíksomlyóra. Böjte Csaba ferences szerzetes Gyergyószentmiklóstól kísérte, s azt tapasztalta, a napokban szemműtéten átesett idős pap rendkívüli formában van, a vonaton több beszédet tartott.
Csaba testvér megilletődve, a „zarándokok iránti tiszteletből” azt írta, „csodálom az emberi akaraterőt, mely képes a szeptemberben kilencvenkilenc éves csont-bőr testet ilyen csodálatos erővel mozgatni! Adjon a jó Isten mindannyiunknak Antal atya lendületéből, a jó Istent és drága népünket hősiesen szolgáló lángoló szeretetéből!”
Antal atya egyike a csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra induló, több százezer zarándoknak. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt ki kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, test és lélek próbája. A csíksomlyói ferencesek Légy az irgalmasság arca című felhívásukban hangsúlyozzák, az irgalmasság nyitott, szent kapuja fogadja az érkezőket a csíksomlyói kegyhelyen, miközben a zarándoklat lehetőséget kínál arra, hogy ki-ki saját élettörténete alapján lajstromba vegye azokat a jeleket, eseményeket, „amelyek az irgalmas Atya cselekvésére utalnak”. „A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét.” Az út, az értelem s az irgalmasság kapcsán érdemes visszakanyarodni Márton Áron szavaihoz is, aki egy papszentelés alkalmával így szólt tanítványaihoz: „az Úristen nem azt nézi, hogy mennyit ájtatoskodunk, hanem hogy mennyire vállaljuk az ő törvényeit. Csak olyan mértékben vagyunk keresztények, amilyen mértékben igazságosak, nagylelkűek, irgalmasak, békességes szívűek embertársaink iránt. Ha a szeretet a világban megfogyatkozik, a keresztények felelősek, a keresztények között is azok, akik a szeretet nagy titkának boldog birtokosai. Ezt hirdessétek”... Van tehát egy nap, immár több száz éve, amikor a világ magyarjainak egyszerre adatik meg a belső útkeresés lehetősége. Ám hogy ezt Csíksomlyón ki, miként éli meg, magánügy. Miként az is opció kérdése, valóban hitbéli, tartásbéli megerősödésre fordított e kegyelemteli zarándokút, vagy mindez csak valamiféle világias kinyilatkoztatás. De az a legszebb, hogy erről nem kell vallani, e viszonyulás lelkiismereti kérdés marad. A búcsú, a zarándoklat lehetőség a mélységek feltárására. Ez Csíksomlyó méltósága, mely százezrek tekintetében tükröződik, tükröződhet, s bizony, isteni kegyelem lenne, ha az ott felmutatott magyar erő és egység más napokra is átsugározna.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 14.
Lelki közösséggé fejlődtek a zarándokok
Három zarándokvonat hozta el több mint kétezer utasát idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Élményekkel gazdagodva, lelkileg feltöltődve, az összetartozás örömét megtapasztalva jöttek a Szűzanyához.
Szombat reggel először a Gyergyószentmiklósról érkező Boldogasszony zarándokvonat futott be a csíkszeredai vasútállomásra, utasait Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Szarka Gábor konzul köszöntötte. „Az út nem egy egyszerű vonatozás, hanem egy lelki közösséggé való fejlődés volt” – mondta a konzul, emlékeztetve arra, hogy a csíksomlyói nyeregben mindig jó megtapasztalni, milyen jó együtt lenni magyarként és keresztényként.
„Az önök utazása a nemzeti összetartozást is jelképezi, hisz magyar nemzetünk erejét és összetartozását növeli. Útjuk során a megállók azt szolgálták, hogy hitet, reményt és szeretetet adjunk egymásnak. Minderre nagy szükség van most, amikor az itt élő magyaroknak naponta kell megküzdeniük azért, hogy használhassák anyanyelvüket, szimbólumaikat, és megvédjék saját igazukat” – mutatott rá Szarka Gábor.
A konzul kérte a zarándokokat, emlékezzenek meg Márton Áron püspökről is, aki 120 éve született Csíkszentdomokoson, és akinek köztéri szobrát vasárnap avatják fel Csíkszeredában. Egyúttal arra is kérte őket, Csíksomlyón azért is imádkozzanak, hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez.
A vonattal érkezett zarándokoknak Darvas-Kozma József főesperes, a csíkszeredai Szent Kereszt templom plébánosa elevenítette fel röviden a csíksomlyói kegyhely történetét, majd imájában arra kérte a mindenható Istent, hogy segítse útjukat, és örömmel érkezzenek meg zarándoklatuk céljához, a csíksomlyói Szűzanyához.
Egy órával később érkeztek be a vasútállomásra a Szent Márton-mozdony húzta Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors szerelvényei, amelyek Alcsík és Felcsík településeiről hozták az ott elszállásolt zarándokokat. Az utasok zászlók alá sorakozva indultak Csíksomlyóra.
„Nagyon szép volt az út, én most vagyok másodszor itt. Ide érdemes volna mindig eljönni” – mondta kérdésünkre a Borsod megyéből érkezett Harkály Endréné. A szegedi Földesi Árpád nyolc éve volt utoljára a búcsún, ez volt az első útja a zarándokvonattal. „Szép volt, érdekes volt, volt benne minden, ami egy zarándokúthoz kell” – vélekedett.
„Tíz évvel ezelőtt voltam már itt. Nagyon jó volt az utazás, ez volt az első alkalom, hogy a zarándokvonaton utaztam. Olyan jó látni együtt a magyarokat, és mindenkit, aki részt vesz a zarándoklaton. Nagyon jó látni, hogy mindenki örül, hogy itt lehet, és lelkileg feltöltődik. Ebben szerettem volna részt venni” – osztotta meg gondolatait az Egyesül Államokból, Floridából érkezett Apáthy László.
Kovács Attila
Székelyhon.ro
Három zarándokvonat hozta el több mint kétezer utasát idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Élményekkel gazdagodva, lelkileg feltöltődve, az összetartozás örömét megtapasztalva jöttek a Szűzanyához.
Szombat reggel először a Gyergyószentmiklósról érkező Boldogasszony zarándokvonat futott be a csíkszeredai vasútállomásra, utasait Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Szarka Gábor konzul köszöntötte. „Az út nem egy egyszerű vonatozás, hanem egy lelki közösséggé való fejlődés volt” – mondta a konzul, emlékeztetve arra, hogy a csíksomlyói nyeregben mindig jó megtapasztalni, milyen jó együtt lenni magyarként és keresztényként.
„Az önök utazása a nemzeti összetartozást is jelképezi, hisz magyar nemzetünk erejét és összetartozását növeli. Útjuk során a megállók azt szolgálták, hogy hitet, reményt és szeretetet adjunk egymásnak. Minderre nagy szükség van most, amikor az itt élő magyaroknak naponta kell megküzdeniük azért, hogy használhassák anyanyelvüket, szimbólumaikat, és megvédjék saját igazukat” – mutatott rá Szarka Gábor.
A konzul kérte a zarándokokat, emlékezzenek meg Márton Áron püspökről is, aki 120 éve született Csíkszentdomokoson, és akinek köztéri szobrát vasárnap avatják fel Csíkszeredában. Egyúttal arra is kérte őket, Csíksomlyón azért is imádkozzanak, hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez.
A vonattal érkezett zarándokoknak Darvas-Kozma József főesperes, a csíkszeredai Szent Kereszt templom plébánosa elevenítette fel röviden a csíksomlyói kegyhely történetét, majd imájában arra kérte a mindenható Istent, hogy segítse útjukat, és örömmel érkezzenek meg zarándoklatuk céljához, a csíksomlyói Szűzanyához.
Egy órával később érkeztek be a vasútállomásra a Szent Márton-mozdony húzta Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors szerelvényei, amelyek Alcsík és Felcsík településeiről hozták az ott elszállásolt zarándokokat. Az utasok zászlók alá sorakozva indultak Csíksomlyóra.
„Nagyon szép volt az út, én most vagyok másodszor itt. Ide érdemes volna mindig eljönni” – mondta kérdésünkre a Borsod megyéből érkezett Harkály Endréné. A szegedi Földesi Árpád nyolc éve volt utoljára a búcsún, ez volt az első útja a zarándokvonattal. „Szép volt, érdekes volt, volt benne minden, ami egy zarándokúthoz kell” – vélekedett.
„Tíz évvel ezelőtt voltam már itt. Nagyon jó volt az utazás, ez volt az első alkalom, hogy a zarándokvonaton utaztam. Olyan jó látni együtt a magyarokat, és mindenkit, aki részt vesz a zarándoklaton. Nagyon jó látni, hogy mindenki örül, hogy itt lehet, és lelkileg feltöltődik. Ebben szerettem volna részt venni” – osztotta meg gondolatait az Egyesül Államokból, Floridából érkezett Apáthy László.
Kovács Attila
Székelyhon.ro
2016. május 15.
Anyaországi hozzájárulás a székely hokiakadémiához
Székelyföldi Jégkorong-akadémia létrehozását és magyarországi támogatását jelentette be vasárnap egy csíkkarcfalvi sajtótájékoztatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A Magyar Jégkorongszövetségben elnökségi tagsággal rendelkező államtitkár bejelentette: a magyar kormány több év alatt 1,5 milliárd forinttal támogatja a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amely csíkkarcfalvi székhellyel, a római katolikus egyház által létrehozott alapítványi keretben jön létre.
Az MTI által idézett államtitkár történelmi sikernek nevezte, hogy a magyar jégkorong válogatott szombaton legyőzte Fehéroroszországot, és kijelentette: ez nem sikerülhetett volna a székelyföldi jégkorongozók sok éves hozzájárulása nélkül.
Soltész Miklós elmondta, a támogatás egy részét beruházásokra, másik részét pedig szakmai programokra szánják. Az akadémia működését évi 225 millió forinttal támogatják, és már a 2016-os évben mintegy 613 millió forint támogatás érkezik Székelyföldre. Az akadémia székhelye Csíkkarcfalván lesz, de a támogatásból a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi jégkorongozók is részesülnek. Az államtitkár hozzátette, ezt nem támogatásnak, hanem a székely hokinak szóló köszönetnyilvánításnak kell tekinteni.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, a Román Jégkorongszövetség korábbi elnöke elmondta, jelenleg 500 gyermek jégkorongozik Székelyföldön, és a támogatás célja az, hogy tíz év alatt megkétszerezzék a hokizó gyermekek számát.
kronika.ro
Székelyföldi Jégkorong-akadémia létrehozását és magyarországi támogatását jelentette be vasárnap egy csíkkarcfalvi sajtótájékoztatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A Magyar Jégkorongszövetségben elnökségi tagsággal rendelkező államtitkár bejelentette: a magyar kormány több év alatt 1,5 milliárd forinttal támogatja a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amely csíkkarcfalvi székhellyel, a római katolikus egyház által létrehozott alapítványi keretben jön létre.
Az MTI által idézett államtitkár történelmi sikernek nevezte, hogy a magyar jégkorong válogatott szombaton legyőzte Fehéroroszországot, és kijelentette: ez nem sikerülhetett volna a székelyföldi jégkorongozók sok éves hozzájárulása nélkül.
Soltész Miklós elmondta, a támogatás egy részét beruházásokra, másik részét pedig szakmai programokra szánják. Az akadémia működését évi 225 millió forinttal támogatják, és már a 2016-os évben mintegy 613 millió forint támogatás érkezik Székelyföldre. Az akadémia székhelye Csíkkarcfalván lesz, de a támogatásból a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi jégkorongozók is részesülnek. Az államtitkár hozzátette, ezt nem támogatásnak, hanem a székely hokinak szóló köszönetnyilvánításnak kell tekinteni.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, a Román Jégkorongszövetség korábbi elnöke elmondta, jelenleg 500 gyermek jégkorongozik Székelyföldön, és a támogatás célja az, hogy tíz év alatt megkétszerezzék a hokizó gyermekek számát.
kronika.ro
2016. május 16.
Szegény sorsú családokon segítenek a csángótúrások
A Csángótúra útvonalából idén sem maradt ki Gyergyószentmiklós, a város nehéz körülmények között élő családjai számára hoztak ezúttal is jelentős mennyiségű adományt a magyarországi támogatók. Az önkormányzat szociális osztályának munkatársait bízták meg azzal, hogy olyan helyre juttassák az adományokat, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Hatodik alkalommal érkezett pénteken Gyergyószentmiklósra a Csángótúra csapata. Tagjai a Magyarfalu Alapítvány szervezésében évről évre adománygyűjtést szerveznek és juttatják el az összegyűlt felajánlásokat árvaházaknak és nehéz sorsú családoknak.
A Szentendréről induló támogatók végső úti célja minden alkalommal a csángóföldi Magyarfalu, de állomásokat iktatnak be Berettyóújfaluban, Türben, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában, hogy az itt élő nehéz sorsú családoknak, gyerekeknek is juttassanak az adományokból.
Gyergyószentmiklós nehéz körülmények között élő családjai számára ezúttal is tartós élelmiszert, bútorokat, használt háztartási cikkeket, ruhaneműt, tisztálkodási és tisztítószereket, valamint játékokat hoztak. Az adományokat a régi kórház épületénél pakolták le, az önkormányzat szociális osztályának munkatársait bízva meg a szétosztással. Leltár készült az adományokról, amiket a szociális osztály adatbázisában szereplő rászorulók közül azok kapnak meg az elkövetkező hetekben, akiknek a legnagyobb szükségük van az ilyen típusú cikkekre.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro
A Csángótúra útvonalából idén sem maradt ki Gyergyószentmiklós, a város nehéz körülmények között élő családjai számára hoztak ezúttal is jelentős mennyiségű adományt a magyarországi támogatók. Az önkormányzat szociális osztályának munkatársait bízták meg azzal, hogy olyan helyre juttassák az adományokat, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Hatodik alkalommal érkezett pénteken Gyergyószentmiklósra a Csángótúra csapata. Tagjai a Magyarfalu Alapítvány szervezésében évről évre adománygyűjtést szerveznek és juttatják el az összegyűlt felajánlásokat árvaházaknak és nehéz sorsú családoknak.
A Szentendréről induló támogatók végső úti célja minden alkalommal a csángóföldi Magyarfalu, de állomásokat iktatnak be Berettyóújfaluban, Türben, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában, hogy az itt élő nehéz sorsú családoknak, gyerekeknek is juttassanak az adományokból.
Gyergyószentmiklós nehéz körülmények között élő családjai számára ezúttal is tartós élelmiszert, bútorokat, használt háztartási cikkeket, ruhaneműt, tisztálkodási és tisztítószereket, valamint játékokat hoztak. Az adományokat a régi kórház épületénél pakolták le, az önkormányzat szociális osztályának munkatársait bízva meg a szétosztással. Leltár készült az adományokról, amiket a szociális osztály adatbázisában szereplő rászorulók közül azok kapnak meg az elkövetkező hetekben, akiknek a legnagyobb szükségük van az ilyen típusú cikkekre.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro
2016. május 17.
Mentor – Aki majdnem az életét adta a tudományért
Kolcsár Levente-Péter biológus–ökológussal beszélgettünk
Országos „hírnévre” tett szert Kolcsár Péter ökológus, a Babeș– Bolyai Tudományegyetem doktorandusza, amikor tavaly nyáron egy terepbaleset következtében négy napig küzdött az életben maradásért. A sajtó – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – felkapta a hírt, amit másnapra aztán el is felejtett. A szenzációs történet mögött azonban egy nem kevésbé érdekes szakmai munkásság rejlik. Erről beszélgettünk Péterrel – ő maga jobban szereti, ha egyszerűen Petyónak szólítják –, aki több tudományra új faj szakmai leírója.
– Mondták már, hogy bogaras vagy?
– Volt már rá példa. Az egyetemünknek van egy kis kutatóháza a Gyergyói-medencében: amikor odamenet megkérdeztünk egy embert, mennyire aszfaltozták le az utat, azt válaszolta, hogy egészen a bogarasokig le van aszfaltozva. Időbe telt, mire leesett, hogy rólunk beszél. Akkor pontosítottunk és kértük, hogy inkább szólítson rovarásznak. A bácsika meg is lepődött…
Leírtunk öt tudományra új fajt
– Viccet félretéve, mi a kutatási területed?
– Taxonómiával foglalkozom, ami az élőlények rendszerezésével, besorolásával, új fajok leírásával, azok azonosításával foglalkozó tudományág. Ezen belül rovarokat, vízirovarokat vizsgálok. A lószúnyogok kutatása a szívem csücske, ezen a téren „alkotok a legtöbbet. PhD-s hallgató vagyok, mellette tudományra új fajokat keresek, ez a kedvenc foglalkozásom, jelenleg is több fajnak a leírásán dolgozunk. Büszkén mondhatom, hogy már öt új fajt sikerült leírnunk. Három különböző családból is sikerült tudományra új fajt gyűjteni és tudományos publikációban leírni.
– Miért döntöttél a biológia, ökológia mellett?
– Már gyerekkoromban közel álltam a természethez, hisz falun nőttem fel. A szüleim mezőgazdaságban jártasok, édesapám erdész, ezért én is sokat jártam az erdőt, mezőt. Kilencedik osztály környékén határoztam el, hogy ezt a vonalat szeretném továbbvinni, így döntöttem az ökológia mellett. Már korán céltudatosan készültem az egyetemre, hogy azt tanulhassam, amit igazán szeretek.
– Hogyan képzeljük el egy ökológus munkáját?
– Ezt nehéz általánosan megfogalmazni, mert ahány szakember, annyiféleképpen dolgozik. A mi munkánk legtöbbször terepi gyűjtéssel indul, amikor is kimegyünk egy területre, ahol vagy céltudatosan vagy véletlenszerűen gyűjtjük össze azokat az állatokat, állatcsoportokat, amelyek minket érdekelnek. Ezután a laboratóriumban mikroszkóp segítségével határozzuk meg ezeket a fajokat. Az általunk vizsgált csoportokat csak így tudjuk elkülöníteni, mert csupán mikroszkopikus különbségek vannak közöttük. Meg is szoktak lepődni az emberek, hogy Romániában több mint 450 lószúnyog faj él. Ez pusztán a lószunyogok száma, ami viszont csak egy kisebb csoportja a legyeknek, azok pedig egy kis csoportját alkotják a rovaroknak.
A fajok meghatározásakor legtöbbször közönséges, gyakori, már ismert fajokat kapunk. Statisztikailag körülbelül 0,5–1 százaléka a begyűjtött fajoknak tudományra új. Így Romániában is lehet új fajokat felfedezni, nem kell ezért a trópusokra menni. Ezután következik a munka keményebb része, amikor le kell írni ezeket a fajokat. A taxonómiának számomra kevésbé élvezetes oldala a sok labormunka, ami főleg molekuláris módszereket, genetikai vizsgálatokat jelent, morfológiai méréseket is végzünk. Ha lehetséges, a közeli rokon csoportokból is be kell gyűjteni friss egyedeket, ha pedig nem, múzeumokból kell kérni már meglévőket. Ezekkel kell összehasonlítani, hogy biztosra menjünk, tényleg új fajról van szó és nem csak egy kisebb eltérésről, egy fajon belüli variációról. A leírás során a kutató joga megválasztani, milyen tudományos (latin) nevet ad az illető fajnak, ami után minden esetben szerepel a leíró neve is. Például az emberi faj – Homo sapiens Linnaeus, 1758 – leírója Linnaeus, aki fajunkat tudományosan 1758-ban írta le: egy latin fajnévnek ilyen a szerkezete. Ugyanígy joga van magyar névvel is ellátni a fajt, bár ez a megnevezés sose lesz hivatalos tudományos név. Mindezen vizsgálatok lépéseit, eredményeit és a fajleírást tudományos szaklapokban közöljük.
Madarat tolláról, taxonómust rovaráról
– Írtál már le új fajokat, rólad is neveztek el fajt.
– Ez teljesen a véletlen műve volt. Egy budapesti részképzésen a mentorom, Lengyel Gábor-Dániel bemutatott egy kutatónak, Kontschán Jenőnek, aki atkákkal foglalkozik, amelyek talajban élő, nagyjából fél milliméter nagyságú kis állatkák. A mentorom úgy mutatta be őt, mint a világ legnagyobb szakemberét ezen a téren, később kiderült, hogy ő az egyetlen a világon, aki ezzel az atka csoporttal foglalkozik. Ő elmondta, hogy elég sokat gyűjtött Erdélyben, és további mintáknak is örülne. Ezért amikor legközelebb Budapestre utaztam, vittem pár, Kolozsváron és az Erdélyi Szigethegységben gyűjtött talaj és avar mintát. Olyan szerencsém volt, hogy egy tudományra új fajt is talált ezekben a mintákban. Meg is kérdezte, hogy annak tiszteletére, hogy én gyűjtöttem be a fajt, elnevezheti-e rólam. Egy taxonómusnak az egyik legnagyobb megtiszteltetés, ha róla is elneveznek fajokat, így lett a kis atkának Crinitodiscus kolcsari a neve.
A Földön jelenleg körülbelül másfél millió fajt ismerünk, elég sok különböző csoportból, ami sok szakembert kívánna. Vannak felkapott csoportok, például a lepkék, madarak, növények, a látványos élőlények, amelyek a laikusok számára is könnyebben felismerhetők. A kevésbé „menő” csoportok vizsgálatához már felszerelés is kell, például mikroszkóp, mert sok esetben csak kis részletben térnek el. Egy másik szempont, hogy van-e gazdasági vagy egészségügyi vonzata az illető csoportnak. Például csípőszúnyogokkal nagyon sokan foglalkoznak, nagyon sok pénzt fektetnek a kutatásukra. Nem is csoda, hisz ezek általában embereket megbetegítő vírusokat hordoznak. Gazdasági megfontolásból például a kártevők kutatását szokták támogatni.
Négy nap törött csípővel 2000 méteren
– Múlt nyáron az ötórás hírekbe kerültél, baleseted volt terepen. Mi történt?
– Ezt munkahelyi balesetnek tartom. A munkámnak az is része, hogy terepen vagyok. A baleset a Szebeni-havasokban történt 2000 méter fölött. Egy pár szúnyog- és lepkefaj begyűjtése közben egy kőgörgeteges kis völgyben megcsúsztam, vagy a kő csúszott ki alólam, erre már nem emlékszem tisztán, de legurultam az oldalon és eltörtem a csípőmet, nem tudtam járni. Próbáltam hívni a mentőket, mert azért fel voltam készülve ilyen szempontból, de arra nem számítottam, hogy nem lesz jele a segélyhívónak, így nem sikerült hívnom a mentőket. Ezután 97-98 órányi eseménysor következett, amiért sokan hősként tekintenek rám. Szerintem inkább csak a túlélési ösztön hajtott, túl akartam élni. Szerintem abban a helyzetben bárki ugyanazt tette volna.
Nyár volt ugyan, június 29., de 2000 méter környékén még hó is volt, éjszakánként 5 Celsius-fok környékére hűlt a hőmérséklet. Ezt utólag tudtam meg a helyi meteorológiai állomás méréseiből. Igazából nem is ezzel volt a legnagyobb gondom, hanem azzal, hogy sokat esett az eső, naponta úgy négy-ötször. Hiába voltam terepfelszerelésben, a negyedik-ötödik eső után átáztam teljesen, emiatt jelentkeztek a kihűlés tünetei. Az ellen küzdöttem végig, hogy ne hűljek ki. Talán ez volt az egyik legnagyobb erőfeszítés. Az volt a legfontosabb, hogy életben akartam maradni. Ez volt az egyetlen motivációs tényezőm, ami viszont kellőképpen nagy volt.
Nagy fájdalmaim voltak, hisz a csípőcsontom hosszában eltörött, a helyén elég nagy zúzódásaim is voltak. Mozgáskor éreztem, hogy a két csontfelület elválik egymástól, ezért nem igazán tudtam mozogni. Ez volt egészen a harmadik nap hajnaláig, amikor viszont már nem is érdekelt, hogy fáj. Láttam, hogyha ott maradok, akkor ott maradok örökre. Ha meg akarok menekülni, még többet kell tennem.
Szerencsére elég jól tájékozódom, úgyhogy hamar belőttem az irányt, hogy merre kell visszataláljak a legközelebbi esztenáig valakit értesíteni, hogy hívják a mentőket. Reggel 5 órakor kezdtem el mászni az esztena irányába és éjjel kettőig másztam. Nem értem el aznap. Hogy sajnos vagy szerencsére, nem is tudom: másnap, amikor kivirradt és újra elindultam, akkor volt az egyetlen olyan helyzet, amikor ténylegesen halálosan féltem, úgy éreztem, hogy tényleg itt a vég, ugyanis rám futottak az esztenás kutyák. Addig gond nélkül mindenen keresztülmásztam, ha fájt, ha nem, de az nagyon rossz élmény volt. Végül a helyi pásztor segítségével sikerült értesíteni a mentőket.
Több túlélő felszerelést viszek
– Gondolom ez a helyzet az élet-halál szembenállást elég élesen megmozgatta benned, erős tapasztalat volt. Hogy érzed, valami megváltozott benned? Például, hogy ennek hatására nem mész terepre, esetleg más döntéseket hoztál?
– Igazából nem. Sokan azt várnák tőlem, hogy egy ilyen eset után soha többet ne menjek terepre, netán váltsak szakmát, vagy legalább valami nagyon mély mondanivalókat mondjak. Ez ugyanolyan munkabaleset volt, mintha bent a laborban egy kémcsőből valamilyen mérgező anyag jutott volna rám. Ott is lehetett volna halál közeli élményben részem. Igazából így jöttem rá, hogy mennyire szeretem a szakmámat. Még ezek után is képes vagyok folytatni, sőt talán még nagyobb szeretettel. Talán még jobban tudok örvendeni annak, hogy még tudok mozogni és ki tudok járni gyönyörű szép helyekre, ahol új élőlényeket ismerhetek meg és foghatok be.
– Fel lehet készülni a hasonló helyzetekre?
– Az egyetem első évétől elég sok terepgyakorlatra jártunk, láttuk, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy-egy gyűjtőút, terepi kiszállás során. Úgyhogy igen, valamilyen mértékben fel vagyunk készülve. Nekem az is sokat segített, hogy a baleset előtt egy héttel láttam a 127 óra című filmet. Arra gondoltam, hogy amíg nem kell levágjam a saját kezemet, talán nincs gond. Ha valaki sokat jár terepre vagy túrázni – amúgy a terepezés sokak számára úgy tűnik, mintha mi túrázni járnánk –, jó ha tud ezt-azt arra az esetre, hogyha eltévedne. Azóta én is jobban odafigyelek, több túlélő-felszerelést viszek magammal.
– Jársz még egyedül vagy most már minimum párban jártok?
– A történtek után sokan mondták, hogy egyedül nem szabad elmenni. Ez jó felvetés, csak sajnos nem mindig lehet másokat rávenni, hogy az idejükből áldozzanak arra, hogy kísérgessenek. Továbbá mindenkinek megvan a saját tempója és inkább azt szereti követni, mintsem igazodni mások ritmusához. Ezenkívül én olyan vagyok, aki szeret elcsodálkozni a természet szépségein, de ezt igazán csak egyedül tudom megélni. Legalább ilyenkor kiszabadulok kicsit a város zajából.
– Volt még valamilyen különleges élményben részed a kutatásaid során?
– Az igazán nagy élményeket a külföldi gyűjtőutak jelentik. Sokat jártunk a Balkánra, ezen belül Bulgáriába, onnan is van egy tudományra új faj, amit sikerült leírni. Az egzotikus helyeken nemcsak az élővilággal, hanem a kultúrával is ismerkedünk, legtöbbször ezt a kettőt nem is lehet elválasztani. Sokszor egy-egy ország területére új fajt úgy találtunk, hogy a vendéglő ablakából gyűjtöttük be. A mi szakmánk egy életforma, amit nem hagy abba az ember, amikor beül valahova például ebédelni. Ha ott repül a szúnyogfaj, amivel éppen foglalkozik a kutató, akkor azt úgyis be fogja fogni, ha hülyének nézik, ha nem. Ebből volt többször vicces jelenet, amikor próbáltam elkapni az állatot, közben az emberek néztek, hogy ez meg van zakkanva. Ha „átlagemberek” lennénk, ugyanezt gondolnánk.
Kolcsár Levente-Péter (Petyó)
• 1989. június 29-én született Gyergyószentmiklóson, gyerekkorát Ditróban töltötte • ökológia szakon végezte az alap- és mesterképzést a BBTE-n • jelenleg másodéves doktorandusz hallgató • témavezetők: Rákosy László és Keresztes Lujza • 2013–2016 között a Collegium Talentum kollégistája
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)
Kolcsár Levente-Péter biológus–ökológussal beszélgettünk
Országos „hírnévre” tett szert Kolcsár Péter ökológus, a Babeș– Bolyai Tudományegyetem doktorandusza, amikor tavaly nyáron egy terepbaleset következtében négy napig küzdött az életben maradásért. A sajtó – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – felkapta a hírt, amit másnapra aztán el is felejtett. A szenzációs történet mögött azonban egy nem kevésbé érdekes szakmai munkásság rejlik. Erről beszélgettünk Péterrel – ő maga jobban szereti, ha egyszerűen Petyónak szólítják –, aki több tudományra új faj szakmai leírója.
– Mondták már, hogy bogaras vagy?
– Volt már rá példa. Az egyetemünknek van egy kis kutatóháza a Gyergyói-medencében: amikor odamenet megkérdeztünk egy embert, mennyire aszfaltozták le az utat, azt válaszolta, hogy egészen a bogarasokig le van aszfaltozva. Időbe telt, mire leesett, hogy rólunk beszél. Akkor pontosítottunk és kértük, hogy inkább szólítson rovarásznak. A bácsika meg is lepődött…
Leírtunk öt tudományra új fajt
– Viccet félretéve, mi a kutatási területed?
– Taxonómiával foglalkozom, ami az élőlények rendszerezésével, besorolásával, új fajok leírásával, azok azonosításával foglalkozó tudományág. Ezen belül rovarokat, vízirovarokat vizsgálok. A lószúnyogok kutatása a szívem csücske, ezen a téren „alkotok a legtöbbet. PhD-s hallgató vagyok, mellette tudományra új fajokat keresek, ez a kedvenc foglalkozásom, jelenleg is több fajnak a leírásán dolgozunk. Büszkén mondhatom, hogy már öt új fajt sikerült leírnunk. Három különböző családból is sikerült tudományra új fajt gyűjteni és tudományos publikációban leírni.
– Miért döntöttél a biológia, ökológia mellett?
– Már gyerekkoromban közel álltam a természethez, hisz falun nőttem fel. A szüleim mezőgazdaságban jártasok, édesapám erdész, ezért én is sokat jártam az erdőt, mezőt. Kilencedik osztály környékén határoztam el, hogy ezt a vonalat szeretném továbbvinni, így döntöttem az ökológia mellett. Már korán céltudatosan készültem az egyetemre, hogy azt tanulhassam, amit igazán szeretek.
– Hogyan képzeljük el egy ökológus munkáját?
– Ezt nehéz általánosan megfogalmazni, mert ahány szakember, annyiféleképpen dolgozik. A mi munkánk legtöbbször terepi gyűjtéssel indul, amikor is kimegyünk egy területre, ahol vagy céltudatosan vagy véletlenszerűen gyűjtjük össze azokat az állatokat, állatcsoportokat, amelyek minket érdekelnek. Ezután a laboratóriumban mikroszkóp segítségével határozzuk meg ezeket a fajokat. Az általunk vizsgált csoportokat csak így tudjuk elkülöníteni, mert csupán mikroszkopikus különbségek vannak közöttük. Meg is szoktak lepődni az emberek, hogy Romániában több mint 450 lószúnyog faj él. Ez pusztán a lószunyogok száma, ami viszont csak egy kisebb csoportja a legyeknek, azok pedig egy kis csoportját alkotják a rovaroknak.
A fajok meghatározásakor legtöbbször közönséges, gyakori, már ismert fajokat kapunk. Statisztikailag körülbelül 0,5–1 százaléka a begyűjtött fajoknak tudományra új. Így Romániában is lehet új fajokat felfedezni, nem kell ezért a trópusokra menni. Ezután következik a munka keményebb része, amikor le kell írni ezeket a fajokat. A taxonómiának számomra kevésbé élvezetes oldala a sok labormunka, ami főleg molekuláris módszereket, genetikai vizsgálatokat jelent, morfológiai méréseket is végzünk. Ha lehetséges, a közeli rokon csoportokból is be kell gyűjteni friss egyedeket, ha pedig nem, múzeumokból kell kérni már meglévőket. Ezekkel kell összehasonlítani, hogy biztosra menjünk, tényleg új fajról van szó és nem csak egy kisebb eltérésről, egy fajon belüli variációról. A leírás során a kutató joga megválasztani, milyen tudományos (latin) nevet ad az illető fajnak, ami után minden esetben szerepel a leíró neve is. Például az emberi faj – Homo sapiens Linnaeus, 1758 – leírója Linnaeus, aki fajunkat tudományosan 1758-ban írta le: egy latin fajnévnek ilyen a szerkezete. Ugyanígy joga van magyar névvel is ellátni a fajt, bár ez a megnevezés sose lesz hivatalos tudományos név. Mindezen vizsgálatok lépéseit, eredményeit és a fajleírást tudományos szaklapokban közöljük.
Madarat tolláról, taxonómust rovaráról
– Írtál már le új fajokat, rólad is neveztek el fajt.
– Ez teljesen a véletlen műve volt. Egy budapesti részképzésen a mentorom, Lengyel Gábor-Dániel bemutatott egy kutatónak, Kontschán Jenőnek, aki atkákkal foglalkozik, amelyek talajban élő, nagyjából fél milliméter nagyságú kis állatkák. A mentorom úgy mutatta be őt, mint a világ legnagyobb szakemberét ezen a téren, később kiderült, hogy ő az egyetlen a világon, aki ezzel az atka csoporttal foglalkozik. Ő elmondta, hogy elég sokat gyűjtött Erdélyben, és további mintáknak is örülne. Ezért amikor legközelebb Budapestre utaztam, vittem pár, Kolozsváron és az Erdélyi Szigethegységben gyűjtött talaj és avar mintát. Olyan szerencsém volt, hogy egy tudományra új fajt is talált ezekben a mintákban. Meg is kérdezte, hogy annak tiszteletére, hogy én gyűjtöttem be a fajt, elnevezheti-e rólam. Egy taxonómusnak az egyik legnagyobb megtiszteltetés, ha róla is elneveznek fajokat, így lett a kis atkának Crinitodiscus kolcsari a neve.
A Földön jelenleg körülbelül másfél millió fajt ismerünk, elég sok különböző csoportból, ami sok szakembert kívánna. Vannak felkapott csoportok, például a lepkék, madarak, növények, a látványos élőlények, amelyek a laikusok számára is könnyebben felismerhetők. A kevésbé „menő” csoportok vizsgálatához már felszerelés is kell, például mikroszkóp, mert sok esetben csak kis részletben térnek el. Egy másik szempont, hogy van-e gazdasági vagy egészségügyi vonzata az illető csoportnak. Például csípőszúnyogokkal nagyon sokan foglalkoznak, nagyon sok pénzt fektetnek a kutatásukra. Nem is csoda, hisz ezek általában embereket megbetegítő vírusokat hordoznak. Gazdasági megfontolásból például a kártevők kutatását szokták támogatni.
Négy nap törött csípővel 2000 méteren
– Múlt nyáron az ötórás hírekbe kerültél, baleseted volt terepen. Mi történt?
– Ezt munkahelyi balesetnek tartom. A munkámnak az is része, hogy terepen vagyok. A baleset a Szebeni-havasokban történt 2000 méter fölött. Egy pár szúnyog- és lepkefaj begyűjtése közben egy kőgörgeteges kis völgyben megcsúsztam, vagy a kő csúszott ki alólam, erre már nem emlékszem tisztán, de legurultam az oldalon és eltörtem a csípőmet, nem tudtam járni. Próbáltam hívni a mentőket, mert azért fel voltam készülve ilyen szempontból, de arra nem számítottam, hogy nem lesz jele a segélyhívónak, így nem sikerült hívnom a mentőket. Ezután 97-98 órányi eseménysor következett, amiért sokan hősként tekintenek rám. Szerintem inkább csak a túlélési ösztön hajtott, túl akartam élni. Szerintem abban a helyzetben bárki ugyanazt tette volna.
Nyár volt ugyan, június 29., de 2000 méter környékén még hó is volt, éjszakánként 5 Celsius-fok környékére hűlt a hőmérséklet. Ezt utólag tudtam meg a helyi meteorológiai állomás méréseiből. Igazából nem is ezzel volt a legnagyobb gondom, hanem azzal, hogy sokat esett az eső, naponta úgy négy-ötször. Hiába voltam terepfelszerelésben, a negyedik-ötödik eső után átáztam teljesen, emiatt jelentkeztek a kihűlés tünetei. Az ellen küzdöttem végig, hogy ne hűljek ki. Talán ez volt az egyik legnagyobb erőfeszítés. Az volt a legfontosabb, hogy életben akartam maradni. Ez volt az egyetlen motivációs tényezőm, ami viszont kellőképpen nagy volt.
Nagy fájdalmaim voltak, hisz a csípőcsontom hosszában eltörött, a helyén elég nagy zúzódásaim is voltak. Mozgáskor éreztem, hogy a két csontfelület elválik egymástól, ezért nem igazán tudtam mozogni. Ez volt egészen a harmadik nap hajnaláig, amikor viszont már nem is érdekelt, hogy fáj. Láttam, hogyha ott maradok, akkor ott maradok örökre. Ha meg akarok menekülni, még többet kell tennem.
Szerencsére elég jól tájékozódom, úgyhogy hamar belőttem az irányt, hogy merre kell visszataláljak a legközelebbi esztenáig valakit értesíteni, hogy hívják a mentőket. Reggel 5 órakor kezdtem el mászni az esztena irányába és éjjel kettőig másztam. Nem értem el aznap. Hogy sajnos vagy szerencsére, nem is tudom: másnap, amikor kivirradt és újra elindultam, akkor volt az egyetlen olyan helyzet, amikor ténylegesen halálosan féltem, úgy éreztem, hogy tényleg itt a vég, ugyanis rám futottak az esztenás kutyák. Addig gond nélkül mindenen keresztülmásztam, ha fájt, ha nem, de az nagyon rossz élmény volt. Végül a helyi pásztor segítségével sikerült értesíteni a mentőket.
Több túlélő felszerelést viszek
– Gondolom ez a helyzet az élet-halál szembenállást elég élesen megmozgatta benned, erős tapasztalat volt. Hogy érzed, valami megváltozott benned? Például, hogy ennek hatására nem mész terepre, esetleg más döntéseket hoztál?
– Igazából nem. Sokan azt várnák tőlem, hogy egy ilyen eset után soha többet ne menjek terepre, netán váltsak szakmát, vagy legalább valami nagyon mély mondanivalókat mondjak. Ez ugyanolyan munkabaleset volt, mintha bent a laborban egy kémcsőből valamilyen mérgező anyag jutott volna rám. Ott is lehetett volna halál közeli élményben részem. Igazából így jöttem rá, hogy mennyire szeretem a szakmámat. Még ezek után is képes vagyok folytatni, sőt talán még nagyobb szeretettel. Talán még jobban tudok örvendeni annak, hogy még tudok mozogni és ki tudok járni gyönyörű szép helyekre, ahol új élőlényeket ismerhetek meg és foghatok be.
– Fel lehet készülni a hasonló helyzetekre?
– Az egyetem első évétől elég sok terepgyakorlatra jártunk, láttuk, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy-egy gyűjtőút, terepi kiszállás során. Úgyhogy igen, valamilyen mértékben fel vagyunk készülve. Nekem az is sokat segített, hogy a baleset előtt egy héttel láttam a 127 óra című filmet. Arra gondoltam, hogy amíg nem kell levágjam a saját kezemet, talán nincs gond. Ha valaki sokat jár terepre vagy túrázni – amúgy a terepezés sokak számára úgy tűnik, mintha mi túrázni járnánk –, jó ha tud ezt-azt arra az esetre, hogyha eltévedne. Azóta én is jobban odafigyelek, több túlélő-felszerelést viszek magammal.
– Jársz még egyedül vagy most már minimum párban jártok?
– A történtek után sokan mondták, hogy egyedül nem szabad elmenni. Ez jó felvetés, csak sajnos nem mindig lehet másokat rávenni, hogy az idejükből áldozzanak arra, hogy kísérgessenek. Továbbá mindenkinek megvan a saját tempója és inkább azt szereti követni, mintsem igazodni mások ritmusához. Ezenkívül én olyan vagyok, aki szeret elcsodálkozni a természet szépségein, de ezt igazán csak egyedül tudom megélni. Legalább ilyenkor kiszabadulok kicsit a város zajából.
– Volt még valamilyen különleges élményben részed a kutatásaid során?
– Az igazán nagy élményeket a külföldi gyűjtőutak jelentik. Sokat jártunk a Balkánra, ezen belül Bulgáriába, onnan is van egy tudományra új faj, amit sikerült leírni. Az egzotikus helyeken nemcsak az élővilággal, hanem a kultúrával is ismerkedünk, legtöbbször ezt a kettőt nem is lehet elválasztani. Sokszor egy-egy ország területére új fajt úgy találtunk, hogy a vendéglő ablakából gyűjtöttük be. A mi szakmánk egy életforma, amit nem hagy abba az ember, amikor beül valahova például ebédelni. Ha ott repül a szúnyogfaj, amivel éppen foglalkozik a kutató, akkor azt úgyis be fogja fogni, ha hülyének nézik, ha nem. Ebből volt többször vicces jelenet, amikor próbáltam elkapni az állatot, közben az emberek néztek, hogy ez meg van zakkanva. Ha „átlagemberek” lennénk, ugyanezt gondolnánk.
Kolcsár Levente-Péter (Petyó)
• 1989. június 29-én született Gyergyószentmiklóson, gyerekkorát Ditróban töltötte • ökológia szakon végezte az alap- és mesterképzést a BBTE-n • jelenleg másodéves doktorandusz hallgató • témavezetők: Rákosy László és Keresztes Lujza • 2013–2016 között a Collegium Talentum kollégistája
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)
2016. május 17.
Tánc- és mozgásszínház öt napon át
Az M Studio Tavaszi áldozat című produkciójával veszi kezdetét szerdán este a dance.movement.theater elnevezésű mozgás- és táncszínházi fesztivál Gyergyószentmiklóson. A rendezvény öt napján összesen kilenc produkciót nézhet meg a közönség hazai és külföldi társulatok előadásában.
Szerdától vasárnapig naponta két előadással jelentkezik a hatodik alkalommal megrendezendő tánc- és mozgásszínházi fesztivál – nagyszínpadi és stúdió-előadásokat nézhet meg a közönség a művelődési házban.
Csütörtökön este 7 órától a kisteremben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésznője, Baczó Tünde mutatja be 7/7 című produkcióját. A táncelőadás előadó-koreográfusa, Baczó Tünde nem először meghívottja a gyergyószentmiklósi fesztiválnak. A már több fesztiváldíjat elnyert előadás koncepciója az a kérdés, hogy miként lehet bejárni az emberi élet hét lépcsőfokát, mit jelent gyereknek, diáknak, szerelmesnek, munkásnak, anyának, bölcsnek és öregnek lenni. Baczó Tünde finom mozgásvilágához Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző írt zenét – olvasható az ajánlóban.
A nagyteremben este 9 órára várja a közönséget a Duda Éva vezette Movein Mission társulat. Duda Éva a magyarországi kortárs táncművészet egyik meghatározó alakja, a 2009–2010-es színházi évadban alapított saját társulatot. A néhány év alatt számos díjat magáénak tudható társulat legújabb előadása, a Breathe! kerül bemutatásra dance.movement.theater fesztiválon. Az együttesvezető új munkájában a szabadság iránti vágy, a korlátok elkerülése és önmagunk felfedése kap teret – ajánlják a produkciót a fesztiválszervezők.
Pénteken 7 órától a nagyteremben a Frenák Pál Társulat mutatja be Birdie című előadását, 9-től a stúdióteremben a Közép-Európa Táncszínház bemutatásában a K-arcok: Lépcső című produkció lesz megtekinthető.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
Az M Studio Tavaszi áldozat című produkciójával veszi kezdetét szerdán este a dance.movement.theater elnevezésű mozgás- és táncszínházi fesztivál Gyergyószentmiklóson. A rendezvény öt napján összesen kilenc produkciót nézhet meg a közönség hazai és külföldi társulatok előadásában.
Szerdától vasárnapig naponta két előadással jelentkezik a hatodik alkalommal megrendezendő tánc- és mozgásszínházi fesztivál – nagyszínpadi és stúdió-előadásokat nézhet meg a közönség a művelődési házban.
Csütörtökön este 7 órától a kisteremben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésznője, Baczó Tünde mutatja be 7/7 című produkcióját. A táncelőadás előadó-koreográfusa, Baczó Tünde nem először meghívottja a gyergyószentmiklósi fesztiválnak. A már több fesztiváldíjat elnyert előadás koncepciója az a kérdés, hogy miként lehet bejárni az emberi élet hét lépcsőfokát, mit jelent gyereknek, diáknak, szerelmesnek, munkásnak, anyának, bölcsnek és öregnek lenni. Baczó Tünde finom mozgásvilágához Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző írt zenét – olvasható az ajánlóban.
A nagyteremben este 9 órára várja a közönséget a Duda Éva vezette Movein Mission társulat. Duda Éva a magyarországi kortárs táncművészet egyik meghatározó alakja, a 2009–2010-es színházi évadban alapított saját társulatot. A néhány év alatt számos díjat magáénak tudható társulat legújabb előadása, a Breathe! kerül bemutatásra dance.movement.theater fesztiválon. Az együttesvezető új munkájában a szabadság iránti vágy, a korlátok elkerülése és önmagunk felfedése kap teret – ajánlják a produkciót a fesztiválszervezők.
Pénteken 7 órától a nagyteremben a Frenák Pál Társulat mutatja be Birdie című előadását, 9-től a stúdióteremben a Közép-Európa Táncszínház bemutatásában a K-arcok: Lépcső című produkció lesz megtekinthető.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. május 18.
Böjte atya Erdélybe „hívta" Szent Erzsébetet
Az elkövetkező napokban Nagyszalontán, Temesváron, Szászvárosban, Petrozsényben, Déván, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Marosillyén és Székelyhídon tartanak szentmisét az ereklye fogadása alkalmából. Ez ünnepi alkalmakon a nagyszalontai Béke királynője otthon gyermekei előadásával idézik fel Szent Erzsébet alakját.
A nagyváradi székesegyházban az ereklye fogadására tartott szentmise után Ternyák Csaba érsek a közmédiának elmondta: a Sárospatakon született Szent Erzsébetre különleges ajándékként tekintenek az egri főegyházmegyében. Szent Erzsébetet a szeretet szentjének tekintik, aki képes áldozatot hozni a szeretetért. Az érsek elmondta: Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke kereste meg az erdélyi körút javaslatával, és mindketten úgy gondolták: szükség van arra, hogy Szent Erzsébet szeretetét időről-időre megfoghatóvá tegyék.
Böjte Csaba szerzetes – aki körbeviszi az ereklyét Erdélyen – elmondta, Sárospatakon misézett abban a templomban, ahol az ereklyét őrzik, és akkor támadt az ötlete, hogy „elhívja Erdélybe" Szent Erzsébetet. „Érsek atya nemcsak hogy elengedte, hanem maga hozta le, hogy az irgalmasság iskolájának a nagy tanítójától tanuljunk mindannyian" – mondta Böjte Csaba.
Hozzátette, az irgalmasság évében nagy szükség van „az irgalmasság szentjének" bemutatására. Szent Erzsébet „nem ítélt el senkit, hanem ahol tudott, jót tett. Ha ezt meg tudnánk tanulni tőle, élhetőbb világ lenne a Kárpát-medencében, és itt, Erdélyben" – fogalmazott a ferences szerzetes.
Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született II. András és merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. I. Hermann thüringiai őrgróf fiával, Lajossal kötött 1221-ben házasságot, melyből három gyermeke született. Húsz éves volt, amikor férje meghalt, és mert nem volt hajlandó lemondani fia fejedelmi jogairól, sógorai mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénységre vágyó asszony kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Gyóntatója utasításai szerint igyekezett egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló, jótékonyságot és betegápolást gyakorló szerzetesrendet létrehozni. Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét. 1231-ben megbetegedett, utolsó napjaiban mindenét szétosztotta. Marburgi sírja fölé nem sokkal halála után templomot emeltek, ez a német gótika első megmaradt emléke. A sírnál történt számos csodálatos esemény miatt már 1235-ben szentté avatták. hirado.hu
Erdély.ma
Az elkövetkező napokban Nagyszalontán, Temesváron, Szászvárosban, Petrozsényben, Déván, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Marosillyén és Székelyhídon tartanak szentmisét az ereklye fogadása alkalmából. Ez ünnepi alkalmakon a nagyszalontai Béke királynője otthon gyermekei előadásával idézik fel Szent Erzsébet alakját.
A nagyváradi székesegyházban az ereklye fogadására tartott szentmise után Ternyák Csaba érsek a közmédiának elmondta: a Sárospatakon született Szent Erzsébetre különleges ajándékként tekintenek az egri főegyházmegyében. Szent Erzsébetet a szeretet szentjének tekintik, aki képes áldozatot hozni a szeretetért. Az érsek elmondta: Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke kereste meg az erdélyi körút javaslatával, és mindketten úgy gondolták: szükség van arra, hogy Szent Erzsébet szeretetét időről-időre megfoghatóvá tegyék.
Böjte Csaba szerzetes – aki körbeviszi az ereklyét Erdélyen – elmondta, Sárospatakon misézett abban a templomban, ahol az ereklyét őrzik, és akkor támadt az ötlete, hogy „elhívja Erdélybe" Szent Erzsébetet. „Érsek atya nemcsak hogy elengedte, hanem maga hozta le, hogy az irgalmasság iskolájának a nagy tanítójától tanuljunk mindannyian" – mondta Böjte Csaba.
Hozzátette, az irgalmasság évében nagy szükség van „az irgalmasság szentjének" bemutatására. Szent Erzsébet „nem ítélt el senkit, hanem ahol tudott, jót tett. Ha ezt meg tudnánk tanulni tőle, élhetőbb világ lenne a Kárpát-medencében, és itt, Erdélyben" – fogalmazott a ferences szerzetes.
Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született II. András és merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. I. Hermann thüringiai őrgróf fiával, Lajossal kötött 1221-ben házasságot, melyből három gyermeke született. Húsz éves volt, amikor férje meghalt, és mert nem volt hajlandó lemondani fia fejedelmi jogairól, sógorai mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénységre vágyó asszony kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Gyóntatója utasításai szerint igyekezett egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló, jótékonyságot és betegápolást gyakorló szerzetesrendet létrehozni. Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét. 1231-ben megbetegedett, utolsó napjaiban mindenét szétosztotta. Marburgi sírja fölé nem sokkal halála után templomot emeltek, ez a német gótika első megmaradt emléke. A sírnál történt számos csodálatos esemény miatt már 1235-ben szentté avatták. hirado.hu
Erdély.ma
2016. május 19.
Székelyföldi terrorvád: vádat emeltek Beke István és Szőcs Zoltán ellen
Vádat emelt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője ellen – közölte csütörtökön honlapján az ügyészség.
Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. Mindkét férfi előzetes letartóztatásban várja ügye tárgyalását.
Az ügyészségi közlemény szerint a hatóságokhoz 2014 óta érkeztek jelzések „a magyarországi szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom romániai szárnyához" tartozó személyeknek a saját testi készségeik fejlesztése iránti érdeklődéséről. A közlemény szerint ezt az érdeklődést idegen és kettős állampolgársággal rendelkező személyek ébresztették fel, azzal a céllal, hogy erőszakos cselekedeteket kezdeményezzenek „autonomista és revizionista célok" eléréséért, „Nagy-Magyarország visszaállításáért".
A vádhatóság megemlíti, hogy a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i (lehallgatott) beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István „lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
Az ügyészség közlése szerint a büntetőpert első fokon a bukaresti táblabíróság tárgyalja.
A hatóságok Beke Istvánt 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. A házkutatások során kiderült: Beke István korábban 400 petárdát vásárolt.
A HVIM erdélyi szervezete a közösségi oldalán korábban közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték.
A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről-estére, majd januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki az őrizetbe vettekkel, és bizalmatlanságukat fejezvén ki a hatóságok eljárásával szemben. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson is tartottak.
MTI
Erdély.ma, 2016. máj. 19.
Román képviselő harcol a magyarok diszkriminációja ellen
Sikertelenül lépett fel a magyarok hátrányos nyelvi megkülönböztetése ellen Daniel Chesa, a Marosvásárhellyel szomszédos Koronka község román nemzetiségű önkormányzati képviselője – írta csütörtökön a Főtér.ro portál.
Az önkormányzati képviselő tavaly kezdeményezte, hogy a koronkai helyi tanács üléseinek napirendi pontjait, határozatait és a közérdekű hirdetéseket magyar nyelven is adják ki, és készítsék el a községháza honlapjának magyar nyelvű változatát is.
Javaslatát a magyar többségű helyi tanács előbb leszavazta, majd később mégis elfogadta, de Koronkán azóta sem valósult meg a kétnyelvű tájékoztatás. Ezért a képviselő a diszkriminációellenes tanácsnál (CNCD) tett panaszt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Takács Olga polgármester és az RMDSZ-es többségű önkormányzati testület ellen.
Marosvásárhely, 2015. március 27. A Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport és a Civil Elkötelezettség Mozgalom aktivistája felszereli az ötvenedik kétnyelvű utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én. A civilekből álló két csoport 2014 májusa óta küzd Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblákért. A hatályban lévő törvények értelmében a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lenne, de Dorin Florea polgármester szerint a román közigazgatási törvény nem teszi lehetővé kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
A diszkriminációellenes tanács elutasította a panaszt. A portál által is közölt határozatában többek között azt állapította meg, hogy „csak a magyar közösség kérheti az önkormányzati dokumentumok magyar fordítását", a magyar közösség képviselői azonban nem tettek panaszt a vélt hátrányos megkülönböztetésük miatt. A tanács azt is megállapítja, hogy éppen a bepanaszolt személyek magyar nemzetiségűek. Daniel Chesa a Főtér portálnak elmondta: nem fogadja el a diszkriminációellenes tanács döntését, és bíróságra viszi az ügyet.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Koronkán 814 román, 1804 magyar, 87 cigány és három német nemzetiségű személy él.
Korábban civil jogvédők jelezték, hogy az RMDSZ nem lehet a nyelvi jogok hiteles őre Romániában, mert sok esetben éppen a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők mulasztják el a nyelvi jogok életbe léptetését. Az RMDSZ azzal válaszolt a vádra, hogy a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon induló jelöltjeivel nyilatkozatot íratott alá, amelyben valamennyien vállalták, hogy ha tisztségbe jutnak, saját hatáskörükben eljárnak a nyelvi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetéséért. A szövetség nem jelölte újabb mandátumra Takács Olga polgármestert, Daniel Chesa viszont megmérkőzik a polgármesteri tisztségért.
MTI
Erdély.ma
Vádat emelt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője ellen – közölte csütörtökön honlapján az ügyészség.
Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. Mindkét férfi előzetes letartóztatásban várja ügye tárgyalását.
Az ügyészségi közlemény szerint a hatóságokhoz 2014 óta érkeztek jelzések „a magyarországi szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom romániai szárnyához" tartozó személyeknek a saját testi készségeik fejlesztése iránti érdeklődéséről. A közlemény szerint ezt az érdeklődést idegen és kettős állampolgársággal rendelkező személyek ébresztették fel, azzal a céllal, hogy erőszakos cselekedeteket kezdeményezzenek „autonomista és revizionista célok" eléréséért, „Nagy-Magyarország visszaállításáért".
A vádhatóság megemlíti, hogy a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i (lehallgatott) beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István „lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
Az ügyészség közlése szerint a büntetőpert első fokon a bukaresti táblabíróság tárgyalja.
A hatóságok Beke Istvánt 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. A házkutatások során kiderült: Beke István korábban 400 petárdát vásárolt.
A HVIM erdélyi szervezete a közösségi oldalán korábban közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték.
A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről-estére, majd januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki az őrizetbe vettekkel, és bizalmatlanságukat fejezvén ki a hatóságok eljárásával szemben. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson is tartottak.
MTI
Erdély.ma, 2016. máj. 19.
Román képviselő harcol a magyarok diszkriminációja ellen
Sikertelenül lépett fel a magyarok hátrányos nyelvi megkülönböztetése ellen Daniel Chesa, a Marosvásárhellyel szomszédos Koronka község román nemzetiségű önkormányzati képviselője – írta csütörtökön a Főtér.ro portál.
Az önkormányzati képviselő tavaly kezdeményezte, hogy a koronkai helyi tanács üléseinek napirendi pontjait, határozatait és a közérdekű hirdetéseket magyar nyelven is adják ki, és készítsék el a községháza honlapjának magyar nyelvű változatát is.
Javaslatát a magyar többségű helyi tanács előbb leszavazta, majd később mégis elfogadta, de Koronkán azóta sem valósult meg a kétnyelvű tájékoztatás. Ezért a képviselő a diszkriminációellenes tanácsnál (CNCD) tett panaszt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Takács Olga polgármester és az RMDSZ-es többségű önkormányzati testület ellen.
Marosvásárhely, 2015. március 27. A Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport és a Civil Elkötelezettség Mozgalom aktivistája felszereli az ötvenedik kétnyelvű utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én. A civilekből álló két csoport 2014 májusa óta küzd Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblákért. A hatályban lévő törvények értelmében a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lenne, de Dorin Florea polgármester szerint a román közigazgatási törvény nem teszi lehetővé kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
A diszkriminációellenes tanács elutasította a panaszt. A portál által is közölt határozatában többek között azt állapította meg, hogy „csak a magyar közösség kérheti az önkormányzati dokumentumok magyar fordítását", a magyar közösség képviselői azonban nem tettek panaszt a vélt hátrányos megkülönböztetésük miatt. A tanács azt is megállapítja, hogy éppen a bepanaszolt személyek magyar nemzetiségűek. Daniel Chesa a Főtér portálnak elmondta: nem fogadja el a diszkriminációellenes tanács döntését, és bíróságra viszi az ügyet.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Koronkán 814 román, 1804 magyar, 87 cigány és három német nemzetiségű személy él.
Korábban civil jogvédők jelezték, hogy az RMDSZ nem lehet a nyelvi jogok hiteles őre Romániában, mert sok esetben éppen a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők mulasztják el a nyelvi jogok életbe léptetését. Az RMDSZ azzal válaszolt a vádra, hogy a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon induló jelöltjeivel nyilatkozatot íratott alá, amelyben valamennyien vállalták, hogy ha tisztségbe jutnak, saját hatáskörükben eljárnak a nyelvi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetéséért. A szövetség nem jelölte újabb mandátumra Takács Olga polgármestert, Daniel Chesa viszont megmérkőzik a polgármesteri tisztségért.
MTI
Erdély.ma
2016. május 19.
Ötvenegy végzőst búcsúztattak a Csiky-kertben
A Babeș– Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtökön tartották az évzárót.
Az idegenforgalom-földrajz szakon, a magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben.
„Végzőseink, ha ki is léptek az iskolai korosztályból, a tanulásnak itt nem szabad megszakadnia, mert a bölcs ember élete végéig tanul. Ez a tény most valóban igaz, ha figyelembe vesszük a továbbtanulási lehetőségeket. A XXI. században minden felgyorsult, így a tudományok is” – mondta ünnepi beszédében Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója. A Csiky-kertben összesen 51 végzőst búcsúztattak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A Babeș– Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtökön tartották az évzárót.
Az idegenforgalom-földrajz szakon, a magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben.
„Végzőseink, ha ki is léptek az iskolai korosztályból, a tanulásnak itt nem szabad megszakadnia, mert a bölcs ember élete végéig tanul. Ez a tény most valóban igaz, ha figyelembe vesszük a továbbtanulási lehetőségeket. A XXI. században minden felgyorsult, így a tudományok is” – mondta ünnepi beszédében Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója. A Csiky-kertben összesen 51 végzőst búcsúztattak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2016. május 20.
Fesztiválozik a Figura Gyergyóban
Szerda este kezdődött el Gyergyószentmiklóson a 6. dance.movement.theater fesztivál.
„Mi nem tudunk javítani az emberek életszínvonalán, javítani tudunk azonban az élet minőségén, jobbá, tartalmasabbá, szebbé tudunk varázsolni egy estét. Sőt ha van rá keret, akkor évente akár százat is. Higgyék el, a személyes élményeknek nagy erejük van” – fogalmazott a megnyitón Czegő Csongor, a fesztivált szervező Figura Stúdió Színház igazgatója.
A megnyitó után a sepsiszentgyörgyi M Studio mutatta be Tavaszi áldozat című előadását.
Az öt nap alatt kilenc előadást felvonultató rendezvény célja a szervezők közlése szerint „a tánc, a mozgás és a színház közötti törékeny határvonal keresése, valamint a párbeszéd keresésésnek lehetősége a feljövőben lévő romániai és a nemzetközi kortárs táncmozgalom között.”
A fesztiválhoz kapcsolódva diákok, egyetemisták és a Figura Stúdió Színház társulatának tagjai hétfőtől szerdáig műhelymunkán is részt vettek, amelyen a Fehér Ferenc táncos-koreográfus által képviselt stílussal, az animális tánccal ismerkedhettek meg. „Nagyon sok közünk van az állatokhoz, csak kiskorunktól kezdve eltompul bennünk ez. Kisgyerekként még minden kontroll nélkül mozogunk, de nagyon sok minden elvész belőlünk az iskola miatt. Ott nagyon szépen kell kifejeznünk magunkat, szépen kell mozognunk, emiatt pont a nyers erő, az ösztönösség vész el” – mondta a technikával kapcsolatban Fehér Ferenc.
A fesztivál keretében pénteken a magyarországi Frenák Pál Társulat, szombaton a Közép-Európa Táncszínház és a Tünet Együttes lép fel, vasárnap pedig a műhelymunkát is vezető Fehér Ferenc egy koreográfiáját, illetve a Bukaresti Nemzeti Táncközpont produkcióját láthatja a közönség.
Tamás Gyopár |
Krónika (Kolozsvár)
Szerda este kezdődött el Gyergyószentmiklóson a 6. dance.movement.theater fesztivál.
„Mi nem tudunk javítani az emberek életszínvonalán, javítani tudunk azonban az élet minőségén, jobbá, tartalmasabbá, szebbé tudunk varázsolni egy estét. Sőt ha van rá keret, akkor évente akár százat is. Higgyék el, a személyes élményeknek nagy erejük van” – fogalmazott a megnyitón Czegő Csongor, a fesztivált szervező Figura Stúdió Színház igazgatója.
A megnyitó után a sepsiszentgyörgyi M Studio mutatta be Tavaszi áldozat című előadását.
Az öt nap alatt kilenc előadást felvonultató rendezvény célja a szervezők közlése szerint „a tánc, a mozgás és a színház közötti törékeny határvonal keresése, valamint a párbeszéd keresésésnek lehetősége a feljövőben lévő romániai és a nemzetközi kortárs táncmozgalom között.”
A fesztiválhoz kapcsolódva diákok, egyetemisták és a Figura Stúdió Színház társulatának tagjai hétfőtől szerdáig műhelymunkán is részt vettek, amelyen a Fehér Ferenc táncos-koreográfus által képviselt stílussal, az animális tánccal ismerkedhettek meg. „Nagyon sok közünk van az állatokhoz, csak kiskorunktól kezdve eltompul bennünk ez. Kisgyerekként még minden kontroll nélkül mozogunk, de nagyon sok minden elvész belőlünk az iskola miatt. Ott nagyon szépen kell kifejeznünk magunkat, szépen kell mozognunk, emiatt pont a nyers erő, az ösztönösség vész el” – mondta a technikával kapcsolatban Fehér Ferenc.
A fesztivál keretében pénteken a magyarországi Frenák Pál Társulat, szombaton a Közép-Európa Táncszínház és a Tünet Együttes lép fel, vasárnap pedig a műhelymunkát is vezető Fehér Ferenc egy koreográfiáját, illetve a Bukaresti Nemzeti Táncközpont produkcióját láthatja a közönség.
Tamás Gyopár |
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 23.
Hírsaláta
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 26.
Bővíthető a felleltározott gyergyói sajátosságok listája
Döntött a bizottság: a beérkezett 94 jelölésből 55-öt talált alkalmasnak a gyergyóikum minősítésre. Az értékek tára bővíthető – ennek módszerét szabályzat fogja rögzíteni. Az első körben listára vett sajátosságokat kiállításon hozzák nyilvánosságra.
A lakosság részéről érkezett a jelölések mintegy 30 százaléka, és szép számmal voltak olyan javaslatok is, amiket a polgármesteri hivatal illetékesei terjesztettek elő a lakók szóbeli jelzései alapján. Javaslat érkezett továbbá a városháza munkatársaitól, az önkormányzati tagoktól, illetve a minősítő bizottság részéről is. Így gyűlt össze a közel száz jelölés, amik között az ételféleségektől kezdve a gyergyói virtust kifejező fogalmakig nagyon sok mindent megneveztek a szentmiklósiak.
A javaslatokat egy, az önkormányzat által megbízott bizottság mérlegelte. A hattagú ítészcsoport 55 javaslatot értékelt pozitívan, és bár az értéktárat csak szombaton hozzák nyilvánosságra, annyit már most tudni lehet, hogy gyergyóikum minősítést kapott a nagyszerdai fáklyás keresztút, a Szent Anna-kápolnáknál történő ételszentelés, a Salamon Ernő Gimnázium hagyományőrző napja, a 2012-ben felállított csárdásrekord.
Sajtótájékoztatón tudatta mindezeket Nagy Zoltán megbízott polgármester, aki közölte, az értéktár tovább bővíthető, és mint jelen esetben, a továbbiakban is olyan személyek, tárgyak, szellemi vagy épített értékek kaphatják meg a gyergyóikum minősítést, amelyek ismérvei a hungarikuméhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy fellelhetőségük Gyergyószentmiklós adminisztratív területén belül van. Az értékgyűjtés további folyamatára szabályzatot dolgoz ki az értékbizottság.
A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy az első körben történt értékgyűjtés során fontos szempont volt, hogy ne leltár készüljön a gyergyószentmiklósi sajátosságokról, hanem ezekből a leghangsúlyosabbak, legtipikusabbak kapják meg a gyergyóikum minősítést. Cél volt továbbá, és a kezdeményezés folytatásában is az lesz, hogy a lakosság körében tudatosodjanak a helyi értékek, ezzel együtt erősödjön a gyergyói öntudat.
A gyergyóikumokat fényképeken megjelenítve kiállítás keretében ismertetik. A szabadtéri tárlat május 28-án, szombaton 17 órakor nyílik a Szent István téren, rossz idő esetén a művelődési ház Karancsi-termében. A rendezvényt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitja meg, a Hungarikum-Bizottság tagja, a jelenlegi projekt támogatója minőségében. Az értéktárat bemutató kiállítás június hónap folyamán megtekinthető majd a Szent István téren.
Partnerségben Kiskunmajsával
Az értékgyűjtés egy uniós pályázat keretében valósult meg, amelyet Kiskunmajsával partnerségben bonyolít le Gyergyószentmiklós a két város közötti testvérkapcsolat 75. évfordulója alkalmából Nemzetünket összekötő közös értékeink címmel.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
Döntött a bizottság: a beérkezett 94 jelölésből 55-öt talált alkalmasnak a gyergyóikum minősítésre. Az értékek tára bővíthető – ennek módszerét szabályzat fogja rögzíteni. Az első körben listára vett sajátosságokat kiállításon hozzák nyilvánosságra.
A lakosság részéről érkezett a jelölések mintegy 30 százaléka, és szép számmal voltak olyan javaslatok is, amiket a polgármesteri hivatal illetékesei terjesztettek elő a lakók szóbeli jelzései alapján. Javaslat érkezett továbbá a városháza munkatársaitól, az önkormányzati tagoktól, illetve a minősítő bizottság részéről is. Így gyűlt össze a közel száz jelölés, amik között az ételféleségektől kezdve a gyergyói virtust kifejező fogalmakig nagyon sok mindent megneveztek a szentmiklósiak.
A javaslatokat egy, az önkormányzat által megbízott bizottság mérlegelte. A hattagú ítészcsoport 55 javaslatot értékelt pozitívan, és bár az értéktárat csak szombaton hozzák nyilvánosságra, annyit már most tudni lehet, hogy gyergyóikum minősítést kapott a nagyszerdai fáklyás keresztút, a Szent Anna-kápolnáknál történő ételszentelés, a Salamon Ernő Gimnázium hagyományőrző napja, a 2012-ben felállított csárdásrekord.
Sajtótájékoztatón tudatta mindezeket Nagy Zoltán megbízott polgármester, aki közölte, az értéktár tovább bővíthető, és mint jelen esetben, a továbbiakban is olyan személyek, tárgyak, szellemi vagy épített értékek kaphatják meg a gyergyóikum minősítést, amelyek ismérvei a hungarikuméhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy fellelhetőségük Gyergyószentmiklós adminisztratív területén belül van. Az értékgyűjtés további folyamatára szabályzatot dolgoz ki az értékbizottság.
A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy az első körben történt értékgyűjtés során fontos szempont volt, hogy ne leltár készüljön a gyergyószentmiklósi sajátosságokról, hanem ezekből a leghangsúlyosabbak, legtipikusabbak kapják meg a gyergyóikum minősítést. Cél volt továbbá, és a kezdeményezés folytatásában is az lesz, hogy a lakosság körében tudatosodjanak a helyi értékek, ezzel együtt erősödjön a gyergyói öntudat.
A gyergyóikumokat fényképeken megjelenítve kiállítás keretében ismertetik. A szabadtéri tárlat május 28-án, szombaton 17 órakor nyílik a Szent István téren, rossz idő esetén a művelődési ház Karancsi-termében. A rendezvényt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitja meg, a Hungarikum-Bizottság tagja, a jelenlegi projekt támogatója minőségében. Az értéktárat bemutató kiállítás június hónap folyamán megtekinthető majd a Szent István téren.
Partnerségben Kiskunmajsával
Az értékgyűjtés egy uniós pályázat keretében valósult meg, amelyet Kiskunmajsával partnerségben bonyolít le Gyergyószentmiklós a két város közötti testvérkapcsolat 75. évfordulója alkalmából Nemzetünket összekötő közös értékeink címmel.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. május 26.
Szent István szobrot lepleznek le Gyergyószentmiklóson
Egy évtizedes gondolatot váltott valóra Polgár Botond gyergyószentmiklósi képzőművész Szent István szobrának elkészítésével.
Tíz esztendeje, hogy beért a gondolat: Szent István-szobrot kell állítani Gyergyószentmiklós közterére. Alapanyaga nem lehet más, csak kő, azaz a gyergyóújfalvi andezit. Ez a kemény kőzet nem tájidegen, jól bírja az időjárás viszontagságait, így ez határozta meg a módját is a szent király megformázásának.
„Tíz évvel ezelőtt elmentünk az újfalvi bányába, és addig sétáltunk, amíg sikerült megtalálni a még elmozdíthatónak tűnő legnagyobb tömböt” – emlékszik vissza az alkotó, Polgár Botond. Tizenkét tonnát nyomott nyers formában a tömb, megmunkálva hattonnásra saccolja a szobrászművész. Nem a megformázáshoz kellett tíz év, hanem az egyéb teendők közötti szabadidő volt kevés, így sikerült csupán mostanára véglegesíteni – tudtuk meg, de az alkotó azt is hozzátette: a tér befejezésére is vártak, hogy rendezett környezetbe, a Szent István-templom árnyékába kerüljön a szobor.
„Időutazásnak tűnt minden alkalom, amikor Magyarországról hazatérve újra hozzáláttam az alak formálásához. Mindig eszembe kellett juttassam: amikor elkezdtem a faragást, mire is gondoltam. Túlbecsültem a képességeimet, amikor azt hittem, sokkal rövidebb idő alatt el tudom készíteni. Ez egy rettenetesen kemény kő, nagyon nehéz hatni rá. Így történt, hogy évekig gurult előttem ez a nagy kő, amikor ráértem, formáltam. Bezártam magam ebbe a tömbbe. Azt hiszem, napok kérdése, és szabadulok. Vége lesz a végtelen történetnek.”
A felszegi portáról, ahol az utolsó simításokat végzi a művész, szombaton emeli fel a daru, és szállítják a Szent István téren kiképezett dombra, ahol háttal lesz a templomnak, arccal a város felé fordítva.
„Mindez az alkotás első pillanatától bele volt kalkulálva. Nem a szokványos, talapzaton álló alkotás lesz, hanem egy nagydarab kő egy dombon. Táji elemeket ötvöz, ebből az irányból kell majd megközelíteni a szobor jelentését is. Azt nem tudom, hogy a szobor mennyire lesz közkedvelt, azt majd az idő elhozza. De a domb, ami a szobor miatt jött létre, szeretett a gyerekek körében. És ez nekem jó” – vallotta a művész. Szívesen szólt arról is, hogy a felkérést semmiért nem utasította volna vissza, az első köztéri szoborkészítésre való megbízást szülővárosa részéről belépőne k ítélte meg, amiből nem lehet kihátrálni. „A szoborban benne van a szülőföldemhez való ragaszkodásom mértéke is. Akár abban is, hogy a szinte faraghatatlan, de helyi követ alapanyagként bevállaltam. Nem a szobor lesz a szülőföldön megtartóm vagy hazahívóm, de kulcsobjektum lesz számomra mindig, kifejezve, amit én Gyergyószentmiklósról érzek és gondolok.”
Búcsún avatják fel
Május 29-én, vasárnap 12 órakor lesz a Szent István-templom búcsúünnepe. Szent István király ereklyéinek átvitelét ünnepli ilyenkor az egyházközség, és ennek keretében lesz a Szent István-szobor megáldása, a Szent István tér átadása. „A szobor egy rég várt alkotás, a térről már csak ő hiányzik. A püspök fogja megáldani” – tájékoztatott Keresztes Zoltán plébános. Mint mondta, a szobor szombaton kerül a helyszínre, és ugyanezen a napon a téren lesznek kiállítva a gyergyóikumok. Várják az eseményre Lezsák Sándort, a hungarikumok egykori megálmodóját is. A magyar országgyűlés alelnöke a vasárnapi tér és szobormegáldáson, illetve a búcsús szentmisén is jelen lesz.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Egy évtizedes gondolatot váltott valóra Polgár Botond gyergyószentmiklósi képzőművész Szent István szobrának elkészítésével.
Tíz esztendeje, hogy beért a gondolat: Szent István-szobrot kell állítani Gyergyószentmiklós közterére. Alapanyaga nem lehet más, csak kő, azaz a gyergyóújfalvi andezit. Ez a kemény kőzet nem tájidegen, jól bírja az időjárás viszontagságait, így ez határozta meg a módját is a szent király megformázásának.
„Tíz évvel ezelőtt elmentünk az újfalvi bányába, és addig sétáltunk, amíg sikerült megtalálni a még elmozdíthatónak tűnő legnagyobb tömböt” – emlékszik vissza az alkotó, Polgár Botond. Tizenkét tonnát nyomott nyers formában a tömb, megmunkálva hattonnásra saccolja a szobrászművész. Nem a megformázáshoz kellett tíz év, hanem az egyéb teendők közötti szabadidő volt kevés, így sikerült csupán mostanára véglegesíteni – tudtuk meg, de az alkotó azt is hozzátette: a tér befejezésére is vártak, hogy rendezett környezetbe, a Szent István-templom árnyékába kerüljön a szobor.
„Időutazásnak tűnt minden alkalom, amikor Magyarországról hazatérve újra hozzáláttam az alak formálásához. Mindig eszembe kellett juttassam: amikor elkezdtem a faragást, mire is gondoltam. Túlbecsültem a képességeimet, amikor azt hittem, sokkal rövidebb idő alatt el tudom készíteni. Ez egy rettenetesen kemény kő, nagyon nehéz hatni rá. Így történt, hogy évekig gurult előttem ez a nagy kő, amikor ráértem, formáltam. Bezártam magam ebbe a tömbbe. Azt hiszem, napok kérdése, és szabadulok. Vége lesz a végtelen történetnek.”
A felszegi portáról, ahol az utolsó simításokat végzi a művész, szombaton emeli fel a daru, és szállítják a Szent István téren kiképezett dombra, ahol háttal lesz a templomnak, arccal a város felé fordítva.
„Mindez az alkotás első pillanatától bele volt kalkulálva. Nem a szokványos, talapzaton álló alkotás lesz, hanem egy nagydarab kő egy dombon. Táji elemeket ötvöz, ebből az irányból kell majd megközelíteni a szobor jelentését is. Azt nem tudom, hogy a szobor mennyire lesz közkedvelt, azt majd az idő elhozza. De a domb, ami a szobor miatt jött létre, szeretett a gyerekek körében. És ez nekem jó” – vallotta a művész. Szívesen szólt arról is, hogy a felkérést semmiért nem utasította volna vissza, az első köztéri szoborkészítésre való megbízást szülővárosa részéről belépőne k ítélte meg, amiből nem lehet kihátrálni. „A szoborban benne van a szülőföldemhez való ragaszkodásom mértéke is. Akár abban is, hogy a szinte faraghatatlan, de helyi követ alapanyagként bevállaltam. Nem a szobor lesz a szülőföldön megtartóm vagy hazahívóm, de kulcsobjektum lesz számomra mindig, kifejezve, amit én Gyergyószentmiklósról érzek és gondolok.”
Búcsún avatják fel
Május 29-én, vasárnap 12 órakor lesz a Szent István-templom búcsúünnepe. Szent István király ereklyéinek átvitelét ünnepli ilyenkor az egyházközség, és ennek keretében lesz a Szent István-szobor megáldása, a Szent István tér átadása. „A szobor egy rég várt alkotás, a térről már csak ő hiányzik. A püspök fogja megáldani” – tájékoztatott Keresztes Zoltán plébános. Mint mondta, a szobor szombaton kerül a helyszínre, és ugyanezen a napon a téren lesznek kiállítva a gyergyóikumok. Várják az eseményre Lezsák Sándort, a hungarikumok egykori megálmodóját is. A magyar országgyűlés alelnöke a vasárnapi tér és szobormegáldáson, illetve a búcsús szentmisén is jelen lesz.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2016. május 29.
Köztéri szobor őrzi Szent István emlékét Gyergyószentmiklóson
Lehullt a lepel május 39-én, vasárnap, Szent István-szoborral gazdagodott Gyergyószentmiklós. Ennek a ténynek számos üzenete van – hangzott el a tömegek jelenlétében tartott szoboravatáson.
Mindig kell egy vezérfonal, ami fényt ad a sötétben” – idézte Kós Károly szavait Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós megbízott polgármestere. „Az emberiség képes arra, hogy példákat kövessen, és ezért is alakult ki a példák képi ábrázolásának szokása, hogy látható helyen felállítva emlékeztessenek, az elődöknek, őseinknek mi adott erőt, lelkesedést, reményt a szebb holnaphoz” – vázolta Nagy Zoltán, a szoborállítás jelentőségét.
A mintegy félezer gyergyószentmiklósi jelenlétében megtartott ünnepségen elhangzott, Szent István példája ma is éppolyan időszerű, mint amilyen 1000 éve volt: merni lépni a bizonytalanban, és bízni abban, hogy döntésünk jó, a legnehezebb kihívások közé tartozik. Szent István meg tudta hozni a döntést, a Szűzanyának ajánlva Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.
A szobor kelet fele tekint, és ennek is komoly jelentősége van – hallhatták az egybegyűltek. Régen kelet fele tájolták az épületeket, mert ott volt az ígéret földje, onnan kel fel az igazság napja, ami arra sarkall, hogy érdemes egy határozott irányba tekinteni, többünknek egyszerre egy irányba nézni, és merni. Az államalapítás nem az ünnepről, hanem a munkáról szólt – hívta fel a figyelmet Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke. Kitért arra, hogy Szent István tevékenységét sok tényező nehezítette, sokan remélték a király és ország bukását zsákmányra lesve. De nem hátrált. Szent István szilárd hite kell mai is példa legyen – hangzott el.
A néhai Hajdó István főesperes kezdeményezésére, az akkori polgármester Pap József kérésére tíz éve kezdte meg a szobor faragását Polgár Botond. A 12 tonnás andezit tömbből faragott, 3,6 tonna súlyú alkotást Bajna György újságíró méltatta, de a szoborállítást nagy jelentőségűnek nevezte az eseményen jelen levő Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke is.
Lezsák idézte az Alaptörvénybe foglalt Nemzeti Hitvallást: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. (...) Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.” A szobor erre a fogadalomra emlékeztet – mondta.
Az alkotást és egyben a megújult Szent István teret Tamás József püspök áldotta meg.
A szoboravatással egyidőben a templom körül az utóbbi években kialakított új közteret is felavatták. Már a búcsús szentmise alatt látszott: a kisgyermekek igencsak jól érzik magukat itt. A szobor talapzatául szolgáló dombon vidáman szaladgáltak, kergetőztek. A domb egyébként már évekkel ezelőtt elkészült, és telente, amikor van elég hó, közkedvelt szánkózó, csúszkáló helye a Bucsin negyedi gyermekeknek. Az eseményen elhangzott: „legyen élettel tele a tér, és amikor a szobor körül játszó gyermekek megkérdezik, kit is ábrázol az alkotás, akkor a szülők, nagyszülők mondják el nekik, hogy majd később számukra is példák legyenek a nagy elődök”.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
Lehullt a lepel május 39-én, vasárnap, Szent István-szoborral gazdagodott Gyergyószentmiklós. Ennek a ténynek számos üzenete van – hangzott el a tömegek jelenlétében tartott szoboravatáson.
Mindig kell egy vezérfonal, ami fényt ad a sötétben” – idézte Kós Károly szavait Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós megbízott polgármestere. „Az emberiség képes arra, hogy példákat kövessen, és ezért is alakult ki a példák képi ábrázolásának szokása, hogy látható helyen felállítva emlékeztessenek, az elődöknek, őseinknek mi adott erőt, lelkesedést, reményt a szebb holnaphoz” – vázolta Nagy Zoltán, a szoborállítás jelentőségét.
A mintegy félezer gyergyószentmiklósi jelenlétében megtartott ünnepségen elhangzott, Szent István példája ma is éppolyan időszerű, mint amilyen 1000 éve volt: merni lépni a bizonytalanban, és bízni abban, hogy döntésünk jó, a legnehezebb kihívások közé tartozik. Szent István meg tudta hozni a döntést, a Szűzanyának ajánlva Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.
A szobor kelet fele tekint, és ennek is komoly jelentősége van – hallhatták az egybegyűltek. Régen kelet fele tájolták az épületeket, mert ott volt az ígéret földje, onnan kel fel az igazság napja, ami arra sarkall, hogy érdemes egy határozott irányba tekinteni, többünknek egyszerre egy irányba nézni, és merni. Az államalapítás nem az ünnepről, hanem a munkáról szólt – hívta fel a figyelmet Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke. Kitért arra, hogy Szent István tevékenységét sok tényező nehezítette, sokan remélték a király és ország bukását zsákmányra lesve. De nem hátrált. Szent István szilárd hite kell mai is példa legyen – hangzott el.
A néhai Hajdó István főesperes kezdeményezésére, az akkori polgármester Pap József kérésére tíz éve kezdte meg a szobor faragását Polgár Botond. A 12 tonnás andezit tömbből faragott, 3,6 tonna súlyú alkotást Bajna György újságíró méltatta, de a szoborállítást nagy jelentőségűnek nevezte az eseményen jelen levő Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke is.
Lezsák idézte az Alaptörvénybe foglalt Nemzeti Hitvallást: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. (...) Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.” A szobor erre a fogadalomra emlékeztet – mondta.
Az alkotást és egyben a megújult Szent István teret Tamás József püspök áldotta meg.
A szoboravatással egyidőben a templom körül az utóbbi években kialakított új közteret is felavatták. Már a búcsús szentmise alatt látszott: a kisgyermekek igencsak jól érzik magukat itt. A szobor talapzatául szolgáló dombon vidáman szaladgáltak, kergetőztek. A domb egyébként már évekkel ezelőtt elkészült, és telente, amikor van elég hó, közkedvelt szánkózó, csúszkáló helye a Bucsin negyedi gyermekeknek. Az eseményen elhangzott: „legyen élettel tele a tér, és amikor a szobor körül játszó gyermekek megkérdezik, kit is ábrázol az alkotás, akkor a szülők, nagyszülők mondják el nekik, hogy majd később számukra is példák legyenek a nagy elődök”.
Gergely Imre
Székelyhon.ro