A Gyergyószentmiklóson működő Esély Alapítvány Finn Rolighed Andersen dán egyetemi tanár támogatásának köszönhetően létrehozta a Demokrácia Alapot a Gyergyói-medence középiskolás diákjai számára, melynek hat hónapos programja végén, 2000 júniusában 1 000 000 lejes pénzjutalommal díjazza azt a diákot, aki a legjobban teljesítette a pályázati kiírás feltételeit. A pályázónak jelen kell lennie a havi találkozókon, januárban minimum 10 óra önkéntes munkát kell végeznie egy választott civil szervezetnél. /Demokrácia-díj a fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Garda Dezső könyve /Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban, Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999) témakörét egyetlen székely székre, Csík-Gyergyó-Kászonra szűkítette le, és elemzése 1750-ig terjedő időszakról szól. Bereczki Károly recenziójában vitatta, hogy Garda általános mondandókat sajtolt ki a könyvben közölt statisztikáiban, megfeledkezve arról, hogy a Székelyföld társadalma a középkor során legalább annyira differenciált volt, mint manapság. Viszont Garda Dezső a csík-gyergyói tájat irigylésre méltó statisztikai alapossággal mutatta be. Garda Dezső történelemkönyvéből is egyértelműen megfejthető az a talány, hogy miként maradhatott tömbmagyar népnek a székely. Székelyföldön a sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai viszonyok egyfajta autonómia létrejöttét eredményezték, amely máig közkincse a székely társadalomnak. A nemzettudat máig való fennmaradását alapozták azok a falutörvények is, amelyeket bőven elemez könyvében Garda Dezső. Ha meg is bontották sokszor ezt a belső székely rendet, szellemi világa máig sugároz, és tartalma lehet egy majdani, a civilizált európai jogrendbe épülő székely autonómiának. Ez a tanulsága Garda Dezső nagyszerű könyvének! /Bereczki Károly: A megtartó székely társadalom. Főnépek, lófők, gyalogkatonák könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./ Ugyanerről a könyvről: dec. 15.

Több mint harminc éve alakult meg Hargita megye Csík és Udvarhely megye összeolvasztásával. Azóta a régi és új megyeszékhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda állandóan versengett egymással, hogy melyiknek fejlettebb a gazdasága. Dávid László hivatalos adatok fölhasználásával adott hiteles képet a megye három régiója, Csík, Gyergyó és Udvarhely gazdasági helyzetéről. 1998 végén Székelyudvarhely lakossága 38.459 fő volt, Csíkszeredáé 45.819 fő, míg Gyergyószentmiklósé 21.192 fő. 1998-ban a legtöbb cég, vállalat a megyeszékhelyen működött, 29 lakosra jutott egy vállalkozás, Udvarhelyen 33 lakosra, Gyergyóban pedig majdnem 40 lakosra. Az 1998-as összforgalom szintén Csíkban volt a legnagyobb, átlagban 1,64 milliárd lej cégenként, a második Udvarhely volt 1,27 milliárd lejes összforgalommal, végül Gyergyó következett, ahol 0,9 milliárd lej volt az összforgalom. Az első három negyedévben a legnagyobb jövedelmet a megyeszékhely valósította meg, a költségvetési tervnek 68,8 százalékát, Gyergyó a tervezetnek 60,2 százalékát, míg Udvarhely alig a felét, 51,3 százalékát. Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban 1994 és 1996 között egyharmaddal csökkentették a helyi közigazgatásra szánt összeget, 21 százalékkal a városgazdálkodásra fordítottat, míg a szociális védelemre nagyjából ugyanannyit szántak. Az új városvezetőség két év alatt négyszer nagyobb arányban költött a helyi közigazgatásra, a városgazdálkodás és a szociális védelem rovására. A megyeszékhelyen a helyi közigazgatás terén a helyzet hasonló volt az udvarhelyihez, azonban a városgazdálkodásra egyharmaddal többet fordítottak, mint a székely anyavárosban. Gyergyószentmiklóson a helyi közigazgatásra 1996-ban kétszer kevesebbet költöttek, mint két évvel korábban, és majdnem háromszor kevesebbet, mint 1998-ban. /Dávid László: Megyénk három régiója közül melyik a fejlettebb? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

"Új tagsági könyveket nyomtattatott a Gyergyói Területi RMDSZ, mert az SZKT-határozat a belső választások előtt előírja az új tagsági könyvek kibocsátását. A tagsági díjat a szervezet havi 2500 lejben állapította meg, ám az RMDSZ a vele szimpatizáló tsz-nyugdíjasokat vagy nincsteleneket sem zárja ki, akik nem tudnak havi 2500 lejt fizetni, csak esetleg havi 4-500 lejt; ők pártoló tagoknak számítanak. /Új tagsági könyvek az RMDSZ- nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

Január 11-én a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa házigazdája volt a gyergyói civil szervezetek első idei fórumának, amelynek fő célja a szervezetek egész évi programjának összehangolása volt egy közös eseménynaptár kidolgozása érdekében. Megállapodtak abban, hogy jan. 20-áig minden civil szervezet eljuttatja teljes évi programját az Ifitékához, ahol számítógépes eseménynaptárt szerkesztenek, amit széles körben nyilvánosságra hoznak. /(Gál Éva Emese): Civil Fórum és diákgondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Gyergyószentmiklóson közel 20 civil szervezet és alapítvány képviselői tanácskoztak. Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem támogatta anyagilag a Gyergyói Nyári Napok szervezését. /Civil Fórum a Salamon Ernő Gimnáziumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

A csíki, gyergyói és udvarhelyi ifjúsági tanácsok Marosfőn, febr. 5-6-án tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a közelgő választásokon helyi és területi szinten segíteni kívánják az RMDSZ-t a minél eredményesebb választási kampány megszervezésében. A tanácsok képviselői erről tájékoztatták a rendezvényen megjelent RMDSZ-vezetőket. A megbeszélésen a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács 13, az udvarhelyszéki 17, a csíki 23 szervezet nevében képviseltette magát. A megbeszélések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy létrehozzák az Itthon, Fiatalon Mozgalmat, melynek célja, hogy minél több területi RMDSZ alakítsa meg saját ifjúsági tanácsát, különös hangsúlyt fektetve a vidéki ifjúsági kezdeményezésekre, amelyek korábban háttérbe szorultak. A Hargita megyei ifjúsági tanácsok megbeszélését az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte, az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. /Megyénkbeli ifjúsági tanácsok megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának Ifjúsági Szaktestülete 1999 októberében döntött az ifjúsági pályázatokról. A döntés eredményeiről elemzést készített Köllő Dávid, a Gyergyói Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács ügyvezető elnöke. Az elemzés készítője a pályázókat két csoportra osztotta: az elsőbe tartoznak azok a szervezetek - összesen 13 -, amelyek közel állnak valamelyik ifjúsági szaktestületi taghoz, a másodikba - 18 szervezet - azon szervezetek, amelyeknek nincs ilyen kapcsolatuk. A szaktestületi tagokhoz közel álló szervezetek csoportja nyerte a beadott pályázatok 87,5%-át, a második csoport a 12,5 százalékát. A nyertes pályázatok pénzben kifejezve még inkább alátámasztják az elemző feltételezését, miszerint a szaktestület nem szakmai kritériumok alapján hozta meg döntését. A megítélt támogatások teljes összege 3 413 000 forint, ebből 3 208 000 forint ment az első csoport szervezeteinek számláira, a második csoportnak 205 000 forint jutott. Az elmúlt években nemegyszer dúltak heves harcok ifjúsági szervezetek között, melynek egyik eredménye, hogy az Ifjúsági Szaktestületből szervezeteket is kizártak. /Orbán Ferenc: Elemzés a pénzosztásról. "Az Ifjúsági Szaktestület nem szakmai kritériumok szerint dönt" = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 10./

A februári civil fórum házigazdája Gyergyószentmiklóson a Naturland szervezet volt, meghívottja pedig Várdai György, aki A településfejlesztés, mint közösségi alkotás címmel tartott előadást. A fórumon közel harminc helyi civil szervezet képviselői vettek részt. A fórumon pályázati lehetőségeket ismertettek, és szó volt a 70 nap múlva érvénybe lépő, civil szervezetek működését megszabó törvényről. Elhangzott az is, hogy Gyergyószentmiklósnak honlapot nyitott a világhálón a Server Kft. /Bajna György: Februári civil fórum Gyergyóban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 10./

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./

A Területi Ifjúsági Tanácsok harmadik megbeszélését tartották márc. 25-26-án Marosfőn, Gyergyó, Udvarhelyszék, Csík, Nagybánya, Szatmárnémeti ifjúsági tanácsainak, illetve Csík, Gyergyó, Maros megye, Fehér megye, Udvarhelyszék Területi RMDSZ-ek ifjúsági alelnökeinek részvételével. A megjelentek leszögezték, hogy csatlakoznak a három Hargita megyei ifjúsági tanács által kezdeményezett ITTHON, FIATALON MOZGALOM-hoz, amelynek fő célja, hogy minél több területi, megyei RMDSZ hozza létre saját ifjúsági tanácsát. Egyetértettek abban is, hogy főként a szórványmagyarság által lakott területeket kell elsősorban felkeresni és segíteni az ottani ifjúsági közösségeket önmegszervezésükben és az Itthon, fiatalon mozgalomhoz való csatlakozásukban. A megjelentek javasolták az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági Szaktestülete stratégiájának újrafogalmazását, illetve a Szaktestület tagjainak újraválasztását. Takács Csaba ügyvezető elnök az Itthon, fiatalon mozgalom céljaival egyetért, ezért minden területi és megyei RMDSZ részére javasolni fogja az ifjúsági alelnökök kinevezését, illetve, ahol a lehetőségek megengedik, Területi Ifjúsági Tanács megalakítását is. /Itthon, fiatalon mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Ápr. 7-én megnyitották Gyergyószentmiklóson az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatásával létrejött Alkotó Műhely első kiállítását. Kis Portik Irén néprajzkutató és Bancsi Edit tanárnő alapítványaik célkitűzését ismertették. /Kézműves műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./

Román párt, a Nemzeti Liberális Párt színeiben indulnak Gyergyószentmiklóson a magyar független tanácsosok az RMDSZ jelöltjeivel szemben. Rokaly József, az RMDSZ helyi alelnöke a bomlás jeleként értelmezte ezt a döntést. A magyar független tanácsosok jelentkeztek a liberálisoknál, látván, hogy a választási törvény eleve esélytelenné teszi a független jelölteket. Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ listáján indulnak, egyikük, Pázmán Attila elmondta, hogy 1996-ban így tettek, de a kialakított rangsor nem tükrözte a gyergyóiak akaratát. Rokaly József szerint a bomlás fokozatai: először elhagyták az RMDSZ-t, a függetlenség volt a második, román párthoz csatlakozás a harmadik. Szerinte ez először a Bánságban jelentkezett, most Kolozs megyében és már Székelyföldön is felütötte a fejét. /Gazda Árpád: Gyergyószentmiklósi magyar fiatalok román párt színeiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Ápr. 29-én Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikusművész Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka c. grafikai sorozatából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Az arcképcsarnokot Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr közönsége már megtekinthette, Gyergyószentmiklósról Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár lesznek a vándorkiállítás állomásai. - Ápr. 30-án kiállítás nyílt Márkos András e vidékről származó, ma Németországban élő festőművész Golgotha Ficta c. sorozatából Gyergyószárhegyen. A tárlatmegnyitó első állomása a művész nagyobb lélegzetű terveinek, melyek szerint állandó galériát nyit Gyergyószárhegyen kortárs nyugati képzőművészek bemutatására. /Két gyergyói tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Naponta érkeznek jelzések, hogy a föld és az erdő tulajdonjogának visszaállítása feszültségek közepette zajlik. Sok helyen az állami erdészeti hivatalok is kerékkötői a tulajdonjog rendezésének. A kormány, a végrehajtói hatalom, amelynek alkotmányos kötelessége a törvények alkalmazása, maga is akadályokat gördít az igazságtétel útjába. Erről beszélt dr. Garda Dezső képviselő, az alsóház mezőgazdasági és az erdőkkel kapcsolatos visszaéléseket kivizsgáló bizottságának tagja, aki a minap sajtóértekezletet hívott össze a Képviselőházban. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy életbevágóan fontos a törvény alkalmazásának felgyorsítása, fel akarta hívni a figyelmet, milyen akadályok tornyosulnak a folyamat útjába. A szakminisztériumban is vannak olyan szakemberek, akik fenn akarják tartani a régi struktúrákat, így például a minisztérium törvényhozási osztályának a vezetője, Machedon, aki a Szocialista Munkapárt egyik vezetője. Megdöbbentő, hogy a kormány olyan sürgősségi rendeletet szándékozott kibocsátani, amely egyfelől alkotmányellenes, másrészt próbálja megakadályozni az erdők tulajdonjogának végérvényes rendezését. A tervezetet Romica Tomescu vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter jegyezte, aláírta a belügyminiszter, egyetért vele az igazságügyi tárca. Egyelőre nem írta még alá a pénzügyminiszter. A tervezet szerint csak állami erdészeti hivatalok hozhatók létre, illetve működtethetők. Holott a már érvényben lévő 141-es törvény kimondja: az erdőtulajdonos választhat, hogy az állami erdészeti hivatallal őrizteti-gondoztatja-e erdejét, azzal köt szerződést, vagy a törvény alapján létrehozott magán erdészeti hivatalokkal. A tervezetben szerepel egy másik kitétel is, amely korlátozza a magyarlakta megyék, helységek erdőtulajdonosainak jogát is. Ennek értelmében, amit most erdészeti alapnak nyilvánítottak, az szentírás. Tehát ha valakinek beerdősödött a kaszálója vagy a legelője, akkor azt most erdőfelületként kezelik, nem pedig a telekkönyvben feltüntetett, fentebb jelzett minősége szerint. Ezeket nem lehet kisajátítani és az állami erdőalap részének nyilvánítani. - Súlyos gondot jelent, ha nem vehető igénybe a magán erdészeti hivatal alternatívája, mert akkor a tulajdonos kiszolgáltatott az állami erdészeti hivatal erdészeinek. - A visszaéléseket kivizsgáló bizottság jelentésében tucatnyi oldalra rúgnak a hatalmas erdőirtások, panamák, a tulajdonosok kijátszása, az állami cégek úgy rabolták az erdőt, ahogy nekik jólesett. - A Gyergyói-medencében már kijelölték, hogy hol létesítenek magán erdészeti hivatalt. Úgy kell gazdálkodni a közbirtokossági erdőkkel, hogy annak hasznát láthassa a faluközösség, mód nyíljon a szegények megsegítésére, az iskolák támogatására. /A föld- és erdőtörvény - a gyakorlatban. Résen kell lenni. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

A gyergyószentmiklósi magyar független városi tanács-jelöltek nem értenek egyet a Krónika című napilapban május 3-án Magyar fiatalok román párt színeiben címmel Gazda Árpád által írt tudósítással. Megmagyarázták, miért indulnak a Nemzeti Liberális Párt színeiben: elképzelhetetlennek tartják, hogy a helyi RMDSZ-szervezet színeiben induljanak. Szerintük ugyanis a helyi RMDSZ képviselői által nem tudta a város tényleges gondjait orvosolni. Visszautasítják a nemzetárulás vádját. Tényleges otthont akarnak teremteni a városban. /Kampánycirkuszok. Gyergyói magyar liberális jelöltek nyilatkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A napokban tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Domokos Pál Péterről elnevezett gyermekkórus-találkozót Borszéken. A rendezvényen a Gyergyói-medence több mint 300 tanulója, 12 gyermekkórus és blockflőte-együttes vett részt, ezenkívül megjelent a nyárádszeredai iskola énekkara is. A találkozó vándorzászlóját Gyergyóremete-Csutakfalva vette át, jövőre ők lesznek a találkozó házigazdái. /Gyermekkórus-találkozó Borszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Nemrég tartotta Nagykárolyban küldötteinek ötödik ülését a tíz éve újraalakult Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/. Gál M. József állatorvos, a gyergyói szervezet képviselője kifejtette, hogy tíz év alatt nem sikerült a gazdatársadalmat, a mezőgazdaságot kisegíteni abból a kátyúból, amelyben évek óta vergődik. Nincs kidolgozott, átfogó stratégia. Országos szinten is problémák vannak, mások a lehetőségek ebben a régióban másak, mint a Baraganon. Kormányszinten az irányítás azonban egységes vonalat követ. Szervezetlen, rendszertelen a termelés és értékesítés egyaránt. - Az RMGE megszervezte a gépköröket, ilyen szempontból Gyergyó sikeresnek számít. A külföldön praktizáló fiatalok százai olyan befektetést jelentenek, amely a jövőben majd beérik. A gépkörök termelési alternatívát kínálnak, de ezekhez még szükség lenne arra a stratégiára is, amely a birtoklás - termelés - értékesítés folyamatában teljesedne ki. A gazdakörök, a gépkörök, érdekszövetségek csak az előkészület szintjét jelentik, az elkövetkező időben tovább kell lépni, amely csak megfelelő kormánypolitikával történhet. /Ferencz Imre: Nincs egy kidolgozott stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Máj. 25-én kezdődik a nemzetközi történészkonferencia Gyergyószentmiklóson A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel, melyet a magyar millennium tiszteletére rendeznek. /Történészkonferencia Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Kisvárdán a Figura társulata minden előadását telt ház előtt mutathatta be, García Lorca: Vérnász című előadásuk pedig Kisvárda közönségdíját nyerte el. /Közönségdíj a gyergyói Figurának Kisvárdán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./