A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kozsokár Gábor /sz. Gidófalva, 1941./ szenátor Sepsiszentgyörgyön él, államügyész volt, jan. 15-e óta Kovászna megye elnöke. Legfontosabb a jogállam megteremtése. Új alkotmányt kell kidolgozni. A helyi képviseleteknek tükröznie kell a megyei választás eredményeit. Jelenleg a legfontosabb a nemzetiségi öntudat ápolása, határozott állásfoglalás a nemzetiségi érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Háromszéken a cigányság valóságos demográfiai robbanása tapasztalható. Hetén kívül szinte teljesen romák lakják Bölönpatakát, Gidófalván nyolcszázan, Nagyborosnyón szintén ennyien élnek, de népes kolónia él Sepsiszentgyörgyön is, meg a többi településen. A településhálózathoz hozzátapadt ikertelepekként funkcionál külön világuk. A módosabbak megkezdték benyomulásukat a városokba. Van már példa arra, hogy a magyar cigányságot gondjaiba vette a katolikus, református, unitárius, baptista egyház. Az RMDSZ-nek is ki kellene dolgoznia elképzeléseit a székelyföldi cigánykérdés kezelésére, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"Henkey Gyula magyarországi antropológus embertani felméréseket végzett 196 bodoki és gidófalvi székely emberen. /(Kisgyörgy): Antropológiai kutatások Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

A Kovászna megyei Gidófalván, Szabó Ferenc vezetésével megalakult a Gidófalvi Jancsó Pál nevét viselő irodalmi kör. /Irodalmi kör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Gidófalva községközpont közel 800 lakója a református gyülekezet tagja. Sepsikőröspatakhoz tartozik a helybeli római katolikus filia, ezen kívül elenyésző a más vallásúak száma. Elekes Tibor lelkipásztor, aki a rendszerváltás pillanatában foglalta el a parókiát, számbavette az eltelt 11 évet. 1990-ben újraalakították a Ifjúsági Keresztyén Egyesületet /IKE/, a nőszövetséget, és egy holland segélyszervezet támogatásával korszerűsítették a lelkészi lakást. Tatarozták a műemlék templomot, új bádogfedőt kapott a harangtorony. Tatarozták és bővítették a kántori lakást, melyben helyet kapott a gyülekezeti terem. Számítógéppel látták el az egyházat és az IKÉ-t. Emlékkopját állítottak Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharc tábornokának, Nagy Ferenc lelkésznek, a szabadságharc résztvevőjének, az erőszakos kollektivizálás két helyi áldozatának, továbbá a magyar honfoglalásnak és a millenniumnak. Megfogalmazódott egy Czetz-emlékszoba és -alapítvány létesítésének szükségessége, de emlékeztetni szeretnének arra is, hogy ebben a faluban született az erdélyi színjátszás egyik úttörő személyisége, Gidófalvi Jantsó Pál. /(Kisgyörgy): Élő egyház Gidófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"Étfalvazoltán kultúrotthon nélkül maradt, ugyanis a célt szolgáló egykori kúriát visszaigényelte és vissza is kapta annak jogos örököse. A községi tanács úgy döntött, hogy a volt téesz egyik alkalmas raktárhelyiségéből alakíttat kultúrházat. A községközpont Gidófalva felől a faluba tartó makadámút jobb, mint más helyen a kátyús aszfalt. Sok gonddal küzd az erdő-közbirtokosság választmánya. Többek között utat kell építeni, hogy Bodok felé leszállíthassák majd az erdőből a kitermelendő famennyiséget. Panaszkodnak a szülők, hogy az ingázó tanulók számára többnyire alkalmatlan a naponta csupán kétszer közlekedő autóbuszjárat. Megkezdi tevékenységét a helyi református nőszövetség. /(árkosi): Mi újság Étfalvazoltánban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./ "

"Elekes Tibor lelkész a rendszerváltáskor érkezett Gidófalvára. Holland kapcsolatai révén azóta közművesítette az orvosi rendelőt, létrehozta az iskola játékparkját. Ő kezdeményezte a templom várkertjében fölállított emlékkopjafák elkészítését a Czetz János honvédtábornok, a kollektivizálás áldozatai, a honfoglalás és a millecentenárium tiszteletére. Sok munka vár még a tiszteletesre, így például a Teleház, a Czetz János-emlékszoba, valamint az 1848-49-es szabadság helyi hősei emlékművének megvalósítása. Emellett Gidófalvi Jantsó Pál színművész, az erdélyi színjátszás úttörője is a falu szülöttje; legalább egy emléktáblával tisztelegni kellene munkássága előtt. Gidófalva lakóinak zöme az RMDSZ tagja, mintegy százan fizetnek tagsági díjat. Azonban legalább öt éve nem volt RMDSZ-közgyűlés a faluban. A dunántúli Nagyvázsony Gidófalva testvérfaluja. Minden év nyarán Nagyvázsony önkormányzata meghívja Gidófalva tanulóit, tanárait, önkormányzati tisztviselőit. /Szabó Ferenc: Mi újság Gidófalván? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 29./"

"Elhunyt Zimánné Vitályos Magda /Gidófalva, 1942. ápr. 5. - Temesvár, 2003. okt. 21./ textilművész. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron 1967-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben Temesvárra költözött, ahol rövidesen a textilművészet meghatározó egyéniségévé vált. Számos hazai és külföldi egyéni, illetve csoportos kiállításon aratott sikert folklorisztikus ihletésű hagyományos faliszőnyegeivel. Díszítőművészetet tanított a Tibiscus Egyetemen, valamint a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán. /Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./ Temesvárott hosszú évtizedeken át legkiemelkedőbb alakja volt a textilművészetnek. Iskolát teremtett a városban, elvállalta a textiltanszék vezetését a Temesvári Nyugati Egyetemen. /Szekernyés János: A textilművészet bánsági meghonosítója, úttörője. Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 24./"

A Krónika napilap szerkesztői tovább járják a településeket. Baróton az estjükön párbeszéd alakult ki Krizbai Imre, a Székely Nemzeti Tanács egyik kezdeményezője, valamint Demeter János Kovászna megyei tanácselnök között. Demeter szerint először a székelyföldi gazdasági régiót kell megvalósítani, s ezt követően lesz értelme és lehetősége az önfenntartó autonómiának. Gidófalván szintén az autonómia került a beszélgetés középpontjába. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos kételyeket, félreértéseket. Felsőbányán dr. Bónis István RMDSZ-elnök elmondta, tevékenységében sokat segítik a Krónikában megjelenő információk, majd javasolta, a lap írjon többet a szórványról. Hitter Ferenc újságíró, RMDSZ-alelnök a lap tárgyilagosságát emelte ki. Nagybányán Ludescher István RMDSZ-elnök, alpolgármester kifogásolta, hogy a lap közvetítő szerepet vállal a megosztott erdélyi magyar társadalomban. /A cél közös, az eszközök különböznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

 Angyaloson közel négy esztendeje szolgálja a 643 lelket számláló református gyülekezetett. Mátyás István.     Nemrég visszakapták a központi fekvésű, egykori felekezeti iskola épületét. Ebben működik a községi egészségügyi szolgálat, és gyűléstermét a gidófalvi önkormányzat használja. Az egyház itt indítja be a délutáni oktatást. A gyülekezeti teremben és a korszerűsített parókiában egy éve működik a központi fűtés. Tavaly végezték el a templom és a harangtorony általános javítását, most az orgona van soron. Angyaloson a fiatalok háromfelvonásos darab bemutatására készülnek, az előadások bevétele is az orgonaépítést fogja szolgálni. /(kisgyörgy): Angyalos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Immár második alkalommal került sor jún. 12-én Csíkszentkirályon a Csíki Fúvós Találkozóra. A helyi Tiva Egyesület szervezésében a vaslábi, az újtusnádi, a mikóújfalusi, a gidófalvi és a szentkirályi fúvószenekarok vettek részt. A résztvevők kora délután a kultúrotthonnál gyülekeztek, majd onnan vonultak a régi iskolához, ahol a bemutatót tartották. /Fúvós találkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Háromszék jeles személyiségére, Czetz Jánosra emlékeztek szept. 4-én Gidófalván. A kiváló honvédtábornok a szabadságért vívott csatamezőkön tanúsított helytállását követően a tengerentúli függetlenségi harcokban is részt vett. Kató Béla református püspök-helyetes is megjelent, meghívták a gyergyószentmiklósi Puskás Attila örmény katolikus plébánost is. Czetz János halálának 100. évfordulóján dr. Kedves Gyula hadtörténész, Fancsali János író, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Petri János tartottak előadást. Megkoszorúzták Czetz János vártemplomi kopjafáját és emléktábláját, a nevét őrző iskola emléktábláját, majd leleplezték új mellszobrát, és immár emlékszoba is őrzi kiemelkedő személyiségének életútját, tetteit. /Czetz Jánosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Május 28-án felvonultak Csíkszentkirályon Újtusnád, Vasláb, a háromszéki Gidófalva, valamint Mikóújfalu fúvószenekarai. A csíkszentkirályi Tiva Egyesület közösen az önkormányzattal, immár harmadik alkalommal szervezte meg a fúvósok találkozóját az alcsíki nagyközségben. /Kristó Tibor: Fúvósok Bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zeneka­rok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Hat ország kisebbségi és regionális hagyományőrző néptáncegyüttese vesz részt az augusztus 18-tól 21-ig tartó VII. Szent István-napi Néptánctalálkozón Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében. A szomszédos országokból is érkeztek magyar néptánccsoportok. A hetedik alkalommal megrendezett néptáncfesztivált a háromszéki Gidófalváról érkezett fúvószenekar fellépése indította. Hat ország tizenkét hagyományőrző együttese lépett fel a nyitóelőadáson. /Farkas Imola: Családias Szent István-napi örömünnep. Jó hangulatú nyitórendezvény a fesztiválsátorban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Elviekben az autonómia igénylésével kapcsolatos népszavazást támogatja a gidófalvi önkormányzat november 21-én hozott határozatával. A Barót-központú Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetei jelentették be, hogy december folyamán szerveznek népszavazást. György Ervin prefektus elmondta, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő referendumok megszervezését, így az általa vezetett intézmény megtámadja a közigazgatási bíróságon az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit. A prefektus cáfolta a Konzervatív Párt vádját, miszerint nemzetiségi konfliktus veszélye áll fenn Háromszéken. Kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) külön adatgyűjtést kezdene folytatni a konzervatívok állításainak dokumentálása céljából. /Domokos Péter: Autonómia-népszavazás Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Nem fogadta el az árkosi helyi tanács az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. A 99 helybéli támogató aláírásával ellátott tervezetet Tóth Kálmán, a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének elnöke terjesztette a testület elé. Máthé András árkosi polgármester közölte, támogatná a tervezetet, de a jelenlegi törvények nem engedik meg hasonló határozat elfogadását. Kovászna megyében eddig csupán Gidófalva helyi tanácsa fogadta el a határozattervezetet, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván már a népszavazás időpontját is kitűzték. /F. N.: Árkoson nem lesz autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Sepsiszentgyörgyön március 15-én RMDSZ-es zászlók között vonultak be a főtérre a rétyi fúvósok, a cserkészek és a gidófalvi hagyományőrző lovascsoport. Kovács István unitárius lelkész kérte, ,,hogy vegyük észre a jelent és a jelenben feladatainkat”, s figyelmeztetett, nem azok a hősök, akik csak szónoklatok szintjén állnak ki az autonómiáért. Tóth-Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke, majd Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke tartott ünnepi beszédet. A rétyi fúvósok előadták a Batthyány-indulót, majd a kórussal közösen a kecskeméti toborzót. /Farkas Réka: Megemlékezés a múltról, ima a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Hargita megyében még tervbe sem vették, Kovászna megyében elkezdték az iparipark-projektet. Miközben az erdélyi és partiumi városok többségében lassan már be is népesültek az ipari parkok, Székelyföld lemaradással küzd. Hargita megyében egyetlen ipari park sincs, és sem a megyei, sem a települések önkormányzatainak költségvetésében nem szerepel tervezett beruházásként ipari park létesítése. Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. ” A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígérte Tartán László. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása. /Felemás székely „iparosodás” = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Hogy lovas nemzet a magyar, az a hét végén Gidófalván tartott falunapokon is bebizonyosodott. Gidófalván július 1-jén, vasárnap hét csapat mérkőzött meg a fogathajtó versenyen, a résztvevőket fúvósok vezették be. Ezután bevonult az árkosi, mikóújfalusi és gidófalvi rezesbanda mazsorettestől, kisdiákostól. /Mózes László: Lovas nemzet a magyar (Faluünnep Gidófalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

A szekerekre érvényes éjszakai kijárási tilalommal, illetve az elkobzott lovaskocsik gyűjtőhelyének őrzésével próbálja orvosolni a rendőrség a háromszéki településeken a tolvajok és a terményeiket védő gazdák közötti konfliktusokat. Az elmúlt időszakban több Kovászna megyei településen is kisebb verekedések törtek ki a terményeiket védő helybéliek és a tolvajok között. A Kovászna megyei polgármesterek találkozóján több elöljáró is elpanaszolta, hogy romák garázdálkodnak a földjeiken, és a rendőrség nem lép fel kellő hatékonysággal. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnok-helyettese visszautasította a polgármesterek vádját. Szerinte a rendőrség feladata nem az őrzés, hanem a megelőzés, az önkormányzatok kötelessége lenne megszervezni a mezőgazdasági területek őrzését. A Kovászna megyei rendőrség adatai szerint augusztusban összesen 50 bűnvádi eljárást indítottak 77 terménytolvaj ellen, elkoboztak mintegy félszáz szekeret is. A rendőrök közölték, eddig többek között Kézdiszentléleken, Gidófalván és Sepsiillyefalván voltak verekedések a gazdák és a tolvajok között. Hiába indítanak bűnvádi eljárásokat a terménytolvajok ellen, a törvényszék nem véglegesíti az eljárást, arra hivatkozva, hogy túl kicsi a tolvajok által okozott kár értéke, és azok nem jelentenek veszélyt a társadalomra. A polgármesterek a rendőrséget okolják a történtekért. Bács Márton Csaba, Sepsibükszád polgármestere szerint a község határában 6000 hektáron van termés, és két rendőr nem tudja kellőképpen felügyelni a földeket, ezért kérte, hogy újabb rendőröket küldjenek a faluba. /Kovács Zsolt: Éjjeli kijárási tilalom szekerekre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Gidó Csaba történész előadásával (Székelyföldi vasutak) indult újra a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban zajló előadássorozat. A múlt héten a sorozat 10. előadását tartotta Gyöngyössy János Székely templomerődök címmel. A vegyészmérnöki végzettségű, de a művészettörténetet tudományos szinten „művelő” előadó előadását a helyi Digital 3 Tv közvetítette. A székelyeknél az erődített építkezés nem annyira jellemző, mint a szászoknál, ennek több oka van: a 15-16. században a Székelyföld nagy részét még erdő borította, a gazdasági fejlettség kisebb volt a szászföldinél, ezért e terület nem jelentett nagy vonzerőt a portyázó török csapatok számára. A székely erődítések kezdete egybeesett a templomok késő gótikus átépítésével. Előbb egyszerű kerített templomok jöttek létre (Oklánd). A legfontosabb erődített templomhálózat a Székelyföldön a Brassó-Bereck útvonal mentén jött létre: Alsócsernáton, Zabola, Maksa, Feltorja, Uzon, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy, Bölön. Ez volt az egyik legjelentősebb hadi és kereskedelmi útvonal. A háromszéki templomerődöket az 1473-as erős földrengés nagyon megrongálta, ugyanakkor az építmények datálását megkönnyíti e történelmi dátum pontos ismerete. /Kápolnási Zsolt: Udvarhelyi premier: TV-közvetítés az Areopolisz szabadegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

Többéves előkészítés után két ipari parkot is avatnak Kovászna megyében. Magyarországi befektetők hozzák létre az első mezőgazdasági ipari parkot Kovászna megyében. A Sepsiszentgyörgy határában levő hathektáros szépmezői területen raktárhelyiségeket létesítenek. A Gidófalva határába tervezett ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig költözhetnek be a befektetők, ígérik a megye vezetői. Egy betonelemeket és téglát készítő magyarországi vállalkozás jelezte, hogy az ipari parkban hozná létre a gyárát. /Kovács Zsolt: Magyarországiak az első fecskék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, tartanak a választási csalástól, ezért demokrácia-központot hoztak létre. A sepsiszentgyörgyi iroda Kovászna és Hargita megyét szolgálja ki, állandó ügyelet lesz, három telefonszámon jelentheti bárki, ha rendellenességet vagy csalásra utaló jelet észlel. A demokrácia-központot a Sepsi Reform Egyesület működteti, és hatáskörében szerepel, hogy azonnal továbbítja a megyei választási irodának a hozzá beérkező információkat, és ott kötelesek kivizsgálni mindegyiket. A kampány utolsó napjaiban elvadult a plakátháború. Árkoson eltüntették el Tőkés László összes plakátját, másnap Gidófalván és a hozzá tartozó falvakban tépték le a független jelölt falragaszait. Sepsiszentgyörgyön egy háromfős ,,tisztogatóbrigád” dolgozik, saját bevallásuk szerint ,,megbízottként” tépik le Tőkés László plakátjait. /Farkas Réka: Demokrácia-központ működik (Csalásoktól tartanak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./