A magyar kormány elítélte a romániai magyarok elleni brutális atrocitásokat, egyfelől a román kormányzat haladéktalan fellépését várja a további véroltás megakadályozására, másfelől pedig az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a világszervezet főtitkárához, a Biztonsági Tanács elnökéhez és a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez fordulva. = Népszabadság, márc. 21./

Tőkés László - amerikai útját befejezve - Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsimhez kapcsolódott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A Le Figaro párizsi lap szerint Stanculescu védelmi miniszternek, aki szept. 21-én találkozott Genfben a svájci bankok szövetsége elnökével, ismét találkoznia kell az elnökkel. A román kormány tárgyalást kezdett ugyanis Ceausescu Svájcba nyitott folyószámlájának sorsáról. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

"Victor Stanculescu védelmi miniszterrel tárgyalt a közelmúltban Mihály volt román király. Minderről a Genfben élő ex-uralkodó számolt be a The Washington Post tudósítójának. Mihály nem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy "bizonytalan benyomásokat" szerzett a miniszterről, aki a fordulat előtt a védelmi miniszter helyettese volt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Magyarország külpolitikájában elsőbbsége van az emberi jogok nemzetközi védelmének - jelentett ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben. "Két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között volt, akik felemelték hangjukat az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Romániában, ahol nagy számú magyar kisebbség él." Az elmúlt évben javult Romániában az emberi jogok helyzete, de a bizottságnak az országgal foglalkozó különjelentése is tartalmazza, hogy Romániában továbbra is megsértik az emberi jogokat. Nincs megfelelően biztosítva az anyanyelvű oktatás, "amíg a felszított erőszak emberéleteket követel, amíg erővel fojtják el a tüntetéseket, amíg továbbra is van megkülönböztetés a nemzetiségekkel szemben, addig még szükség van a nemzetközi közösség figyelmére és segítségére" - mondta a külügyminiszter. A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a bukaresti Helsinki Bizottság jelentésében antidemokratikusnak minősítette az alkotmánytervezet több rendelkezését, Romániában újabb kísérletek történnek a szólásszabadság korlátozására. Ide sorolták a független sajtó papírral való ellátását, végül bírálták az alkotmánytervezet etnikai és nyelvi jogok szűkítésére vonatkozó részeit. A The European hetilap terjedelmes riportban foglalkozik azzal, hogy "Romániát még mindig a titkosrendőrség tartja a markában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"A svájci száműzetésben élő Dimitru Mazilut, a Nemzeti Megmentési Front volt alelnökét két ismeretlen férfi támadta meg genfi otthonában. Mazilut kés és borotva ejtette súlyos sebekkel szállították kórházba. A Tribune de Geneve lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a támadás a Securitate stílusára emlékeztetett. "Két elegánsan öltözött, álarcos férfi támadt rám...Megfenyegettek, hogy megölnek, ha beszélni merek." /La "Securitate" roumaine frappe en plein Genéve. Dimitru Mazilu agressé. = La Tribune de Genéve, 1991. márc. 6./ Másnap, márc. 6-án sajtóértekezletén a történtekről kérdezték Nastase külügyminisztert, aki azt felelte, hogy minderről semmit sem tud. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ "

Befejeződött az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának idei ülésszaka Genfben. A Bizottság egy évvel meghosszabbította a megfigyelő tevékenységet olyan országokban, ahol kétségesnek tartja az emberi jogok tiszteletben tartását, ezek közé tartozik Románia is. /MTI/

Bogdan Baltazar, a román kormány szóvivője az A. M. Press román magánhírügynökségnek adott nyilatkozatában a Dimitru Mazilu elleni, Genfben elkövetett merényletet bohózatnak minősítette. Szerinte saját securitatés társai hagyták helyben Mazilut, aki faragatlan tuskó, nincs benne tartás. /MTI/

Adrian Nastase háromnapos látogatásra Párizsba, majd Genfbe utazott, hogy részt vegyen Nicolae Titulescu halálának 50. évfordulója alkalmából tartott rendezvényeken, továbbá hogy tárgyaljon francia politikusokkal, Genfben pedig ENSZ-főtisztviselőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Jún. 5-én megkezdődött Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet /ILO/ közgyűlése. valószínűleg megvitatják az ILO igazgatótanácsa szakértői jelentését, amely aggodalommal szólt a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről: megmaradtak a megkülönböztetések, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció folytatódott, sőt egyes esetekben súlyosbodott a Ceausescu-rendszer megdöntése óta. A cigányokat az országos nehézségek közepette villámhárítóként használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Ádám Gyula Barabás Zoltánnal a diktatúra idején éveken át járták a moldvai csángó falvakat, érdeklődve a csángó népélet iránt, fényképezőgéppel, filmfelvevővel, magnóval gyűjtötték az anyagot. Az ösztönzést Kallós Zoltántól kapták, aki buzdította, tanácsokkal látta el őket. A kéz fiatalember lopva, bujdokolva járta a falvakat. Pár héttel az 1989-es események előtt, amikor Felső-Rekecsényben egy lakodalmat filmeztek, lecsaptak rájuk a milícia emberei. Szerencsére jött a változás, így azután nem indítottak eljárást ellenük. Pár héttel a 89-es események után Ádám Gyula és Barabás Zoltán Csíkszeredában nagysikerű fotókiállítást mutatott be a csángó népéletről. Egy évre rá a kiállítás anyagát Budapesten is megtekinthették az érdeklődők, most pedig szeptemberben Genfben, az ENSZ-palotában fogják bemutatni - képeikkel - a csángó világot. /Ferencz Imre: Rekecsentől a genfi ENSZ-palotáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

"Christopher Dodd szenátor szerint "a genfi Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten /EBEÉ/ elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése." /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 29./"

A szenátus jóváhagyta Románia csatlakozását a genfi Menekültügyi Konvencióhoz. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./

Tőkés Lászlónak Genfben, a Nemzetközi Jogi Konferencián júl. 3-án Románia kisebbségellenes politikája címen elhangzott hozzászólásának a lényege: románosítás, asszimiláció, román tömegek betelepítése Erdélybe, elűzetés, kivándorlás, szellemi-kulturális népirtás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./

"Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató vezeti a Genfben az EBEÉ nemzeti kisebbségek kérdéskörében szervezett szakértői konferencián a román küldöttséget. A konferencia júl. 1. és 19. között zajlik. A vele készített interjúban Chebeleu elmondta, hogy a genfi tanácskozáson az első napirendi pont az eddigi tapasztalatok, a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények áttekintése, Erre a román vezetés Fehér Könyvet készített, ez bemutatja a nemzetiségek helyzetét. A román küldöttségnek nincs nemzetiségi tagja, Chebeleu ezt megfelelőnek tartja, mert "nem akarják túlpolitizáni" a napirenden szereplő kérdéseket. Chebeleu említette, hogy román tervezetet fognak előterjeszteni Genfben a következő címmel: Az államok magatartási kódexe a kisebbségek kérdéseiben folytatandó nemzetközi együttműködés ügyében. /Székely László: Túlpolitizálás nélkül. Exkluzív interjú Traian Chebeleu nagykövettel, külügyminisztériumi igazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

Király Károly, a Szenátus alelnöke és Demény Lajos történész, szenátor jún. 28-án levelet küldött a július elsejével kezdődő, kisebbségi kérdéssel foglalkozó genfi szakértői tanácskozás résztvevőinek. Három javaslatot tettek a nemzeti kisebbségi jogok védelmére /hozzanak létre: minden kisebbséggel rendelkező országban a kisebbségek védelmével megbízott szerveket, a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot, továbbá egy ENSZ különbizottságot/. /Három javaslat a nemzeti kisebbségi jogok védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Eckstein-Kovács Péter képviselő a napokban tért vissza Genfből, ahol az RMDSZ megbízásából információt gyűjtött az európai kisebbségek sorsával foglakozó konferencia munkálatairól. A román delegációnak ugyanis nincs magyar tagja. A konferencián a román delegáció támadó éllel lépett fel, az általuk készített Fehér könyvvel próbálták bizonyítani, hogy Romániában nincs megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben. A román küldöttség egyik javaslata az volt, hogy a koppenhágai dokumentumot és az emberi jogi dokumentumokat maximumoknak kell tekinteni: aki ezeknek eleget tesz, azt nem lehet elmarasztalni kisebbségi kérdésekben. Magyarország álláspontja az volt, hogy a kisebbségi kérdést vegyék ki a harmadik, vagyis az emberjogi kosárból, és helyezzék át az elsőbe, amelyik a biztonságra vonatkozik. Azonban erre nincs remény, a konferencián inkább a kisebb lépések politikáját folytatják. /Most jöttem Genfből = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

"A romániai elnöki intézmény nem hivatalos szócsöve, a Dimineata napilap júl. 18-i száma uszítással vádolta Tőkés Lászlót genfi beszéde miatt: "Tagadja az egységes román állam gondolatát, vitatja Románia államhatárait, autonómiát követel, szerinte a románok számára nincs hely a nap alatt, végül pedig azt sejteti, hogy amennyiben nem részesítik előjogokban a magyar kisebbséget - háború törhet ki." /Uszítással vádolja Tőkést genfi beszéde miatt a Dimineata. = Magyar Nemzet, júl. 19./"

Megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői tanácskozása, melyen három héten át vitatják meg a kisebbségek helyzetét és a teendőket. Július 2-án Entz Géza államtitkár, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy tanúi vagyunk az etnikai türelmetlenség újjászületésének, ezért van szükség nemzetközileg elfogadott minimális szabályokra. Különös figyelmet kell szentelni a történelmi kisebbségek helyzetének. Az emberi jogok tiszteletben tartása szükséges, de nem elegendő a kisebbségek védelmére, mondta. /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Traian Chebeleu nagykövet, a genfi tanácskozáson a román küldöttség vezetője elutazása előtt interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy Genfben a külügyminisztériumiak által összeállított Fehér Könyvet ismertetik, amely a kisebbségek Romániában élvezett jogait tartalmazza. Szerinte nincs szükség új normatívákra, a nemzetiségi kérdést nem kell dramatizálni, annak megoldása elsősorban a gazdasági fejlődéstől és a demokrácia előrehaladásától várható. A román küldöttség új magatartási kódex kidolgozását fogja javasolni, ebben szerepel, hogy minden állam tartózkodik a másik állam egységének megbontását célzó szeparatista akcióktól. Chebeleu szerint a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem képezheti a kétoldalú megállapodások tárgyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Románia küldöttségében nem lehettek jelen a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. /Erdélyi Napló /Nagyvárad), júl. 20./ Tőkés László beszéde: júl. 3-i jegyzet.

"Teodor Melescanu külügyi szóvivő júl. 18-i sajtóértekezletén elítélte az EBEÉ kisebbségi szakértőinek genfi tanácskozásán kifejtett magyar álláspontot: "A romániai kisebbségek valós helyzete egyáltalán nem jogosítja fel Magyarországot arra, hogy a kérdésben ítélőbíróként lépjen föl." /Bukarest kifogásolja a genfi magyar álláspontot. = Magyar Nemzet, júl. 20./"

Júl. 19-én elfogadták Genfben a nemzeti kisebbségi konferencia záródokumentumát, amely jelentős előrelépés a nemzeti kisebbségek fokozottabb védelmét illetően. A dokumentum szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez. Meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvi oktatáshoz. A zárónyilatkozat elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"Traian Chebeleu román küldöttségvezető Genfben, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferencia záróülésen kifejtette, hogy a konferencia sikeres volt. Chebeleu szerint a találkozón "sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak", amelyek olyan politikához való visszatérésre irányultak, amelyek az első világháborút követő időszakra irányult. "Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege" /Traian Chebeleu román küldöttségvezető beszéde az összejövetel záróülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./"

"Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26."