"Tordán 1999. július 24-25-26-án a Petőfi Társaság /Torda/ az RMDSZ-el és a tordai Magyar Dalkörrel közösen emlékezett Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulójáról. Több magyar történész, irodalmár és politikus jelenlétében ez alkalommal került sor Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművének leleplezésére a Petőfi Háznál az Ótordai Református Parókia udvarán, és egy kirándulásra Fehéregyházára, ahol egy hatalmas Petőfi szobor leleplezésén vettek részt. Tordán a Petőfi Társaság minden évben részt vesz a márc. 15-i ünnepségeken, és minden kulturális és egyházi ünnepségen. A Petőfi Társaság 2002-ben tartotta a tordai Népiskola helytállás tematikájú rendezvénysorozatát. Dr. Keszeg Vilmos professzor évtizedek óta részt vesz a tordai magyarság kulturális találkozóin. 2002. nov. 22-én a Petőfi Társaság író-olvasó találkozót szervezett, másnap pedig Ady Endre, humánumőrző költő üzenete témájú honismereti vetélkedőt. A Petőfi Társaság folytatja a Jósika Miklós Művelődési Kör munkáját. /Tompa Sándor, Torda: Köszönet a tordai Petőfi Társaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Kovács László külügyminisztere és kísérete, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete, és az RMDSZ Maros megyei vezetősége márc. 15-én délelőtt érkezett Fehéregyházára. A külügyminiszter erdélyi útjáról, kormányának üzenetéről elmondta a Népújságnak: "Fontos, hogy a megemlékezés is szolgálja az erdélyi magyarságot abban, hogy megőrizze nemzeti önazonosságát. A magyar kormány pedig támogatja abban, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon szülőföldjén, itt boldoguljanak, ahol születtek, ahol élnek, ahol az őseik is éltek. Azt gondolom, hogy ez a mindenkori magyar kormány feladata, és mi ennek e feladatnak a legnagyobb mértékben eleget kívánunk, és eleget is fogunk tenni." Fehéregyházán, a múzeumkerti obeliszknél Beneffy Sándor református lelkész ünnepi fohászát követően Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere mondott ünnepi beszédet. "Kifejtette: Fennmaradtunk, és ezt annak köszönhetjük, hogy volt bennünk mindig nyitottság az adott kor leghaladóbb értékeinek, eszméinek átvételére és követésére. Így van ez most is a 21. század küszöbén, amikor már más jelenti az előrelépést, a haladást: az egységes Európa igenlése, az integráció, a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ma ugyanis ez jelenti az előrelépést és nem a nemzeti elzárkózás." Kiemelte, hogy az RMDSZ az itt élő magyarság érdekében politizál. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy "az egység a legfőbb erőnk. És bárki, aki ide viszályt akar importálni, úgy érzem, bűnt követ el. Ezért is köszönjük a külügyminiszter úr szavait, amivel a kormányának ígéretét hozza nekünk, hogy a kedvezménytörvény, az egyetem, és más támogatásokat tovább is élvezni fogjuk." /Lokodi Imre: Főhajtás Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "

"Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./"

"A Kovács László külügyminiszter által megígért támogatásra vár az egy évvel ezelőtt részlegesen felújított, az elmúlt évi Petőfi-ünnepség keretében átadott, fehéregyházi Petőfi Művelődési Ház. Idén március 15-én a külügyminiszter meglátogatta a fehéregyházi Petőfi Múzeumot, és akkor járt a Petőfi Művelődési Házban is. Ez alkalommal tett ígéretet arra, hogy közbenjár a 2001 decemberében az Illyés Alapítvány által nyújtott támogatásból megvásárolt, időközben részlegesen felújított ház további szobáinak rendbetétele, mesélte Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Közművelődési Egyesület gazdasági elnöke. A ház teljes rendbetételének költségei két-három millió forintra rúgnak. Az idén berendezett könyvtár több mint háromezer kötetes könyvállományát a magyarországi Magyarkáta testvértelepülés és a Kecskeméti Szakszervezeti Könyvtár adományozta. /Orbán Zsolt: Támogatásra várva. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"

"Négy irányából indultak, vonultak fel a falu között, majd érkeztek a fúvóstalálkozó színhelyére Korondon a rétyi, parajdi, fehéregyházi, valamint a házigazda fúvószenekarok. A korondiak mögött barna öltözetben a helybeli önkéntes tűzoltó-alakulat tagjai vonultak, lévén, hogy ez alkalommal ünneplik fennállásuk 110. évfordulóját. Kettős ünnepnek számít e találkozó, ugyanis a fúvósok is jubilálnak, 10 éve jegyezték be a Pro Musica Alapítványt, mely az együttest is működteti. Általában 25 percre szabták azt az időt, mialatt a részt vevő együttesek ízelítőt nyújthattak gazdag repertoárjukból. /Kristó Tibor: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"

"Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./"

"Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

"Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Tíz éve távozott az élők sorából Siposs Árpád /Fehéregyháza, 1923. febr. 13. - Nagyenyed, 1993. dec. 17./, a nagyenyedi Bethlen Kollégium matematikatanára. Csefó Sándor, a kollégium nagyhírű igazgatója hívta meg őt mintatanítónak. A tanári diploma megszerzése után mint matematikatanár tanított. 1953-tól 1956-ig a tanítóképző igazgatója volt. Mindenütt remek munkát végzett. Mindenütt ott volt, a színjátszócsoportban, a dalárdában, a társadalmi munkában. Életműve a sok enyedi diák, aki szétvitte az egész magyar nyelvterületre Siposs tanár úr áldozatos munkáját. /Józsa Miklós: Siposs Árpád hűsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Mintegy két évvel ezelőtt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megvásárolt az emlékpark közelében egy házat, amelyet magyar házzá szeretnének alakítani. Azóta sikerült egy irodát, közösségi termet és könyvtárat berendezni, azonban az épületet korszerűsíteni kell. Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alelnöke tavaly eljutott a magyar külügyminisztériumba, ahol okt. 6-án személyesen tárgyalt Kovács László miniszterrel. A külügyminisztérium 2 millió forintot biztosított a felújítás finanszírozására. Az elképzelések szerint a jelenlegi épületet egy konyhával és két vendégszobával bővítenék, ezenkívül be kell vezetni a vizet. /-vagy-: Kétmillió forint építkezésre. Petőfi művelődési központ lesz Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Négynapos rendezvénysorozattal emlékezett Segesvár magyarsága márc. 15-re. Az Aurel Mosora Általános Iskolában tartották az immár hagyományossá vált szavaló- és prózamondó versenyt, a Gaudeamus házban pedig versmondó-vetélkedőt. Márc. 15-én mintegy 300-an vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából a várbeli Petőfi-mellszobornál szervezett rendezvényen, az ünnepséget Jakabházi Béla magyartanár vezette. Az ünnepségsorozat délután Fehéregyházán folytatódott, majd színjátszó csoportoknak az Eminescu Kultúrotthonban szervezett előadásával zárult. /(antalfi): Segesvár magyarsága is ünnepelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A hagyományokhoz híven Fehéregyházán júl. 25-én, vasárnap emlékeztek az elesett honvédekre és Petőfi Sándorra, akit ezen a helyen, az Ispán-kútnál láttak utoljára. A turulmadaras emlékműnél az emlékező ünnepséget Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere úgy fejezte be ünnepi beszédét: Az ősök példája erőt ad a szívnek és töretlen reményt a léleknek. Petőfi összevon bennünket ma is, kis és nagy településeket. Országrészeket, országokat. És egy nagy családdá kovácsol. /Bölöni Domokos: A magyar név megint szép lesz… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Szept. 5-én, vasárnap Agyagfalván megtartották a hagyományos fúvóstalálkozót, valamint átadták a helyi fúvószenekarnak az új próbatermet. A találkozón a helyiek mellett Kápolnás és Fehéregyháza együttesei is felléptek. /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó és próbaterem-avató. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Sárpatakon a református templom 1928-ban épült, akkor több mint kétszáz református élt itt. Jelenleg már csak hárman vannak. Fehéregyháza református temploma az 1440-es években épült. Az 1848-as szabadságharc idején a kozákok felgyújtották a falut, akkor égett le a templom is. A templomot 1889-ben újjáépítették. Fehéregyháza falu lakóinak valamivel több mint húsz százaléka vallja magát magyarnak. Benefi Sándor lelkész elmondta, 1990-ben költözött Fehéregyházára, akkor a faluban 638-an vallották magukat magyar reformátusnak. A legújabb felmérések alapján mintegy százzal csökkent azóta a magyarok lélekszáma. A fiatalok zöme külföldön próbál elhelyezkedni: Magyarországon, Amerikában. A magyar óvoda idén egy tanerőssé esett vissza, az összevont elemi viszont még két pedagógussal működik. Fehéregyházán a három felekezet (a római katolikus, az unitárius, és a legnépesebb: a református) összesen 830 magyart számlál. A katolikusoknak imaházuk van, az unitáriusoknak pedig nemrég sikerült templomot építeniük. Fehéregyházának van egy több mint százéves fúvószenekara és van gazdaköre is. Az Ispánkútnál álló Petőfi-emlékművet négy évvel ezelőtt felújították, de hiába. Ellenséges érzületűek mindig meggyalázzák. /Szabó Csaba: Szeptember végén Fehéregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., folyt.: nov. 13./

Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

80 éve született, 10 éve hunyt el Gelu Pateanu. Etéden, ahol évekig élt és tanított, most is szeretettel gondolnak vissza a messzi Bukarestből közéjük szakadt Gelu Pateanura, az íróra, a kiváló műfordítóra. Már éltében legenda volt. Minden eszközzel a két nép közötti megbékélést szorgalmazta, következetes szószólója volt haláláig. Magyarországon fordítói munkájáért rangos kitüntetéssel jutalmazták, a díj átvételéhez a diktatúra idején nem kapott kiutazási engedélyt. 1990-ben, az első szabad március 15-i megemlékezésen Fehéregyházán elmondott merész szónoklata után kiszúrták az őt szállító gépkocsi kerekeit. Ezt követően Magyarországon telepedett meg. Emlékére Etéden június első napjaiban Gyalu-napokat rendeznek. Emléktáblát szeretnének elhelyezni az iskola falán, ahol tanított, s emlékszobát rendeznek be a még fellelhető, vele kapcsolatos írásokból, fényképekből, magyarról román nyelvre fordított könyveiből (számuk 50-re tehető). Felhívással fordulnak minden olyan személyhez, aki valamilyen tárgyi vagy írásos emléket, fényképeket őriz Gyaluról, gyarapítsa a gyűjteményt. /Kristó Tibor: Egy igazi humanista – Gyalu emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan idén július 31-én szervezik meg a Petőfi Sándor emlékünnepséget Fehéregyházán, tájékoztatott Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke. Szabó József az 1990-ben létrehozott egyesületben nyolc évet Gábos Dezső elnök mellett gazdasági alelnökként tevékenykedett. Idén február 20-án választották elnökké. A fehéregyházi Petőfi múzeum szomszédságában az egyesület 2001-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt egy házat, amit Petőfi Magyar Háznak kereszteltek el. Ugyanezen évben egy könyvtárat is létesítettek, amit nagykátai, kecskeméti és kiskunfélegyházi adományozók révén háromezer kötetesre bővítettek. Három számítógép is rendelkezésükre áll. 2003 márciusában Kovács László külügyminiszter látogatását követően kétmillió forintos támogatást nyújtott a magyar kormány. Ebből a pénzből külső javításokat végeztek az épületen, bevezették a vizet, villanyhálózatát felújították. Két vendégszobát, fürdőszobát és konyhát építettek. A tervek szerint az ispán-kúti megrongált Petőfi emlékműre új emléktáblát helyeznek el. /Mészely Réka: Új elnök a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület élén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

Elkezdődtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai. A magyar nemzet egyik legjelentősebb emlékhelyét Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke kezdeményezésére az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Communitas Alapítvány támogatásával építik újjá. Az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfit ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodik. A felújított emlékművet július 31-én ünnepi rendezvény keretében avatják fel. /Felújítják a Petőfi-emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

Oláh István, a lap székelyudvarhelyi munkatársa ironikusan írt a közeledő Petőfi ünnepről. Renoválják az emlékművet Fehéregyházán. Az újságíró megjegyezte, volt korábban is valami „obeliszk-kozmetika”. Valójában azért kell renoválni, mert ismeretlenek megint meggyalázták az emlékművet, a helyreállítást nevezi kedélyesen kozmetikának. Fehéregyházán majd elhangzik „egy operett-eskü”, írta Oláh. Székelyudvarhelyen megvolt a hagyományőrző huszárezredek első seregszemléje, „akár Mária főhadnagyot is viszontláthatnánk”, tette hozzá. /Oláh István: Éljent a respublikára... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Hetedik alkalommal rendezték meg Agyagfalván a fúvóstalálkozót. A rendezvényen az albertirsai fúvószenekar, továbbá a gyergyóalfalusi, a fehéregyházi, valamint az udvarhelyszéki fúvószenekar lépett fel. A szervezők a Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület és az Agyagfalva 48-as Alapítványa voltak. Az agyagfalvi emlékműnél ünnepi beszédek hangzottak el. Farkas Márton köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Nem véletlen, hogy ezen a történelmi helyen tartjuk a hetedik fúvóstalálkozót. A népdal, a népzene megtartó erő, amely nemzedékről nemzedékre száll, és összetartja az egy helyről származókat.” /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó Agyagfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával. Az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították. A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott. A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én avatják fel. /Petőfihez méltó emlékhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Új, méltó környezetben várja július 31-én a látogatókat Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi-emlékhely. Petőfi Sándor ispánkúti emlékműve az elmúlt évtizedekben a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. A Hunyadi László szobrászművész által készített régi emlékművet Sütő András író, valamint a hozzá közel álló marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel. Az 1989-es fordulat után több helyi kezdeményezés is született az emlékhely felújítására, de ezek nem valósultak meg. Az emlékhely teljes újjászületésére ez évben nyílt lehetőség. A múlt figyelmeztetéseként érintetlenül hagyják az 1990-ben barbár módon megrongált Hunyadi-alkotást, az emlékmű frontján pedig Gyarmathy János szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezték el. Az emlékmű Kiss Levente szobrász bronzfelirataival is kiegészült, amelyeken az emlékmű rövid története, a felújítást végző művész, valamint a támogatók nevei szerepelnek. /Felavatásra vár a felújított ispánkúti emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./