Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Délvidék
450 tétel
2003. augusztus 15.
"Kovács László külügyminiszter kettősállampolgárság-ügyben tett nyilatkozata kettős üzenetet hordoz. Egyrészt máris megelőlegezi a hivatalos választ a kárpátaljai és a délvidéki magyar szervezetek által megfogalmazott felvetésre, másrészt pedig új színben tünteti fel a határon túli magyarság egészét. A kedvezménytörvény munkavállalásra vonatkozó paragrafusa kapcsán megszületett Orbán-Nastase paktum után a magyar piacot elözönlő húszmillió román munkavállalótól kellett félniük a magyar állampolgároknak, most hirtelen a három és fél millió határon túli magyarból lett mumus. Ők ugyanis arcátlan módon immár magyar állampolgárságra, magyar útlevélre és természetesen a magyar társadalombiztosítási rendszer szolgáltatásaira vágynak. Éhenkórász szegény rokon módjára le akarják rohanni Magyarországot, hogy kifosszák az amúgy is szűkös államkasszát. A nyilatkozat belpolitikai szempontból valószínűleg pozitív fogadtatásra talál. Holott a határon túli magyarok elsöprő többsége elsősorban nem ezért szeretné megkapni a magyar állampolgárságot. Zömüknek ugyanis esze ágában sincs elhagyni a szülőföldjét, még magyar állampolgárként sem. A tény szimbolikus töltete, ami számít, valamint a tény, hogy az EU-csatlakozásból hosszú távon is kimaradó magyar közösségek anyaországgal való kapcsolattartása nem ütközik nehezen áthágható akadályokba. Ezért lehetne szó például a korlátozott állampolgárság megadásán: ezzel útlevelet ugyan kaphatnának a határon túli magyarok, de tb-kártyát nem, így természetesen azon ország szociális juttatásait vennék igénybe, és ott szavaznának, ahol a hivatalosan bejelentett lakhelyük van, javasolta cikkében Balogh Levente. /Balogh Levente: A szegény rokon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"
2003. augusztus 18.
"A Korunk folyóirat szerkesztősége Tokaji Hordó Díjban, Szentmártoni János költő pedig a fiatal irodalmárnak járó díjban részesült a 31. Tokaji Írótábor záróünnepségén, aug. 15-én. Csaknem kétszáz költő, író, irodalomtörténész és szerkesztő központi témaként a mai magyar irodalmi lapok tevékenységét értékelte. Objektív okok miatt a Korunk szerkesztőségéből senki nem tudott részt venni az írótáborban. A 31. Tokaji Írótábor három vitanapjáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTI-nek azt mondta: "Régóta ismeretes, hogy nagy gondok vannak a magyar irodalmi folyóiratok megjelentetésével, azonban a mostani írótábor a kellemes együttléten túl nem hozott semmi újat, igazán értékelhető megoldási javaslatok, stratégiák nem születtek." Kifejtette, hogy a magyar irodalmi élet mondhatni a rendszerváltozás óta mindig sérelmi politikát folytatott, és azok a személyiségek, akiknek a kulturális élet gondjainak megoldása lett volna a szerepük, többnyire elég nagy közömbösséggel engedték el a fülük mellett e sérelmi politika retorikáját. A magyar irodalom külföldi ismertségéről úgy vélekedett, hogy az utóbbi két évtizedben teljes mértékben helyreállt a magyar nemzeti irodalom egysége, tehát ma már nem választhatjuk külön az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki magyar irodalmat. Hozzátette: azok a folyóiratok, amelyek az írótáborban hangot kaptak, a magyar irodalom folyóiratai, függetlenül attól, hogy országhatáron belül vagy kívül jelennek meg. /B. A. M.: Díjat kapott a Korunk szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"
2003. augusztus 19.
"Több erdélyi magyar polgári szervezet adott ki az elmúlt napokban olyan nyilatkozatot, amelyben egybehangzóan üdvözlik a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Így például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Reform Mozgalom, a hivatalosan bejegyzett, nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület megkerülhetetlennek látják a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését, ezért kezdeményezik egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével. Eddig tételesen csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének nyilatkozata tartalmazza azt az igényt, hogy az erdélyi magyaroknak alanyi jogon adassék meg a magyar állam részéről az állampolgárság, ugyanakkor az RMDSZ semminemű hivatalos közleményt nem adott ki e témában. Csupán a párt egyes reprezentánsai nyilatkoztak úgy a sajtónak, hogy nem ellenzik, sőt támogathatónak látják a határon túliak ezen igényét. Kovács László magyar külügyminiszter - aki szocialista pártelnökként korábban 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar szavazókat a státustörvény vitájában - a múlt az egyik balliberális lapnak nyilatkozva infantilizmussal vádolta a Délvidékről indult kezdeményezést, majd pedig a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával riogatta a választókat, amely rendszerre szerinte "rászabadulnának" a magyar állampolgárságot is megszerző határon túliak. Az ellenzék éles bírálatokat fogalmazott meg a budapesti kormányoldalon tapasztalható nemzetpolitikai rövidlátással, a sorozatos kommunikációs baklövésektől kísért hátráló magatartással szemben. /Kovács László megint riogatja a magyar választókat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./"
2003. augusztus 22.
"Nincs külön délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai, hanem csak egységes magyar pedagógiai kultúra - jelentette ki Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára aug. 21-én Egerben, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésének országos megnyitóján. - A kedvezménytörvény egyik legfontosabb célja, hogy a magyar anyanyelv, kultúra ápolása az anyaországban és a határon túl természetes jelenséggé váljon - emelte ki. /Megnyílt a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ "
2003. augusztus 23.
"Aug. 22-24. közt zajlik Kolozsváron a Kárpát-medencei egészségügyi szakdolgozók IV. nemzetközi konferenciája. A rendezvény szervezője a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és a Filantróp Humanitárius Alapítvány. Az eseményen 200 magyar orvos és egészségügyi asszisztens vesz részt. Magyarországról, Kárpátaljáról, Délvidékről és Romániából érkeztek érdeklődők A hospice ellátás jelene és lehetőségei a Kárpát-medencében témakörben hallgathatnak előadásokat. A megnyitón részt vett dr. Mikola István, a MET elnöke, dr. Andrásofszky Barna, a rendezvény örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, érseki helynök és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere is. Dr. Mikola István köszöntő beszédében elmondta: - A rendezvény összefogja az egészségügyben dolgozókat, így együvétartozásunkat élhetjük meg. A MET elnöke hangsúlyozta: a konferencia a megmaradásra és a jövő építésre alapozva új nemzettudat kialakulásához járul hozza. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek Menni vagy maradni címmel tartottak előadást. /Szentes Szidónia: Egészségügyi konferencia Kolozsváron. Közel 200 orvos és asszisztens jött el a Kárpát-medencéből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"
2003. augusztus 26.
"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyarországon, Kismaroson rendezte meg aug. 11. és 17. között a III. Magyar Sziget nevű Kárpát-medencei ifjúsági tábort. Tavaly ötszáza voltak, most több mint ezren. Határon túliak is voltak, a legtöbben Délvidékről, több mint negyvenen, Erdélyből húsznál többen jelentkeztek be, de sokan voltak anyaországban élő erdélyiek is. A Sajtóklubnak volt a legnagyobb hallgatósága. Fellépett többek között Beregszászi Olga, a Dobogókő együttes, a Magyarock Dalszínháza, a Musztáng együttes, a Kecskés, az Ökrös és a Garabonciás csapata, a Beatrice, az Ossiat, a Magozott Cseresznye, az előadók között volt például Harangozó Imre néprajzkutató, aki a csángómagyarok néprajzáról beszélt, vagy Maurer Oszkár, az egyhetes programsorozatot szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, aki a szerémségi szórványmagyarok sorsát vetítette hallgatósága elé. Borbély Imre, a nemzetstratégiára alapozva, a kettős állampolgárság intézményét tárta fel, Wittner Mária volt halálraítélt 1956-ba repítette vissza hallgatóságát. Az erdélyi sajtóklubban Borbély Zsolt Attila, Jakabffy Attila és Tókos Imre ütköztettek véleményt a kettős állampolgárságról és Erdély autonómiájáról. A Sajtóklubban a jobboldali média képviselői szerepeltek. /Princz Csaba: III. Magyar Sziget, Kismaros. Egy hétre felszámolták a gúnyhatárokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"
2003. szeptember 4.
"A Partiumi Magyar Napok rendezvényei során mutatták be Gecse Géza Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét, mely válogatás a szerzőnek Kossuth Rádióban elhangzott műsoraiból. Gecse Géza a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy az első kiadást tavaly áprilisban a két választás között mutatta be Habsburg Ottó Budapesten, a Gellért Szállóban. A második és a harmadik kiadást idén jún. 30-án mutatták be a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Könyvét Délvidéken öt helyen mutatták be, továbbá Pozsonyban és Beregszászon, mindenhol nagy volt az érdeklődés. Tolcsvay Béla javasolta, hogy havonta legyen egy nap a Tolcsvay Klbubban Határok nélkül címmel, ezt Gecse állítsa össze. Ez 1999 óta folyik. Gecse leszögezte, hogy a mai magyar társadalom, az újságírókkal együtt, nem tud eleget a határon túli magyarokról. A tízéves évforduló alkalmával Gecse vizsgálta, hogy hány újságíró tűnt el a műsorból. Nagyon sokan, tudniillik kiderült, hogy csak nagy többletmunkával tudják ezt a típusú műsort elkészíteni, mert sok mindennek utána kell hogy nézzenek. A Magyar Televízióban jó ideig nem voltak határon túli műsorok. A magyarországi fórumok akkor foglalkoznak a határon túli magyarok ügyeivel, ha ez külpolitikai témává válik. /Túrós Lóránd: Állam és nemzet - kötetben. Beszélgetés Gecse Gézával, a Határok nélkül szerkesztőségvezetőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./"
2003. szeptember 15.
"Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2003. szeptember 24.
"Balogh László (MDF) szept. 23-án az Országgyűlés ülésén, napirend előtt ismét sürgette a kormányt, hogy hozzon döntést a kettős állampolgárság ügyében. Bársony András külügyi államtitkár felhívta a figyelmet: nem lehet etnikai alapon diszkriminációt alkalmazni az állampolgárság esetében. "Nem halaszthatjuk el azt a történelmi lehetőséget, amelyet a szerb kormány ajánlott fel, miszerint a magyar kormány azonnal és egyoldalúan megadhatja a délvidéki magyarok számára a magyar állampolgárságot" - mondta Balogh László. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a jelenlegi kabinet az unió elvárásaira hivatkozva elégíti ki a román és a szlovák kormány "egyre agresszívabb követeléseit". Úgy vélte: a Medgyessy-kormány a szomszédságpolitikában folyamatosan hátrál, feladja az előző kabinet által elért eredményeket. Balogh László felszólalásában kitért arra is, hogy Románia "késlelteti a magyar egyházi ingatlanok visszaadását, rendőri nyomást alkalmaz a csángó gyerekekkel szemben, állampolgárságot ad a határon túl élő románoknak". Kijelentette: a magyar állampolgárság vissza-adása a határon túli magyarok számára az igazi nemzeti minimum. "Adjuk meg végre az elcsatolt területeken élő magyarjainknak jogos igényüket, örökölt jussukat, a magyar állampolgárságot!" - hangoztatta Balogh László. Ebben a kérdésben pártja támogatta a vajdasági magyar pártok petícióját, kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülésének összehívását, konzultációt a határon túli magyar pártokkal. A felszólalásra reagáló Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár kijelentette, a szerb kormány nem ajánlott fel semmit a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. Mint mondta, "szemenszedett hazugság" a képviselőnek az az állítása, hogy Szerbiában a magyar az egyetlen kisebbség, amely nem kapott az anyaországától állampolgárságot. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács határozata kimondja: nem lehet etnikai alapon diszkriminációt alkalmazni az állampolgárság esetében. /Napirend előtt a kettős állampolgárságról a magyar Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"
2003. szeptember 25.
"A vajdasági magyar pártok és a kormány szakértői tárgyalóasztalhoz ülnek, és megoldást próbálnak találni a délvidéki magyarság kettős állampolgárságának kérdésére - mondta Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szept. 24-én Budapesten, a tárgyalásukat követő sajtótájékoztatón. Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértőivel, akkor utána tárgyalóasztalhoz ülnek a szerb kormány képviselőivel, és azt követően a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettős állampolgárság kialakítandó formájáról. /Megoldás a kettős állampolgárságra? = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. szeptember 25.
"Harmadszor tartják meg szept. 23. és 28. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Szent István Művelődési Ház szervezte Határon Túli Magyar Irodalom Hete nevű rendezvénysorozatot. Az irodalmi konferencián számos erdélyi, felvidéki, délvidéki, illetve anyaországi író, költő és irodalomkritikus vesz részt. A rendezvényt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. "Szeretném, ha Székesfehérvár azzá válna a határon túli irodalom számára, ami Kisvárda a határon túli színházaknak" - mondta Bálint-Pataki József. Párbeszédet kell folytatni a szomszédos országok íróival, a szellemi élet személyiségeivel is - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész. Az Illyés Közalapítvány elnöke felvázolta azokat a 19. és 20. századi törekvéseket, amelyek a megbékélést szolgálták. Szó esett többek között a Trianon utáni transzszilvanista törekvésekről, a 90-es évek próbálkozásairól. Dr. Arató Antal, a rendezvény főszervezője, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, a konferencia célja az ismerkedés, a kapcsolatok létesítése mellett a határon túli magyar irodalom megismertetése az anyaországi olvasókkal. Átadták a Fel Fehérvárra! című irodalmi pályázat díjait a nyerteseknek: Gál Éva Emese Gyergyószentmiklósról, Gál Sándor Kassáról, az anyaországban élő Vári Fábián László és Stumf Benedek András Székesfehérvárhoz kapcsolódó élményeiket írták meg versben, illetve prózában. Kántor Lajos és Sebestyén Mihály is tartott előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Fehérvár - az irodalom Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. október 13.
"Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője rámutatott arra, hogy Magyarországon hagyománya van a közművelődési szakemberképzésnek, Romániában ez még nem működik. Okt. 17-én - a Magyar Művelődési Intézet és a Human Reform Alapítvány szervezésében - Székelyudvarhelyen induló alapképzés áttörést jelent e téren, Kárpát-medence-szinten ez lesz az első. A képzés Romániában államilag elismert, akkreditált középfokú szakképesítést nyújt. Elnevezése: Kulturális (közművelődési) programigazgató. A képzést sikeresen elvégzők Romániában elismert szakképzési bizonyítványt kapnak. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Civil Akadémia képzéssorozatot. Ezen a kisebbségben élő magyarság kulturális civil szervezeteinek vezetői vesznek részt. Ugyanezen két szervezet idén már harmadik alkalommal szervezte meg a Budakalászi Találkozót, mely mintegy nyolcvan, kisebbségben élő magyar kulturális civil szervezet képviselőjének tanácskozása. A most induló közművelődési képzésre megnyerték a legjobb romániai, illetve magyarországi oktatókat. Köztük van Dáné Tibor Kálmán (ENT), Demeter Gyöngyvér (Sapientia EMTE), dr. Kolumbán Gábor (Sapientia EMTE), dr. Kötő József (EMKE) és Pillich László (Heltai Alapítvány). Siker esetén jövőre újabb képzéseket indítanak, nemcsak Romániában, de Felvidéken és Délvidéken, később Kárpátalján is. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakemberképzés indul Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"
2003. október 30.
"A vajdasági magyar pártok jogi szakértői teljes jogú állampolgárságot kértek a délvidéki magyarok számára a magyar külügyminisztérium szakmai bizottságával folytatott budapesti tárgyalásokon. Szorgalmazták továbbá, hogy a vajdasági magyar pártokhoz hasonlóan az anyaország parlamenti pártjai is jussanak közös nevezőre a kettős állampolgárság kérdését illetően. A szerbia-montenegrói, illetve a szerbiai jogrendben semmi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. /A Vajdaságban teljes jogú magyar állampolgárságot kérnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "
2003. november 3.
"Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/"
2003. november 8.
"Kasza József , a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnöke, Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom elnökének társaságában tartott Szabadkán sajtótájékoztatót. Kasza József kijelentette: Magyarország a felelős a határon túliak állampolgárság-vesztéséért. Már nem kérik, hanem követelik az állampolgárságot. - Közel ötvenezer, a kettős állampolgárság odaítélését kérő aláírást sikerült összegyűjteniük a délvidéki magyar pártoknak. A VMSZ egy hónap alatt közel harmincezer aláírást gyűjtött össze. "Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye - mondta Kasza. - Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és a második világháború eseményei miatt". Kasza szerint a délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítást követelik. Kasza az MTI-nek azt nyilatkozta: sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére. Mindhárom pártelnök élesen bírálta az aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, amiért a többi párttól külön, már nov. 5-én a nyilvánosság elé tárta az aláírásgyűjtés eredményeit. Kasza azt is felrótta Ágoston Andrásnak, hogy a VMDP Szabadkán koalícióra lépett két ellenzéki párttal, és az interneten közzétette a budapesti tárgyalásokról készült jelentést. /Már követelik a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 13.
"Erdélyben csönd van, Kasza József és vajdasági társai azonban nem fogadták el a magyar kormány álláspontját, és Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: "A vajdasági magyarok már nem kérik, hanem követelik a kettős állampolgárságot, mert az igényük jogos. Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye. Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és második világháború eseményei miatt. Nem a vajdasági magyarok okozták a világháborút és sorakoztak fel rossz oldalra, ezért nem lehet azt mondani, hogy saját hibájukból veszítették el a magyar állampolgárságukat. A délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítását követelik. Sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére."Az MDF Herényi Károly frakcióvezető révén törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében "...minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgári vizsga kötelezettsége alól." A javaslatot az Országgyűlés rendészeti bizottsága elutasította. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője szerint nem lehet érzelmi és főleg származáson alapuló kapcsolat. Világosi Gábor /SZDSZ/ ugyancsak azzal érvelt, hogy az állampolgárság jogintézménye nem érzelmi kérdés, s az állampolgársággal járó kötelezettségnek a nem Magyarországon lakó, ha magát magyarnak vallja is, nem tud eleget tenni. Gál Zoltán bizottsági elnök (MSZP) a határokon túliak szülőföldön való boldogulását látja veszélyeztetettnek. /Sylvester Lajos: Úgy szeretnek, majd megesznek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./"
2003. december 3.
"Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. december 18.
"Dec. 17-én a délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárnak és Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást. Ágoston András, a VMDP elnöke úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána adottak lesznek a feltételei annak, hogy a magyar állam megadja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok jogos igénye alátámasztására gyűjtötték össze az aláírásokat azt kérve, rövid időn belül pozitív döntés szülessen. Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom megbízott vezetője közölte, "a jövőképében erősen megtépázott vajdasági magyarság jó néven veszi, hogy az anyaország sorsközösséget és felelősséget vállal ezáltal a határon túlra szakadt nemzettársai iránt." Szabó Vilmos közölte, a kormány komolyan és szakszerűen megvizsgálja a kérdést, és a lehető leggyorsabban a lehető legjobb döntést fogja meghozni. Az öt délvidéki magyar párt júl. 18-én döntötte el, kérni fogja az ott élő magyarokat, támogassák aláírásukkal kérésüket, hogy a magyar állam adja meg a magyar állampolgárságot azoknak a délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Néhány hét leforgása alatt az öt párt több mint ötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze, és megállapodott abban, hogy együtt adják át az aláírásokat a magyar kormány képviselőinek. /Átadták a délvidékiek aláírási íveit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"
2004. január 19.
A magyarországi és a határon túli magyar református egyházkerületek közötti állandó tartalmi együttműködés kezdetének nevezte a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek elnökségének első, január 16-án Kecskeméten lezajlott konferenciáját Bölcskei Gusztáv püspök. „Trianon előtt egy magyar református egyház létezett, ami nem magától szakadt szét, hitbeli elveink nem különböznek" – mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke a zárt körű találkozó végén tartott sajtótájékoztatón. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, a négy magyarországi, a két erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, valamint a délvidéki egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak első találkozóját tudatosan időzítették a mostani hétvégére, január 18-án, vasárnap kezdődött ugyanis az ökumenikus imahét. /„Túlbecsülték magukat".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2004. január 26.
Január 23-26-a között tartották Aradon, a Jelen Házban a HÁLÓ (a Kárpát-medence magyar katolikus közösségeinek szervezete) gazdasági találkozóját. A több mint 40 résztvevő az anyaországból, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Délvidékről és természetesen Erdélyből érkezett. Vállalkozás, munkahelyteremtés érték alapon címmel előadásokat hallgattak meg minden tájegységen meghonosodott tapasztalatokról. /(balta): Tovább kell szőni a HÁLÓ-t. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2004. január 27.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak és érthetetlennek találja az MSZP elnökének, Kovács Lászlónak a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kapcsolatban kifejtett álláspontját, miszerint azért nem kap helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Szerintük az MSZP elnöke és a magyarországi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A MÁÉRT a Kárpát-medencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti párt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a MÁÉRT tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát. /Nem értik az MSZP álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 29.
Az eljövendő választásokon való közös fellépésre szólította a délvidéki magyar pártokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A VMSZ két alelnöke, Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter és Egeresi Sándor tartományi parlamenti alelnök Újvidéken tartott közös sajtótájékoztatóján tette közzé a legnagyobb délvidéki magyar párt felhívását. A választáson a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom is részt vett a 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási koalícióban. Két párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – ebből kimaradt, az előbbi a VMSZ-től külön indult a választáson, az utóbbi pedig bojkottra szólította a délvidéki magyarságot. /A VMSZ közös fellépésre szólítja a magyar pártokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2004. február 10.
A PoLíSz, a Kráter Műhely Egyesület Budapesten megjelenő irodalmi kulturális folyóiratának új száma dokumentumokat közölt a 2003 őszén Székelyudvarhelyen megrendezett V. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia előadásaiból, amelyek a szórvány- és tömbmagyarság viszonyának kérdéseit tárgyalták. Köztük van Vetési László szórványügyi biztos átfogó tanulmánya. A témával foglalkozó cikkek közül kiemelkedik a csángóföldi Duma István András, a délvidéki Vajda Gábor és Gabona Ferenc és a budapesti dr. Nagy László írása. Bakay Kornél tanulmánya új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdéseit, Major Zoltán Horváth Jenő történész könyve alapján Trianon revízióját feszegeti. A PoLíSz melléklete: A székelyföldi autonómia esélyei. /Sorsrendítő esszék a PoLíSz új számában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2004. március 9.
A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./
2004. március 17.
Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nyilatkozatában kifejtette, egyetért Bugár Bélával, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökével, aki azért nem fogadta el a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét, mert megítélése szerint most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szüksége a határon túli magyarságnak. Példája követendő lett volna párthivatali kollégái részéről is, Délvidéken és Erdélyben. A kisebbségben élő magyarságot sújtó kormányzati megvonások mintegy 2 milliárd forintra rúgnak, s a maguk 20%-os arányával többszörösen meghaladják a 4-5%-ra tehető magyarországi takarékossági korlátozásokat. A román Szociáldemokrata Pártnak meg is van minden oka diadalt ülni az aradi Szabadság-szobor ürügyén felállítandó román Diadalívhez, mert a Szabadság-szobor, illetve kisebbségi-nemzeti szabadságjogok megcsúfolásával, valamint az erdélyi magyarság megalázásával sikerült újabb csúfos vereséget mérnie a magyar külpolitikára és az erdélyi magyar politikára. Tőkés László leszögezte, hogy SZDP–RMDSZ-protokollum utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeket sértő paktum. A Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP között ezáltal egy "olcsó választási alku" köttetett. Az eset egyébként nagy mértékben hasonlít a Petőfi–Schiller fantomegyetem kiagyalására, amikor is az vált a feltételévé az RMDSZ kormányban való maradásának. Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnökök, valamint Markó Béla pártelnök március 15-i üzenetei a régen meghaladottnak vélt proletár internacionalizmus szellemében fogantak. /Nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2004. március 26.
Léphaft Pál karikaturista, újságíró 1952-ben született Nagybecskereken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Dolgozott az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőjeként, a Magyar Szó című napilap újságírójaként, majd szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztőjeként, több mint egy évtizede a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. 1989-ben egyik alapítója a Telepi Rádió nevű politikai kabarénak, amely a délvidéki magyarság életében hiánypótló szerepet vállalt. 1998-tól a verbális humor színpadi elemekkel gazdagított változatának, a LUK TV-nek az állandó tagja, ahol elsősorban a kabaré vizuális megformálása a feladata, de szövegíró is, és előadóművészként is sikerrel szerepelt. Kiállítása ápr. 1-jén nyílik Aradon, a Jelen Házban. /A ,,Háborúk után, csaták előtt...” sorozat részeként: Léphaft Pál karikatúrái a Jelen Házban! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2004. március 31.
Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. április 5.
A szerb titkosszolgálatot gyanúsította meg ápr. 2-án a Szabadkán megjelent magyarellenes falfeliratok felfestésével Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. – Ha a nyomozó szervek, ha a hírszerzés, a Biztonsági Információs Ügynökség (titkosszolgálat) nem tud fényt deríteni az elkövetőkre, akkor ők maguk az elkövetők. A szakszolgálat a múltban is végzett ilyen munkát – hangoztatta Kasza József. A városban több helyen jelentek meg magyarellenes feliratok. A szabadkai Avilai Szent Teréz székesegyház falára ismeretlenek Halál a magyarokra! mondatot írták, és gyűlölködő feliratok jelentek meg a magyar kultúrközpont, a Népkör falán, illetve a szabadkai sportcsarnokon is. A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy hasonló grafittik jelentek meg Szabadkán a kilencvenes évek elején, majd kiderült, hogy a milosevici titkosszolgálat szervezte meg azok felfestését. A történtek miatt a VMSZ külön közleményt is kiadott, amelyben a szerbiai politikai színtér erőteljes radikalizálódásának következményének minősítette a történteket. Kasza óvá intette a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezetet attól, hogy demonstráljon Délvidéken. /Magyarellenes falfirkák Szabadkán. A titkosszolgálatot gyanúsítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2004. április 23.
A vajdasági magyar pártok vezetői egyetértenek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) felvetésével, miszerint az anyaországnak haladéktalanul meg kell adnia a délvidéki magyaroknak a magyar állampolgárságot, és Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarok elleni atrocitások megszaporodása miatt. Kasza József, az MVSZ elnöke pozitívan értékeli az MDF képviselőcsoportjának felvetését, mert miközben "Magyarország kötözködik, Szerbia arra készül, hogy megadja az állampolgárságot mindenkinek, aki egy kicsit is tud szerbül, s még a szerb származást sem fogják firtatni". A VMSZ elnöke nem kívánta kommentálni Balogh László MDF-es képviselő kijelentését, miszerint nem elég, ha a magyar külügyminiszter felhívja Belgrádot és elmondja, hogy Budapestet aggasztják a megszaporodó magyarellenes atrocitások. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte, hogy pártja nagyra értékeli a MDF aggodalmát és segítőkészségét. A VMDP elnöke emlékeztetett arra: már korábban is javasolta Kovács Lászlónak, hogy Draskovic kinevezése után tegyen villámlátogatást Belgrádban, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmány rendelkezzen a magyar kisebbség politikai és perszonális autonómiájáról, s szavatoljon garantált helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben. /Véleménycsere a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./