Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. január 11.
"A vajdasági magyarság közel egyharmada /94 ezren/ folyamodott magyarigazolványért /a tavaly áprilisi népszámlálás adatai szerint Szerbiában 293 299 magyar él/. Az oktatási kedvezmény folyósításában komoly fennakadások vannak. A szabadkai székhelyű Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) jan. 10-én felszólította a délvidéki magyar családokat, hogy egyelőre ne igényeljék az idei évre szóló oktatási kedvezményt, mivel az Illyés Közalapítvány még nem hirdette meg az oktatási kedvezménnyel kapcsolatos idei pályázatot, s azt sem tudni, hogy a kedvezménytörvény mennyiben módosul az eddigiekhez képest. Király Verona, az ÉMPE elnöke közölte, hogy Észak-Bácskában eddig 2300 család igényelte az oktatási kedvezményt, közel 2000 kérvényt továbbítottak Magyarországra, de csak 58 család kapta meg az oktatási kedvezményt. Hasonló a helyzet az igényléseket összegyűjtő másik délvidéki szervezetnél, az újvidéki Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületénél (VMPE) is. Nagy Margit, az egyesület elnöke szerint hasonló okok miatt a VMPE sem fogadja az oktatási hozzájárulás iránti kérelmeket. A VMPE háromezer kérvényt gyűjtött össze, és továbbított az Illyés Közalapítványnak, de csak 106 család jutott hozzá a pénzhez. /Vajdaságban a magyarság harmada kért magyarigazolványt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./ "
2003. január 31.
"Az Európa Tanács (ET) legnagyobb parlamenti frakciója, a szocialisták jan. 30-án támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán ne tűzzék még napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő terjesztett elő. Közben Budapesten bejelentették, hogy elkészült a módosított státustörvény normaszövege, s arra Brüsszelben is rábólintottak. Maradna a magyar igazolvány és a kedvezmények, csakhogy az oktatási támogatásokat például a kedvezményezettek alapítványok útján kapnák meg, s ezekre a pénzekre az egygyermekes családok is pályázhatnának. Bővítenék ugyanakkor az utazási kedvezményeket is. Jan. 30-án a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségi (VMSZ) is kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását, szorgalmazva azt is, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer miatt mihamarabb megbeszélések kezdődjenek a magyarországi illetékesekkel. A VMSZ szerint a törvény módosítása során kizárólag a velencei bizottság ajánlásai és a legutóbbi MÁÉRT-én közösen kialakított álláspontok jöhetnek szóba. A párt elfogadhatatlannak tartja a törvény további bárminemű megnyirbálását. A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kizárólag a MÁÉRT 2002 novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a kedvezménytörvény módosítását. /Elkészült a státustörvény új normaszövege. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"
2003. február 12.
"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "
2003. február 19.
"Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"
2003. február 24.
"Febr. 24-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei elnöksége, mely egyesíti a magyarországi és a szomszédos államokban élő magyar közösségek képviselőit. Az egyesült Kárpát-medencei régió ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az áprilisi népszavazáson NEM szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Borbély Imre, a régió társelnöke eljuttatta az MVSZ Sajtószolgálatához a régióelnökség nyilatkozatát: Az Európai Unió jogszabályai által is előírt méltányosság és esélyegyenlőség elveit súlyosan sérti az a körülmény, hogy a magyar termőföld külföldiek számára történő áruba bocsátása a csatlakozást követő 7. évben kötelezővé válik. Minden előrejelzés szerint abban az időpontban a nyugati átlagkereset még többszörösen felülmúlja a hazait, miközben a magyar termőföld ára többszörösen alulmarad a nyugati föld áránál. Ez előrevetíti egy pannon Palesztina rémképét.A csatlakozási tárgyalások alatt nem rendeződött megnyugtatóan a leszakítot magyar nemzetrészek és Magyarország jogviszonya, nem biztosított a jövőbeni szabad mozgás. Tiltakozunk a vízumkényszer indokolatlan bevezetése ellen, mely Kárpátalja és Délvidék magyarjait vasfüggönyként választja majd el az anyaországtól. Ezért az MVSZ régióelnöksége felszólítja az áprilisban szavazókat, hogy nemmel szavazzanak. A "NEM" győzelme megnyitná a lehetőséget, hogy a csatlakozási feltételeket a méltányosság és esélyegyenlőség elvei szerint újratárgyalják. A magyar föld elidegenítésének kérdéskörében a méltányosság és esélyegyenlőség akkor adottak, amikor a földár és az átlagjövedelem Magyarország és az EU régi tagállamai között kiegyenlítődik. /NEM-zet az Európai csatlakozásra! A MVSZ Kárpát-medencei elnökségének felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"
2003. február 25.
"Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"
2003. március 27.
"A Magyarok Világszövetségének elnöksége márc. 22-én nyílt ülést tartott Magyarország EU-s csatlakozásáról. Neves szakértők - közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok - fejtették ki Magyarország csatlakozási szerződéséről vallott nézeteiket. A délutáni vita keretében előbb a pártok képviselői kaptak szót. Részt vette a MIÉP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és az MSZP képviselője, a FIDESZ és az SZDSZ nem képviseltette magát. A hétórás vita végén az MVSZ elnöksége nyílt szavazással hozta meg döntését. Bekérték a tengerentúli elnökségi tagok szavazatait is, akik az ülést a Világrádión végig követhették. Magyarország EU-csatlakozásának elutasítása mellett szavazott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Erdély, Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese, dr. Gidai Erzsébet, Magyarország, dr. Grespik László, dr. Samu Mihály, András Imre, Erdély, Borbély Imre, régióelnök, Erdély, Borsos Géza, Erdély, Geönczeöl Gyula, Felvidék, Mihajlovics József, Felvidék, Rácz Szabó László, Délvidék, Kvacskay Károly, Svájc, Ladó László, Ausztrália és Túri Ferenc USA. Az EU-csatlakozás mellett szavazott dr. Léh Tibor régióelnök, Franciaország, Tanító Béla, Finnország és dr. Virágh Pál régióelnök Magyarország. Az MVSZ elnöksége - 18 igen, 3 nem ellenében - azt ajánlja Magyarország választópolgárainak, hogy az ápr. 12-én megrendezendő népszavazáson szavazzanak nemmel. Az MVSZ elnökségének budapesti döntését követően az MVSZ ausztriai, kanadai, egyesült államokbeli és venezuelai tagszervezetei jelezték, hogy tiltakozásuk jeléül kilépnek a világszövetségből. Patrubány Miklós elmondta: az a tény, hogy a kanadai és a venezuelai elnökségi tag nem szavazott, az ő felelősségük. Mint fogalmazott: epizódszereplőkről van szó, akiket Budapestről mozgatnak, akik az MVSZ munkáját évek óta próbálják bénítani. Az elnök szerint az egyesült államokbeli régió nevében megszólaló Kapitány Ferenc már régóta nem MVSZ-tisztségviselő, hiszen a közgyűlésen teljesen új vezetőséget választottak. /(m.j.): Nemet az EU-csatlakozásra! Többen megkérdőjelezik az MVSZ döntését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"
2003. április 11.
"Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./"
2003. április 17.
"A határon túli magyar települések számára gyűjt könyveket a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik): az egy hete indult akció során már több mint ezer kötet gyűlt össze. A szervezet azt kéri, hogy aki teheti ajánljon fel egy szépirodalmi, történelmi regényt vagy tankönyvet, amelyeket eljuttatnak a határon túli magyar településeknek. A közlés szerint a szervezet szándékában áll kárpátaljai, délvidéki, csángóföldi, illetve ezeken belül is elsősorban a szegényebb településeknek "segítő kezet nyújtani, és kulturális, erkölcsi, szellemi értelemben újraegyesíteni a szétválasztott Kárpát-medencei magyarságot". /A határon túli magyaroknak gyűjt könyveket a Jobbik. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./"
2003. április 19.
"A Pro Minoritate Alapítvány könyvalakú időszakos kiadványának nemrég megjelent száma külön fejezetet szentel a csángósorsnak (Egy Moldvában titokban magyarul tanító levele; Hatos Pál: Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez; Seres Attila: "Csángómentés" Moldvában a XIX-XX. század fordulóján; Boross Balázs: "Majd egyszer lészen, de nem most"). Egy másik fejezet a Kárpát-medencei népszámlálásokba nyújt bepillantást (Bálint-Pataki József: A határon túli magyarság népesedési helyzete; Fedinec Csilla: Népszámlálás Ukrajnában - Hányan vagyunk magyarok?; Gyurgyik László: A szlovákiai magyarság településszerkezetének változásai az 1990-es években; Sebők László: A délvidéki magyarság az újabb népszámlálások tükrében). Más témák: félévnyi koszovói tartózkodás EBESZ-missziós küldetésben (Ablonczy Bálint beszélgetése Bíró Anna-Mária kisebbségkutatóval); A kisebbségek oktatásához való jogának védelme a nemzetközi jogban (Böszörményi Jenő); Román történelem a reformáció jegyében (Miskolczy Ambrus). A lapszám szemle fejezete Illés Géza (Szatmár, Erdély, Európa), Kántor Zoltán (Az önkormányzat reménye) és Nagy Levente (Balcanistica hungarica rediviva) kritikáinak nyújt teret. /Pro Minoritate/2002/tél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"
2003. április 23.
"Ápr. 15-19. között Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rendezte meg a XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, melyen 5 országból vettek részt a versenyzők: Magyarországról, valamint Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű középiskoláiból. Így 230 Kárpát-medencei diák és közel 50 tanár találkozott a versenyen. Szatmárnémetiből, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból 6 tanuló vett részt ezen a találkozón, akik helytálltak, és hozzájárultak az erdélyi csapat sikeres szerepléséhez, dicséretben részesültek: Ferencz Ildikó és Vásárhelyi Márta IX., Gábor Enikő XI., osztályos, valamint Reiz Beáta XII. osztályos tanuló. /Kölcseys diákok sikere nemzetközi matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./"
2003. április 24.
"Megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepli ápr. 25-26-án Budapesten a felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztését, szolgálatát céljának tekintő Magyar Professzorok Világtanácsa, melynek több mint 700 tagja van öt kontinens 26 országában, jelentette be dr. Kecskés Mihály, az MPV elnöke. Erdélyben kétszáz, Kárpátalján húsz, Délvidéken negyven professzor vesz részt az együttműködésben. Becslések szerint 2500-3000 magyar professzor tevékenykedik, több mint 40 országban. Az MPV évenként 8-10 rendezvényt tart, tevékenységét az Oktatási Minisztérium évente 8 millió forinttal támogatja. Az MPV lehetőséget nyújt a szomszéd országokban élő magyar professzoroknak a szorosabb kapcsolatok kiépítésére. /(Guther M. Ilona): Öt éves a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"
2003. április 30.
"Néhány hete Csíkszeredában gyűltek össze a Hét Város Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ erdélyi tagszervezetei, ahol Juhász Attilát választották meg a szervezet erdélyi elnökének. - Hagynak bennünket a hatóságok dolgozni, közölte Juhász Attila. Beindították az eljárást, hogy bejegyeztessék a szervezetet jogi személyként. Csíkszeredában lesz a bejegyzés. Az alapszabályzatban célkitűzésként szerteágazó programot fogalmaztak meg, emiatt négy minisztériumtól kell engedélyezés. Megjelölték a műemlékvédelmet, az oktatást, egyházi programokat, táborok szervezését. A HVIM csíkszeredai kongresszusán elfogadták az alapszabályzatot. Délvidéken is Három Vármegye néven működik a szervezet, az anyaországitól némileg függetlenítve. Természetesen ugyanúgy megvan a kölcsönös segítségnyújtás, partneri kapcsolat, tehát testvérszervezetként működnek. Folyamatban van a felvidéki szervezet megalakulása is. A Hét Város Ifjúsági Mozgalom sok programot elindított. Az első ilyen, egy szaknévsor létrehozása a világhálón. Ebben, Magyarországot kivéve, az egész Kárpát-medencéből összegyűjtik a magyar vállalkozók adatait. Ezzel szeretnék elősegíteni a más országban élő magyaroknak az egymással való kapcsolattartását. A másik tervük egy iskolai csereprogram. A délvidéki Szabadkán egy vagy két osztályt látnak vendégül Szatmárnémetiből.. Utána a szabadkaiakat látják vendégül a szatmáriak. Ha jelentkeznek még iskolák, akkor folytatjuk ennek szervezését. A honlapjukon a kezdőlapon ott van Nagy-Magyarország térképe. Nem akarnak határrevíziót. A térkép azt szimbolizálja, hogy az összmagyarságot akarják képviselni. Most szerveznek egy Kárpát-medencei kirándulást. Autóbusszal körbejárják az egész Kárpát-medencét. A másik tervük, hogy szervezett formában részt vesznek a csíksomlyói búcsún, valamint a tusványosi nyári szabadegyetemen. Honlapjuk címe: www.hvim.hu. /Fábián Tibor: Összmagyarságban gondolkodva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"
2003. május 21.
"A kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, ez már "idejétmúlt téma", amennyiben a hét végi MÁÉRT megint csak erről fog szólni - közölte az MTI-vel Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szerbiában javában zajlik a tulajdonszerkezet váltása, s ebből a folyamatból kimarad a vajdasági magyarság, amire a politikus évek óta hasztalanul figyelmezteti a magyar kormányt. Az elmúlt évtized politikai bizonytalansága közepette a délvidéki magyarok az anyaországba vitték megtakarított pénzüket, és munkaerővel is serkentették a magyar gazdaságot. Most viszont a szerbiai privatizáció során e pénzből eddig egy árva garas sem folyt vissza a Vajdaságba. Miközben külföldi bankok tucat számra jelennek meg a szerbiai piacon, egyetlen magyar érdekeltségű pénzintézet sem vetette meg a lábát a Vajdaságban. Budapest mellőzi a délvidéki magyarságot, ami érthetetlen és fájó. /Kasza József idejétmúlt témának tartja a státustörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
2003. május 23.
"Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./"
2003. május 27.
"Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, s kiherélte a kedvezménytörvényt. És még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A kilencvenöt százalékáét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter úr. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentené. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. Az RMDSZ rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle, állapította meg Gazda József. A kárpátaljai Kovács Miklós fogalmazta meg, hogy vannak kérdések, amikben nincs, nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, olvasható Gazda írásában. Kovács László külügyminiszter a Duna tévé máj. 25-i esti adásában eléggé nem szerencsésen védte ennek a passzusnak a törlését. Hogy - szerinte - ,,mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Tehát az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. /Gazda József: Nemzet-nemzetiség: Kilencvenöt százalék nevében (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./"
2003. május 28.
"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) idén is megrendezi jún. 4-ei fáklyás felvonulását, ahová több ezer fiatalt (és persze idősebbeket is) vár a Kárpát-medence egész területéről. Gyülekezés jún. 4-én 18.30-tól Budapesten, a Regnum Marianum-kereszt előtt, a Felvonulási téren. A menet innen indul Franciaország követsége elé, majd Szerbia-Montenegró külképviseletének érintésével végigvonul a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron és a Stefánia útról kanyarodik Románia követsége elé, majd Szlovákia nagykövetsége előtt ér véget a felvonulás. A menet élén platós teherautó halad majd, amelyen a HVIM Kárpát-medencei vezetői és erdélyi, délvidéki és felvidéki elnökei, valamint nyugat-európai nemzetközi szervezetek és a magyarokhoz hasonlóan elnyomott nemzetek (csecsenek, palesztinok, dél-tiroliak stb.) képviselői mondanak beszédet. A diplomáciai képviseleteknek petíciókat adnak át, amelyeken felsorolják a HVIM által az elmúlt egy évben összegyűjtött magyarellenes jogsértéseket és követelni fogják a határokkal szétszabdalt magyar nemzet önrendelkezési jogának elismerését. /Fáklyás felvonulás Budapesten június 4-én. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"
2003. május 31.
"Máj. 31-én Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (VMMI), amely a jövőben a délvidéki magyarság kulturális és szellemi központjaként fog működni. Az épület alapkövét tavaly január 22-én, a magyar kultúra napján tette le többedmagával Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) akkori elnöke, s az intézetet most avatta fel Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke és Juhász Attila zentai polgármester. Az ünnepi megnyitón a HTMH korábbi és mostani elnöke mellett jelen volt Huszár János, Magyarország szabadkai főkonzulja. Juhász Attila az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: az intézet a teljes tárháza lesz a délvidéki magyarság múltjának és jelenének, kultúrájának és szellemi potenciáljának. A VMMI az Orbán-kormány által létrehozott, a délvidéki magyarság művelődését és szellemi életét ápolni hivatott félmilliárd forintos pénzalap költségeiből épült fel. Juhász szerint a VMMI-nek fel kell térképeznie a délvidéki magyarság múltját, jelenét és a jövőjét. Remények szerint a VMMI a délvidéki magyarság "jövőépítő és stratégiai" központjává válik. Az intézményben kap majd helyet az egyházi dokumentációs központ, itt lesz a délvidéki magyarság kulturális "katasztere", amelybe összegyűjtik az információkat és adatokat az összes délvidéki magyar művelődési és civil szervezetről. Multimediális funkciókkal ellátott, előadó- és olvasóteremmel is rendelekező számítógépes központ kap itt helyet, emellett délvidéki digitális magyar könyvtár létrehozását tervezik, illetve az intézet ad majd otthont a délvidéki magyar népzenei archívumnak és képtárnak. /MTI, Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet/"
2003. június 4.
"Az Erdélyi Kórus című folyóirat új neve: Kórus. A Seprődi János Kórusszövetség kiadványa (felelős szerkesztő: Csíky Csaba) azért "tágított" az új címmel, mert megalakulása óta nagyon sok egyéni és kollektív taggal (kórusokkal) gyarapodott az anyaországból, a Délvidékről, a Felvidékről és Kárpátaljáról. A hatodik évfolyamába lépett füzet 2003. májusi száma tartalmazza az idei eseménynaptárt. Ebben szerepel például a Kárpát-medencei népdalkörök találkozója a vajdasági Hajdújáráson; július 15-25. között tartják a Kárpát-medencei karnagyok továbbképző tanfolyamát Marosvásárhelyen. Augusztus 23-án Seprődi János Nemzetközi Kórusfesztivál lesz Ópusztaszeren. /b.d.: KÓRUS - a Kárpát- medencében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2003. június 4.
"Kötelessége ismerni a határon túli magyarság helyzetét a Magyar Köztársaság miniszterelnökének és lehetőségéhez mérten segíteni is kell rajta - közölte Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, miután a vajdasági városházán találkozott a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőivel és választott képviselőivel. Medgyessy kijelentette: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy Európa újraegyesítési folyamata folytatódjon, ezért támogat minden olyan törekvést, amely révén ma még az uniótól távolabb álló országok is rövid időn belül taggá válhatnak. Javult a vajdasági magyarság helyzete, létrejött a hét végén a vajdasági magyar művelődési intézet - létrehozását a magyar állam 60 millió forinttal támogatta. Szeptember elején megnyitja kapuit a szabadkai és a zentai magyar tehetséggondozó gimnázium. Magyarország szívesen támogatná a szabadkai egyetem létrehozását is, ha elkészülne a megvalósíthatósági tanulmány. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy a magyar kormány támogatja a kollégium-fejlesztéseket és azokat az intézményeket, amelyek segítik a vajdasági magyarság identitásának megőrzését. 160 millió forinttal hozzájárul a szabadkai Magyar Ház felépítéséhez, illetve anyagi segítséget ad a Szabadkai Népszínház felújításához. /Medgyessy Péter a Vajdaságban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2003. június 5.
"Külső nyomásnak engedve a magyar kormány kiherélte a kedvezménytörvényt. És ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek beleegyezését is sikerült megszereznie. A 95%-ét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter. Az 5%-ot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentenék. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. "A 95%-ban benne lennénk mi, erdélyi magyarok, és benne szlovákiai testvéreink is. Benne még azok is, akik aláírásunkkal tiltakoztunk a megcsonkítás ellen" - írta Gazda József. Vannak kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, szögezte le. A Duna Tévé jún. 1-jei, vasárnap esti adásában Kovács László külügyminiszter így érvelt: "mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkodni. Nem nemzetben. /Gazda József: A 95 százalék nevében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"
2003. június 25.
"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. június 25.
"Átfogó, vaskos költészeti antológia látott a közelmúltban napvilágot Magyarországon dr. Medvigy Endre irodalomtörténész szerkesztésében, a Felsőmagyarország Kiadó és a Kiskapu Kiadó gondozásában, "A magyarokhoz" - Magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária siralomtól Trianonig és napjainkig címmel. A közel 600 oldalas antológia első része, a Magyar századok, költészetünk kezdeteitől a trianoni szétszakadásig vonultatja föl a fenti ihletettségű versek legjavát Ady Endrével, Gyóni Gézával, Szép Ernővel zárva a sort, majd a második rész, a Hatágú síp, részekre tagoltan teszi ugyanezt: a "Duna-Tisza tája", a magyarországi költészet nemzet- és istenes versein vezet végig, majd következik a "Partium, Erdély, Moldvai magyarság", a "Felvidék", "Kárpátalja", "Délvidék" és a "Nyugati magyarság" hasonló ihletettségű költészete. A kötet kizárólagos terjesztője a budapesti Pult Kft., címe 1081 Budapest, Népszínház utca 29 szám, tel: 303-92-82. /A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. július 3.
"Határon túli és magyarországi középiskolás diákok számára idén már hatodszor szerveznek anyanyelvi tábort jún. 29-étől a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben. Az egyhetes táborban 160 diák vesz részt, 35-en Magyarországról, a többiek Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. Jönnek gyerekek Ausztriából, Svédországból, Finnországból, Oroszországból, Németországból, és az idén először amerikai táborozó is lesz Szurdokpüspökiben. /Anyanyelvi tábor Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2003. július 8.
"A szilágysági Kárásztelken jún. 27. és 29. között tartották meg az első teljes partiumi Háló-találkozót. Ezen a vártnál is többen vettek részt. Nemcsak Erdélyország képviseltette magát, hanem felvidékiek, kárpátaljaiak, délvidékiek és az anyaországiak is eljöttek erre a római katolikus találkozóra. Kárásztelek Szilágy megye egyetlen olyan helysége, ahol az egész falu római katolikus. A kis csoportos megbeszéléseken 14 csoportot alakítottak. A csoportbeszélgetéseknek a célja megismerni egymást. /Papp Lajos: "Szűk a kapu, keskeny az út". Partiumi Háló-találkozó Kárásztelken. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"
2003. július 18.
"Az olténiai dinnyeárusoknak Erdély jelenti a civilizált nyugatot. Nyáron a városokat valósággal elözönlik a gyors beszédű, barna bőrű dinnyeárusok, akik teherautókról lerakott gyümölcshegyeik árnyékában, kézzel tákolt kunyhókban vagy a puszta földön alszanak júliustól szeptemberig, hogy néhány milliós nyereséggel - és sokszor egy tüdőgyulladással - gazdagabban térjenek haza délvidéki falvaikba.Egy hatvanesztendős árus először jött ide. "Erdélyben még soha nem voltam, ez olyan, mint Amerika vagy Németország... Ennyi civilizált embert egy helyen sosem láttam!" - mondta. Az oltyánok több mint négyszáz kilométert tesznek meg Marosvásárhelyig, ahol aránylag jó körülmények várnak rájuk. A tehetősebbek a piaci szállóban szállnak meg, vagy a közelben bérelnek hárman-négyen egy szobát. "Leterítünk egy kartondobozt, rá egy plédet, és alszunk - már amennyire lehet aludni. Ha esik, akkor a plédet felülre tesszük" - mondja az egyik idősebb kofa. Az eladók a magyarokat tartják a legkorrektebb vevőknek. /Szucher Ervin: Új nomádok lakják az utcák sarkait. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"
2003. augusztus 2.
"Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára budapesti sajtóbeszélgetésen. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. Bársony András kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak. Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. "Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést. "Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András. Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az EU-ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni erről. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke. /Nem lehet az állampolgárság alapja a nemzetiség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 8.
"A hír, miszerint az állami magyar tévéadó a határon túli műsorok beszüntetését tervezi, több mint elgondolkodtató. Emellett az Illyés Közalapítvány által eddig odaítélt jelentős anyagi támogatás idén elmarad. Laborczi Géza, a közalapítvány titkára szerint indokolatlan az Illyés kuratóriumát vádolni a műsorok esetleges megszűnéséért; a Magyar Televíziónak alkotmány és médiatörvény diktálta kötelessége a "kinti" magyaroknak szóló műsorok fenntartása, függetlenül az alapítványi támogatástól. Ezek a műsorok számos erdélyi magyar számára (is) fontosak, kevésbé érthető tehát, hogy a Magyar Televízió rengeteg, olykor megkérdőjelezhető színvonalú műsora közül miért éppen ez a néhány esik áldozatul a költségvetés-csökkentésnek.A saját forrásaikat, infrastruktúrájukat önellátó módon megteremteni képtelen határon túli kulturális intézmények - irodalmi lapoktól a közművelődési szerveződésekig - szinte teljes mértékben alárendeltek az anyaországi politikai-kulturális helyzet- és állapotváltozásoknak. /Papp Attila Zsolt: A nadrágszíj állapotváltozásai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./ Megszűnés fenyegeti a Magyar Televízió határon túli témákkal foglalkozó műsorait. Döntés azonban még nem született, és az intézmény mindent megtesz műsorai megőrzése érdekében. A műsorok mintegy száz határon túli szakember számára biztosítanak munkát és megélhetést. A Magyar Televízió programjában jelenleg négy ilyen műsor is létezik, ezeket Erdélyben a kettes csatorna sugározza. Közülük a Héthatár volt a legnépszerűbb, a politikai magazin nézettsége azonban jelentősen csökkent azt követően, hogy szűk fél évvel ezelőtt vasárnap estéről hétfő délre tették át. Szintén magazinműsor a kedd esténként jelentkező Határátkelő és a vasárnap délben sugárzott Magyar Ház. Ezek mellett naponta kétszer jelentkezik a Kárpáti Krónika, ami amolyan határon túli híradónak számít. A műsorok szerkezetileg a Regionális Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség keretében működnek. A külföldi eseményekről a helyiek tudósítottak. A határon túli műsorokra fordított pénz kétharmadát az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki televíziós műhelyeknek utalták át. /Gazda Árpád: Lesz-e pénz a Kárpáti Krónikára? = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"
2003. augusztus 8.
"A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szegedi szervezete támogatja a határon túli magyarok jogos igényét a kettős állampolgárság bevezetésére. Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezd, ezzel figyelmeztetik a magyar kormányt, hogy alkotmányban foglalt kötelességének tegyen eleget és éljen a kínálkozó lehetőséggel, amelyet a Szerb-Montenegrói kormány ajánlott fel a délvidéki magyarok státuszának rendezésére a kettős állampolgárság megadásával. "Nem lehet tűrni azt a közönyt, amelyet a magyar kormány tanúsít a határon túli magyarokkal szemben." - fogalmaztak. /Minden magyar felelős minden magyarért. Aláírásgyűjtést kezdeményez az MDF. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2003. augusztus 14.
"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"