"Kolozsváron, az eddig magyar könyvekkel is bőségesen előrukkoló Egyetemi Könyvesboltban eltűntek a magyar könyvek. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó visszavonult Kolozsvárról.. Így most a magyar könyvek visszaszorulnak egy sarokba, s az egésznek amolyan "túrkáló"-jellege lesz. /A távozó Pallas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Az elmúlt évben Floridában elhunyt Wass Albert író életművének erdélyi és magyarországi ismertetését tűzte zászlójára a budapesti Wass Albert Alapítvány. Simó József előadóművész, az alapítvány elnöke máj. 21-én tartott előadást Székelyudvarhelyen. Simó József ismertette "az erdélyi sorsproblémákat veretes márványba foglaló vándorprédikátor" életrajzát, elmondta, hogy irodalmi hagyatékának rendezésére őt kérték fel a Wass-fiúk. Bár 1990 óta regényei itt is terjednek, mint A funtineli boszorkány, Kard és kasza, Farkasverem, jócskán van még, ami Magyarországon is csak nemrég látott napvilágot, például a Hagyaték, Elvásik a veres csillag, Mire a fák megnőnek vagy meséskönyvei, az Erdők könyve, Tavak könyve. Az előadáson - a csíksomlyói búcsúra menet - jelen volt Csoóri Sándor író. Csoóri Sándor pár évvel ezelőtt közbenjárt Magyarország belügyminiszterénél és államfőjénél, így ideig-óráig felcsillant a remény, hogy Wass Albert hazatelepülhet. Ám a bürokrácia ezt megakadályozta, a hivatalos jelentés záradékában az állt, hogy a jeles író egy évig érvényes állampolgárságot kaphat csupán. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy élete tragikus fordulatot vett. /Bálint Rozália: Magyarsága Széchenyiéhez mérhető. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)

A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön című útikönyvsorozatának első kötete Hargita megye, a második Maros megye, és készül a harmadik: Kovászna megye. A Maros megyét bemutató könyvnek Balás Árpád a szerkesztője. A kötet tartalmazza mind az 513 Maros megyei település leírását, nemzetiségi és felekezeti adatait. A szerzők bejárják a megye tájait, elmondják az útba eső városokról, falvakról, hogy kik lakják ma, vannak-e a helyhez fűződő említésre méltó történelmi események, melyek voltak hajdan a település nevezetes épületei, kastélyai, kúriái, s ha megmaradt-e belőlük bár egy kaputorony, egy bástya, egy falképtöredék, egy fogadalmi oltár, vannak-e érdekes szellemi hagyományai a falunak, jeles szülöttei. A könyvet román-magyar, illetve magyar-román helynévmutató és részletes térképmelléklet egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

"Május 14-én jelentették be hivatalosan Csíkszeredában: megnyitotta kapuit a város első hivatásos színháza, a Játékszín. Az önkormányzat támogatásával megalakult csíki teátrum első bemutatójára (Szép Ernő: Vőlegény) idén ősszel kerül sor, jelenleg a társulatszervezés és intézményépítés folyik. Parászka Miklóst hívták meg művészeti vezetőnek, az új "székely színháznak" a Városi Művelődési Ház (képünkön) ad egyelőre otthont. /Csíkszereda magyar színészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Az idei csíksomlyói búcsúról a csíkszeredai Hargita Népe vezércikkben írta: "vitathatatlan, hogy Czirják Árpád érseki helynök beszéde toronymagasan az eddigiek fölé helyezhető". Székedi Ferenc vitatta ezt a megállapítást, szerinte ebből az következik, hogy a megelőző kilenc esztendő csíksomlyói prédikációja eltörpül ez utóbbi beszéd toronymagassága mellett. Székedi másképp látta: "az elmúlt kilenc évben még egyetlen beszédnek sem volt ennyire köznapi politikai jellege", a "csíksomlyói búcsún még soha nem beszéltek ilyen túlcsordulóan nép-nemzeti jelleggel az összmagyarság gondjairól." Székedi szerint léteznek "elvontabb gondolatiságú és ezért jóval egyetemesebb hangvételű szentbeszédek", továbbá a "prédikáció minél inkább világi, e világban annál inkább vitatható". /Székedi Ferenc: Toronymagasan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

"Május 26 és 31-e között rendezték meg a Csíkszeredai Ifjúsági Napokat. Szőke Domokos, a rendezvény egyik szervezője elmondta, hogy immár második alkalommal került erre sor. A vetélkedőkre 13 iskola nevezett be 25 fős csapatokkal, valamint népes szurkolótáborral. Ez mintegy 600 aktív személyt jelentett. Minden második nap megjelent a CSIPSZ, melyet középiskolások készítettek. A támogatók között volt az Illyés Közalapítvány; a városi önkormányzat; az Ifjúsági és Sport Minisztérium és több kisebb cég. /Forró Miklós: Csíkszeredai Ifjúsági Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

Jún. 2-án Krizbán tartotta a Brassói Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházmegye az évi rendes közgyűlését. Jelen volt Mózes Árpád püspök, eljöttek a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye és a Nagylaki Szlovák Egyházmegye képviselői is. Adorjáni Dezső Zoltán esperes beszámolójában utalt arra, hogy a negatív statisztikai adatok, a kettős kisebbségi lét ellenére is bizakodhatnak. Az egyházmegye lélekszáma nem csökkent, 19 anyaegyházközösség létezik, Csíkszereda a szórványból anyagyülekezetté lépett elő. /Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Nagy sikerrel mutatta be új műsorát, A csodálatos furulya című táncjátékot május 31-én Csíkszeredában a Hargita Székely Népi Együttes. Ezzel először próbálkozott a táncszínház műfajával az együttes. /Hargita Székely Népi Együttes. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Házat-Hazát Alapítvány Reményforrás néven ezredvégi nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, melynek indító mozzanatát az 1848-49-es magyar szabadságharc 150. évfordulójához köti: október 6-án szerte a Kárpát-medencében nagycsaládos házakat avatnak. Neves szakemberek tanácsai alapján, 13+1 nagycsaládos ház épül a Kárpát-medence magyarok lakta tájain. A házterveket elbíráló bizottságot három jeles magyar építész alkotja: Csete György Magyarországról, Pásztor Péter Felvidékről és Zakariás Attila Erdélyből. A házak kivitelezését Lőrincz Kálmán vezetésével a Házat-Hazát Alapítvány vállalja magára. A helyszínek és a nagycsaládok kiválasztása a VET feladata. A mozgalmat köztiszteletben álló személyek tanácsadó testülete segíti, akik között ott található Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke és Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. A tizennégy ház felépítési költsége mintegy 100 millió forint. A magyar kormány miniszterei szinte kivétel nélkül támogatásra méltónak találták ezt a mozgalmat. Közülük egy, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy ház költségeinek finanszírozását is vállalta. Ugyanilyen ígéretet tett dr. Hámori József miniszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről. Az első ház 1999. augusztus 18-ára, az MVSZ 61. születésnapjára készül el, felavatása okt. 6-án lesz. /Nagycsaládos házak épülnek a Kárpát-medencében. Reményforrás a nemzet felemelésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Székelyudvarhelyen tartotta meg az építészkonferenciát. Dr. Kerkápoly Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /METESZ/ alelnöke elmondta, hogy mindhárom évben részt vett ezeken a konferenciákon. A METESZ-nek kapcsolata van az EMT-vel, de ugyanakkor a bukaresti román egyesülettel is. Dr. Kerkápoly megállapította, hogy dr. Köllő Gábor professzor, a konferencia elnöke nagyon jól összefogta a rendezvényt, mindig talált olyan témákat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartottak számot. /Építészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a jövő héten kezdi el az 1999-2000-es színházi évadra való felkészülést, közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. A következő napokban megérkeznek a Küküllő-parti városba a színház saját, leszerződtetett előadóművészei, szám szerint 12-en, és megkezdik Carlo Goldoni Két úr szolgája c. művének olvasópróbáit. A bemutató nem Székelyudvarhelyen, hanem egy egervári színházi fesztivál keretében lesz, júl. 8-án. Itthon az előadást először szept. 24-én, egy háromnaposra tervezett színházi ünnep keretében tekintheti meg a közönség. /Készülnek az első évadra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató két, néhány évvel ezelőtt megjelent kötete, Az én első tisztességes napom (Kriterion, 1994), valamint a Menj ki én lelkem a testből (Pallas-Akadémia, 1995) című szokásmonográfiák szerves folytatása a Pallas-Akadémia Kiadónál nemrég megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt. - A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson című könyv. A két előbb említett kötet a szakemberek elismerése mellett nagy közönségsikernek örvendett. A csíkszentdomokosi közösségi élet átmeneti rítusainak kutatója és kiváló ismerője, dr. Balázs Lajos - a lakodalom, majd a halál és temetkezés szokásvilága után - ezúttal az emberi élet másik nagy fordulója, a születéshez kapcsolódó rítusok, szokások feltérképezésére vállalkozott. Ezzel a könyvvel teljessé vált az emberi élet három nagy és alapvető fordulójának monografikus bemutatása. A néprajzi trilógia egyedülálló szakmai próbálkozás, olyan értelemben is, hogy egyazon kutató ugyanazon település szokásegyüttesét tárja fel a vertikális vizsgálódás tudatos szándékával. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

"1996-ban, hogy Gyergyócsomafalva tanácsa jóváhagyta az 1928-ban Marosvásárhely főteréről - a mai ortodox templom helyéről - eltüntetett Kossuth-szobrának "feltámasztását" a község történelmi főterén, az új orvosi rendelővel szemben. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány vállalta a szobor elkészíttetését. Megbízták Burján Gál Emil és Miholcsa József szobrászművészeket a marosvásárhelyi református parókián őrzött makett alapján egy 2,40 m-es szobor megmintázásával. 1999-ben az 1996-os határozattal ellentétes döntést hozott a falu tanácsa, mely szerint felállíthatnak egy szobrot Csomafalván, de az nem föltétlen Kossuth Lajos szobra kell legyen, a hely pedig a művelődési ház előtti tér. Kérdés, hogy szükség van-e a Kossuth-szoborra? /Kell-e Kossuth-szobor? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./"

Jún. 14-én mutatták be a Csíki Székely Múzeumban dr. Csák Máté feleségével közös gyűjteményét. A Csák-Körmendi gyűjtemény hozzávetőlegesen egyötödét, közel nyolcvan festményt, grafikát és szobrot állítottak ki a csíkszeredai múzeumban. Ez a magángyűjtemény a mai magyarországi művészet fő csapásait őrzi. Szabó András múzeumigazgató ismertette tervét: ősszel kívánják megrendezni a csíkszeredai (és tágabban: a székelyföldi) képzőművészet nagy mestereinek munkásságát, valamint a kortársi eredményeket felmutató távlatokat. /Századvégi keresztmetszet: Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Fényszilánk a címe Székelykeresztúr református egyházközsége havonta megjelenő gyülekezeti lapjának, a felelős szerkesztő, Antal Zoltán esperes. Sok helyi egyházi lap létezik, mindegyik a kisebb vagy nagyobb közösségek gondjainak, gondolatainak nyújt fórumot. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Csíksomlyón a katolikus fiatalok a Kistestvér hasábjain olvashatnak az őket érintő egyházi dolgokról, a homoródalmási unitáriusok Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Fészekrakó címen adja ki lapjukat. A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenet cím alatt jelentetett meg hírlevelet. A marosvásárhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek is van lapja, a Tükör. És van a bánsági katolikusoknak is egy érdekes, háromnyelvű folyóirata, a Vita Catholica Banatus. A Krisztus Világossága című, havonta megjelenő folyóirat 1998 februárja óta jelenik meg, mind tartalmában, mind kivitelezésében egyházmegyei érdeklődést és elismertséget vívott ki magának. /Fényszilánk és társai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A Duna Televízió 1998 őszén Szeptember végén címmel hirdette meg újabb könyvakcióját. A felhívásra 1060 nézőtől közel 200 ezer könyv érkezett be. Az adomány számítógépes feldolgozását, tematikus rendezését, illetve az egyes könyvtárak közötti arányos felosztását a Pro Hungaris Alapítvány vállalta el. A munka befejeződött, s az összegyűjtött könyveket a vajdasági és az erdélyi szórványfalvakba juttatják el a szervezők. Kiemelt figyelmet fordítanak az elosztáskor a kárpátaljai árvíz során kárt szenvedett falvak könyvtárainak pótlására, ugyanakkor teljes könyvtárat kap a két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló. Az Erdélybe irányuló adományok elosztását a kolozsvári székhelyű Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vállalta. Az alapítvány illetékeseitől megtudtuk, hogy a Duna Televízióhoz és az alapítványhoz Erdélyből beérkezett kérések elbírálása folyamatban van, s nemsokára gazdára talál a régióba irányított mintegy 40 ezer kötet. Ma délelőtt a budapesti Horvát Klubban adják át a szervezők az adományokat a megbízott szervezetek vezetőinek. /Könyvadományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Jún. 15-én nyílt meg a rendhagyó kerámiakiállítás Csíkszeredán. Négy erdélyi múzeum (Brassói Néprajzi Múzeum, Fogarasi Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Csíki Székely Múzeum) Délkelet-Erdély fazekas központjainak termékeit mutatja be a vándorkiállításon. Elsőként, a kezdeményező sepsiszentgyörgyi múzeum adott helyet a tárlatnak. Egy év teltén az anyag megérkezett Csíkszeredába is. Farkas Irén muzeológus, aki egyben a már előzetesen megjelent katalógus munkatársa (a csíki kerámia történetét bemutató dolgozat szerzője is) szakszerű elrendezésében tekinthető meg az értékes gyűjtemény a Mikó-várban. A fogarasi várból előkerült Bethlen-korabeli kerámia-töredékek, a kézdivásárhelyi fazakas céh termékei, a berecki céh ládája, magyarhermányi csempedúc, karcolt és írott bokályok, edények láthatók a kiállításon. A csíki fazakas központok (Csíkmadaras, Dánfalva) edényei, mázas és fekete, korai és kései formaváltozatai képezik a tárlat anyagának egyharmadát (több mint 300 darab). /Kerámiatárlat nyílt a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Szabó András, a csíkszeredai Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy nyáron két kiállításuk lesz: Századvégi keresztmetszet a magyar képzőművészetben. A budapesti Körmendi Galériával közös rendezésű kiállítás. A másik a brassói, fogarasi és sepsiszentgyörgyi múzeumokkal közösen készített Fazekas központok Délkelet-Erdélyben című vándorkiállítás, melyet jún. 15-én nyitnak meg. Az anyagi fedezetről annyit mondott az igazgat, hogy ezt az évet túléli az intézmény. /Forró Miklós: Ezt az évet túléli ? Beszélgetés SZABÓ ANDRÁSSAL a csíkszeredai Székely Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat /TIT, Budapest/ az 1999?2000-es tanévben is megrendezi a levelező feladatmegoldó versenyt. Két éve a szervezésbe bekapcsolódott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is, lehetőséget teremtve a romániai gyerekeknek a 16 tárgyban indított versenybe való bekapcsolódásra. Az 1998?1999-es tanév versenyévadjában a legtöbb versenyzővel rendelkező iskoláknak párizsi tanulmányutat, illetve magyarországi szaktábori létszámkeretet ajánlottak fel a szervezők. Csíkszeredából, a Nagy Imre Általános Iskola 132 fővel nevezett be a versenybe, jutalmul három személy vehet részt a párizsi kiránduláson. A TIT tehetséggondozó szaktáboraiba, amelyeket az idén Tatán és Hódmezővásárhelyen szerveznek, a nyerteseken kívül - térítéssel - más is jelentkezhetett. /Jutalomkirándulás Párizsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

A csíksomlyói Szent Anna Iskola, az ország egyetlen magyar nyelvű kisegítő szakiskolája kilátástalan helyzetben van. A tulajdonképpen Hargita és Kovászna megyei enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyerekek tanítására hivatott iskola már évek óta nem tudja fogadni a háromszékieket, helyhiány miatt. A 136 diák így is eléggé nyomorúságos körülmények között lakik, étkezik. A Szent Anna Iskola gondja, hogy öt épületben szétforgácsoltan működik. A tanügy általános pénztelensége őket is komolyan érinti. Nincs miből élelmet venni a gyerekeknek, nincs ahol lakniuk, nincs műhely, ahol a szakmát tanulják. Gergely Borbála igazgatónő nagy szeretettel beszélt tanítványairól. Mindenki elsősorban Cserehátra /Székelyudvarhely/ gondol, arra az épületre, amely ilyen iskola számára épült, és amelyben most néhány apáca teng-leng. A kormány segítsége nélkül ez nem megy. /Adósságok és helyhiány hálójában. Túlélési gondok a csíksomlyói Szent Anna iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Megjelent a Pitypang-hírlevél, a Pitypang-hálózat (környezetvédelmi mozgalom) a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör által kiadott és szerkesztett információs kiadványának első, májusi száma. A kiadvány elérhető az Interneten is, a http://www.sbnet.ro/pitypang címen. /Pitypang-hírlevél. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Megkezdte működését az első romániai magyar internetes hetilap: TransIndex néven (www.nextra.ro/transindex, www.emt.ro/transindex) elindult az első, csak az interneten megjelenő, hetente frissített lap, amely a budapesti központú Index nemzetközi internetes lapcsalád romániai tagja. (A budapesti Index [www.index.hu] a legolvasottabb magyar internetes kiadvány, naponta húszezren látogatják.) Az új lapot a csíkszeredai Nextra működteti, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság szakmai támogatásával. A tartalmat egy diákokból és frissen végzettekből álló kolozsvári csapat szolgáltatja, a lap felelős szerkesztője Kelemen Attila. - Különös hangsúlyt kapnak majd a beszélgetések (jelenleg Tatár György filozófussal, Bogdán Zsolt színművésszel és Dani László informatikussal készített interjúk olvashatók). A lapkoncepcióban kitüntetett helyen szerepelnek még a romániai közérzetet bemutató különféle anyagok (most például a Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott szociológiai felmérés adatai és egy kolozsvári falfirka kommentárja látható). Tervezik, hogy jövőre elindul - a tanügyre szakosodott civil szervezetekkel és alapítványokkal való egyeztetés után - a Virtuális Bolyai Egyetem. /Új színfolt a romániai magyar sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatának közleménye szerint jún. 22-én Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök fogadta a romániai elismert egyházak vezetőit. A találkozón a történelmi magyar egyházak részéről jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nevében Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Csiha Kálmán és Tőkés László református, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Részt vett a találkozón Gheorghe F. Anghelescu kultuszállamtitkár is. Az erdélyi protestáns egyházak püspökei ez alkalomból sokadszor írásbeli beadványban sürgették az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák helyreállítását és állami alapokból való finanszírozását, valamint a közel tíz éve halogatott vallásügyi törvény mihamarabbi elfogadását. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Lucian balázsfalvi görög katolikus érsek jogosan emelt kifogást a javadalmazás terén érvényesítendő, a népszámlálási adatokra támaszkodó arányossági elv alkalmazása ellen, rámutatva, hogy az 1992-es népszámlálás óta a felekezet híveinek száma jelentősen emelkedett. Mózes Árpád püspök csatlakozott hozzá, mivel a népszámlálás a magyar és szász evangélikusokat, valamint az evangéliumi keresztyén kisegyház híveit összekeverte. Tőkés László az arányossági elv mechanikus alkalmazását kifogásolta, mivel ez egyfelől beavatkozást jelent az egyes egyházak lelkészei számának a megállapítására vonatkozóan. A napirenden szerepelt még az előkészületben lévő vallásügyi törvény, az egyházi-felekezeti oktatás, valamint az elkobzott egyházi javak kérdése. Tőkés László püspök a román kormány politikai akaratát hiányolta a jogos egyházi követelések, illetve a kormány ígérgetéseinek megvalósítása tekintetében. Anghelescu államtitkár ezzel szemben minden téren előrelépésről beszélt, és a következőket helyezte kilátásba: egy-két héten belül a kultusztörvény végleges tervezete a kormány elé kerül; a kormány a közeljövőben mintegy kétszáz egyházi ingatlant készül visszaadni sürgősségi rendelettel, melyek közül 40-50 épület a történelmi magyar egyházakat illeti. A miniszterelnök a jogos egyházi követelésekkel és igényekkel szemben teljes nyitottságot és megértést tanúsított, de nem titkolta, hogy a különféle jogi nehézségek határt szabnak a kormány segítőkészségének. Azt is megígérte, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközben peres úton visszaszerzett nagyváradi székháza helyében más, hasonló értékű épület visszaadására fognak törekedni. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román kormány ismételten kötelezettséget vállalt az egyházi tulajdonok és a felekezeti oktatás problémáinak rendezésére. A jelenlévők kívánságára a kormányfő megígérte, hogy szeptember elején újra találkozni fog az egyházfőkkel. /Egyházi vezetők a kormányfőnél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./"

"Július hónapban jelenik meg Vincze Gábor tanulmánykötete /Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből, Status Kiadó, Csíkszereda/, melyben 350 oldalon az alábbi témákat mélyíti el: Határkérdés, kisebbségi kérdés. Tervezetek, javaslatok az "erdélyi kérdés" megoldására 1945-46-ban; Illúziók kora. Az "észak-erdélyi respublika" négy hónapja; A nemzeti kisebbségtől a "magyar nemzetiségű románok"-ig. Negyvenöt év romániai magyarságpolitikájának vázlata (1944-1989); Magyar vagyon román kézen. A második világháború utáni magyar-román vagyonjogi vita, különös tekintettel a magyar vállalatok, pénzintézetek kérdésére; Magyar föld román kézen. Az 1945-ös erdélyi földreform; A magyar szövetkezetek küzdelme önállóságuk megőrzéséért; A magyar tanügy helyzete 1944 és 1989 között; Fejezetek a Bolyai egyetem történetéből; A Magyar Népi Szövetség válsága; Csángósors a II. világháború után; Magyar egyházak a "népi demokrácia" éveiben.(1945-55); "Gúzsba kötve?" Gondolatok az 1945 utáni évek magyar nyelvű sajtónyilvánosságáról. A könyv egyik tanulmányt a Romániai Magyar Szó folytatásokban fogja közölni. Ebben a szerző arra tett kísérletet, hogy az eddig megismert magyarországi levéltári források, és romániai szakirodalom alapján felvázolja, mi is történt Észak-Erdélyben 1944 szeptemberétől 1945 márciusáig. /Illúziók kora. Az "észak-erdélyi respublika" négy hónapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

Csíkszeredában jún. 24-én leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát a Márton Áron Gimnázium előtt. Az egykori csíksomlyói gimnázium Csíkszeredába költöztetésének gondolata a néhai püspöktől származik. A szobor Bodó Levente szentegyházi képzőművész alkotása, és az Ausztriában élő Ambrus Zoltán és felesége adományából készült. /Szobor az Alma Maternak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Hargita megye az eddig kiosztott birtoklevelek szerint az utolsók között szerepel, utána Kovászna és Brassó megye következik. Ennek az az oka, világosított fel Romfeld Mária Magdolna, a Hargita megyei prefektusi hivatal főtitkára, hogy az erdélyi megyékben nem csupán a gazdasági regiszterekhez, hanem a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni kell a birtoklevelek kiadásakor. Emiatt aztán nehézkesen halad a munka. A Kárpáton túli megyék esetében nincs telekkönyv. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok a volt területekhez foggal és körömmel ragaszkodnak, a tagosításról hallani sem akarnak (kivált Csíkban). A polgármesterek nem minden esetben lépnek fel a vonatkozó törvény előírása szerint, ennek egyik paragrafusa kimondja, hogy a jogtalan bitorlók akár börtönbüntetéssel is sújthatók. /Miért késnek a birtoklevelek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./