Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. október 11-12.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ-kongresszuson Káli Király István, majd Dézsi Zoltán üléslevezető megakadályozták Katona Ádámot, az EMK elnökét abban, hogy válaszoljon az őt ért sérelmekre, illetve hogy előterjessze javaslatait a kettős állampolgárságról. Az EMK azt szerette volna, ha "a kongresszus azzal a kéréssel fordul a Magyar Köztársaság kormányához, hogy vállaljon védőhatalmi státust a romániai magyar nemzeti közösség fölött". /Hargita Népe (Csíkszereda) teljes terjedelmében közölte, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11-12./
1997. október 14.
A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1997. október 14.
Csíkszeredában 1994 nyarán kormányhatározattal az Olt Szállodát az akkor létesített Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség tulajdonába adták, 1995-ben - újabb kormányhatározattal - a vendéglőt is. A napokban a városközpontban levő Turist cukrászdában Szőke Géza helyi fiókvezető ügyszeretetének köszönhetően megnyílt a Csíki Kaszinó. Szőke Géza a vállalkozók és az értelmiség találkozóhelyévé szeretné tenni a kaszinót, ahol irodalmi esteket, könyvbemutatókat, házi hangversenyeket is tarthatnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1997. október 16.
Váratlanul Csíkszeredába utazott George Pruteanu szenátor, okt. 15-én felkereste a Márton Áron Gimnáziumot és benyitott az egyik osztályba. Meglepetten tapasztalta, hogy a tanulók milyen kifogástalanul beszélnek románul. Pruteanu elbeszélgetett az iskola tanáraival, akik bíznak benne, hogy a hallottak alapján a szenátor módosítani fogja a magyar oktatást ellenző álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1997. október 29.
1987-ben 269, 1993-ben 1435, 1995-ben 1551 Erdélyből áttelepült magyar orvos dolgozott Magyarországon. Őket Magyarországon sokszor románnak nevezik, kényszerkihelyezésük idején Moldvában meg magyarnak mondták ezeket az orvosokat. Emiatt a megbélyegzés miatt szomorúak. - A Csíkszeredában megtartott első erdélyi orvosnapokra többen eljöttek közülük. Közülük néhányan biztosan hazajönnének. /Székedi Ferenc: Orvosnapok, orvosévek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1997. november 5.
Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
A hétezer lelkes Klézse moldvai csángó faluban Duma András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége aktív helyi tagja munkásember, marós, naponta Bákóba jár dolgozni, lakásán gyűjtött össze klézsei gyermekeket, hogy magyarul tanítsa őket írni-olvasni. Két gyermeke Csíkszeredában, kollégiumban tanul, amerikai magyarok biztosítják a tanulási költségeket. Klézséről és más csángó falvakból is sokan járnak Magyarországra dolgozni. Duma Andrásék, Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kérvényt továbbítottak Tokay Györgyhöz, a nemzetiségügyi miniszterhez, ebben azt kérték, hogy a magyar nyelvet, a történelmet és a hagyományokat tanulhassák a gyermekek, fakultatív órákban. Kértek továbbá magyar nyelvű misét és a szövetség számára irodát Bákóban, valamint hogy ügyvédi jogvédő iroda vegye pártfogásba az állandó hatósági és egyházi üldözésnek kitett moldvai magyar kisebbséget. Ösztöndíjat kérnek a tovább tanulni kívánóknak, fizetést a leendő magyar tanároknak, az 1992-es hamis népszámlálási adat korrigálását és egy folyóirat anyagi támogatását. - Duma András személyesen még nem ismertette kérvényét az Desteptarea nevű helyi román lappal, ennek ellenére a lap szept. 23-i száma gúnyosan reagált Duma Andrásék kérvényére. A román lap hangsúlyozza, hogy az 1992-es népszámlálási adatok tények, azokat csak fogadják el. az 1992-es adatok szerint ugyanis Luizikalagorban 5277 lélekből egy volt magyar és 27 csángó, Külsőrekecsinben 1913 lélekből öt magyar és 37 csángó, Klézsén a 6207 lakosból 11 a magyar és 305 a csángó, Forrófalván 5353 lakosból 8 magyar és 43 csángó. Klézsén Istók József elmondta, hogy a népszámlálást a helyi tanári kar végezte, a vallásra és a nemzetiségre sehol rá sem kérdeztek, hanem automatikusan beírták, hogy katolikus és román. Nagyon kevesen merték megtenni, hogy tiltakozzanak. - Tokay György kijelentette, hogy ez nem csupán tanügyi, hanem emberjogi kérdés is. A hivatali huzavona folytatódik: Béres András oktatási államtitkár hivatalosan felkérte a bákói tanfelügyelőséget, tegye lehetővé a kérvényezett magyarórák megtartását. A tanfelügyelőség válasza: készségesen eleget tesz ennek de nem kapott hivatalos megkeresést. A miniszter erre ismét elküldte nekik a huszonkilenc szülő kérvényének másolatát. /B. Kovács András: Moldvában valami megmozdult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5., 6./
1997. november 8.
Nyolc ország magyarsága címen Szabó A. Ferenc vázolta fel a Kárpát-medence demográfiai-szociológiai állapotát. 1970-ben a történelmi Magyarország területén még mindig a magyarság élt többségben, konkrétan 13,3 millió lakos az összeszámolt 24,8 millió 53,6 %-a, ezzel szemben 1990-ben már csak 12 millió 611 ezer magyar élt a Kárpát-medencében, más szóval 46,7 %-os kisebbségbe került. Az apadás okainak vizsgálatakor az asszimilációs módszereket bemutatta a szerző. 1920-ban még több magyar élt az ország nyugati határvidékén, mint a Székelyföldön. - A nagy probléma a kivándorlás. Körülbelül 600 ezer magyar jött el Erdélyből 1920 óta, s a folyamat megállíthatatlannak látszik. - A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. /Magyar Napló (Budapest), okt., ismerteti: Lapszemle rovat, A Hét (Bukarest), nov. 6./ A tanulmányt újraközölte: Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1997. november 8.
Új folyóirat első száma jelent meg októberben Csíkszeredán, Ferenczes István szerkesztésében, a Székelyföld. Az első számban Tamási Áronra emlékeznek. A folyóirat nemcsak szépirodalommal foglalkozik, hanem közli Tánczos Vilmos hosszú interjúját Imreh István történész professzorral, a professzor tanulmányát és válogatott műveinek bibliográfiáját. A folyóirat bemutatta Kusztos Endre festőművészt, továbbá egész Székelyföld problémáit fogja elemezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./ Megjegyzés: Ugyancsak Székelyföld címen indult Csíkszeredában folyóirat 1997. júniusában, főszerkesztője Murgu Pál Antal volt.
1997. november 12.
Nov. 8-án Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceumban rendezték meg a szavalóversenyt, melyre Budapestről, Nyíregyházáról, Székelykeresztúrról, Gyergyóditróból, Csíkszeredából, Maroshévízről is érkeztek versmondók. A résztvevők megtekintették a helyi Figura Stúdiószínház előadását. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), nov. 12./
1997. november 13.
A Könyvjelző /Csíkszereda/ 4. száma a határon túli magyar könyvkiadás támogatásának 1997. évi eredményeit összegezte. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium hirdeti meg évente a pályázatot. Ebben az évben 41 romániai magyar könyvkiadó 263 művel pályázta meg a támogatást. A kéziratokat a Romániai Magyar Könyves Céhhez kellett beküldeni. Jöttek olvashatatlan kéziratok, hiányosan kitöltött űrlapok, oldalszámozás nélküli pályamunkák is. A könyvszakmáén belüli információáramlás hiánya miatt megtörtént hogy több kiadó pályázott ugyanazzal a művel. Budapesten a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa 1997-ben összesen 30 899 ezer forint támogatást szavazott meg a romániai magyar kiadóknak, 136 pályázat kapott támogatás. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 13./
1997. november 14.
A székelyudvarhelyi Digitál 3 Tv-társaság lett az új tulajdonosa a Kaho-Phoenix Kft. csíkszerdai kábeltévé hálózatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1997. november 22.
Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./
1997. november folyamán
Fábián Ernő tanulmányában annak adott hangot, hogy az "erdélyi magyarság életében megtörtént a harmadik Trianon." A szerző történelmi visszapillantást tett. Emlékeztetett arra, hogy Petru Groza és kormánya "a román érdekeket teljesítette." "A kisebbségi jogok is kiszolgálták a román nemzeti politikát. Ne feledjük, hogy a Groza-kormány tarisznyája is tele volt ígéretekkel, melyek az idő távolságából éppúgy tekinthetők - a mostanihoz hasonlóan manőverezésnek, mint jószándékú célkitűzésnek. - A jelenre térve Fábián Ernő megállapította, hogy "az ügyes amerikaiak előre kitapogatták: az erdélyi magyar fél hajlani fog az amerikai érdekek felé. Az olyan szervezet, mint a Project on Ethnic Relations, a hajlandóságokra vonatkozó pontos információt szerzik be". "A mamelukokban való gondolkodás és mentalitás a régi és új módiban is egyaránt jelen van. Ki kell mondani - a tényekre per analógiam -, a harmadik Trianon a magyar kormány és az RMDSZ által közösen a román féllel kötött alku műve. A románok győznek." /Fábián Ernő: A harmadik Trianon. = Székelyföld (Csíkszereda), nov., I. évf. 2. sz./
1997. december 3.
Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.
1997. december 6-7.
Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./
1997. december 8.
A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1997. december 11.
Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/
1997. december 31.
A mezőségi Vice nemcsak a magyarság, hanem a katolikus egyház szempontjából is szórványnak tekinthető. Vice fiatal római katolikus plébánosa, 1995 óta kiadja a Szórvány Plébániák Értesítője című időszaki kiadványt. Egyre nőttek az igények, több helyről kérték az értesítőt. Egy év óta az Alutus nyomda /Csíkszereda/ ingyen adja ki a kéthetente megjelenő kiadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
1998. január 6.
Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1998. január 8.
Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.
1998. január 14.
Gyergyószentmiklóson 1998 szeptemberétől zene- és képzőművészeti oktatás indítását tervezik: egy első és ötödik osztály indulna, egyelőre a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum kihelyezett osztályaiként, az egyik általános iskolában. Problémát jelent az iskolák zsúfoltsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1998. január 14.
Jan. 13-án Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Benczédi Sándor Utunkszéli szobrok című kiállítása. A megnyitón a nemrég elhunyt művészre emlékezett Szabó András múzeumigazgató és János Pál nyugalmazott múzeumigazgató. /Erdély (Sepsiszentgyörgy) független napilap, jan. 14. - I. évf., 9. sz./
1998. január 15.
"Székedi Ferenc vitatta Szabó A. Ferenc tanulmányának /Nyolc ország magyarsága, Magyar Napló (Budapest), 1997/10. sz./ következtetéseit. Ezt a tanulmányt átvette és közölte a Hargita Népe (Csíkszereda) 1997. nov. 8-i száma. Szabó A. Ferenc kifejtette, hogy "a magyarság szellemi-politikai vezetőinek idővel fel kell adniuk a területi elv stratégiáját." "Egy nemzet demográfiai sorskérdése felől közelítve a jövőhöz ki kell mondani: fontosabb az ember, mint a terület. Különösen, ha az utóbbi már politikailag úgyis elveszett s nemzetiségileg sem tartható sokáig." A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. Székedi Ferenc nem fogadta el ezt a következtetést. Számára nem politikai jelszó, amit Magyarországon annak tartanak: a határon túli magyarok problémáját a szülőföldjükön kell megoldani. "Én ugyanis határon inneni magyar vagyok. A saját földemen."- hangsúlyozta Székedi, ez az otthona. Önérzetesen visszautasított minden ilyen javaslatot, amelyet az összmagyar demográfiában gondolkodva tettek. /Székedi Ferenc: Határon innen, határon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1998. január 15.
"Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./"
1998. január 19.
Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./
1998. január 20.
Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1998. január 23.
1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1998. január 25.
Jan. 25-én, vasárnap tartotta Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését, melyen a vezetőség beszámolt az 1997. évi munkájáról, és javaslatot tett az 1998. évi tevékenységre vonatkozóan. Ezután a csángó falvak képviselői ismertették tevékenységüket és gondjaikat. Mint Csicsó Antal elnök elmondta, az MCSSZ nagy előrelépést könyvelhetett el azzal, hogy az RMDSZ segítségével áthelyezte székhelyét Csíkszeredából Bákóba, és ezzel sokkal közelebb került azokhoz, akiknek érdekképviseletét felvállalta. A bákói iroda nemcsak találkozóhelyül fog szolgálni, hanem több szolgáltatást (például jogi tanácsadást) is nyújt majd, és itt rendezik be a magyar nyelvű könyvtárt is. 1997-ben a szervezet a csángómagyarok legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni, azaz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta leküzdésére, az anyanyelvű misék és az anyanyelvi oktatás hiányára kereste a megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./ A közgyűléssel egyidőben avatták fel az új bákói irodát. /Végre otthon! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
1998. január 26.
Jan. 23-án a csíkszeredai Kriterion Házban bemutatták Baracs Dénesnek, az MTI bukaresti tudósítójának az A Hét hasábjain 1993 óta megjelent írásait tartalmazó Chansonévek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. A könyvbemutatón Székedi Ferenc, a Csíki Televízió főszerkesztője méltatta a könyvet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./