Elkészül Székelyföld fejlesztési terve, ennek érdekében létrejött a Székelyföldi Fejlesztési Központ. A fejlesztési terv, a központ alapító okiratai szerint is azért szükséges, mert „Székelyföld mint félperiferikus térség felzárkóztatására most van még reális esély”. A Székelyföld Fejlesztési Központ a csíkszeredai székhelyű KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi székhelyű Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciumaként, önálló jogi személyiségként jött létre. /Isán István Csongor: Autonómia, fejlesztve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Megjelent Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008, Bibliotheca Transsylvanica, 52./, a kiadó 400. könyve. A szerző abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának, Erdélybe ágyazottan. Azt a kérdést feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Az E60-as európai műút Erdélyen áthaladó szakaszának elzárásával fenyeget az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete, ha a magyar hatóságok nem vonják vissza az Orangeways Zrt. szállítási vállalat romániai útvonalra kibocsátott szállítási engedélyét. A fenyegetést megküldték a magyarországi minisztériumnak, a magyar kormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek. Az aláírók e kétségbeesett gesztussal „körülbelül száz erdélyi szállítócég működésének ellehetetlenítését és teljes csődjét” szeretnék elkerülni. Az egyesületbe tömörült szállítók szerint a Magyarországon bejegyzett cég európai uniós előírások megkerülésével szerezte meg a romániai fuvarozás jogát. Orbán László, az egyesület elnöke szerint az Orangeways kalózcégként ismert. Engedély nélkül járatta a járatait Budapest és Kolozsvár között. A cég az út széléről szedi fel az utasokat, nem fizet a megállóhelyek bérléséért, jelenleg körülbelül feleannyiért szállít, mint az erdélyi fuvarozók. A Román Útügyi Hatóság (ARR) vezérigazgató-helyettese, Sajtos László elismerte, vizsgálják a magyar cég erdélyi működését. Bajkó Ernő, az Orangeways romániai értékesítési vezetője válaszolt a cég elleni vádakra. Cáfolta, hogy nem rendelkeznének Csíkszeredáig érvényes szállítási engedéllyel. Azt is cáfolta, hogy ne lenne szerződésük a buszállomásokkal. /Gazda Árpád: Kitiltatnák a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Székelyföld számára önálló fejlesztési modell kidolgozását vállalták csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi szakemberek, a múlt héten Árkoson megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a követendő útról zajlott a vita. Bíró A. Zoltán társadalomkutató, a Székelyföldi Fejlesztési Intézet szakmai vezetője dolgozatban összegezte eddigi kutatásaik következtetéseit. Székelyföldre időnként kívülről modernizációs hullámok érkeztek. Ez a régió zárt, igyekszik megszelídíteni a modernizációs kísérleteket. A társadalmi szerkezet egésze védekezik. A gyengén fejlett térségekben egyes ágazatok fölfutnak, ilyen Székelyföldön az erdőkitermelés vagy a fafeldolgozás. Erős a külső tényezőktől való függés. Minden gazdasági fejlődés területi egyenetlenségeket termel. A térségi önállóság kiépítése integrált szocio-ökonomikus feladat, és jelentős mértékben függ a regionális öntudat erősödésétől. Ezt az önállóságot ki kell építeni, ez folyamat. Szükséges a térségi, mikroregionális identitás erősítése, kooperációs formák, hálózatszervezés, vállalati és intézményi kultúrafejlesztés, innovációs programok, kreatív turisztikai ötletek és a decentralizáció. /Farkas Réka: Székelyföldi fejlesztési elképzelések (Bíró A. Zoltán helyzetképe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Csíkszeredában a városnapokon, augusztus 1-jén felavatták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új székhelyét. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében a székely népben lakozó folyamatos alkotóerőről, valamint a művészetért való rajongásáról beszélt. Kovács János, a művészeti iskola visszatekintett a múltra. 1969-ben a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdődött a csíkszeredai művészeti oktatás, majd átkerült az Octavian Goga Gimnáziumba. A rendszerváltás után a saját intézmény létrehozásáért folytatódott a kálvária. Tanítottak a Márton Áron Gimnázium alagsorában, az Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában, majd egy másik épületben, sorolta az igazgató. Az új oktatási intézményben huszonnégy tanterem, három laboratórium és két belső udvar kapott helyet. Tervek szerint pár éven belül egy multifunkcionális helyiség, újabb tantermek és tornaterem is épül. /Kozán István: Zászlófelvonás és iskolaavató a városnapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

A Csíki Székely Múzeumban megnyílt A régi Csíkszereda: Város – Házak – Emberek című kiállítás, mely Csíkszereda városként való említésének 450. évfordulója alkalmából készült. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket. A csíkszeredai városvezetők arcképcsarnokát, valamint a régi városképekből válogatott kiállítás anyagát Daczó Katalin újságíró ismertette. /Az egykori város képekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

A 80 éves kolozsvári Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928. aug. 2./ köszöntötte Nagy Pál irodalomtörténész, hangsúlyozva, nem akármi az a szellemi teljesítmény, melyet tető alá hozott. Nagy Pál egyike azoknak, akik a kolozsvári Helikon hasábjain leghamarabb Szőcs István jegyzeteit veszi szemügyre, és nemigen csalódik. Nagy Pál nem sorolta fel Szőcs István munkáit az 1965-ben megjelent Kritikus holdtölte című regényétől kezdve a Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005/ címmel kiadott esszéi vaskos kötetéig. Megemlítette az 1979-ben megjelent, Selyemsárhajó című könyvét, a kiváló művelődéstörténeti tanulmányt, melyről annak idején a jeles debreceni irodalomtörténész-kritikus, Bertha Zoltán így nyilatkozott: "Szőcs István látásmódfrissítő, szemlélettágító könyvét" leginkább a messzemenő "nyitottság" jellemzi. Szőcs István színikritikákat írt, a kortárs pályatársakról esszéket, a magyar őstörténet rengetegében barangoló közléseket, a magyar nyelv múltját titkait kutató jegyzeteket. Pályájának kezdete óta újságíró (is) volt, szerkesztő (is), regények írója (is); jelenleg a kolozsvári Helikon főmunkatársa, az erdélyi magyar szellemi élet egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legszókimondóbb tollforgató egyénisége. Egyik színházi cikkében ezt olvasható: "a mai színházat, rendezőt, színészt, dramaturgot és persze, egy bizonyos minimális közönséget, főleg az előbbiek cimboráit, havereit végleg nem érdekli az irodalom és a színháztörténeti előzmény, csakis bizonyos exhibiciók, magamutogatások és kitárulkozások, önkecsegtetések lehetősége érdekli a színpadon: a remekmű legfennebb annyiból, hogy annak ürügyén, révén, kapcsán mindezt produkálhatja". /Nagy Pál: Baráti levél a 80 éves Szőcs Istvánhoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Máréfalván, a tájházban az alkotótáborban, a faragótáborban, a Kőlik Egyesület Kalákatáborában több mint százan gyűltek össze, az oktatókkal együtt. A résztvevők fele már ismert táborozó, most barátaikat is hozták, emellett pedig zsombolyaiak – a dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről –, nyíregyháziak, budapestiek, udvarhelyiek, csíkszeredaiak is jöttek. Számos résztvevő bútorfestést tanul. /Barabás Blanka: Pezsgő élet kalákában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal bejegyezte a Székelyföld márkanevet, amelynek tulajdonosa Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Demeter a márkanév levédését 2006-ban kezdeményezte. A hivatal idén hagyta jóvá azt. A logón zöld csíkban aranyszínű nap és félhold látható, és a csík meghosszabbításában áll a Székelyföld felirat. Demeter szívesen átengedi a márkanevet Szövetség a Székelyföldért társuláshoz hasonló kezdeményezéseknek, például a Székelyföldi Városok Szövetségének. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az elmúlt héten a Székelyföldi Városok Szövetségének létrehozását kezdeményezte. /Bíró Blanka: Márkanév a Székelyföld. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

A csíkszeredai Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara és az Old Dominion Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) között pár éve létrejött együttműködés továbbfejlesztésén gondolkodik a két intézmény vezetősége. Az amerikai felsőoktatási intézmény egészségtudományi karának vezetője, Balázs András professzor a minap járt Csíkszeredában. Balázs András, vagy ahogy a nevét odaát használják, E. Andrew Balas, gyergyói szülők gyermeke. A Budapesten született professzor a magyar fővárosban szerzett orvosi és matematika oklevelet, majd egy ösztöndíjjal az Egyesült Államokba vándorolt, ott futott be jelentős szakmai karriert. A hétéves Sapientia Egyetem egyik legfontosabb hozadéka, hogy a térség fiataljainak lehetőséget biztosít az anyanyelven való tanulásra, ez pedig alapvető emberi jog – fejtett ki az egyetemi tanár. Gyakran jár Székelyföldön, szerinte hatalmas a fejlődés. A Sapientia egyetem lépett a legnagyobbat. A professzor magánlátogatásának egyik célja, hogy előkészítsék a terepet egy diákcserére, sapientiás egyetemisták előtt megnyílna az út az amerikai részképzés előtt. /Kozán István: Kapcsolatépítés amerikai egyetemmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak olyan ügyek, amelyekhez több év kell. Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. Az első román–magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz. /Együtt tervezik a jövőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Bogdán László új kötetében /A felesleges utazás /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ egy hosszabb elbeszélést és több novellát gyűjtött egybe. Bogdán novellaalakjai tragikomikus sorsokat példáznak, pályát tévesztett emberek, botcsinálta vezető elvtársak, kényszerpályán mozgó örök vesztesek. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Harmadik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 15–20. között az immár hagyományos „Honfoglalás kori mesterségek hetét” Csíkszeredában. Jurta-bemutatóval kezdődik a rendezvény, majd egy hétig az ősi mesterségeket lehet gyakorolni. Lesz nemezelés, karkötő- és ostorfonás, lemezdomborítás, agyagozás és kötélverés. Magyar népmeséket hallgathatnak rovásírást tanulhatnak az érdeklődők. Augusztus 20-án ünnepi műsorral emlékeznek a magyar államalapításra, fellép a zsögödi Harom néptánccsoport. /Ajánló. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, csíkszeredai író hatvan éves /sz. Karcfalva, 1948. aug. 18./ Közel négy évtizede publikál, rövidprózával hívta fel magára a figyelmet, majd az egyik legtermékenyebb regényíróvá vált. /Nagy Miklós Kund: Hogy jobban megismerhessük önmagunkat és a világot. Születésnapi beszélgetés Kozma Máriával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Ferkó Zoltán tavaly biciklizarándoklatot szervezett a csángóvidéki magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében, és ennek során a Vatikánba is eljutott. Ferkó Zoltán budapesti, bekapcsolódott az úgynevezett keresztszülő mozgalomba, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke lett. A mozgalom keretében jelenleg 1800 csángó gyermek anyagi támogatását vállalta ugyanannyi anyaországi család. Tanári diplomát szerzett, Lábnikon töltött néhány hónapot, hogy magyar nyelvre oktassa a csángó gyerekeket. Elkezdte keresni annak a lehetőségét, hogy Erdélyben telepedjen le családjával. Bárhol kilincselt, nem akadt hely, munkalehetőség számára. Többéves próbálkozás után komoly ajánlatot kapott. Egy csíkszeredai építészeti vállalkozó, Szász István létrehozta a gyimesközéploki skanzent, és felkérte Ferkó Zoltánt, hogy legyen a gondnoka, mindenese. Feleségével úgy döntöttek, hosszabb időre megtelepednek az egyik tájházban. Ferkó Zoltán biciklizarándoklattal tavaly Rómába ment. 2007. május 11-én fogadta őket a Vatikán „külügyminisztere”, Pietro Parolin prelátus, aki kijelentette: „Ez nem új dolog, átpolitizált kérdéskör, sőt politikai kérdés, és ezt újabb konfliktusok generálása nélkül, helyi szinten kell megoldani. A Vatikán sem mindenható, csak az Isten. ” Konkrét ígéretet nem kaptak. Ferkó Zoltán az Erdélybe látogató anyaországiaknak azt ajánlja, éljenek a civil diplomácia eszközeivel. Keressék fel a csángó falvak plébánosait, beszélgessenek el velük. „Ezek a plébánosok általában ismerik a magyar nyelvet. Meg kel érteniük, hogy a csángómagyar közösségeknek joga van a magyar miséhez” – hangsúlyozta. /Máthé Éva: Pestről a csángó skanzenbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Kalmarban utcát neveznek el Pallay Józsefné, született Pálffy Gizella Ildikó asszonyról, a bevándorlóról Svédországban első ízben –, aki immár 40 éve él ebben a városban. A rendkívüli megtiszteltetést önfeláldozó munkájával érdemelte ki, amellyel Kalmar művelődési életét megszervezte. A Gyilkostó környékéről származik, erdőmérnök édesapjával járta pici korától az erdőt. Olyan kövületet talált, amely az ő adományaként került a kolozsvári egyetem geológiai gyűjteményébe. Tatabányáról az 1956-os forradalom után kényszerült távozni, két fiútestvérének élete forgott kockán. Évtizedekkel ezelőtt filmet készített a lappok vándorlásáról, nemrég mutatta be a Duna TV. Soha nem volt gazdag. Gondolkodás nélkül elzálogosította ékszereit, hogy anyagilag támogathassa egyik bevándorló társát, aki az első tánciskolát nyitotta meg a városban. Igazi mecénásként éli az életét. A 61 000 lakosú városban eddig összesen négy nagy koncertet tartottak. A harmadik költségeit teljes egészében ő fedezte és a rendezését is vállalta. Meghívta a marosvásárhelyi zenekart, és Stockholmban is felléptette őket. Házi koncerteket szervezett. 40–50 ismeretlen személyt fogadott, mindenkit vendégül látott. Rangot jelentett bejutni ezekre a koncertekre. Zongorát vásárolt, hogy a vajdasági háború egyik menekültje gyakorolhassa hivatását. A vendégek adományából helyi fiatal tehetségeket támogatott, illetve azokat a magyar zenészeket, akiket a menekülttáborok lakói közül választott ki. Legutóbb a csíkszeredai kamarazenekart látta vendégül, a szó szoros értelmében: saját házában szállásolta el a 24 zenészt. A fiatal muzsikusoknak nagy sikerük volt. Kalmar kitüntetettje magyar maradt! /Szőcs Judit: Magyarként Svédországban. Utcát neveztek el egy magyar bevándorlóról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A televízió vezetőségének bejelentése szerint egy hónapos szünet után ismét saját műsorokkal jelentkezik a Csíkszeredában és környékén sugárzó Székely Tv. A stúdiót a tulajdonos-igazgató Bogdan Eduard helyett ezentúl Boros Attila fogja vezetni, a programigazgatói tisztséget pedig Fehér János látja majd el. A tavaly ősszel indult Székely Tv stábjának szinte minden tagja kicserélődött, miután Bogdan Eduard úgy döntött, Kolozsvárra távozik, hogy az ottani One Tv igazgatójaként tevékenykedhessen. Az első start sikertelennek bizonyult, bár néhány helyi műsort igazán megkedvelt a közönség. A Székely Tv első félévében a töltelékműsorok domináltak, többnyire zenés videoklipek, kívánságműsorok, zenés üzenetek váltogatták egymást. A hétvégeken ezentúl is a vasárnapi szentmise, a Süss fel nap című gyermekműsor, illetve a lagzivideók játsszák a főszerepet. /Túros Eszter: Ismételt rajtnál a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

Csíkszeredán a Csíki Játékszín jubileumi évadba, a tizedik színházi évadba lépett. – A jubileumi évet azzal szándékozzuk jelezni, hogy olyan színházi vállalkozásokba kezdünk, melyekben benne van a szakmai előrelépés lehetősége – fogalmazta meg a célkitűzést Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Kiadnak egy emlékkönyvet, fotókiállítást rendeznek, továbbá rövid, egynapos konferenciát. A 2008/2009-es évadot a János Vitéz daljáték nyitja meg, Budaházi Attila rendezésében. /Antal Ildikó: Tizedik évad – ünnepre hangolva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

Augusztus 23-án, szombaton kisebb búcsús menet zarándokolt az Ágas községhez tartozó Kóstelekbe, a hívek és pap kollégák az ottani plébános aranymiséjére igyekeztek. Salamon Antal esperesplébános ugyanis olyan kolléga, akiért gondolkozás nélkül vállalták a szinte járhatatlan út kínálta viszontagságokat. Salamon Antal a moldvai Lujzikalagorban született. A nyár folyamán szülőfalujában is megtartotta aranymiséjét, ahová sokan elkísérték Kóstelekből, Csíkszeredából. Ott voltak paptársai is, akikkel együtt magyar nyelven misézett. Ötven évvel ezelőtti felszentelése után nem Moldvában, hanem Erdélyben állította szolgálatba őt püspöke. Marosillyén lett káplán, majd plébános, aztán – harminc éve – Kóstelekbe helyezték, azóta végzi ott önként vállalt feladatát. A sematizmus szerint a faluban 290 híve van, Magyarcsügés filiában pedig 50. Mivel Kóstelek Bákó megyéhez tartozik, a faluban nem volt magyar nyelvű oktatás. A rendszeresen tartott hittanórák mellett a ’89-es fordulat után azonnal elkezdte a magyar nyelv oktatását, pénzbeni fizetség nélkül. Önfeláldozó munkájának honoráriuma az a lelkesedés lehetett, amelyet a falubeliek részéről tapasztalt: a nem katolikusok is jártak óráira, hogy magyarul tanulhassanak. A kilencvenes években Robu püspök azt nyilatkozta valahol, hogy a csángó nyelv nem magyar. Erre Salamon Antal szerkesztett egy komolyan dokumentált, ráadásul megfellebbezhetetlen választ. A papság körében azóta is tisztelettel emlegetik bátor kiállását. Mint ahogy nagy tisztelettel és szeretettel szól róla Berszán Lajos esperes, iskolaigazgató is. Salamon Antal plébános kitartását, végvári küzdelmét a hitért és az anyanyelvért Tamás József püspök méltatta. /Takács Éva: A hit és a nyelv végvári vitéze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

A hivatalos évadnyitó gyűlést követően megtartotta nyilvános évadnyitó buliját a Csíki Játékszín társulata Csíkszeredában. A színtársulat a János vitéz daljátékkal kezd, felnőtteknek, illetve gyerekeknek szóló változatban is. További három bérletes előadás is műsorra kerül, Maurice Maeterlinck A kék madár című színjátéka, szilveszterkor a Fekete Péter zenés vígjáték, az évad utolsó műsorra tűzött alkotása pedig a Hamlet lesz. Kamaraszínházi meglepetésekkel is készül a társulat, a tavaly bemutatott Lila ákác rövidített változata, valamint Parti Nagy Lajos Ibusár, megállóhely című monodrámája is látható lesz, utóbbi Benedek Ágnes előadásában. /Túros Eszter: Improvizált színpadon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Egy év múlva, a gyulafehérvári főegyházmegye alapításának jubileumi évében, azaz fennállásának ezredik évfordulóján kerül sor a csíkszeredai Szent Ágoston-templom felszentelésére – mondta Tamás József püspök az augusztus 31-én tartott búcsús szentmisén, áldást kérve mindazokra, akik imáikkal, adományaikkal, áldozatos munkájukkal segítik a templom épülését. A Szent Ágoston-búcsú alkalmával nemcsak a közel félszáz pap és hívek sokasága öltözött ünneplőbe, hanem a templom maga is. A szentbeszédet a Kolozsvárról érkező dr. Holló László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára mondta. /Antal Ildikó: Építsük tovább lelkünk templomát is. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

Megjelent Gál Elemér Héthavas /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című regénye. A csíkszeredai származású tanár, író, szerkesztő regényében a történelem csak időbeli és formai keret: népmondák, regényes krónikák, ősvallási hiedelmek, hitregék és írói fantáziából született eredetmondákból áll össze. Az író arra keres választ, hogy a történelem sodrában évszázadokon keresztül mi tartotta fenn a székelységet, hogy nyelvét megtartva megőrizze identitását és sajátos kultúráját. A szerző 2007. augusztus 20-án post mortem Irodalmi Nívódíjat kapott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./ Gál Elemér Csíkzsögöd szülötte. Kolozsvárott végzett magyar szakon Később Szatmárnémetiben telepedett le, 1990-tól a Szamoshát szépirodalmi lap főszerkesztője volt. 1994-ben települt át Egerbe. Héthavas című regényét először 2007-ben adták ki Egerben. Gál Elemér 2007. május 31-én hunyt el Egerben.