"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"A magyarországi Erdélyi Szövetség december 13-án a csángókat ért újabb hatósági zaklatások, a magyar nyelvhasználatukat akadályozó újabb intézkedések elleni tiltakozásként állásfoglalást fogadott el, melyben a csángók önazonosságának természetes, törvényes és biztonságos érvényesítéséért szállnak síkra. Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette, hogy a csángók önazonosságának megőrzése érdekében tett lépéseket építő, jogszerű folyamatnak tekintik, és támogatják e törekvéseket. A sajtótájékoztatón kitértek a Csíkszeredában október 5-6-án megrendezett Csángómagyar önazonosság nevű - közösségi és szakmai tanácskozás munkálataira, bejelentve, hogy a tanácskozás eredményeinek összegezése alapján jövő év februárjában Magyarországon tartják a második tanácskozást, szélesebb körben. Szándékaik szerint ez alkalommal nemcsak a csángómagyar civil szervezeteket hívják meg, hanem azokat a magyarországi civil szervezeteket is, amelyek tevékenységükkel a nemzeti összefogás és a nemzeti felelősségvállalás erősítését szolgálják. Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatta azt a tüntetést, amelyet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezett december 14-én a budapesti román nagykövetség előtt, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a csángók helyzetére. /(Guther M. Ilona): Anyaországi állásfoglalás a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ "

"Csíkszereda Árpád-kori település, de az ősi múlt ellenére a város központjában szinte csak modern épületek találhatók, ami a Ceausescu-rendszer eredménye. Üdítő kivétel a XVIII. században épült Szent Kereszt-templom, amely már régóta kicsinyek bizonyult. Az épület mögött több mint két évtizede áll az ideiglenes jelleggel épített ún. deszkatemplom. Ennek helyére Makovecz Imre és Bogos Ernő új templomot tervezett, ez lesz a Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek temploma. Az új templom jurta-alakú lesz, a fény az üvegkupolán át vetődik az oltárra, s onnan megvilágítja a teljes belső teret. Az alagsorban lesz három tanterem, konyha és több közös helyiség. Csíkszereda főutcájának másik végén épül a másik modern templom, a Szent Ágoston-templom. Az intenzív építkezést 1996-ban kezdték el. A templom csupasz falai között 2001 húsvétján mutatták be az első szentmisét. /Csíkszereda épülő templomai. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./"

"A Polgár-Társ Alapítvány /Csíkszereda/ az Öko Biznisz program keretében adja ki a negyedévenként megjelenő Közlöny című lapját. Az első szám mottója: A környezetbarát magatartás a nyereség forrása. /Megjelent a Közlöny. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./"

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"A november végén tartott Kászoni Napok fontos része az a kerekasztal, amelyet dr. Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár és szociológus diákcsoportja tartott Kászonban. Ez év nyarán ez a munkacsoport átfogó szociológiai felmérést végzett a kászoni falvakban, és most, a falunapok alkalmával ismertették a kászoniakkal a kutatás eredményeit. Az elvégzett munka valószínűleg kötetben fog megjelenni. Megállapítható, hogy a gyengeségek listája sokkal hosszabb, mint az erősségeké: a Kászonokban igen gyenge a vállalkozási kedv, nincs üzleti szellem, nincs megfelelő értéke a tudásnak és tanulásnak. Kevés az iskolázott kászoni fiatal. Sok az alkoholizáló. A kászoni társadalom másik jellemzője a szervezetlenség. - A Kászoni-napok egyik fénypontja a Teleház felavatása volt november 24-én. A munka oroszlánrészét a Kászoni Kistérségi Egyesület és annak menedzsere, Becze István végezte. /Sztojka Tamás, Kászon: Kászoni-napok Teleházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./"

"Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Hargita Megye Tanácsának vezetőtestülete a Hargita Népe Kiadó "magánosításának" beindításával kapcsolatban a következőket kívánta a közvélemény tudomására hozni: A Hargita Népét nem magánosították, a lap nevének hivatalos levédését a szerkesztőbizottság elmulasztotta. A lap továbbra is Hargita Megye Tanácsának struktúrájában maradt. A Hargita Népe Kiadó az évek során önfinanszírozó volt, s a megyei köztulajdonba tartozó épületet ügykezelői joggal használja. A Megyei Tanács indokoltnak tartja a privatizálási folyamat elindítását, a döntéshez a Megyei Tanács tagjainak 2/3-os támogatása szükséges. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./"

"A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Hagyományt teremtenek Csíksomlyón és Csobotfalván az ifjakból verbuválódott betlehemesek. A nagy néprajztudós, Domokos Pál Péter gyűjtéséből állították össze repertoárjukat. A 12 tagú csoport előtt egyre több porta kapuja nyílik meg. /Kristó Tibor: Csíksomlyói betlehemesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./ "

"Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./ "

"Az előző kormány egy miniszteri rendelettel engedélyezte, hogy a felekezeti iskolákban más - reál és humán - jellegű szakképzést is lehet folytatni. Ezt a rendeletet október 16-án visszavonta a jelenlegi oktatásügyi miniszter. Veszélybe került a felekezeti iskolák léte. Azóta Kolozsváron és Brassóban is tanácskoztak a felekezeti iskolák egyházi képviselői, valamint az RMDSZ is többször tárgyalt a kormánypárt képviselőivel, akiktől ígéretet kapott e jogfosztó rendelet visszavonására, azonban nem történt semmi. December 21-én sor került a parlamentben a kormánypárt ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatására. Az RMDSZ ekkor a kormánypárttal kötött egyezség mentén egyik feltételének szabta, hogy csak akkor szavaz a kormány mellett, ha a szóban forgó jogfosztó rendeletet az oktatásügyi miniszter visszavonja. Ez megtörtént: a felekezeti iskolák a jövő iskolaévben is az eddigi rendszer szerint működhetnek. /Bágyi Bencze Jakab: Változatlanul működhetnek a felekezeti iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./"

"A Református Család /Kolozsvár/ november-decemberi száma - a folytatásokban megjelenő egyháztörténelmi írások mellett - elsősorban adventi és karácsonyi szám. A címlapon lévő új csíkszeredai református templomot, illetve az egyházközség rövid történetét Hegyi István, a gyülekezet lelkipásztora mutatta be. A lap teljes oldalt szentelt a harminc éve megboldogult dr. Biró Mózes kolozsvári lelkipásztor és orvos emlékének, aki templomépítő munkája mellett testi és lelki gyógyítója is volt híveinek. Szintén teljes oldalban emlékezik a szeptember 24-én 86 évesen Marosvásárhelyen meghalt Kabós Évára. /Makay Botond: Református Család. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./"

"Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "

"December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

Petőfi Sándor születésnapját (1923. január 1.) ünnepelték Csíkszeredában december 31-én. A Vártéren, a Petőfi szobornál ünnepséget tartottak. Marosvásárhelyen január 1-jén köszöntötték Petőfi Sándor születésének 179. évfordulóját. Köszöntőbeszédet mondott Fodor Imre, alpolgármester. Befejezésként elénekelték a Himnuszt is. /Petőfi születésnapja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem hazudtolta meg pártja eddigi álláspontját a határon túli magyarság kérdéskörében, állapította meg Lőrincz György. Az a párt, amely évtizedekig a szinte nem tett semmit a határon túli magyarság érdekében, eltűrte, elnézte a jogfosztottság olyan fokát, amely kis híján az önfeladással járt, nos ez a párt, a kedvezménytörvény aláírása után azzal ijesztgeti a magyarországi munkavállalókat, hogy 23 millió "román" (ismert számunkra a szóhasználat) fogja ellepni Magyarországot, megnyomorítva ezáltal az ottani munkavállalókat. Ennél már csak az SZDSZ játszik szebben, amely a kedvezménytörvény egész vitája során tálcán kínálta fel a jobbnál jobb érveket a román kormánynak a magyar kormánnyal szembeni vitájában. /Lőrincz György: 23 millió munkavállaló? avagy a demagógia a köbön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Kedvezménytörvény az Orbán-kormány kinyújtott keze felénk, Magyarország határain kívül rekesztett magyarok felé – állapította meg Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Lényegében ezt hangsúlyozta az RMDSZ területi elnökeinek marosvásárhelyi tanácskozása is. Martonyi János magyar külügyminiszter okos kompromisszumnak, a magyar diplomácia sikerének nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és elfogadtatását. A magyarországi ellenzéki pártok szerint a román–magyar egyetértési egyezmény aláírásával a kormány elárulta és félrevezette a határon túli magyarokat. Riogatják a magyarországiakat, román munkaerő-inváziót emlegetnek, meg azt, hogy a határon kívülről érkező betegek megtöltik a kórházakat. "Nem más ez, mint szándékos és leplezetlen hangulatkeltés a határon túli magyarok ellen, s nyilvánvalóan a magyarországi közvélemény megosztását célozza" - állapította meg Borbély, önző pártérdekből feláldoznák az utódállamok magyarságát. /Borbély László: Marad a kinyújtott kéz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A Magyar Szocialista Párt – miután megszavazta a törvényt – a munkavállalói jog kiterjesztésének úgymond beláthatatlan veszélyeire hivatkozva zúdít össztüzet az Orbán-kabinetre. Nekilátott a hazai közvélemény riogatásának, mondván, hogy jönnek a "románok", és elveszik előletek a munkát, a kenyeret. A szocialisták odáig mentek, hogy felszólították a kormányt: vonja vissza a Bukarestnek adott engedményt. Nem tudjuk megjósolni, hogy ezzel a választási kampányfogással hány voksot szerez az MSZP az anyaország, esetleg ellenünk, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarok ellen hergelhető rétegei körében, írta Szilágyi Aladár. Teszik ezt Hornék, Kovácsék, Medgyessyék, miközben tudván tudják, hogy a külhoni magyarok és nem magyarok legális munkavállalása törvény szabta, ellenőrizhető folyamat. De mitévők lennének a magyar szocialisták, ha áprilisban megnyernék a választásokat? Hatalomra kerülve – miközben addigra tíz- és tízezrek a magyar igazolvány birtokába jutnának – felvállalná-e az MSZP annak ódiumát, hogy a magyar nemzet határokon kívül rekedt részétől elvegye azt a történelmi esélyt, amelyet az Orbán-kormány teremtett meg elsőként Trianon óta? /Szilágyi Aladár: De mitévő lesz, ha győzni fog? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben 185 újszülöttet jegyeztek be /közülük 157 magyar/, ugyanakkor 277 halálesetet, ez nagy szám akkor is, ha az elhunytak nem mindegyike volt gyergyószentmiklósi. /Bajna György: Tovább fogy Gyergyó lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Arra a kérdésre: Mit jelent az ön számára az anyanyelv? Csoóri Sándor válasza ez volt: – Erről a dologról csak szemérmesen tudok beszélni, s ráadásul pályafutásom alatt most vagyok először olyan helyzetben, hogy élő szóban kell erről nyilatkoznom. Számomra anyanyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nemcsak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja, és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom – a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim – József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakítására a kezdetektől a szürrelista irányzatokig. Anyanyelvem nemcsak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom. /Komoróczy György: Csoóri Sándor a magyar nyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

Papp Z. Attila szociológus Gyergyószentmiklóson született 1969-ben. Szociológus, a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központja tudományos munkatársa, a REGIO folyóirat felelős szerkesztője, a Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatás Fejlesztési Programiroda szakmai igazgatója, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politológia Karának előadótanára. Sétanyomatok című szocioesszé-kötete a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Egy szülőföldjétől időnként távol élő, de attól elszakadni nem akaró szociológus közhasznú munkája e szocioesszé-gyűjtemény. Papp Z. Attila két kutatási területem: a román/romániai sajtónyilvánosság – ebből készül doktori értekezése is –, a másik a román/romániai oktatás, ezen belül a felsőoktatás. /Bajna György: Sétanyomatok – szocioesszék. Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Székelyudvarhelyen jan. 11-én tartotta a 2002-es év költségvetési vitáját az önkormányzat. A költségvetési vita előtt napirendre tűzték az új alpolgármester megválasztását. Szász Jenő polgármester kifogásolta, hogy ennek előterjesztése nem történt meg kellő időben. Az RMDSZ-frakció tanácsosai szerint rendkívüli ülés esetében ez nem szükséges, és Péter Pál tanácsost megválasztották alpolgármesternek. A prefektúráról érkezett átirat szerint Udvarhely lakásadóit a törvény értelmében 31,2%-kal kell emelni és nem 5%-kal, mint ahogy azt a decemberi ülésen megszavazták. A testület újra az 5% mellett szavazott. Az ülésre meghívott intézményvezetők kérték, hogy szót kaphassanak. Ennek jóváhagyását a tanács mellőzte. Ekkor Szász Jenő polgármester kijelentette, hogy ez esetben ő nem hajlandó tovább részt venni az ülésen, mert nem volt meghallgatás, és távozott az asztaltól. A költségvetési vita során a szociális fejezetek javára és a kulturális, valamint a polgármesteri hivatal mellett működő közintézmények hátrányára szavaztak az RMDSZ-tanácsosok. Nem részesült – egyenes ágon – támogatásban a Tourinfo Galéria és a Szinfo Iroda. Másfél milliárd lejt szavaztak meg a Városi Művelődési Ház részére, melyet nagyon kevésnek ítélt az intézmény vezetősége, mondván, hogy így ellehetetlenülhet az általa működtetett Tomcsa Sándor Színház. A tanács több milliárd lejjel megkurtítva a hivatal által készített költségvetés kiadási és bevételi tételeit, elfogadta a költségvetést, azzal az indoklással, hogy nem létező pénzekre nem alapozhatnak. /Bágyi Bencze Jakab: Költségvetés Székelyudvarhelyen. Ellehetetlenül a színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ A városok vezetése maga döntheti el, hány százalékos legyen a helyi adó és illeték. Székelyudvarhely kirívóan alacsonynak öt százalékban állapította meg a helyi adót. Átgondolatlan, populista intézkedésről van szó. Jan. 11-én ezt megszavazták. Az alacsony adó miatt meg kell szüntetni néhány olyan nem önfenntartó közintézményt, mint Tourinfo, az Udvarhely Néptáncműhely, a Tomcsa Sándor színtársulat, amelyek – úgymond – csupán púpok a tanács, a város nyakán. /Zsidó Ferenc: Udvarhelyi reflexiók. A populizmus áldozati oltárán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./