Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

"Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata"

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (április 20-24.) a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 30 könyvcímmel vesz részt. Ápr. 22-én a budapesti Kongresszusi Központban (a Romániai Magyar Könyves Céh standjánál) Hajdú Farkas-Zoltán, a könyv fordítója és K. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet igazgatója bemutatja Harald Roth Kis Erdély-történet című könyvét. A könyvet április 26-án Budapesten, a Custos-Zöld Könyvesboltban (Margit krt. 7 sz.) is bemutatják. A kiadót Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus Nyomda igazgatója képviseli. /Pallas-könyvek Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Idén április 26-28-a között nyolcadik alkalommal rendezik meg az országos diákszínjátszó fesztivált, az ODIF-ot. A rendezvényt három éve Csíkszeredában tartják. A fesztivál idővel a romániai magyar diákszínjátszás legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát, hiszen az évente itt színpadra lépő diákok közül többen is a marosvásárhelyi, vagy a kolozsvári színiakadémia növendékei lettek. Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója elmondta, hogy 15 csapat fog fellépni. /(Daczó Dénes): Diákszínjátszók seregszemléje Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Idén Székelyudvarhelyen, május 2-3-án rendezik meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntőjét. A verseny lebonyolításáról Magyarósi Dénes tanfelügyelő számolt be. Elmondta, hogy a résztvevőket irodalmi kirándulásra viszik, emellett nyelvi vetélkedőket, versmondó versenyt is szerveznek. A vizsgadolgozatok értékelését a tanügyi tárca által kinevezett huszonöt tagú bizottság végzi. Az ünnepélyes díjkiosztást május 6-án lesz. Szintén Hargita megyében zajlik a román nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakasza is. A verseny vendéglátói a csíkszeredai iskolák. /Sarány István: Magyar tantárgyverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

Ápr. 26-án kezdődik Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). Az ápr. 28-ig tartó rendezvényen 19 darabot mutatnak be, mesejáték, dráma, vígeposz és horror is látható majd a színpadon. A héttagú zsűri két kategóriában értékeli az előadásokat, ennek megfelelően stúdió, valamint nagyszínházi kategóriában díjazzák a produkciókat. Immár nyolcadszor rendezik meg a fesztivált. Tervezik hasonló fesztivál megszervezését I-VIII. osztályos diákok számára is. /Diákszínjátszó Fesztivál Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

"A csíkszeredai hivatásos táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. Magyarország gazdasági minisztériumának meghívására a csíkszeredai együttes a Hannoveri Világkiállításon fog fellépni /június 23-26-a között/. Gérnyi Gábor miniszteri biztos levelében kifejtette, hogy ez az együttes "a legméltóbban tudja képviselni a határainkon túl élő erdélyi, csíki magyarságot a millenniumi év egyik legrangosabb világrendezvényén." /A csíkszeredai táncegyüttes a Hannoveri Világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./"

Ápr. 27-én Csíkszeredában ünnepélyesen megnyitották a VIII. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF). Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, a rendezvény egyik védnöke szólt a vendégekhez. Kolumbán Gábor megyei tanácselnök az integrációs folyamatok egyik legfontosabb összetevőjeként említette a közművelődési életet. Elsőként a Mikes Kelemen Gimnázium /Sepsiszentgyörgy/ színjátszó csoportja lépett színpadra. Előadást tartottak még székelyudvarhelyi, szilágycsehi, szilágysomlyói, brassói, nagykárolyi és kovásznai színjátszó csoportok. /Harmadik alkalommal Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

A múlt rezsimben a székelyföldi múzeumok állandó nyomásnak voltak kitéve, olyan történelmi alapkiállítás létesítését követelték a dákoromán kontinuitás jegyében, melynek igazolásához eléggé szegényes bizonyító ásataganyag állt/áll rendelkezésre. A gazdag néprajzi anyagokból akkor csupán időszakos kiállításokra "futotta". Végre elérkezett az az idő, amikor e vidék emberének múltját igazolandó, néprajzi, tárgyi anyagokból készülhetnek igazi alapkiállítások. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban épp egy ilyen néprajzi állandó kiállításon dolgoznak, Zepeczáner Jenő múzeumigazgató és Károlyi Zita muzeográfus elmondták, hogy Székelyföld virágai címe lesz az alapkiállításnak. A múzeum erőssége ugyanis a gazdag virágmotívumokkal díszített tárgyi anyag, kerámiától kezdve, népi bútoron át a textildarabokig. /Kristó Tibor: Készül a székelyudvarhelyi múzeum alapkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Gyergyótölgyesen a millenniumi rendezvények sorozata március 15. megünneplésével kezdődött. Áprilisban Beder Tibor főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét mutatta be. Szent György napján cserkészavatás volt a szépvízi iskolában. Májusban Honunk a hazában - A magyar állam és egyház megalapítása címmel történelmi vetélkedőt rendeznek, júniusban A kultúrák határmezsgyéjén - Hagyomány és önmegtartás a Kisbeszterce völgyében (Borszék, Holló, Tölgyes) tematikájú találkozóval zárul a rendezvénysorozat. Az év folyamán az 1848-as szabadságharcban részt vett tölgyesiek emlékére emléktábla avatására kerül sor. /Dimény Csaba: Magyar millenniumi rendezvények Tölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Megjelent Láposi Dia Morr Manó meséi /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötete. A tizenegy mesét tartalmazó könyvet Para István illusztrálta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Ápr. 26-án háromnapos környezetpedagógiai rendezvény kezdődik Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. /Környezeti nevelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./ Ápr. 27-én folytatódott a környezetvédelmi rendezvény. A résztvevők a környezeti nevelés szükségességéről hallgattak előadásokat. Kolozs, Brassó, Kovászna és Hargita megyékből 5 óvónő, 24 tanító és 58 tanár gyűlt össze, hogy a környezeti neveléssel kapcsolatos problémákat feldolgozzák, majd átadják a diákoknak. /Környezetpedagógiai rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Környezeti nevelés címmel indult négynapos előadássorozat pedagógusok és érdeklődők számára április 26-án a Csíkszeredán Elekes Éva biológiatanár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. A rendezvény több, mint 100 érdeklődőt vonzott Brassó, Hargita, Kolozs és Kovászna megyék 35 településéről - leginkább falvakról. /Nevelők a környezet szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Április 21-én bejegyezték az Udvarhelyért Polgári Egyesületet mint jogi személyt, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a magyar nemzeti közösség jogainak védelme. Az alapító tagok közt találhatók egyházi vezetők /Kovács Sándor római katolikus főesperes, Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor/, iskolaigazgatók, művészek, újságírók, más értelmiségiek és vállalkozók. Az egyesület elnöke Szász Jenő polgármester, alelnöke Péter Péter gyárigazgató, titkára Orbán Attila, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának igazgatója. /Udvarhelyért Polgári Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Májusban fogják megünnepelni, hogy három évtizedes Csíkszeredán az intézményesített művészeti oktatás. A többnapos rendezvénysorozat kezdeményezője és szervezője Kovács János iskolaigazgató. Az alapítók: Pusztai László igazgató, Gaál András és Márton Árpád, Ferencz Ernő szobrász /aki azóta más hazát választott magának/, Sövér Elek festőművész /elhunyt/. /30 éves a csíkszeredai művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Ápr. 28-án Székelyudvarhelyen, a városházán Tatabánya és Székelyudvarhely polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Szász Jenő udvarhelyi polgármester elmondta, hogy régi kapcsolatot szentesített az aláírás. Elég a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Udvarhelyre kihelyezett karára vagy néhány településfejlesztési kérdésre, ipari parkok létesítésének koncepciójára, az egyházakkal való együttműködésre gondolni. Az ünnepélyen fellépett a Székely Dalegylet, az eseményt a Himnusz nyitotta és a székely himnusz zárta. /Komoróczy György: Testvérvárosi szerződés Tatabányával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

"A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése."

Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

Petre Turlea képviselőt, az emberi jogi, vallási és kisebbségi parlamenti bizottság tagját meghívták Csíkszeredára, az Európa napra, egy szemináriumra. Turlea válaszlevelében közölte, a szemináriumon nem tud részt venni, mivel: "Látom, a résztvevők közt az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai is szerepelnek. Köztudott, hogy ők sohasem ismerték el az egységes román nemzetállamot, szétrombolásáért harcolnak, Nyugaton heves propagandát folytatnak ellene, és megbecstelenítik jelképeit. Egyetlen román hazafi sem ülhet le egy asztalhoz, nem tárgyalhat nyugodtan ilyen sovén szélsőségesekkel. Megdöbbentem, hogy a meghívót Albert Álmos polgármester úr is aláírta, az, aki konokan visszautasítja, hogy a román állam kötelező jelképeit viselje, aki állandóan elnyomja a sepsiszentgyörgyi románokat. A szeminárium témájára egyszerű a válasz: mindaddig, amíg Hargita és Kovászna megyét szélsőségesen sovén magyarok fogják vezetni, itt az európaiság csak álom, nem pedig valóság." A válaszlevél önmagáért beszél. /(Váry): Európa napja. Turlea nem jön a "sovén" magyarokhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

A Határtalan Tantárgyverseny 2000 idén már kilencedik alkalommal gyűjtötte össze a történelmi Magyarország területéről a gyermekeket. A magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika verseny mellett a résztvevők megismerkednek a vendéglátó és rendező régió történelmi múltjával, nevezetességeivel, helytörténetével, néprajzával is. Évente más ország területén zajlik a verseny. Házigazda volt eddig Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Csíkszereda, Barót Erdélyből, Szekszárd az anyaországból, és Galánta másodszor a Mátyusföldről, Szlovákiából. Az elmúlt héten Erdély 16 megyéjéből több mint 200 tanuló indult el Szlovákiába, a Mátyusföldre, hogy április 25. és május 2. között összemérje tudását az anyaországon kívüli területeken élő hasonló korú V-VIII. osztályosokkal. Részt vettek a Vajdaságból Óbecse, Kárpátaljáról Bátyú, Magyarországról Szekszárd és természetesen a házigazda, Mátyusföld területéről a galántai és a vágsellyei járás magyar alapiskoláinak diákjai. A verseny után jutalomkiránduláson vett részt a közel félezer diák és pedagógus. /Király Zoltán: Határtalan, kilencedszer. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A születési és elhalálozási arányszám kedvezőtlen alakulása és a kivándorlás következtében Románia lakossága az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan csökkent, derült ki az országos statisztikai bizottság adataiból. Ez év január 1-jén a lakosság 22,455 millió főt számlált, vagyis 33 ezerrel volt kevesebb, mint a múlt év január 1-jén. A lakosság lassú elöregedése mutatható ki. /Folyamatosan csökken az ország lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./ A 0-14 év közötti lakosság 102,2 ezerrel csökkent, a nagykorú, illetve az idősek száma pedig 22,8, illetve 46,3 ezerrel növekedett. Csökkent a születések száma, tavaly 2,7 ezerrel kevesebb gyermek jött a világra.Látványosan növekszik a házasságon kívüli gyermekek száma (24,1%). Az adatok szerint Bukarestben a legkisebb a halálozási arány (7,5/ezer lakos), a legnagyobb pedig Vasliu megyében (14,4/ ezer lakos). /Csökken Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, a több mint egy éve szerveznek Polgári Estek rendezvénysorozatot. Legutóbbi meghívottai a Kossuth Rádió vezető munkatársai voltak: Kondor Katalin főszerkesztő, Szitnyai Jenő, Perjés Klára, Kiss Gyöngyi, Szilágyi Zsolt. Jelen volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, Budai László is. A vendégek nevében Kondor Katalin beszélt elismerően a városban látottakról, kiemelte a fiatal színtársulat teljesítményeit, a színház szerepét Udvarhely művelődési életében. /Polgári est Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Ápr. 29-én Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikusművész Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka c. grafikai sorozatából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Az arcképcsarnokot Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr közönsége már megtekinthette, Gyergyószentmiklósról Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár lesznek a vándorkiállítás állomásai. - Ápr. 30-án kiállítás nyílt Márkos András e vidékről származó, ma Németországban élő festőművész Golgotha Ficta c. sorozatából Gyergyószárhegyen. A tárlatmegnyitó első állomása a művész nagyobb lélegzetű terveinek, melyek szerint állandó galériát nyit Gyergyószárhegyen kortárs nyugati képzőművészek bemutatására. /Két gyergyói tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"Máj. 4-én ülésezett Csíkszeredán az RMDSZ Hargita megyében működő három területi szervezetének vezetősége, a megyei egyeztető tanács, hogy véglegesítse a szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját. 1. Kolumbán Gábor; 2. Zsombori Vilhelm; 3. Dézsi Iosif Zoltán; 4. Bunta Levente Zoltán; 5. Borbély Ernő; 6. Kozma Péter Lajos; 7. Beder Tibor; 8. Petres Sándor; 9. Gáll Tibor Sándor; 10. Papp Kincses Emese; 11. Szász Dionisie; 12. Gergely Mathias; 13. Melles Előd; 14. Kolumbán Sándor Gábor; 15. Mátéffy Győző; 16. Sófalvi László ... /összesen 45 nevet tartalmaz a lista/. Várhatóan máj. 5-én nyilvánosságra hozzák az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete polgármester-jelöltjének nevét, a jelölt a jelenlegi alpolgármester, Bíró Albin lesz. /RMDSZ-jelöltek a megyei tanácsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./"

"A MÚRE Ügyvezető Tanácsa április 28-án tartott ülésén ítélte oda a beküldött pályázatok alapján az 1999-es esztendő szakmai díjait: Gittai István - riport-díj; B. Nagy Veronika és Sántha Ádám - tévés-díj; Kulcsár Andrea - pályakezdő-díj; Simon Gábor - rádió - dicséret; Puskel Tünde Emese - tévériport - dicséret; Becze Zoltán - tévé-sporttudósítások - dicséret; Alexandru Nitescu - fotó - dicséret; PRO AMICITIA - Dan Pavel. A zsűri nem osztott díjat a publicisztika, illetve szerkesztők kategóriájában. /Múre-díjak 1999-re. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./ A tévériport kategóriában Puskel Tünde Emese szerkesztő-riporter, aki Puskel Péterrel (forgatókönyv) és Sándor Istvánnal (operatőr) a Szabadság-szobor kálváriájáról készített kisfilmet. Ennek a filmnek egy másik változata a télen részt vett a Kassai Nemzetközi Videófilm Fesztiválon, ahol mintegy 200 alkotás közül bejutott a döntőbe és csak hajszállal szorult le a dobogóról. /Aradi tévések szakmai elismerése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./"

Csíkszeredában a Városi Művelődési Házban rendezett tárlattal a kiállítók köszöntötték egykori iskolájukat, a Nagy István Művészeti Középiskolát. A huszonnyolc kiállító számára ez a hely, ahonnan indultak, s ahová most visszatértek. /Szatmári László: Tisztelet az Iskolának. A Nagy István Művészeti Középiskola egykori diákjainak kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Az Új Kézfogás Közalapítvány - a határon túl élő közösségek gazdasági helyzetének javítása érdekében máj. 15-étől beindítja Romániában a Mikrohitel támogatási programot. Lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, melynek elnöke Birtalan Ákos. Az erdélyi érdekeltekkel előzetesen egyeztetett Mikrohitel program (MHP) egyelőre kísérleti jellegű. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vállalkozói igényelhetik a támogatást. A MHP a már működő vállalkozások forrásbővítését szolgálja, és lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amivel növelni lehet a cégek jövedelemtermelő képességét. A mikrohitel-támogatás fontosabb feltételei: mértéke: 1000-4000 USD, futamideje 6 hónap türelmi idő után 2 év, a kamat a teljes futamidő alatt %, a folyósítási jutalék a hitel összegének 1, %-a, a saját erő nem lehet kevesebb mint a projekt összegének 30 %-a, biztosíték a hitel összegének 15 %-a értékben, a vállalkozás eszközei. Pályázatok benyújtása: Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ (Csíkszereda), Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti). /Guther M. Ilona, Budapest: Mikrohitel program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Máj. 5-én Országos Élelmiszeripari Üzletember-találkozót szervezett az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége (UMSZ) Székelyudvarhelyen. A rendezvényen bukaresti, temesvári, szatmárnémeti, szebeni, brassói, iasi-i, ploiesti-i, valamint Hargita megyei cégek jelentek meg. Kolumbán Antal József, az UMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a városban a fa- és készruhaipar, a nyomdászat, a turizmus mellett az élelmiszeripar is kezd fejlődni, van jövője. /Bálint Rozália: Élelmiszeripari találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

Máj. 6-án tartották Székelyudvarhelyen a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának díjkiosztó ünnepségét. A zsűri elnöke, Józsa T. István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, hogy az elvándorlás és beolvadás ellenére megnyugtató látni, hogy van még utánpótlás. A rendezvény öt napja során versmondó versenyen és anyanyelvi vetélkedőn vettek részt a diákok. A Székelyudvarhelyen töltött napok alatt a tanulók Tépett szárnyú Pegazus címmel diákújságot készítettek, amelyekben a legjobb dolgozatokból közöltek részleteket. /Orbán Ferenc: Díjkiosztás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Sepsiszentgyörgyön idén máj. 5-7-e között rendezték meg a hagyományos Szent György-napokat. Ezúttal is ellepték a központot az árusok, több mint 150 sátor, 17 lacikonyha csalogatta a vendégeket. Felvonták a Szent György-napi zászlót, a nemzetközi vásár is megnyílt, megszólalt a zene a központi és sétatéri színpadon, folyt a mulatság. Felléptek a bábosok és népzenészek, voltak kiállítások és sportversenyek. /Kovács Attila: Sepsiszentgyörgy víg napjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./