Csíkszeredában immár tíz éve megrendezik az orvosi előadássorozatot, hogy segítséget nyújtsanak a háziorvosoknak, tájékoztatott a rendezvény házigazdája, Csutak István, a csíkszeredai Városi Művelődési Ház igazgatója. A rendezvénysorozat Meducation néven két éve intézményes keretek között zajlik. Az előadókat dr. Bartha Tibor és baráti köre által létrehozott magyarországi E.T. Kocher Alapítvány biztosítja. Bartha Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a hiányszakmák neves képviselőit hívják legtöbb esetben előadást tartani. /Meducation. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Okt. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök. Az egyházfők kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt. Az erdélyi magyar egyházak vezetői a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását. - A találkozó után az egyházi vezetők elmondták: a lelkészek állami fizetéséről szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgősségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4-5 ingatlan került vissza tulajdonukba. Az egyházi vezetők a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülő tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjéről, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana. - Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövőre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehető legrövidebb időn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit szeptember közepén Emil Constantinescu államfő fogadta, aki a maga részéről szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére. /Újabb bukaresti hitegetések. Erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Okt. 11-én Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén megnyitották a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai, román-magyar tannyelvű informatika szakát. Az előző napon, okt. 10-én viharos ülést tartott az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa. A csíki RMDSZ választmánya felhatalmazta a megye választott vezetőit, hogy kérje a Csíkszeredába kihelyezett közgazdasági és területgazdálkodási főiskolai szak beindítását az 1998-1999-es tanévvel kezdődően, magyar tannyelven. Az egyetem válaszolta, hogy csak magyar és román csoportokkal induló, kétnyelvű főiskolát engedélyez. A Kolozsvárra küldött kérés közgazdasági, könyvelési szakok indítását kérte, magyar nyelven. Később felmerült az informatika szak is. Ezt a kérést Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Csedő Csaba polgármester nevében Bíró Albin alpolgármester, egyben a Csíki Területi RMDSZ elnöke, valamint György Antal, a főiskolát befogadó alapítvány, a Pro Agricultura Hargitae Universitas elnöke írták alá. Szilágyi Pál, az egyetem megbízott rektora jelezte, hogy a kizárólag magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérést nem fogja elfogadni az egyetem többségében román nemzetiségű szenátusa. Ezután sürgősen lépni kellett, így született meg a második kérés, amelyben már magyar és román nyelvű szakok indítását kérték. Aláírók: Dézsi Zoltán, Csedő Csaba, Kolumbán Gábor és György Antal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa rábólintott, de csak az informatika szakra. Az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa azt kifogásolja, hogy a főiskolát illető végleges döntésben nem kérték ki a CSTKT véleményét. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló főiskolával nem vállal semmiféle közösséget. A választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő RMDSZ-tisztségviselőktől megvonták a támogatást. /Lenyelhetetlen falat. Vagy mégsem? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Anyanyelv és olvasás témakörben tartottak konferenciát az elmúlt hét végén Csíkszeredában. A rendezvényen mintegy negyven iskolai és közművelődésügyi könyvtár szakembere nyolc előadását hallgathatták meg az érdekeltek. Az előadók Budapestről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről érkeztek. Dr. Gereben Ferenc Identitástudat és olvasáskultúra Erdélyben, új felmérési adatok alapján című előadásában a Kárpát-medence 75 magyarlakta helységében az 1998-as évben végzett felmérés adatait ismertette. Eszerint Erdélyben növekvőben van a kultúr-nemzeti identitástudat, és az elmélyült olvasók száma is itt nagyobb. Az erdélyiek író-toplistáját Jókai Mór vezeti, míg a magyarországiak Lőrincz L. Lászlót (Leslie Lawrance) tartják kedvencüknek. A magyar nyelvterületen továbbra is Erdély marad az olvasás fellegvára. /Van olvasó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./"

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 8-i ülésén a kolozsvári Faragó József neves néprajzkutatónak, az erdélyi népi hagyományőrzés egyik kimagasló személyiségének ítélte az alapítvány évi díját, a Kriterion-koszorút. Az 1922-ben Brassóban született és 1945-ben egyetemi tanulmányait Kolozsváron befejező Faragó József már ugyanebben az évben doktorált és a Bolyai Tudományegyetemen, valamint annak Erdélyi Tudományos Intézetében kezdte pályafutását. 1948-tól alapító tagja, később főmunkatársa és vezetője a Bukaresti Folklór Intézet Kolozsvári Osztályának, amely ma Kolozsvári Folklór Archívum megnevezéssel a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának önálló tudományos intézete, és itt, nyugdíjba vonulása ellenére ma is tanácsadó professzorként tevékenykedik. 1990-1991-ben Faragó József volt az első romániai vendégprofesszor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklór Tanszékén. Folklórgyűjtő útjai során Románia és főként Erdély több mint száz helységében gyűjtötte a magyar népköltészetet. A Kriza János Néprajzi Társaság bibliográfiája több mint 700 címet, köztük 70 kötetcímet tartalmaz Faragó Józseftől. Köteteinek egyik fő vonulata a népballada- gyűjtemények megjelentetése, a másik a kelet-európai, illetve a magyar-román folklórkapcsolatok kutatási eredményeinek a közzététele, a harmadik pedig az elődök népköltészeti gyűjteményeinek első vagy újrakiadása. /Kriterion-koszorú Faragó Józsefnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Okt. 16-án Székelykeresztúron, a plébánia udvarán, Tamás József segédpüspök felszentelte a két év alatt felépült Ifjúsági Házat, melyet a városban egyszerűen katolikus klubként emlegetnek. A külföldi segélyszervezetek támogatásával, Portik Hegyi Kelemen plébános közreműködésével rekord idő alatt készült el a korszerű ház - tájékoztatott Fülöp Lajos egyházgondnok. A kétszintes épületben előadóterem, könyvtár, számítógépekkel felszerelt terem (be is indult már egy kurzus), valamint vendégszobák kaptak helyet. Az épületben fiatalok szervezte körök (Biblia-kör, hagyományőrző csoportok) tevékenykednek. Nem csupán katolikus ifjak, de más felekezetűek is látogathatják az előadásokat, benevezhetnek a számítógépes kurzusokra, bekapcsolódhatnak bármilyen tevékenységbe. /Katolikus klubot avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

"A csíkszeredai Matematika-Informatika Főiskola megvalósításában vállalt szerepe miatt a csíkszeredai Területi RMDSZ megvonta Kolumbán Gábortól, Hargita Megyei Tanács elnökétől a támogatását. Erről fejtette ki véleményét Kolumbán Gábor. Figyelmeztetett: az egyetem, és a magyar nyelvű oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. A főiskolai kezdeményezést meg kell köszönni, szögezte le. Az oktatási törvény értelmében az egyetem alapításhoz szükséges a román parlament jóváhagyása. Az egyetem jóváhagyását az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a magyar egyetemalapítás felé, durva torzítás. A szenátus csak akkor hagyja jóvá a kollégiumot, ha van román tagozat is. Kolumbán szerint a felháborodás személye ellen szól. ./Gál Éva Emese: "A személyre szóló támadások helyettesítik az értékek versenyét". Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita Megyei Tanács elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Harmadik éve annak, hogy a Kanadában élő magyarok ösztöndíjjal támogatják többek között a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjait. A montreali Szent István Magyar Kultúregyesület tagjai, ígéretük szerint tíz éven át segítik az erdélyi magyar iskolákat, a diákoknak ítélt támogatás révén. Okt. 20-án adta át a gimnáziumban az igazgatóság a fejenként 246 kanadai dollárnak megfelelő 2 758 000 lejt annak a tizenegy diáknak, akiket a 23 jelentkező közül előbb az iskolai ösztöndíjbizottság, majd az adományozók választottak ki. A kis ünnepségen jelen volt az iskola egykori tanára, a jelenleg Svédországban élő Rusz Pál is, aki baráti kapcsolata révén sokban hozzájárult ahhoz, hogy az iskola diákjai a kanadaiak ösztöndíjában részesülhetnek. Az ő volt osztálytársa, gyerekkori barátja ugyanis Baka Károly, a Szent István Magyar Kultúregyesület elnöke, aki Háromszékről vándorolt ki Kanadába, és aki minden alkalmat megragad, hogy szülőföldjének, annak lakóinak segítséget nyújtson. /Ösztöndíj Kanadából a csíki diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Megjelent Kovács András Az erdélyi szombatosság nyomában /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999, Bibliotheca Transylvanica sorozat/ című könyve. A könyv történeti hűségű tényirodalom, amely a szerző életművének - a székely szombatosság történetének - másik nagy állomása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

"1997. okt. 23-án indult útjára Csíkszeredában a Székelyföld című kulturális folyóirat. "Az Úr csodásan működik". Ezzel a zsoltári idézettel kezdte a második évfolyam végét jelző találkozót Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője, aki szerint az eltelt két év küzdelmes, de gyönyörű volt, és ez elsősorban a kiváló szerkesztőségnek köszönhető. Az idei esztendőben a folyóirat nívódíjjal tüntette ki Bogdán Lászlót, Vincze Gábort és Gazda Józsefet. Vincze Gábor /Szeged/ "Illúziók és csalódások" című, a romániai magyar kisebbség huszadik századi történelmét taglaló könyvével érdemelte ki. /A két éves születésnapra: Nívódíjak a "Székelyföldnél". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

Tízéves a Washingtonban működő Kulturális Alapítvány Erdélyért. Ennek a szervezetnek számos érdekes kezdeményezése volt. Az alapítvány kuratóriuma Györffy Ilona elnökletével találkozókat szervezett az erdélyi magyar kultúra jeles képviselőivel, politikusokkal, irodalmi és vitaesteken, művészi műsorokon, kiállításokon népszerűsítette az erdélyi magyar szellemi értékeket, műalkotásokat, hiánypótló kiadványokat, hangfelvételeket jelentetett meg, ösztöndíjakkal támogatta a kiugró tehetségű marosvásárhelyi és csíkszeredai fiatalokat. Tavaly Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét hívták meg amerikai, kanadai körútra. Most pedig Nagy Miklós Kund publicistát, a Népújság főszerkesztő-helyettesét látja vendégül, aki Az erdélyi magyar irodalom és művészetek esélye az ezredfordulón címmel tartott előadást az alapítvány baráti körének. Nagy Miklós Kund november 5-én és 6-án a New Brunswick-i Széchényi Kör és a Magyar Amerikai Alapítvány meghívottja lesz. Előadásra várják november 7-én a New York-i magyarok is. /Washingtoni eszmecsere Erdély irodalmáról, művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle legutóbbi száma a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. Az 1999/1. számban Tamás Sándor vitaindítójára Benyhe István (Kettős állampolgárság a Kárpát-medencében?), Borbély Imre (Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra), Csapó I. József (Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettős állampolgárság), Harrach Gábor (Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep), Pataki Gábor Zsolt (Közép-európaiság és többes állampolgárság) és Varga Attila (Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához ) írt válaszokat közli a lap a Fórum rovatban, kiegészítve az európai integráció, a schengeni egyezmény és a határon túli magyarság kérdéskörét taglaló tanulmányokkal, dokumentumokkal. Az Archívum rovatban Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években című írása olvasható. /Magyar Kisebbség ? Nemzetpolitikai Szemle. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

A Csíki Székely Múzeum munkatársa, Benedek Éva könyvrestaurátora sikerrel pályázott az Illyés Közalapítványnál: közel félmillió forintot utaltak ki számára, így beszerezheti egy olyan papíröntő gép beszerzését, mely nem csupán megkönnyíti, de lényegesen felgyorsítja a restaurálási tevékenységet. A csíkszeredai laboratórium lassan olyan regionális műhellyé növi ki magát, amely nem csupán csíki, de akár a régió könyvritkaságainak restaurálását is felvállalhatja. /Pályázatot nyert a könyvrestaurátor. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Húsz évvel ezelőtt, 1979 karácsonyán magyar írók, tudósok és művészek kezdeményezésére hozták létre, de csak 1985-ben engedélyezték hivatalosan a Bethlen Gábor Alapítványt, amely évente azokat jutalmazza, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják az anyaországban és a határokon kívül, tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. Az idei díjazottak között van Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az iskolaalapító: az ő nevéhez fűződik a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozása, csakúgy, mint az intézménynek otthont adó modern iskolaépület megépítése. A felsőloki gimnáziumban nemcsak gyimesi gyerekek tanulnak, hanem nagyon sok moldvai csángó fiatalnak is továbbtanulási lehetőséget biztosít. /Márton Áron-emlékérem Berszán Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

Nov. 4-én Iosif Panduru ezredes, a rendőrség főfelügyelőjének helyettese a belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség a bűnözés megfékezésére külön szolgálatot létesített. A szolgálatnak öt alegysége alakult meg Brassóban, Konstancán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Egy alegység legkevesebb huszonhat személyt alkalmaz. Pandaru szerint a szolgálat a lakosság kérésére jött létre, nincs szándékosság a települések kiválasztásában. /E. Ferenc Judit: Megszületett a Belügyminisztérium döntése. Több rendőr Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5. - I. évf. 6. sz./ Székelyföldön tehát tovább növelik a román rendőrök létszámát.

Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője kifejtette, hogy a tanár ma már írhat, szerkeszthet tankönyvet, tervezhet megfelelő tanmenetet. Ez azonban sok-sok munkát igényel. - Kevés szülőnek jut eszébe, hogy beperelje a Tanügyminisztériumot, a minisztert, mert gyermekét számos tankönyvben alázzák meg. A mai nacionalista megnyilvánulások egyik (fő) oka az utóbbi évtizedek hamis tartalmú oktatása. Azért kellene küzdeni, hogy ne taníthassanak valamely nemzetiségre, kisebbségre nézve sértő, megalázó tartalmú könyvekből. Székely Győző úgy látja, hogy a mostani tankönyvek között sok a rossz, elfogadhatatlan tankönyv. Szabadság van, mindenki azt ír, amit akar. A negyedikes például arról tanulhat, hogyan szabadították fel a román csapatok 1916-ban Csíkszerdát az elnyomás alól. - Néhány korosztálynak fél évet kell várnia a magyarra fordított változatra. Kevesebb a példányszám, mint ahány tanuló magyarul tanul, mert nem rendeltek eleget. Vannak fertőző, rossz tankönyvek: néhány történelem, erkölcsi nevelés, illetve matematika-tankönyv. A középiskolákban a rendelet a tanévkezdés utánra helyezte a teljesen átdolgozott tanterveknek megfelelő tankönyvek nyomtatását és bemutatását. Ezekből kell majd kiválasztani /a bemutatásra kerülő 70 változatból!/ és magyarra fordítani a tankönyvet. A tanárok nem láthatják az összes változatot. Hogyan történik majd választás? Erre nincs válasz. Így néz ki a tanügyi reform. - Vannak olyan tanárok, akik maguk írják meg a tankönyvet. Ma többezer diák tanul ilyen szamizdat tankönyvből. Mások magyarországi tankönyvet rendelnek, és abból tanítanak, ha a tantárgy tanterve ezt lehetővé teszi. /Szabó Csaba: A tankönyverdő ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Nov. 5-6-án Székelyudvarhelyen nyolc székelyföldi ifjúsági információs iroda részvételével tartották meg az IFINET, az információs irodák tömörítő szervezetének tanácskozását, ahol elfogadták a szakmai etikai kódexet. Az IFINET terve az, hogy a régiót átfogó információs hálózattá alakuljon. Jelenleg az irodák minimális szolgáltatási kötelezettsége a pályaválasztási, felvételi, turisztikai, szórakozási lehetőségekről szóló adatok birtoklása és hozzáférhetőségének biztosítása a fiatalok számára. Az ehhez kapcsolódó irodai munka megkönnyítésére az IFINET keretén belül számítógépes adatbáziskezelő programot adtak át minden irodának. /Ifjúsági irodák tanácskozása Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Nov. 6-án Gyergyóremetére zarándokoltak a gyergyói keresztalják, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjét, Szent Lénárdot. Az ünnepi szentmisét P. Balázs Aba esztelneki ferences celebrálta, az oltárnál ott volt Bálint Lajos ny. érsek is. A búcsún megjelentek között ott volt dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselő is. Nagy István a szociális kérdések terén tudott tájékoztatni, dr. Garda Dezső pedig az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, az egyházi vagyon helyzetéről és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekről. /Aranymisés áldás Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

"Megjelent a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat októberi száma. Ebben Kovách Géza udvarhelyi születésű történész Haynau első aradi áldozatai címmel közölt tanulmányt. Dr. Németh Kálmán, a bukovinai Józseffalva plébánosa budapesti útjára (1937-ben) készített "emlékiratában" a moldvai csángóknál folytatott missziós tevékenységéről és a bukovinai magyarok helyzetéről számolt be. A plébános Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva lakóinak Bácskába történt áttelepítését irányította. /Megjelent a Székelyföld. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./"

"Az erdélyi magyar civil szféra három jelentős szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) októberben közösen alapította meg az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt, melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. A kuratórium tagjai: EMT - Bíró Károly, Égly János; KMDSZ - Tókos Pál, Lixandru Claudia; RMKT - Somai József, Fritsch László. A kuratórium Somai Józsefet választotta az alapítvány elnökének. Az erdélyi magyar civil szervezetek II. fórumát 2000. május 5-6-án tartják. Témája: A civil szféra szerepe közösségünk gazdasági, szociális és művelődési felemelkedésében. /Alapítvány az erdélyi civil szervezetekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./"

Az erdélyi unitáriusok Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylete november 5-én, illetve 6-án második alkalommal szervezte meg Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőjének országos döntőjét Kolozsváron, valamint a Dávid Ferenc-emlékzarándoklatot Déván. A történelmi vetélkedőn tizenkilenc versenyző mérte össze egyház- és nemzettörténelmi jártasságát. Az emlékzarándoklat mintegy kétszázötven résztvevője Déván megkoszorúzta az emléktáblát. /Dávid Ferenc-emlékzarándoklat. Egyház- és nemzettörténeti vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

Tímár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész /akinek világhírű táncpedagógiai módszertanát a közeljövőben jelentetik meg magyar, angol és japán nyelven/ nyáron Erdélyben járt, akkor ajánlotta fel, hogy műsort készít a csíkszeredai székhelyű Hargita Állami Székely Népi Együttesnek. Most eljött és egy hétig foglalkozott az együttessel. Koreográfiai nyomán egy új produkció körvonalazódik. A Tímár-módszer András Mihály, az együttes vezetője szerint olyasmit jelent, mintha Kodály a saját igényei és elképzelései szerint tanítana, igazítana el egy kórust, zenekart. Múltunk?jelenünk?jövőnk tervezett címet kapta a produkció, amely a Kárpát-medence magyar táncaiból kíván ízelítőt adni, a műsorban a székelység táncai, természetesen, kiemelt helyet kapnak. /Készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes új produkciója. Iskolateremtő együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

Nov. 8-án tartotta nyári szünet utáni első ülését Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, melyen Ferenczi Attila A látszat határán, avagy a megközelítésen túl /Pallas- Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című verseskötetét vitatták meg. Az irodalmi kör következő vendége a gyergyószentmiklósi dr. Panigay Róbert író lesz. /Irodalmi kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./