Tegyük együtt szebbé a csángóföldi magyar gyerekek Mikulását címmel szervezett mesekönyvgyűjtést – Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – a Csíki Területi RMDSZ, közösen Csík Terület Ifjúsági Tanácsával, illetve a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatósággal. A gyűjtésbe 22 csíkvidéki település, illetve Csíkszereda kapcsolódott be. Az adományozók a könyv első lapjára pársoros üzenetet, illetve a postacímet írtak, hogy az ajándékozott könyvek nyomán barátságok szülessenek. A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság nyáron már szeretne tábort szervezni azoknak a gyerekeknek, akik levelezni kezdenek. 1330 könyvet sikerült összegyűjteni, Korodi személyesen vitte el a mesekönyveket Bákóba, Somoskára és Lészpedre. /Csíki mesekönyvadomány Moldvába. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Sírköveket, az Árpád-kori templom szentélyét, freskókat, valamint egy családi sírt tártak fel a Hargita megyei Csíkszentkirály római katolikus templomában végzett ásatások során. Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált. A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor a 14. század végére, 15. század elejére datálta. /Székely Zita: Emlékek az Árpád-korból. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A székelyföldi önkormányzatok szövetsége jogi bejegyzésének elhúzódása miatt neheztel az RMDSZ háromszéki vezetőire a szövetség csíki szervezete. Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki elnöke kijelentette: mivel több mint egy évvel az egyesület alakuló ülése után sem sikerült Kovászna megyében bejegyeztetni a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, javasolják, hogy a bejegyeztetéssel kapcsolatos teendőket tegyék át Hargita megyébe. Borboly felrótta az önkormányzati egyesület vezetésével megbízott Albert Álmosnak, hogy a fejlesztési stratégiákon a jogi bejegyzés nélkül is lehetett volna dolgozni. Albert Álmos nem tartja jó ötletnek, hogy átadják a Hargita megyeieknek az egyesület bejegyzésének intézését. /Kovács Zsolt: Bejegyzési vita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár a széki-székelyföldi törzsi fogantatású torzsalkodások megfékezésére a Székek földje – Székelyföld? című politikai esszéjében lasszóval próbálja befogni az egymással szemben rúgkapálózó politikusokat. Példatárához hozzá lehet tenni, hogy a székely székek torzsalkodása nem új keletű. 1968-ban, amikor elvileg lehetségesnek ígérkezett egy székelyföldi régió megteremtése, kezdetben Sepsiszék akkori vezérkara Brassóval is kokettált, s csak Felső-Háromszék erős nyomására érvényesült a lakossági akarat, Csík- és Udvarhelyszék egymással viaskodott. Csutak István – igen helyesen – a székelyföldi elit felelősségét emeli ki a térség modernizációja vonatkozásában. /Sylvester Lajos: A lakossági akarat súlya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek, tagjainak, szimpatizánsainak is javasolja az RMDSZ Csík Területi Szervezetének vezetősége, hogy saját szervezetük jelöltjeként vegyenek részt az RMDSZ-előválasztásokon a szövetség listáján. „Az előválasztásokon jelöltetheti magát bárki, aki eredményeket ért el a csíki térségben, nem szükséges egyetlen személy kegyeiért harcolva, bizonytalan MPP-listára várni” – jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke. „A területi elnöknek jogában áll eldönteni, hogy kik a jelöltek?” – reagált kérdéssel a Krónika megkeresésére Papp Előd, az MPP csíki elnöke, aki elmondta, egyelőre a párt bejegyzésére vonatkozó fellebbezés eredményére várnak, addig szerinte felelőtlenség jelöltállítási rendszerről beszélni. /Székely Zita: Várják az ellenzék jelöltjeit is. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./ Az idei helyhatósági előválasztások lebonyolításának forgatókönyvéről döntött az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT). Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi Szervezetének elnöke elmondta, változást jelent, hogy a különböző települések helyi küldötteinek tanácsa köteles kiértékelni az RMDSZ színeit képviselő helyi tanácsosok tevékenységét. Abban az esetben, ha a küldöttek tanácsa nem fogadja el a tisztségben lévő tanácsos, illetve polgármester tevékenységi beszámolóját, a jelölt nem indulhat újra a választáson. /Kozán István: Forgatókönyv előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A Csíki Területi RMDSZ Területi Küldöttek Tanácsa (TKT) február 28-i ülésén meghallgatta Borboly Csaba területi elnök politikai tájékoztatóját és Kelemen Hunor parlamenti képviselő beszámolóját az országos politikai helyzetről. A titkos szavazás eredményeként a csíki területi szervezet részéről Borboly Csaba a megyei tanács elnökjelöltje. /Megyei tanácselnöki tisztség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Várhatóan Szász Jenővel kell megmérkőznie annak a politikusnak, akit az RMDSZ megyei tanácselnöknek jelöl Hargita megyében. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke szerint a Magyar Polgári Párt vezetője nem száll többé harcba Székelyudvarhely polgármesteri székéért, inkább a megyei tisztséget választaná. Hargita megyében mindhárom RMDSZ-szervezet megnevezett már egy jelöltet, közülük választja ki április 6-án a területi szervezetek között egyeztető tanács a legmegfelelőbbet. Csíkszék Borboly Csabát jelölné, Gyergyószék Petres Sándort (a Hargita megyei tanács alelnökét), Udvarhelyszék pedig Benedek Árpád Csaba megyei tanácsost. Szász Jenő megerősítette: nem zárja ki, hogy megpályázza a megyei tanács-elnöki tisztséget, de egyelőre még a polgármesteri székben gondolkodik. /Pályát változtat Szász Jenő polgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Háromszéken és Csíkszéken tart még a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kiválasztása. Nem indít jelöltet az MPP csíkszeredai szervezete az RMDSZ által szervezett előválasztáson – jelentette be Bíró Dénes, a nemrégiben megalakult helyi szervezet elnöke. „Az MPP jelöltjei részt fognak venni az önkormányzati választáson, de nem az RMDSZ által szervezett komédián” – hangoztatta Bíró, aki az előválasztások formáját bírálta, mivel az nem adja meg a lehetőséget a lakosságnak, hogy megyei tanácselnököt, alelnököt, polgármestert és alpolgármestert válasszon, csupán a tanácsosi listán szereplők helyezéseiről dönthetnek. Hasonlóképpen nyilatkozott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, az MSZP sepsiszéki elnöke is. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi szervezetének elnöke közleményben cáfolta az elhangzottakat. Hangsúlyozta, valamennyi polgár számára megadatott a lehetőség, hogy jelöltesse magát települése polgármesteri tisztségére, illetve megyei tanácselnök- vagy alelnökjelöltnek is. /Támadásba lendült az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Színes falikárpitok, szőnyegek, függönyök, zászlók, hagyományos és különleges terekben kibontakozó kompozíciók alkotják a tizenkettedik alkalommal Marosvásárhelyen megrendezett Ariadné textilművészeti kiállítás anyagát. Az alkotói fantáziának semmi nem szab határt. Nagy Dalma marosvásárhelyi képzőművész, az Ariadné kiállítás ötletgazdája elmondta, meghívására ötven alkotó jelentkezett. Életre kelt hagyomány címmel április 6-án nyílik az erdélyi népi iparművészet lakástextiljeit bemutató kiállítás Marosvásárhelyen. A Kali Margit gyűjteményéből létrejött tárlaton Csíkszéktől a Mezőségig és Kalotaszegig számos régió népi textilmunkái – falvédők, párnahajak, varrottasok – tekinthetők meg. /Antal Erika: Gyapjúból szőtt képversek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Kivételes volt Bárth János Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek működése a XVII–XX. században című könyvének bemutatója Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, mert két órán át lekötötte a hallgatóság figyelmét, olyan lelkesedéssel beszélt a szerző kutatási témáiról. Pozsony Ferenc, a rendezvény házigazdája elmondta: Bárth János a Kriza János Néprajzi Társaság egyik állandó vendége, gyakran ismertették megjelenő köteteit. A tízesek a faluközösségeken belüli jellegzetes közigazgatási alegységek, amelyek Csíkszéken egészen a XX. századig fennmaradtak. Nem csak a székely falvak jellemzője, hiszen a XVI. században még Kolozsvár és Dés is tízesekbe tagolódott, sokat kutatták Debrecen „tizedeit” is, valamint szász és román vidéken is előfordult ez a szervezési forma. /Farkas Imola: Feltárták titkaikat a székely tízesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Írásbeli megrovásban részesült Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskola igazgatója, nem vehet részt a vezető tisztség betöltéséért a közeljövőben rendezendő versenyvizsgán – jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. Előzőleg ugyanis a csíkszéki RMDSZ jelezte: az igazgató az iskola tanulóit politikai propaganda céljaira használta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) javára. Korábban MPP kérdőívét kapták kézhez a tanulók az iskolában, hogy szüleikkel töltessék ki, és hozzák vissza. Kajtár Csaba elmondta, nem ő osztott kérdőíveket, hanem a felesége, az ő tudta nélkül. Felesége, Kajtár Edit – aki az iskola matematika-tanárnője – úgy nyilatkozott, szociológiai felmérésnek tekintette a kérdőívezést, nem tudta, hogy politizálásnak minősül. Hasonlóképpen nem tartja politizálásnak a kérdőívezést Szász János sem, az azóta megalakult dánfalvi MPP-szervezet alelnöke. Szász az iskolaigazgató megrovásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, véleménye szerint Kajtár Csaba lejáratása a helyi RMDSZ-szervezet vezetőségének köszönhető. /Székely Zita: Megrótt igazgató. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Az RMDSZ számos jelenlegi polgármestere, önkormányzati képviselője függetlenként vagy a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben száll versenybe a helyhatósági választásokon. Legtöbben az előválasztásokon elszenvedett vereség miatt döntöttek így, annak ellenére, hogy előzőleg írásbeli ígéretet tettek, miszerint nem indulnak a szövetség ellen. A legismertebb Vajda Lajosnak, a Kovászna megyei tanács alelnökének az esete, aki azzal indokolta döntését – függetlenként pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget –, hogy folytatni szeretné az elkezdett projekteket. Döntése miatt az RMDSZ megvonta tőle a politikai támogatást, és az alsó-háromszéki szervezet ügyvezető alelnöki tisztségéről is le kellett mondania. Az MPP-s elöljárók nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy valaki RMDSZ-es politikus volt, mielőtt a polgári alakulatba beállt volna. Maros megyében csak a vidéki településeken fordul elő, hogy leköszönő RMDSZ-es önkormányzati képviselők függetlenként, vagy az MPP színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. A polgári párt megyei elnöke, Ráduly Levente szerint ebben nincs semmi kivetnivaló. Ráduly 2000 és 2004 között maga is a szövetség színeiben nyert marosvásárhelyi tanácsosi mandátumot. Csíkszéken két leköszönő RMDSZ-es elöljáró is függetlenként indul a polgármesteri tisztségért, a csíkszentmihályi André Mihály és a csíkpálfalvi Szőcs Béla. Gyergyószentmiklóson Kontesveller József leköszönő alpolgármester és Blénessy Géza tanácsos indul függetlenként. Az előbbi Weil Gyulával szemben maradt alul az előválasztásokon. Blénessy Géza az előválasztások során nem került befutóhelyre. Háromszéken is előfordult, de nem jellemző, hogy az RMDSZ-től nagyszámban igazoltak volna át jelöltek az MPP listáira. Bihar megyében két leköszönő RMDSZ-es polgármester, a székelyhídi Gyurcsik Zoltán és a hegyközpályi Papp György indul függetlenként a választásokon. Mindketten alulmaradtak az előválasztáson. Szatmár megyében két községben indul a polgármester-választáson olyan személy, aki alulmaradt az előválasztáson. Szabó Elek, Egri leköszönő polgármestere függetlenként száll harcba a tisztségért, Hadad községben a másodikként végzett Kulcsár Csaba kifogásolta az előválasztások menetét, és úgy döntött, az MPP színeiben indul. /”Dezertőrök” kihívása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Szász Jenő nemrégiben rágalomnak nevezte azokat az RMDSZ-vádakat, melyek szerint az MPP megpróbálja átcsábítani az RMDSZ jelöltjeit. „Jönnek azok maguktól is. Csíkszéken olyan községről is tudok, ahol az RMDSZ tisztségviselői és jelöltjei testületileg átiratkoztak hozzánk. Nem mi kerestük meg őket, hanem ők minket” – mondta Szász Jenő MPP-elnök. A Krónika napilap április 24-i száma szerint „Erdély-szerte számos RMDSZ-es elöljáró függetlenként vagy MPP-színekben indul a választásokon”. A cikk szerint azonban az RMDSZ-es „dezertőrök” szinte kizárólag függetlenként szállnak versenybe a júniusi helyhatósági választásokon. /S. M. L. : MPP: a blöff mint politikai eszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Az 1848-as szabadságharc idején a délvidéki válság kezelésére Magyarországra vezényelt székely határőröknek ,,rossz volt a sajtója”, azaz rossz hírüket keltette elsősorban Mészáros Lázár honvédelmi miniszter, s ezt a csorbát igyekezett kiköszörülni néhány történész. A székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban című tanulmánykötet bemutatóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Csikány Tamás és Kedves Gyula magyarországi hadtörténészek a háromszéki és a csíki zászlóaljak magyarországi szereplését ecsetelték, kiemelve: a hiteles kép az, hogy a székelyek az adott körülmények között teljesítették a rájuk bízott feladatot. Az est házigazdája Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész a kötet társszerzője. /Albert Levente: A székelyek helytálltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Május 5-én Székelyudvarhelyen a választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatót tartott dr. Vajna Imre, az MPP széki elnöke, illetve Thamó Csaba városi elnök. Az MPP öt községben nyert polgármesteri tisztséget, illetve versenyben van Gyergyószentmiklóson és további négy kisebb településen. Oroszhegyen és Varságon nem állítottak jelölteket. A Hargita megyei listára leadott szavazatok alapján Udvarhelyszéken az RMDSZ–MPP arány 64–36, Csíkszéken 70–30, Gyergyószéken pedig 65–35 % – tájékoztatott Thamó, aki hamisnak tartja a megosztásról szóló retorikát, mindössze hatalommegosztásról van szó. /(M. L. F.): Élet a 80 nap előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Erdély, sőt Románia egyik legsikeresebb kulturális intézményévé nőtte ki magát az elmúlt években Gyarmati Zsolt igazgatása alatt a Csíki Székely Múzeum, amelynek eddigi két megaprojektjét, a tavalyi Munkácsy-, valamint a nagybányai festészet 55 remekét bemutató idei kiállítást több mint 75 ezer látogató tekintette meg. Céljuk élménnyé tenni a múzeumba járás szokását az erdélyi magyar közösség körében – foglalja össze múzeumigazgatói tevékenységének lényegét Gyarmati Zsolt. Csíkszeredában önállóan 1950 óta működik a múzeum, 1970 óta fogadja a vendégeket a Mikó-várban. A Székelyudvarhelyen született Gyarmati Zsolt történész 2003-ban azért pályázta meg a múzeumigazgatói tisztséget, mert minőséget kívánt „csempészni” a kultúrába. A 38 éves, Kolozsváron és Budapesten jogot is hallgatott Gyarmati nem véletlenül másoddiplomázik kulturális menedzsment szakon az ELTE-n. Véleménye szerint a múzeumigazgatás titka a kapcsolatteremtő képesség és a kulturális menedzsment ötvözésében merül ki. A Csíki Székely Múzeum következő nagy projektje a Tatárjárás: Gyermekemet az országért című vándorkiállítás bemutatása lesz 2009 februárjában. A jelenleg Magyarországon megtekinthető, látványelemekkel gazdagított régészeti, történelmi interaktív kiállítás Csíkszeredán kívül a felvidéki Komáromba is eljut majd. A csíkszeredai Mikó-várat, a város legrégebbi épületét Hídvégi Mikó Ferenc, Csíkszék főkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmi embere építtette 1623-ban. A kastélyt 1661-ben a törökök felgyújtották. 1735-ben az osztrákok az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet építettek. Az 1848-as forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. /Rostás Szabolcs: Kultúrmenedzser Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Az elmúlt napokban, hetekben két nyári ifjúsági tábort is tartottak Tusnádfürdőn. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem megint csak a nép és nemzet körül forgott, írta Székedi Ferenc, a másik, az EU-tábor az európai uniós eszmék jegyében zajlott. Közben Tusnádfürdőtől néhány kilométerre csíki és háromszéki kis burgonyatermelők hordták ki szekerestől-lovastól-autóstól eladhatatlan krumplijukat a szemétbe. /Székedi Ferenc: Hívjuk meg Pamela Andersont! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Gyergyó vidékét a képviselői körzetek kialakításakor a szó szoros értelemben megcsonkították. Borszéket és Gyergyóditrót Maroshévíz körzetéhez csatolták. Garda Dezső képviselő többször próbálta meggyőzni az RMDSZ felső vezetését Gyergyó körzetének a visszaállításáról, de erőfeszítései sikertelenek maradtak. Az előválasztásoknak küldöttgyűlésekkel való helyettesítése az RMDSZ részéről a köznéppel történő konzultációról való lemondást jelképezi. Garda Dezső kampányolt a küldötteknél, képviselői tevékenysége bemutatásával. Udvarhely vidékén támogatták, Csíkban viszont nagy ellenállást tapasztalt. Egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselő nyomására a gyergyóiak többségükben Páll Árpádra szavaztak. A csíkszeredai küldöttgyűlés bebizonyította, hogy egyes helyi tisztségviselők döntéseit napjainkban is lehet felülről befolyásolni. /Dr. B. Garda Dezső,országgyűlési képviselő: Előválasztások helyett küldöttgyűlés. Egy szavazás tanúságai az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

Október 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszín nagytermében háromhetes nyugati turnéjának anyagát mutatja be a Borsika Néptáncegyüttes. A csíkszeredai Gyermekek Háza együttesének előadása átfogó képet ad az erdélyi és moldvai néptánckultúráról, tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, az együttes egyik oktatója. Az augusztus 18. –szeptember 4. között zajlott európai turné állomásain mutatták be a műsort, avagy annak egy részét. Öt országban léptek fel húsz 9 és 19 év közötti táncos gyermekkel. Az együttes 2001 óta évi egy-két külföldi turnén vesz részt. A kezdőkkel Ádám Katalin, a középhaladókkal Antal Rozália, a haladókkal Szalay Zoltán foglalkozik, a zenei kíséretet Nagy István prímás biztosítja. /Egész estét betöltő műsorral. Színpadra lép a Borsika. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

Hetedik alkalommal szervezte meg a Csíki fiatal pedagógusok fórumát november 21–22 között a három éve együttműködő szervezőcsapat (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság). A tusnádfürdői rendezvény témája a szülő–gyerek–pedagógus közti hármas kapcsolat volt. Szabó Kázmér, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. /Szülő, gyerek és a fiatal pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Stratégiai megbeszélés-sorozaton fogadta a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki polgármestereket Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. A konzultációkon a megyei infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, a költségvetési megszorítások következményeiről és a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról egyeztettek. Borboly arra figyelmeztette a településvezetőket, hogy 2008-hoz képest idén dologi kiadásokra 15 százalékkal költhetnek kevesebbet az önkormányzatok, és 50 százalékkal kevesebb pénz jut majd a különböző szolgáltatások, javak vásárlására. A konzultációkon elhangzott, a megyei önkormányzat évi 20 km útszakasz építésére rendelkezik anyagi forrásokkal. Az ülésen kitértek arra is, hogy a rendőrőrsök épületeire magyar nyelvű felirat is kerüljön. /Egyeztettek a településvezetők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./