Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. június 30.
"A Gábor Dénes Főiskola és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési lehetőségeket vizsgálja a magyar oktatási szaktárca delegátusa a főiskola csíksomlyói értekezletén. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője, Székely István elmondta, az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány olyan működési keretet alakított ki, amelyben a felsőoktatási intézmény saját maga indítja el a különböző szakokat. Nem akarnak más tanintézmények számára feladatokat és pénzösszegeket kihelyezni. /Együttműködési lehetőség? A Sapientia szerint a GDF-fel csak tapasztalatcseréről lehet szó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./"
2001. július 2.
"Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"
2001. július 2.
"Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"
2001. július 3.
"A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület /Gyergyószentmiklós/ égisze alatt tevékenykedő 14-es Székely Határőr Gyalogezred "kincstára" nemrégiben egy korhű zászlóval gazdagodott. A Magyar Hadtörténeti Múzeumban őrzött eredeti zászló hiteles másolatát a budapesti 32-es Gyalogezred Katonai Hagyományőrző Csoportja május 30-án ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gyergyószentmiklósi bajtársaknak. A római katolikus templomban Hajdó István esperes megszentelte és megáldotta a zászlót. Gyergyószentmiklóson Parászka Géza volt a helyi a hagyományőrző egyesület megálmodója, létrehozója, ezelőtt két évvel. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület a magyarországi bajtársakkal együtt részt vett a csíksomlyói búcsún is. A gyergyói 14-es Székely Határőr Gyalogezred különféle rendezvényeken vesz részt, ahol egyenruhában megjelenve egy kis ízelítőt nyújthat a magyarság fénykorának tekinthető időkből. Idén négy magyarországi eseményen vettek részt. Ezek közül a legrangosabb a magyar honvédelem napja volt. /Jánossy Alíz: Hagyományőrzés Gyergyószentmiklóson. Hazakerült egy ereklye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"
2001. július 4.
"Júl. 4-én Csíkszeredán, a Csíki Játékszínben a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar hangversenyével kezdődik a Régizene Fesztivál. A fesztivál zárónapján, júl. 8-án a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor orgonakoncertre, majd a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartják az utolsó előadásokat. /Ma kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"
2001. július 7.
"A Soros Oktatási Központ szervezésében júl. 9-12-e között továbbképzést tartanak A román nyelv és irodalom tanítása Hargita és Kovászna megyei magyar tannyelvű iskolákban címmel. A Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyó/ sorra kerülő, négynapos tanfolyamon a két megye romántanárai mellett az Oktatásügyi Minisztérium és a Centrul Educatia 2000 is jelen lesznek. A szemináriumot a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatja. /Módszertani szeminárium romántanároknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"
2001. július 9.
"A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"
2001. július 15.
"Futásfalva több mint háromszáz katolikust számláló önálló egyházközség Kovászna megyében. Az 1993 óta megszervezett Sarlós Boldogasszony-napi (júl. 2.) búcsúja révén évente immár ezrek fordulnak meg ott. A templom nagyméretű Mária-szobra látványa rendkívüli hatást gyakorolt. A csíksomlyói Istenanya mintájára készült "három könyök eredetileg az esztelneki ferencesek kolostorában volt. A háborús idők viszontagságai között a szobor eltűnt a nyilvánosság szeme elől. Bálint Lajos nyugalmazott érsek futásfalvi plébános korában (1962-1968) bukkant rá újra a parókia-épület padlásán, amelyet azon nyomban restauráltatott. /Jakab Gábor: Mária-búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"
2001. július 15.
"Jún. 13-án a kaplonyi egyházközség búcsúnapját ülte a templom melletti szabad téren. A búcsús szentmisén megjelent tíz ferences, élükön fr. Páll Leó provinciálissal, aki köszönetet mondott Kaplony népének a ferenceseknek 1951-től 15 éven át nyújtott támogatásért. 1951. aug. 20-án, az erdélyi Szent István Rendtartomány védőszentjének napján az összes erdélyi ferencest Máriaradnára deportálták. A radnai tábor kilenc hónapig tartott, utána folytatódott a deportálás. A hatóságok három helységet: Dést, Esztelneket és Kőrösbányát jelölték meg a ferencesek kényszerlakhelyéül. Az 1951-es deportálásra a ferencesek három helyen emlékeztek: a Nagykároly melletti Kaplony községben, Máriaradnán és Csíksomlyón, azoknak az egyházmegyéknek a területén, ahol a ferencesek működnek. A ferencesek összeszedése rövid idő alatt ment végbe. Éppen a legszükségesebb ruhaneműt, ágyneműt csomagolhatták össze. Élelemről alig gondoskodhattak. 122 ember zsúfolódott össze Máriaradnán. Ekkor mozdultak meg a ferencesek ügyében az emberek. Gyűjtési akciókat szerveztek, a begyűlt élelmet elszállították Máriaradnára, majd később a másik három kényszerlakhelyül kijelölt helyre. A kaplonyi és szatmári hívek ebben a gyűjtési és szállítási akcióban külön is kitűntek. Csíksomlyón augusztus 11-én emlékeznek meg másodszor a ferencesek az elhurcoltatásról. Ide várják a rendtartomány minden tagját, hogy közösen köszönjék meg azt a nagy kegyelmet, hogy a provincia átvészelte a megpróbáltatások nehéz esztendeit. A harmadik megemlékezés Máriaradnán lesz, augusztus 20-án. Ötven év alatt megritkultak a sorok, a 122 ferencesből kevesen érték meg az 50. évi megemlékezést. /Fr. Pap Leonárd: A ferencesek deportálása 1951-ben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"
2001. július 22.
"Derzsy András caritasos munkatársaival megszervezte a zarándoklatot: magányos öregeket és betegeket autóbusszal elvitték Csíksomlyóra. A csoportból nem hiányozhatott a beteggondozó asszisztensnő sem. Derzsy javasolta, hogy jót tenni akaró fiatalok hasonló zarándoklatot szervezzenek a környezetükben élő beteg, idős testvéreiknek. /Derzsy András: Tegyünk jót a beteges, magukra maradt idős testvéreinkkel. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 24.
"Eluralkodott az embereken a közömbösség. Behúzódnak a szobába, a tévé elé, semmi sem érdekli őket, ami körülöttük történik. Lehet, túlzó és bántóan általánosító ez a megállapítás, de számos példával támasztható alá. A színházi előadásokat többször el kellett halasztani az érdektelenség miatt, többnyire üresek a mozitermek, a képzőművészeti tárlatnyitók, könyvbemutatók közönsége kezd meggyérülni, a közérdekű kérdésekről vitázó lakossági fórumokon is marad üres szék bőven. A távolmaradás legfőbb oka a fásultság, a beletörődés. - A 89-es változások után nem kellett senkit nógatni, hogy elmenjen népgyűlésekre, tüntetésekre; a magyar egyetemért kezdeményezett aláírásgyűjtést is ezrek karolták fel; amikor Temesvár hőse jött el Csíkszeredába, tűt sem lehetett leejteni a tapstéren, annyian gyűltek össze az első hívó szóra. Ma már nincsenek ilyen nagyszabású összesereglések - a csíksomlyói búcsú vallási és nemzeti jellege miatt az örök kivétel ez alól. A magyarázat: csalatkoztak az emberek, nem váltak valóra számításaik, sok, nagyon sok maradt a beváltatlan ígéret. Valami módon fel kell rázni közömbösségükből az embereket? A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítványnak volt néhány kezdeményezése, hasonlóra lenne szükség az élet más területein is. /Borbély László: Közömbösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. augusztus 8.
"A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány első nagyobb megpróbáltatása, az állandó zaklatások mellett, a vajdahunyadi Ferences Teológia felszámolása volt, mely 1949. nov. 30-án éjszaka történt. A teológia felszámolásával elvágtak, megszüntettek minden szerzetesi utánpótlás-lehetőséget. A szerzetesi életre készülő fiatalokat hazaküldték, újakat nem lehetett felvenni. Ez tartott 40 éven keresztül. A második és legsúlyosabb megpróbáltatás 1951. aug. 20-án történt: egyszerre minden rendházban megjelentek a karhatalom fegyveres emberei és a barátokat fedett autókba ültetve elhurcolták. Az elhurcoltatásuk célpontja a Máriaradna volt, ezt jelölték ki kényszertábornak. Ide zsúfoltak össze 122 testvért. A nagyszámban összezárt testvérek élelmezéséről nem gondoskodtak az állam emberei, abban a reményben, hogy a testvérek nem bírva az éhséget, a zsúfoltságot, önként elmennek, feloszlatják majd a rendtartományt. De a gondviselő Isten nem hagyta magukra a barátokat. A hívek Erdély minden megindultak, élelmet vittek a batároknak. A ferencesek aug. 11-én a Csíksomlyói hálaadó szentmise keretében ünneplik meg az erdélyi ferences család történelmi eseményét. /Damján testvér: Emlékezve és hálát adva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"
2001. augusztus 10.
"Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"
2001. augusztus 14.
"Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"
2001. augusztus 14.
"Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"
2001. augusztus 15.
"Felszámolják a csíksomlyói Domokos Pál Péter, valamint a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekotthont - jelentette be Ion Proca, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. A Mindenek előtt a gyerekek elnevezésű program keretében elnyert pénzösszegekkel felgyorsulhat a reform. Aug. 13-án Bukarestben ismertették az ebből célból Romániának jóváhagyott 19 millió eurós Phare-programot, amelyből 830 000 eurót kapnak a Hargita megyei projektek - közölte Ion Proca. A vezérigazgató elmondta, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság mind a négy pályázata támogatást nyert. Három projekt az alternatív elhagyott, illetve árvagyermek-gondozást célozza, ezek keretén belül számolnák fel a csíksomlyói, illetve a székelykeresztúri gyermekotthont, helyettük családi típusú központokat hoznak létre. A két otthonban élő mintegy 400 gyermek közül a 10-11 évesek az úgynevezett kismamaszállásokra kerülnének, míg a nagyobbakat helyeznék el a családi központokban. 32 magánházat vásárolnak, majd ezeket átalakítják. A központokat olyan térségekben kívánják létrehozni, ahonnan a gyerekek származnak. A megyében már nyolc ilyen családi központ működik, az eddigi tapasztalatok alapján sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a jelenlegi gyermekotthonok. A harmadik projektre 112 000 eurót hagytak jóvá. Az összeget gondozók alkalmazására és szakképzésére fordítják. A negyedik tervezet a Pro Autist Alapítvánnyal közösen a gyermekvédelmi igazgatóság autista gyermekek számára hoz létre központot Székelyudvarhelyen. /Szüszer-Nagy Róbert: Megszűnik két gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"
2001. augusztus 19.
"A erdélyi ferencesek három alkalommal emlékeztek arra, hogy 50 éve elhurcolták őket, megköszönve Istennek a megpróbáltatás, a hűség és a túlélés kegyelmét: Kaplonyban jún. 13-án, Csíksomlyón aug. 11-én és Máriaradnán aug. 20-án. A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány szerzeteseit 1951. aug. 20-án éjjel az állambiztonsági rendőrség teherautón a máriaradnai zárdába, kényszerlakhelyre hurcolta. Az állam 1948-ben rendeletileg feloszlatta a tanító és betegápoló rendeket, a többitől önmaga feloszlását követelte. Mivel az erdélyi ferencrend nem volt hajlandó önmagát feloszlatni, az állam erőszakhoz folyamodott, és azt remélte, hogy a testvérek az éhség, a zsúfoltság, neuraszténia miatt önként elhagyják a kényszerlakhelyet, s így a rendet is. De nem így történt! A rend feloszlatásának kísérletét súlyos próbák előzték meg. 1948-ban csak titokban tarthatták meg a káptalant, amely P. Benedek Fidélt választotta meg tartományfőnöknek. Az állam megszüntette a Szerafikumot (fiú nevelőintézet), a novíciátust, a rendtartományfőnökséget és a kolozsvári nyomdát, 1949-ben pedig a rendi teológiát Vajdahunyadon. Ingó és ingatlan javaikat államosították, a templom kivételével. A diákokat, novíciusokat, klerikusokat és laikus testvéreket szülőfalujukba szállították. Több atyát bebörtönöztek, másokat heteken, hónapokon keresztül a rendőrségen vallattak, vagy kényszermunkára vittek. 1951-ben Máriaradnán kényszertáborban volt a 122 ferences szerzetes. Elhatározzák, hogy három elv szerint fognak élni: 1. önként nem oszlatják fel a provinciát, 2. senki sem hagyja el a tábort, 3. szétszórásuk esetében a Regula és a lelkiismeretük szerint cselekszenek. A kényszertábor házfőnöke P. Pöhacher Balázs, helyettese P. Écsy János, segítőjük a négy definitor. A rendház vezetőinek emberfeletti nehézségekkel kell megküzdeniük: a testvérek elhelyezése - szörnyű zsúfoltság -, élelem beszerzése, főzés, étkezés, mosás... Sem fizetésük, sem jövedelmük. Szerzetesi életük középpontjában a lelkiélet állt: közösen imádkoztak, elmélkedtek, minden nap miséztek. Szellemi igényeiket a teológiai tanítás, "szabadegyetemi" előadás, újságírás, éneklés, lelkipásztorkodás elégítette ki. 1952 tavaszán a kolostor szomszédságában lévő laktanyába szovjet katonákat hoztak. Ezért a testvéreknek Máriaradnát el kellett hagyniuk. Számukra három új kolostort jelöltek ki: Dés, Esztelnek és Kőrösbánya. Ide a testvéreket az elöljárók osztották be. A legjelentősebb a dési ház. Itt voltak a legtöbben, itt voltak a rendi vezetők és a teológiai tanárok a klerikusokkal együtt. Intenzív lelki, szellemi és fizikai munka folyt. A klerikusok befejezik teológiai tanulmányaikat, és az állam tilalma ellenére Márton Áron megyéspüspök pappá szentelte őket. Az állami tilalom miatt új tagokat nem vettek fel. A ferencesek a kényszertábor megpróbáltatásait türelemmel viselték, ezért hamis vádak alapján letartóztatták, börtönre ítélték a rend vezetőit és a teológiai tanárokat, hogy megfélemlítsék a többieket. Házkutatásokat tartottak, rendőrségen tartották őket, lehallgatókat szerelnek be celláikba, éjjel-nappal zaklatták, besúgásra kényszerítgették őket. Végül a plébánia alkalmazottain (két atya és két testvér) kívül mindenkinek el kellett hagynia Dést. 1967-ben Fidél főatya megállapította, hogy fizikai kényszert szenvednek, idegileg tovább nem bírják a szenvedéseket. Megengedte, hogy a testvérek elhagyják Dést, és az egyházmegye szolgálatába álljanak. Márton Áron püspök befogadta őket, és az atyákat lelkipásztoroknak nevezte ki, a testvérek pedig megfelelő szolgálatot kaptak. P. Boros Fortunát exprovinciális vértanú a Duna-csatornánál éhenhalt. 37 ferences szenvedett börtönt, másokat megvertek, éheztettek, lelkileg, erkölcsileg kínoztak, megaláztak. Közülük senki nem lett besúgó, áruló. 56 testvér élte túl a negyven évi megpróbáltatást. Ma 19 él közülük. Emlékeik megszépültek. A szenvedéseket lelkileg feldolgozták. Nem éreznek haragot. A változás után a rend azonnal újjászerveződött, jelölteket vett fel, a provincia újjászületik. A jelöltek itthon készülnek a ferences életre, a novíciusok Szécsényben, a klerikusok pedig Szegeden. Ma 65 tagja van rendtartománynak. /Fr. János: Ötven éve történt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"
2001. augusztus 26.
"Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences provincia idei nyári nagytalálkozóját aug. 9 és 12-e között. Az erdélyi ferences rendtartománynak jelenleg 63 tagja van, akik 14 rendházban tevékenykednek. A csíksomlyói kegytemplomban tartott legtöbb ünnepségen jelen voltak a csíksomlyói klarissza rendház szerzetesnői. Az érseki szentmisét követően az 50 évvel ezelőtt kényszerlakhelyre hurcolt testvérek vallomásaiból összeállított, Halálra ítélve című könyvet mutatták be. /Csúcs Mária: Krisztus tekintetét keresve. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./ Aug. 11-én, az erdélyi ferences kisebb testvérek (ferences barátok), klarissza nővéreke, a Ferences Világi Rend tagjai, a rendtartomány tagjainak szülei Jakubinyi György érsekkel és a csíki medence paptestvéreivel együtt ünnepelték a múltat. Emlékeztek a kommunista üldöztetések idején elszenvedett megpróbáltatásokra. /Damján testvér: Ma ismét emlékezni akarunk.... = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"
2001. augusztus 27.
"Ünnepélyes befejező szentmisével ért véget az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). A csíksomlyói plébániatemplomban tartott szertartás főcelebránsa P. Páll Leó ferences tartományfőnök volt. A CSIT immár intézmény - jelentette ki Gergely István somlyói plébános, hozzáfűzve: létjogosultságát hangsúlyozza az is, hogy a főegyházmegye ifjúsági lelkészsége vette át a szervezői szerepet. Gergely István egyértelműen sikeresnek nevezte az idei CSIT-et, hangsúlyozva, hogy a nyolcvan helységből érkezett 550 résztvevő nem kirándulni jött, hanem részt venni a programokon, bekapcsolódni a rendezvényekbe. /Véget ért a CSIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"
2001. augusztus 29.
"II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"
2001. szeptember 8.
"Szept. 15-én Budapesten, a Fradi-pályán tartják a Katolikus Megújulási Mozgalom tizedik országos találkozóját, amelyre idén a szervezők rendhagyó módon az erdélyi lelkiségi mozgalmakat (Fokoláré, Házas hétvége, Cursillo) is meghívták. A találkozó témája: Új évezred, új evangelizáció. - Minderről Kunszabó Zoltán, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Mozgalom vezetőségi tagja számolt be budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy tudjuk: a találkozóra meghívott mozgalmak tagjainak számát tizenöt-húszezer főre lehet becsülni. A csíksomlyói búcsú s a pápai Szentmisék után ez a harmadik legnagyobb magyar katolikus összejövetel. A nagy magyar egyházi találkozóra Aradról is buszt indítanak. /A Katolikus Megújulási Mozgalom tizedik találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./"
2001. szeptember 9.
"A csíksomlyói kegytemplom 1931-ben készült Geyer Józsefnek, a budapesti zeneművészeti főiskola tanárának tervei alapján, a korábbi orgona szekrényének és sípanyagának részbeni felhasználásával. Walter Kindl temesvári professzor jelenleg végzi az orgona javítását. /Megújul a csíksomlyói orgona. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"
2001. szeptember 18.
"Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"
2001. szeptember 27.
"Szept. 20-án Tusnádfürdőn tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé Szakács Sándort, az egyik székelyudvarhelyi erdészeti hivatal vezetőjét választották. Fő céljaik között az erdészeti szaknyelv művelése, konferenciák, vándorgyűlések, szakmai találkozók szervezése, valamint a szórványban élő szakemberekkel való kapcsolat építése szerepel. Ugyanakkor elmondta, hogy az EMT alapszabályzatával összhangban október közepéig dolgozzák ki a szervezet alapszabályzatát. A legelső általuk szervezett konferenciát október 22-23-án tartják Csíksomlyón, amikor vendégül látják a magyarországi Erdészeti Kutatóintézet munkatársait. /Katona Zoltán: Megalakult az EMT Erdészeti Szakosztálya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./"
2001. szeptember 30.
"Svella Adél csíksomlyói csapata nagy sikerrel mutatkozott be Budapesten a Csíksomlyói Passió előadásával. Szeptember 7-én a szemlőhegyi barlang fölötti domboldalon, 8-án és 9-én a Ganz parkban adták elő Krisztus szenvedéstörténetét. /(Tarsoly): A Csíksomlyói Passió Budapesten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"
2001. október 1.
"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"
2001. október 8.
"Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2001. október 12.
"Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"
2001. október 16.
"Okt. 15-én ünnepelték a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának ötödik évfordulóját. A cél az volt: helyet adjunk a szellemnek, a léleknek, hogy kibontakozhasson - hangsúlyozta beszédében Szász János, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Dr. Csedő Csaba István polgármester rámutatott, hogy az intézmény a város számára is igen fontos, hiszen ez a kultúra, a tudomány, a szellem háza. /Ötéves a Jakab Antal Tanulmányi Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"
2001. október 17.
"Tőkés László elmarasztalása a legutóbbi SZKT-n nem volt egyértelmű. Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános volt az egyetlen, aki a református püspök megrovását előkészítő testületben ki merte mondani: nem úgy van, emberek. Tőkés Lászlóra akármit mondhatnak, akik számára szava és jelenléte kényelmetlen. Egyet nem: hogy rosszat akar, szögezte le Benkő Levente. /Benkő Levente: Keresztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./"