Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. október 11.
"Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
1998. április 19.
Idén virágvasárnap, ápr. 5-én immár harmadik alkalommal láthatta a közönség a Csíksomlyói passiót. A csíkszeredai Segítő Mária és Márton Áron Gimnázium diákjai a csíksomlyói fiatalokkal együtt mutatták be a misztériumjátékot. A körmenet Csobotfalváról, a Szent Péter templomból indult, majd a csíksomlyói kegytemplom előtti téren következtek a keresztút állomásai. A Csíksomlyói passiónak közel 200 éves története van. Első ízben 1721-ben mutatták be Csíksomlyón. Az előadást az 1774-es betiltásáig évente megismételték. Felújítására csak 170 év múlva, 1946-ban került sor. Ezután újra 50 évek kellett eltelnie, hogy felelevenedjen az előadás: 1991 és 1995 között Gergely István plébános vezetésével a csobotfalviak emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ezt egészítették ki 1996-ban a lelkes fiatalok. /Csúcs Mária: Passió az idén is. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./
1999. október 22.
Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2000. február 5.
A hivatásos nevelőszülők - ahogy a szakzsargon nevezi őket: profi mamák - számára szervezett háromnapos képzés kezdődött meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Böjte Csaba szerzetes, a rendezvény szervezője mondotta, hogy a gondozásba vett gyerekek mögött észre kell venni a vér szerinti szülőket, a problémákkal küszködő családot is, és megtalálni a kapcsolatteremtés módját. Gergely István csobotfalvi plébános is tartott előadást. /Hivatásos nevelőszülők képzése Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2000. október 5.
"Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"
2000. október 19.
A Magyar Millennium jegyében Hagyományaink - megtartó erőnk címmel Németh Géza Emlékkonferenciát szervez a róla elnevezett egyesület. A rendezvény okt. 21-én Csíkszeredában lesz, ahol kiállítás nyílik az egyesület tagjainak munkáiból, ezt követően pedig Németh Géza verseiből szavalnak. A népi kultúra és hagyományápolás átfogó témakörében hangzanak majd el előadások. Okt. 23-án megkoszorúzzák a Kalász negyedi kopjafát, majd a csobotfalvi temetőben tartanak koszorúzást, a három 56-os mártír emlékművénél. /Németh Géza Emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./
2000. október 23.
Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2001. június 9.
"A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"
2001. október 19.
"A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének 56-os bajtársai a Németh Géza Egyesülettel közösen szervezik meg az okt. 23-ai megemlékezést Csíkszeredában. A rendezvény a Kalász-negyedi temető bejáratánál felállított emlékműnél kezdődik, majd a három csíkszeredai mártírra emlékeznek a tisztelgők a csobotfalvi templomkertben felállított emlékoszlop előtt. Az ötvenhatos események következtében koncepciós perben elítélték, majd kivégezték Orbán Istvánt, Tamás Dezsőt és Tamás Imrét, akik a mai napig ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszanak. (Daczó Dénes): Október 23-ai megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. november 7.
"Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"
2001. december 27.
"Hagyományt teremtenek Csíksomlyón és Csobotfalván az ifjakból verbuválódott betlehemesek. A nagy néprajztudós, Domokos Pál Péter gyűjtéséből állították össze repertoárjukat. A 12 tagú csoport előtt egyre több porta kapuja nyílik meg. /Kristó Tibor: Csíksomlyói betlehemesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./ "
2002. szeptember 3.
"Aug. 31-én "Ismerjétek meg, amit teszek" jelszóval került sor a 26. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, több mint 1300 résztvevő jelenlétével. A rendezvényre idén az egész Kárpát-medencéből érkeztek fiatalok és fiatalosan gondolkodók. Mindannyiukat az együttimádkozás, az együtténeklés és a barátkozás öröme vitte Csíksomlyóra. A három nap alatt a résztvevők kiscsoportos beszélgetéseken a liturgiáról elmélkedtek, ifjúsági énekeket tanultak, ismerkedtek és barátkoztak. Dr. György Attila, gyulafehérvári főegyházmegyei ifjúsági lelkész hangsúlyozta, hogy a résztvevők ma már komoly szándékkal és nem pusztán turistaként érkeznek a CSIT-re. Gergely István csobotfalvi plébános, a találkozó kezdeményezője és főszervezője elmondta, hogy ez a rendezvény még az elmúlt rendszerben egy 20-30 személyes lelkigyakorlattal indult, időközben nagy létszámú találkozóvá nőtte ki magát. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Liturgiáról beszélgettek a fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
2002. október 24.
"Az 1956-os magyar forradalom hőseire emlékeztek okt. 23-án Csíkszeredában, délután pedig a csobotfalvi templom falánál elhelyezett kopjafánál. Hasonló ünnepségeket szerveztek a megye több településén. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a csíkszeredai Németh Géza Egyesület, valamint a helyi önkormányzat és RMDSZ által szervezett ünnepi megemlékezésen, a Kalász negyedi temető bejáratánál, az ötvenhatos események kapcsán elítéltek emlékére emelt kopjafánál tíz, volt ötvenhatos jelent meg. - Az 1956-os forradalom újból helyre tette a nemzet becsületét a történelemben - hangsúlyozta köszöntőbeszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. A magyar történelmi egyházak papjai ünnepi beszédükben az ötvenhatos események és eszmék tanulságait vonták le. A hajdani erdélyi ötvenhatos Szilágyi Árpád, az Amerikában új hazát kereső, majd nemrégiben hazatelepedett volt politikai fogoly Wass Albert Üzenet haza című versét mondta el. A csobotfalvi ötvenhatos emlékműnél egyházi szertartás keretében emlékeztek a három kivégzett csíki ötvenhatosra: Orbán István, Tamás Imre és Tamás Dezső mártírokra. A Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző folyosóján kis fénykép- és könyvkiállítást rendeztek be az esemény tiszteletére. Székelyudvarhelyen okt. 23-án a főtéri Üldözöttek és Áldozatok emlékművénél emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Szász Jenő polgármester köszöntőbeszéde nyitotta az ünnepet, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség elnöke; Páll László, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége udvarhelyi fiókjának elnöke mondott megemlékező beszédet. /Megemlékezések megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./"
2002. november 12.
"A csobotfalvi Szent Péter és Pál plébániatemplomban értékes felfedezésre jutottak a csíkszeredai múzeum régészei. Gombásodás miatt fel kellett szedni a padlót, alatta felfedezték a régi gótikus sekrestyét a támpillérekkel együtt. Eddig nem tudták, hogy a mostani, 1800-ban elkezdett új barokk templom ezek maradványaira épült. E maradványok alól még korábbi, késő Árpád-kori kisebb templom töredékei kerültek elő. Két korabeli sírhely maradványait is feltárták a régészek. Egyik az Árpád-kori templom maradványai alól került elő. /Kristó Tibor: Értékes lelet feltárása Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./"
2003. január 30.
"A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"
2003. április 8.
"Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"
2003. április 24.
"A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./"
2003. május 27.
"Korrupciós ügylettel gyanúsítják a mindenki által Tisztinek becézett Gergely István csíkcsobotfalvi plébánost, a Csibész Alapítvány elnökét. A hatóságok azzal vádolják az egyházi személyiséget, hogy egy régi gépkocsinak az országba való behozatalakor megvesztegette a vámosokat. Tiszti az RMDSZ csúcsvezetősége által elindított megfélemlítési akcióra gyanakszik, annál is inkább, mivel az ügyész maga sem értette, miért kellett őt egyáltalán beidézni. Tiszti úgy véli, a dévai gyermekotthon ellen indított zaklatási hadjárathoz hasonló az, ami jelenleg vele történik. A rendőrök idézést kézbesítettek a plébánosnak. Ápr. 24-én fogadták a plébánost a temesvári ügyészségen. A plébánia és a Csibész Alapítvány ugyanis egy magánszemély adományából régi gépkocsit hozott be az országba. Mivel tudták, hogy az országba az ilyen régi gépjárművek behozatala tulajdonba vétellel nem lehetséges, egy kölcsönadási szerződést kötöttek az adományozóval. "A plébánia ügyintézője, Szabó Attila hozta át a Mazdát a határon, az ilyenkor szokásos illetékek kifizetésével, gondok nélkül. Azzal vádolták a plébánost, hogy az ő utasítására lefizették a vámosokat, hogy áthozhassa a járművet. Az ügyész közölte, hogy végeredményben nem is érti, miért kellett a plébánost beidézni. Ezután megpróbálták kivinni az országból és tulajdonosának visszajuttatni a Mazdát, aki a román-magyar határ túloldalán várt az autóra. A román határőrök azonban visszatartották a gépkocsit. A plébános csíkszeredai védőügyvédje, Sükös József magánvéleményében megfélemlítési kísérletre gyanakszik. Gergely István arra gondolt, hogy "az egész ügy bizonyos RMDSZ-en belüli körök zaklatási akciója, amelyet a Böjte Csaba ellen elkövetett, ugyancsak a hatóságok felhasználásával kitervezett támadással párhuzamosan indítottak el" - fogalmazott a plébános. E feltételezés szerint az RMDSZ jelenleg inkább baloldali beállítottságúnak nevezhető csúcsvezetősége ilyen módon próbálja kordában tartani belső "ellenzékét", a jobboldali szimpátiájú erdélyi magyar személyiségeket, de az is gondolkodásra adhatna okot, hogy miért éppen a katolikus egyház képviselőit szemelte ki erre a célra. Rédai Attila: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, ha őt személy szerint vádolta volna meg valaki hasonló cselekedettel, akkor tudna mit válaszolni, így azonban csupán sajnálkozását fejezte ki, mondván: "szomorú, hogy ide jutott a romániai magyar közélet". A Krónika azon kérdésére, mit tesz az RMDSZ a hasonló visszaélések megakadályozására, Takács Csaba kifejtette: "Az RMDSZ a rendelkezésére álló eszközökkel mindig segített - kivétel nélkül - minden olyan romániai magyar állampolgárnak, akit sérelem ért. Nem volt ez senki esetében sem másképp, sajnos viszont a gesztus sok esetben nem volt kölcsönös." /L. J.: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./"
2003. június 10.
"Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"
2004. május 15.
Tavaly a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom északi kápolnájában felfedték egy középkori sekrestye falát. Ez igazolja azt a feltevésüket, hogy a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is. Ezáltal megdőlni látszik az a tévhit, miszerint templomépítészetünk a gótikával kezdődik. Újabb leleteket találtak. Csík Árpád-kora immár nem tekinthető prehistorikumnak. Tavaly két olyan XII. századi sírt tártak fel, melyekben négy darab S-végű hajkarika (általános köznépi viselet) volt. Azóta 60 sírt találtak, koruk a XII. és XVIII. századok közé iktatható. /Kristó Tibor: Feltárták a Sándor-kriptát Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./
2004. június 23.
Csomortán színjátszói az elmúlt évben és az idén bemutatóik mellett lelkesen bekapcsolódtak más kulturális rendezvényekbe is. Nem feledkeztek meg a falu határában levő Kőkereszt nevű emlékműnél megjeleníteni Somlyói Miklós ferences barát tatárok általi lemészárlását. A legtöbb fiatal az elmúlt évben bemutatott Huszárkisasszony című zenés-táncos vígjátékban szerepelt. Ezzel vendégszerepeltek Csobotfalván, Somlyón, Zsögödben, Pálfalván, Csíkdelnén, Madarason, Csíkmenaságon és Gyimesközéplokon is. Gál László a faluban élő fiatal festőművész két hátteret festett díjmentesen, Petres Imre pedig sokat tett a megfelelő világítás érdekében. /Birta Veronka, Csomortán: Akikről soha nem szóltunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2005. augusztus 5.
Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Csángó Fesztivált Jászberényben; a hatnapos rendezvény augusztus 4-én kezdődött. A moldvai és gyimesi csángók népművészetének bemutatására helyezik a hangsúlyt. Tánctanítások, kézműves foglalkozások, táncházak, koncertek, gálaműsorok, illetve Moldvából, Gyimesből, Csíkszentdomonkosról, Csíkcsobotfalváról, Vajdaszentiványból, Méráról, Szucságról, Magyarszentbenedekről és Magyarszovátról érkező hagyományőrzők várják a folklór iránt érdeklődőket. /Csángó Fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./
2005. szeptember 19.
Szeptember 18-án felavatták a Csobotfalva határában található középbükki gyógyfürdőt. Csobotfalva ma már Csíkszereda része. Összegyűltek a közös munka eredményeként megújult fürdő avatóünnepségén, melyet kalákában építettek újra a helyi közösség, a közbirtokosság, magyarországi vendégkalákások segítségével, az Ars Topia és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) kezdeményezésére. A CSTTE kezdeményezésére eddig a kászoni Sóskút, a csíkkozmási Sószék, a lázárfalvi Nyíres, a tusnádi Nádas és a csíkszentkirályi Borsáros fürdőket újították fel. /Székely Judit: Gyógyfürdő Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./
2005. november 30.
Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. december 17.
Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./
2006. április 22.
A Bukarestben élő Csire József, a zenetudomány professzora április 14-én betöltötte 80. életévét. Nagyváradon született, de 56 éve Bukarestben él: volt a Román Opera karmestere is, 1961-től tanít a Zeneakadémián, ismertté vált komponistaként is, miközben megalkotott számtalan zeneelméleti és -pedagógiai művet. Kádár Ferenc József tanár diplomadolgozatát Csire József irányítása alatt írta meg a Csíkszeredai Dal- és Zeneegyletről, és 1980-ban sikerrel védte meg a konzervatóriumon. A monográfia 1890-től, a dalegylet megalakulásától követte nyomon a város zenei életét. A vegyes kar 1940-ben Budapesten vendégszerepelt. A dolgozatban feltűnnek továbbá Csíkszereda áldozatkész zenetanárai, előadóművészei, külön fejezetben Sprencz György, a Dal- és Zeneegylet első karmestere, valamint az őt követő Domokos Pál Péter, 1926–1932 között a helybeli tanítóképző tanára, aki az itt töltött évek alatt jelentette meg nagy munkáit, mint A csíkcsobotfalvi Kájoni-kézirat felfedezése (1929) és A moldvai magyarság (1931). Az együttes zászlójára a csíki asszonyok a következő jelszót hímezték: „A Hargita alján míg dalnokok élnek, csak boldog időkről daloljon az ének!” Csire József felesége Csire Gabriella írónő, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó házi szerzője. /Barabás István: Boldog zene. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./
2006. június 30.
Az Ezer Székely Leány Napjának életben tartásában benne van Domokos Pál Péter nagy kultúraszervező személyisége iránti tisztelet is. Százöt éve született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós, zenetörténész /1901. jún. 28. – Budapest, 1992. febr. 18./ 1919-ben szerzett kántortanítói oklevelet. Budapesten a főiskolán 1926-ban matematika–fizika–kémia, valamint ének–zene szakos tanári diplomát szerzett. Hazatérése után ének–zene tanár volt, 1936-tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929-ben indult első gyűjtőútjára a moldvai csángó magyarok falvaiba, s ettől kezdve e népcsoport elismert tudósa lett. Nagyjelentőségű könyve /A moldvai magyarság/ 1931-ben jelent meg Csíkszeredában. A könyvnek nagy visszhangja volt, sokan felfigyeltek a csángókra. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. 1933-ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra Domokos munkássága a magyar-székely nemzeti öntudat erősítése terén, ezért eltiltották a katedrától. Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940–44 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett – itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. A háború alatt segítette a bukovinai magyarság hazatelepülését. Népzenével, néprajzzal, történelmi zenével, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és vallási kérdéseivel, Csíksomlyóval mint a katolikus székelység lelki központjával foglalkozott. 1945–49 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, majd elbocsátották. Ezután a Baranya megyei Szárászpusztán több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, itt folytatta a gyűjtést, de 1951-ben az ávósok elvitték. Hamarosan szabadon engedték, de földjét elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951–1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten általános, majd középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit, olykor ezekért is zaklatták. A határon túli magyarság élő lelkiismerete lett. Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvi énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot /”...édes hazámnak akartam szolgálni...” Szent István Társulat, Budapest, 1979/. A Kájoni-gyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről Rendületlenül címmel írt könyvet, 1988-ban a történelem-, illetve néprajztudományok doktora lett, a Széchenyi- és a Bethlen Gábor-díjat 1991-ben kapta meg. /Százöt éve született Domokos Pál Péter. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./
2007. január 12.
Elhunyt Beczásy Antal festőművész, élt 68 évet, olvasható majd a fejfáján. „Hiszek az összes művészetek alapfunkciójában, műveimmel hasznosabbá szeretném tenni a világot legalább azok számára, akik látják képeimet” – vallotta. Alkotásainak egyedisége egyéni látásmódjából született. Számtalan kiállításon láthatta a közönség alkotásait 1959-től 2006-ig. Nagyon igényes grafikai látás jellemezte rézkarcait, ceruzarajzait. Hamvait január 27-én helyezik örök nyugalomra a csobotfalvi temetőben. /Márton Árpád: Szabad emberként szabadon alkotott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2007. január 23.
Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. július 3.
Aláírásgyűjtésbe fogtak a hívek Gergely István plébános Csíkszeredában maradásáért. Nem értik a csíkcsobotfalvi, csomortáni és csíksomlyói hívek, miért akarja áthelyezni plébánosukat, a mindenki által Tisztiként ismert Gergely Istvánt az érsekség. „A Gergely István által kiépített diakóniai tevékenység, a Lazarus és a Fodor Ház, a Csibész Alapítvány nem működtethető háromszáz kilométer távolságból” –jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Tiszti maradásáért kezdeményezett internetes aláírásgyűjtés egyik szervezője. Gergely István egyik kezdeményezője és szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT-nek. A kilencvenes évek elején szorgalmazta az Ezer Székely Leány találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz. 1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésbent. /Kovács Csaba: Jegenyére helyeznék át Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./