Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Március közepétől vállalkozóképző indul Gyergyószentmiklóson, a helyi RegioNet Alapítvány és a csíkszeredai Eurifitin Egyesület szervezésében. A tanfolyam előadói között szerepel Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Bogos Zsolt, a megyei kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Várdai György, a csíkszeredai Innovációs és Inkubációs Központ igazgatója, és mások. /Vállalkozóképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

"Erdély több városában közönség elé lép a stockholmi Erdélyi Könyv Egyesület. A vállalkozást bemutatja Veress T. Magda kiadóvezető. A kiadó kilencedik könyvéről, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) című pályadíj-nyertes regényéről Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. A bemutatók időpontja: március 8. - Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház (17 óra); március 9. - Csíkszereda, Kriterion Ház (17 óra); március 10. - Marosvásárhely, Bernády Ház (18 óra). /Erdélyben az EKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter az Országos Audiovizuális Tanács elnökéhez intézett, márc. 3-án kelt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy a testület 14/1999-es határozata negatív hatással lesz a kisebbségek nyelvén sugárzott műsorokra, mivel tetemes többletköltséghez vezet, s ezáltal jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek tájékoztatáshoz való jogát, s felkérte az OAT elnökét, vonja vissza a rendkívül korlátozó jellegű határozatot. Közben a rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial), s bár még most is visszavonható, de formailag megjelenése pillanatától érvényben van. Márton Árpád RMDSZ-képviselő, a képviselőház média- és kulturális szakbizottságának tagja szerint " olyan méretű törvénytelenség történt, hogy a határozat már megjelenése pillanatában érvénytelennek minősíthető." /A kisebbségi miniszter emlékeztette az OAT-ot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

Munkácson mostantól csak azok tölthetnek be közhivatalt, akik levizsgáznak ukrán nyelvből. Az Ukrajnában eddig páratlan intézkedést Viktor Baloga polgármester vezette be Kárpátalja soknemzetiségű második legnagyobb városában. Rendeletében feltételül szabta az állami alkalmazottak, pedagógusok, művelődési dolgozók és rendőrök számára az államnyelv ismeretét. Ukrán nyelvtudásukról az érintetteknek szakmai minősítő vizsgán kell számot adniuk. Akik ezen megbuknak, azokat ukrán nyelvtanfolyam elvégzésére kötelezik a helyi tanárképző főiskolán. A polgármester rendelete értelmében Munkács területén csak ukrán nyelvű feliratok és reklámok helyezhetők el. A jövőben a rendezvényeket is csak államnyelven lehet megtartani a városban. /Feltétel az ukrán nyelv ismerete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A román ortodox egyház márc. 8-án nyilatkozatot adott ki a pápa programjáról. Ebben leszögezik, hogy II. János Pál pápát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével, Giovanni Batista Re vatikáni küldöttel jan. 15-én kidolgozott program szerint. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasította azokat a vádakat, hogy elleneznék a pápa erdélyi útját. /Tibori Szabó Zoltán: Csak Bukarestbe megy a pápa? = Népszabadság, márc. 9./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete márc. 6-án Kisiratoson tartotta IV. országos küldöttgyűlését. Több mint száz résztvevő hallgatta meg az elnökség és a megyei szervezetek beszámolóit, továbbá a Gazda Kft. és fiókegységeinek összefoglalóit. Az RMGE 1990-1994 között főképpen a gazdakörök szervezésével foglalkozott, ekkor alakult meg a gazdakörök 90 %-a. Jelenleg 174 bejegyzett gazdakör van. Az RMGE igyekezett elismertetni tevékenységét, így a Munkaügyi Minisztériumnál az ezüstkalászos tanfolyamokat, hiszen a helyi munkakamarák minden átképzési tanfolyamot támogatnak. Az RMGE támogatja az erdélyi falusi turizmust is. Az RMGE elnöke, dr. Csávossy György egészségi állapota miatt, valamint mert egy tudományos munkán dolgozik, lemondott elnöki funkciójáról. A küldöttgyűlés Sebestyén Csabát, az eddigi ügyvezető alelnököt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Dr. Csávossy György elnöki funkcióját meghagyták, de Sebestyén Csaba megbízott elnökként megkapta a teljes elnöki jogkört. /Péterszabó Ilona: Kisiratos volt a házigazdája az RMGE IV. országos küldöttgyűlésének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke be akarja perelni a román kémelhárítás egykori vezetőjét, Neagu Cosma tábornokot, mert a tábornok azt állította, hogy ő szekus ügynök volt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Csíkszeredában tartotta bővített vezetőségi ülését a Románia Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/, ahol arról döntöttek, hogy negyedik kongresszusukat jún. 4-5-én tartják, Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán elnök elmondta, hogy a párt újbóli bejegyzésére törekednek, ezért a politikai pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. /RMKDP-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Fogyatkozik Arad megye legnagyobb evangélikus közössége, Fazekasvarsánd, ahol 680 evangélikus él. Erdélyi Zoltán evangélikus tiszteletes mindent megtesz, hogy összetartsa a híveket, hogy több fiatalt vonzzanak az Obetko Mihály nevét viselő gyülekezeti házba. A faluban tavaly 20 temetés volt és 6 keresztelő. Sok fiatal elköltözik a faluból. /Létszámcsökkenés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Márc. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színházban jótékonysági gálaestet rendeztek a felépítendő Rákóczi Kollégium javára. Tőkés László püspök elmondta, hogy tavaly a hasonló gálaest nem volt sikeres, holott külső segítséget nem várhatnak, maguknak kell felépíteni a kollégiumot. A gálaest második részében neves erdélyi művészek által felajánlott festmények, szobrok árverezése kezdődött. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./

Az RMDSZ márc. 10-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott. A RMDSZ vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben - hangzott el a sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az ő kezdeményezésére az SZKT legutóbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevői ellen, személyesen kérte fel Románia főügyészét, az igazságügyi minisztert /aki egy korábbi nyilatkozatában tagadta azt, hogy Markó őt ez ügyben megkereste volna/ és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a vizsgálat beszüntetése érdekében. Amennyiben folytatódik a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben - közölte a szövetségi elnök. /Az RMDSZ a brassói ügyészség jogszerűtlen eljárásának beszüntetését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"A nagykárolyi magyar fiatalság lélekszáma apad. A születési és elhalálozási statisztika, a megnövekvő vegyes házasságok statisztikája szintén az apadást jelzi, mi a teendő, hangzott a kérdés. Tőkés László püspök szerint: "Tudomásul véve a szociális-és gazdasági körülményeket, azt ami van, a realitást, az elcsüggedés, belenyugvás, létbizonytalansági vergődés helyett változtatniuk kell magatartásukon, váljanak a társadalmi megújulást képező változások főerejévé." Az oktatási helyzet megoldása a tanügyi autonómia. A gazdasági nehézségek tapasztalhatók, a diszkrimináció létezik, a kivándorlás azonban nem jelenthet megoldást. "A megoldás: nagyobb türelemre, odaadásra, szívósságra, lelkesedésre van szükség, hogy az emberek sorsukon változtassanak." Hogyan látja az erdélyi magyarság jövőjét? - tette fel a kérdést Nagy Ágnes. "A legfontosabb a HIT. Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. Ahol HIT volt, ott EREDMÉNY. Érdemes volna összeállítani a leltárát annak, hogy Erdélyben a hívő, cselekvő emberek mi mindent valósítottak meg." /Nagy Ágnes: Beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./"

Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./

Márc. 12-én megjelent a Romániai Magyar Szó 3000. száma. Az ünnepi számban sok vallomás, emlékezés, interjú sorakozik /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A Romániai Magyar Szó első száma 1989. dec. 23-án jelent meg.

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban erkölcstelennek minősítette azt a vádat, hogy a feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. Az "RMDSZ teljes felelősséggel dolgozott, a lehetséges eszközök a legjobbakat választotta ki", hangsúlyozta. - Az erdélyi magyarság alternatíváira is kitért. "Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog." Ennek ellenére "stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás". "Nekünk ki kell kényszerítenünk a szülőföldön való megmaradás valamennyi jogi és egyéb feltételét." /Gyarmath János: Interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint az RMDSZ a pártosodás felé halad és halványul érdekvédelmi jellege. A püspök szerint "az igazodás útját járja az RMDSZ. Igazodik a román kormányhoz, a nemzetközi politikai helyzethez..." Az Alsócsernátonban megindult fórummozgalom célul tűzte ki az RMDSZ megújítását. - A kettős állampolgárság vitájával kapcsolatban Tőkés László leszögezte: "én egy különleges státus bevezetésének a lehetőségét villantanám meg, melyet nevezhetünk akár kettős állampolgárságnak vagy akármi másnak." Egyetért Markó Bélával abban, hogy ezt a kérdést vétek politikai csatározásokra felhasználni. /Józsa Tímea: Ahogyan a tiszteletbeli elnök látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

Arra kérdésre, hogy milyen megoldatlan ügyek maradtak elődjétől, Tokay Györgytől, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter védelmére sietett: legnagyobb méltánytalanság lenne, ha azt mondaná, Tokay nem oldotta meg. A kisebbségek megoldatlan problémái hosszú távúak /egyetem létrehozása stb./. Eckstein-Kovács Péter találkozókat szervezett az egyházi ingatlanok visszajuttatásában érdekelt felekezetek vezetőivel. Már Tokay jelezte, hogy a Kisebbségi Hivatal monitorizálási feladatát nem tudta ellátni, mert nem volt meg hozzá a szükséges hálózata, emlékeztetett Zsehránszky István, megkérdezve, van-e változás. Egy hónap alatt nem változott meg a Kisebbségi Hivatal ellátottsága, hangzott a felelet. Szükséges, hogy a lakosság forduljon hozzájuk, amennyiben megsértik a kisebbségi jogokat. A hivatalnak mellérendeltségi viszonya van a Kisebbségi Tanáccsal. A Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Tanács minisztériumközi bizottságot hozott létre a kisebbségi kérdések megoldása érdekében. /Zsehránszky István: Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"Egy "1998. októberi kormányrendelet értelmében a magyar közigazgatásban minden tárca feladat- és hatáskörében megjelenik a határon túli magyarok ügyének képviselete és konkrét kezelése. Ezt az egész munkát a kormányrendelet értelmében a HTMH fogja koordinálni. Tehát a HTMH illetékessége, hatásköre bővült, jelentősége megnőtt." - adott tájékoztatást a Romániai Magyar Szónak interjút adó Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Meg kell próbálni közösen kihasználni az integrációból adódó lehetőségeket, például a regionális együttműködés hatékonyabbá tételét. A kormányzat igényli a HTMH által kidolgozott terveket, javaslatokat. - A HTMH kapcsolatot tart minden szervezettel, csoporttal, amely a határon túli magyar közösségek egy csoportját megjeleníti. - A febr. 20-án életre hívott Magyar Állandó Értekezlet szakértőiből alakuló bizottságok "az Európai Uniós csatlakozással összefüggő kérdések mellett az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati együttműködés, valamint a kultúra témakörében kívánnak érdemben foglalkozni." E műhelyek munkájában a HTMH részt vesz. /Gyarmath János: Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

Reizer Pál szatmári megyéspüspök márc. 9-én érkezett meg Bukarestből, a püspöki konferenciáról, ahol a pápa látogatásával kapcsolatban egyeztettek. Végleges döntés nem született a konferencián. Reizer Pál püspök elmondta: hívei várják a pápa erdélyi látogatását, de ha ez nem történik meg, akkor is hűségesek maradnak a pápához és elmennek Bukarestbe, a fogadására. - A püspök évek óta harcolt azért, hogy Szatmárnémeti történelmi főterén, a székesegyház előtt felállítsák Hám János püspök szobrát. A várost ma is azok az épületek határozzák meg, amelyeket ő emelt, mint a székesegyház., püspöki palota, az Irgalmas Nővérek zárdája, a konviktus és a többiek. Az óvodától a tanítóképzőig kiépítette az oktatás teljes vertikumát. - Reizer Pál beszámolt az 1990 óta eltelt időszak építkezéseiről: tizenöt kisebb-nagyobb templom, kápolna épült, emellett új lelkipásztori központ, lelkigyakorlatos ház, diákotthon, idős papok otthona, nővérotthon és más intézmény. - Az egyházmegye legnagyobb gondja a fogyás: egyre kevesebb gyermek születik, a kivándorlás tart Magyarországba, illetve Németországba. /Sike Lajos. Építő egyház kell, hogy legyünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.

A bukaresti táblabíróság márc. 15-én törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a Petőfi Schiller Egyetem létrehozását kimondó kormányhatározatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A határozat ellen a Román Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt fellebbezett.

"Radu Vasile miniszterelnök üzenete az 1848. március 15-i magyar forradalom évfordulóját ünneplő rendezvények résztvevőihez. Ebben - többek között - megállapította: "Közösségi emlékezetünk különböző, olykor egymásnak ellentmondó képet őrzött meg ezekről az eseményekről." "A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk." "Ezért illendő emlékeznünk, 1848 tavasza után, 1849 őszére is, amikor Balcescu és Kossuth a térség forradalmi mozgalmainak közelítésére törekedett, a szolidaritásnak, sajnos, kései példájaként." A jelenben "románoknak és magyaroknak igaz partnerként és egymásba bízó barátként kell egymásra találniuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Nem kizárt, hogy újabb magyar-magyar találkozóra kerül sor az anyaországban, amelyen azok a határon túli érdekvédelmi és civil szervezetek vennének részt, amelyek nem kaptak meghívót a februári csúcsra. A múlt hónapban Budapesten tartott összmagyar konferencián csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és politikai tömörülések vehettek részt. A válogatás kritériumát a kívül rekedtek közül többen bírálták. A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ezért "intenzíven foglalkoznak a gondolattal", hogy a csúcsról kimaradt szervezetek képviselőit is találkozóra hívják. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a budapesti Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az előkészítés időt igényel. Megkezdődött az öt - határon túli és hazai szakértőkből álló - bizottság összeállítása, amely a Magyar Állandó Értekezletté átalakult csúcskonferencia előkészítését segíti. A testületek az oktatással, gazdasági és szociális kapcsolatokkal, a jogi és önkormányzati együttműködéssel, a kultúrával, valamint az EU-csatlakozással foglakoznak. Feladatuk nem csupán az újabb magyar-magyar csúcs előkészítése lenne, hanem - a HTMH koncepciójával összhangban - a határon túli magyarok jelenlegi helyzetének felmérése is. A HTMH elnöke szerint április elején valószínűleg megkezdheti működését az első bizottság, amely az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekre, mindenekelőtt a schengeni kihívásokra keresi a választ. /Határon túliak civil fóruma? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Mégsem kell románra fordítani a nem román nyelven sugárzott élő tévéműsorokat és helyszíni közvetítéseket - módosította korábbi döntését a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A CNA két héttel ezelőtt hozott határozatot arról, hogy feliratozással vagy szinkrontolmácsolással román nyelvre kell fordítani a romántól eltérő nyelven sugárzott tévé- és rádióműsorokat, még akkor is, ha élő közvetítésről van szó. A döntés ellen hevesen tiltakozott az RMDSZ, az érintett rádió- és tévéadók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a kötelezettség nemcsak képtelen helyzetbe hozza őket, hanem gyakorlatilag lehetetlenné teszi működésüket. A tanács most "finomított" döntésén és kimondta: a rendelkezés csak a televíziós műsorokra vonatkozik, az élő televíziós adásokat pedig akkor kell román feliratozással ellátni, ha a műsort felvételről megismétlik. A felvételről sugárzott nem román nyelvű tévéadásokat már a CNA februári határozata előtt is románra kellett fordítani. /Visszakozott a médiatanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"

Új lap látott napvilágot, a 16 oldalas Szászrégen és Vidéke, első száma márc. 15-én jelent meg. A lapot az Impress Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Csernátoni József. Egy lelkes értelmiségi csoport állt össze, hogy megszülessen a lap. Márk Endre elnök a szászrégeni RMDSZ tevékenységét mutatta be, az 1848-as forradalom szászrégeni vonatkozásait pedig Bíró Donát tanár, aki eddig már több kötetet tett le az olvasók asztalára. /Szászrégen és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

"A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"