Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. február 3.
A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen, az 1999-2000-es tanévtől kezdve újabb környezet- és vadgazda mérnöki szakképzést indít Csíkszeredán, levelező távoktatással. Jelentkezni lehet az alapítvány központjában, Csíkszeredán. /Levelező távoktatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1999. február 4.
Emil Constantinescu államfő febr. 2-án egyéni kegyelemben részesítette Király István volt ipari államtitkárt, akit négy éve hazaárulás vádjával 16 évi börtönbüntetésre ítéltek. Az elnök Király Istvánt egészségi állapota miatt részesítette egyéni kegyelemben. Király Istvánt 1990-ben nevezték ki államtitkárnak. 1995 elején letartóztatták azzal a váddal, hogy információkat adott át külföldi személyeknek. Ezért 1996 novemberében 7 évi börtönre ítélték. A legfelsőbb bíróság egy évvel később a vádat hazaárulásra módosította és az ítéletet 16 évre módosította. A per nagy visszhangot váltott ki. Sokan politikai indítékot emlegettek. /Elnöki kegyelem Király Istvánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
A Ziua napilap feljelentést tett Dumitru Badescu tábornok, az SRI Gazdasági Információs Elhárító Osztályának vezetője ellen, aki információkat akart szerezni a Ziua szerkesztőségéről és a lap vezérigazgatójáról, Sorin Rosca Stanescuról. Stanescu a feljelentésében rögzítette, hogy Badescu párhuzamos ügynökhálózatot, saját titkosszolgálatot hozott létre, ugyanis ez az akciója Costin Georgescu, az SRI igazgatója és Mircea Gheordunescu aligazgató jóváhagyása nélkül történt. /Badescu tábornok saját titkosszolgálatot hozott létre. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Az RMDSZ továbbra is támogatja Hajdú Gábor egészségügyi minisztert - nyilatkozta Verestóy Attila szenátor. A miniszter munkáját ugyanis többen támadták. /Támogatásáról biztosít az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Árkoson tanácskoztak a pedagógusok. Örvendetes, hogy bevezetik az erdélyi magyarság történetének és hagyományainak oktatását. Ki kell használni, hogy a rendelet lehetőséget ad magyarországi tankönyvek használatára. Lehetőség van arra is, hogy magyarországi és erdélyi szerzők közösen írjanak tankönyvet. Mindez a tankönyv terminológiája miatt fontos, hangsúlyozta dr. Péntek János egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke. /Oláh István: Anyanyelvápolók a nyelvrontásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Két esztendeje működik Sepsiszentgyörgyön a helyi rádióstúdió, most emelik a magyar adások idejét. /Két év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
A múlt évben Kolozsváron, a Főtér közelében, a Szentegyház utcában megnyílt a Gaudeamus könyvesbolt. Magyari Eszter üzletvezető elmondta, hogy magyar és román nyelvű és könyveket árulnak. Magyarországi könyvek mindig kaphatók náluk. A cég alapítója és vezetője a székelyudvarhelyi Art-Impex, András Veronika vezetésével. /Kisgyörgy Réka. Örvendjünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Jakabos Ödön bejárta Kőrösi Csoma Sándor útját, kalandos útját megörökítette. Ezt most újra kiadták: Jakabos Ödön: Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Indiai útinapló. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Első kiadás: Jakabos Ödön: Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában /Kriterion, Bukarest, 1983/ Jakabos Ödön 1972-73-ban tette meg az utat. Fiatalon, 1979. okt. 22-én halt meg
1999. február 4.
A Duna Televízió által tavaly ősszel meghirdetett könyvgyűjtési akció során 1060 adományozó hozzávetőlegesen 180 ezer kötetet juttatott el a gyűjtőhelyekre. A könyveket a Szeptember végén címmel közzétett felhívásnak megfelelően a vajdasági, bánáti és erdélyi szórványfalvakba szállíttatják el. Az adományoknak köszönhetően teljes alapkönyvtárat állíthatnak össze két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló épülő művelődési háza számára. Az összegyűlt könyvek csaknem felét magánszemélyek, másik részét könyvkiadók és intézmények, főképpen iskolák ajánlották fel. A Duna Televízió összesen 1,2 millió forint értékben adományozott lexikonokat és szótárakat. A kötetek feldolgozását, osztályozását a Pro Hungaris alapítvány végzi, amely várhatóan április végére fejezi be munkáját. A mostani akcióban kétszer annyi kiadvány gyűlt össze, mint 1995-ben, amikor a kárpátaljai iskolák megsegítését kezdeményezte a Duna Televízió. /Lezárult a Duna TV könyvgyűjtési akciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a magyarországi szlovén nemzeti kisebbség külön jogainak biztosításáról, az erről 1992-ben aláírt kétoldalú egyezmény megvalósulásáról tanácskozott febr. 2-án Szentgotthárdon a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság. A tárgyalást magyar részről Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, szlovén részről pedig Peter Winkler, a Szlovén Nemzetiségi Hivatal igazgatója vezette. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a felek kölcsönösen példamutatónak találják a két szomszédos ország kisebbségi politikáját. Az eredmények közé sorolták, hogy egy tavaly hatályba lépett egyezmény szerint a térségben élők határátlépéséhez elegendő a személyi igazolvánnyal felmutatása. A magyar fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy Szlovéniában a kisebbségek tagjai kedvező feltételekkel juthatnak hozzá állami hitelekhez. A kedden aláírt nyolcoldalas jegyzőkönyvet a bizottság tagjai a két ország kormánya elé terjesztik. A dokumentum információul szolgál a magyar miniszterelnöknek is, aki hamarosan Szlovéniába utazik - mondták el a kisebbségi vegyes bizottság üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. /Példamutató politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
A Transilvania Jurnalban az APADOR-CH /Romániai Emberi Jogok Védelmének Szövetsége/ jelentése alapján közölte azokat a visszaéléseket, amelyeket a román állami szervek az állampolgárok ellen elkövettek. Ebben szerepel Király István ügye is. Király István geológus 58 éves. 1990 júliusáig az egyik miniszterelnök-helyettes geológia és bányászati tanácsadója volt, majd az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára 1991. októberéig, ezután aligazgató a geológiai igazgatóságon 1992. júniusáig. Ezt követően egy külföldi cég alkalmazottja, innen ment nyugdíjba 1993-ban. 1995. februárjában letartóztatták azzal a váddal, hogy idegen hatalmaknak államtitkot képező dokumentumokat adott át. Házkutatás során dokumentumokat koboztak el tőle, de ezek egyike sem volt titkos. Ennek ellenére a minisztérium 12 dokumentumról azt állította, hogy azok államtitoknak minősülnek. Király István hiába kérte, hogy független szakértők vizsgálják felül az iratokat. A bukaresti bíróság 1996. nov. 5-i ítélete elismerte, hogy a dokumentumokat nem államtitkokként tartották nyilván, de úgy ítélte meg, hogy jellegük az volt, ezért hét év börtönre ítélték. Király István fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság 1997. október 17-én hozott ítélete súlyosbított: 17 év börtön. /Túlkapások és tévedések a Király István-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emil Constantinescu elnök Király Istvánt febr. 2-án kegyelemben részesítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 5.
Febr. 3-án a szenátus védelmi bizottsága megkezdte a Bukarest elleni bányászmenetelés körülményeinek vizsgálatát. A Zsil-völgyi bányászok januári akciója valóságos zendülés volt - jelentette ki Nicolae Alexandru, védelmi bizottsága elnöke. A bizottság Gheorghe Lupu tábornokot, a biztonsági erők leváltott parancsnokát és Theodor Zaharia tábornokot, a belügyminisztérium felmentett államtitkárát hallgatta meg. Mindketten tagadták, hogy felelősek lennének a rendfenntartó erők csúfos kudarcáért, mondván: a helyszínen lévő csapatok irányítása nem az ő hatáskörükbe tartozott. Nicolae Alexandru szerint a történtekben a Nagy-Románia Párt komoly szerepet játszott. A bányászok a pártvezér Corneliu Vadim Tudor portréit vitték magukkal, a pártot és a pártvezért éltető jelszavakat kiáltoztak. A szenátus a meghallgatásokkal párhuzamosan dönt egy külön parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról. /Parlamenti vizsgálat a Zsil-völgyi eseményekről. Külföldi erők is érintettek voltak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A bíróság törvénytelennek ítélte a bányászok általános sztrájkját. Miron Cozma bányászvezér kijelentette, hogy nem hajlandó megjelenni a bíróság előtt. Cozma ellen jelenleg négy per folyik. A bányászvezér azzal fenyegetőzött, hogyha egyetlen bányászvezető ellen eljárás indul, akkor emberei élén bevonul Bukarestbe. /Cozma dacol az igazságszolgáltatással. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 5.
"Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./"
1999. február 5.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 6.
A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./
1999. február 6.
Összhangot kell teremteni az euroatlanti integráció gazdasági hatásai, valamint az alapvető nemzetpolitikai célkitűzések között - jelentette ki sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki az elmúlt hetekben öt szomszédos országban tett látogatást. Németh Zsolt Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban és Szlovákiában folytatott megbeszéléseket a parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezetek vezetőivel, egyházi személyiségekkel, valamint a helyi közigazgatás képviselőivel. - További mérlegeléstől függ, melyik szervezet kap majd meghívót a magyar-magyar intézményes párbeszéd politikai fórumára, de a legitimitást, a parlamenti képviseletet figyelembe kell venni - közölte Németh Zsolt. Megbeszélései egyik tanulságaként említette Németh Zsolt, hogy Magyarországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, kultúrházak, árvaházak - felújításához. - Az Illyés Alapítvány költségvetési forrásainak jó részét ezeknek a meglehetősen rossz állapotban lévő épületeknek a rendbehozatalára fordítjuk - hangsúlyozta. A politikai államtitkár szerint magyar főkonzulátus nyílhat Kassán, a Székelyföld peremén, valamint Szabadkán. /Magyar főkonzulátus a Székelyföld peremén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1999. február 9.
A két ház együttes ülésén megkezdte az idei költségvetési tervezet vitáját. Radu Vasile miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés rendkívül szigorú: a GDP 2 %-kal fog csökkenni, a hiány a GDP 2 %-a lesz. Az infláció tervezett mértéke: 25 %. Idén Romániának 3 milliárd dollár külföldi adósságot kell törlesztenie. Bukarest a nemzetközi pénzintézetektől összesen 1 milliárd dollár kölcsönt szeretne felvenni. Az IMF csak a költségvetés jóváhagyása után kezd tárgyalni a kormánnyal. /A költségvetést vitatja a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1999. február 9.
"Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő a költségvetést értékelte: az elmúlt évek sablonjára épített költségvetésnek komoly hiányosságai vannak: a kormány "véges erőforrásokból szeretne végtelen kiadásokat fedezni" - állapította meg a politikus. Tisztázatlan a bevétel. A kiadási oldalon a túlélési határ alá szorult több lényeges ágazat. A tanügyben csak augusztus végéig elegendő a bérezés fedezete. Hasonlóan súlyos helyzetben van az egészségügy. Hiányzik a pénz továbbá a beruházásokra, megoldatlan a bankkonszolidáció. A gyenge állam csak a magánszférával szemben próbál erős lenni. /Zsehránszky István: Beszélgetés Ráduly Róbert képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"
1999. február 9.
"Az Antena 1 magántévéadó által egyenesben közvetített román hokibajnoksági döntő utolsó két, február 6-7-i bukaresti meccsén a Steaua győzött a csíkszeredai Sport Klubbal szemben. A román napilapok, melyek tavaly októberben a budapesti magyar-román labdarúgó mérkőzést követően egyenesen "mészárlásról" beszéltek, szemérmesen hallgatnak a bukaresti szurkolók gyakran hangoztatott "buzdításáról": "Kifele a magyarokkal az országból!". Ezt egyedül a Ziua jegyzi meg, de a cikkíró "üdvözítőnek" tekinti az "etnikai indulatok" keltését, ha az az "előadás" színvonalát emeli./Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 9. - 26. sz./"
1999. február 9.
A koalíciós egyeztetés szerint igazgatói vagy vezérigazgatói tisztség járt az RMDSZ-nek. A koalíciós partnerek ebben az esetben sem tartották be ígéreteiket, Tőkés Eleknek először /1997 februárjában/ csupán IV. ragú referensi állást biztosított /ez csak középiskolai végzettséget igényel/, az RMDSZ ebbe belenyugodott. Tőkés Elek csak több versenyvizsgával léphetett elő és így lehetett államtitkári igazgató. Tőkés Elek azzal a kikötéssel vállalta ezt a szerepet, hogy az RMDSZ érvényt szerez a koalíciós ígéretnek és Kolozsváron létrehozzák az egyházügyi hivatalt. Ezt sem sikerült elérni. Jelenleg két főből áll ez az igazgatóság, rajta kívül egy referens van, Nagy Benedek. Több ember alkalmazását kérte, de ezt Anghelescu államtitkár megtagadta. Egyetlen irodájuk van Bukarestben, egyetlen íróasztallal. Nincs írógépük és önálló telefonvonaluk sem. Elszigetelten él Bukarestben, elzárják minden információtól. Le akart mondani, de a történelmi magyar egyházfők arra kérték, maradjon. Amennyiben ugyanis lemondana, sohasem sikerülne újra betöltenie az RMDSZ-nek ezt az igazgatóságot. - 1990 óta dolgoznak a vallásügyi törvénytervezeten, sok vita után 1997 december elejére elkészült a végleges szöveg. A Vallásügyi Államtitkárság azonban csak 1998 júliusában küldte szét véleményezésre a minisztériumoknak és több tárca még nem válaszolt. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nem biztosítják. /Hadházy Zsuzsa: Ha nem működik a jogállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 9.
A magyar kormány kisebb hangerővel többet ért volna el a romániai magyar egyetem létrehozásának ügyében - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke Budapesten, miután hazatért Bukarestből, ahol a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet-Európai Bizottsága ülésén vett részt mint a testület társelnöke. Kovács szerint a magyar-román kapcsolatok próbaköve nem a magyar egyetem. Álláspontja szerint nem volt szerencsés az olyan kijelentés, amely bizonyos időponthoz kötötte a romániai magyar egyetem létrehozását, és kilátásba helyzete: ha az nem valósul meg az adott időpontig, akkor felül kell vizsgálni az alapszerződést. /Kovács bukaresti tapasztalatait értékelte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Kovács László vajon melyik magyar kormányt bírálta azzal, hogy kisebb hangerővel többet ért volna el? Talán a Horn-Kuncze kormányt, amelynek ő is tagja volt? Vagy az Orbán-kormányra mutogat? Legkevésbé a magyar kormányon múlik a egyetem újjászületése. Inkább a Budapesten tárgyaló román kormányfőtől kellett volna megkérdezni, miért nem teljesíti másfél millió adófizető állampolgárának ebbéli ígéretét. /D. L. [Dénes László] : Kire mutogat? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 9.
Negyedik száma látott napvilágot a Szilágyságban megjelenő A Limes című, negyedévenként román és magyar nyelven napvilágot látó folyóiratnak. Ebben a számban több értékes történelmi írás olvasható, így román nyelven jelent meg Szász Zoltánnak az 1918-19-es korszakváltás történetírásáról szóló tanulmánya, továbbá az 1998 nyarán lezajlott magyar-román történésztalálkozóval foglalkozik A Limes. Az egyik írás a szilágysági magyar nyelvű emlékirat-irodalmat ismerteti. Györfi-Deák Erzsébet magyarul és románul is ír, rövid prózáját hozta a folyóirat. /Fejér László: A Limes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1999. február 9.
A cernauti-i /csernovici/ multikulturális egyetemnek három részlege lesz, egy ukrán, egy román és egy német, írta az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1999. február 10.
Február 7-én Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke jelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Napirenden szerepelt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése is. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. február 10.
"A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosabbak lettek, mint korábban voltak, tekintettel arra, hogy a NATO és az Európai Unió elfogadta Magyarország jelentkezését - jelentette ki febr. 8-án Budapestre történt indulása előtt Radu Vasile román miniszterelnök. Rövid nyilatkozatában a román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben "Magyarországnak igen erőteljes jelzéseket kell adnia arról, hogy támogatja Romániát törekvéseiben. A magyar üzenet mostanáig is ez volt, de mostantól az üzenetnek világosabbnak kell lennie". Radu Vasile közölte, hogy Budapesten semmiféle dokumentumot nem fog aláírni, mert ilyet nem készített elő a két ország külügyminisztériuma. A román kormányfő a látogatás jelentőségéből elsősorban a gazdasági vonatkozásokat emelte ki. - Románia arra számít, hogy Magyarország a NATO tagjaként tovább támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit - közölte Radu Vasile román miniszterelnök hétfőn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva. Szólt arról is, hogy fontos kérdés lesz Budapesten a kisebbségi anyanyelv használatának ügye. - A két ország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagyon jók, de még vannak kiaknázatlan lehetőségek - fejezte be első budapesti nyilatkozatát Radu Vasile. /Vasile-nyilatkozatok a budapesti látogatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1999. február 10.
Febr. 7-én tartotta évi közgyűlését volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön, melyen megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke is. A napirendi pontok között volt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. február 10.
"Csíki Sándor megdöbbenéssel olvasta a Tokay György volt kisebbségügyi miniszterrel készült interjút. Véleménye szerint: 1. Ha nincs Tőkés László, Tokay György soha nem lesz miniszter; 2. Ha Tokay György nem bírja a kritikát, ne vállaljon felelős beosztást; 3. Ezen a poszton egy pihentebb politikus (lehet) többre képes. A Nyárádmenti Fórumot illetően: 1. Még Markó Béla is azt mondta, amikor meghívtuk: Senki sem tilthatja meg Tőkés Lászlónak, hogy valahol fórumot szervezzen, ha ezt ő jónak látja; 2. Az exminiszter úr szerint nincs szükség ilyen fórumokra. Jó, hogy a szavazatainkra szükség volt; 3. Én nagyra becsülöm Tokay Györgyöt mint politikust, de ő se nézzen minket káposztafejeknek, akikkel kár leülni és elbeszélgetni. A "népi demokráciáról" pedig: semmi emlékem, még párttag sem voltam. Egy dolog biztos: 1. A Nyárádmenti Fórumra szükség van, mert igényli a tagság, a "mandátum nélküli emberek"; 2. Itt február 13-án semmi közfelkiáltás, határozat vagy szervezeten kívüli cselekedet nem lesz; 3. Lesz egy rövid ima, három előadás, végül: kérdések, hozzászólások, vélemények az RMDSZ belső gondjairól (minden szinten). kérem, tiszteljék meg jelenlétükkel szerény szervezetünket, és írják meg bátran, amit láttak, hallottak polgári fórumunkon. /Csíki Sándor, nyárádszeredai RMDSZ-elnök: Igénylik a mandátum nélküli emberek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1999. február 11.
"Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"
1999. február 11.
Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár febr. 9-én Budapesten hivatalában fogadta Tőkés László püspököt. A megbeszélésen aktuális egyházi és határon túli kérdéseket tárgyaltak meg, különös figyelemmel Semjén Zsolt közeljövőben esedékes erdélyi utazására, amely során egyházvezetőkkel találkozik. /Semjén Zsolt hivatalában fogadta Tőkés László püspököt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1999. február 11.
Gabriela Coltescu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem előadótanára az APACH-CH emberjogi szervezethez fordult panaszával: jan. 11-én egy Dumitru névre hallgató személy látogatta meg irodájában, akit a szociológiai tanszék vezetője Romulus Dabu SRI-tisztként mutatott be. A tiszt Coltescu tevékenysége iránt érdeklődött, különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával működő Harmadik Európa Kutatóközpont iránt. A Harmadik Európa Kutatóközpont szintén tiltakozott. Az SRI cáfolta, hogy bármelyik alkalmazottjuk vizsgálódott volna, szerintük ez az akció az SRI lejáratását szolgálja. Az SRI közleménye viszont nem beszélt az incidens kivizsgálásáról és a szélhámos tiszt felkutatásáról. /Egy kétes SRI-tiszt politikai rendőrt alakít Temesváron. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./