Moszkvában sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra Sergiu Celac külügyminiszter moszkvai látogatásáról és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszterrel való megbeszéléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

"A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták márc. 11-én a Temesvári Kiáltványt. Ebben határozottan kiálltak amellett, hogy a temesvári forradalomban részt vett minden társadalmi réteg, a forradalom győzelméért életüket áldozták a románok mellett magyarok, németek és szerbek is. A különböző nemzetiségűek évszázadok óta jó békében, jó megértésben éltek együtt Temesváron. Meghívják az összes sovinisztákat, mert itt toleranciát és kölcsönös tiszteletet tanulhatnak. Romániában "a kommunista párt népirtásra vetemedett és ennélfogva végképp kirekesztette magát a társadalomból." A temesvári forradalom "semmiképpen sem akart alkalmat szolgáltatni a politikai feltörekvésre egy RKP-n belüli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvári hősök hiába haltak meg, mert ezek állnak az ország élén." /8. pont:/ Javasolták, hogy a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusban a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket." A volt aktivisták ne pályázhassanak Románia elnöki tisztségére. /Temesvári Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., folyt. márc. 15./"

A Független Magyar Párt nevében Kocsis Sándor alelnök nyilatkozatban közölte, hogy kizárták soraikból Vincze János volt elnököt, febr. 20-án menesztették Vincze Jánost összes tisztségéből, egyben ismertette a párt vezetőségét: három alelnök áll az élen: Dudás László, Kocsis Sándor és Lőrincz Pál, titkár: Veres Berkesi Károly, vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. Vincze János Nemzeti Parasztpárt Dreptatea című lapjának márc. 7-i számában közölt nyilatkozata politikai provokációt jelent, olvasható Kocsis Sándor nyilatkozatában. /Kocsis Sándor: Nyilatkozat Vincze-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

"1989. dec. 29-én mintegy húsz magyar zenész gyűlt össze Kolozsváron, Márkos Albert filharmóniai elsőhegedűs és felesége, Márkos Zsuzsa zongoratanárnő lakásán, hogy megalakítsa a Kolozsvári Zenetársaságot. Nyilatkozatukat a Helikon (Kolozsvár) első száma közölte. Ebben leszögezték, hogy "zenei anyanyelvünk és kisebbségi zenekultúránk etnikai azonosságtudatunk szerves része". Társaságuk távlati célja: beleolvadni a majdan létrejövő Romániai Magyar Zenetársaságba. Szakcsoportokat alakítottak, dr. Almási István /népzenetudomány/, dr. Benkő András /zenei szakírás/, dr. Terényi Ede /zenealkotás/ stb. Febr. 23-án hivatalosan is bejegyezték a Kolozsvári Zenetársaságot, elnöke dr. Benkő András, alelnöke Demény Attila. /László Ferenc: Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal? = A Hét (Bukarest), márc. 15./"

A márc. 6. és 27-e között az Egyesült Államokban körutat tevő Tőkés László márc. 15-én a kongresszus ülése előtt elmondta a kezdő imát, majd a Fehér Házban fogadta Bush elnök. Ugyanaznap a Capitolium kupolájában felavatták Kossuth Lajos mellszobrát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

"Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

Márc. 17-én folytatódtak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások: tüntettek a magyarok ellen. A Vatra Romaneasca hívei márc. 16-án Marosvásárhelyen zavargásokat kezdeményeztek, több embert bántalmaztak, a magyar tévéoperatőröket és a Népújság két munkatársát megverték, alig sikerült őket megmentetni. Márc. 17-én behatoltak a református egyház felsővárosi hivatalába és bántalmazták az ott tartózkodókat, egyházi javakat tettek tönkre. Az események hátterében a Vatra Romaneasca áll. Az RMDSZ többszöri sürgetése ellenére a rendőrség nem avatkozott be, sőt az RMDSZ képviselőit kiutasították a rendőrsétől. Az RMDSZ Maros megyei szervezete követeli a nemzeti kisebbség létbiztonságának és intézményei biztonságának szavatolását. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának címzett felhívást az RMDSZ nevében Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke írta alá. /Sütő András: A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

"Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatában megdöbbenéssel tapasztalta, hogy folytatódnak a magyarellenes provokációk a márc. 16-i szatmári és marosvásárhelyi erőszakos cselekményekkel. Marosvásárhelyen a román tüntetők Tőkés László ellen tüntettek, a felvonulók "magyar vért követeltek s kötelet Sütő András, Király Károly, Tőkés László és Kincses Előd nyakába." A Vatra Romaneasca sovén, szélsőséges magatartást tanúsított, rendezvényeiről minden nem román nemzetiségűt kitiltott. Az RMDSZ bírálattal illeti a kormányt, mert a beadványokra nem reagált. "Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja: küzd Románia demokratizálásáért s ennek keretében a magyar kisebbség egyéni és kollektív jogainak biztosításáért." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "

Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a történtek miatt, kérte az események kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Iliescu elnök csak 20-án szólalt meg, nyugalomra intette a románokat és a magyarokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Iliescu beszédében nem tett említést a Vatra Romaneascaról, a szervezet magyarellenes tevékenységéről.

A bukaresti rádió szerint hat halottja és háromszáz sebesültje van a marosvásárhelyi összecsapásnak. /Hat halott Marosvásárhelyen. = Mai Nap (Budapest), márc. 21./

"A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésért. /Romániai Magyar Szó, márc. 23./ Király Károly visszautasította ezt a megállapítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ A román kormány nyilatkozata szerint magyar állampolgárok tömegesen érkeztek Romániába, kitűzték a középületekre a magyar felségjeleket, magyar nyelvű feliratokkal helyettesítették a román helységnév- és cégtáblákat, uszító jelszavakkal, dalokkal sértették a románok nemzeti érzületét. A kormánynyilatkozat szerint Szatmárnémetiben 4000 magyar állampolgár segédkezett a magyar lobogó kitűzésében és részt vett Balcescu szobrának meggyalázásában. Hasonló akciók történtek Marosvásárhelyen és más városokban. A nacionalista, soviniszta uszítások a következő napokban még nagyobb mértéket öltöttek. A dokumentum szerint a román kormány intézkedni pórbált, erőfeszítéseit azonban meghiúsították Magyarország hivatalos személyiségei, például Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a sajtó útján szólította fel az erdélyi magyarságot az akció fokozására, azzal érvelve, hogy Erdély ősi magyar föld. Valójában Szűrös Mátyás a Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatának pontos szövege: "Erdély legalább annyira ősi magyar föld, mint amennyire ősi román föld." A román kormánynyilatkozat keményen elítélte azt, hogy a "magyar hatóságok meghamisítják a tényeket", ugyanakkor a magyar kormányt mérsékletre intette. /A román kormány nyilatkozata szerint Magyarország a felelős. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 22./"

"Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenetet intézett Németh Miklóshoz, Magyarország kormányfőjéhez és ebben rámutatott: megkapta a magyar miniszterelnök szóbeli üzenetét és meglepte az, ahogyan a lezajlott eseményekkel kapcsolatos problémákat tárgyalja. Petre Roman szerint a kívülről jövő bujtogatás zavargásokhoz vezetett, különösképpen Marosvásárhelyen. Az erőszakos cselekmények nyílt támadást jelentenek a román nép érzései ellen. Az "utóbbi időben olyan nem kívánt helyzet alakult ki, hogy a magyar politikai élet neves személyiségei a szóhasználat és számos lépés révén mind hangsúlyozottabban barátságtalan magatartást tanúsítanak Romániával és a román néppel szemben. Fennáll a romániai magyarok politikai szervezetei, közöttük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kompromittálásának reális veszélye a felettük való külső gyámkodás tendenciája miatt." /Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenete Magyarország kormányfőjéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

Az 1989/90-es tanévben az országos beiskolázási szám az 1948-as év kétszerese. Az anyanyelven tanulók száma 270 ezer, azaz 1948-hoz viszonyítva alig 9 ezerrel több. Ez azt jelenti, hogy a jelen tanévben az ország tanulóinak mintegy 5 %-a jár anyanyelvű iskolába, 1948-ban viszont még a tanulók 12 %-a járt nemzetiségi iskolába. 1957 után teljesen felszámolták az orosz, lengyel, horvát, görög, örmény, tatár, török és zsidó nyelvű oktatást. Megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Megszűntek a szakmai képzést nyújtó középiskolák, továbbá a szakiskolák. 1985-től nagy múltú, négy-ötszáz éves egynyelvű kisebbségi iskolákat önkényesen kétnyelvűvé változtatták. 1985-ben szóbeli utasításra megszüntették azt, hogy a kisebbségi iskolák végzettjei anyanyelvükön felvételizhetnek. Ugyanettől az évtől nem jutott pénz a kisebbségi líceumi tankönyvek kiadására. /Átvéve a Hét (Bukarest) hetilapból. Olló rovat - Tanügyi statisztika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A magyar kormány nyilatkozatában visszautasította a román kormánynyilatkozatot. A nemzetiségi ellentétek elmérgesedését a magyar kormány összefüggésbe hozta azzal, hogy a román kormány eltűri a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca legális tevékenységét. A magyar fél kéri a marosvásárhelyi bűnös cselekmények kivizsgálását és a felelősök felelősségre vonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Az RMDSZ nyilatkozatban kérte a Marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, beleértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a Rompres és a televízió felelősségének megállapítását, amelyek tendenciózusan tükrözték az eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Márc. 23-án még mindig heves magyarellenes tüntetés zajlott Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Márc. 23-án Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, az RMDSZ elnökét és áttekintették a marosvásárhelyi véres eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Az RMDSZ Hargita megyei vezetősége a kormányhoz, Petre Roman miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében tiltakozott a román kormány márc. 21-i közleménye miatt, mert az elhallgatta a magyarellenes pogromot, meghamisítva a tényállást. Az eseménysorozat kiváltó okai nem a márc. 15-i megemlékezések voltak, a magyarellenes provokációk jóval előbb megkezdődtek és a kormány passzív magatartása miatt nyertek teret és torkolltak a márc. 20-i tragédiába. A televízió, egyes központi és helyi sajtószervek, félretájékoztatási kampányok hozzájárultak a véres események kirobbanásához. Folyt a soviniszta uszítás. A marosvásárhelyi rendfenntartó szervek passzívak voltak. Megrendült a bizalmuk a kormányban. /Románia kormányának, személyesen Petre Roman miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Marosvásárhelyi magyar írók Mircea Dinescuhoz, a Romániai Írók Szövetsége elnökéhez írt, márc. 23-i nyílt levelükben kérték, hogy az Írószövetség ítélje el a példátlan nacionalista uszítást, amely a marosvásárhelyi pogromhoz vezetett, foglaljon állást azokkal a nacionalista-terrorista felbujtókkal szemben, akik súlyosan bántalmazták Sütő Andrást, továbbá követelje a tettesek megbüntetését. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A kormánynyilatkozat szerint márc. 15-én Szatmárnémeti katolikus templomára kitűzték a magyar zászlót, ezt cáfolják a templom papjai. Szováta polgármestere ugyancsak cáfolta a magyar lobogó kitűzésének hírét. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete leszögezte: valótlan közlés jelent meg, hogy az erdődi ünnepségen 3700 magyar állampolgár jelent meg. /Nem tűzték kis a zászlót Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

Iliescu elnök márc. 24-i sajtóértekezletén a magyar kisebbség szemére vetette a türelmetlenséget. A Marosvásárhelyen történteket a nacionalista uszítás következményének mondta. Mindkét félnek nagyobb türelmet kell tanúsítania, jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügyminisztérium Kovászna megyei vezetője közleményben tiltakozott a bukaresti tévé márc. 25-i adásában elhangzott megállapítás ellen: a régeni székhelyű Román Testvériség Mozgalom szerint Kovászna és Hargita megyében a románok ellen bűntetteket hajtottak végre, Gavril leszögezte, hogy 1989. dec. 22-e után Kovászna megyében nem történtek bűntettek. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Éjszaka ismeretlenek felgyújtották Bukarestben a MALÉV-irodát. /Romániai Magyar Szó, márc. 28./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

"Mialatt Marosvásárhelyen folyt a véres összecsapás, Budapesten magyar-román értelmiségi találkozó volt. A találkozó résztvevői megdöbbenten értesültek a történtekről és nyilatkozatot adtak ki. "Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik március 19-én és 20-án találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet folytassunk", olvasható a nyilatkozatban, "aggodalommal értesültünk arról a március 19-én Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait, megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését?", "felháborodottan értesültünk arról, hogy Sütő Andrást, a kiváló írót, aki már a múlt rendszerben is megszenvedett méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel együtt ismét bántalmazták" /Nyilatkozat. = A Hét (Bukarest), márc. 29./"

Bukarestben a Szabad Diákszervezet márc. 22-én nagygyűlést tartott. Eredetileg a román és magyar diákság párbeszédét akarták előmozdítani, azonban egészen más lett belőle. Magyarellenes feliratok jelentek meg, ellenséges beszédek hangzottak el, végül gyűlöletet szító, nacionalista tüntetés lett a nagygyűlésből, a fiatalok végighaladtak az utcákon. A televízió is közvetítette ezt a nacionalista tüntetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

Ápr. 2-án megkezdődött Ceausescu Andruta Nicolae volt altábornagy pere. A vád: népirtásra való bujtogatás, gyilkosság. A vádlott 1989. dec. 21-én Bukarestben több ízben parancsot adott arra, hogy lőjenek a tüntető tömegbe, ő maga is használta fegyverét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./