Ápr. 24-én Temesváron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnöke és dr. Grigore Ploiesteanu tudományos kutató, országos elnök. Olariu kijelentette, hogy a Vatrára szükség van, mert Erdélyt veszély fenyegeti. A felszólalók Tőkés László és a nemzetiségi iskolák felállítása ellen beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Bukarestben, az Egyetem téren tovább tartanak a tüntetések. A tüntetők közleményben jelentették be követeléseiket, hozzátéve, hogy azok teljesítéséig folytatják a tüntetést. A követelések között van a kormány, a törvényszék kommunista káderektől való megtisztítása, a független tévé és rádió engedélyezése, a belügyminiszter azonnali lemondása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

"A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./"

Temesváron 1971-ben a magyar tagozatok egyesítéséből megalakult az önálló magyar líceum, azonban 1985-től román osztályokat hoztak a magyar iskolába. Az 1989-es változás után jan. 17-én megindították a küzdelmet, hogy újra legyen önálló magyar iskola. Ebben segített Dima Ionel igazgató és a megyei vezetőség is. Megkapták az eddigi megyei pártiskola épületét. Azonnal megkezdték a költözést és februárban a magyar osztályok /a német osztályokkal együtt/ birtokba vették az épületet, márc. 1-jétől hivatalosan is újjáalakult a líceum. Jelenleg az iskolában I-XII. osztályig 34 osztályban 966 diák tanul 52 pedagógus irányításával. Az iskolát Bartók Béláról nevezik el, az ünnepélyes névadás máj. 6-án lesz. /Halász Ferenc igazgató: Helyzetkép a temesvári Bartók Béla Líceumról. = Közoktatás (Bukarest), ápr./

"Mintegy húszezer ember tüntetett a bukaresti Egyetem téren, közülük többen éhségsztrájkba kezdtek. A javarészt egyetemistákból álló tüntetők Marina Munteanu diákvezetővel az élen a teret "kommunizmustól mentes zónának" nyilvánították. /MTI/ "

A bukaresti Egyetem téri tüntetők egy csoportja /köztük Dumitru Minca, a tiltakozó megmozdulások egyik szervezője/ éhségsztrájkot kezdett, amelyet addig akarnak folytatni, amíg nem teljesül az a követelésük, hogy minden volt kommunista funkcionáriust tiltsanak el a választásoktól. - A tüntetők Mihai Chitac belügyminiszter távozását követelték. /MTI/

Ion Coja, a Vatra Romaneasca bukaresti szervezetének tagja nyilatkozott a bukaresti Expresben. Magyar fordításban olvashatjuk magyarellenes megállapításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/

Máj. 4-én Kolozsváron megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztort, marosi esperest. Dr. Csiha Kálmán 1929. szept. 17-én született Érmihályfalván. A teológia elvégzése után Aradon lett segédlelkész. 1957-ben letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, hat és fél év múlva szabadult, az 1964-es amnesztiával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

"Az erdélyi románok egy csoportja aláírással választási felhívást terjesztenek. A felhívás szerint a Marosvásárhelyen lejátszódott tragikus események után össze kell fogni a románoknak. Ezért jött létre Román Nemzeti Szövetség Pártja. Minden románnak erre kell szavaznia, mert így érhető el, hogy "románok vezessenek minket." /Választási felhívás vatrás módra. = Valóság (Bukarest), máj. 4./"

"A Cuvintul Liber marosvásárhelyi lapban Petru Mera és Gheorghe Puni Ernyén a magyarok vasvillával és furkósbottal "dialogizáltak" a románokkal című cikk szerint Nagyernyén a magyarok verték a román utasokat. A román lappal szemben a valóságot két ember, Balázs Kercsó Dezső és Nemes Zoltán mondta el. Mindketten a marosvásárhelyi kórház idegsebészetén fekszenek. Elmondták, hogy megállították a részeg hodákiakat, akik vasdorongokkal indultak Marosvásárhelyre. Egy teherautó nem állt meg, hanem elsodorta négyüket, ketten itt vannak a kórházban, Nemes Zoltán fia is megsérült, ő már hazamehetett a kórházból, a negyedik elgázolt ember Csipor Antal, aki belehalt sérüléseibe. /Máthé Éva: Sokarcú igazság ? egynyelvű vádlottak. = Valóság (Bukarest), máj. 4./"

Román nacionalista tömeg márc. 19-én Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok ellen, a környékről 13 busszal hoztak további tüntetőket, először leszaggattak minden magyar feliratot, még a Bolyai utcanév tábláját is, követelték, hogy szüntesse meg a helyi rádió a magyar nyelvű adást, majd megtámadták a magyar nemzetiségűeket. Az RMDSZ székházát megostromolták fejszékkel, husángokkal. Mintegy 75 fő rekedt az épületben, a rendőrség nem sietett a védelmükre. Később a katonaság szabad elvonulást ígért a bentrekedt magyaroknak. Amikor kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal verte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András írót is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört, bal karja zúzódást szenvedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Az egyik szemtanú, Szőcs László elmondta, mi is történt Marosvásárhelyen márc. 19-én. Sütő András beszélt megafonon: Kincses Előd lemondatása jogtalan, de nem kell válaszolni a provokátoroknak, mindenki menjen haza. Ezelőtt a román tüntetők körbejárták a várost, ahol magyar feliratot láttak, azt mind leverték, kirakatokat vertek be így érkeztek a Bolyai utcába és rárontottak az ott álló magyarokra. A magyarok beszaladtak az RMDSZ-székházba. Itt is először leverték a magyar feliratokat, majd betörték a vasajtót, beözönlöttek az udvarra. A lépcsőházba menekültek, a kaput ott is betörték, fejszékkel. Akkor még el tudott menekülni a hátsó kerítésen mintegy huszonöt ember, maradtak hetvennégyen. Névsorukat Sütő András tanácsára Király István összeírta. Végül a padlásra menekültek, egy víztartállyal el tudták torlaszolni az ajtót. Akkor a román tüntetők elhatározták, hogy papírt hoznak a padlásajtóhoz és felgyújtják a padlást. Közben megjött a rendőrség. Feljött Judea ezredes és azt mondta, megvédi Sütő Andrást, csak jöjjön le. Sütő elindult. Később a padláson rekedt magyarok is sorra lejöttek. Lent a feldühödött románok összeverték őket, a katonák tétlenül szemlélték mindezt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

"Ion Iliescu elnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy "Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi magyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy már magyarországi román vagy más magyarországi kisebbségeknek." Az Erdéllyel kapcsolatos vitáról elmondta, hogy "ennek a vitának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt", s "történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Iliescu Szovjet-Moldáviáról szólva történelmi igazságtalanságnak nevezte, hogy Oroszország 1812-ben kiszakította Besszarábiát Moldova testéből és újabb történelmi igazságtalanságnak bélyegezte az 1940-ben történteket, amikor Sztálin újból elvette ezt a területet Romániától. /MTI/ "

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A bákói Demse Márton tanítónak készült, azonban bezárultak a moldvai csángók magyar iskoláinak kapui, ezért mozdonyvezető lett belőle. Barátság fűzte Lakatos Demeter szabófalvi költőhöz, maga is írogatni kezdett. A Securitate többször zaklatta házkutatással 1980-ban, majd 1982-ben, minden írását elvitték. 1990 elején Demse Márton visszakérte elkobzott kéziratait, vissza is kapta, ebből közöl néhányat a lap. /Szekun őrzött kéziratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatot adott ki, ebben elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachét képviselői jelölési jogától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Máj. 6-án Temesváron a helyi magyar líceum felvette Bartók Béla nevét. Az ünnepséget Halász Ferenc, a frissen kinevezett igazgató nyitotta meg. A magyar líceumot 1985-ben tették kétnyelvűvé, majd 1990. márciusában ismét önálló magyar tannyelvű lett. Beszédet mondott Bodó Barna, a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Tőkés László püspök, Szekernyés János irodalomtörténész és újságíró, végül Pordea Petru, a temesvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A székelytamásfalvi református egyházközség nyílt levéllel fordult a református hívekhez, ebben tiltakoztak, mert máj. 4-én nem Tőkés Lászlót választották meg az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. Felhívtak mindenkit arra, hogy szabadon nyilvánítsanak véleményt ebben a kérdésben. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Tőkés László legyen a püspök. /Nyílt levél református népünkhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A Desteptarea bákói napilapban Ki oszlatja el a Hargita megyei románok aggodalmát, Patacki úr? című, aláírás nélküli cikk Dumitru Merlusca csíkcsicsói ortodox pap panaszát közölte. A pap szerint a faluban élő 40 román családot el akarják kergetni, a magyarok kijelentették, hogy a románoknak ápr. 29-ig el kell hagyni a falut. Természetesen ez nem igaz, senki sem akarja elűzni a románokat. Az újságíró megkereste a pópát, aki annyit mondott, hogy őt megfenyegették, de hozzátette, nem tudja, ki volt az. Valójába mindenki a helyén maradt, senki sem távozott a faluból. /Brassói M. Pál: Isten istentelen szolgája. = Valóság (Bukarest), máj. 11./

Megjelent a Székely Útkereső (Székelyudvarhely) a székelyudvarhelyi Szabad Szakszervezeti Szövetség közéleti-művelődési irodalmi havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Beke Sándor. /B. E.: Székely Útkereső. = Valóság (Bukarest), máj. 11./ A Székely Útkereső első száma áprilisban látott napvilágot.

Doina Cornea máj. 10-én nyílt levélben fordult az Európa Parlamenthez, kijelentve, hogy a máj. 20-i választás nem lesz szabad. A román nép ismét visszacsúszik egy álcázott totalitarizmusba, írja. Iliescu rezsimje a kommunista diktatúra embereiből áll és az elnök szemére vetette az ellenzéki párttagok és székházak elleni támadásokat. Az elnök ellenőrzi a rádiót és televíziót, megakadályozza a független sajtó terjesztését. Cornea bejelentette, hogy tiltakozásul máj. 11-től éhségsztrájkba kezd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Petre Roman miniszterelnök Andrej Lukanov bolgár kormányfő meghívására egynapos látogatást tett Szófiában. A gazdasági együttműködésről tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A The Washington Post máj. 12-i számában Benjamin Weiser azt írta, hogy Victor Stanculescu védelmi miniszter volt az egyik főszereplője a Nyugatra irányuló titkos fegyvereladásoknak, amelyek sokmilliárd dollárral gazdagították Ceausescut. Az újságcikkel kapcsolatban a Rompres cáfolta ezt a hírt, azzal, hogy a Védelmi Minisztériumnak nincs tudomása ilyen ügyletekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében leszögezte, hogy Románia az 1947. dec. 30-i kommunista puccs óta törvénytelen állapotban él. Emiatt amíg a román társadalom nem döntött törvényesen az államformáról, addig elsietett volna köztársasági elnököt választani. Elnökválasztás esetén az RMDSZ nem kötelezi el magát egyik elnökjelölt mellett sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Horváth Arany édesapja, Horváth István író halálára emlékezett: 1977. jan. 3-án szeme láttára halálra gázolta apját egy belügyi őrnagy. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Bukarestben, az Egyetem téren máj. 11-én már tizedik napja éhségsztrájkot tartanak tiltakozó fiatalok. Felhangzanak az Iliescu- és kommunizmus-ellenes jelszavak. A téren felállított sátrakban a tüntetők kitartanak követeléseik mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Máj. 11-én Sepsiszentgyörgyön tüntetést rendezett a város ifjúsága. A kommunizmus elleni tüntetést kezdeményező bizottság bejelentette, hogy csatlakoznak a Temesvári Kiáltványhoz, szolidárisak a decemberi forradalom eszméivel, a bukaresti Egyetem tér és más városok tüntetőivel, javasolják a nyilvános párbeszédet a tüntetők és a hatalom képviselői között. /Tüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./