Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1998. július 9.
Felháborodott szülők szállták meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumot. Érthetetlennek tartják, hogy ebben a kitűnő középiskolában érettségin 206 tanulóból 71-et megbuktattak, közülük 65-öt románból. Sok érthetetlen dolog történt, volt olyan tanuló, aki a legjobb jegyet kapta romén szóbelire, írásbelin pedig megbuktatták. Dr. Székely József, a líceum igazgatója nem az egyedüli, aki politikai indítékot lát a buktatások nagy számában. Az előző években a Kölcseyből az érettségizettek 70-80 százaléka bejutott a főiskolára. A többi gyengébb iskolában sikeres volt az érettségi. A magyar diákok megfélemlítéséről van szó. Idén idegen vizsgabizottságok jöttek az iskolákba. /Sike Lajos: Itt a magyar diákok megfélemlítéséről van szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1998. július 10.
Július 8-án, a parlament két házának együttes ülésén a parlament 294 mellette és 68 ellene leadott szavazattal jóváhagyta Hajdú Gábor szenátor kinevezését az egészségügyi tárca élére. Az RMDSZ által javasolt Hargita megyei jogász-szenátort előzőleg a szenátus egészségügyi és családvédelmi bizottsága is meghallgatta, miután Radu Vasile miniszterelnök őt nevezte ki dr. Bárányi Ferenc utódjául. Az új egészségügyi miniszter hétfőn, július 13-án teszi le a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./ Az új tárcavezető - meg nem erősített hírek szerint - elődjét, dr. Bárányi Ferencet akarja felkérni miniszteri tanácsosának. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1998. július 10.
Hollanda Dénes professzor alapítványát hivatalosan bejegyezte a marosvásárhelyi bíróság. A professzor tehát hozzáláthat célkitűzéséhez, a magyar orvosi és műszaki egyetem létesítéséhez Marosvásárhelyen. Kezdeményezése nem keresztezi a Kolozsváron újraindítandó állami magyar egyetem jogos követelését. /Megvan a jóváhagyás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Előzmény: Romániai Magyar Szó, máj. 13.
1998. július 10.
Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete 1998. július 8-án levélben fordult a Román Hírszerző Szolgálathoz, személyesen Costin Georgescuhoz, az RHSZ /SRI/ igazgatójához, amelyben - utalva a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, volt egészségügyminiszter ellen kibontakozott agresszív sajtókampányra, amely a titkos dossziék szelektív kiteregetésével méltatlanul rossz fényben tünteti fel a megye magyarsága körében megérdemelt közmegbecsülésnek és feltétlen tiszteletnek örvendő RMDSZ-képviselőt, s ezáltal nemcsak neki, hanem az RMDSZ egészének okozott erkölcsi-politikai kárt - kéri, hogy tegye lehetővé mind dr. Bárányi Ferencnek, mind a Temes megyei RMDSZ Etikai Bizottságának, mind pedig Románia Elnöki Hivatala és kormánya illetékeseinek a dossziék teljes anyagának megismerését, majd azt teljes egészében tárja a közvélemény elé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./
1998. július 10.
Kötő József államtitkárt a magyar diákok által elért érettségi eredményekről elmondta, hogy az érettségi vizsgán átment magyar diákok számaránya nem rosszabb az országos átlagnál, mi több, helyenként magasan meghaladja azt. Kötő adatai szerint Hargita megyében 78,16 % volt az átmenők aránya, míg Kovászna megyében 63,9%, amely az országos átlagnak felel meg. A legjobb eredményt kétségtelenül Bihar megye érte el mintegy 88,01 %-kal, ezt pedig a magyar diákok eredményei messze meghaladják mintegy 95,57 %-os aránnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1998. július 10.
A marosvásárhelyi bíróság bejegyezte Hollanda Dénes professzor alapítványát, amelynek rendeltetése műszaki, valamint orvosi képzést felvállaló magyar tannyelvű egyetem létrehozása Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1998. július 10.
Júl.10-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülés fő napirendi pontja az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtési akció elemzése és a további teendők megbeszélése volt. Az Ügyvezető Elnökség tagjai beszámoltak az eddig történt lépésekről, majd a testület javaslatot fogalmazott meg a Mezőgazdasági Minisztérium felé, hogy ez vállalja magára az érintett települések lakossága által vetőmagokért fölvett kölcsönök megtérítését. Döntés született arról, hogy az Ügyvezető Elnökség Ifjúsági, illetve Művelődési Főosztálya kulturális és szórakoztató rendezvényeket fog szervezni, melyek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta az adományok és segélyek folyósításának rendszerét, a károsult települések önkormányzatainak bevonásával, az elszenvedett károk mértékét véve alapul a segélyek méltányos kiosztásakor. Az árvízkárosultak megsegítését célzó tevékenység gazdasági ügyvitelével és koordinációjával Barta Margit gazdasági igazgatót bízta meg az ÜE. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./
1998. július 11.
Kolumbán Gábor - akit Radu Vasile miniszterelnök májusban nevezett ki közigazgatási problémákkal foglalkozó tanácsosává - visszatért a Hargita megyei tanács elnökeként betöltött funkciójába. Kolumbán sajtóértekezletén elmondta, hogy választania kellett: vagy végleg lemond a megyei tanács elnökének tisztségéről, amelyet ideiglenes helyettes töltött be bukaresti elfoglaltsága óta, vagy a miniszterelnök melletti tanácsosi tisztséget adja fel, és alapos megfontolás után a választott tisztség megtartása mellett döntött. /Újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1998. július 11.
"Smaranda Enachét, "a magyar szélsőségesek barátját" a parlament külügyi bizottsága nem fogadta el finnországi nagykövetnek, adta hírül az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
1998. július 13.
Júl. 11-én Székelykeresztúron tartotta kihelyezett ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. Az ülésen részt vettek a Székelykeresztúri RMDSZ Választmányának tagjai, városi és megyei tanácsosok, a médiák képviselői. Tájékoztató hangzott el a kormánykoalíció és a parlament féléves munkájáról, majd a jelenlevők meghallgatták az elnökség tagjainak beszámolóit féléves munkájukról, valamint a széki szervezet állapotáról. A testület megállapította, hogy eredményként könyvelhetők el Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor kinevezése az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor megválasztása az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztása az RTV Igazgató Tanácsába, a magyar tannyelvű állami egyetem alapítási feltételeit megállapító bizottság létrehozása, 17 fontos egyházi és közösségi ingatlan visszaadása a kisebbségeknek, valamint a 22-es sürgősségi kormányrendelet alapján kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezése 202 nem székelyföldi vegyes lakosságú helységben. - A székelykeresztúri választmánnyal sikerült tisztázni az elmúlt időszakban több kérdésben (önálló magyar nyelvű egyetem létrehozása, kettős állampolgárság kérdése, kormánykoalícióban való további részvétel) felmerült nézetkülönbségeket. A testület megállapította, hogy a fenti kérdések egyikének megítélésében sincsenek feloldhatatlan véleménykülönbségek. Az Udvarhelyszéki RMDSZ egységes az RMDSZ programja szerinti cselekvésben és a romániai magyar nemzeti közösség stratégiai céljainak megvalósításában. Végezetül az Elnökség felhívja Udvarhelyszék RMDSZ-tagságát, lakosságát, vállalkozóit, hogy az SZKT határozatának szellemében járuljanak hozzá az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által létrehozott, az árvízkárosultak megsegítését szolgáló tízmilliós alap bővítéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./
1998. július 13.
"Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/"
1998. július 14.
Tempfli József nagyváradi megyés püspök. a romániai római katolikus püspöki konferencia nemrég megválasztott elnöke azt tartotta volna normálisnak, hogy Radu Vasile miniszterelnök írásos meghívót vihetett volna magával a Vatikánba. A pápa romániai útját eddig is ahhoz kötötte, hogy a görög katolikusok kapják vissza az ortodoxoktól templomaikat, az állam pedig szolgálassa vissza az egyházi ingatlanokat. A kormányrendelet egyelőre csak 17 kisebbségi épületről rendelkezik, de ebből is csak nyolc magyar és csak kettők katolikus ingatlan. Ez egyelőre nagyon kevés és a rendelet végrehajtása is bizonytalan. Amennyiben ezt a kormányrendeletet nem hajtják végre, Tempfli püspök közben fog járni a Szentszéknél. - Amennyiben a pápa mégis eljönne Romániába, a püspök szerint Bukarestbe el kell mennie, ott székel Ioan Robu római katolikus érsek. Illene Gyulafehérvárat, a négy erdélyi egyházmegye központját is meglátogatnia. Programjában rendszerint egy Mária-kegyhely felkeresése is szerepel, itt Csíksomlyó vagy Máriaradna jönne számításba. A szokásos ökumenikus találkozónak pedig Nagyvárad lenne a legmegfelelőbb helyszíne. /Gazda Árpád: A pápalátogatás feltételei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
"György Attila a Magyar Narancs "politikai elemzéséből" idézett három mondatot, hogy mondanivalóját illusztrálja: "Komor viták tárgya volt már nemegyszer erdélyi értelmiségi körökben, hogy ha megvalósulna a Magyarok Világszövetségének ötlete, és állampolgárságot kapna valamennyi kisebbségben élő magyar - ami egyben szavazati jogot is jelentene -, egykettőre a budapesti parlament vezető erejévé válna a MIÉP." "A Tőkés típusú radikálisoknak nyilvánvalóan egyetlen esélyük maradt, hogy elszigetelődésükből kitörhessenek: a maguk és a bukaresti szélsőségesek provinciális vitáját okvetlenül nemzetközivé kell tenniük, azaz Budapest-Bukarest konfliktussá kell szélesíteniük." "Egy letűnt kor sovén trágársága reinkarnálódik e kabalisztikusan bonyolult, ugyanakkor mégis együgyű mondatokban," /Mármint abban, hogy a magyar miniszterelnök lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni./ György Attila megjegyezte, hogy ugyanígy választhatott volna RMDSZ-tisztségviselők állásfoglalásaiból is. Ugyanaz a beteges prüdéria, mihelyt nemzeti érdekekről van szó., valamiféle furcsa bűntudat, ami miatt nemzetről, hazáról, elcsatolt területekről csupán szégyenkezéssel vegyes szabódással szabad csak beszélni. Ha valaki szégyeni magyarságát, az magára vessen. Az igazi baj, amikor ezek a kijelentések felelős emberektől erednek.- Mindez eredményes hadviselés önmagunk ellen, állapította meg György Attila. "Az eredmény a verbális tabuk és nemzetben gondolkodás korlátainak szaporodása." A Magyar Narancsban rögzített félelmeket egyszerűen baromságnak nevezte György Attila. /György Attila: A nemzeti prüdéria diszkrét bája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./"
1998. július 15.
Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 15.
A napokban mutatták be Szovátán a mintegy 300 oldalas munkát: Szováta, 1578-1989 /Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/, amelynek szerzői: Fekete Árpád, Józsa András, Szőke Árpád és Zepeczáner Jenő. /Hasznos könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 16.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya 1998. július 15-i keltezéssel körlevélben fordult a szövetség területi szervezeteinek elnökeihez, amelyben felkéri a területi szervezeteket, intézzenek felhívást a területükön tevékenykedő vállalkozók vagy vállalati vezetők felé, hogy járuljanak hozzá adományaikkal az árvízkárosultak megsegítéséhez, a bajba jutottak súlyos gondjainak enyhítéséhez. Erre a célra az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége központi gyűjtőakciót indított és a Román Fejlesztési Banknál számlát nyitott (BRD, Sucursala Cluj - 251100996069404), de a területi szervezetek is nyithatnak külön számlát az adományokra. Az RMDSZ tíznaponként közzéteszi a számlára befolyt összegeket, s egyben biztosítja az adományozók nevének közlését mind a helyi, mind a központi magyar nyelvű sajtóban, illetve a szeptember első hetében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartandó nagyszabású zárórendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1304. sz./
1998. július 17.
"Júl. 15-én Washingtonban, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén beszédet mondott Emil Constantinescu elnök. A román vezetés arra törekszik, hogy hazája és a térség környező országai egyaránt korszerű, nyitott társadalmak legyenek, és békében éljenek egymással, a demokrácia, a türelem, a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása jegyében - fejtette ki. A román államelnök. Hatalmas tapsvihart arató kongresszusi beszédét szabadon, jegyzet nélkül mondta el, angol nyelven. Románia a NATO-tagságba veti reményét, mondta. "Ahhoz, hogy virágzó, demokratikus és szilárd Európa épüljön, az Egyesült Államoknak a kontinens délkeleti szárnyán olyan országokhoz kell kötnie politikáját, amelyek osztják a demokratikus eszményeket és elkötelezettek a régió stabilitása mellett. Románia ilyen ország" - hangoztatta. Constantinescu elnök felhívta a figyelmet Románia stratégiai fontosságú földrajzi fekvésére, arra, hogy a nyugati szekularizált, a déli katolikus, a keleti ortodox és a muzulmán civilizáció között helyezkedik el. Ennél is fontosabb tényezőként említette Románia belső etnikai és vallási, valamint külső kapcsolatrendszerét. A magyar kisebbség része a kormánykoalíciónak, a vallási kisebbségek fejlődnek és erősítik a párbeszédet az ortodoxokkal, a moldovai és az ukrán viszony érzékeny kérdéseit feszültség nélkül sikerült megoldani - mondta. Külön kitért arra, hogy nemrég a magyar kisebbség a románokkal együtt szabadon és békésen tudott megemlékezni az 1848-as demokratikus forradalom történelmi eseményeiről - arról az időszakról, amikor "országaink sajnálatos módon egymás ellen küzdöttek". A külkapcsolatokról szólva Constantinescu úgy fogalmazott, hogy hazája szoros diplomáciai és politikai viszonyt tart fenn a térség összes országával. "A mindkét ország részéről megnyilvánult jószándéknak és kitartó erőfeszítésnek köszönhetően Románia történelmi jelentőségű megállapodásra jutott Magyarországgal, a két nemzet régóta áhított megbékélését célozva. E megbékélés szilárd gyökerei az elmúlt évben többször sikeresen kiállták a próbát" - mondta. Emil Constantinescu kifejtette hallgatósága előtt, hogy Románia a lehető legszorosabb, "stratégiai partneri viszonyra" törekszik az Egyesült Államokkal. Constantinescu beszéde után a román kapcsolatokkal behatóbban foglalkozó amerikai törvényhozókkal találkozott, majd a Kongresszus vezetőivel ebédelt. Este a Világbank és Románia között létrejött megállapodások aláírási ceremóniáján vesz részt, ezután pedig James Wolfensohn, a Világbank elnöke látja vendégül vacsorára. A román államfő júl. 16-án találkozik Bill Clinton amerikai elnökkel. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"
1998. július 17.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./
1998. július 17.
"Júl. 17-én hirdetett ítéletet hogy a Maros megyei bíróság az 1993 szeptember 20-i hadrévi lincselés ügyében. A bíróság 11 vádlottra összesen 63 évi börtönbüntetést szabott ki, ám ezek egy része amnesztia hatálya alá esik. A két legsúlyosabb ítélet hét és fél évi börtönbüntetésre szól. Az ítélet nem jogerős. Haller István, a Pro Europa Liga képviselője bejelentette, hogy az ügyészségen és az Igazságügyminisztériumnál egyaránt tiltakozni fog az enyhe ítélet ellen. "Nevetséges, hogy emberölésért csak három évet üljön valaki. Cseresznyés Pált 16 évre ítélték, sokkal kisebb vétségért." A vétkeseknek csak egy töredékét büntették meg. A bíróság a per kiterjesztését kérte, az ügyészség ezt visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1993. szeptember 20-án - azt követően, hogy egy roma leszúrt egy falubeli románt - a tömeg rágyújtotta a házat a tettesre és két társára, a menekülő embereket meglincselte, további 12 házat is felgyújtott, több másikat megrongált. A lincselésnek három roma áldozata lett, a falu cigány lakossága elmenekült. A nyomozás három évig egy helyben topogott, s csak az 1996 évi választások után kapott lendületet. /MTI/"
1998. július 17.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint kétséges, hogy Románia képes lesz-e tartani a költségvetés hiányára és a folyó fizetési mérleg tervezett deficitjére vonatkozó előirányzatot - jelentette ki John Hill,a nemzetközi pénzintézet bukaresti képviselője. Hill azzal számol, hogy a román folyó fizetési mérleghiány idén a GDP 7,8 százalékára nő a tavalyi 7,0 százalékról. Az IMF képviselője bírálta a román kormánynak azt a tervét, hogy az amerikai Bell Helicopters Textron céggel közösen kíván gyártani harci helikoptereket, amelyek közül 96-ot meg akar vásárolni. Hill szerint Romániának ez túlságosan nagy kiadást jelentene és veszélybe sodorná a kormány eddigi erőfeszítéseit a kiadások és a fizetési hiány csökkentése terén. /Aggódnak a nemzetközi pénzintézetek. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
1998. július 17.
"Varga Attilával, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője a vele készült interjúban a lezárult parlamenti ülésszak tevékenységében két szakaszt különböztetett meg: az egyik a kormányválság alatti két hónapos visszafogottság és a másik a Radu Vasile-kabinet megalakulása utáni időszak, amikor "érezhetően megélénkült a törvényhozási munka". A kisebbségi jogok vonatkozásában nem történt előrelépés, kisebbségvédelmi jogszabály nem született a parlamentben, és a 22-es és 36-os kormányrendeletek mindkét házi bizottsági véleményeztetése alapján megtorpanás vagy éppen visszalépés tapasztalható. A munkát nehezíti még a koalíción belüli "elvi és kevésbé elvi nézetkülönbség" is, aminek egyik példája a kisebbségi jogok terén jelentkezik: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a megállapodáshoz, amit a koalíció létrejöttekor kötött a koalíciós partnerekkel, de ezek szeretnének visszakozni, ami viszont "elfogadhatatlan". /Megtorpanás, visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"
1998. július 17.
"Júl. 16-án ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a parlamenti ülésszak befejezése utáni belpolitikai helyzetről, és összefoglalta az RMDSZ előtt álló, a törvényhozási és kormányzati tevékenységből adódó feladatokat, tennivalókat. Az ülés részvevői elemezték az SZKT-határozat értelmében "Szövetség az árvízkárosultakért" címmel kezdeményezett országos adománygyűjtő akció eddigi eredményeit, majd meghatározták és elosztották az akció sikeres végrehajtását célzó konkrét tennivalókat és feladatokat. Takács Csaba ügyvezető elnök július 18-ra Kolozsvárra összehívta a Területi Elnökök konzultatív Tanácsát, melynek fő célja az árvízkárosultak megsegítésére irányuló eddigi intézkedések felmérése és a további teendők meghatározása. A TEKT meghívottjai: a kérdésben illetékes RMDSZ-államtitkárok, -prefektusok és -alprefektusok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./ "
1998. július 18-19.
"Júl. 16-án Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Emil Constantinescu román államfőt, aki hivatalos állami látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A találkozón Constantinescu igyekezett tájékozódni hazája NATO-csatlakozásának esélyeiről, valamint amerikai támogatást kért Románia gazdasági megújulásához. Constantinescu közölte: az amerikai elnökkel megvitatta a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és a maga részéről kifejtette, hogy az amerikai cégek beruházásai "segíthetik Romániát a fejlett technológián alapuló, számítógépekkel jól ellátott társadalom kialakításában". Clinton pedig a találkozó után újságíróknak annyit mondott, hogy mély benyomást tesz rá Románia előrehaladása. (Egyébként Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője - még a találkozó előtt - közölte: Clintonnak szándékában áll leszögezni, hogy az Egyesült Államok a NATO-bővítési folyamat továbbvitele, a "nyitott ajtók politikája" mellett áll, s bátorítani fogja a román vezetést, hogy az ország folytassa a gazdasági reformok politikáját.) Constantinescu a The Washington Times júl. 16-i számában megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett: a Kaszpi-tenger alatti hatalmas olaj- és gázkészletek növelik a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségét. Ha Románia NATO-tag lenne, az atlanti szövetség kiterjeszthetné hatókörét a Fekete-tenger keleti partvidékén elhelyezkedő kaukázusi országokra, amelyek Nyugatra akarják eladni az olajat - fejtegette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"
1998. július 18-19.
"Újabb válság fenyeget a Balkánon, ezúttal Romániában, a térség legnagyobb és legnépesebb országában, ahol nincs nyoma piaci reformoknak, s ezért gazdasági katasztrófa fenyeget - olvasható az egyik legnagyobb londoni stratégiai és politikai kutatócsoport, a Jane's külpolitikai szakkiadványának legutóbbi elemzésében. A Foreign Report címû idõszaki Jane's-kiadvány júl. 16-án megjelent összefoglalója szerint a múlt héten titokban Bukarestben járt az Európai Unió egy különmegbízottja, aki "kertelés nélkül közölte Radu Vasile kormányfõvel: az EU-tagságra pályázó tíz kelet-európai ország közül Románia az egyetlen, amely az elmúlt egy évben semmiféle haladást nem tudott felmutatni". A Jane's-kiadvány szerint "a döntésképtelen Ciorbea-kormány szinte megbénult, és semmit nem csinált tavaly, miközben a gazdaság teljesítménye nyolc százalékkal zsugorodott". Ciorbea utódja, Radu Vasile megígérte ugyan a közszolgáltató vállalatok zömének privatizálását, sõt, a parlamenti évadot is meghosszabbította a szükséges jóváhagyások megszerzése végett, de azok a határidõk is eredménytelenül múltak el az idén, amelyeket az új kormányfõ maga tûzött ki mindezek teljesítésére - írta a Foreign Report. A londoni elemzés idéz egy titkos belsõ IMF-jelentést, amely szerint a román gazdaság gyakorlatilag szétmállóban van, s a 150 legnagyobb román állami vállalat tavaly összesen 1 milliárd dollár veszteséget produkált. A Jane's elemzõi azt jósolták, hogy ha a kormány az év végéig nem lesz képes magához ragadni a kezdeményezést, a koalíció legnagyobb ereje, a kormányfõcsere miatt máris megosztott Parasztpárt kettészakad, s ez a kormány bukását fogja okozni. Az esetleges elõrehozott választásoktól azonban még rosszabb kormányzati felállás várható, nem utolsó sorban azért, mert "az elõzõ rezsim volt kommunistáit nacionalisták válogatott csapata váltotta fel... amely keresi a viszályt a tekintélyes lélekszámú magyar kisebbséggel" - áll a londoni elemzésben. /Gazdasági katasztrófa fenyegeti Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"
1998. július 18-19.
"Dobos Lászlónak a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségének írt levelét közölte a Romániai Magyar Szó, melyben a szerző visszautasította és hajtóvadászatnak nevezte a VET elnökségének személyével kapcsolatos nyilatkozatát. Dobos László elismerte, 1994. szeptemberében Quo vadis, Világszövetség címmel véleményt mondott az MVSZ számára aggasztó helyzetéről. Az 1996-os tisztújító közgyűléssel két táborra szakadt az MVSZ, ami azóta csak mélyült. Az MVSZ védnöki testülete nevében Tőkés László püspök válaszolt, keresve az egyensúlyt. Az ügyet 1998. jan. 24-én zárt ülésen tárgyalta az MVSZ. Azt kérték, hogy Dobos László nyilatkozata bizonyos részeit vonja vissza. Az ülésen nem született elfogadott határozat. Állásfoglalásként jelent meg a Dobos László szerint egyoldalú szöveg, amelyet ő nem fogadott el. "Az ellenségkép kísérlete járja be a Világszövetséget." A "kialakult táborok rengetik meg valójában a Világszövetséget". Dobos László szerint szükséges az országos tanácsok és a VETszerepének értelmezésére. Ezt erősíti meg Duray Miklósnak az MVSZ elnökségéhez írt levele, ebből idézte Dobos László a következőt: "politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSZ-be tömörül az RMDSZ ellenzéke". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"
1998. július 20.
Júl. 16-án újabb esőzések voltak, ennek hatására emelkedett a folyók vízszintje, mezőgazdasági területeket, lakásokat öntött el a víz. Brassóban például négyzetméterenként 20-28 liter eső esett, a víz több helyen megrongálta a telefonvonalakat. Maros megyében a Nyárád sokadszor pusztított, különösen Dózsa György községben, ahová Magyarországról érkeztek fiatalok, hogy segítsenek az előző árvíz okozta károk helyreállításában. Brassó megyében is volt áradás, különösen Bethlen és Kékes között. A Homoród, a Szamos, a Nyárád, a Nagy-Küküllő és az Olt további áradásaira lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1998. július 20.
"Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./"
1998. július 20.
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának július 18-i ülése után az RMDSZ Háromszéki Szervezetének Ügyvezető Elnöksége felkérte tagságát, hogy legalább 1000 lejes adományokat fizessen be az RMDSZ által nyitott számlákra, és a betakarítás idején legalább 5-10 kg burgonyát, búzát, káposztát vagy kukoricát adományozzon az árvízkárosultak javára. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor levélben fordult a megye vállalkozóihoz, kérve azok pénzbeli, termékbeli (építőanyagok, vetőmag stb.) hozzájárulását és aktív részvételét az árvíz következményeinek felszámolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./
1998. július 20.
Új magyar internetes folyóirat indult Élő Erdély címmel, amely a www.plus.ro/erdely címen található meg a világhálón, Simon Attila és társai - Gálfi Péter szerverműködtető és Sándor Levente grafikus, programozó - szerkesztik. Terveik szerint Könyvház, Múzeum, Pályázati Figyelő és Ifjúság rovatok szerepelnek a folyóiratban. Bevezetőjükből kiderült, hogy szeretnék megismertetni környezetüket. A jövőben egyes rovatokat angol és román nyelvre szeretnék lefordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1998. július 20.
Idén ötszázadik esztendeje szólítja imára Magyarpéterlaka /Maros megye/ népét a falu ősi harangja. Felirata szerint 1458-ban öntötték, a harang átvészelte a történelem zivatarait. Az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. /Szól a harang már. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./