"Jún. 5-én ért véget Kolozsváron a Művelődés folyóirat 50 éves fennállásának szentelt rendezvénysorozat. Az ünnepségek utolsó állomáshelye a Kolozsvári Állami Magyar Opera volt, ahol a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló néptáncegyüttese lépett fel. "Fél évszázad nagy idő egy lap történetében, különösen, hogy nem is akármilyen korszakokat fog át: 1948 és 1998 a két szélső pontja az ívnek ? emelte ki beszédében Szabó Zsolt főszerkesztő, majd rámutatott, hogy "a mai közművelődési folyamatok alapján keressük a jövő valószínűsíthető erővonalait." "Egy bizonyos, túl akarjuk, és valamilyen formában túl is fogjuk élni ezt az átmeneti korszakot" ? fejezte be köszöntőjét a lap főszerkesztője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila művelődési előadó üdvözölte a lap munkaközösségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"

"Kudarcba fulladt a Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által összehívott, a Kolozsváron létesítendő önálló magyar egyetem ellen tiltakozó rendkívüli tanácsülés, az ellenzék: az RMDSZ, valamint a kormánypártok képviselőinek távolmaradása miatt. Funar meghívta Andrei Marga tanügyminisztert és Pruteanu szenátort, akik szintén nem tettek eleget a meghívásnak. A rendezvényre így nem kerülhetett sor, Funar csak a pártján levő tanácsosoknak olvashatta fel az állásfoglalásnak szánt magyarellenes nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tanácstagok - az RMDSZ képviselői kivételével - azzal indokolták elutasító magatartásukat, hogy - bár nem értenek egyet a magyar egyetem létrehozását célzó követelésekkel -, nem kívánnak részt venni a polgármester hírnevét "öregbítő" propagandában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Jún. 6-án Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Székely István ügyvezető alelnök részt vett Budapesten a Fidesz ? Magyar Polgári Párt X. kongresszusán. Miután gratulált a Fidesz választási győzelméért, Markó Béla emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz kezdettől fogva következetesen odafigyelt arra, hogy miképpen élnek (...) a kárpát-medencei magyar közösségek, következetesen építette kapcsolatait az ottani magyar érdekképviseleti szervezetekkel, és ami nagyon fontos, nem csupán velük, hanem a többségi népek demokratikusan gondolkodó politikusaival is". Az RMDSZ elnöke szerint "döntő fontosságú, hogy Románia ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására." A kongresszuson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként is üdvözölte a Fideszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"

Jún. 8-ától a Romániai Magyar Szó impresszumán szerepel a napilap internet elérhetősége: http://www.nextra.ro/internetto/RMSz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

"A bíróság jún. 1-jei nyilatkozata alapján Temesváron a Magyar Ház Rt. elvesztette a TIM-PRESS Rt. elleni pert, amelynek célja a bánsági magyarság egykori kultúrpalotájának, a Magyar Háznak a visszaszerzése volt. Ezt az épületet a város magyarsága építette közadakozásból és 1932-től 1945-ig a Magyar Ház magyar művelődési központként működött. Az ingatlant a TIM-PRESS Rt. saját nevére telekkönyvezte. A Magyar Ház Rt elnöke, Graur János kifejtette: "Szó sem lehet róla, hogy a döntésbe belenyugodjunk. Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért, amelyre elődeink áldozata kötelez." /Pataki Zoltán: " Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

"Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

Kolozsváron máj. 30-án az erdélyi magyar civil fórumok és az egyházak vezetői előtt Markó Béla elnök és Takács Csaba elismerte, hogy az ígérgetések ideje lejárt, ezért a kolozsvári választmányi értekezlet azt a határozatot hozta, hogy az RMDSZ parlamenti képviseletének június közepéig be kell nyújtania a parlamentnek a kolozsvári székhelyű magyar egyetem visszaállításának törvénytervezetét. Az elmúlt napokban további RMDSZ megyei szervezetek foglaltak állást az egyetem és a kisebbségi jogokért vívott harc módszereinek megváltoztatása érdekében. A kolozsváriak jún. 6-án nyílt levelet tettek közzé /a kolozsvári elégedetlenkedők kesztyűt dobtak az RMDSZ-vezetés arcába, jellemzi őket Cseke Gábor vezércikkében/. A nyílt levélben választ várnak az RMDSZ elnökétől és az RMDSZ parlamenti frakciójától. arra, hogy 1. az RMDSZ vezetősége miért nem kezdeményezte azt, hogy a tanügyi sürgősségi kormányrendelet tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek az 500 ezer aláírással ellátott tanügyi törvénytervezetben benne van, 2. a koalíciós tárgyalásokon feltételül szabta-e az RMDSZ a kolozsvári magyar egyetem újraindítását, 3 miután két koalíciós pár elnöke /Diaconescu és Quintus/ azt állította, hogy a koalíciós tárgyalások során Markó Béla nem Kolozsvárt jelölte meg a magyar nyelvű egyetem székhelyéül, Markó Béla viszont kijelentette, hogy az egyetemnek Kolozsváron kell lennie, tudni szeretnék, mi az igazság, 4. az RMDSZ lemondott a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatásáról, holott erre nem volt felhatalmazása, 5. az utóbbi másfél évben az RMDSZ vezetősége miért nem fejtett ki széles körű propagandát az egyetem érdekében? A kolozsváriak kezdeményezéséhez csatlakoztak a Maros megyeiek, majd a Temes megyeiek. /Cseke Gábor: Kétfelé tekinteni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ A kolozsváriak nyílt levele: Válaszra várva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A Szocialista Munkapárt új tisztséget teremtett Adrian Paunescunak: ügyvezető elnökké választották. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Jún. 4-én Bukarestben újabb megbeszélést hívta össze Cserehát ügyében, melyen jelen voltak az építtető Aris Rt. és az apácák képviselői is. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a csereháti ügy jogi képviselője elmondta, hogy az épület még nem készült el és csendőri felügyelet alatt áll továbbra is. Az épület üzemeltetése, fogyatékos gyermekek ellátása horribilis pénzekbe kerül, az adományozó erre nem gondolt, nincs is pénze az üzemeltetésre. Az ellentábor nem akarja, hogy az épület a fogyatékos gyermekeket szolgálja. /Csomafáy Ferenc: Cserehát - zsandárok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Jún. 7-én Szatmárnémetiben Dsida Jenő szobra előtt a költőre emlékeztek, halálának 60. évfordulóján. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a helyi Kölcsey Kör szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Pallas-Akadémia /Csíkszereda/ két könyvújdonsága. Sütő András Hargita vadászkalandok - Igaz mesék, csodás történetek, Antal Imre Idegenben című kötete a svédországi magyar szórvány történetőről szól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún.9./

Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./

Csíkszeredában mindenki összefogott azért, hogy a városnak legyen önálló színháza. Ferenczes István költő az elsők között állt a kezdeményezés mellé. Üzletemberek is felajánlották segítségüket, Csedő Csaba István polgármester és a megyei vezetők is támogatta a tervet. Az intézmény székhelye a régi művelődési ház lesz. A színházalapítás szándékát helyeselte Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Szentgyörgyi István tagozatának vezetője is. A végzős évfolyam a városban tartotta vizsgaelőadását. Felkérték a végzősöket, hajlandók lennének-e Csíkszeredára, az induló színházba szerződni. A fiatalok egy hónapot kértek a válaszadásra. /Forró Miklós: Színháza lesz Csíkszeredának? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást a CE Szövetség és ifj. Adorján Kálmán áthelyezése ügyében. A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma megkéri a nyílt levél aláíróit, hogy vegyenek részt a templom imatermében jún. 27-én tartandó presbiteri megbeszélésen. /Részvételre kérik az aláírókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Előzmény: nyilatkozat: Romániai Magyar Szó, jún. 10.

Jún. 9-én ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak Nagyváradon, hogy sürgessék a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök elmondta: az 1989 utáni kormányok több-kevesebb cinkosságot vállaltak a letűnt rendszerrel. Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának jogi kereteit Csapó József szenátor ismertette, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök emlékeztetett: az 1990-ben elfogadott kultusztörvény még mindig nem került a parlament elé, majd arról tájékoztatott, hogy a városban hat, Aradon 26 perük van folyamatban. Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó javaslatát ismertette. A résztvevők elfogadták azt a Tőkés László által felolvasott állásfoglalást, amelyben az ökumenikus nagygyűlés résztvevői tiltakoztak mindenfajta kisebbségi és vallási diszkrimináció, a kisebbségi és egyházi jogok bárminemű korlátozása, a magán- és a közösségi tulajdon megsértése ellen. A dokumentum többek között azt tartalmazza, hogy az Iliescu-rezsim jogfosztó politikáját követően a jelenlegi demokratikusnak nevezett kormányzat is késlekedik teljesíteni a romániai magyar nemzeti közösség és egyházai megalapozott, törvényes és demokratikus követeléseit. /Nem elég elhatárolódni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 9-én Budapesten megalakult Magyar Művelődési Társaság, amely az országban és a határokon túl működő magyar kulturális közösségek támogatását tűzte ki célul. A tudományos kollégiumok, valamint a művelődési egyesületek közötti kapcsolatok kialakulásának segítését, megtartását vállalták egyik feladataként. Különös figyelmet fordítanak a hagyományápolásra, ennek érdekében művelődési, népművészeti, honismereti országjárásokat és vándorgyűléseket szerveznek. A mintegy 50 taggal induló egyesület 12 tagú elnökséget választott. Elnök: Jankovics Marcell filmrendező, társelnök Zombori Ottó csillagász, titkár Fábryné Márk Anna, a Fővárosi Művelődési Ház munkatársa lett. Az elnökség további tagjai: Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke, Makovecz Benjámin grafikusművész-műfordító, Sebő Ferenc, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Szakály Ferenc történész-akadémikus, Szemadám György festőművész, Varga Domokos író, Vekerdy Tamás pszichológus és Zelnik József, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke. /Magyar Művelődési Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Emil Constantinescu elnök amerikai látogatása jún. 10-én ért véget. James Carew Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete közleményben fejezte ki elégedettségét az államelnök amerikai útjával kapcsolatban. Kiemelte, hogy Constantinescu objektív tájékoztatást nyújtott a romániai helyzetről, amelyet a különböző körök, köztük a román-amerikai vagy zsidó szervezetek pozitívan értékeltek. A Román-Amerikai Fórum elégedetten nyugtázta Emil Constantinescu nyilatkozatát: a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a külföldre szakadt románságnak állandó képviselője legyen a román törvényhozásban. - Emil Constantinescu júliusban ismét washingtoni látogatásra indul. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

"Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke június 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a HTMH a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről három kötetből álló sorozatot jelentetett meg magyar, angol és francia nyelven. A kiadványok szükségességét indokolva utalt arra: az elmúlt évben megnövekedett az érdeklődés a hivatalnál az Európai Unió és a NATO részéről a korrekt és tárgyszerű adatok iránt. - Ezek a füzetek olyan hátteret biztosítanak, hogy a lehetséges félreértések elkerülhetők legyenek - mondta Törzsök Erika. A kiadványokban közlik az adott országok általános adatait, rövid történelmi összefoglalóját, a magyar közösségek népességi jellemzőit, gazdasági és történelmi helyzetének áttekintését. Külön fejezetet szentelnek jogi helyzetüknek, ezen belül a kisebbségi jogok szabályozásának, az ottani politikai pártoknak és érdekvédelmi szervezeteknek, továbbá a civil társadalom, az oktatás, a vallásgyakorlás és a média jellemzőinek. A füzetekben térképekkel szemléltetik az ország etnikai összetételét, a magyar közösségek elhelyezkedését. A HTMH a tervek szerint a jövőben rendszeresen, félévenként készít újabb jelentéseket - együttműködve az adott területek szakembereivel - az egyes témákban. A köteteket eljuttatják a magyarországi parlamenti pártok vezetőihez, határon túli szervezetekhez és az Európai Unióhoz. A jelentések az Interneten, a hivatal honlapján is olvashatók. Ezeket előreláthatólag az adott országok nyelvén is kiadják a későbbiekben. A bemutatott kötetek magyar nyelven ötszáz, angolul nyolcszáz, franciául pedig három-háromszáz példányban jelentek meg. Várhatóan azonban külön füzetet tesznek majd közzé a "kis kisebbségekről", azaz például a Horvátországban és Szlovéniában élő magyar közösségekről. Hamarosan olyan összefoglaló kiadványt is közreadnak, amely egyetlen kötetben mutatja be valamennyi határon túl élő magyar közösség helyzetét. /Jelentések a határon túli magyarok helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ Az intézmény körülbelül három hónappal ezelőtt készített hasonló összeállítást a délszláv térségben élő magyarok helyzetéről, ezért most nem jelentetett meg ismét összefoglalót erről. /MTI/"

A kormány jún. 11-i ülésén eltörölte a Vacaroiu-kabinet által bevezetett 1994/812. számú, benzinilletékre vonatkozó határozatot. Mint ismeretes, e határozat értelmében - évi egyszeri utazás kivételével - minden gépkocsival külföldre távozó állampolgár a határ átlépésekor a gépkocsi tartályának megfelelő benzinmennyiség árának 250%-át volt köteles lefizetni. Ezt az alapvető emberi jogokat súlyosan sértő és a gyakorlatban diszkriminatív módon - különösen az ország nyugati határán - alkalmazott rendelkezést az RMDSZ kezdettől fogva bírálta, és megszüntetését többször is szorgalmazta. Az időközben még a Vacaroiu-kormány által módosított rendelkezés ugyan már negyedévenkénti egy utazást illeték lefizetése nélkül lehetővé tett, ennek ellenére alapjában véve jogtipró maradt, ezért törlését az RMDSZ - már a kormánykoalíció tagjaként - nem szűnt meg szorgalmazni. A határozat azonnali hatállyal érvényes, tehát június 11-től többé nem kell benzinilletéket fizetni a gépkocsival külföldre utazóknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. - 1283. sz./

Jún. 11-én Kolozsváron ülést tartott az RMDSZ egyetemi szakemberekből álló Felsőoktatási Tanácsa. A tanácskozáson az önálló állami magyar egyetem létesítésével összefüggő kérdésekről folytattak eszmecserét, különös tekintettel a június 15-ig a parlamenthez beterjesztendő vonatkozó törvényjavaslatra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. -1283. sz./

"Az volt a kérdés, lesz-e magyar egyetem, ezért volt fontos a június 10-i koalíciós csúcs, melyről közleményt adtak ki. Megkezdődött a közlemény értelmezése. Cseke Gábor vezércikkében Markó Bélát kérdezte a megegyezés hátteréről. "A vita mondhatni heves volt", mondta Markó Béla, a tanügyminiszterrel a vita a multikulturális modellről folyt. A szövetségi elnök szerint ez a modell azért hamis, mert "mi, magyarok mindig másodrendű, alárendelt szerepbe lennénk kényszerítve. Multikulturalitása nem a kultúrák és nyelvek egyenlőségén, hanem azon alapszik, hogy a magyarok a helyettesek, a beosztottak, az alárendeltek, így minden lépésükhöz ki kell kérnünk a többség véleményét." A közlemény nem szólt arról, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Markó Béla szerint arról majd a bizottság fog tárgyalni. /Cseke Gábor: A vita mondhatni heves volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Jún. 13-án Markó Béla elnökletével ülésezett az Iskola Alapítvány kuratóriuma Kolozsváron. A kuratórium jóváhagyta a nyári tehetségkutató és anyanyelvápoló táborozásokkal kapcsolatos támogatásokat. A testület foglalkozott az 1998. évi programmal: az egyetemi hallgatók számára juttatandó szociális és tanulmányi ösztöndíjak évi keretének a megállapításával, valamint az intézményfejlesztés keretének a megállapításával. Az Iskola Alapítvány kuratóriuma ugyanakkor foglalkozott az egyetemalapítás pénzügyi forrásainak feltérképezésével, az ezirányú lehetőségek kiaknázásának kérdéseivel. A kuratórium egyéb operatív kérdéseket is megtárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./

"N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Elnöksége nyilatkozatban válaszolt az Alma Mater Egyetemi Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének a napokban közzétett felhívására. A Csíkszeredában 1998. jún. 12-én keltezett Válasznyilatkozat 5 pontban foglal állást az említett felhívással szemben, amelyet határozottan visszautasít. A dokumentum rámutat arra, hogy "európai nyitásról" beszélni és ugyanakkor vehemensen visszautasítani magát a gondolatát is annak, hogy főiskolai oktatás más nyelven is folyhasson mint románul, demagóg játék, és súlyos igazságot takar az emberi jogok elismeréséről és tiszteletben tartásáról, az európai értékrend tényleges elfogadásáról. A Válasznyilatkozat utal arra, hogy a magyar egyetemi oktatásnak több évszázados hagyományai vannak Kolozsváron, s e hagyományokat 1959-ben a kommunista totalitárius rendszer önkénye számolta fel, majd megállapítja, hogy a szóban forgó felhívás arról tanúskodik, hogy Romániában még mindig széles tere van a nacionalista megkülönböztetésnek és a más etnikumokkal szembeni intoleranciának, amit az európai szellemiség nem néz jó szemmel. A Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban és egyebütt a kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek gyakorlatáról és létéről nem tudni, siralmas struccpolitikára vall - mutat rá az RMPSZ Elnökségének Válasznyilatkozata, amely végül felhívást intéz a román közvéleményhez, hogy tanúsítson több megértést a kisebbségek jogai iránt, hiszen a kisebbséghez tartozó állampolgárok éppen olyan adófizetők, mint a többségiek, és joguk van saját művelődési és oktatási intézményeikhez, amelyek nem sértik és soha nem fogják sérteni a többségi nemzet érdekeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./"