"Aug. 9-én kezdődik Korondon a fazekasvásár, az árcsói turistafogadónál, ahogy az előző tizenkilenc évben is történt. A vásárt a helyi tanács és a Firtos Művelődési Egylet szervezte. A vásárosok tanácskozásra is összeülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./ "

"Aug. 10-én ünneplik Kolozsváron azt, hogy húszéves az erdélyi táncház. Két évtizeddel ezelőtt az erdélyi néptánckincs a Magyarországon akkor beindult táncházakból visszakanyarodott a forrásvidékre. Szinte egyszerre alakultak táncházak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, majd Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és valamennyi magyarlakta erdélyi városban, még Jászvásárban /Iasi/ is. "Mondhatni, az utolsó huszonnégy órában menekült meg az erdélyi néptánckincs az enyészettől, mert hiába gyűjtötték Martin Györgyék, Kallós Zoltánék néptánc-anyanyelvünk eme gyöngyszemeit, amíg az nem került az ifjúság birtokába, nem lehetett több a kutatás tárgyánál." - írta Fekete Réka. Hiába tiltotta be a hatalom a táncházakat a nyolcvanas években, pincékben tovább működtek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Aug. 10-én a Kallós Alapítvány rendezésében ünnepelték meg Kolozsváron az erdélyi táncház-mozgalom megindulása 20. évfordulóját. Az itthonról és a határokon túlról összegyűlt alapítókat és a mozgalom mai művelőit a délelőtti nyitóünnepségen az alapítók nevében Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző, néptánc-kutató, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató és Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötték. A szónokok méltatták az irányzat jelentőségét az identitásőrzés és közösségformálás terén, kulturális szerepét egy sajátos tánc-anyanyelv kimunkálásában, és megemlékeztek Könczei Ádámról, aki Kallós Zoltán mellett egyik szellemi elindítója volt Erdélyben a táncházak szervezésének. A részvevők Pávai István szakmai koordinálása mellett tudományos tanácskozás keretében vitatták meg a mozgalom minőségi művelésének kérdéseit. Délután került sor az egykori és mai táncház-zenekarok, énekesek és tánccsoportok gálaműsorára, amelyet a Kallós Alapítvány és az RTV-nek a mozgalom népszerűsítésében nagy érdemeket szerzett magyar szerkesztősége közösen szervezett. Az ünnepi rendezvénysorozatot táncház zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"

"Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja sürgette az RMDSZ-t, hogy őszi kongresszusán vállalja fel az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét, adta hírül a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló új száma. A kérdést Katona Ádám a Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is felvetette. A felvetésre a jelen levő Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke diplomatikus választ adott: párta mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. - Ingerült elutasítást váltott ki Katona Ádám javaslata a romániai Helsinki Bizottság képviselőiből. Renata Weber szerint az indítvány jogtalanul, etnikai alapon osztja meg Románia állampolgárait. Gabriel Andreescu sem lelkesedett az ötletért. - Az Erdélyi Napló ismertette az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyéb javaslatait is, ezek között van a román-magyar alapszerződés felügyelete, illetve az erdélyi magyarság vezetői szekuritatés dossziéinak az RMDSZ etikai bizottságának való átadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Adrian Severin külügyminiszter aug. 11-én Koppenhágába látogatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Victor Babiuc védelmi miniszter Párizsból hazautazva aug. 11-én - útját Budapesten megszakítva - a Ferihegyi repülőtéren találkozott kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy koraősszel Budapestre látogat a román miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Aug. 11-én a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal /NKVH/ Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kézjegyével ellátott Közleményben foglalt állást a helyhatósági törvény módosításának a többnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezései kapcsán a kormányt érő támadások, illetve kormányellenes hangulatkeltés ügyében. Tokay György mesterségesnek és károsnak ítéli meg a kormányellenes kampányt e kérdésben, és fölöttébb megkérdőjelezhetőnek azt, hogy azok a politikusok és sajtószervek, akik az európai és euroatlanti betagolódás híveinek és előmozdítóinak nevezik magukat, a nemzetközi szabványokhoz való igazodás eme alapvető vonatkozását úgy igyekeznek beállítani, mint a román nép nemzeti léte ellen irányuló merényletet, nemzeti veszélyt, világszerte példátlan, sohasem tapasztalt jelenséget. Holott számos ország mindennapos gyakorlata a többnyelvű feliratozást illetően -kezdve a velünk szomszédos Moldovai Köztársasággal, Jugoszláviával, Ukrajnával, Magyarországgal, és folytatva a sort, a teljesség igénye nélkül, Spanyolországgal, Hollandiával, Németországgal, Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Nagy-Britanniával - egyformán bizonyítja, hogy ez a veszedelem a képzelet szüleménye. Számos nemzetközi dokumentum előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használatát, beleértve a közérdekű feliratozást is e nyelveken, az állam hivatalos nyelve mellett - mutat rá az NKVH Közleménye, és emlékeztet arra, hogy egy volt kommunista közép-európai ország egyebek között éppen azért esett ki a NATO-csatlakozás első köréből, mert megtagadta nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését az emberi és kisebbségi jogok terén, különösen ami az anyanyelvhasználatot illeti. Miután rámutat arra, hogy Románia lakosságának 10%-a az országban élő 17 nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, és hogy az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére, a dokumentum hangsúlyozza, hogy az "Erdélynek a kormány cinkosságával történő elmagyarosítására", az "Osztrák-Magyar Monarchia korabeli elnevezések visszaállítására", az "RMDSZ-nek tett engedményekre" vonatkozó állításokat az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye válaszolja meg, amelyet 1995. február 1-jén egy másik kormánykoalíció írt alá, és Románia Parlamentje 1995. május 4-én ratifikált. Románia Alkotmánya – szögezi le végezetül a dokumentum – előírja, hogy "a Parlament által a törvénynek megfelelően ratifikált szerződések a hazai jog részét képezik". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 1089. sz./"

"Aug. 11-én a TERMOROM Rt. szakszervezetének meghívására Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök többórás tanácskozáson vett részt, melyre a részvénytársaság menedzserén kívül meghívták valamennyi parlamenti párt elnökeit és parlamenti képviselőit, megpróbálva megnyerni ezek támogatását a cég bezárása ellen. Az éles vita jó alkalmat nyújtott az ellenzéki pártok populista, demagóg megnyilatkozásaira, amelyeket a részvevő szakszervezetiek is támogattak. Habár hivatalosak voltak, a tanácskozáson nem vettek részt a Prefektúra, valamint az Állami Vagyonalap képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./"

"Aug. 10-én, vasárnap, a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése keretében /melyet Debrecenben tartanak/ Debrecen négy református templomában határon túli magyar lelkészek - Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Gulácsy Lajos kárpátaljai püspök, Tőkés László erdélyi püspök és Csete- Szemes István vajdasági lelkész - hirdettek igét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a koalíciós pártokhoz ún. viselkedési kódex tervezetét küldte el. Takács Csaba az újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, hogy feszesebb koalíciós együttműködési kódexre van szükség, hogy kiküszöböljék az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Köztudott például, hogy a parlamenti tanügyi bizottság parasztpárti elnöke támadta a legvehemensebben a tanügyi törvény módosítását, holott a módosítással a koalíciós egyeztetések során a parasztpárt egyetértett. De ismeretes az is, hogy parasztpárti államtitkár utasítására indították el a helységnévtáblák leszerelését. Rossz benyomást tesz a kormányzatra, hogy az Állami Vagyonalap örökké cáfolja saját kormányának álláspontját. Az RMDSZ-nek ezzel a kezdeményezésével egyetértenek a koalíciós pártok. - A másik kérdés: hogyan léphet fel kormánytényezőként az RMDSZ a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni szélsőnacionalista támadásokkal szemben. Takács Csaba szerint különösen aggasztó a fasizmus irányába mutató folyamat, amikor az igazságszolgáltatás vagy annak intézményei tolerálják az etnikai indíttatású bűncselekményeket, anyagi támogatásban részesítik a bűncselekmények elkövetőit. Visszafogott volt a hivatalos román politikai körök állásfoglalása is. Takács Csaba levéllel fordult a főügyészhez és az igazságügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a szélsőnacionalista megnyilvánulások tolerálását nem csupán politikai, hanem bűnügyi kérdésnek tekintjük. Elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ parlamenti képviselőinek irodájára horogkeresztet mázolnak. Az RMDSZ hallatni fogja szavát a provokációkkal szemben, felveti azokat minden koalíciós tárgyaláson. Az RMDSZ egyes esetekben, például a csereháti ügyben igenis az Európa Tanács emberjogi bizottságához fog fordulni. Amennyiben a kétnyelvű feliratok kapcsán a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fog fordulni. /Miklós László: Leszűkült mozgástér? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Aug. 12-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége és a Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ Állandó Bizottsága. Az ülésen a szept. 6-ára tervezett, a kongresszusi küldötteket megválasztandó megyei küldöttközgyűlés előkészületeiről, valamint a Kolozs megyei RMDSZ szervezési és oktatási problémáiról folyt tanácskozás. A küldöttközgyűlésre a Kolozs megyei prefektúra nagytermében kerül sor. - A megyei oktatási stratégia kidolgozása érdekében, valamint a nemrég kinevezett és beiktatott megyei főtanfelügyelő-helyettes, Török Ferenc munkájának megsegítése céljából Boros János megyei elnök aug. 14-ére összehívta az oktatási tanácsadó testületet, melynek tagjai a megyei oktatási alelnök, a főtanfelügyelő-helyettes, a szaktanfelügyelők, a Megyei Tanács oktatási szakbizottságának RMDSZ-tagja, a Pedagógusszövetség megyei elnöksége, valamint az MKT oktatási szakbizottsága. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "

"1997. augusztus 12-én kibocsátott 143. számú határozatával az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kinevezte Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt kongresszusi biztosnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./"

"Aug. 12-én kezdődött meg Illyefalván a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/ ötnapos tanácskozása, melyen a Társaság elnökségi és választmányi tagjain kívül a Kárpát-medencében élő, az anyanyelv ápolásában jeleskedő magyar pedagógusok vesznek részt. A tanácskozás fő célja az volt, hogy áttekintsék a magyar nyelvű oktatás mai helyzetét, és megpróbálják felmérni azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar nyelv és kultúra értékeinek megtartása és tudatosítása terén rendelkezésre állnak gyorsan változó európai világunkban. Az illyefalvi találkozót arra is fel szeretnék használni, hogy kezdeményezzék egy olyan mozgalomnak az elindítását - Szó-Tartó címmel -, amely az említett téma tanulságainak hasznosításával "aprópénzre váltaná" az elveket és gyakorlatban tudná - remélhetőleg az ifjúság egyre szélesebb körében - megvalósítani a korszerű magyar önazonosság és anyanyelvűség eszményét. - Az első napon a Szó-Tartó mozgalom elindításáról Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, a Korunk főszerkesztője és Deme Tamás pedagógiai kutató szólt. A korszerű nemzeti kultúra megtartását és minőségi művelését ösztönző Szó-Tartó mozgalom erdélyi hagyományairól, szellemi kereteiről Cseke Péter szerkesztő, egyetemi tanár és Kötő József színháztörténész, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke beszélt. A mai magyar irodalom helyzetét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./"

"Hivatalosan is megalakult a Szövetség Romániáért elnevezésű új párt 12 700 alapító tag aláírásával, a legnagyobb ellenzéki pártból, a Szociális Demokrácia Pártjából kivált vezetőkkel az élén. Jelenleg 13 képviselővel és 2 szenátorral rendelkeznek, de újabb honatyák fognak csatlakozni hozzájuk. A párt ideiglenes elnöke Teodor Melescanu volt külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Ion Cristoiu a National júl. 18-i és 19-i számában kétrészes vezércikket közölt Victor Ciorbea - Ana Pauker méltó utóda. Corneliu Coposu szilárdsága címen. Elgondolkoztató írás. Egy demokratikus /?/ rendszerben vérbeli román miniszterelnököt minősítenek árulónak és szovjetek által delegált magyarpárti zsidónak - állapította meg a cikkről Kovács Albert. Cristou szerint az utóbbi hónapokban az RMDSZ támadó hadjáratot folytat "a magyar kisebbség európai normák fölötti jogaiért, a román többség károsodásával járó helyi autonómiáért", stb. Az oktatási törvény módosítása betetőzte ezt a hadjáratot. - Kovács Albert javasolta Méliusz Alapítvány létrehozását, hogy támogassák a magyar-zsidó-román kulturális együttműködést. Ma ezt követeli a történelmi pillanat. /Kovács Albert: Történelmi pillanatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Aug. 13-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ elnöksége. A magyar nyelv romániai helyzetéről dr. Péntek János társelnök előterjesztése alapján nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat szerint az AESZ örömmel üdvözölte az anyanyelvhasználatot korlátozó törvények módosítását, egyben aggodalommal tapasztalja, hogy a kormánykoalíción belül és a nacionalista ellenzék körében még inkább, a sajtóban és a televízióban újra általánossá vált a magyarellenes gyűlöletkeltés, az agresszív fellépés. Az AESZ leszögezi, nincs semmi alapja annak, hogy bárki kétségbe vonja a több évszázados magyar helységnevek érvényességét. AZ AESZ diszkriminatív lépésnek tekinti azt, hogy egyedül a magyar tanítóknak és óvónőknek a versenyvizsgán kettős vizsgáztatást rendeltek el, román és magyar dolgozatot kellett megírniuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23-24./ "

"Aug. 13-án a Kolozs megyei RMDSZ székházban bemutatkozó látogatást tett a bukaresti amerikai nagykövetség másodtitkára, Carl Siebentritt, akit a Mexikóba áthelyezett Nathan Blumm utódaként nemrég neveztek ki a kolozsvári amerikai információs iroda vezetőjének. A vendéget Boros János megyei elnök és Eckstein Kovács Péter szenátor fogadták, és tájékoztatták a megyei szervezet tevékenységéről, az RMDSZ-nek a megyei és kolozsvári tanácsokban való részvételéről, a kolozsvári politikai helyzetről, beleértve a szervezetnek a magyar főkonzulátushoz való viszonyulását is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./"

"Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke nyilatkozott az Erdélyi Napló (Nagyvárad) aug. 12-i számának. Arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Magyarország EU-n belül helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, a Fidesz elnökének válasza: "Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a magyar nemzet érdekei iránt..." "Értelemszerűen a mostani kormány tervezett tárgyaló delegációit kevésbé látom alkalmasnak, mint a Fidesz háta mögötti szakértőket." Orbán Viktor kijelentette, hogy a mostani magyar kormány és az ellenzék között gyökeres különbség van az erdélyi magyarság megítélésében. Erdélyben a magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, a magyar történelmi egyházaknak vissza kell kapniuk ingatlanjaikat, és "ha az erdélyi magyarság fel kívánja építeni az autonómia intézményét, azt mi nemzetközi szempontból szalonképes törekvésnek tekintjük, ami a magyarság érdekeit szolgálja, és ami Budapest részéről is támogatható." Szerinte a mostani magyar kormány túl óvatos ebben a kérdésben, alapvetően képtelen támogatni ezeket. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke reagált erre a nyilatkozatra: Orbán Viktor meggondolatlan és felelőtlen kijelentéseket tett az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Szent-Iványi István szerint nem Budapestnek, hanem az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy mire van szüksége a romániai magyarságnak. Az SZDSZ-politikus szerint a jelenlegi kormány "óvatos" politikája sikeresebb elődjénél. /Orbán Viktor és a magyar kormány. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./""

"Kovács László külügyminiszter visszautasította Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének az Erdélyi Napló aug. 12-i számában megjelent nyilatkozatát, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. Kovács László szerint Orbán Viktor kijelentései veszélyeztetik a magyar külpolitikát. A külügyminiszter kitért arra, hogy a Fidesz elnöke túlzott óvatossággal vádolta a magyar kormányt. "Nyilvánvalóan nem érti vagy nem akarja figyelembe venni a jelenlegi romániai belpolitikai helyzet képességét, a magyarság szempontjából is igen kedvező folyamatok törékenységét." - Orbán nyilatkozatát Kövér László, a Fidesz alelnöke tisztességesnek és mérsékeltnek tartotta, Kovács Lászlóét pedig túlzottnak, s mögötte a rossz lelkiismeret háborgását vélte felfedezni. "Az aggodalom a demokratikus román kormány és az RMDSZ iránt ezért enyhén szólva képmutató, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének folyamatában a magyar kormány nem vette figyelembe az RMDSZ kifogásait, Markó Bélát pedig nem engedték szóhoz jutni a magyar parlamentben."- emlékeztetett Kövér László. Az MSZP-SZDSZ-kormány adott szavát megszegve felrúgta az első magyar-magyar csúcson elfogadott megállapodást, amely alapját képezhette volna egy új külpolitikai konszenzus létrehozását - tette hozzá. /Orbán-interjú: újabb visszhangok. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Honismereti tábort szervezett Tacson aug. 4-11-e között a Békés megyei Újkígyóson 1991-ben alakult Ipolyi Arnold Népfőiskola. Célkitűzésük a népismeret tárgykörébe tartozó, a hivatalos iskolai oktatásból hiányzó és az elmúlt évtizedekben különösen mellőzött nemzeti értékek terjesztése és kutatása. Gondozásukban eddig öt kötet jelent meg. Nyári táborukat első ízben rendezték meg Erdélyben. A tacsi táborba 61 magyarországi vendég /köztük néprajzkutatók/ mellett szamosújvári táncházasok, széki zenészek is eljöttek. Előadások hangzottak el, táncház volt. Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke elmondta, hogy táboraik nyilvános szervezésűek. A tacsi kazettás mennyezetű templomot tanulmányozták, mert az ismeretlen szakmai körökben. A másik ok, amiért Tacsot választották: a Bagoly asszonyka ballada /melyet Kallós Zoltán gyűjtéséből ismerünk/, a magyar nyelvterületen csak itt fordult elő. Az előadók között volt Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi előadótanár is. Örvendetes, állapította meg Harangozó Imre, hogy a Erdélyben a fiatalok tudatosan őrzik a hagyományt, s ezt a legmodernebb formában teszik. A táborozásról tudósító Guther M, Ilona felvetette: mi haszna van ebből a helybelieknek? Jó lenne, ha az Ipolyi Arnold Népfoiskola kötelességének tekintené, hogy a feldolgozott anyagot az ittenieknek is összegezze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ "

"Az RMDSZ Tájékoztatóban felhívták a megyei és területi RMDSZ-szervezetek figyelmét arra, hogy Magyarországon jún. 7-től hatályba lépett az 1997. évi XXIX Kárpótlási Törvény, amely az 1992. évi kárpótlási törvény módosítása /Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása/. Megfelelő igazolások és bizonyítékok csatolásával, ez a módosítás újabb kárpótlási igények benyújtására ad lehetőséget. Felvázolták azt, hogy milyen jogcímen lehet kérelmet benyújtani az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bármelyik magyarországi kirendeltségéhez. a/ Az élet elvesztéséért történő igénybejelentés esetén bizonyítani kell, hogy a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság vagy magyar hatósági személy politikai indítású önkénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás vagy kényszermunka ideje alatt halt meg, vagy a szovjet kényszermunka ideje alatt hunyt el. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. Tehát az a szovjet hadifogságba esett katona, aki 1945. augusztus 1. után a hadifogság ideje alatt halt meg, kárpótlásra jogosult A fenti jogcímeken kárpótlásra jogosult az élő özvegy, a sérelmet elszenvedett élő gyermeke és a még élő szülő. Az előbbiek hiányában az élő testvér jogosult a kárpótlási összeg felére. b/ A második világháború alatt (1941. június 27. - 1945. május 9.) faji, vallási vagy politikai okból teljesített munkaszolgálatért az igénylést saját jogon, túlélő házastársként, vagy törvényes örökösként lehet benyújtani. - A törvény a hatályba lépést követően négy hónapot ad a kérelmek benyújtására, tehát 1997. október 15-ig. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és igazolási kérelemnek nincs helye. - A külföldi állampolgárok a magyar külképviseleteken juthatnak adatlaphoz. - Nagyon fontos része a jogszabálynak, amely Romániában élő több ezer embert is érint, kimondja, hogy akinek a magyar hatóságok a korábbi esztendőkben politikai jogsérelem címen kárpótlást állapítottak meg, akár hadifogságért, akár más jogsérelemért, és ezért kárpótlási jegyet vagy életjáradékot kapott az illető állampolgár, akkor most, hivatalból a megállapított kárpótlási összeg 10%-át kiegészítésként megkapja. Ezért semmilyen külön igényt benyújtani nem kell! /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 15., 1092. sz./"

"Horn Gyula miniszterelnök aug. 14-én telefonbeszélgetést folytatott Victor Ciorbea kormányfővel. Horn Gyula elismeréssel szólt a román reformtörekvésekről. A magyar kormány minden lehetséges eszközzel támogatja Romániát az euroatlantai csatlakozás feltételeinek teljesítésében. Ez napirenden szerepel az aug. 22-én Krakkóban sorra kerülő magyar, cseh és lengyel kormányfő közötti találkozón. Horn Gyula kifejezte elismerését azért, hogy a román kormány következetesen érvényt akar szerezni a romániai magyarság jogos igényeinek. Megállapodtak abban, hogy Horn Gyula októberi bukaresti látogatása során folytatják megbeszéléseiket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16-17./"

"Aug. 17-én, vasárnap negyedik alkalommal szervezte meg Kiss Dénes lelkész vezetésével Hármasfalu közössége és az EMKE elnöksége Székelyszentistvánon az országalapító szent királyunk emlékezetének szentelt rendezvényt. Ez alkalommal a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után a nagyszámú részvevőt Kutasi Zoltán, a község polgármestere, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Petróczi Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke köszöntötte. Az első napon a Szó-Tartó mozgalom elindításáról Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, a Korunk főszerkesztője és Deme Tamás pedagógiai kutató szólt. A korszerű nemzeti kultúra megtartását és minőségi művelését ösztönző Szó-Tartó mozgalom erdélyi hagyományairól, szellemi kereteiről Cseke Péter szerkesztő, egyetemi tanár és Kötő József színháztörténész, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke beszélt. A mai magyar irodalom helyzetét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 18., 1090. sz./"

"Kolozsvári történészek kiderítették, adta hírül a Romania Libera, hogy Nagy-Románia címerét Köpeczy Sebestyén József magyar festőművész tervezte, akit ezért hívott meg I. Ferdinánd udvarába. A festőművész egy hónapon át volt a Peles kastély lakója. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"Teoctist pátriárka, az ortodox egyház feje aug. 17-én, vasárnap minden templomban felolvastatta felhívását: román nyelvű vallási könyvekkel és a templom építéséhez szükséges pénzügyi segéllyel támogassák a szomszédos országokban élő román ortodox közösségeket, hogy a "jelenlegi határokon" túl élő románok megőrizzék vallási, kulturális és nyelvi identitásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./"

"A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal összeállította azoknak a kommunista rendszer idején elkobzott közösségi ingatlanoknak a lajstromát, amelyeket kormányrendelettel visszaadnak a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, illetve a hazánkban élő kisebbségek kulturális és egyházi intézményeinek. A 8 ingatlant tartalmazó listán szerepel a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete, valamint a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota és a Királyhágómelléki Református Püspökség épülete. A listát a kormányfő jóváhagyása előtt a kisebbségi szervezetek képviselőiből, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, illetve a Külügyminisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg, eldöntendő, hogy kinek, milyen szervezeteknek a tulajdonába juttatják vissza a kérdéses ingatlanokat. A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és szövetségünk több más vezetője vesz részt az idei ünnepi rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./"

"A kormány benzinilletéket írt elő minden olyan fizikai személynek, akik egy negyedévben egy alkalomnál többször utazik át gépkocsival a határon. Az illeték alapja az üzemanyagtartály két és félszerese. Az illetéket a külföldi fizikai személyeknek is fizetni kell, kivételt képeznek a diplomata útlevéllel utazók és a Romániába belépő moldáviai állampolgárok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ "

"Marosvásárhelyen több mint ötven éve tolókocsiban él gróf Bethlen Anikó, aki fáradhatatlan abban, hogy másokon segítsen. Nyelveket tanult, hogy másokat taníthasson, irodalmi munkákat fordít, külföldre jár. Múlt év júniusában bejegyeztette a Bethlen Alapítványt. Sokan támogatták kezdeményezését, így már eredményeket ért el. Az alapítvány elsődleges célja, hogy a keresztény szellemben a mozgássérülteken segítsen, de másokat is támogatnak. Nagyobb mennyiségű gyógyszert kaptak, átadták a kórházaknak. Rászoruló egyetemistákat támogatásban részesítenek. Gróf Bethlen Anikó elmegy a koncertekre, a színházi bemutatókra is, Marosvásárhely szellemi életének közismert egyénisége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"