"A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"

"Az idén ötödik alkalommal rendezik meg Kirujfürdőn, július 13-18. között, az immár hagyományossá vált Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A rendezvény célja a romániai magyar középiskolás-mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben hasznosítható ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a szervezők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát. Fontos helyet kap a rendezvényen a jelenlegi romániai ifjúsági mozgalom helyzetének, a szervezetek célkitűzéseinek ismertetése a részvevőkkel. A rendezvény egyik meghívottja Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági ügyvezető alelnöke, aki Ifjúságpolitika, a jelenlegi ifjúsági struktúrák szerepe az RMDSZ szemszögéből címmel tart előadást. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"

"Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Székelyudvarhely polgármesterével a csereháti ügy kapcsán. Szász Jenő kifejtette: az ügy csak akkor lesz megoldható, ha végre az önkormányzat érveire-érdekeire fognak figyelni. A telket a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára kisegítő iskola építésére adta a városi önkormányzat a svájci adományozónak, ez szerepel a 3/1993-as tanácsi határozatban is. Az iskola a várost illeti. Júl. 9-én újabb tárgyaláson voltak Bukarestben, jelen volt Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök és Verestóy Attila szenátor is. Hiába mutatták be az okiratokat, a tárgyalás eredménytelenül végződött. Nem tudják elfogadni, hogy bukaresti görög katolikus apácák költözzenek be az épületbe. Székelyudvarhelyen 30 görög katolikus él, emellett 20 ezer római katolikus, 12-13 ezer református és 7-8 ezer unitárius. - "Nem lehet azt mondani, hogy a csereháti iskola ügyét adjuk fel, mert a tanügyi törvény át kell menjen a parlamenten." Szász Jenő úgy véli, hogy a bukaresti megbeszélések során kiderült, hogy az ügy megoldása az adományozókon és az apácarenden múlik és fontosnak ítéli, hogy az ügy megoldásában fontos, hogy betartsák az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Az Adevarul Hargitei /Csíkaszereda/ júl.10-i száma az első oldalán bejelentette, hogy új párt működik Dreapta Romaneasca /Román Jobb/ címen, egyelőre 14 ezer, zömmel erdélyi és bánsági fiatallal. Elnökük, Cornel Brahas szerint a párt a román nacionalista megoldásokat szorgalmaz, olvasható Inczefi Tiboir tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ "

"A nagyváradi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a város polgármesteréhez, Mihai Sturzához, a helyhatósági törvényt módosító 22/1997. számú sürgősségi kormányrendelet mielőbbi alkalmazását kérve. Mint Orbán Ferenc frakcióvezető közölte, a nyolc RMDSZ-tanácsos által aláírt kérést hamarosan iktatják a megyeszékhely Közönségszolgálati Központjában. A hivatalos statisztikai adatok szerint Nagyvárad magyar ajkú lakossága a megyei jogú város összlakosságának 33,2 %-át teszi ki, ami jóval a törvényben megállapított alsó küszöb fölött áll. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki: Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"Júl. 19-én Marosvásárhelyen a rendőrök szeme láttára román nemzetiségű marosvásárhelyiek újból lefestették a város bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákon a magyar nyelvű feliratot. Zeno Fodor, a Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet vezetője szerint ez az akció válasz arra, hogy a kormány rá akarja kényszeríteni a városra a kétnyelvűséget, a tanács jóváhagyása nélkül. Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet irányította. Ugyanakkor megérkezett Marosvásárhelyre Grigore Lapusan bukaresti közigazgatási államtitkár átirata, amely szerint a táblák felszerelésében a helyi tanács illetékes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A rendőrség közölte, hogy a tetteseket nem vonják felelősségre, mert a kétnyelvű táblák felállítása törvénytelen. Kincses Előd, az Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke különösnek tartotta a közigazgatási államtitkár állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 21./Ez az állásfoglalás ugyanis megváltoztatja azt, hogy a polgármester jogosult határozni a kétnyelvű táblák ügyében."

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei Román Demokrata Konvenció és a Maros megyei Szociáldemokrata Unió július 19-i keltezéssel a következő közleményt hozták nyilvánosságra: "Felháborodással vettük tudomásul, hogy sötét erők, amelyeket a román közvélemény a választások során háttérbe szorított, ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés együttélését, így akarván olcsó és kétes politikai tőkéjüket visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy a magyar helységnevek elcsúfítása olyanoknak a műve, akik meg akarják akadályozni Románia európai és euroatlanti integrációját. Mivel a reform és az európai értékek gyakorlatba ültetése mindnyájunk érdeke, mindazokat elítéljük, akik a nemzeti szimbólumot megcsúfolták, mázolmánynak használván fel. A hazánk által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia parlamentje ratifikált (Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött Szerződés) elismerik azt, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, és védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, ezért fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában. Ebben az összefüggésben erőteljesen követeljük azt, hogy valamennyi kompetens szerv, amelynek feladata a törvényesség biztosítása, tartsa ellenőrzése alatt a huligán megmozdulásokat, törvényes kötelezettségének eleget téve." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"Kádár Attila, aki évekkel ezelőtt éhségsztrájkot vállalt "jogaink lábbal tiprása ellen való tiltakozásul", nyílt levéllel fordult Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, elfogadhatatlannak tartva Markó Bélának Hegyi Sándor székelyudvarhelyi tiszteleteshez írt nyílt levelét, a csereháti üggyel kapcsolatban. Ez a levél hajszálpontosan fedi Verestóy Attila szenátor véleményét, tollbamondták talán? - kérdezte. Önök "fuldokolva keresik a bűnbakot hibáik és tévedéseik, mulasztásaik sorozatának elpalástolása érdekében." - írta Kádár Attila. Azokat az "ártatlan" nőket Székelyudvarhely tulajdonát képező, bírósági döntéssel lepecsételt épületből hozták ki. Kádár Attila védelmébe vette Bardóczy Csabát, egyben indulatosan elítélte Markó Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ "

"A tanügyi törvény módosításáról kedvező a véleménye, bár vannak aggályai a megvalósulásával kapcsolatban, fejtette ki dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár, aki több mint harminc éve tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Romániában mindig viszonylagos a törvények érvényessége, végrehajtása. Két negatív folyamat jellemzi évtizedek óta a magyar nyelvű közigazgatást: az egyik az, hogy felfelé haladva mind nagyobb arányú a román tagozatokon való tanulás, a másik az, hogy az átlagosnál nagyobb arányú a magyar tanulók lemorzsolódása. Ezt a két folyamatot kellene megállítani. - Két fontos belső feltétele hiányzik a színvonalas magyar nyelvű oktatásnak. Az egyik a szakmai megalapozás, a másik a szakfelügyelet. Az oktatás tervezését, szervezését minden országban külön szakmai intézmények végzik. A jelenleginél nagyobb minisztériumi apparátusra van szükség, mert egy-két ember képtelen átfogni a közel kétszázezres tanulói létszámmal működő oktatási intézményeket. Állami oktatáskutató intézet kellene, legalább 10-15 főállású, jól képzett szakemberrel. Szakfelügyeletre is szükség van, nem minisztériumi brigádokra. Mindezek hiánya miatt az elmúlt hét évben csökkent az oktatás színvonala. - Az igazgatók hatáskörét növelni kellene, továbbá a szülőknek, a közösségnek is módot kellene adni, hogy éljenek akár a figyelmeztetés jogával. Érdektelenség, igénytelenség tapasztalható sok helyen. - Béres András államtitkár egyedül keveset tehet, hiányzik a megyei szakfelügyeletek szakszerű működése.- Az önálló magyar egyetemnek Kolozsváron kell működnie. "A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos sérelmek orvoslását is el kell kezdeni." Szükség van Székelyföldön is egyetemi karokra, intézetekre, főiskolákra. Székelyudvarhely, Kézdivásárhely tanítóképzője főiskolai rangra emelhető. A közösségeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, alapítványoknak, egyházaknak forrásokat kell találniuk ösztöndíjakra, hallgatói hitelekre. /Felelős magyar nyelvű közoktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"Victor Babiuc védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-bővítés első köréből való kimaradás nagyobb terhetek ró a román hadseregre, emiatt 40 százalékkal kell növelnie az ország ama katonai kiadásait, amelyek a NATO-val lettek volna kapcsolatosak. Romániának a közeljövőben 1,2 milliárd dollárral kell növelnie védelmi katonai kiadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"Júl. 16-án jelentkezett először a Román Televízió egyes adóján a Traim impreuna interkulturális műsor a temesvári stúdióból. A jövőben minden szerdán délelőtt 11-től három nyelvű műsor lesz: először román nyelvű hírek, majd német nyelvű adás és után 15 perces magyar nyelvű műsor következik Körkép a végeken címmel. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője lesz a magyar tévéadásnak is a szerkesztője. Ebben az új műsorban Temes, Arad, Krassó és Hunyad megye területéről szeretnének képet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak. Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg. A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van. A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért. Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza. A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./ "

"Dr. Garda Dezső képviselő kezdettől fogva harcolt azért, hogy Gyergyószentmiklóson az ősztől induló turisztikai főiskolán magyar nyelven kezdődjön meg az oktatás, Markó Béla és Birtalan Ákos is melléállt. Júl. 12-én Garda Dezső tanácskozásra ült össze Béres András államtitkárral és Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. A számos politikai és oktatási személyiség által aláírt kérést Markó Béla, Birtalan Ákos és Béres András vitatják meg Virgil Petrescu országos nevelésügyi miniszterrel, és a képviselő reményét fejezte ki, hogy a döntés kedvező lesz. /Gál Éva Emese: "A két főiskola oktatási nyelvének kérdése." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./"

"A vallásügyi államtitkár hívta össze azt a megbeszélést, melyen megjelent a Romániában bejegyzett 15 egyháznak egy-egy képviselője, akik kifejthették véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Az 1993-ban kidolgozott tervezet szövegét újratárgyalták. Előzőleg a történelmi egyházak püspökei egyeztető tárgyaláson vettek részt, ahonnan egységes szövegtervezettel érkeztek a megbeszélésre. A törvénytervezet 78 paragrafusából 30-at tárgyaltak meg. Az ortodox egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. A többi egyház képviselői tiltakoztak, azzal érveltek, hogy ezzel megszűnik az alkotmányos elv, hogy minden egyház egyenlő. Minden érvelés ellenére az ortodoxok ragaszkodtak javaslatukhoz. /Csomafáy Ferenc: Krisztus palástjának szaggatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Zsehránszky István készített interjút Bárányi Ferenc Temes megyei képviselővel az egészségügybiztosításra vonatkozó törvényről, illetve magáról az egészségbiztosításról. Az RMDSZ-es politikus, aki a törvény fő szorgalmazója volt, elmondta, hogy az egészségbiztosítás két típusa, az angol - nemzeti, centralizált - és a német - személyes hozzájáruláson alapuló, decentralizált - közül Románia az utóbbit vette át, és elrontotta, a kommunista rendszerben. Az új román törvény a német módszert fogja alkalmazni. E típusban az egészségbiztosítás teljesen autonóm, nonguvernamentális szerv, melynek munkájába a kormánynak nincs beleszólása, tehát nem valamely kormány függvénye ez az ágazat. Eszerint a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban járul hozzá az egészségbiztosításhoz. A munkaadó a saját jövedelme után fizetett adó 5%-át nem a pénzügyminisztériumba, mint eddig, hanem a megyei egészségügyi biztosítóhoz fogja küldeni. Ez utóbbi intézmény hamarosan létre fog jönni. A munkavállaló ugyancsak jövedelme után, az államnak fizetett adóból 5%-ot fog egészségbiztosításra fizetni. A földművesek és a nyugdíjasok 4 %-ot fizetnek, az alkalmi munka után is kell adózni. Minden megye saját körzetében fogja bekasszírozni az összegeket, az befolyt összeg 5%-át pedig az országos egészségbiztosítónak küldi szolidaritásból, mert bizonyos megyék képtelenek lesznek ellátni saját betegeiket. Bárányi Ferenc megjegyzi, hogy az utóbbi kategóriába tíz, a Kárpátokon kívül fekvő megye tartozik. Az új törvény szerinti adózás 1998. jan. 1-jén indul, egy évig gyűjtik az összeget és a következő évtől indul az új egészségbiztosítási rendszer. Németországba küldenek fiatalokat, hogy megtanulják az új rendszer működtetését. Egyben áttérnek a számítógépes rendszerre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23, folyt.: júl. 24./"

"A védelmi miniszterrel és a nagyvezérkar főnökével való konzultáció után beadta lemondását Decebal Ilina tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, szintén távozik posztjáról Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója is. A bukaresti lapok júl. 21-i számaikban már kész tényként kezelték, hogy Talpes utóda Emil Constantinescu államelnök egyik bizalmasa, Catalin Harnagea elnöki tanácsos lesz. A lemondásokat a svájci kémkedés ügye robbantotta ki, mely szerint egy berni diplomata Románia javára kémkedett. A székelyudvarhelyi Cserehát ügyében szintén svájci "kezek" keltettek feszültséget, minthogy a bukaresti, magát román-svájci pénzintézetnek nevező Columna Bank körüli pénzügyi problémák feszültséget keltettek. A leváltások mögött Frunda György szenátor szerint a román hírszerző szolgálatok "szovjettelenítése" áll. Romániát sokak szerint azért nem vették fel a NATO-ba az első körben, mert a hírszerző szolgálatok még kapcsolódnak a moszkvaiakhoz, tudósított Gyarmath János. /(gyarmath): Svájci vagy moszkvai kapcsolat a háttérben? Távozó román hírszerzési vezetők. = /Magyar Nemzet, júl. 23./Decebal Ilina tábornok irányításával működik a Katonai Információk Igazgatósága."

"Arra a hírre, hogy Temesváron a Magyar Házat kormányrendelettel vissza akarják adni jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek, a Magyar Házban székelő Renasterea Banateana júl. 22.i száma azt írta, hogy a "telhetetlen magyarok el akarják pusztítani a harmincezres példányszámú román újságot..." Ez természetesen nem igaz. A Magyar Házat a magyarok összeadott pénzükből maguk építették. A román lap szerkesztősége az udvaron épült új házban van, tehát fallal elválasztható a két épület, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"RMDSZ több vezetője és kormánytisztségviselője vesz részt a júl. 21. és 26. között sorrakerülő VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, melyet a Pro Europa Liga, az RMDSZ nemzeti liberális platformja, a Reform Tömörülés, valamint a Fidesz Polgári Párt által alapított Pro Minoritate Alapítvány szervez közösen a hagyományoktól kissé eltérően Tusnádfürdőn. A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai című politikai fórumon Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz Polgári Párt elnöke tartott előadást. Markó Béla áttekintette a hét évi ellenzéki és a hét hónapi kormányzási tapasztalatokat és a többség-kisebbség kapcsolat alakulását a posztkommunista Romániában. Az RMDSZ elnöke szerint az 1996-os romániai rendszerváltással megteremtődtek a feltételek a gazdasági reformhoz, a civil társadalom általános fejlődéséhez és a nemzeti kisebbségek gondjainak megoldásához is. A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon című vitafórumon Birtalan Ákos turisztikai miniszter kihangsúlyozta, hogy a polgárosodáshoz szükség van az igazi reformra, a gyors és hatékony privatizációra. A miniszter szerint nem kell a polgárosodás fogalmát túlméretezni, hanem lehetőséget kell teremteni a civil társadalom bevonására az állam tevékenységébe. Mátis Jenő az RMDSZ kolozsvári képviselője elmondta, ahhoz, hogy a civil társadalom át tudja vállalni az állam egyes feladatait, szükség van egy olyan új alapítványi és egyesületi törvény megalkotására, amely adózási előnyöket biztosítson a non-profit szervezetek számára. A képviselő szerint az alapítványoknak lehetőségük kellene legyen arra, hogy elnyerjék a közalapítványi státust, amely lehetővé tenné, hogy az állami költségvetés is támogassa közhasznú tevékenységüket. Az előadások után élénk párbeszéd alakult ki a népes hallgatóság és a meghívottak között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 1078. sz./"

"Az 1997-98-as tanévtől a romániai magyar iskolák VI. és VII. osztályában új tantárgyat vezetnek be, a romániai magyarság történelme és hagyományai címmel. Az új tantárgy tananyaga a Közoktatás bukaresti pedagógiai folyóiratban látott napvilágot./Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./"

"Nem sokkal azután, hogy júl. 24-én Marosvásárhelyen újakra cserélték a múlt héten román nemzeti színekkel lefestett kétnyelvű helységnévtáblákat, még aznap ismét befestették, ezúttal szürke festékkel, a magyar feliratokat. A névtáblák védelmét a rendőrség megtagadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 25./"

"A Maros megyei prefektúrának címzett júl. 24-i levelében Remus Opris kormányfőtitkár eloszlatta a helyi adminisztráció törvényét módosító 22/1997 számú kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kételyeket. Mint írja, helyi szinten valóban a tanácsok a döntéshozó testületek, de polgármesteri hivatalnak ? az alkotmány értelmében ? kötelessége nemcsak a helyi döntések kivitelezése, hanem a törvények betartásának biztosítása is. Mivel a kormányrendelet kimondja, hogy "azokon a településeken, melyeken a lakosság legalább 20% egy nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi hatóságok biztosítani fogják a helységnévtáblák, a közintézmények, valamint a közérdekű hirdetések kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is", a polgármesteri hivatalnak kötelessége tudomásul venni, hogy az 1992-es népszámlálás adatai alapján a helység lakosainak legalább húsz százaléka egy nemzeti kisebbséghez tartozik és biztosítani a kisebbség nyelvén történő feliratozást. "Következésképen, nincs szükség a helyi tanács jóváhagyására a módosított 69-es törvény 58. szakasza 2 bekezdésének alkalmazásához" ? fejezte be a Maros megyei prefektúrának írt levelét a kormány főtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 1079. sz./"

"Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/"

"Júl. 25-én, két nappal a kolozsvári magyar főkonzulátus újból megnyitása után - Bitay Károly főkonzul szeme láttára - levették a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Bitay megkérdezte a fiatalembert, hogy mit csinál, aki válaszolt is: utasítást hajt végre. Bitay a történtekről értesítette a prefektúrát - vagyis a kormány helyi képviseletét, a magyar külügyminisztériumot, a bukaresti magyar nagykövetséget. A főkonzulátusnak otthont adó református parókiára 30 millió lejes pénzbüntetést rótt ki a Funar irányítás alatt álló polgármesteri hivatal, arra hivatkozva, hogy kitűzték a magyar lobogót, ezzel, úgymond, megsértették az épület műemlék jellegét. /Népszava, Magyar Nemzet, júl. 26./"

"A bukaresti magyar nagykövetség júl. 25-én jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak. A nem tiltakozó jellegű jegyzékben a magyar fél a román hatóságoktól a jogsérelem mielőbbi megszüntetését, a zászló visszaszerzését és ottmaradásának biztosítását kérte, miközben kifejtette: tudatában van annak, hogy nem hivatalos lépésről van szó, hanem a kormánytól független, szélsőséges elemek akciójáról. Funar polgármester júl. 25-én sajtótájékoztatót tartott. Tagadta, hogy ő adott utasítást a magyar zászló eltávolítására. Bizonyára felháborodott románok tették, de lehet, hogy a magyarok provokációjáról van szó, állította Funar, olvasható Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósításában. /Népszabadság, júl. 26./"

"A rendőrség kézre kerítette a magyar lobogó eltávolítóit és júl. 26-án ünnepélyesen visszaadta a magyar zászlót Bitay Kálmán prefektusnak. A tettesek /Roman Neag, Vasile Dragan és Ioan Rusu/ a polgármesteri hivatal dolgozói és azt vallották, hogy tettüket hirtelen elhatározásból követték el. Neag felesége nyilatkozott a bukaresti televíziónak: férje ártatlan, mert munkahelyi utasítást hajtott végre. A rendőrség szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Liviu Medrea, Funar barátja, a Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei alelnöke, a polgármesteri hivatalnál vállalati igazgatója vagy Funar részese lenne a zászló ellopásának. Funar örömmel nyugtázta júl. 26-án "a három jó román jó cselekedetét, amelyet majd más jó románok megismételnek". Funar felháborítónak tartja a három tettes elleni rendőri intézkedést, és kilátásba helyezte, hogy a jövő héten a kétnyelvű névtáblát is eltávolítják a főkonzulátus épületéről. Funar ígéretet tett, hogy C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy-egy millió lejjel jutalmazza a zászlótolvajokat, és ha majd valaki felgyújtja a magyar lobogót, hárommillió lejre is számíthat. -Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus kijelentette: az ügyészségen etnikumközi gyűlölet szításáért és lopásra felbujtásért feljelentést tesz Funar ellen. "Ha a bíróság Funart bűnösnek találja, kezdeményezni fogom polgármesteri tisztségéből történő felmentését" - tette hozzá. /Népszabadság, júl. 28./"

"A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./"