Az EMKE Könyvtári Szakosztálya /elnök: Kiss Jenő/ kiadványa, a Könyvesház, /a kolozsvári Művelődés melléklete/ áprilistól negyedévente lát napvilágot. Megjelent a harmadik, az októberi száma. Felleltározza a megjelenő könyveket, információt szolgáltat a kiadók, könyvterjesztők, könyvtárak tevékenységéről. Többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyilatkozott munkájáról. /Szonda Szabolcs: Házat és hazát a könyvnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője nov. 5-én Strasbourgba utazott, hogy részt vegyen az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi bizottságának munkálatain, amelynek napirendjén a Romániáról készített Jansson-jelentés megvitatása szerepel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

Választási eredmények: Gyergyószentmiklóson 12 778 érvényes szavazatból 10 364 Frunda Györgyre, 828 Constantinescura, a szenátorlistán 12 584 érvényes szavazatból 10.822 az RMDSZ-re, a képviselőlistán 12 608 érvényes szavazatból 10 110 az RMDSZ-re, 469 Borbély Imre független képviselőre. - Szilágy megyében a szenátor- és képviselőlistákon az első az RMDSZ, a szenátorlistán 23,7 %-kal /35 433 szavazattal/, majd a Demokrata Konvenció jön 23,07 %-kal, a képviselőlistán az RMDSZ 23,46 %-kal /34 977 szavazattal/ vezet, második a DK 22,11 %. Az elnökjelöltek sorrendje Szilágy megyében: Emil Constantinescu 40 611 szavazat, 26,3 %, Iliescu 21,26 %, Frunda György 20,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"Dr. Bárányi Ferenc képviselő szerint az a tény, hogy számos magyar választó a Konvencióra szavazott, nem sokat vizet zavart, "hiszen ugyanabba a kalapba kerülnek", olvasható az Evenimentul Zileiben. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

"Nov. 6-án Strasbourgban ülésezett az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága, az ülésen a Romániáról készített memorandum, az ún. Jansson-jelentés szerepelt. Frunda György felszólalásában kifejtette: a memorandum titkos volt, ennek ellenére a sajtó "jóvoltából" Romániában már ismert. Javasolta, hogy az ET raportőrei az új kormány beiktatása után látogassanak el Romániába és készítsenek új jelentést, amelyben felkérik az új kormányt, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket Románia 1993-ban vállat, de még nem teljesített, záros határidőn belül teljesítse. A jogi bizottság úgy döntött, hogy a három dokumentumot nyilvánosságra hozza, utasítja a jelentéstevőket új jelentés kidolgozására, amelynek megvitatására 1997 áprilisában kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 904. sz./"

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

"Okt. 25-én a bukaresti első kerületi bíróság hatósági személy mgsértéséért Sorin Rosca Stanescut, a Ziua napilap igazgatóját tizenkét, Tana Ardeleanut, a Ziua riporterét tizennégy hónapi börtönre ítélte. 1995 májusában a Ziua cikksorozatban "leplezte le" Ion Iliescu elnök állítólagos diákkori kapcsolatait a KGB-vel, a szovjet titkosszolgálattal. Az elnök rágalmazásért feljelentette a lapot, így indult meg az eljárás. Az ítélethirdetésben a legelgondolkodtatóbb a választásokra való időzítése. Tana Ardeleanu éppen Amerikában tartózkodik és ott nyilatkozik az ügyéről. - A civil társadalom megmozdult érdekükben. /Vajnovszki Kázmér: Miről is van szó? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet."

"Szász János ismét kikelt Borbély Imre ellen, majd Frunda György kiváló teljesítményét méltatta, végül az Erdélyi Napló hetilapot elítélte: az újság az RMDSZ ellenzékének szócsöve. "Az ellenfelek ellenséggé rágalmazása, a politikai hitelrontás, a parttalana piszkolódás.. " sorolta kifogásait. /Szász János: Realizmus és hisztéria. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ szenátoraira 10 514-en szavaztak, a képviselőire 9 176 szavaztak. Eddig minden választáson tízezer alatt volt az RMDSZ-re adott szavazatok száma, értékelte Jakab Mihály, az RMDSZ megyei elnöke, az előző alkalommal négyezerrel kevesebbnek. /Guther M. Ilona: Négyezres nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Hunyad megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei 10 577, képviselőjelöltjei 11 156 szavazatot kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Krassó-Szörény megyében Frunda Györgyre 1807-en szavaztak, az RMDSZ szenátusi listájára 2223-an, a képviselőlistájára 2175-en. A kétes eredetű Magyar Szabaddemokrata Pártra 280-an, illetve 644-en voksoltak, tudósított Makay Botond, a megye RMSZ-titkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Az Oktatási Minisztérium mellett működő Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanterv Bizottság okt. 29-30-án Nagyváradon megvitatta és elfogadta a magyar nyelv és irodalomolvasás tantervét az V-VIII. osztályban. A tanterv a jelzett osztályokban feldolgozásra javasolt tananyagot tartalmazza. A bizottság módszertani segédkönyvek, munkafüzetek és szöveggyűjtemények kiadását javasolta. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

Hargita megyében 217 702-en mentek el szavazni, ez 87,01 %-os részvételi arányt jelent. Az elnökjelöltek közül Frunda György 171 907 szavazatot kapott /80,48 %/, a második Iliescu /11 587/, harmadik Constantinescu /11 288/. A képviselőházi listán az RMDSZ 171 758 szavazatot kapott /81.4 %/, a kormánypárt 8 374-et. A független Borbély Imre mindössze 2 356 voksot nyert el, a Székely Ifjak Fóruma 860-at, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 405-öt, a két cigányszövetség 1500-at. - Az RMDSZ szenátorlistája 177 113 szavazatot kapott, a kormánypárté 7 732-t, a Demokratikus Konvenció 6 984-et. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Maros megye 465 735 választópolgárából 381 310 szavazott /81,87 %/, a leadott szavazatok 96,62 %-a érvényes az elnökjelöltek listáin, az első Frunda György 133 526 szavazat /36,24 %/, Constantinescu 16,57 %, Iliescu 15,87 %. A szenátusi listákon a szavazatok 94,63 %-a volt érvényes, az RMDSZ 142 779 szavazatot kapott /39,57 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 20,11 %, Demokratikus Konvenció /DK/ 13,15 %. A képviselőházi listákon a szavazatok 94,41 %-a volt érvényes, az RMDSZ 138 562 voksot kapott /38,49 %/, RNEP 19,26 %, DK 13,67 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Brassó megyében 81,26 %-os volt a részvétel, a Demokratikus Konvenció lett az első a képviselői /34,57 %/ és a szenátori listán /39,34 %/. Az RMDSZ képviselőire 28 331-en /7,76 %/, szenátoraira 31 300-an /8,52 %/ adták le szavazatukat. /B. Tomos Hajnal: Tarolt a Konvenció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Temes megyében az RMDSZ képviselőlistájára 20 320-an szavaztak /5,13 %/, az RMDSZ szenátorjelöltjeire 19 769-en /5 %/, Frunda Györgyre 14 805-en /3,66 %/. Az eredmény elmarad az 1990-estől, de jobb, mint az 1992-es. Dr. Bárányi Ferenc biztos befutó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Arad megyében 77 %-os volt a szavazáson való részvétel. Frunda György a szavazatok 6,62 %-át kapta, az RMDSZ képviselőházi listája 8,07 %-ot, az RMDSZ szenátori jelöltjei a szavatok 8,41 %-ot nyertek el. A Magyar Szabaddemokrata Párt képviselőjelöltje 758, szenátorjelöltje pedig 1600 szavazatot kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett nov. 8-án, kiadott közleményükben megállapították, hogy az RMDSZ nov. 3-án több szavazatot kapott, mint 1992-ben, a romániai magyarság tehát töretlenül támogatja a szövetséget. Nov. 17-én, a második forduló idején ismét szükség lesz az egységes akaratra, szavazzon mindenki a demokratikus ellenzék közös jelöltjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

"Patrubány Miklós újból emlékeztetett arra, hogy Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége által 1992. aug. 27-én összeállított Hargita megyei parlamenti jelöltlistát önkényesen megváltoztatta, idézte az RMDSZ Elnökségének Domokos Géza lépést elítélő okt. 15-i közleményét. A lap mindezt Domokos Géza reagálásával együtt közli. Domokos Géza mindent megmagyaráz, ő helyesen járt el, nem így "az akkor már többségében a Tőkés László-Szőcs Géza csoporthoz tartozó elnökség." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

Kolozs megyében 453 872-en járultak az urnához, a részvétel 80,57 %-os volt. Az elnökjelöltek közöl Emil Constantinescu az első /27,91 %/, a következők: Petre Roman /19,47 %/, Gheorghe Funar /16,4 %/, Frunda György /15,36 %/, Iliescu 14,91 %. A képviselőjelölteknél: Demokratikus Konvenció /DK/ 29,41 %, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 21,88 %, RMDSZ 16,71 %, a szenátorjelölteknél: DK 29,19 %, RNEP 23,53 %, RMDSZ 17,03 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

"Nov. 9-én tartották Brassóban az országos Bartalis János Szavazóversenyt. A 33 fiatal versmondó /köztük heten Magyarországról/ közöl nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Banner Zoltán, a zsűri elnöke elégedetten nyilatkozott a rendezvényről. Boldogan vállal ilyen feladatot a jövőben, mondván: "én erdélyi értelmiségi maradtam a magyarországi lakáscímmel is." Előadóművészetével is szívesen közvetíti az értékeket, amelyeket "az erdélyi magyarság felhalmozott". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 7-én Emil Constantinescu és Petre Roman aláírta a Demokrata Konvenció és a Szociáldemokrata Unió közötti együttműködési egyezményt. A közös kormányzati program szerint az a cél, hogy véglegesen eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből "az Iliescu-rezsimet és következményeit", hiteles, demokratikus állami struktúrát hozzanak létre. Az elkövetkező hat hónapra a közös célok: a helyi közigazgatás decentralizálása, a pénzügyi reform megkezdése, a juttatások növelése a gyermekeknek, a nyugdíjak növelése, új munkahelyek teremtése, az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a privatizálás fellendítése és a szociális támogatási rendszer létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"

Markó Béla szövetségi elnök meghívására nov. 10-én a marosvásárhelyi Bernády-házban találkoztak az RMDSZ újonnan megválasztott szenátorai és képviselői. Tanácskoztak a következő hetek teendőiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői Bukarestből távozván jelentést írtak a lassú privatizációról, a mesterséges valutaárfolyamokról, a végre nem hajtott radikális intézkedésekről, a 30 %-ot meghaladó inflációról. A választási harc idején sok helyen nem volt üzemanyag. Szinte az összes pártvezér ígérte, hogy Európa felé fordítja az országot, csak azt nem említették, hogy ez mibe kerül, írta Márványi Péter. /168 Óra, nov. 12./

A nov. 3-i választáson Teodor Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorát, a kormánypárt Bihar megyei alelnökét választási csaláson érték: 15 szavazólapot dobott az urnába. Kezdetben a rektor felesége még elismerte férje tettét, mondván, családtagjai nevében szavazott, akik betegek voltak vagy külföldön tartózkodtak. Később azonban Maghiar rektor azt nyilatkozta, hogy családtagjaival jelent meg, csak azok az általuk már kitöltött /lepecsételt/ szavazatokat adták át neki és ő azokat dobta az urnába. Ennek ellentmond, hogy családja valamennyi tagjának szavazócéduláját ő vette át és az esetet lefényképező újságírók képén nem található egyetlen családtag sem. Ennek ellenére a kormánypárti lapok áldozatnak mutatják be őket, ellenzéki diverziót emleget például Ionel Ungur is, a Román Nemzeti Egységpárt megyei elnöke, írja Pengő Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./