"A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Okt. elejétől a nagyobb erdélyi városokban is kapható a magyarországi napisajtó 7-800 lejes árban, adta hírül a Szabadság (Kolozsvár) okt. 4-i száma. A hír kiigazításra szorul, a Népszabadság és a Magyar Nemzet 1100 lejbe kerül, a többi napilap 900 lejbe. 1989 után az anyaországi színes magazinok /nagyobb részt míves giccs/ elöntötték az erdélyi újságos bódékat, szellemi selejt árad Erdélybe, az emberek pedig megvették ezeket. /Miklós László: Egy vérből vagyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Romániai Magyar Szónak 450 lej az ára.

"Évadnyitó volt a Látó Irodalmi Színpadán, Marosvásárhelyen, okt. 12-én A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült Vári Attila szerzői estjén bemutatták Kettőskereszt /Mentor, Marosvásárhely, 1996/ novelláskötetét. /"Örök vásárhelyi". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Kétéves fennállását ünnepelte nemrég a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség, joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, általános iskolákat kereszteltek el egyházfőkről, saját történelmi múzeumot hoztak létre, új templomokat építettek, összeírták a körzet szerintük történelmi műemlékké nyilvánítandó valamennyi régi ortodox kápolnáját és temetőjét. Méltán írhatta a kolozsvári ortodox érsek üdvözlő dísztáviratában: "E püspökségnek az a rendeltetése, és küldetését teljesíti is, hogy megfeleljen egy olyan román régió románjai lelki szükségleteinek, mely prédául esett az elnemzetlenítés viharainak." "Feladata tehát, hogy újból felfedezze, értékké avassa e zóna román múltját minden lehetséges, főleg vallási és művelődési eszköz felhasználásával". /Két év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ "

"Okt. 10-én a bukaresti Nemzeti Színházban ünnepelte alapításának 5. évfordulóját a kétnyelvű Együtt-Impreuna folyóirat, amelyet a Kulturális Minisztérium támogatásával adnak ki Bukarestben és jobbára propaganda-kiadványként terjesztenek. Az ünnepi esten Hajdu Győző olvasta fel Iliescu elnök üdvözletét, majd Gál Ferenc Oszkár, az "etnikailag vegyes családok", a vegyes házasságok támogatására létrehozott, a hatóságok által erőteljesen támogatott Armonia Alapítvány kezdeményezője beszámolt arról, hogy már 20 megyében vannak szervezetei, több tízezer vegyes család részvételével. Budapestről érkezett Baranyi Ferenc költő, aki verseit olvasta fel. Az ünnepi est sok román résztvevője között megjelent Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke is. /Együtt-Impreuna est Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ Hajdu Győző főszerkesztő a diktatúra hűséges kiszolgálója volt."

Okt. 11-én Csíkszeredában rendkívüli sajtóértekezletet tartott Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke, aki a helyi előválasztáson is indult és csupán a második helyet érte el, elmondta, hogy óvást nyújtott be Ráduly Róbert Kálmán ellen, aki első lett a csíki előválasztáson. Borbély Ernő a választók félrevezetésével, csalással vádolta Rádulyt. Ráduly a szabályozott időpontnál hamarabb rakta ki plakátjait, annak feliratával félrevezette választóit. Mérnök-közgazdásznak mondta magát, ez azonban nem igaz és nem Markó Béla gazdasági tanácsosa, amint állította. A sajtóértekezleten megjelenő Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kemény szavakkal elítélte a függetlenként induló Borbély Imrét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 12-én részt vett Budapesten a Fidesz Magyar Polgári Párt elnökeinek országos értekezletén. Tőkés László beszédében köszönetet mondott a Fidesznek és mindazon magyarországi pártoknak és szervezeteknek, amelyek támogatták az RMDSZ-t a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos jobbító törekvéseiben, a romániai magyarság érdekeinek fokozott érvényesítésében. Külön is megköszönte a Fidesz meghatározó szerepét a júliusi magyar-magyar csúcsértekezlet létrehozásában. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a magyarországi politikai élettel fenntartott kapcsolatai elsősorban nem pártpolitikai, hanem össznemzeti természetűek. A Fidesz-értekezlet díszvendége, Frits Bolkenstein holland politikus, egyben a Liberális Internacionálé elnöke beszédében hangsúlyozta a "történelmi kisebbségek" ügyének fontosságát, rámutatott arra, hogy az európai integráció nem jelentheti az egyes nemzetek kulturális identitásának feladását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./"

"Hargita megye az ország legnagyobb magyar lakosságú megyéje az országnak, eddig is innen kapta a legtöbb szavazatot az RMDSZ. Az előválasztások lehetőséget adtak mindenkinek, hogy közvetlenül véleményt nyilvánítson, "ezért elítélünk minden kísérletet a listán szereplő jelöltek megkérdőjelezésére" - olvasható Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök felhívásában. Borbély Imre azzal, hogy független jelöltként indul, "kizárta magát a szövetség képviselői közül" és szembefordult az RMDSZ-szel, "személyes érdekeit a szövetség érdekei fölé helyezte". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./"

Gheorghe Funar pártjának /Román Nemzeti Egységpárt/ népszerűsége egyre csökken, az utóbbi felmérés szerint szavazótábora alig éri el a lakosság négy százalékát. Talán ezért is van, hogy a párt egykoron meghatározó személyiségei közül egyre többen hagyják el a süllyedő hajót. Elsőnek Aurel Novac közlekedési miniszter adta vissza a párttagsági könyvet, amikor választania kellett a tárca és az egységpárt között. Gavril Chiuzbaian egykor igazságügyminiszter követte, a hét végén Valer Suian, a párt főtitkára is távozott a pártból, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /(gyarmath): Léket kapott Funar hajója. = Magyar Nemzet, okt. 15./

Okt. 10-e és nov. 10-e között heti négy alkalommal tart előadást Gyergyószentmiklóson Szigeti Jenő adventista lelkész, a történettudományok kandidátusa, aki Magyarországon működő adventista lelkész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

A Bocskai Szövetség Választmányának Erdélyi Tanácsadó Testülete okt. 5-én Hargitafürdőn megtartott üléséről közleményt adott ki. Ebben hangsúlyozta, hogy a szövetség egyik alapvető célja: szolgálni az erdélyi magyarság ügyét, támogatni megmaradásért való küzdelmét. Jó viszony kialakítására törekszik a mindenkori magyar kormánnyal, de a leghatározottabban tiltakozik minden olyan intézkedés ellen, amely ellentétes az erdélyi magyarság érdekeivel. /Kapcsolatteremtés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Gheorghe Funar az egyik tévés magánadóban államelnök-jelöltként ismételte szokott idegengyűlölő kirohanásait. Azt állította, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök. 1990-ben azt írta: Magyarország nem mond le Erdélyről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ elnöke emlékezett arra, hogy az EMT 1992 óta szervezi meg az Országos Szakmai Napokat. Az elsőt Székelyudvarhelyen, a következőt 1993-ban, Sepsiszentgyörgyön, 1994-ben Kézdivásárhelyen, ahol párhuzamosan termékbemutatót is tartottak, 1995-ben Brassóban, azzal a szándékkal, hogy újjászervezzék az EMT brassói fiókszervezetét. Az idei Marosvásárhelyen lesz, okt. 18-20-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Folytatódik Bukarest diplomáciai offenzívája a NATO-tagságért. Okt. 16-án Gheorghe Tinca védelmi miniszter Oslóban Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszonynak adta át Iliescu elnök levelét, okt. 18-án Bonnban fogja átadni Volker Rühe védelmi miniszternek és Kohl kancellárnak címzett üzenetét, okt. 21-én pedig Dániában fogja kézbesíteni az üzenetet, Iliescu levelét. Akárcsak a korábban az amerikai, kanadai, brit, francia, görög és török állam- és kormányfőknek címzett üzenet, ezek a levelek is amellett érvelnek, hogy Romániának a NATO-bővítés első körében van a helye. /Népszava, okt. 17./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Okt. 15-én Bukarestben, a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában rögtönzött író-olvasó találkozót tartottak. Mészöly Miklós, felesége, Polcz Alaine és Szávai Géza hozták el a bukaresti könyvtalálkozóra a budapesti Pont Kiadónál megjelent román nyelvű könyveket. "Útkereső és úttörő munka kezdeményezését látjuk ebben a vállalkozásban" - mondta Mészöly Miklós. A Pont Kiadó nemcsak a magyar és román nép, hanem más népek találkozását is szolgálja. Egy integrált kulturális programról van szó, amely Közép-Kelet-Európa alkotóinak műveit rövid idő alatt több nyelven, ugyanazon borítóval jelenteti meg. A bemutatott könyvek között szerepel Mészöly Miklós O che bella notte című román nyelvű novelláskötete, melyhez Bogdan Lefter írt utószót. Polcz Alaine Asszony a fronton című életrajzi regénye szintén román nyelven jelent meg /O femeie pe front/, melynek utószavát Ana Bladiana írta. A regény magyar nyelven is meg fog jelenni. Mircea Nedelciu Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája című elbeszéléskötete magyar fordításban és Mészöly Miklós utószavával látott napvilágot, szintén a Pontnál /rövidesen románul is kiadják/, továbbá Szávai Géza regénye románul jelent meg Promenada cu femei si tapi címmel. "A román-magyar barátságot az irodalmi felől kell megindítani" - tartja Szávai Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

Murvai László oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető tanulmánykötete /Fekete fehér könyv, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1996/ mindössze 500 példányban jelent meg. A könyv két részből áll, bemutatja a román oktatási törvénykezést 1864-től napjainkig. A könyvből kiderül, hogy Ceausescu 1978-as oktatási törvénye a kisebbségek szempontjából demokratikusabb volt, mint a jelenlegi, mert lehetővé tette a szaktárgyak anyanyelven való tanítását és a magyar nyelvű felvételi vizsgát. A szerző ismerteti a Kárpát-medencei magyarság II. Közoktatási Fórumát /Nyírbátor, 1993. október/. A második részben statisztikai adatok találhatók a magyarul tanulókról, akiknek száma évről-évre csökken. A romániai összes iskolásoknak csak 4,9 %-a tanul magyarul, amikor a magyar lakosság aránya Romániában 7,1 %, olvasható Barabás István könyvismertetőjében. /A Hét (Bukarest), okt. 18./

Illyés Kinga előadóművésznek, a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia tanárának művészeti munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztját adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban adta át Szűcs Ferenc nagykövet. Az ünnepségen Kacsír Mária színikritikus, a bukaresti A Hét szerkesztője méltatta Illyés Kinga művészi pályáját, előadóestjeit, amelyekkel bejárta Erdélyt, Magyarországot, eljutott az Egyesült Államok és Ausztrália magyarságához. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Frunda Györgyöt okt. 13-án, kampányútja során, Gyulafehérváron magyarellenes röpcédulák fogadták. Másnap, okt. 14-én Déván Naghi Gheorghe vállalkozó sajtótájékoztatóján a gyulafehérvárival megegyező, magyarellenes röplapokat osztogatott az újságíróknak. /Röpcék Déván is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Déván, a Magyarok Nagyasszonya kolostorban, okt. 16-án szoboravatás zajlott, ekkor avatták fel Balázs István alkotását, a tíz méter magas, a Szűzanyát, a Szentlelket és a keresztet jelképező emlékművet. /Szoboravatás a kolostorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"Az RMDSZ SZKT határozata amely a helyben lakást kizáró kritériumként szabta meg, sérti az egyén szabadságát és szűkíti a román törvény előírásait is, állapította meg Borbély Imre nyilatkozatában. "Minden demokrácia alapja a méltányosság és az esélyegyenlőség." A szavazócédulákra nem került rá a neve, ezzel az RMDSZ kényszerhelyzetbe hozta, vagy legitimálja a helytelennek tartott SZKT-határozatot, vagy vállalja a független jelöltséget. Hangsúlyozta, hogy lépése nem érinti az RMDSZ programjaihoz való hűségét, sem RMDSZ-tagságát. /Borbély Imre, Hargita megye független képviselőjelöltje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 17-én Tabajdi Csaba államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatót. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nehéz helyzetbe került, mert nem kapta meg a pártoknak járó állami szubvenciót, több mint 300 millió lejt. Tabajdi Csaba elmondta: az RMDSZ fáziskéséssel ugyan, de felismerte, hogy vannak feladatok, amelyekre csak egy kisebbségi szervezet alkalmas. "A magyar kormány aggodalommal figyeli, hogy az RMDSZ egyes politikusai beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe, és néhányuk saját személyi ambícióit a romániai magyarság érdekei fölé helyezi." /Magyar Hírlap, okt. 18./ A Romániai Magyar Szó a Magyar Nemzet tudósítását vette át, abban nem említették Tabajdi Csaba idézett véleményét, így erről nem számolt be a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

Okt. 6-án a fogarasi magyar közösség az aradi vértanúkra emlékezett. Az emlékezetes estet - az utóbbi évek minden helyi kulturális eseményéhez hasonlóan - Márkos Ervin unitárius lelkész, a Babits Mihály Közművelődési Egyesület szervezte. Ez a tizedik ünnepségük, amelyet a millecentenárium jegyében rendeztek, mondta. Ezek között volt A magyar dal ezer éve című műsor, melyet Faragó Laura budapesti művésznő adott elő máj. 20-án. Babits Mihály emléktáblát jún. 30-án helyezték el a költő egyik fogarasi szálláshelyén. Ugyanekkor fellépett a Babits Mihály Színjátszó Kör. Aug. 18-án tartották meg a millecentenáriumi ünnepséget. Egyesületüket senki sem támogatja, mindent saját zsebéből fizetett Márkos Ervin lelkész. /B. Tomos Hajnal: Fogarasi visszapillantó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Babits Mihály 1908-tól 1911-ig tanított Fogarason.

A Corvina Könyvklub okt. 19-én mutatja be Székelyudvarhelyen, a Corvina Könyvesboltban Banner Zoltán Az erdélyi magyar naivok és ábrázoló népi mesterek című könyvét, melynek kézirata elnyerte a Magyar Könyv Alapítvány pályázatának fődíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"Az 1992-es évtől magyar nevek jelennek meg más pártok zászlója alatt vagy függetlenként indulnak. Azon nem kell csodálkozni, hogy Hajdu Győző Hajdu Victorként első helyen áll az egyik román párt szatmári választólistáján. Annál inkább aggasztó, írja Puskás Attila, hogy egyesek "nem tudnak belenyugodni abba, hogy a /többé-kevésbé/ demokratikus módon történt jelölés személyüket nem tartotta alkalmasnak magyarságunk képviseletére" és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépését felkéretlen önjelölésként értékeli a cikkíró. /Puskás Attila: Színtelen és "más színű" jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ "

"Okt. 16-án Agyagfalván, az 1848-as emlékműnél megemlékeztek az 1848. okt. 16-17-i Székely Nemzeti Gyűlés évfordulójáról. Farkas Márton, Bögöz polgármestere kifejtette: "a mostani többségi nemzettől nem kívánunk többet, mint amit biztosított az 1848-as agyagfalvi kiáltvány Erdély minden akkori kisebbségének. - 1991-ben a Székelyföldi Politikai Egyeztető Csoport akarta megtartani itt az emlékezést, hatalmas vihart kavarva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./"

Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, a Csíky kertben, a korábban elültetett millecentenáriumi fák mellett a honfoglalás évfordulója előtt tisztelgő, 5 méter magas emlékművet avatnak, melyet Miholcsa József marosvásárhelyi festőművész tervezett, a tervet Burján G. Emil irányításával készítették el, fából. Az emlékmű Árpád vezér jelképét teremti meg, a lovon ülő Árpád hatalmas, stilizált turulmadarat tart a feje fölött. Az avatóünnepségen Dézsi Zoltán polgármester kiemelte a szimbólumok megtartó erejét nemzeti fönnmaradásunkban. Dr. Garda Dezső történész a magyar honfoglalás jelentőségét méltatta, majd Miholcsa József az emlékmű szimbolikájáról beszélt. Hajdó István katolikus főesperes kitüntetést nyújtott át Miholcsa Józsefnek, amelyet a Márton Áron-szobor felavatásakor nem tudott átadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19., 25./ Miholcsa József Márton Áron-szobrát júl. 1-jén avatták fel Gyergyószentmiklóson.

Okt. 17-én Kolozsvárott járt Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány elindítója, sajtóértekezletén elmondta, hogy részt vett alapítványa romániai fiókszervezete költségvetési tervének megvitatásán. Romániában továbbra is a tanügyben, a távközlésben és a polgári társadalom építésében kíván részt venni. A Közép-Európa Egyetemmel intézményesítette a nyílt társadalom gondolatát, mert az ott tanulók, amikor például a történelmet tanulják, azt nem egy ország szempontjából nézik. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az írott sajtóval kapcsolatos kérdésekre elmondta: a lapoknak messzemenően figyelembe kell venniük a piacgazdaság követelményeit, ennek nehézségeivel meg kell birkózniuk. A szerkesztőségek ne reménykedjenek abban, hogy olcsóbb papírt ad, mint valaha tette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

"Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./"

Okt. 20-án Bihar megyében folytatta kampánykörútját Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Nagyszalontán, Margittán járt, majd Nagyváradon a zsúfolásig megtelt Szigligeti Színházban találkozott a választópolgárokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./