Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1995. október 10.
"A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
1995. október 10.
Okt. 9-én Bukarestben Iliescu elnök beköszöntő beszédével megkezdődött az Interparlamentáris Unió /IPU/ közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Fokozott ütemben folytatták a belső építkezéseket a Parlament Palotájában, melynek építését Ceausescu erőltette, ez a Pentagon után a második legnagyobb ilyen építmény a világon. Mintegy 1200 résztvevő az előző napokban már megérkezett. Az IPU tárgyalási témái: a korrupció elleni küzdelem parlamenti támogatása, a szociális fejlődés stratégiái, a harmadik témát a tanácskozáson rögzítik. /Magyar Nemzet, okt. 10./ Iliescu elnök beszédében hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Romániában meghaladja a nemzetközi normákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10., Népszabadság, okt. 10./
1995. október 10.
Az IPU-ra érkezett Miguel Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, aki Oliviu Germannal, a vezető kormánypárt elnökével való találkozásán rámutatott arra, hogy a Nagy-Románia Párt részvétele a kormánykoalícióban árt a Romániáról külföldön alkotott képnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1995. október 10.
Salamon László, az Országgyűlés alelnöke fogadta a román szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sport bizottságának küldöttségét, amelyet Ion Carciumaru szenátor vezetett. Salamon fontosnak ítélte a két ország közötti vitás kérdés korrekt rendezését, beleértve a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1995. október 10.
"Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak okt. 5-én, a Lármafa Napok előestéjén. "A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld" - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ vezetőségi tagja. "Két pártrendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül." Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy "nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás", ezt csak tudáscentrikus nemzetfejlesztéssel és szubszidiáris struktúrákkal lehet áthidalni. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezetről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "
1995. október 10.
Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./
1995. október 11.
"Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
1995. október 11.
"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"
1995. október 11.
A magyar kormány segítségével másfél éve több romániai magyar lap műholdon kapja meg az MTI, a Magyar Távirati Iroda híreit. Az MTI ezzel anyanyelven biztosítja a híreket, egyben korszerűbb munkaszemléletet teremtett meg. A legújabb hírek szerint a magyar költségvetés az anyagi gondok miatt nem akarja támogatni az MTI-t. A szomszédos országok magyarsága számára felbecsülhetetlen visszaesést jelentene az MTI híreinek megszűnése, mert a kisebbségi lapok képtelenek lennének megfizetni a hírszolgáltatás költségeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1995. október 12.
"Az IPU bukaresti ülésszakának második napján, okt. 10-én a magyar küldöttség vezetője, Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő kifejtette: amíg a nemzetközi fórumokon nem ismerik el a kollektív jogok létjogosultságát, addig fennáll a veszély, hogy a népek közötti megértés nem válik tartalmassá. A kollektív jogok el nem ismerése "a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, politikai stb. identitása védelmének eszközeitől." A kisebbségekhez tartozó egyének jogai tehát csak kollektív jogokként érvényesülhetnek. Romániában "a kétmilliós magyar közösség létéért, nemzeti fennmaradásáért küzd." A most elfogadott oktatási törvény nagy mértékben korlátozza az anyanyelv használatát, ami felerősíti az asszimilációs folyamatokat." Senkinek sem jó az, "ha a kollektív jogokat el nem ismerve egy kisebbséget anyanyelvének vagy nemzeti szimbólumainak használatában korlátoznak." Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha "előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"
1995. október 12.
A csíkszeredai Kozma Szilárd költő, aki nemrég 12 napos éhségsztrájkot tartott, tiltakozásul az új tanügyi törvény ellen, bejelentette, hogy okt. 10-től folytatja éhségsztrájkját. Nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a médiák nem adtak kellő teret tiltakozási akciójának, nem volt lehetősége részletesen kifejteni a román iskolákban szerzett személyiségfejlődést-gátló tapasztalatait, ugyanakkor az Interparlamentáris Unió bukaresti ülésszaka idején a romániai állami szintű korrupcióra is szeretné felhívni a figyelmet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
1995. október 12.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Antal István, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke okt. 11-én Budapesten találkozott Lábody László címzetes államtitkárral, a HTMH elnökével. Megbeszélést folytattak a gazdasági együttműködés különböző területeire vonatkozó kérdésekről, tájékoztatták egymást a román állampolgárokat érintő kárpótlási folyamatról, a törvények által biztosított lehetőségek érvényesítéséről. Takács Csaba átadta Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség meghívását egy romániai látogatásra, amelyet az államtitkár elfogadott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 12./
1995. október 12.
Balogh László író, a Bon Ami Megyei Könyvterjesztő /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön okt. 24-26-a között nemzetközi könyvvásárt rendez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
1995. október 12.
"Az Interparlamentáris Unió okt. 10-i ülésén David Trimble, a brit küldöttség tagja román a "zászlótörvénnyel" kapcsolatban leszögezte: meg kell különböztetni azokat az eseteket, ha a zászlót, himnuszt a kisebbségek identitásának kifejezéseként alkalmazzák, illetve ha az ország integritása elleni támadásra próbálják felhasználni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ "
1995. október 13.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 13.
A gyergyószentmiklósi Népfőiskola okt. 7-én három történésszel szervezett találkozót: Pál Antal Sándorral, a marosvásárhelyi levéltár munkatársával, György Bélával, aki a 80-as években a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára volt, azóta áttelepült Budapestre, jelenleg a Széchényi Könyvtár munkatársa, továbbá Zepeczaner Jenővel, a székelyudvarhelyi múzeum és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület elnökével. Zepeczaner Jenő ismertette az egyesület tevékenységét, elmondta, hogy a Múzeumi Füzetek sorozatban eddig 12 füzet és 5 tanulmánykötet látott napvilágot. A sorozat központi témája Udvarhelyszék, illetve a székelység múltjának, néprajzának kutatása. A Haáz Rezső Egyesület Magyarország történetét is kiadta románul, Gergely András tollából, Herman Gusztáv Mihály fordításában, majd megküldte az ország múzeumainak, intézményeinek.- Pál Sándor a készülő Gyergyó helytörténeti lexikon anyagának kiegészítésére hívta fel a tanárok figyelmét. György Béla az általa válogatott Erdélyi út című tanulmánykötet kapcsán ismertette a méltatlanul elfeledett Krenner Miklós személyiségét, aki 1919 után jelentős kisebbségi politikusa volt Erdélynek. A Duna menti népek, a román-magyar összefogás eszméjében gondolkodott, a transzszilván liberalizmus szellemét hirdette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 13.
Okt. 11-én Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte vendégének, hogy Borisz Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását a Moldovai Köztársaság területéről. Négynapos németországi látogatása során Snegur tárgyal a német kormány több tagjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 13.
Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./
1995. október 13.
Magyarország és Románia között nincsenek súlyos politikai problémák, nézeteltéréseik harmadrendű európai kérdések, jelentette ki Miguel Ángel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a bukaresti Romania Liberának nyilatkozva. /Népszabadság, okt. 13./
1995. október 13.
Okt. 12-én együttműködési megállapodást kötött a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/, melynek kedvezményezettje elsősorban a határokon túl élő magyar műszaki értelmiség lesz. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke elmondta, hogy a HTMH részére az MTESZ Kossuth téri székházában országos hálózatra kapcsolt számítógépes ügyfélszolgálatot állítanak fel. Hálózatra viszik a legfrissebb romániai privatizációs adatokat, a közeljövőben tervezik a szlovákiai magánosításhoz kötődő legfrissebb információk közlését is. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy a távlati tervek között szerepel egy-egy iroda létesítése a szomszédos országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./ A HTMH és az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 10-15 millió forintot érő információs adatbázisát elhelyezik az MTESZ hálózatára. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy szervezetük hosszú távú együttműködést épít ki a HTMH-val, közös kiállításokat rendeznek, szakmai bemutatókat, előadássorozatokat tartanak együtt. /Új Magyarország, okt. 13., Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), okt. 13./
1995. október 13.
Öt romániai egyetemi központ - köztük Bukarest - hallgatói és főiskolásai napok óta tiltakozó sztrájkot tartanak a visszamenőleges érvényű oktatási és vizsgadíjak, valamint szállásgondjaik miatt. Liviu Maior oktatási miniszter elutasította a diákok-érdekképviseletek által sérelmezett intézkedések visszavonását, ezért a diákszervezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba. /Népszabadság, okt. 13./
1995. október 13.
Iliescu okt. 11-12-én Bécsbe utazott, magánlátogatásra.Találkozott Vranitzky kancellárral, majd Thomas Kestil államfővel. Iliescu Ausztria támogatását kérte Románia minél gyorsabb Európai Unióba való felvételéhez. A házigazdák erre ígéretet tettek. Vranitzky ugyanakkor kifejtette Iliescunak, hogy az emberi és kisebbségi jogok védelme jelentős hozzájárulás lenne egy későbbi csatlakozás előkészítéséhez. A román elnök a Kreditanstalbank meghívására látogatott el Ausztriába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 13.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöksége felhívással fordult a magyar szülőkhöz, pedagógusokhoz: tanulmányozzák az oktatási törvényt, ismerjék meg korlátozó cikkelyeit és beadványaikkal kérjék a módosítást. Hasonló beadványt intézhetnek a nemzetközi fórumokhoz. Készüljenek fel a polgári engedetlenség keményebb formáira. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 14.
Iliescu elnök megjelent okt. 11-én Frankfurtban, a könyvvásáron, Forradalom és reform című könyve német nyelvű kiadásának bemutatóján. Frankfurtban tartott sajtóértekezletén védelmébe vette az új tanügyi törvényt, és kifogásolta azt, hogy Magyarországon a román kisebbségnek csupán egy anyanyelvű iskolája van. Iliescu üres propagandának minősítette azokat az állításokat, hogy nem kapnak kellő védelmet a nemzeti kisebbségek. Hangsúlyozta, hogy a társadalom szétszakadásának megakadályozására kellett bevezetni azt, hogy a szakképzés és a felsőfokú oktatás alapvetően román nyelven folyjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ /Magyar Nemzet, okt. 12./ Iliescu elnök innen Bécsbe utazott, szintén magánlátogatásra. /Magyar Nemzet, okt. 14./
1995. október 14.
Románia számára a hadsereg reformjának folytatása az egyedüli lehetőség a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben, hangoztatta okt. 13-i bukaresti sajtóértekezletén Gheorghe Tinca védelmi miniszter, ezzel közvetve válaszolt Paul Cheler leváltott hadseregtábornok bírálatára. Cheler nyugállományba helyezéséről kijelentette: a tábornok jó katona volt, nem annyira a nyilatkozatai számítanak, hanem inkább az, amit a hadseregért tett. /Népszabadság, okt. 14./
1995. október 14-15.
Az Interparlamentáris Unió /IPU/ Bukarestben tartott ülésének negyedik napján, okt. 12-én felszólalt Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Románia biztonságát és stabilitását belső tényezők veszélyeztetik, a szegénység és a kommunizmus alatt szőnyeg alá söpört, azóta is megoldatlan problémák. Ilyen a nemzeti közösségek rossz viszonyából táplálkozó konfliktushelyzet, a tanügyi törvény, melynek készítői figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvű oktatás évszázados hagyományait - mondta Márton Árpád. - A magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az Európa Tanács néhány magasrangú tisztviselőjével és kifejtették véleményüket a tanügyi törvényről és az egyházi javak visszaadásának elmaradásából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 14-15.
Az Interparlamentáris Unió /IPU/ bukaresti tanácskozásán résztvevő magyarországi IPU-küldöttség Szűrös Mátyás vezetésével látogatást tett az RMDSZ székházában, kölcsönösen tájékoztatták egymást a belpolitikai helyzetről. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kérte a magyar kormányzat segítségét a nemzetközi fórumokon is az RMDSZ-nek a romániai magyarság érdekvédelmében kifejtett tevékenységéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 14-15.
Szabó Judit csíkszeredai tanár köszönetet mondott pedagógustársainak, akik Bukaresttől Gyergyószentmiklósig és Kolozsvártól Csíkszeredáig szolidaritást vállaltak, illetve bekapcsolódtak a szept. 17-én elindított éhségsztrájk-láncba. Végül Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke fejezte be az egyhónapos tiltakozást. Mindezt a tanügyi törvény jogkorlátozása elleni tiltakozásul, az igazi történelmi megbékélésért, a valóban egyenlő jogokért tették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 14-15.
Második találkozásukat tartották Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldön megjelenő megyei napilapok szerkesztői, hogy tanácskozzanak az egész Székelyföldnek szánt közös hetilap tervéről, amelyről először pár hónapja már Tusnádfürdőn is szó volt. Ezzel hozzájárulnának az egységes, de mesterségesen feldarabolt olvasótábor jobb tájékoztatásához. A megjelenő kiadvány művelődési anyagokat, helytörténeti írásokat, riportokat tartalmazna, széles nemzetközi kitekintéssel egyetemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 16.
A román-magyar viszony javítását célzó cselekvés lehetősége jelenleg a román fél kezében van, amely azonban nem mutatkozik késznek a szemléletváltásra a két ország viszonyát meghatározó magyar kisebbség ügyében - jelentette ki okt. 13-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Pécsett, a határon túli magyarok IV. fesztiválját megnyitó erdélyi irodalmi est költővendégeként. A romániai magyarság helyzete megkerülhetetlen eleme a két ország viszonyának. Markó Béla szerint tagadhatatlan, hogy a jelenlegi magyar külpolitika az előző kormányénál erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A román kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a magyar kisebbség törekvéseinek elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./