"Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ "

Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

Több mint 160 hazai és magyarországi szakember vett részt a szept. 29-e és okt. 1-je között Brassóban lezajlott Országos Szakmai Napokon. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely után negyedik alkalommal Brassóban rendezték meg az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ legrangosabb fórumát, amely a tudományosság szolgálatán túl az anyanyelvi szakszókincs elsajátítását is szorgalmazta. Az előadásokat a kétnyelvűség jellemezte, ugyanis a román szakemberek előadásait magyarul tolmácsolták, ugyanígy történt fordított esetben is. Befejezésként az EMT vezetősége sajtótájékoztatót tartott a brassói Református Keresztény Központban. Dr. Fodor Alpár, az EMT elnöke a célkitűzéseket ismertette. Székely Zsuzsanna gazdasági alelnök kifejtette, hogy az EMT a műszaki terminológia használatát a tanulóifjúság körében is szorgalmazza, ennek érdekében szakmai táborokat szervezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet. "

"Okt. 3-án díszdoktorrá avatták a szegedi József Attila Tudományegyetemen Cs. Gyimesi Éva professzor asszonyt, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. Cs. Gyimesi Éva kötetei, tanulmányai, esszéi ismertek, ő hívta életre a Collegium Transsylvanicum Alapítványt és ő vezeti az erdélyi magyar tanárok továbbképzését. Díszdoktorrá avatása után "Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben" címmel tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./

"Bartolemeu Anania kolozsvári ortodox érsek nem ragaszkodik az Avram Iancu utcai diákmenza /hajdani diákotthon/ falára elhelyezett emléktábla általa fogalmazott teljes szövegéhez, bár az szerinte a valóságot tükrözi. Vita folyt az ortodox érsekség, a városháza és a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége között az 1946. máj. 28-29-én a diákotthonban történtek 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. Ezen a napon ugyanis az akkori Dermata /Herbák János, később Clujana/ bőrgyár munkásai megostromolták a román diákotthont, hogy véget vessenek a város magyar lakosságát terrorizáló és egyben a berendezkedő kommunista hatalmat támadó román diákcselekményeknek. A mostani érsek egyik vezére volt az akkori magyargyűlölő diákságnak és egyik kezdeményezője a megemlékezést szervező "Diáknemzedék-1946" Akadémiai Csoport nevű szervezetnek. A főpap által megfogalmazott változat: "E diákotthonra zúdult a "nép- és osztályidegenek" gyűlölete 1946. május 28-29-én éjszakáján, és innen indult ki a kolozsvári egyetemi diákság tiltakozó sztrájkja a revizionista magyar sovinizmus és a kommunista ateizmus ellen". /Uszító főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

A suceavai törvényszék döntése értelmében a vasgárdista mozgalom nem volt fasiszta jellegű. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Csíkszereda főterén szeretne Márton Áron-mellszobrot állítani a helyi Szent Kereszt egyházközség. A szobrot és a mögéje kialakítandó kereszt-alakú háttérkompozíciót a Budapestre áttelepült Szervátiusz Tibor tervezi. A szoboravatást 1996-ra, a püspök születésének centenáriumára tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Hubert Béla /Nagybánya/ Talány?! címmel felteszi a kérdést, valójában meddig is volt Balogh Edgár a Bolyai Tudományegyetem rektora és mikor tartóztatták le. A különböző könyvek, lexikonok, sőt Balogh Edgár emlékezései is különböző időpontokra teszik letartóztatásának időpontját: 1949 ősze, 1949 nyara, 1950-ben még rektor volt... Huber Béla kéri, hogy végre rögzítsék a valódi időpontot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Az RMDSZ helye és viszonyulása a romániai politikai élethez nem változott, ugyanakkor felerősödött az a szándék, hogy az RMDSZ szélre sodródjon a politikai életben. Ez a törekvés átterjedt a román ellenzékre is - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Temesváron, az RMDSZ művelődési központjában. Az RMDSZ tehát elszigetelten készül a jövő évi választásokra. - Arra a kérdésre, hogy Soros György miért nem támogatja az RMDSZ-t, a romániai magyarságot, Markó Béla azt válaszolta, hogy Soros sok pályázatot támogat, de óvakodik, "talán túlságosan" attól, hogy politikai szervezetet támogasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ "

Okt. 4-én Gheorghe Tinca védelmi miniszter Budapesten találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Kovács László elmondta, hogy a megbékélés egybeesik a kormányprogrammal, sőt az MSZP választási programjában is szerepel. A megbékéléshez nélkülözhetetlen a feszültséget okozó kérdések rendezése. Tinca elmondta, hogy 240 ezerről az ezredfordulóra 190 ezerre csökkentik a román hadsereg létszámát /a magyar honvédség létszámát 90 ezerről már 1998-ra 60 ezerre csökken/. Magyar részről felvetették, hogy a román oktatási törvény és a nemzeti jelképekről hozott jogszabály sérti a kisebbségek jogait. Tinca szerint tekintettel kell lenni a többségi nemzet érzékenységére. Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két miniszter közös levelet írt William Perry amerikai védelmi miniszternek, hogy tájékoztassák őt a magyar-román katonai kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Zsákutcába jutottak az ukrán-román tárgyalások - jelentette ki Volodimit Vaszilenko, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekkel megbízott nagykövete az Interfax-Ukraina hírügynökségnek. Mindez a Ribbentrop-Molotov-paktum politikai megítélésnek eltéréséből adódik. Vaszilenko szerint a román felet terheli a felelősség. A júliusban Kijevben szakértői szinten elért egyezséget ugyanis Bukarestnek egy héten belül vissza kellett volna igazolnia, de ez nem történt meg. Kijev számára a Bukarest által megkérdőjelezett terület hovatartozását nemzetközi egyezmények rögzítik. Az ukrán fél felhozta a negatív visszhangot kiváltott román nyelvtörvényt is, ugyanakkor ezzel szemben az ukrán kisebbségi törvény pozitív. /Magyar Nemzet, okt. 6./

"Gheorghe Funar, az RNEP elnöke Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett levelében követelte Magyari Andrásnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektorának leváltását, mert a tanévnyitón magyarul szólt, "megsértve ezzel az alkotmány és az oktatási törvény előírásait." Funar méltatta Matei Basarab professzor "méltóságteljes és felelős közbelépését", amellyel félbeszakította a rektor-helyettest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

A Mitzura Arghezi /Nagy-Románia Párt tagja/ vezette Határon Túli Románok Hivatala egyelőre a Romániát ért támadások elleni propaganda-hadjáratra költi a rendelkezésére bocsátott százmilliókat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Vadim Tudor lapjában, a Romania Maréban példátlan erejű támadást intézett Iliescu ellen /hatéves nemzetellenes uralkodás, KGB-gyanús, zsidók ültették az elnöki székbe és eladta nekik az országot stb./, totális harcot hirdetve Iliescu ellen. A bukaresti lapok versengve idézték ezt a durva cikket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 5./ Vadim Tudor közvetve halállal is fenyegette Iliescu elnököt. /Magyar Nemzet, okt. 7./

A Nagy-Románia Párt igazgatótanácsa nyilatkozatban válaszolt a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja felszólítására. Arra hivatkoztak, hogy a Romania Mare lapban megjelent cikk szerzője nem azonosítható Vadim Tudorral. Visszautasították az SZDP ultimátumát, mondván, miért védik Iliescu elnököt, amikor nem is tagja az SZDP-nek? Iliescu Zsirinovszkijnak nevezte két parlamenti párt vezetőjét, amikor az elnöknek nincs joga beavatkozni egyes pártok ügyeibe. A Nagy-Románia Párt kiállt vezére mellett, Vadim Tudor pedig folytatja támadásait Iliescu ellen, ezúttal a Politica lapban, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 7./

Új megállapodást kötött a Rompres és az MTI, melyet Alexa Károly, az MTI és Neaug Udroiu, a Rompres vezérigazgatója írt alá. A szerződés napi hírcserére nyújt lehetőséget, a további szolgáltatásokat kereskedelmi alapon nyújtja egymásnak a két hírügynökség. Az MTI továbbítja Bécsből, Párizsból és Budapestről egyes külföldi hírügynökségek híranyagát Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./

"Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"A pápa okt. 5-én az Egyesült Államokban ellátogatott az ENSZ-központba és fölszólalt az ENSZ ülésszakán. "Minden nemzetnek jogában áll, hogy hagyományainak szellemében formálja sorsát és alakítsa életét. De nem teheti ezt az alapvető emberi jogok megsértésével, és különösen nem a kisebbségek elnyomásával." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelet adott ki, felemelve szavát a képviselőházban megszavazott büntetőtörvénykönyvi módosítás ellen /idegen államok zászlajának használata, himnuszának éneklése/. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet, hogy a református énekeskönyvek részét képezi a magyar himnusszal azonos 37. /52./ dicséret. "Következésképpen nemzeti imánk éneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet". - Az egyházkerületi igazgató tanács állásfoglalásában tiltakozott a szerb hatóságok eljárása ellen, amellyel a menekülteknek több mint felét Vajdaságba irányították. Ugyancsak tiltakoztak a tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"Aradon a református, majd a katolikus templomban kezdődtek az okt. 6-i megemlékezések. Megjelent a magyar kormány képviseletében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke által vezetett küldöttség, Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet, továbbá Hosszú Zoltán és Magyari Lajos szenátor, Tokay György képviselő. Az aradi vértanúk obeliszkjénél Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Lábody László, Tokay György és Magyari Lajos tartott beszédet, majd az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mondtak imát. A koszorúzásban részt vett Arad román alpolgármestere, a kormányhatóságok ezúttal is távol maradtak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta: "minden nemzet olyan lesz, amilyen történelmet, kultúrát, hagyományt tovább tud építeni, szervesen bele tud illeszteni a maga jelenébe és jövőjébe." Az erdélyi magyarság két évfordulót vállalt kiemelten, márc. 15-ét és okt. 6-át, "mindkettő a nemzetek közötti egyenjogúság üzenetét hordozza, egyik sem a nemzeti elfogultság és bezárkózás szimbóluma." Tudjuk, hogy a kivégzett tábornokok közül többen nem beszéltek magyarul. "Hányszor kell ezt még elmondanunk, hányszor kell vajon még megfogalmaznunk, hogy nincs külön magyar szabadság, román szabadság" , amíg ezt mások megértik? "Bár ne kellene számos példát hozni csak Európának ebből a feléből, hogy mennyire nincsen, ma sincs sok helyütt se szabadság, se egyenlőség, se testvériség." "Mi küzdünk azért a jogunkért, hogy szabadon emlékezhessünk nagyjainkra, de ez kötelességet is jelent..." Lábody László kifejtette, hogy a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar kormány másfél éve megfogalmazott hármas célja az európai integráció, a történelmi megbékélés és a magyar kisebbségek jogainak biztosítása. A három elválaszthatatlan, nem létezhet megbékélés a magyar kisebbségek jogai nélkül. Az ünnepség végén elhangzott a himnusz és a székely himnusz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

Okt. 7-én a Közép-európai Kezdeményezés /KEK/ varsói konferenciáján magyar-román kormányfői találkozóra került sor. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök köszönetét fejezte ki Horn Gyulának azért, hogy Magyarország támogatta országa csatlakozási törekvését, és támogatja Románia tagságát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ is. Megállapították, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. A történelmi megbékélésre vonatkozó román dokumentumtervezetekkel kapcsolatban viszont magas szintű fórumot terveznek, hozzátéve, hogy ez nem pótolja az alapszerződést. Horn Gyula a román oktatási törvénnyel kapcsolatban új javaslatot terjesztett elő: alakítsanak vegyes munkabizottságot, ebben kapjanak helyet a kisebbségek képviselői is. Amennyiben ezek a tárgyalások eredménytelenek lennének, a párbeszédbe be lehetne vonni az Európa Tanácsot is. - Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: egyetért a vegyes bizottsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Varsóban a KEK-országok kormányfői úgy döntöttek, hogy felveszik tagjaik sorába a jelentkező öt posztkommunista országot: Romániát, Albániát, Fehéroroszországot, Bulgáriát és Ukrajnát. /Magyar Hírlap, okt. 9./

A Ziua bukaresti napilap okt. 6-i száma közölte David Funderbunk amerikai képviselő, volt romániai nagykövet Iliescu elnökhöz intézett washingtoni beszédének teljes szövegét, amely szerint ha naponta fordulnak hozzá emberek romániai problémáikkal, akkor valami igaz lehet panaszukban. Romániában az elnöké a hatalom, tehát tehet is valamit. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

A keresztény értékek képviselete a társadalomban, az RMDSZ esetleges szétzúzódása esetén a romániai magyarság érdekképviseletének felvállalása, az erdélyi magyarság bekapcsolása az európai közösségbe - ebben a három pontban jelölte meg Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke pártja legfontosabb célkitűzéseit Csíkszeredán, okt. 6-án, a kereszténydemokrata fórumon. Az RMKDP nemzetközi kapcsolatai kedvezően alakultak, a pártot 1994-ben az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD rendes tagjai sorába választotta. Kelemen Kálmán, a párt főtitkára ismertette a friss, okt. 5-i prágai keltezésű dokumentumot is, amelyben az EUCD legutóbbi tanácskozásán elítélte az új román tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

Okt. 6-án Csíkszentdomokoson megemlékeztek a Maniu-gárdisták 1994. októberi vérengzéséről, amikor az Olteanu vezette szabadcsapat 11 helybeli magyar lakost ölt meg. 1994-ben emlékművet emeltek a kivégzés színhelyén, a Gábor kertben. A nyugdíjas Bálint Lajos érsek celebrálta a szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4., okt. 10./