Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. október 16.
Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./
1993. október 16.
Murvay Miklós védelmébe vette a neptuni tárgyalókat, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót Tőkés Lászlóval szemben. Murvay Miklós szerint vége van a forradalomnak, vége a hatalomtól egyszerre mindent követelésnek, most inkább tárgyalni kell. /Murvay Miklós: Adalékok az aradi mementóhoz. Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1993. október 16-17.
Szept. 18-án Csíkszeredán és Csíksomlyón, a kegytemplomban tartották meg a szórványmagyarok találkozóját, a Julianus Alapítvány rendezésében. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke és Tőkés László püspök is. Tőkés László Csíkszeredán, az ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett, de Csíksomlyón nem engedték meg neki a ferences atyák az igehirdetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ A ferencesek válaszoltak erre a híradásra: támogatják Tőkés Lászlót, csodálják tevékenységét, de a kegytemplomban nem akartak oda nem illő rendezvénynek helyet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./
1993. október 18.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vagyonának és az egyházi iskolák visszaadása ellen foglalt állást a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártának parlamenti képviselője, Petre Turlea, a Cronica Romana bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. /B. T., Bukarest: Nincs mit visszakövetelni. = Magyar Hírlap, okt. 18./
1993. október 19.
Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1993. október 19.
Okt. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elemezték az ET ajánlásaival kapcsolatos tennivalókat. Határozatot hoztak a Memorandum-kerekasztal megszervezésére, valamint a Demokratikus Konvencióval való tárgyaláshoz szükséges dokumentáció összeállítására. Készül a kisebbségi törvénytervezet, ajánlásokat dolgoztak ki. /Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1993. október 19.
A háztartási tüzelőanyag, a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árának 4-9-szeresére, a gázolaj és a benzin árának 2025 %-os növelése után bejelentették, hogy a tej és tejtermékek ára 50-60 %-kal nőnek, a kiskereskedelmi húsárak pedig kétszeresükre emelkednek. A bérből és nyugdíjból élők milliói havi 20 ezer lejnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Megsegítésükre a kormány elhatározta, hogy márc. 1-jéig havonta ötezer lejjel növeli jövedelmüket. Ennek fedezésére elhatározták, hogy minden külföldre utazó román állampolgár ötezer lejt fizessen egy-egy utazás alkalmával. /Ismét árrobbanás Bukarestben. = Népszabadság, okt. 19./
1993. október 19.
A lap közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezésének szövegét Románia tagfelvételi kérelméről. A Közgyűlés felhívta a román hatóságok figyelmét a hatalmi ágak szétválasztására és a helyi közigazgatási szervek szabad működési feltételeinek biztosítására. A Közgyűlés elvárja annak megszüntetését, hogy egy miniszter utasítást adhasson a bíráknak. Közgyűlés felkéri a román kormányt, hogy szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsák egyházi iskolák alapítását és működését, különös tekintettel a kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvi oktatásra, továbbá vizsgálják felül azon személyek szabadon bocsátásának ügyét, akiket politikai, illetve etnikai okok miatt börtönöztek be. A Közgyűlés javasolja, hogy fogadják el vállalt kötelezettségeikkel és az 1201-es /1993/ ajánlással összhangban a nemzetiségi és oktatási törvényt, írják alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezése Románia tagfelvételi kérelméről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1993. október 19.
Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
1993. október 20.
A frankofon országok csúcstalálkozóját Mauritiusban tartották, ahol Románia teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. Megjelent Iliescu elnök is, és okt. 18-án találkozott Mitterand elnökkel. A román elnöki szóvivő szerint kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. /Francia-román csúcstalálkozó. = Új Magyarország, okt. 19., Románia- Mauritiuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A román küldöttség tagjai között van Melescanu külügyminiszter is, aki a szerint a frankofon mozgalom az emberiség globális problémáira összpontosít. Iliescu útjának következő állomása a Dél-afrikai Köztársaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 20.
Az okt. 19-i bukaresti lapok élesen elítélték az Erdélyi Szövetség Egerben megtartott ülését, különösen azt, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter üzenetet küldött a tanácskozásnak. A lapok szerint Für Lajos nem akarja a határok erőszakos megváltoztatását, hanem a békés megoldások híve. Ugyancsak elítélte Für Lajos üdvözlő levelét a szlovák sajtó. Vihart kavart az Erdélyi Szövetség ülése? = Magyar Hírlap, okt. 20./
1993. október 20.
Az 1945 után államosított vagy a kommunista rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által beadott törvénytervezet a teljes visszaadást írja elő, a kormánypárt tervezete viszont a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. Ugyanakkor a szenátus dolgozik egy katasztertörvényen, ez fogja felváltani az eddig csak Erdélyben létező telekkönyvi ingatlan-nyilvántartást. Ezzel egyidejűleg tervezik az Erdélyben létező, az 1880-as évektől vezetett telekkönyvi nyilvántartás megsemmisítését. Ebben az esetben viszont a volt tulajdonosok nem tudják majd bizonyítani tulajdonos voltukat. Sinkó István RMDSZ-képviselő felhívja azok figyelmét, akiket a kommunista rezsim megfosztott tulajdonuktól, hogy szerezzék be azon ingatlan telekkönyvi kivonatának másolatát, amelyen szerepel a volt tulajdonos neve. Ajánlatos beszerezni az örökösi minőséget igazoló okiratot is. /Sinkó István: Az örökség jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 20.
COCOM-küldöttség látogatott Romániába, a fő cél a gazdasági kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése, egyúttal meg akarnak bizonyosodni arról, hogy Románia nem exportál fegyvert. Románia is szeretné elérni, hogy töröljék a COCOM tilalmi listájáról. A küldöttség vezetője, Franciscus Engering bejelentette, hogy Hollandia segélyprogramot ajánlott fel Romániának. /Miért jött a COCOM-küldöttség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 20.
A kisebbségek hídszerepe címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak Brassó Pojánán. Petrusán György, a magyarországi Románok Demokrata Szövetségének elnöke fejtette ki, hogy Magyarország nem jelent veszélyt, nem akar határmódosítást. A nemzetállam fogalma túlhaladott. A dán vendégek a dániai németek és a németországi dánok rendezett helyzetére hívták fel a figyelmet. A kétnapos konferencia hasznos volt. Az értekezleten megjelentek többek között Antal István és Madaras Lázár RMDSZ-képviselők, Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Dobolyi István, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. /Kiss Éve Mária: A kisebbség ? érték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.
1993. október 20.
Gyakran hangzik el, hogy az RMDSZ hiába szövetségese a Demokratikus Konvenciónak, amikor a nemzetiségi jogokról van szó, cserbe hagyják a magyarságot. Fey László elmagyarázta, mi a megoldás: meg kell magyarázni a románoknak, hogy mit akar az RMDSZ. A demokratikusan gondolkodó románokkal összefogva lehet eredményt elérni. /Fey László: Magunkra maradtunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 20.
Az 1989-es változások óta a harmadik templom épült Kőhalmon, annak ellenére, hogy a hatezer lelkes városban csak mintegy ezren magyarok. Az első, az unitárius gyülekezeté 1991-ben készült el, emlékezett vissza Vass Mózes unitárius lelkész, a katolikus templomot 1992-ben szentelték fel, idén október 10-én a mindössze 227 lelket számláló református közösség ünnepelhette új templomát. Nagy összefogás eredménye a templom, Tőkés László püspöktől kezdve sokan adakoztak, még a határon túliak is /Z. Albu Zoltán: Templomszentelés Kőhalomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 21.
Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./
1993. október 21.
Először szeptember elsején jelent meg Székelyföldön, Mikóújfaluban az oktatási minisztériumból Lenghel asszony, kiírta az osztálynaplóból a szerinte román gyermekeket /pl. Préda, Lakatos/, majd berendelte a szülőket, közölve velük, hogy a székelyföldi románoknak akar segíteni és a gyermekeknek a román tagozaton a helyük. Külön győzködte a tanulókat is. Lenghel más falvakban is járt, felelevenítve a névelemzés régi gyakorlatát. /B. Kovács István: A névelemzés gyakorlatának feltámasztása Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1993. október 21.
Az 1945-ös nemzetiségi statútum ma is érvényes, szerepel az érvényes jogszabályok között, annak ellenére, hogy soha nem ültették át a gyakorlatba. /Szigeti László: Hozzászólás az 1945-ös nemzetiségi statútum érvényességének vizsgálatát illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A nemzetiségi statútum szövege: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
1993. október 21.
"Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet. "
1993. október 22.
A bukaresti Cronica Romana okt. 21-i száma - Irán bukaresti követségére hivatkozva - közölte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ terroristákat képez ki az iráni Hezbollah számára, Fogaras közelében. A terroristákat a délszláv válságban való részvételre képezik ki, a muzulmánok oldalán fognak harcolni. Előzőleg ugyanezt a kolozsvári Nu is közölte, fénymásolatban mellékelve az iráni nagykövet jelentését. Ugyancsak itt képeznek ki Moldovából érkezett önkénteseket, akik Mircea Snegur moldovai államfő erőszakos megdöntésére készülnek. Ez is az iráni nagykövet jelentésében szerepelt. /Terroristakiképzés Fogarason? = Magyar Hírlap, okt. 22./
1993. október 22.
A vallásügyi államtitkárság által módosított kultusztörvény tervezetének jogsértő kitételei ellen emeltek szót az erdélyi magyar történelmi egyházak a bukaresti református templomban megtartott okt. 21-i értekezletükön. Úgy határoztak, hogy szükség esetén az ET-hez fordulnak. /Magyar Hírlap, okt. 22./
1993. október 22.
"Szász János Iliescu elnöknek címzett nyílt levelében cáfolta az elnöknek a Keleti Románság Tanácskozásán elhangzott beszédének magállapításait. Iliescu elnök szerint Románia tiszteletben tartotta a Gyulafehérvári Nyilatkozat elveit még a nehéz időkben is, megteremtette a nemzeti kisebbségek számára a létfeltételeket. Szász János cáfolatul emlékeztetett a második világháború alatt Iasiban és Besszarábiában részben pogromokban kiirtott és deportált zsidók és deportált cigányok sorsára, a nemzetiségek helyzetére Gheorghiu Dej és Ceausescu alatt. Az elnök nem ül le tárgyalni az RMDSZ-szel, mert a romániai magyarságot a hitleri "ötödik hadoszlophoz" hasonlítja. Ebből nehezen lesz román-magyar megbékülés. /Vitáim az elnökkel. Bantusztánból Abszurdisztánig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"
1993. október 22.
Cseke Gábor Politikai reklám /Romániai Magyar Szó, okt. 13./című vezércikke iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet rossz fényben feltüntetni egy becsapott ügyfelet, szögezte le Borbély Imre. Cseke Gábor azt állította, hogy Borbély Imre képviselő politikai reklámra igénybe vett egy újságoldalt. Borbély Imre Gyarmath János főszerkesztővel folytatott beszélgetésben el sem hangzott a politikai reklám. Gyarmath János csak azzal érvelt, hogy a terjedelmes tanulmányok kedvezőtlenül befolyásolják a lap eladhatóságát. Erre ajánlotta fel Borbély Imre, hogy kifizeti az oldal önköltségi árát. A képviselő megállapodott arról, hogy írása az első oldalon jelenik meg. Ezzel szemben írását az első oldal alsó felében kezdték el és az oldal fő helyét a személyét támadó cikk töltötte be. Borbély Imre dolgozatának negatív manipulatív szerkesztését sérelmesnek tartja. Ugyanúgy azt, hogy utólag politikai reklámnak minősítették írását. Borbély Imre Neptun című tanulmányában /Romániai Magyar Szó, szept. 25./ azt akarta bemutatni, hogy hol hibáztak a neptuni hármak. /Borbély Imre: Tisztázó céltanulmány ? nem politreklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1993. október 22.
Matatias Carp a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének, majd a Román Zsidók Szövetségének főtitkára volt. Fekete könyv. A romániai zsidók 1940-1944 közötti szenvedései című négykötetes művát 1946 és 1948 között adta ki Bukarestben. Első kötete a vasgárdisták rémtetteivel. A második a iasi-i pogrommal, a harmadik a Dorohoi megyei, észak-bukovinai, besszarábiai, transznisztriai zsidók megsemmisítésével foglalkozik. A negyedik kötet az észak-erdélyi zsidók deportálásáról számol be. Matatias Carp könyve kevéssel megjelenése után hozzáférhetetlenné vált az olvasók számára. Példányait megsemmisítették, a román titkosszolgálat ügynökei a világ nagy könyvtáraiból ellopták a könyvet. A könyv minden példányát azonban nem sikerült megsemmisíteni. Carp szerint a román fasiszták 300-350 ezer zsidó meggyilkolásáért felelősek. Most Magyarországon megjelent a Mataias Carp Holocaust Romániában. Tények és dokumentumok a romániai zsidók pusztulásáról - 1940-1944, Primor Kiadó, Budapest, 1993. A könyv az Erdélyi Magyarság Alapítványnál rendelhető meg. A magyar kiadást Matatias Carp első három kötetéből állította össze a fordító, Takács Ferenc. A negyedik kötetet kihagyta a fordító, mert arról már sok történelmi összegzés készült. /Takács Ferenc: Holocaust Romániában. = Élet és Irodalom, okt. 22./
1993. október 22.
"Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"
1993. október 23-24.
Az angliai magyarok és az oxfordi egyetemi körök meghívására Tőkés László püspök okt. 16-án, tíznapos látogatásra Londonba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
Okt. 21-én Nagyváradon tárgyaltak a külgazdaságban illetékes magyar és román minisztériumi vezető tisztviselők. /Román-magyar gazdasági tárgyalások Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./